KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. a 0529/Ü számú társasági adó és osztalékadó bevallásához

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0529/Ü számú társasági adó és osztalékadó bevallásához A jelen 0529/Ü számú bevallást az adózó elsõ, a évben kezdõdõ naptári évtõl eltérõ üzleti évérõl (adóévérõl) kell benyújtani, kivéve az elõtársasági idõszak adókötelezettségének bevallását, amelyre a 0529/ELÕ számú nyomtatvány szolgál. Elõtársaság alatt a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló módosított évi CXXXII. törvény 4. (2) bekezdése alapján az elõfióktelep is értendõ. 1. Az üzleti évi társasági adó és osztalékadó bevallása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó kettõs könyvvitelt vezetõ, a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózónak az adózás rendjérõl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. számú mellékletének 1. pontja alapján az üzleti év (adóév) évi elsõ napján hatályos szabályok szerint megállapított társasági adó és osztalékadó kötelezettségérõl az adóév utolsó napját követõ 150. napig bevallást kell benyújtania egy példányban az illetékes elsõfokú állami adóhatósághoz. A számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 11. (2) bekezdésében foglaltak szerint ha a tulajdonos(ok) úgy dönt(enek) az üzleti év a naptári évtõl eltérhet: a külföldi székhelyû vállalkozás belföldi fióktelepénél, ha az üzleti év a külföldi székhelyû vállalkozásnál is eltér; külföldi anyavállalat esetén, amennyiben az üzleti év a külföldi anyavállalat saját egyedi, vagy konszolidált beszámolójánál is eltér, akkor a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosító intézetek kivételével; a külföldi anyavállalat belföldi leányvállalatának konszolidálásba bevont leányvállalatánál, figyelemmel itt is az elõzõek szerinti kivételekre; az európai részvénytársaságnál, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, vagy biztosítóintézetnek minõsülõ európai részvénytársaság kivételével. Az üzleti évi társasági adó és osztalékadó kötelezettséget a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó a választott mérlegforduló nappal elkészített beszámoló, valamint az analitikus és kiegészítõ nyilvántartások alapján állapítja meg. Beszámoló az Sztv. szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót [Tao. tv. 4. 9/a. pont]. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó (választott) adózónak a társasági adó és az osztalékadó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõlegfizetési kötelezettségét az üzleti év elsõ napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. 0529/Ü Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozását a január 1-je elõtt már mûködõ adózó augusztus 15-éig (jelentette) jelenti be az adóhatósághoz V. 10-tõl a mérlegforduló nap megváltozásáról hozott döntésétõl számított 15 napon belül kell a változást jelenteni. [Art. 23. (2)]. Az üzleti év adókötelezettségérõl kell a jelen bevallást benyújtani: ha a naptári év szerint mûködõ adózó mérlegforduló napját megváltoztatja; Például, ha a megváltoztatott mérlegforduló nap elõször március 31., akkor az adózó a közötti üzleti év adókötelezettségét a jelen 0529/Ü számú nyomtatvány, majd az ezt követõ közötti idõszakról a 0529 számú nyomtatvány kitöltésével tehet bevallást; ha a évben alakult adózó választott mérlegforduló napja a cégbejegyzés napja utáni idõpont; Például, ha a társaság alapításának idõpontja , a cégbejegyzés napja és már az alakulásakor bejelenti, hogy november 30-i mérlegforduló nappal mûködik, akkor az elõtársasági idõszakról ( ) a 0529/ELÕ számú, majd a cégbejegyzést követõ naptól a mérlegforduló napig ( ) tartó üzleti évére a 0529/Ü számú, s azt követõen közötti üzleti évére a 0529/Ü számú bevallás benyújtására kötelezett; ha a évben alakult adózó választott mérlegforduló napja az alakulás, vagy a cégbejegyzés napját követõ naptári évben van; Például, ha a társaság elõtársasági idõszaka , amelyrõl a 0529/ELÕ számú bevallást nyújtja be, és a választott mérlegforduló napja január 31. (vagy május 15.), úgy a (vagy a ) közötti üzleti éve adókötelezettségeit a 0529/Ü számú nyomtatványon vallja be; elõzõ évrõl áthúzódó elõtársasági idõszakot követõ üzleti év esetén; Például a jogelõd nélkül alakult társaság a idõszakról benyújtott 0429/ELÕ számú bevallását követõen a ével kezdõdõ üzleti évérõl a 0529/Ü számú bevallás benyújtására kötelezett; az üzleti év mérlegforduló napjának újabb megváltoztatása esetén; A három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetõség a naptári évtõl eltérõ üzleti évrõl új üzleti évre áttérni; átalakulással létrejövõ társaság esetén; Az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napját követõ naptól (például ) a megváltoztatott mérlegforduló napig, ha az elõször a évben 1

2 van (például ) a 0529/Ü számú, majd a üzleti évre a 0529/Ü számú bevallást kell benyújtani. Annak sincs akadálya, hogy az adózó az átalakulás cégbejegyzésének napját követõ naptári évre esõ (például április 30-i) mérlegforduló napot válasszon. Ez esetben a üzleti éve adókötelezettségét a 0529/Ü számú bevallásban szerepelteti. 2. A bevallás kitöltésének általános szabályai A bevallásgarnitúrának nem feltétlenül kell mindegyik lapját benyújtani. A borítólapon a megfelelõ kódkockában kérjük X -szel jelölni, hogy a bevallás melyik részletezõ lapján szerepeltetett adatot, amelye(ke)t be is kell adni. A 06-os lapot csak annak az adózónak kell benyújtania, akinek adóelõleg-fizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha adóelõleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adózónak 0 -t kell szerepeltetni a 06-os lapra vonatkozóan (az adózó a 0529/Ü lap 10. sorában is 0 -t jelöl). Ez esetben a 0 érték elõlegbevallásnak minõsül. A 06-os lapra vonatkozó kódkocka csak az elõlegbevallásra nem kötelezett adózó esetén maradhat üresen. A 01, 07, 08, 09-es lapok esetében ide értve e lapok mindkét oldalát nincs választási lehetõség, ezen lapokat akkor is be kell nyújtani, ha csak az egyik oldaluk kitöltött. A 10-es lapot a telephellyel rendelkezõ adózónak kötelezõ beadnia. A borítólapot az adózó vagy képviselõje aláírásával, valamint a kitöltött bevallási lapokat az üzleti év mérlegforduló napján érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével kell beadni az illetékes elsõfokú állami adóhatósághoz. Amennyiben a levelezési címnél postafiók megadása történik, úgy a közterület jellegéhez a Pf -et, a házszám rovatba pedig a postafiók számát kérjük beírni. Az Art. 31. (5)-(6) bekezdése alapján általános szabályként az adózónak az adóbevallást be kell nyújtania abban az esetben is, ha adófizetési kötelezettsége nincs, illetve az adót (adóelõleget) az esedékességkor megfizette,vagy késõbb fizetheti meg, valamint akkor is, ha adómentes. Ha az adózó késedelmesen teljesíti adóbevallási kötelezettségét, a bevallás benyújtásának esedékességét követõen június 30-áig az eredeti, a 0529/Ü számú nyomtatványon teheti meg azt. A bevallás részei: borítólap (0529/Ü), a társasági adó összegének megállapítása, a szakképzési hozzájárulás, illetve a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadó összegének bevallása, valamint a csekély összegû támogatások kimutatása (0529/Ü-01-01; 0529/Ü-01-02), bevallás az osztalékadóról (0529/Ü-02), az adózás elõtti eredményt csökkentõ jogcímek (0529/Ü-03-01; 0529/Ü-03-02), az adózás elõtti eredményt növelõ jogcímek (0529/Ü-04-01; 0529/Ü-04-02), az adókedvezmények részletezése, adatszolgáltatás (0529/Ü-05-01; 0529/Ü-05-02; 0529/Ü-05-03), a társasági adóelõleg-kötelezettség bevallása 0529/Ü-06), az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok (0529/Ü-07-01; 0529/Ü-07-02), a mérleghez kapcsolódó adatok (0529/Ü-08-01; 0529/Ü-08-02), egyéb, valamint tájékoztató adatok (0529/Ü-09-01; 0529/Ü-09-02), részletezõ lap a belföldi székhely, a telephely tárgyévi adataihoz (0529/Ü-10-01; 0529/Ü-10-02). Ügyintézõként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az õ adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá az Art-ban meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában X-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. Ha a bevallást az Art. szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelõ kódkockában X-szel kell jelölni. Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történõ csatolásától eltekinteni. Adótanácsadó vagy adószakértõ ellenjegyzése is lehetõségként biztosított az Art. 31. (8) bekezdése alapján. Amennyiben az adózó adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértõvel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ borítólapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kérjük balra zártan szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértõ terhére állapítja meg. Pénzügyi képviselõt bízhat meg egyes esetekben köteles megbízni belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett [Art. 9. (1) bek.]. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselõ írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelõ kódkockában X -szel kérjük jelölni. Bevallási idõszak csak egy helyen szerepeltethetõ a borítólapon. Az elsõként elõnyomott helyen általános esetben a bevallási idõszak naptól a évben a megváltoztatott mérlegforduló napig tart. Ettõl eltérõ kezdõ idõpont jelölendõ a már felsorolt többi esetben. A másodikként elõnyomott helyen kizárólag az építkezés miatt létrehozott telephely bevallási idõszaka szere /Ü

3 peltetendõ. Ezen bevallási idõszak kezdõ napja az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdõ napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési idõpont, ha az építkezés idõtartama meghaladja az egyezményben meghatározott idõtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot. [Csak ezen bevallási idõszak kitöltése esetén szerepelhet adat a 0529/Ü lap 11. sorában (2003., évi visszamenõleges adókötelezettség), amennyiben az építkezés az elõzõek szerinti idõtartamot meghaladóan a évet érintõ üzleti évben folytatódik.] Szervezeti kódként a borítólapon jelölendõ: 0 1 Külföldön tevékenységet végzõ (off-shore) társaság [Tao. tv ]; 0 2 Fióktelep. Ha az adózó a felsorolt ismérvek egyikének sem felel meg, akkor a szervezeti kódkockát kérjük üresen hagyni. Az eltérõ üzleti év mérlegforduló napja kódkockájában kérjük jelölni a megváltoztatott, illetve a választott mérlegforduló napot annak hónapját és napját kétpozíciós számmal. Például szeptember 8-a esetén: A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a borítólapon a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) meghatározásai alapján kérjük kitölteni a következõk szerint. Az adóév elsõ, illetve utolsó napján: 0 1 Mikrovállalkozás 0 2 Kisvállalkozás 0 3 Középvállalkozás A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát a Kk. tv. feltételeinek megfelelés esetén akkor is kérjük kitölteni, ha az adózó a Tao. tv. szerint kedvezményt nem érvényesít vagy nem érvényesíthet. A 2. és 3. szerinti mutatókat az utolsó éves beszámoló (egyszerûsített éves beszámoló, összevont beszámoló) szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfõösszeg alapján kell meghatározni. Ezek az adatok a január 1-jén történõ besorolás esetén a évi beszámoló, illetve a jelen bevallást megelõzõ bevallás alapját képezõ beszámoló alapján állapíthatók meg (a létszámadat a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma). Újonnan alapított (átalakulással létrejött) vállalkozás esetében mivel elõzõ idõszaki beszámoló nem áll rendelkezésére a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján kell a létszámot, s az árbevételt vagy a mérlegfõösszeget figyelembe venni. A 4. mutató szerinti korlátozást nem kell alkalmazni a Kk. tv. mentesítést biztosító feltételei esetén. A Tao. tv. szerinti kedvezményre nem minden, a Kk. tv. alapján mikro- vagy kis- vagy középvállalkozásnak minõsülõ adózó jogosult. A jogosultsági feltételeket az érintett soroknál részletezzük. Amennyiben az adózó jelen bevallásához a évi vesztesége elhatárolásának engedélyezésére irányuló kérelmet csatol, kérjük azt a borítólapon a megfelelõ kódkockában X -szel jelölni [Tao. tv. 17. (8) a), b)]. Ha kedvezményezett eszközátruházás [Tao. tv /b pont] esetén az átruházó társaság választása szerint él az adózás elõtti eredménye módosításával, e választását a borítólapon erre szolgáló kódkockában jelentse be X beírásával. Ez esetben az átruházó társaságnak a szerzõdés egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát is mellékelnie kell jelen bevallásához [Tao. tv. 16. (13)-(14)]. Kérjük, hogy a bevallás kitöltése során adatokat csak a fehéren hagyott rovatokba írjon, tintával (golyóstollal), nyomtatott betûkkel vagy írógéppel. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például Ft esetén a beírandó összeg 642. Amennyiben a nyomtatványokon szereplõ összeg jellegû adatok különféle részadatok összegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerû kiigazításával kell biztosítani az egyezõséget. Azokban a sorokban, ahol nincs elõnyomva a ±, illetve a elõjel, az adatok értéke csak pozitív lehet. Ahol a ± elõjel elõnyomott, és az adat negatív, ott kérjük az összeg rovatban a elõjel feltüntetését. A társasági adóval és az osztalékadóval kapcsolatos pénzforgalmat a következõ számlaszámon (figyelemmel annak esetleges változására) kell lebonyolítani: APEH Társasági adó bevételi számla Felhívjuk figyelmét, hogy a bevallás az APEH honlapjáról ( letölthetõ. Minõsítés január 1-jétõl Összes foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel (árb.) vagy mérlegfõösszeg (fõö.) Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tõke vagy szavazati jog alapján Mikrovállalkozás 10 fõnél kevesebb árb. vagy fõö. legfeljebb külön-külön vagy együttesen sem 2 millió euronak megfelelõ forintösszeg haladhatja meg a 25 százalékot Kisvállalkozás 50 fõnél kevesebb árb. vagy fõö. legfeljebb külön-külön vagy együttesen sem 10 millió euronak megfelelõ forintösszeg haladhatja meg a 25 százalékot Középvállalkozás 250 fõnél kevesebb árb. legfeljebb 50 millió euronak külön-külön vagy együttesen sem megfelelõ forintösszeg, vagy haladhatja meg a 25 százalékot fõö. legfeljebb 43 millió euronak megfelelõ forintösszeg 0529/Ü 3

