HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORTMODELLEZÉS ALAKLAMAZÁSA A BERHIDA ÉS PÉTERFŰRDŐ VÍZ BÁZISOK VÉDELEM ÉRDEKÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORTMODELLEZÉS ALAKLAMAZÁSA A BERHIDA ÉS PÉTERFŰRDŐ VÍZ BÁZISOK VÉDELEM ÉRDEKÉBEN"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORTMODELLEZÉS ALAKLAMAZÁSA A BERHIDA ÉS PÉTERFŰRDŐ VÍZ BÁZISOK VÉDELEM ÉRDEKÉBEN Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs Miskolci Egyetem Környezetgatdálkodási Intézet, Hidrogeológiaiintézeti Tanszék Összefoglaló: Hidrodinamikai és transzport modellezés alkalmazásával sikerült bebizonyítani, hogy a Peremartoni Vegyipari Vállalat korábbi szennyeződései nem veszélyeztetik a Berhida és Pétfürdő vízbázisokat, illetve a környéken található ásványvíz és gyógyvíz előfordulásokat (lásd 1. ábra). 1. BEVEZETÉS Berhida 06/36 hrsz-ú (Peremarton) ingatlanon, közvetlenül az ipari park közvetlen szomszédságában az egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat több évtizedes ipari tevékenységéből származó gyártási hulladékokat és melléktermékeket raktak le. Az ingatlan a Dunántúli-középhegység peremén helyezkedik el, jelentős hányadán fedetlen karszt, egy része bányaművelés alatt áll. Talajvíz a területen gyakorlatilag nem található. A terület a karsztvíz-bázist igénybe vevő Peremartoni Vízmű külső- és hidrogeológiai védőövezetének A zónájába, valamint a Berhida- Ösi Vízmű V-318, és V-330 kútjainak hidrogeológiai B zónájába esik (a vízbázisvédelmi területet még a Peremartoni Ipari Park területén lévő 3 db akkor még üzemelő kút üzemelése esetére számították). Jelenleg a VIII. jelű karsztvíz-kút üzemel az ipari park területén. 2. ELŐZMÉNYEK, FELADAT MEGHATÁROZÁSA márciusában kérték fel e tanulmány szerzőit a peremartoni iparterület közvetlen környezetében található bányatelken lerakott vegyipari hulladékok szennyezésével kapcsolatos hidrodinamikai és transzport modellezési, valamint részletes mennyiségi kockázatelemzési feladatok elvégzésére. A tanulmány az alábbi feladatok megoldását tartalmazza: 209

2 Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs 1. A mennyiségi kockázatelemzés készítése annak megállapítására, hogy a karsztvízben esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok esetében milyen koncentráció értéknél kell beavatkozni (karsztvízre vonatkozó D" érték meghatározás). 2. A transzportmodell számításnál meg kell határozni, hogy a szennyezés karsztvízbe történő megjelenést követően a jelenlegi üzemállapotnál merre mozog, és hány év alatt érheti el az ipari park ill. a Berhida - Ösi kutakat. Vizsgálni kell továbbá, hogy a 8. jelű kút leállítása esetén a szennyezőanyag hogyan terjed tovább, mikor éri el a másik vízbázis kútjait. 3. Javaslatok az intézkedési terv elkészítéséhez 1. ábra Elismert gyógy és ásványvízzel rendelkező települések (forrás: VITUKI). 3. A HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELL FELÉ PÍTÉSE A terület földtanára vonatkozóan sok archív információ állt rendelkezésünkre, így a földtani kép - a cél által megkövetelt részletességgel - szerkeszthető volt. A részletes tényfeltárással érintett szennyezett terület a Balaton-felvidék ÉK-i és a Mezőföld É-i határán, a Bakony nyúlványaitól D-re, a Séd folyó völgyébe telepítették, a Vilonyai hegyek kistáj délkeleti szegélyén. A Vilonyai hegyek kistáj típusos alacsony középhegységi fennsík, amelyet meredek peremi lej tök 210

