Görögország politikai pártjai

Átírás

1 Görögország politikai pártjai Görögország államformája parlamentáris demokrácia, élén az államelnökkel, akit ötéves időtartamra választ a parlament. Az elnök jogkörei ceremoniális jellegűek. A jelenlegi államfő Karolosz Papuilasz. A végrehajtó hatalmat az alkotmány alapján az államelnök és a kormány együttesen gyakorolja. A jelenlegi kormányfő Kosztasz Karamanlisz. A törvényhozó hatalmat a minimum kétszáz, maximum háromszáz fős egykamarás parlament, a Vuli gyakorolja. Tagjait négy évre választják. A jelenleg hatályos választási rendszer szerint egy pártnak 3%- os küszöböt kell átlépnie a parlamentbe kerüléshez. A 2007-es választásokon öt pártnak sikerült átlépnie ezt a küszöböt: az Új Demokrácia Pártnak (ND), a Pánhellén Szocialista Mozgalomnak (PASOK), a Görögország Kommunista Pártjának (KKE), a Radikális Baloldali Koalíciónak (SYRIZA) és végül az Ortodox Népi Riadónak (LAOS). A görög pártrendszer mai folyamatai egyértelmű kétpártrendszer képét rajzolják elénk, ugyanis a két nagyobb párt, az Új Demokrácia Párt és a PASOK szerzik meg a szavazatok jelentős többségét, így kevesen jutnak mellettük szóhoz. A PASOK 1993 óta három választáson keresztül nyert (1993-ban, 1996-ban és 2000-ben), és a szavazatok többségét megszerezte, előtte három alkalommal az Új Demokrácia diadalmaskodott (1989-ben kétszer, valamint 1990-ben), valamint az elmúlt két ciklusban (2004-ben és most, 2007-ben). Új Demokrácia Párt (Nea Demokratia) Alapítva: 1974 Eszmeiség: demokratizmus, liberális konzervativizmus Politikai elhelyezkedés: jobbközép Parlamenti jelenlét: 1974 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI), Nemzetközi Demokrata Unió (IDU), EP-frakció: Európai Néppárt (EPP) Hivatalos színe(i): narancssárga, kék, piros Weboldal: A pártot október 4-én alapította Konsztaninosz Karamanlisz, a jelenlegi miniszterelnök és pártelnök, Kosztasz Karamanlisz nagybátyja, aki a katonai diktatúra utáni éra első miniszterelnöke volt. Ideológiáját akkor radikális liberalizmusként definiálták, de azóta ideológiája mondhatni megszelídült, a liberális konzervativizmus, centrizmus felé hajlott el, jelenleg is inkább egy jobbközép pártnak mondható. A április 9-én tartott választásokon az Új Demokrácia Párt a szavazatok 42,74 %-át szerezte meg, ami 125 parlamenti helyhez volt elég. Ő volt tehát a szocialisták legfőbb ellenzéke a parlamentben ben viszont már jelentős többséggel győzött az ND, véget vetve a PASOK 11 éve tartó uralmának. A szavazatok 45,4 %-át szerezte meg, ami 165 helyet jelentett neki a 300 fős törvényhozásban ben előrehozott választásokat tartottak, ugyanis a rendkívül száraz nyár és a gyújtogatások igen súlyos erdőtüzeket okoztak Görögországban, a Kosztasz Karamanlisz vezette kormányzatot pedig súlyos bírálatok érték amiatt, hogy nem cselekedett elég hatékonyan az erdőtüzek elleni harcban. Ennek ellenére a szavazatok 41,83 %-a lett az övé, ez pedig 152 helyet jelentett számára. Ez nem is inkább a PASOK, hanem a két baloldali párt és az Ortodox Riadó térnyerésének volt köszönhető.