4 A társasági adó összegének megállapítása (0529/Ü-01) A) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó 01. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a társasági adóalap kiindulási pontjaként a belföldi illetõségû adózónak és a külföldi vállalkozónak az adózás elõtti eredményét az Sztv. szerinti beszámoló alapján [Tao. tv. 6. (2)]. Az adózás elõtti eredmény a 0529/Ü lap 44. sorában szereplõ szokásos vállalkozási eredmény és a 0529/Ü lap 56. sorában szereplõ rendkívüli eredmény elõjelhelyes egyenlegeként megállapított összeg. Amennyiben az itt szereplõ összeg negatív, kérjük a c) rovatban a elõjel kiírását. A külföldi vállalkozó [Tao. tv. 2. (3)] nyilvántartási kötelezettségét az Art. 44. (3) bekezdésének elõírása alapján a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint köteles teljesíteni, ha a cégnyilvántartásba be nem jegyzett belföldi telephellyel (telephelyekkel) rendelkezik. Az ilyen, fióktelepnek nem minõsülõ telephely(ek)re vonatkozó adózás elõtti eredményt, az adóalapot az összes telephelyeire együttesen könyvviteli zárlat alapján köteles a Tao. tv. 6. (1) bekezdése szerint megállapítani. 02. sor: Ebbe a sorba az adózás elõtti eredményt csökkentõ tételek együttes összegét kérjük az elõjel feltüntetése nélkül pozitív értékként beírni, egyezõen a 0529/Ü lap 38. sorában szereplõ összeggel. 03. sor: Ebbe a sorba az adózás elõtti eredményt növelõ tételek együttes összegét kérjük beírni, egyezõen a 0529/Ü lap 24. sorában szereplõ összeggel. 04. sor: Ebbe a sorba az adózás elõtti eredményt növelõ tételként (elõjel feltüntetése nélkül) a külföldön fizetett, fizetendõ adó adóévi ráfordítások között elszámolt összegét kérjük beírni [Tao. tv. 28. (1)]. 05. sor: Ebben a sorban a külföldrõl származó jövedelemnek a 04. sorba beállított, külföldön elszámolt adó összegét is tartalmazó adatát kérjük szerepeltetni. Jövedelem a telephely adózás elõtti eredményének az adóalap korrekciós tételekkel módosított adata. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha nemzetközi szerzõdés (kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezmény) szerint a külföldrõl származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell [Tao. tv. 28. (2)]. A külföldrõl származó jövedelmet a Tao. tv. 28. (4) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani. A külföldön fizetett, vagy fizetendõ, illetve visszaigényelt társasági adónak megfelelõ adó a külföldrõl származó jövedelem részét képezi. Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor a c) rovatban kérjük a elõjel kiírását. 06. sor: Ebbe a sorba a [± (±05.)] sorok elõjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül. Külföldi vállalkozó is itt tüntesse fel adóalapját a Tao. tv. 14. szerint. A számítás összegét akkor is fel kell tüntetni, ha az adózó 100 százalékos adókedvezményt érvényesíthet. Ha a külföldi vállalkozó illetõsége szerinti állammal nincs hatályos egyezményünk, s a jelölt összefüggés alapján meghatározott összeg kisebb, mint az adóévben elszámolt költségek, ráfordítások együttes összegének 12 százaléka, az utóbbi összeget kell a társasági adó alapjának tekinteni [Tao. tv. 14. (3)]. Amennyiben az itt szereplõ adat negatív, kérjük a c) rovatban a elõjel kiírását. 07. sor: Ebben a sorban a 06. sorban szereplõ pozitív adóalap után kell a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti 16 százalékos mértékû társasági adó összegét az elõjel feltüntetése nélkül beírni. A Tao. tv pontja szerinti külföldön tevékenységet végzõ (off-shore) társaság esetében a társasági adó összege a 06. sorban szereplõ pozitív adóalap 4 százaléka [Tao. tv. 19. (2)]. 08. sor: Ez a sor a 0529/Ü lap 15. sorából az igénybe vehetõ társasági adókedvezmények együttes összegét tartalmazza, pozitív értékként (elõjel nélkül). Az összes igénybe vehetõ adókedvezménybõl a visszatartható adó összegét a Tao. tv a szerint kell megállapítani. Ha a 07. sor adata 0, akkor a 0529/Ü lap 15. sorában szerepeltetett összegtõl függetlenül ebbe a sorba is 0 -t kell beírni. 09. sor: Nemzetközi szerzõdés hiányában, vagy ha nemzetközi szerzõdés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett (fizetendõ) és ráfordításként elszámolt társasági adónak megfelelõ adót, illetve annak a Tao. tv. 28. (3) bekezdése szerint megállapított részét adóvisszatartás formájában levonhatja [Tao. tv. 28. (3)-(5)]. E sorban legfeljebb a 08. sorban feltüntetett összeggel csökkentett társasági adó összegének megfelelõ adat szerepeltethetõ. 10. sor: Ebbe a sorba a Tao. tv a szerinti fizetendõ társasági adó összegét kell beállítani ( sorok). Ez az összeg elõjelû nem lehet. A 0529/Ü-06. lap 01. sorában e sor adatával megegyezõ összeget kell feltüntetni. 11. sor: Ebben a sorban csak a külföldi vállalkozó tüntetheti fel az építkezés miatt (fióktelepen, vagy egyéb telephelyen folytatott építkezés miatt) a 2003., illetve évi visszamenõleges adókötelezettségét. Belföldön végzett építkezés esetén az adókötelezettséget elsõ ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével együtt kell teljesítenie, amelyben az építkezés, szerelés idõtartama meghaladja az építkezés telephellyé válásához a nemzetközi egyezményben meghatározott idõtartamot, illetve egyezmény hiányában a három hónapot, ezért évben az építkezés adóköteles tevékenységként folytatódik (az adókötelezettség visszamenõlegesen az építkezés kezdetének napjával kezdõdik). Ez esetben a külföldi vállalkozónak a megelõzõ adóév(ek)re utólag a bevallással érintett idõszakban (a 2003., illetve a évben) hatályos elõírások szerint kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni [Art. 33. (7)] /Ü

5 Nem szerepeltethetõ itt adat, ha az adózó a jelen bevallást megelõzõ bevallásában már bevallotta a évi visszamenõleges adókötelezettségét. 12. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni egyrészt a Tao. tv december 31-éig hatályos 22. (1)-(2) bekezdése szerint a korábbi adóévekben igénybe vett térségi adókedvezmény összegét, ha a kedvezményezett a gép, épület vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetõleg, ha három éven belül az adókedvezménnyel érintett tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna. Szintén a c) rovatban kell szerepeltetni a Kk. tv. szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás által a Tao. tv. 22/A. alapján igénybe vett adókedvezmény visszafizetendõ összegét, ha az adózó a hitelszerzõdés megkötésének évét követõ négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külsõ ok miatti megrongálódás következtében maradt el), illetve, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követõ három adóévben elidegeníti. E sor b) rovatában a kapcsolódó a Tao. tv. 29/D. (12) bekezdése alapján a térségi adókedvezmény és/vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelkamat kedvezményének visszafizetése miatt megállapított késedelmi pótlék összegét kérjük szerepeltetni. A késedelmi pótlékot az adókedvezmény(ek) igénybevétele és a visszafizetés közötti idõtartamra kell számítani sorok: E sorok c) oszlopában kell feltüntetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdés f) pontja alapján illetve években képzett fejlesztési tartaléknak, illetve annak egy részének a év, jelen bevallás tárgyidõszakában nem beruházási célra (ide értve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt, valamint a december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásban adózás elõtti eredmény csökkentésként érvényesített fejlesztési tartalék olyan tárgyi eszközre történõ feloldását, amelynek átvétele térítés nélkül történt vagy, amelyre nem számolható el értékcsökkenés) feloldott része után a Tao. tv. 19. (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint elõírt mértékkel megállapított társasági adó összegét. A b) oszlopban kell feltüntetni a feloldott rész után megállapított késedelmi pótlékot, mely összeget a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követõ naptól a nem beruházási célra történõ feloldás napjáig kell felszámítani. A feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten a feloldást követõ 30 napon belül kell megfizetni. A felhasználás idõpontját kérjük a 13. és 14. sorok a) oszlopában feltüntetni. Egyszeri felhasználás esetén csak a 13. sorban szerepeltetendõk adatok. 15. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az önkormányzattal kötött bérleti szerzõdés 60 hónapon, a jelen bevallás tárgyidõszakán belül az adózó érdekkörében felmerült okból történõ megszûnés miatt, az adóévet megelõzõ adóévben az adózás elõtti eredmény csök-kentéseként elszámolt összeg után, az eredmény csökkentésének évében hatályos rendelkezés szerint elõírt mértékkel számított adót és késedelmi pótlékot. Az adó és késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerzõdésbõl nem teljesült idõtartam egész hónapjainak száma és a 60 hónap két tizedesjegyre kerekített hányadosával. Az így kapott összeget a szerzõdés megszûnését követõ 30 napon belül kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességét követõ naptól a bérleti szerzõdés megszûné-sének napjáig kell felszámítani. [Tao. tv. 7. (21)]. A sorokban feltüntetett kötelezettség együttes összegének és a folyószámlán könyvelt üzleti évi elõleg-kötelezettségnek a különbsége kerül (elõjelének megfelelõen) az adófolyószámlán könyvelésre. B) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó és az üzleti évre megfizetett adóelõleg különbözete 16. sor: Ebbe a sorba az üzleti évi saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adófizetési kötelezettség (0529/ Ü-01. lap sorának adata) és az annak teljesítésére fizetett adó, illetve adóelõleg-összegek különbözetét kell beírni. Ez a különbözet pozitív és negatív érték is lehet attól függõen, hogy fizetési kötelezettsége (elõjel nélkül), vagy elõjellel feltüntetett visszaigénylési lehetõsége keletkezik az adózónak. Ezt a különbözetet az adóév utolsó napját követõ 150. napig kell befizetni, illetve ettõl az idõponttól lehet visszaigényelni [Art. 6. számú melléklet 2./a) pont]. A visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetõségével. Az adózónak túlfizetése visszaigényléséhez az adott üzleti évben erre szolgáló, átvezetési kérelem az adó- és járulékfolyószámlán mutatkozó túlfizetés, valamint a bevalláshoz kapcsolódó visszaigényelhetõ adó kiutalására rendszeresített 17 -es számú nyomtatványt is ki kell tölteni. C) A szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása 17. sor: Ebben a sorban szerepeltetendõ a hozzájárulás ra kötelezett tárgyévi (üzleti évi) szakképzési hozzájárulása alapjának a tárgyévet követõ (üzleti) év ötödik hó utolsó napjáig bekövetkezett, a tárgyévrõl készült bevallásában figyelembe nem vett változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözete, amelynek összegét a tárgyévet követõ (üzleti) év ötödik hó utolsó napjáig kell bevallani [2003. évi LXXXVI. törvény 3. (5) bekezdés]. Ilyen, a tárgyévet követõen kifizetésre kerülõ, de a tárgyév bérköltségébe tartozó jogcím lehet például a vezetõi jutalom. A szakképzési hozzájárulás már bevallott tárgyévi összegéhez képest keletkezett különbözeti összegét a tárgyévet követõ (üzleti) év ötödik hó utolsó napjáig kell megfizetni a következõ számlaszámra (figyelemmel annak esetleges változására): APEH Szakképzési hozzájárulás. 0529/Ü 5