3 Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfürdő vízbázisok védelem öveznek. A fennsík délkeleti pereméhez csatlakozik a Sárrét kistáj tektonikailag perforált egyik medencéje, a Séd által járt Berhidai - medence. A fennsíkon gyakorlatilag fedő üledék nem található. A Berhidai - medence alatt húzódik a triász és perm képződmények érintkezési határa. A dőlés-csapás (ENy-DK) adottságokból adódóan az alaphegység fő tömegét a középső triász korú Aszófői Dolomit Formáció alkotja. A vizsgált terület alatt húzódó karsztvíz rendszert É-ÉNy-i irányban a Bakony központi területei felé a 8-as úttal nagyjából párhuzamos, gyakorlatilag vízzáró vető választja el a nagy kiterjedésű, összefüggő főkarszt víztároló összlettől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a készítendő hidrodinamikai modellnek térbeli kiterjedését É-ÉNy-i és DK-i irányban jól tudjuk definiálni. A vizsgált terület a karsztvíz bázist igénybe vevő Peremartoni Vízmű (VI., VII. és VIII. kutak működésének a feltételezésével) külső- és hidrogeológiai védőövezetének A zónájába, valamint a Berhida - Ősi Vízmű (V-318 és V-330 kutak) hidrogeológiai védőövezetének B zónájába esik. Meg kell említeni, hogy a szenynyezett terület közelében jelenleg csak a VIII. sz. kút üzemel. A vizsgált terület tágabb környezetéről is elmondható, hogy a felszínen karsztosodott triász dolomit és mészkő található. A triász rétegek erősen tektonizáltak, és a rétegeket harántoló repedezettség is megjelenik a felszíni kibúvásokon. Ezek a repedések elősegítik a csapadékvíz karsztba jutását. A terület sérülékenységi besorolása fokozattan érzékeny. A szennyezett terület természetes állapotában a környezetéből kissé kiemelkedő, nyílt karszt. Az egyenetlen felületet csak nagyon vékony (átlagosan 0.4 m vastagságú) talaj borítja. Több helyen talajtakaró sem található a triász dolomiton. A dolomit kőzettömeg karsztvizet tárol. A területen sem talajvíz, sem rétegvíz nem található. Vízföldtani szempontból a területre jellemző az ÉK-i irányba mutató áramlás. A korábbi hidraulikai modellek a térségben a karsztvíz rendszerre hidraulikus gradienst, kb. 10 m/nap átlagos szivárgási tényezőt és 3.5 %-os szabad hézagtérfogatot adtak meg, amely paraméterekkel a karszt vízben a szivárgási sebesség m/nap értékűnek adódhat. A karsztos vízadóban legalább száz méteres hatékony rétegvastagsággal és jó keveredéssel kell számolni. A modell felépítéséhez szükséges kútadatokat a Bakonykarszt Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre. A szennyezett terület közelében három (VI., VII. és VIII. sz.) kút koordinátáit is beépítettük a hidrodinamikai és transzport modellbe. A évi üzemi adatok is alátámasztják, hogy csak a VIII. sz. kút termelt vizet. A modellezés során figyelembe kellett venni a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). Ezeknek a kutaknak az adatait is megkaptuk a Bakonykarszt ZRt.-től. A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. A nagyfokú vízter- 211

4 Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs melés miatt figyelembe kellett még venni a Pétfürdő 6. sz. kutat is a modellezés során. A rendelkezésre álló dokumentációkban szerepelő földtani és vízföldtani és szennyezettségi információk alapján egy 3 dimenziós, időben állandó ('steadystate') áramlási modellt készítettünk. A transzport modellezés esetében természetesen figyelembe vettük az időbeli változások követését 100 éves időtartamot vizsgálva. A korábbi vizsgálatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a vizsgált területen és annak térségében a karsztvíz rendszer hidraulikailag összegfüggő egységet alkot. Ezt igazolta a Geohidroterv Kft. korábbi vízbázisvédelmi célú modellje is. Az általunk modellezett térrész nagysága a részletes számításoknál