2 A néhai Karamanlisz hivatali ideje alatt normalizálta kapcsolatait Görögország a NATO-val és kísérletet tett a Ciprus török megszállása miatt kialakult görög-török konfliktus megoldására, valamint északi szomszédaival is megpróbált jó viszonyt kialakítani a hidegháború közepette. Valamint ő volt az, aki elvezette országát az EGK-, az ENSZ-, valamint a NATO-tagságig. A párt egyértelműen kiáll a hatáskörök szétosztása, az Unió alapszerződéseinek egyszerűsítése, érthetőbbé tétele, és a nemzeti parlamentek szerepének megtartása mellett. Elsődleges prioritásai között szerepel az EU intézményeinek elmélyítése és erősítése annak érdekében, hogy az majdan egy föderális Európa felé mozduljon el, ahol a nemzetek meg tudják őrizni nemzeti és kulturális identitásukat is. Ezen kívül kiáll amellett, hogy a biztonsági kérdésekkel (mind külső, mind belső biztonság) hatékonyan, érdemben foglakozzanak és harcoljanak a bürokrácia és az euroszkepticizmus ellen. Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK Panellinio Sosialistiko Kinima) Alapítva: 1974 Eszmeiség: szociáldemokrácia, demokratikus szocializmus, centrizmus Politikai elhelyezkedés: balközép Parlamenti jelenlét: 1974 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Szocialista Internacionálé (SI) EP-frakció: Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja Hivatalos színe(i): zöld Weboldal: A pártot szeptember 3-án, szintén a katonai diktatúra bukása és a demokrácia helyreállítása után alapította Andreasz Papandreu, a néhai centrista vezető, Georgiosz Papandreu fia. Nyíltan marxista retotikát folytatott, a harmadik út híve volt. A párt modernizációjára, 1996-ban került sor: Papandreu pártelnök lemondásra kényszerült Kosztasz Szimitisz ellenében. Ezután viszont a párt elvesztette hagyományos támogatottságát a görög társadalom alsó- és középrétegeiben, ezért Szimitisz is lemondott, Georgiosz Papandreu javára. A április 9-i választásokon újraválasztották Kosztasz Szimitiszt és pártját, de igen szűk többséggel, a szavazatok 43,79 %-át megszerezve, ami 158 parlamenti helyet jelentett nekik. Azonban ez sem menthette meg őket a csúfos vereségtől 2004-ben, valamint 2007-ben sem bírtak a ND-val, holott akkor már bennük is megingott a polgárok bizalma. Kormányra kerülésükkor felhagytak a korábbi masszívan marxista retorikával és egy sokkal mérsékeltebb programmal álltak elő, hogy ezzel megnyerjék a centrista szavazók bizalmát is. Ennek a jele volt, hogy immár nem álltak ki oly hevesen az ország NATO, valamint EGKtagsága ellen és nem fenyegetőztek az országban található amerikai katonai bázisok bezárásával sem. Szimitisz vezetése alatt pedig Görögország tagja lett az EMS-nek, ezután 2002-ben görög drachmát felválthatta az euró májusában konferenciát szervezett Kosztasz Szimitisz, Görögország, az EU és Európa jövője címmel. Itt fejtette ki a pártelnök beszédében a párt Európa-vízióját. Szerinte Európa nem csak a bővítések által lesz naggyá és erőssé, hanem fontos minőségi és strukturális változtatások is szükségesek hozzá. Az Unió legyen sokkal demokratikusabb, erős szociális dimenzióval, Fontosnak tartotta az Unió nemzetközi színtéren való folyamatos, határozott és 2