6 D) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadó összege 18. sor: Ebbe a sorba kell beállítani a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló évi CII. törvény 3. (1), (3) bekezdéseiben maghatározott és a 3. (4), (5) bekezdések figyelembevételével módosított adóalap után a 4. (1), (2) bekezdések szerint számított üzleti évi különadó összegét. 19. sor: Ebbe a sorba kell beírni az elõzõ 18. sor szerint megállapított összeg, valamint a fizetett különadó elõleg és az üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig teljesített kiegészítés együttes összegének különbözetét. A különbözetet az üzleti év utolsó napját követõ 150. napig kell megfizetni, illetve ettõl az idõponttól igényelhetõ vissza [6. (2)]. A visszaigénylésre vonatkozó eljárás megegyezik a 16. sornál leírtakkal. Az adó alanya az üzleti évre fizetendõ adót a következõ számlaszámra (figyelemmel annak esetleges változására) fizeti meg APEH Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadója bevételi számla E) Adatok a csekély összegû (de minimis) támogatásokról Itt kérjük feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegû támogatásnak minõsülõ kedvezményeket. Csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsülnek azok az egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli támogatások, amelyek együttes összege 3 egymást követõ év (3 365 nap) alatt nem több 100 ezer euronak megfelelõ forintösszegnél. A napos idõszakon belüli igénybevétel napjánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél a bevallás benyújtásának napja, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat (a támogatás megítélése) kelte az irányadó. Például, ha az adózónak elsõ alkalommal már szeptember 8-án 70 ezer euro támogatást ítéltek meg innen kell számítani a 3 évet és február 19-én további 25 ezer euro támogatást kapott és ezt a évi bevallásában már figyelembe vette, úgy az 0529/Ü számú bevallásban legfeljebb 5 ezer euronak megfelelõ összegû Tao. tv. szerinti kedvezményt érvényesíthet. Ezt az 5 ezer euronak megfelelõ összeget azonban a 0529/Ü számú bevallás benyújtásának napjával (pl március 8-ai mérlegfordulónap esetén aug. 5-én) kell teljesítettnek tekinteni. Amennyiben a bevallás benyújtása az elõírt határidõ elõtt, például július 29-én megtörtént, ebben az esetben július 29-e (a bevallás benyújtásának a napja) a kedvezmény megszerzésének a napja. A szeptember 8-áig terjedõ idõszakra (e példa szerinti esetben) az adózó további kedvezménnyel nem élhet. Abban az esetben, ha az adózó például a augusztus 5-én benyújtott jelen bevallásában kíván elsõ ízben (a évben kezdõdõ adóévi adómegállapítása során) a Tao. tv. szerinti csekély összegû, de minimis támogatást igénybe venni, és ezen adóbevallása benyújtását megelõzõen közvetlen, adórendszeren kívüli de minimis támogatást nem érvényesített, akkor a napos idõszak (mégha ezen három év egyike szökõév is) elsõ napja augusztus 5-e, e naptól kell számolni a 100 ezer euros küszöbértéket. A táblacím a) rovatában szereplõ legkorábbi kedvezmény igénybevételének elsõ napjaként ismételje meg a évrõl benyújtott bevallásában feltüntetett idõpontot, ha ettõl a naptól (e nappal együtt) jelen bevallása benyújtásának napjáig (e nappal együtt) nem telt még le a napos periódus. Más esetben a jelen bevallásában érvényesítésre kerülõ kedvezmény szempontjából irányadó periódusba esõ legkorábbi kedvezmény igénybevételének elsõ napját tüntesse fel az év, hónap és nap megjelölésével Pl , vagy Figyelem! Függetlenül attól, hogy a korábbi adóév(ek)rõl benyújtott adóbevallásában már szolgáltatott adatot az érvényesített csekély összegû (de minimis) támogatás(ok)ról, jelen bevallásában a tárgyidõszakban és a megelõzõ három évben igénybevett támogatás együttes (halmozott) összegét kérjük szerepeltetni a táblázat megfelelõ sorában. A korábban már igénybe vett és bevallott támogatások összegét változatlan összegben jogcímenként adja hozzá a jelen bevallásában érvényesített csekély összegû (de minimis) támogatások adataihoz, feltéve, hogy az együttes érték nem haladja meg három éven belül a 100 ezer euros küszöbértéket. 20. sor: E sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (17) bekezdés alapján az adóévben és a megelõzõ adóév(ek)ben a kutatás, kísérleti fejlesztés címén érvényesített adózás elõtti eredményt csökkentõ tétel összegének 16%-ával számított összeg együttes értékét az elõnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 21. sor: E sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének sz) pontja alapján az adóévben és a megelõzõ adóév(ek)ben érvényesített adózás elõtti eredményt csökkentõ tétel összegének 16%-ával számított összeg együttes értékét az elõnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 22. sor: E sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének y) pontja szerint az adóévben és a megelõzõ adóév(ek)ben érvényesített adózás elõtti eredményt csökkentõ tétel összegének 16%-ával számított összeg együtes értékét az elõnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 23. sor: E sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóévben és a megelõzõ adóév(ek)ben érvényesített adózás elõtti eredményt csökkentõ tétel összegének 16%- ával számított összeg együttes értékét az elõnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatáro-zott összegét a b) rovatban. 24. sor: E sor c) rovatában kérjük feltüntetni a Tao. tv. 1. számú mellékletének 14. pontja alapján érvényesített adózás elõtti eredményt csökkentõ értékcsökkenési /Ü

7 leírás 14/a. pont szerinti 50, illetve 80 százalékának 16%- át az elõnyomott ezer forintban, és a kedvezmény euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 25. sor: E sor tartalmazza a Tao. tv. 22/A. alapján az adóévben és a megelõzõ adóév(ek)ben érvényesített adókedvezmény együttes összegét a c) rovatban az elõnyomott ezer forintban, és a támogatás euroban meghatározott összegét a b) rovatban. 26. sor: E sorban kérjük feltüntetni a közvetlen, adórendszeren kívüli, (a támogatás juttatásáról rendelkezõ jogszabály szerint csekély összegû) de minimis támogatásnak minõsülõ, ezen adóbevallás benyújtásának napja elõtti 3 évben (3 365 napban, beleértve e bevallás benyújtásának napját is) megítélt, jóváhagyott támogatások együttes összegét a c) rovatban az elõnyomott ezer forintban, és a támogatás euroban meghatározott összegét a b) rovatban. A sorok szerint részletezett jogcímeknél az eurora történõ átszámítás alapja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam. 26. sor szerinti (az adórendszeren kívüli támogatások) összesített adatához a támogatásonként meghatározandó átszámítás módja a következõ: a forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes referenciarátával számított jelenértéken meghatározott összege, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelõzõ hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell eurora átszámítani. Bevallás az osztalékadóról (0529/Ü-02) A) Az osztalékot kifizetõ bevallása Az üzleti évben kifizetett, juttatott, a Tao. tv. 27. (11) bekezdése szerint meghatározott osztalékból nem tartozik ide (az Szja tv. szerint adóköteles) a magánszemélynek fizetett osztalék levont, illetve megfizetett osztalékadó kötelezettség bevallására a sorok szolgálnak, amelyek az adókönyvelés adatai. Az osztalékadó-bevallást pénzforgalmi szemléletben kell teljesíteni; az üzleti évben osztalékadó címen az adott hónapban megállapított tényleges adókötelezettséget kell szerepeltetni. A sorok a) rovatában (négy pozíciós számmal) az osztalékadó levonás évét, b) rovatában az osztalékadó levonása évének a hónapját (két pozíciós arab számmal, pl. április hónap: 04), c) rovatában a évi illetve az üzleti évi várható adózott eredmény terhére kifizetett osztalékelõleg adóját, d) rovatában az alapítókkal szembeni kötelezettségbõl a évben illetve az üzleti évben kifizetett osztalék adóját, e) rovatában az egyéb a Tao. tv. 27. (11) bekezdése szerinti, a c) és a d) szerintiekbe nem tartozó osztalék jogcím adóját kell feltüntetni. Belföldi személy (nem magánszemély) részére történõ osztalékfizetés, juttatás Mentes az osztalékadó alól a belföldi illetõségû osztalékban részesülõ [Tao. tv. 27. (2)] május 1-jétõl hatályát vesztette a Tao. tv. 27. (5) (7) bekezdése, de az osztalékban részesülõ és a kifizetõ ha azt megelõzõen a Tao. tv. 27. (5) bekezdés alkalmazására került sor a Tao. tv. 27. (6) bekezdésének december 31-én hatályos rendelkezései szerint jár el. Külföldi személy (nem magánszemély) részére történõ osztalékfizetés, juttatás A külföldi illetõségû osztalékban részesülõt az általános szabályok szerint 20 százalékos mértékû osztalékadókötelezettség terheli, amelyet a kifizetõ állapít meg, és az osztalék összegébõl levon. A levont adó összegét a levonás szerinti év és hónap jelölésével kell a bevallásban szerepeltetni. A kifizetõ az osztalékadót a levonást, juttatást követõ hónap 12-éig fizeti meg az adóhatóságnak [Art. 2. számú melléklet I.3./C./a)], és ebben a bevallásban vallja be. A levont adóról a kifizetõnek igazolást kell adnia az osztalékban részesülõ számára. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, s a külföldi személy az illetõségét igazolja. (Az illetõségigazolást a kifizetõ megõrzi.) Nem kell továbbá az adót megállapítani a Tao. tv. 29. (8) bekezdésében foglalt esetben sem. A kifizetõnek a külföldi személy illetõségigazolása (illetõségnyilatkozata) birtokában, és figyelemmel a haszonhúzói nyilatkozatra lehetõsége van arra, hogy az elõírt 20 százaléknál alacsonyabb, a nemzetközi egyezményekben meghatározott mértékkel vonja le az osztalékadót [Art. 4. számú melléklet 6-7. pontok]. Ha az adózó az egyezmény szerinti mértékkel vonta le az osztalékadót, de az adóbevallásig nem kapta meg az illetõségigazolást, akkor itt a 20 százalékos mértékû adót kell beállítani az adóév utolsó hónapjára. A kifizetõ állapítja meg, fizeti meg és vallja be a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ jövedelmét terhelõ adót akkor is, ha a jövedelmet nem pénzben juttatja. Ilyen esetben a kifizetõ a megfizetett osztalékadót a külföldi illetõségû osztalékban részesülõvel szembeni követelésként tartja nyilván [Tao. tv. 2. (6)]. Ha a kifizetõt azért terhelte adófizetési kötelezettség, mert a külföldi személy részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben elõírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetõségigazolással, illetõleg haszonhúzói nyilatkozattal [Art. 4. számú melléklet 8. pont]. Mentes az osztalékadó alól a belföldi személy és a külföldi vállalkozó által a Tao. tv. 27. (3) bekezdése szerinti feltételekkel a külföldi illetõségû tagállambeli társaság [Tao. tv /a. pont] részére fizetett (juttatott) oszta- 0529/Ü 7