kb. 6 km * 6 km. Az alap cellaméret egységesen 50 m * 50 m. A termelő kutak környékén besűrítettük a cellákat, hogy a vízszintek változásait és a depressziós felületeket pontosabban lehessen nyomon követni, illetve a transzport számítások megbízhatósága is ezt igényli. A modell rácshálójának elhelyezkedését az 2. ábra mutatja be. A legkisebb cellaméret 25 m * 25 m. A felszíni topográfiát a digitalizált terepszint adatok alapján nagy pontossággal építettük be a hidrodinamikai modellbe, mint a legfelső réteg tetejét. A vizsgált terület felszíni tengerszint feletti magasság adatai a es térképlap izovonalainak leolvasása alapján kerültek meghatározásra. A 3-dimenziós sreooo STTWO OTMM smwo MMM atu» K M WJOO» MJOOO EOVYp») 2. ábra A vizsgált terület áttekintő térképe a modellezés során alkalmazott rácshálóval. 212

5 Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem modellben a hidraulikailag összefüggő karsztos vízadó esetében legalább száz méteres hatékony rétegvastagsággal és jó keveredési viszonyokkal számoltunk. A karsztvíz rendszer kezdeti vízszint értékeit a dokumentációkban szereplő táblázatokban található nyugalmi vízszint adatok figyelembe vételével és a regionális vízszint viszonyokat is megadó vízbázis-védelmi (készítette: Geohidroterv Kft.) modell alapján adtuk meg. Az általunk elkészített hidrodinamikai modellben is a karsztvíz rendszerre kb hidraulikus gradiens adódik. Megállapítható, hogy vízföldtani szempontból a területre jellemző az ÉK-i irányba mutató regionális áramlás. Emellett a felszín alatti vizek áramlása szempontjából megállapíthatjuk, hogy a terület közel hidrosztatikus nyomás állapotú, azaz a mélyebb helyzetű vízadó rétegek nyugalmi hidraulikus emelkedési magassága közel azonos, mint a sekélyebb rétegeké. Mivel a vizsgált és modellezett terület nyugati és északi oldalán sem felszín alatti vízválasztó, sem komolyabb vízfolyás (pl. nagy folyó) nem található, ezért a modellezett térrész vízadó rétegeiben a jellemző felszín alatti karsztvízáramlás upstream és downstream" oldalán Genereal Head Boundary határfeltételt alkalmaztunk. A peremeken a GHB vízszintek megadásakor figyelembe kellett venni a terület kettős felszín alatti vízáram rendszereit is. Vagyis a már említett hidrosztatikus állapot, másrészt az áramlásnak van enyhe vízszintes komponense ÉK-i irányban. A hidrodinamikai modell kalibrált karsztvíz szintjeit a 3. ábra mutatja be EOV Y JmJ 3. ábra A hidrodinamikai modell kalibrált karsztvízszintjei a vizsgált térségben. 213

6 Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs A vízháztartási vizsgálatok alapján határoztuk meg a GHB hidraulikus vezetőképesség értékét. A modellben szereplő szivárgási tényező és szabad hézagtérfogat értékeket részben becslés, részben pedig a rendelkezésre álló dokumentációk, valamint Dupuit-Thiem iteráció és próbaszivattyúzási (illetve visszatöltődési) vizsgálatok adatai alapján határoztuk meg. A hidraulikailag összefüggő karsztos vízadó kb. 10 m/nap átlagos szivárgási tényezővel és 3.5 %-os szabad hézagtérfogattal jellemezhető. Nyílt karsztos területekre jellemző a pozitív vízháztartás. A rendelkezésre álló információk, valamint korábbi vízháztartási vizsgálatok alapján a hidrodinamikai modellben az utánpótlódás értékére 172 mm/év mennyiséget határoztunk meg. A hidrodinamikai és transzport modellezés során a feladat meghatározás értelmében három különböző termelési variánst vizsgáltunk. 