3 hiteles szereplését, valamint belső hatékonyságát a politikaformálásban és a döntéshozatalban, illetve a konfliktusok és krízisek kezelésében. Görögország Kommunista Pártja (KKE, Kommunistiko Komma Elladas) Alapítva: 1918 Eszmeiség: kommunizmus, marxizmus-leninizmus Politikai elhelyezkedés: baloldal Parlamenti jelenlét: 1926 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: nincs, régen a Komintern volt EP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) Hivatalos színe(i): vörös Weboldal: Ez a legrégebben alapított görög párt, még november 4-én alapította, Görögország Szocialista Munkáspártja néven, Avraam Benaroya zsidó származású thesszaloniki tanár és munkásmozgalmi vezető ban tagja lett a III. Internacionálénak, valamint a nevét is megváltoztatta, immár a Görög Kommunisták Szocialista Munkáspártja lett ben, különleges kongresszuson változtatta meg nevét a mai formára, és ekkor vette át hivatalosan a marxista-leninista eszméket is ban, a Metaxasz vezette fasiszta katonai diktatúra alatt betiltásra került a párt, ezzel 1940-re a párt az összeomlás szélére sodródott. Ezután a KKE-t illegális pártnak minősítették, végül a pártot 74-ben legalizálta Konsztantinosz Karamanlisz, akkori miniszterelnök. Ezután azonban, bár mindig bekerült a parlamentbe, de sose tudott abszolút többséggel kormányt alakítani. A párt Központi Bizottságának mostani vezetője, főtitkára Aleka Papariga asszony. Annak ellenére, hogy nem túl jelentős párt, külpolitikája elég intenzív. Gyakran küldenek képviselőket a különböző európai szintű találkozókra oktatás témakörben, valamint egy sor, különböző nemzetközi találkozón vesznek részt, ahol Európa és más kontinensek kommunista és munkáspártjai ülnek össze. Nemrégiben ünnepelték meg ezek a pártok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 90. évfordulóját Minszk városában és Moszkvában. A Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia kérdését is kiemelten kezelik, úgy vélik, hogy számára nem a neve a probléma, hanem szomszédsága Koszovóval, amely, ha egyszer függetlenné válik, destabilizáló hatással lehet a térségre, ugyanis határait a NATO nem hagyja tisztán meghatározni se most, se később, egy tisztázatlan határvonal pedig komoly konfliktusforrás lehet a térség számára. Igen erőteljes bírálatokat fogalmaz meg az EU-val szemben, általános véleménye szerint az EU az uniós polgárok feje felett dönt, sem az Alkotmányos Szerződést, sem az átdolgozott Reformszerződést nem tartják demokratikusnak, mivel nem az emberek érdekeit, hanem a nemzeti, illetve a nagyipari, nagybanki (tehát az imperialista) érdekeket szolgálják, akik egy gazdasági-politikai-katonai nagyhatalommá akarják változtatni ez Uniót. Teljes mértékben elutasítják tehát a Reformszerződést, annak teljes szövegét, és azt akarják, hogy az emberek véleményét is vegyék figyelembe a döntéshozatalkor, ugyanakkor felhívást is intéznek hozzájuk, hogy utasítsák el a Reformszerződést, vessenek véget a társadalom szervezett szétverésének. A 2000-es választásokon a KKE parlamenti párt volt, a szavazatok 5,52 %-át megszerezve 11 parlamenti helyet foglalhatott el, ugyanannyit, mint az előző ciklusban. A következő alkalommal, 2004-ben a szavazatok 5,9 %-át és 12 helyet megszerezve, kicsit megerősödött. Ez a tendencia a mostani, 2007-es választásokon is folytatódott, nyilvánvalóan sikerült megerősítenie támogatói bázisát, sőt, új szavazókat is magához csábíthatott annak a kritikus retorikának köszönhetően, amellyel folyamatosan bírálta Karamanlisz kormányát annak 3

4 tehetetlensége miatt. Idén szeptemberben a szavazatok 8,15 %-át szerezte meg, ami 22 helyet jelentett neki, 10 helyjel többet, mint 2004-ben. Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA, Synaspismos Rizospastikis Aristeras) Alapítva: 2004 Eszmeiség: demokratikus szocializmus, környezetvédelem, szociális progresszivizmus (ez a Synapsimos eszmeisége is) Politikai elhelyezkedés: baloldal Parlamenti jelenlét: 2004 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: nincs EP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) Hivatalos színe(i): sárga, zöld, piros, lila Weboldal: Kétségkívül ezt nevezhetjük a mai görög parlamenti koalíciók legfiatalabb pártjának ben alakították még a választások előtt a baloldali pártok, akik nem kívánták sem a PASOK, sem a KKE által kitaposott ösvényt járni, viszont önmagukban nem rendelkeztek akkora támogatottsággal, hogy átléphessék a 3 %-os küszöböt. A névben szereplő Synaspismos a vezető pártra utal ebben a koalícióban. Elnöke, Alekosz Alavanosz egyben a SYRIZA elnöke is. Ez a párt is eleinte választási koalíciónak indult még a nyolcvanas években, és 1991-ben alakult hivatalosan párttá. Azonban eme vezető szerepét a koalícióban részt vevő többi párt erősen nehezményezte, főleg amikor bekerültek a törvényhozásba 2004-ben, és az összes elnyert helyet a Synapismos által delegált képviselőkkel töltötték fel. Ez természetesen vitához vezetett a szövetségen belül, de Alavanosz a SYRIZA elnökévé választásával a koalíciót fenyegető krízis végleg elmúlt. A koalíció jól szerepelt a 2006-os önkormányzati választásokon, illetve a 2007-es általános választásokon is, ahol a szavazatok 5,04 %-át sikerült begyűjteniük, ez 14 széket jelentett a görög parlamentben. Magának a koalíciónak mondhatni nincs semmiféle külpolitikája vagy Európa-politikája, ugyanis egyedül a vezető párt, a Synaspismos tagja EP-frakciónak, illetve nemzetközi szervezetnek. Ez egy pártszerveződés, amit hiába újítottak meg 2004 decemberében, nemzetközi értelemben nincs arca. Nem egységes párt (nem is párt), csak koalíció. A Synaspismos külpolitikája egyértelműen EU-párti, zöldpárti, feministapárti, valamint antimilitarista, hisz a demokratikus szocializmusban, a pluralizmusban és az emberi jogok tiszteletben tartásában. Ebből következően támogatja a kölcsönös fegyverzetcsökkentést Görögország és Törökország között, ellenzi az amerikai rakétavédelmi pajzs Európába (Csehországba és Lengyelországba) telepítését és támogatja a nukleáris fegyverek nonproliferációját. Ami az Európa-politikát illeti, a Synaspismos, hűen szociális érzékenységet hangsúlyozó ideológiájához, egy olyan Európa mellett kampányol, a társadalmi szolidaritás és az ökológiai tudatosság jellemez. Egy olyan Európát szeretnének, amely a saját hangját hallatja az igazságosság, szolidaritás és béke érdekében. Emiatt nemet mond az Európai Alkotmányra, valamint elítéli azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az EU a londoni terrortámadások után indított el, és amelyekben nagyobb mértékben kívánja ellenőrzése alá vonni a telekommunikációs és egyéb személyes adatokat, valamint nagyobb jogköröket adna a 4