8 lék. A mentesség feltétele, hogy az osztalékban részesülõ legalább két éven át folyamatosan, legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezzék (az osztalékfizetés idõpontjában) a belföldi illetõségû társaság jegyzett tõkéjében. Abban az esetben, ha legalább 20 százalékos részesedés nem áll fenn a kifizetéskor két éve folyamatosan, a kifizetõ akkor nem köteles levonni az osztalékadót, ha az adó megfizetéséért más személy vagy a kifizetõ kezességet vállal. 13. sor: Ez a sor a c), d) és e) oszlopok szerinti részletezésben a sorok összesen adatát tartalmazza. B) A kifizetõ által visszaigényelhetõ osztalékadó bevallása Ezt a táblát csak az az adózó töltheti ki, amely az adóévben osztalékelõleget fizetett ki, s visszaigényelhetõ adója keletkezett. 14. sor: E sor c) rovatában a Tao. tv. 27. (10) bekezdésében elõírtakra figyelemmel az osztalékelõlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetét (elõjel nélkül pozitív értékként) kérjük szerepeltetni. (Az osztalék jóváhagyásakor a visszaigényelhetõ osztalékadó összegével a kifizetõ számol el az adóhatósággal.) A mérlegjóváhagyás idõpontjának feltüntetésére szolgáló év és hónap megjelölését kérjük arab számmal (a hónapot két pozíciós számmal) beírni az a) és a b) rovatokba. A visszaigényléshez az erre szolgáló 17 -es számú nyomtatványt is ki kell tölteni. Az adózás elõtti eredményt csökkentõ jogcímek (0529/Ü-03) Az adózás elõtti eredményt csökkentõ jogcímek A csökkentõ korrekciós tételek számításakor a Tao. tv. 1. (3) bekezdése szerint ha a törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle címen írja elõ költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését, azzal egy esetben lehet élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. A külföldön tevékenységet végzõ (off-shore) társaság az adóalap megállapítása során a Tao. tv. 7. -ának a december 31-éig hatályos rendelkezéseit alkalmazza [Tao. tv. 29/D. (6)]. 01. sor: Korábban elhatárolt veszteség adóévi levonása E sor b) rovatába az elõzõ adóév(ek)ben keletkezett és még nem rendezett veszteségbõl [az elõzõ adóév(ek) adóalapjának negatív összegébõl] az adóévben a Tao. tv a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból levonható összeget kell beállítani [Tao. tv. 7. (1) a)]. A veszteségelhatárolásra vonatkozó Tao. tv. 17. (1) bekezdésének január 1-jétõl hatályos rendelkezését elõször a 2004-ben keletkezett negatív adóalapra kell alkalmazni. Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi adóév(ek)rõl áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Ha az adózó az elõzõ adóév(ek) elhatárolt veszteségét csökkentõ korrekciós tételként figyelembe veszi, akkor a tárgyév adóalapja csak pozitív szám, vagy nulla lehet. (Nincs mód e jogcímen csökkentõ tétel érvényesítésére, ha a tárgyévi adóalap negatív.) [Tao. tv. 17. (3).] A társasági adóról szóló többször módosított évi LXXXVI. törvény (Ta. tv.) 6. -a alapján elhatárolt veszteség az elhatárolás idõpontjában érvényes feltételek szerint vehetõ figyelembe [Tao. tv. 29. (2)]. A december 31-ig keletkezett, s az adóalapnál még el nem számolt elhatárolt veszteségre figyelemmel a Tao. tv. 29. (2) bekezdésére is a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az január 1. és december 31. között a jogelõdnél keletkezett negatív adóalapra az az akkor hatályos elõírás alkalmazandó, amely szerint a jogelõdnél képzõdött veszteséggel a jogutód csak azokban az adóévekben csökkentheti adózás elõtti eredményét, amely években a jogelõd tagjainak részesedése eléri az 50 százalékot a jogutód tulajdonosi összetételében [Tao. tv. 29/C. (8)]. A ban kezdõdõ adóév utolsó napjáig keletkezett, s az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése idõpontjában érvényes feltételek szerint írható le [Tao. tv. 29/F. (2)]. A Tao. tv. 17. (1) bekezdése szerinti elhatárolásra vonatkozó rendelkezés az adókötelezettség keletkezésének évét követõ negyedik adóévben (átalakulással létrejött adózónál a jogelõd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követõ adóéveit is figyelembe véve) és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévban az adózó adózás elõtti eredménye negatív csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben a bevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy akkor, ha az adózó adóalapja a megelõzõ két adóévben is negatív volt [Tao. tv. 17. (8)]. Az engedély iránti kérelmet a Tao. tv. 17. (8) bekezdése szerint bármely esetben az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejûleg célszerûen, de nem kötelezõen a jelen bevalláshoz csatolva kell az illetékes I. fokú adóhatósághoz beadni, amely határidõ elmulasztása jogvesztõ (igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye). Kérelem csatolása esetén, kérjük ne mulassza el azt a borítólapon a megfelelõ kódkockában X -szel jelölni. A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál keletkezett és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre a Tao. tv. 17. (1) (6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza [Tao. tv október 8-ától hatályos 17. (10)]. E sor a) rovatába kérjük az adóévet megelõzõen keletkezett negatív adóalapból a következõ év(ek)re tovább vitt összeget az elõjel feltüntetése nélkül (pozitív értékként) beállítani. Ez az összeg nem tartalmazhatja a b) rovatban szereplõ, az adóévi adó /Ü

9 alap csökkentéseként már figyelembe vett összeget, illetve a 0529/Ü lap 06. sorában szereplõ adóévi negatív adóalapot január 1-jétõl hatályos rendelkezés szerint az adóalap utólagos ellenõrzés, vagy önellenõrzés következtében történõ növekedés esetén ha az adózó döntése az elhatárolt veszteség teljes körû leírására irányult a rendelkezésre álló elhatárolt veszteség felhasználható, amely korábban adóalap hiányában nem volt érvényesíthetõ [Tao. tv a (11)]. 02. sor: Adóévi bevételként elszámolt céltartalék E sorban kérjük szerepeltetni a Tao. tv. 8. (1) bekezdésének a) pontja szerint a várható kötelezettségekre [Sztv. 41. (1) bekezdés], valamint a jövõbeni költségekre [Sztv. 41. (2) bekezdés] képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeget [Tao. tv. 7. (1) b)]. 03. sor: Céltartalék környezetvédelmi és erdõfelújítási kötelezettségek fedezetére Ebben a sorban kell kimutatni a növelõ korrekciós tételek között is feltüntetett összegben a külön jogszabályokban: a bányászatról szóló évi XLVIII. törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek, a villamosenergiáról szóló évi CX. törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek, az erdõgazdálkodónál az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló évi LIV. törvényben meghatározott erdõfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalékot, céltartalékot növelõ összeget. Az erdõfelújítási kötelezettség fedezetére képzett céltartalék, céltartalékot növelõ összeg legfeljebb a befejezett felújításhoz az adóévben hatályos jogszabály (a célállomány típusától függõen az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály) szerint igénybe vehetõ állami támogatás mértékéig érvényesíthetõ [Tao. tv. 7. (1) c)]. Csökkenti az adózás elõtti eredményt a környezet védelmének általános feltételeirõl szóló évi LIII. törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülõ kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi célra, meghatározott mértékig képzett környezetvédelmi céltartalék is (a kormányrendelet hatálybalépése idõpontjától). Átalakuláskor a jogutód a végleges vagyonmérlegében kimutatott céltartalék átértékelési különbözetével (azaz a felértékelt) elõzõ jogszabályok szerinti céltartalékkal úgy módosítja az adózás elõtti eredményt, ahogyan jogelõdje módosította volna, ha az átalakulás nem történt volna meg, vagyis csökkenthetõ a jogutód adózás elõtti eredménye [Tao. tv. 16 (2) h)]. 04. sor: Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege Itt kell kimutatni az adózónak a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét, kivéve a Tao. tv. 1. számú mellékletének 10. pontjában foglaltak szerint érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét [Tao. tv. 7. (1) cs)]. 05. sor: Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a társasági adó szerint E sor b) rovatában kell feltüntetni a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt elõírások szerint az adóévre értékcsökkenési leírásként idõarányosan megállapított összeget. Itt kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történõ kivezetésekor, forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás elõtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el [Tao. tv. 7. (1) d)]. E sor a) rovatában a b) rovat adatából kiemelve kérjük szerepeltetni a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök adózó választása alapján Sztv. szerint érvényesített terv szerinti értékcsökkenését [Tao. tv. 1. számú melléklet 5/g. pont]. Az adózás elõtti eredményt csökkentõ értékcsökkenési leírásként figyelembe vehetõ összeg független a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenéstõl. Kivétel, ha az adózó az értékcsökkenési leírás megállapításakor a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5. pontjában szabályozott elszámolást választotta. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre az Sztv. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy a maradványértéknek megfelelõ könyv szerinti értékû eszköznél, valamint akkor, ha az adózó az eszközre a Tao tv. külön rendelkezése alapján érvényesíti az Sztv. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni. [Tao. tv. 1. számú melléklet 4. pont.] A Tao. tv. 1. számú mellékletének 10/a)-10/c) pontjaiban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre ideértve a beruházást is terven felüli értékcsökkenés akkor érvényesíthetõ, ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külsõ ok miatt következett be [Tao. tv. 1. számú melléklet 10/d. pont]. 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthetõ a 2003-ban vagy azt követõen beszerzett, elõállított, korábban még használatba nem vett Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. fejezete szerint 33 százalékos vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke után, függetlenül azok üzembe helyezése idõpontjától [Tao. tv. 1. számú melléklet 9. pont] január 1-jétõl 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minõsülõ adózó új mûszaki gépek, berendezések és a jármûvek között nyilvántartott tárgyi eszköz (kivéve: személygépkocsi) bekerülési értékére, ha a tárgyi eszközt a 64/2004. (IV. 15.) 0529/Ü 9