1. termelési variáns Az első termelési variáns esetében megvizsgáltuk a év üzemi adatai alapján, hogyan viselkedik a szennyeződés mozgása. A szennyezett terület közelében csak a VIII. sz. kút termel 620 m 3 /nap hozammal. A modellezés során figyelembe kellett venni a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak. E két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Pétfürdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). 2. termelési variáns A második termelési variáns esetében azt vizsgáltuk, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének leállítása (0 m 3 /nap) hogyan befolyásolja a szennyező csóva mozgását. Természetesen ebben az esetben is figyelembe vettük a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Pétfürdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). 3. termelési variáns A harmadik termelési variáns esetében azt vizsgáltuk, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének változtatásával, vagy esetleg a VI. és VII. sz. kutak beindításával kialakítható-e olyan üzemállapot, hogy a nevezett kutak őr-vízbázisként tudjanak működni, azaz megakadályozzák az esetleges szenynyeződés eljutását a Berhida - Ősi Vízmű kútjaihoz. Természetesen ebben az esetben is figyelembe vettük a Berhida - Ősi Vízmű két kútját is (V-318 és V-330 kutak). A modellezés során e két kút esetében figyelembe vettük a Berhida - Ősi 214

7 Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem vízbázis teljes kapacitását, amely 2360 m 3 /nap. Emellett szerepeltettük a modellben a Péterfurdő 6. sz. kutat is (hozam: 5400 m 3 /nap). A transzport modellezés során az alábbi, a szennyező anyag koncentrációjának térbeli és időbeli változását leíró differenciál egyenletet oldjuk meg numerikus-közelítéssel az alkalmazott modellrács minden cellájára: ahol n - a vizsgált felszín alatti közeg porozitása [-], C k - a k-ig komponens koncentrációja a felszín alatti vízben [mg/l], t - idő [s], Xjj - távolság a vizsgált koordináta tengely mentén [m], DÍJ - a hidrodinamikai diszperzió koefficiensek tenzora [m 2 /s], Vj - áramlási sebesség a pórusokban [m/s], q s - egység-térfogathoz viszonyított forrás vagy nyelő hozam a vizsgált közegben [l/s], k C s - a vizsgált komponens koncentrációja a forrásnál vagy nyelőnél [mg/l], 2_.R n - az esetleges kémiai reakciókat leíró tag [mg/l/s], A PMWIN Pro programcsomag MT3DMS moduljának az alkalmazásával szimuláltuk a vizsgált területen vízminőségi vizsgálatok alapján kimutatott magas koncentrációjú kadmium (Cd), cink (Zn) és TPH szennyeződések felszín alatti mozgását az időfüggvényében. A szennyezők mértékadó koncentrációjának kiválasztásához a dolomitos talajból kioldódott szennyezőanyag átlagkoncentrációk B" határérték túllépéseit vettük alapul. A kadmium és cink szennyezőkkel, a nagyrészt hasonló transzport tulajdonságokkal rendelkező nehézfém szennyezők mozgását szimuláltuk. A TPH szennyezés modellezését a PmÉNy-1 jelű monitoring kútban észlelt egyszeri határérték túllépés tette szükségessé. A Mivel a vizsgált szennyeződések forrása még nem lett felszámolva, így e felszíni eredetű szennyezőanyagok a csapadék bemosó hatása révén utánpótlódnak a felszín alatt. Vagyis a vizsgált területen a csapadékvíz átszivárogva a hulladékon különböző szennyező komponenseket old ki. A szennyező komponensek átszivárogva a vékony talajrétegen közvetlenül a nyílt karsztba juthatnak le, a modellezés időtartama alatt ezért a kioldódási vizsgálatokból kapott, B"-t meghaladó koncentrációkat folyamatos utánpótlódással vettük figyelembe. 215