5 rendőri szerveknek ez ugyanis szerintük nagymértékben sérti az alapvető emberi és szabadságjogokat. Ortodox Népi Riadó (LAOS, Laikos Ortodoxos Synagermos) Alapítva: 2000 Eszmeiség: nacionalizmus, globalizáció-ellenesség, populizmus, euroszkepticizmus, nemzeti konzervativizmus Politikai elhelyezkedés: szélsőjobb Parlamenti jelenlét: 2007 óta Tagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Európai Független Demokraták Szövetsége (AIDE) EP-frakció: Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport Hivatalos színe(i): vörös, kék, fehér Weboldal: Ez is egy viszonylag fiatal párt, 2000-ben alapította Georgiosz Karatzaferisz, akkor még ortodox keresztény ideológiájú pártként, ám azóta folyamatosan szembefordul, és látványosan szakít ezzel a képpel. Megalakítása óta ugyanis a média szélsőjobboldali, populista és nacionalista pártként emlegeti, sőt, antiszemita, rasszista és bevándorlás-ellenes nézetekkel is vádolja. Ennek ellenére a jelöltjei között szép számmal találhatunk homoszexuálisokat, zsidókat, muszlimokat, bevándorlókat, sőt, kommunistákat és mérsékelten nacionalistákat is. A 2004-es választásokon a párt nem lépte át a parlamenti küszöböt, csak a szavazatok 2,2 %- át sikerült megszereznie ben azonban már átlépte a 3%-os határt, egész pontosan a szavazatok 3,8 %-át kapta, ami 10 parlamenti helyre volt elég. Ez a látványos erősödés inkább annak volt köszönhető, hogy az Új Demokráciában és a PASOK-ban csalódott szavazók büntetésből adták le voksukat a LAOS-ra. A párt elvből elutasítja a multikulturalizmust és a globalizációt, élesen bírálja az USA politikáját és tevékenységét a nemzetközi színtéren. A macedón névvitával kapcsolatosan a LAOS megtagadja bármely szomszédos állam elismerését, amelynek nevében valamilyen formában a Macedónia (Makedónia) kifejezés szerepel. Azaz a LAOS nem ismeri el a Volt Jugoszláv Köztársaság Macedóniát, mint önálló államot. Elutasítja az Európai Unió Alkotmányos Szerződését, ugyanis úgy véli, hogy ezen szerződésen keresztül képes az Amerikai Egyesült Államok irányítani, befolyásolni Európát. A föderációs és konföderációs Európa-modell közül ő inkább ez utóbbit támogatja, ugyanis így látja biztosítottnak a nemzeti érdekek megfelelő érvényesítését az Unión belül. A bevándorlók óriási hullámára hivatkozva ellenzi Törökország felvételét az Európai Unióba. Ugyanezen okokból áll ki az uniós bevándorlási politika szigorítása mellett is. (Sarkadi Judit) Források:

6 =HU