10 korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. [Tao. tv. 1. számú melléklet 14. pont]. Figyelem, az adóalapot nem csökkenti, de elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, elõállítása alapján a Tao. tv. 29/D. (1) bekezdés, valamint a 7. (15) bekezdés szerint feloldott fejlesztési tartalék összegét, azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév elsõ napjától, illetve utóbbi esetben a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható [Tao. tv. 1. számú melléklet 12. pont], az Sztv. szerint a nyilvántartásba vett üzleti vagy cégérték bekerülési értékének az egyesülés napjáig elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összegét a Tao. tv. 1. számú melléklet 13. pontja szerint. 06. sor: Elismert tõkepiaci ügylet nyeresége Ebben a sorban kell szerepeltetni a gazdasági társaság, a külföldi vállalkozó, a szövetkezet és az európai részvénytársaság által a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény szerinti elismert (szabályozott) piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százalékát, de legfeljebb a Tao. tv. 7. (1) bekezdés k), ny) és s) pontja alapján elszámolt összegekkel is együtt az adózás elõtti eredmény 50 százalékát [Tao. tv. 7. (1) e), 7. (14)]. Nem élhet e kedvezménnyel a kockázati tõketársaság. 07. sor: Fejlesztési tartalék E sorban kell feltüntetni fejlesztési tartalék címén az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét, de legfeljebb az adóévi adózás elõtti nyereség 25 százalékát és legfeljebb 500 millió forintot [Tao. tv. 7. (1) f)]. A fejlesztési tartalékképzés adóévében csökkentõ tételként érvényesített kedvezmény véglegessé válásához a Tao. tv. 7. (15) bekezdésében foglalt feltételek szerinti beruházást kell megvalósítani. Immateriális javak bekerülési értéke alapján jogkövetkezmények nélkül nem oldható fel a tartalék. Az adózó a évi bevallásban jelölt fejlesztési tartalék felhasználására a évi új, szigorúbb szabályokat alkalmazza [Tao. tv. 29/G. (3)]. 08. sor: Kapott osztalék, részesedés Ebben a sorban kell feltüntetni a tulajdoni részesedést jelentõ befektetés (például részvény, üzletrész, vagyoni betét) után kapott, az adózott eredménybõl járó osztalék és részesedés adóévben bevételként elszámolt összegét, kivéve a Tao. tv pontja szerinti ellenõrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt [Tao. tv. 7. (1) g)]. Azon államokat, ahol a székhellyel rendelkezõ társaság ellenõrzött külföldi társaságnak minõsül a 8007/ (VII. 15.) PM tájékoztató tartalmazza. 09. sor: Befektetés kivonása révén realizált nyereség Ebben a sorban kell szerepeltetni a tulajdoni részesedést jelentõ befektetés kivonásakor, vagy részbeni kivonásakor ide nem értve a Tao. tv pontja szerinti ellenõrzött külföldi társaságból kivont befektetést a tagnál, a részvényesnél, illetve az üzletrésztulajdonosnál a Tao. tv. 7. (10) bekezdés szerinti értékét (a kapott ellenérték és a bekerülési érték pozitív különbözetét), ha a kivezetés oka: a jegyzett tõke tõkekivonás útján történõ leszállítása abban a vállalkozásban, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, vagy a vállalkozás amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik jogutód nélkül vagy átalakulás miatt megszûnik és a tag a jogutódban nem kíván részt venni, vagy a vállalkozás amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik kedvezményezett átalakulásban (Tao. tv /a. pont, 32/a. pont) vesz részt. [Tao. tv. 7. (1) gy).] Nem érvényesíthetõ csökkentõ tétel, ha a vállalkozás, amelyben az adózó részesedéssel rendelkezik, kedvezményezett átalakulásnak nem minõsülõ átalakulásban vesz részt. Ha a kivezetés kedvezményezett átalakulás miatt történt, az adózó választhatja a könyv szerinti értéket meghaladó ellenérték csökkentõ tételkénti alkalmazását [Tao. tv. 7. (1) gy), 7. (10)]. 10. sor: Kedvezményezett részesedéscsere E sorban kell szerepeltetni csökkentõ tételként a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) amennyiben igénybe kívánja venni e kedvezményt a kedvezményezett részesedéscsere (Tao. tv /c. pont) alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség összegét [Tao. tv. 7. (1) h)]. 11. sor: Szakképzésben közremûködõ adózó Itt kell szerepeltetni az iskolai rendszerû szakképzésben közremûködõ adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév elsõ napján érvényes minimálbér 20 százalékát, ha az adózó a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés alapján végzi, illetve 12 százalékát, ha az iskolával kötött együttmûködési megállapodás alapján végzi [Tao. tv. 7. (1) i)]. 12. sor: Pályakezdõk, munkanélküliek foglalkoztatása Ebben a sorban a korábban szakképzõ iskolai tanulóként foglalkoztatott, és sikeres vizsgája után folyamatosan tovább alkalmazott tanuló, valamint a Tao. tv. 7. (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ, korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követõ 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbõl szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon keresztül befizetett társadalombiztosítási járulék összege szerepeltetendõ a járulék költségkénti elszámolásán túl azzal, hogy az adózó akkor járhat el ily módon, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hó /Ü

11 napon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. E korrekció alkalmazásában a tételes egészségügyi hozzájárulás is társadalombiztosítási járuléknak minõsül [Tao. tv. 7. (1) j), évi LXVI. törvény 12. (5)]. 13. sor: A bevételként elszámolt kamat ráfordításként elszámolt kamatot meghaladó része Ebben a sorban kell a gazdasági társaságnál, a szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és az európai részvénytársaságnál feltüntetni a kapcsolt vállalkozástól (Tao. tv pont) kapott (járó) kamat bevételként elszámolt összege és a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendõ) kamat ráfordításként elszámolt összege pozitív különbözetének a felét, de legfeljebb a Tao. tv. 7. (1) bekezdés e), ny) és s) pontja alapján elszámolt összegekkel is együtt az adózás elõtti eredmény 50 százalékát [Tao. tv. 7. (1) k), 7. (14), (16)]. Nem élhet e kedvezménnyel például a kockázati tõketársaság. Nem alkalmazhatja e csökkentõ tételt az adóév utolsó napján a Kk. tv. szerinti kisvállalkozás. Nem kell a számításnál figyelembe venni a biztosítóként, pénzügyi intézményként, befektetési vállalkozásként és kockázati tõketársaságként mûködõ vállalkozásnak fizetett (fizetendõ) és a tõle kapott (járó) kamatot. A Tao. tv. 29/D. (15) bekezdésében foglaltak szerint nem kell figyelembe venni továbbá (sem a kapott, sem a fizetett kamatok között) azt a kamatot, amelyet olyan kapcsolt vállalkozásnak fizetett, illetve olyan kapcsolt vállalkozástól kapott az adózó, amely vállalkozás nem kívánja alkalmazni a Tao. tv. 8. (1) bekezdés k) pontja szerinti növelõ tételt, s errõl tájékoztatást küldött kapcsolt vállalkozásának (csak a belföldi illetõségû kapcsolt vállalkozásnak kell értesítést küldeni). 14. sor: Képzõmûvészeti alkotás beszerzése Ebben a sorban kell feltüntetni a jogszabályban feljogosított mûvészeti szervezet szakvéleményében mûvészeti értékûnek elismert képzõmûvészeti alkotás beszerzésére fordított összeget, de legfeljebb az adóévi beruházások [Tao. tv pont] értékének 1 százalékát [Tao. tv. 7. (1) I)]. 15. sor: Kapott támogatás, elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás E sorba kerül a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének ly) pontja alapján a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg figyelemmel a következõkre. Az adózó akkor csökkentheti az adózás elõtti eredményét, ha a belföldi illetõségû adózók közül a Tao. tv. 2. (2) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározottak, vagy külföldi személy (az ellenõrzött külföldi társaság kivételével), akkor is, ha nem minõsül külföldi vállalkozónak, külföldi szervezetnek, vagy belföldi, illetve külföldi magánszemély adott részére támogatást, juttatást, vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását. [Tao. tv. 7. (8) a)]. Nem csökkenthetõ az adózás elõtti eredmény az elõzõekben fel nem soroltakon felül a jogszabály, vagy nemzetközi szerzõdés alapján kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel, elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében, valamint a szerzõdésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedmény, és a határidõn belüli fizetés esetén legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott árengedmény következtében elszámolt bevétel összegével [Tao. tv. 7. (8) c)]. 16. sor: Visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása Ebben a sorban kell szerepeltetni a korlátolt felelõsségû társaságnak, valamint a szövetkezetnek az általa visszavásárolt saját üzletrész, továbbá a részvénytársaságnak az általa visszavásárolt saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó részét [Tao. tv. 7. (1) m)]. A szövetkezetnél az adózás elõtti eredmény csökkentésének nem feltétele, hogy a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén keletkezõ nyereséget a fel nem osztható szövetkezeti vagyonként mutassa ki. A csökkentési lehetõség a részvény, az üzletrész névértékének a bekerülési értéket (és nem a könyv szerinti értéket) meghaladó részére terjed ki. 17. sor: Behajthatatlan követelés, értékvesztés A követeléseket és a követelésjellegû más eszközöket: az immateriális javakra, a tárgyi eszközökre vagy a készletekre adott elõlegeket, valamint a tartósan adott kölcsönöket és az aktív idõbeli elhatárolások között kimutatott követelésjellegû tételeket (a továbbiakban: követeléseket) érintõen elszámolt értékvesztés miatt a 17. sor szerinti csökkentõ korrekciós tétel érvényesíthetõ. E sor b) rovatában szerepeltetendõk a következõk: a) A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés Az értékvesztés visszaírására akkor kerülhet sor, ha a vevõ, az adós minõsítése alapján a követelés várhatóan megtérülõ összege jelentõsen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét (a különbözet összege csökkenti a követelésre korábban elszámolt értékvesztést). Az értékvesztés visszaírása az éves beszámolót készítõ gazdálkodó számára ha a feltételek fennállnak kötelezõ, az egyszerûsített éves beszámolót készítõ gazdálkodó számára csak lehetõség. [Tao. tv. 7. (1) n), 16. (2) i).] b) A behajthatatlanná vált követelés adóévben leírt összege A követelés bekerülési értékébõl a számvitelrõl szóló törvény alapján behajthatatlanná vált rész és a köve- 0529/Ü 11

12 telés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. A követelés behajthatatlan jogcímen történõ leírásakor, kivezetésekor a korábbi években adóalap növelõ tételként elszámolt értékvesztés az adóalap csökkentõ tétel. Ha a követelés behajthatatlan jogcímen történõ leírására a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 10 pontjában meghatározott esetben került sor az adóalap csökkentése mellett, az adóalapot növeli nem a vállalkozási, bevételszerzõ tevékeny-séggel összefüggésben felmerülõ költség jogcímén a korábbi években elszámolt értékvesztés és az adóévben behajthatatlanság jogcímén elszámolt ráfordítás együttes összege. E rendelkezést hitelintézet, a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgátatási tevékenységbõl származó követelésre nem alkalmazhatja. c) Az átmeneti rendelkezések szerinti értékvesztés A befektetésekre, értékpapírokra, készletekre a Tao. tv december 31-én hatályos rendelkezésein alapuló bevallás kapcsán már elszámolt, de az adóalapnál még nem érvényesített értékvesztés, illetve annak meghatározott aránya [Tao. tv. 29/C. (1), (3)]. Ez utóbbi rendelkezés alapján érvényesített a b) rovat adatának részét képezõ összeget kérjük e sor a) rovatába kiemelt adatként beírni. 18. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló évi XV. törvényben meghatározott kibocsátási egység átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételbõl az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százalékát, valamint a mást megilletõ kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételbõl a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százalékát. Jelen kedvez-mény a kibocsátási egységhez az államtól térítés nélkül jutó adózókra nem vonatkozik. [Tao. tv. 7. (1) ny; 7. (14)]. 19. sor: Társasháztól, társasüdülõtõl kapott bevétel Ebben a sorban az adózó csak akkor szerepeltetheti a tulajdonostársként a társasháztól, társasüdülõtõl megszerzett bevételét, ha a társasház, társasüdülõ a közös név alatt megszerzett bevétel alapján a jövedelmét terhelõ személyi jövedelemadó összegét megfizette [Tao. tv. 7. (1) o)]. 20. sor: Könyvvezetés pénznemének változtatása Itt kell feltüntetni a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az adóévben forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összegét az áttérést követõ adóévben [Tao. tv. 7. (1) p)]. 21. sor: Elengedett bírság, jogkövetkezmények Ebben a sorban kell szerepeltetni a bírságnak, továbbá az Art.-ban és a társadalombiztosításról szóló törvényekben elõírt (és megfizetett) jogkövetkezményeknek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az elõzõ adóévekben az adózás elõtti eredményt növelõ tételként figyelembe vett összegét [Tao. tv. 7. (1) r)]. 22. sor: Jogdíjbevétel E sorban szerepeltetendõ a kapott jogdíj (Tao. tv pont) alapján az adóévi adózás elõtti eredmény javára elszámolt bevétel fele, de legfeljebb a Tao. tv. 7. (1) bekezdés e), k) és ny) pontja alapján elszámolt összegekkel is együtt az adózás elõtti nyereség 50 százaléka [Tao. tv. 7. (1) s), 7. (14)]. 23. sor: Szabadalom és mintaoltalom kedvezménye A szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának az adóévben elszámolt költsége, függetlenül attól, hogy ez az összeg már az adózás elõtti eredmény megállapításakor ráfordításként figyelembe lett véve. Nem lehet csökkenteni az adóalapot, ha az adózó a megjelölt téteteleket az alapkutatás, alkalmazott kutatás, vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között számolta el. Az adóalap kedvezmény a 19. (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül. [Tao. tv. 7. (1) sz); 7. (20)]. 24. sor: Kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei Itt kell feltüntetni az Sztv. 3. (4) bekezdésének 2., 3. és 4. pontjaiban meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben felmerült teljes közvetlen költségének a következõ tételekkel csökkentett összegét: a felsorolt tevékenységekhez kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összege, függetlenül attól, hogy a kutatás, kísérleti fejlesztés értékét az adózó aktiválja-e vagy sem [Tao. tv. 7. (1) t)]. a belföldi illetõségû adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétõl, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény elõírása szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás összege,függetlenül attól, hogy a kutatás, kíséreti fejlesztés értékét az adózó aktiválja-e vagy sem [Tao. tv. 7. (1) t)]. Az adózó abban az esetben csökkentheti adóalapját, ha a Tao. tv. 7. (18) bekezdése szerinti nyilatkozattal rendelkezik, mely szerint a kutatással megbízott a szolgáltatás teljesítéséhez nem vett igénybe belföldi illetõségû adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatást. E nyilatkozat nélkül akkor élhet az adózó a közvetlen költség helyett az aktivált kísérleti fejlesztés értékcsökkenésével egyezõ összegû kedvezménnyel a december 31-éig használatba vett kísérleti fejlesztés után, ha a közvetlen költséggel a költségelszámolás évében az adóalapot nem csökkentette /Ü

13 Az adózó az így meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe a Tao. tv. 7. (17) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén, amelynek a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül. A kísérleti fejlesztés közvetlen költsége helyett az adózó választása szerint a leírtakon túl az adóévben elszámolt értékcsökkenés összege is csökkentheti az adóalapot. 25. sor: Lakás bérbeadási kedvezmény E sorban kell szerepeltetni az adózó tulajdonát képezõ lakás bérbeadásából származó adóévi bevételnek, a ráfordításként elszámolt értékcsökkenést meghaladó részének 50 százalékát, ha az adózó a tulajdonát képezõ lakást a települési önkormányzatnak legalább 60 hónapra bérbe adta és rendelkezik bérbeadási szerzõdéssel, a szerzõdés tartalmazza a bérlõkijelölés rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeirõl szóló önkormányzati rendelet számát. Az igénybe vett kedvezménnyel összefüggésben a szerzõdéses kötelezettség változásának esetén a kedvezmény igénybevétele révén meg nem fizetett adót késedelmi pótlékokkal növelten vissza kell fizetni. A Tao. tv. 7. (21) bekezdése szabályozza a késedelmi pótlék megállapításának szabályait, különös tekintettel az idõpont meghatározására. [Tao. tv. 7. (1) ty, 7. (21)]. 26. sor: Nem jelentõs összegû hiba Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított jelentõsnek nem minõsülõ adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként elszámolt összeget [Tao. tv. 7. (1) u)]. (Az Sztv. szerint az ellenõrzés során megállapított társasági adótöbblet összegét továbbra sem lehet az adózás elõtti eredmény részét képezõ bevételként elszámolni). 27. sor: Megváltozott munkaképességû foglalkoztatása Ebben a sorban kell feltüntetni az adózó által legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatása esetén a számukra kifizetett munkabér összegét, de legfeljebb személyenként és havonta az adóév elsõ napján érvényes minimálbérnek megfelelõ összeget. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az adózó által az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladta meg a 20 fõt [Tao. tv. 7. (1) v)]. 28. sor: Átruházási részesedés árfolyamnyeresége Ebben a sorban azon árfolyamnyereség összegét kérjük szerepeltetni, amelyet az adózó a részesedés átruházása során realizált [Tao. tv. 7. (1) w)]. 29. sor: Helyi iparûzési adó Ebben a sorban kérjük feltüntetni a helyi adókról szóló évi C. törvény rendelkezései szerint megállapított helyi iparûzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg 50 százalékát, de legfeljebb az adózás elõtti nyereség mértékéig és feltéve, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nem volt az állami és önkormányzati adóhatóságnál fennálló adótartozása [Tao. tv. 7. (1) x)]. 30. sor: Létszámnövelési kedvezmény Ebben a sorban kérjük feltüntetni az adóév elsõ napján mikro vállalkozásnak minõsülõ adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszám elõzõ adóévhez viszonyított növekményének és az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatát. A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a megelõzõ adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legfeljebb 5 fõ és az adózónak az adóév végén nincs az állami és önkormányzati adóhatóságnál fennálló adótartozása. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát 2 tizedes jegy pontossággal (a Tao. tv /a pontja szerinti fogalom meghatározás alapján) kell meghatározni, azon személyek figyelembe vétele nélkül, akik az alkalmazást megelõzõen, de legkorábbi január 1. és dec. 31. között az adózó kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegû jogviszonyban, személyesen közremûködõ tagsági jogviszonyban, vagy tevékenységüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minõsülõ egyéni vállalkozóként végezték. Az igénybe vett kedvezménynek a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül. 31. sor: Adott adomány, tartós adomány Ebben a sorban kell szerepeltetni a kapott igazolás alapján az adományt kivéve a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel a Tao. tv. 7. (5)-(7) bekezdéseiben foglaltakra [Tao. tv. 7. (1) z)]. Az adomány fogalmi meghatározását a Tao. tv. 4. 1/a. pontja, a tartós adományozási konstrukciót a közhasznú szervezetekrõl szóló módosított évi CLVI. törvény (Kszt.) 26. n) pontja tartalmazza. Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány, a tartós adomány a) teljes összege, és a Kszt. szerinti tartós adományozás esetében az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ közhasznú szervezet, valamint egyház (1997. évi CXXIV. törvény 2. (3) bekezdés) támogatása, továbbá (a Ptk ok szerinti) közérdekû kötelezettségvállalás esetén, b) másfélszerese, és a Kszt. szerinti tartós adományozás esetében az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet támogatása esetén. 0529/Ü 13

14 Az a) és a b) pontban meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás elõtti eredmény 25 százalékát. [Tao. tv. 7. (5)-(6).] A tartós adományozás miatti külön kedvezményre az adózó az üzleti évben akkor jogosult, ha a szerzõdést a jelen bevallási idõszakot megelõzõ üzleti évek valamelyikében megkötötték és a teljesítés elsõ ízben a szerzõdéskötés szerinti, majd az azt követõ üzleti év(ek)ben a vállaltaknak megfelelõen meg is történt. Az adózó adományozás címen akkor alkalmazhatja a leírtak szerint a csökkentõ korrekciós tételt, ha rendelkezik a Tao. tv. 7. (7) bekezdése szerinti igazolással. A Tao. tv. alkalmazásában közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak adott támogatás és a kutatás-fejlesztési célra költségvetési szervnek adott támogatás is, ha az adományra elõírt további feltételek teljesülnek. Az adomány formájától pénzösszeg, eszközérték, szolgáltatás függetlenül a b) rovatban szerepeltetett összesített adatból kérjük az adóévben átadott tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékét az a) rovatba kiemelt adatként beírni. 32. sor: Kis- és középvállalkozások beruházása Ebbe a sorba az az adózó írhat adatot, amely a kisés középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló törvény alapján az adóév utolsó napján kisvagy középvállalkozásnak minõsült (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot) és az adóévben elszámolt, korábban még használatba nem vett, illetve további meghatározott eszközök beruházási értéke után (ideértve a pénzügyi lízinget is) az adóalap csökkentõ kedvezményt a Tao. tv. 7. (11)-(12) bekezdéseiben foglaltakra is figyelemmel igénybe kívánja venni [Tao. tv. 7. (1) zs)]. Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként érvényesíthetõ: a korábban még használatba nem vett (új) ingatlan [Tao. tv pont] ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant [Tao. tv /a. pontja] üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értéke, a korábban még használatba nem vett (új), a mûszaki berendezések, gépek, jármûvek közé sorolt [Sztv. 26. (4) bekezdés] tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, az ingatlan (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlan) bekerülési értékét növelõ adóévi felújítás, bõvítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értéke, az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke. Nem új tárgyi eszköz a forgóeszközök közül átsorolt eszköz. A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak az az adózó érvényesítheti, amelynek az adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt. Még további, az alkalmazást kizáró eseteket tartalmaz a Tao. tv. 7. (11) bekezdés b) pontja. Az adózás elõtti eredménybõl ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a csökkentõ tétel nem haladhatja meg az adóévi adózás elõtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál sem. Ennek az összegnek a Tao. tv. 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül [Tao. tv. 7. (12)]. 33. sor: Nem realizált árfolyamnyereség E sor tartalmazza ha az adózó élni kíván a törvényi lehetõséggel a külföldi pénzértékben fennálló egyes követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor megállapított, nem realizált nyereség jellegû árfolyamkülönbözet összegét [Tao. tv. 7. (1) dzs)]. 34. sor: Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték Amennyiben a Tao. tv pontjában meghatározottak szerinti kapcsolt vállalkozások egymás közötti bármely szerzõdésükben (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, illetve érvényesítenének, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelõ összeg csökkentõ tételként szerepeltetendõ a Tao. tv-ben elõírt más korrekciós jogcímektõl függetlenül a következõk szerinti feltételek együttes teljesülése mellett: az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adóévi adózás elõtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. Ez akkor következik be, ha az adózó magasabb ellenértéket számított fel, mint a szokásos piaci ár ( drágán adott el ), vagy kapcsolt vállalkozása az adózó részére teljesített értékesítés során a szokásos piaci ártól alacsonyabb ellenértéket számított fel (adózó olcsón vásárolt ), az adózóval szerzõdõ kapcsolt vállalkozása belföldi illetõségû adózó (másik belföldi illetõségû társaságiadó-alany), vagy olyan külföldi személy (az ellenõrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetõsége szerinti állam jogszabályai szerint alanya a társasági adónak megfelelõ adónak, az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a szokásos piaci ár és az ellenérték különbözetének összegét. [Tao. tv. 18. (1) a).] A Tao. tv. 18. (5) bekezdése szerint a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, európai részvénytársaság és a külföldi vállalkozó kivéve, ha az adóév utolsó napján a Kk. tv. szerinti kisvállalkozásnak minõsül a jelen adóbevallás benyújtásáig köteles a 18/ (VII. 16.) PM rendelet elõírásai szerint rögzíteni: a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár meghatározásánál az általa alkalmazott módszert, valamint /Ü

15 a szokásos piaci ár meghatározását alátámasztó tényeket és körülményeket. Az elkészített nyilvántartást a bevalláshoz nem kell csatolni. A 2005-ben kezdõdõ adóévban a nyilvántartási kötelezettség valamennyi kapcsolt vállalkozási szerzõdésre vonatkozik. 35. sor: Telephelyre arányosan jutó költségek, ráfordítások Itt kell szerepeltetni a külföldi vállalkozónak a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségbõl, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeget, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát [Tao. tv. 14. (2) a)]. 36. sor: Nem kedvezményezett átalakulásnál, és kedvezményezett átalakulásnál az adózó választása szerint meghatározott Tao. tv. 16. (2) bek. d) pontja szerinti összeget kell itt szerepeltetni. 37. sor: Egyéb csökkentõ jogcímek E sor b) rovatában kell feltüntetni az elõzõ sorok egyikében sem nevesített, egyéb adózás elõtti eredményt csökkentõ tételeket. Többek között a b) rovat adatából kiemelt adatként az a) rovatban is kimutatandó, a Tao. tv december 31-én hatályos pontjának és 7. (1) bekezdés e) pontjának rendelkezése szerinti, vállalkozási övezetben években üzembe helyezett új épület, építmény bekerülési értékének adóévi 10 százaléka [Tao. tv. 29/D. (9)]. E sor b) rovatának adatát képezik továbbá például: átalakuláskor a (fennmaradó) jogelõdre vonatkozó [Tao. tv 16. (2) a)], a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódra vonatkozó [Tao. tv. 16. (2) f)], szerinti korrekciós tételek stb. 38. sor: Csökkentõ tételek összesen Ez a sor a sorok összevont összegét tartalmazza, amelyet a 0529/Ü lap 02. sorában is kérünk szerepeltetni. Az adózás elõtti eredményt növelõ jogcímek (0529/Ü-04) Az adózás elõtti eredményt növelõ jogcímek A növelõ korrekciós tételek számításakor a Tao. tv. 1. (3) bekezdése szerint ha a törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle címen írja elõ költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény növelését, azzal egy esetben kell élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. A külföldön tevékenységet végzõ (off-shore) társaság az adóalap megállapítása során a Tao. tv. 8. -ának a december 31-éig hatályos rendelkezéseit alkalmazza [Tao. tv. 29/D. (6)]. 01. sor: Céltartalék Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben az Sztv. 41. (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségekre és az Sztv. 41. (2) bekezdése alapján a jövõbeni költségekre képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelõ összeg ráfordításként elszámolt összegét, ideértve az egyes jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi jellegû kötelezettségekre, valamint az erdõgazdálkodónál a külön törvényben meghatározott erdõfelújítási kötelezettség fedezetére képzett céltartalékot, céltartalékot növelõ összeget [Tao. tv. 8. (1) a)]. 02. sor: Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a számvitel szerint Ebbe a sorba kell beállítani az Sztv. 52. és 53. -ai szerint az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeget, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történõ kivezetésekor, vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Sztv. szerint az adózás elõtti eredmény terhére (azaz költségként, ráfordításként) számolta el. Az itt szerepeltetett adat tartalmazza az Sztv. 80. (2) bekezdése szerinti 50 E Ft egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti tárgyi eszközök, szellemi termékek és vagyoni értékû jogok egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírását is [Tao. tv. 8. (1) b)]. 03. sor: Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások Ebben a sorban kell feltüntetni azt a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás elõtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeget ide értve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerzõ tevékenységgel különös tekintettel a Tao. tv. 3. számú mellékletében foglaltakra. [Tao. tv. 8. (1) d)]. 04. sor: Bírság, jogkövetkezmények Itt kell szerepeltetni a jogerõs határozatban megállapított bírság, valamint az Art. és a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezmények miatti kötelezettségek (pl. késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, járulékbírság) ráfordításként elszámolt összegét, kivéve, ha az önellenõrzéshez kapcsolódik [Tao. tv. 8. (1) e)]. Nem kell az adózás elõtti eredményt megnövelni az adózók szerzõdéses kapcsolatából eredõen felszámított, költségként elszámolt késedelmi kamat, kötbér összegével. 05. sor: Követelésre elszámolt értékvesztés Itt kell szerepeltetni az adóévben követelésre (követelésjellegû más eszközre) elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegét, valamint a 2004-es adóévben a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás elõtti eredményt csökkentõ tételként számításba vett összeget [Tao. tv. 8. (1) gy)]. 0529/Ü 15

16 06. sor: Behajthatatlan követelésnek nem minõsülõ elengedett követelés Ebben a sorban kell feltüntetni a behajthatatlan követelésnek nem minõsülõ, adóévben elengedett követelés összegét. [Tao. tv. 8. (1) h).] 07. sor: Alultõkésítés Itt kell feltüntetni a kötelezettségek, vagyis a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír [Sztv. 3. (6) bekezdés 2. pontja] miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást) adóévi napi átlagos állományából a saját tõke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó részre arányosan jutó, a kötelezettségekre az adóévben fizetett (az adóévre fizetendõ) kamat összegét. Kamatként a ráfordításként elszámolt vagy az eszköz bekerülési értékében figyelembe vett kamatot kell szerepeltetni. Nem vonatkozik a korrekciós elõírás a pénzügyi intézménnyel hitelintézettel és pénzügyi vállalkozással szemben fennálló kötelezettségekre és az arra fizetett kamatra. [Tao. tv. 8. (1) j), 8. (5).] Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozástól kapott, illetve kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatkülönbözet felére választása szerint alkalmazza a Tao. tv. 8. (1) bekezdés k) pontja szerinti növelõ korrekciót, annak összegét beszámíthatja az alultõkésítés miatt számított növelõ korrekció összegébe [Tao. tv. 8. (2)]. 08. sor: A ráfordításként elszámolt kamat bevételként elszámolt kamatot meghaladó része Ebben a sorban kell a gazdasági társaságnál, a szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és az európai részvénytársaságnál feltüntetni a kapcsolt vállalkozásnak (Tao. tv pont) fizetett (fizetendõ) kamat ráfordításként elszámolt összege és a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat bevételként elszámolt összege pozitív különbözetének a felét [Tao. tv. 8. (1) k), 7. (16)]. Nem kell a számításnál figyelembe venni a biztosítóként, pénzügyi intézményként, befektetési vállalkozásként és kockázati tõketársaságként mûködõ vállalkozásnak fizetett (fizetendõ) és a tõle kapott (járó) kamatot. Nem kell alkalmaznia e rendelkezést az adóév utolsó napján a Kk. tv. szerinti kisvállalkozásnak. Választhatja azt is az adózó, hogy nem alkalmazza a leírtak szerinti kamatkülönbözetre a növelõ korrekciót, amelynek az a feltétele, hogy e szándékáról az adóévet követõ hónap 30. napjáig tájékoztatja valamennyi, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ adózót. A tájékoztatást küldõ kapcsolt vállalkozásnak fizetett, illetve az ilyen vállalkozástól kapott kamatokat nem kell (illetve a csökkentõ tételnél sem lehet) figyelembe venni a korrekció számítása során [Tao. tv. 29/D. (15)]. 09. sor: Ellenõrzött külföldi társaságban lévõ részesedés E sorban kell szerepeltetni, ha az adózó ellenõrzött külföldi társaságban (Tao. tv pont) rendelkezik részesedéssel, e részesedésre értékvesztésként, árfolyamveszteségként elszámolt összeget, továbbá a részesedés bármely jogcímen történõ kivezetésekor (például értékesítés, apportálás) a kapott bevételt meghaladó ráfordítás összegét [Tao. tv. 8. (1) m)]. Felhívjuk a szíves figyelmét a december 31-ét követõen megszerzett részesedés esetén a 8007/2003. (VII. 15.) PM tájékoztatóban foglaltakra [Tao. tv. 30. (3)]. 10. sor: Adott támogatás, elengedett követelés, átvállalt tartozás Itt kell feltüntetni az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, az átvevõ által meg nem térített általános forgalmi adó összegét, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összegét, továbbá a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét. Nem kell az adózás elõtti eredményt megnövelni, ha az elõzõek szerinti támogatás, juttatás állami vállalat, részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társaság privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévõ vagyonrészek értékesítésének MRP keretében történõ teljesülése esetén, az MRP szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége idõszakában a Tao. tv. 8. (4) bekezdésében elõírtak szerint történt, a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként, továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti közmûsor-szolgálati mûsor, mûsorszám támogatására (szponzorálására) történt, jogszabály, nemzetközi szerzõdés elõírása alapján történt, elszámolása szerzõdésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedményként, vagy a szerzõdésben meghatározott fizetési határidõn belüli pénzügyi rendezés esetén adott legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményként történt, a filmalkotás megrendelõjének kerül átadásra, a Filmiroda által az adózó (átadó) részére kiadott támogatási igazolásban szereplõ összegig, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a mozgóképrõl szóló évi II. törvény 21. szerinti V. kategóriába sorolni. [Tao. tv. 8. (1) n), 8. (4).] 11. sor: Könyvvezetés pénznemének változtatása Itt kell feltüntetni az adóévben forintról devizára, devizáról forintra, vagy a devizáról más devizára való áttérés során a tõketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összegét az áttérést követõ adóévben [Tao. tv. 8. (1) o)]. 12. sor: Nem jelentõs összegû hiba Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként, vagy aktivált saját teljesítmény csök /Ü

17 kentéseként elszámolt jelentõsnek nem minõsülõ összeget [Tao. tv. 8. (1) p)]. (Az Sztv. szerint az ellenõrzés során megállapított társasági adó fizetendõ összegét továbbra sem lehet az adózás elõtti eredmény részét képezõ ráfordításként elszámolni, annak összegét az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sora tartalmazza.) 13. sor: Kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés Ebben a sorban kell kimutatni a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének gy) pontja szerint csökkentõ tételként elszámolt összegbõl a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás elõtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeget [Tao. tv. 8. (1) r), 16. (2) b)]. 14. sor: Tartós adományozás meghiúsulása Ebben a sorban annak az adózónak kell adatot szerepeltetnie, amely a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelõzõ (üzleti) év(ek)ben az adózás elõtti eredménye csökkentéseként a közhasznú szervezetekrõl szóló évi CLVI. törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel többletkedvezményt számolt el, de a tartós adományozásról szóló szerzõdésben vállaltakat valamely okból az üzleti évben nem teljesítette. Meg kell növelni az adózás elõtti eredményt a korábban érvényesített többletkedvezmény összegével, ha az adózó a szerzõdésben vállaltakat a másik szerzõdõ fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt nem teljesítette, a korábban érvényesített többletkedvezmény kétszeresével, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésnek megfelelõen. [Tao. tv. 8. (1) s).] 15. sor: Részesedés kivonása következtében realizált nyereség Ebben a sorban kell szerepeltetni a Tao. tv. 7. (1) bekezdés h) pontja szerint csökkentõ tételként elszámolt összegbõl a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt összeget. Ez az összeg legfeljebb a részesedésre a hivatkozott rendelkezés alapján csökkentõ tételként figyelembe vett összeg lehet. [Tao. tv. 8. (1) t).] 16. sor: Kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény kétszerese Itt kell szerepeltetni a korábban a Tao. tv. 7. (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás elõtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszeresét, amennyiben a Tao. tv. 8. (1) bekezdésének ua)-ud) pontjaiban foglalt valamely esemény bekövetkezik (a beruházást, szellemi terméket az adózó az adóévet követõ negyedik adóév végéig nem elháríthatatlan külsõ ok miatt nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba; az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követõ negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, elidegeníti, apportálja, térítés nélkül átadja stb.) [Tao. tv. 8. (1) u)]. 17. sor: Létszámnövelési kedvezmény szankciója létszámcsökkentés esetén Ebben a sorban kell szerepeltetni a 7. (1) bekezdés y) pontja alapján a mikrovállalkozás által igénybevett adózás elõtti eredmény csökkentéseként elszámolt kedvezményre tekintettel, ha a kedvezmény igénybevételét követõ három adóéven belül, az átlagos állományi létszám az elõzõ adóévhez viszonyítva csökken, vagy a megjelölt idõszakon belül az adózó jogutód nélkül megszûnik a foglalkoztatottak átlagos állományi létszám elõzõ évhez viszonyított csökkenése és a megelõzõ adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatát 20 százalékkal növelten. Az így számított összeg nem lehet nagyobb mint az igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege. Nem kell az adóalapot növelni a fentiekben meghatározott összeggel feltéve, hogy az nem éri el az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér összegét abban az adóévben és az azt követõ adóévben, amikor az átlagos állományi létszám csökkenése azért következett be, mert a munkavállaló szülési szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresõképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt. [Tao. 7. (1) y)(19) (20), 8. (1) v), 16. (1) ch)]. 18. sor: Nem realizált árfolyamveszteség E sor tartalmazza ha az adózó élni kíván a törvényi lehetõséggel a külföldi pénzértékben fennálló egyes eszközre, kötelezettségre az értékeléskor megállapított, nem realizált, veszteség jellegû árfolyamkülönbözet összegét [Tao. tv. 8. (1) dzs)]. 19. sor: Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ellenérték Itt kell szerepeltetni a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelõ összeget, amennyiben a Tao. tv pontjában meghatározottak szerinti kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerzõdésükben (kivéve, ha az adózóval magánszemély, nem egyéni vállalkozóként kötött szerzõdést) áfa nélkül számítva magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, illetve érvényesítenének, és az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás elõtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Ez akkor következik be, ha az adózó az értékesítése során alacsonyabb ellenértéket számított fel, mint a szo- 0529/Ü 17

18 kásos piaci ár (adózó olcsón adott el ), vagy kapcsolt vállalkozása az adózó részére teljesített értékesítés során a piaci ártól magasabb ellenértéket számított fel (adózó drágán vásárolt ). E növelõ korrekció a Tao. tv-ben elõírt más módosító jogcímektõl függetlenül alkalmazandó, minden további feltétel nélkül. [Tao. tv. 18. (1) b).] A Tao. tv. 18. (5) bekezdése szerint a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, a külföldi vállalkozó és az európai részvénytársaság kivéve, ha az adóév utolsó napján a Kk. tv. szerinti kisvállalkozásnak minõsül a jelen adóbevallás benyújtásáig köteles, a 18/ (VII. 16.) PM rendelet elõírásai szerint rögzíteni: a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár meghatározásánál az általa alkalmazott módszert, valamint a szokásos piaci ár meghatározását alátámasztó tényeket és körülményeket. A 2005-ben kezdõdõ adóévben a nyilvántartási kötelezettség valamennyi kapcsolt vállalkozási szerzõdésre vonatkozik. 20. sor: Telephely meghatározott költségei Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyénél az adózás elõtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költséget, ráfordítást [Tao. tv. 14. (2) b)]. 21. sor: Telephely meghatározott bevételei Ebben a sorban kell feltüntetni a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelye közvetítésével az adóévben elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százalékát [Tao. tv. 14. (2) c)]. 22. sor: Nem kedvezményezett átalakulásnál és kedvezményezett átalakulásnál az adózó választása szerint meghatározott Tao. tv. 16. (2) bek. d) pontja szerinti összeget kell itt szerepeltetni. 23. sor: Egyéb növelõ jogcímek E sorban kell feltüntetni az elõzõ sorok egyikében sem nevesített, egyéb adózás elõtti eredményt növelõ tételeket. 24. sor: Növelõ tételek összesen Ez a sor a sorok összevont összegét tartalmazza, amelyet a 0529/Ü lap 03. sorában is kérünk szerepeltetni. Az adókedvezmények részletezése, adatszolgáltatás (0529/Ü-05) A) Adókedvezmények Az adókedvezmények számításakor a Tao. tv. 1. (3) bekezdése szerint ha a törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elõ az adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Amely esetben az adótörvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor utoljára abban az adóévben érvényesíthetõ, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van. A Tao. tv. 21. (7) és (10)-(11) bekezdése szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelõzõ adóévben élhet az egyesüléssel, szétválással, vagy részleges átalakulással érintett adózó. Az ilyen átalakulásnál tehát a jogutódnak nincs lehetõsége a jogelõd korábban megszerzett adókedvezményét érvényesíteni, s az átalakulás adóévének adójából már a jogelõd sem jogosult kedvezményre [Tao. tv. 21. (15), 29. (15)]. Ezen rendelkezés nem érinti a gazdálkodási formát változtató például kft.- bõl rt.-vé átalakuló adózót. Az adókedvezményre való jogosultságot a Tao. tv. 4. -ában definiált fogalmak figyelembevételével kell meghatározni. A Tao. tv-ben meghatározott adókedvezmény érvényesítésérõl az adózó kizárólag az adóbevallásában dönt, a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján. Amennyiben az adóévben fizetendõ adóját az adózó úgy állapította meg, hogy az adókedvezményeit a korlátok figyelembevételével teljes körûen érvényesítette, de adó hiányában nem merítette ki akkor ezt a döntését önellenõrzés, valamint adóhatósági eljárásban is figyelembe kell venni [Tao. tv. 29/D. (16)]. 01. sor: E sor d) rovatában kérjük szerepeltetni a szövetkezet, vagy jogutódja(i) által igénybe vehetõ, a kárpótlási törvény alapján az árverésre termõfölddel együtt kijelölt ültetvények, öntözési és meliorációs létesítmények állami támogatással csökkentett könyv szerinti értékének, valamint a térítés együttes összegét meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb 17 százalékát [Tao. tv. 22. (6), (8)]. 02. sor: E sor d) rovatában kérjük szerepeltetni a szövetkezet, vagy jogutódja(i) által adókedvezményként igénybe vehetõ, a szövetkezeti törvény alapján az önkormányzati tulajdonba átadott utak állami támogatással csökkentett könyv szerinti értékének adóévenként legfeljebb 17 százalékát [Tao. tv. 22. (7), (8)]. 03. sor: Az elõbbiekben (02. sor) részletezettek szerint adókedvezményt vehet igénybe a szövetkezet akkor is, ha az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonába átadja a használatában lévõ, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árkot, csatornát, töltést és azok mûtárgyait, továbbá az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utakat [módosított évi II. tv. 14. (4)]. Ennek összegét kérjük e sor d) rovatában feltüntetni. 04. sor: E sor d) rovatában kérjük szerepeltetni a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által igénybe vehetõ adókedvezményt, az december 31-ét követõen, de legkésõbb december 31-éig a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követõen ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékû, termékelõállítást szolgáló beruházás után, az üzembe helyezést követõ 10 naptári év, utoljára a évi adóalap utáni adóból [Tao. tv. 21. (7), (13)]. Elõzõek szerinti adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen /Ü

19 csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. tv. 21. (8)]. További feltétel szerint az adókedvezményt az adózó akkor veheti igénybe, ha a beruházást olyan térségben helyezi üzembe és ott üzemelteti, amely a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek minõsül. Ezen térségek felsorolását a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérõl szóló 91/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az adókedvezmény az adónak a termékelõállító tevékenységbõl származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege [Tao. tv. 21. (9)]. Az elmaradott térség között jelölendõ területi kódját a megadott kódlista alapján kérjük e sor b) rovatában feltüntetni. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térséggel azonos feltételekkel lehetett adókedvezményre jogot szerezni akkor is, ha a beruházás helye olyan megye, amelyben a beruházás megkezdését megelõzõ 2 év valamelyikében, decemberben az Országos Munkaügyi Központ által mért munkanélküliségi mutató meghaladta a 15 százalékot [Tao. tv. 21. (10)]. 05. sor: Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe ennek összegét kérjük a d) rovatban feltüntetni az december 31-ét követõen, de legkésõbb december 31-éig megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékû, termékelõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követõ 10 adóévben, utoljára a évi adóalap utáni adóból [Tao. tv. 21. (11), (13)]. Elõzõek szerinti adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fõvel meghaladja a beruházás megkezdését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. tv. 21. (12)]. 06. sor: E sor d) rovatában kell szerepeltetni az adózó döntése szerint a Tao. tv pontja szerinti, a részére kiadott támogatási igazolásban szereplõ összeget, kivéve, ha a filmalkotást a mozgóképrõl szóló évi II. törvény 21. szerinti V. kategóriába kell sorolni [Tao. tv. 22. (1)]. E sor a) rovatába kérjük beírni az adóévben igénybe nem vett, a következõ években érvényesíthetõ kedvezmény összegét. 07. sor: E sor a) rovatában kell szerepeltetni az adózó által foglalkoztatott szoftverfejlesztõ után elszámolt bérköltség, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt költség 10 százalékát. Az adókedvezményt az adóévben és az azt követõ három adóévben lehet igénybe venni egyenlõ részletekben. Jelen adóbevallásban érvényesített kedvezmény összegét kérjük a d) rovatban feltüntetni. Abban az esetben, ha az adott adóév fizetendõ adója nem teszi lehetõvé a kedvezmény érvényesítését, lehetõség van azt átvinni a következõ adóévekre, figyelemmel az idõkorlátra. Az adókedvezmény a számított adó legfeljebb 70 százaléka lehet [Tao. tv. 22. (9), 23. (3)]. 08. sor: E sor d) rovatában kell feltüntetni a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minõsülõ adózónak a december 31-ét követõen megkötött hitelszerzõdés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, elõállításához pénzügyi intézménytõl igénybe vett hitel kamata után érvényesített adókedvezmény összegét attól függõen, hogy elõtt, vagy a évtõl kötött szerzõdésrõl van szó [Tao. tv. 22/A. (1)]. Az adókedvezmény az adóévben kifizetett kamat 40 százaléka, de legfeljebb a december 31-éig megkötött hitelszerzõdés esetén 5 millió forint, illetve a évtõl kötött hitelszerzõdés esetén 6 millió forint. Ez utóbbi módon igénybe vett adókedvezmény összege csekély összegû (de minimis) támogatásnak minõsül. Amennyiben január 1-je elõtt és ben, vagy 2005-ben megkötött hitelszerzõdések alapján is érvényesíthetõ a kedvezmény, úgy a maximálisan igénybe vehetõ adókedvezmény összege 6 millió forint. A de minimis kedvezményt viszont csak a ben vagy ezt követõen megkötött hitelszerzõdés alapján igénybe vett kedvezményre kell alkalmazni. Az adókedvezményként igénybe vett összeg nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát. (A minõsítésnél az irányadó utolsó beszámoló a évi hitelszerzõdés megkötése adóévének adott napján rendelkezésre álló elfogadott beszámoló, míg a évi szerzõdések esetén e feltételnek a hitelszerzõdés megkötése adóévének utolsó napján kell megfelelni.) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. Ez esetben is utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerzõdés szerint vissza kell fizetnie [Tao. tv. 22/A. (3)]. Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie ha: a hitelszerzõdés megkötésének évét követõ négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külsõ ok miatti megrongálódás következtében maradt el, a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követõ három évben elidegeníti. [Tao. tv. 22/A. (5)]. A kedvezményre jogosultságnál figyelemmel kell lenni a Tao. tv. 22/B. (13) bekezdésében foglalt kizáró feltételre is. 09. sor: E sor d) rovatában kell feltüntetni a Tao. tv. 22/B. szerinti fejlesztési adókedvezmény összegét. Az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján a Kormány, illetve január 1-jét követõen benyújtott kérelem esetében a Pénzügyminisztérium határozatban engedélyezte július 1-jétõl 100 millió euro feletti beru- 0529/Ü 19

20 házások alapjára igénybe vehetõ adókedvezményhez szükséges engedélyt a Pénzügyminisztérium adja. Más esetben bejelentési kötelezettség terheli az adózót. A kedvezményezett települési önkormányzatok (kedvezményezett térségek) területi kódját a megadott kódlista alapján kérjük e sor b) rovatában feltüntetni. Más esetben a területi kódkockát kérjük üresen hagyni. Felhívjuk figyelmét, hogy a december 31-éig benyújtott kérelem elbírálására és igénybevételére a december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazandók [Tao. tv. 29/G. (4)]. 10. sor: E sor d) rovatában kell szerepeltetni a korábban megszerzett jogosultság alapján a Tao. tv. 29. (5) bekezdésében meghatározottak szerint az üzleti évben érvényesíthetõ adókedvezmények összegét. 11. sor: E sor c) rovatába a 10. sorban lévõ összegbõl a Tao. tv. 14/B. -a és 14/C. -a alapján a kárpótlási utalványhoz, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegyhez kapcsolódó adókedvezmények összegeit figyelemmel az évi LXXXIII. tv. 13. (5) bekezdés b) pontjának, az évi LXXVIII. tv ának rendelkezéseire kell beállítani, ha a szövetkezet a kárpótlási utalványt átadta a megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalnak, s az átadás évének, vagy az azt követõ év(ek)nek a társasági adója a kedvezményre nem nyújtott fedezetet [Tao. tv. 29. (5) b)]. 12. sor: E sor c) rovatába a 10. sorban lévõ összegbõl a Ta. tv. 13. (1) bekezdésében meghatározott struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó, december 31-éig megkötött hitelszerzõdés kamatának százalékában kifejezett összegét kell beállítani, figyelemmel az évi XCIX. tv. 16. (1) bekezdés d) pontjára, és az évi CVI. tv. 18. (3) bekezdésére [Tao. tv. 29. (5) c)]. 13. sor: E sor c) rovatába a 10. sorban lévõ összegbõl a Ta. tv. 14/A (2) és (3) bekezdése alapján a Kormány egyedileg megállapított engedélye alapján és a 190/1994. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított adókedvezmény összegét kell beírni [Tao. tv. 29. (5) d); 29/E. ]. 14. sor: E sor d) rovatába kérjük bejegyezni az elõzõekben fel nem sorolt jogcímeken kívül érvényesíthetõ adókedvezmény összegét. 15. sor: Ez a sor tartalmazza a sorok d) oszlopában szereplõ adatok összegét. Területi kódok listája, az adókedvezmény igénybevételéhez: Észak-Magyarország tervezési-statisztikai régió Észak-Alföld tervezési-statisztikai régió Dél-Alföld tervezési-statisztikai régió Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régió Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) letenyei tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) õriszentpéteri tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) téti tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) vasvári tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) zalaszentgróti tervezési-statisztikai kistérség (Nyugat-Dunántúl régióban) Baranya megye Bács-Kiskun megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Gyõr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye A ig felsorolt területi kód jelölendõ, a megfelelõ tervezési-statisztikai régióban, kistérségben lévõ települési önkormányzat közigazgatási területén megvalósított, a Tao. tv. 22/B. (4)-(6) bekezdéseiben elõírt, legalább 3 milliárd forint értékû beruházás esetén A ig felsorolt területi kód jelölendõ, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben a Tao. tv. 21. (7)-(10) bekezdései alapján december 31-éig megvalósított, legalább 3 milliárd forint értékû beruházás esetén /Ü