8 Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs Az MT3DMS modul lehetővé teszi, hogy a vizsgált szennyezőanyagokat és azok tulajdonságait a modellben külön-külön szerepeltessük. A szennyeződésterjedési modellezés során a terjedési folyamtoknál figyelembe vettük az advekcióval és a hidrodinamikai diszperzióval való terjedés lehetőségét. A nehézfémek, a kadmium (sűrűség = 8.69 g/cm 3 ) és a cink (sűrűség = 7.13 g/cm 3 ) esetében egy nagyon kismértékű adszorpciós jelenséggel is számoltunk. Karsztok esetében az adszorpciós jelenségé sokkal kisebb mértékű, mint a törmelékes üledékes kőzetek esetében. A teljes szimulációt 100 éves (36500 nap) időszakban végeztük el. Elkészítettük a szennyeződési csóvák különböző időkhöz tartozó koncentráció térképeit. A közeg diszperziós tulajdonságai, valamint a vizsgált szennyezőanyagok kémiai tulajdonságait illetően szakirodalmi adatokat használtunk fel. A kezdeti koncentráció eloszlásoknál figyelembe vettük azokat a korábbi laboratóriumi kísérleteket, amelyek alapján meghatározható volt az, hogy a hulladék alatti térrészből mekkora mennyiségű szennyezőanyag oldódik ki. Ezek alapján a szennyező terület alatt kezdeti koncentrációnak a következő értékeket adtuk meg. Kadmium (Cd) esetében 16 //g//, cink (Zn) esetében 1350 jug/l, míg a TPH esetében 1320 jug 11. A kiindulási koncentrációk térbeli kiterjedésének megadásakor a mértékadó koncentrációkat mindhárom esetben a teljes elszennyezett területre felvettük. Ennek szükségességét az indokolta, hogy a szennyezés térbeli kiterjedése a telítetlen zónában, a karsztvíz elszennyeződésének kérdése nem tisztázott. 4. A HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELLEZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI Az elkészített hidrodinamikai és transzport modell segítségével különböző futtatásokat végeztünk az egyes termelési variánsok esetén. Ezeknek a modellfuttatásoknak a főbb eredményei és az azokból levonható következtetések a következők. 1. termelési variáns Mivel a csóvák nem érik el a Berhida - Ősi Vízmű két kútjait, így a vizsgált nehézfémek csak a B" szennyezettségi határértéknél kisebb koncentrációban érhetik el a berhidai kutakat (először a V-330 sz. kutat). A TPH szennyeződés esetében sajnos azt prognosztizálhatjuk, hogy a B" szennyezettségi határértéknél nagyobb koncentrációjú szennyező csóva eléri a V-330. sz. kutat mintegy 50 év után. 216

9 Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem 2. termelési variáns A modell szimulációk igazolták az előzetes feltevést, hogy a VIII. sz. kút leállítása sajnos a szennyeződésterjedés szempontjából igen kedvezőtlen eredményeket hozna. Az előző verzióhoz képest jóval jelentősebb a laterális előrejutás. Azt prognosztizálhatjuk, hogy mind a három vizsgált anyag esetében a B" szennyezettségi határértéknél nagyobb koncentrációjú szennyező csóvák elérik a V-330. sz. kutat (Cd - 60 év után, Zn - 55 év után, TPH - 48 év után). A cink esetében megmutattuk, hogy a korábban megállapított D" szennyezettségi határértéknél (350 jug 11 nagyobb koncentrációjú szennyező csóva is eléri a V-330. sz. kutat mintegy 60 év után. 3. termelési variáns A harmadik termelési variáns futtatásai bebizonyították, hogy a szennyezett terület közelében levő VIII. sz. kút termelésének növelésével kialakítható olyan üzemállapot, hogy a nevezett objektum őr-kútként tudjon működni, azaz teljes mértékben megakadályozza az egyes szennyeződések eljutását a Berhida - Ősi Vízmű kútjaihoz. Ehhez a VIII, sz. kút hozamát meg kell növelni a kút kapacitásának felső határához, azaz 1150 m 3 /nap-ra. Ebben az esetben nem kell megindítani a szennyeződésterjedés megakadályozása szempontjából rosszabb helyzetben lévő VI. és VII. sz. kutakat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a karsztvízbe jutó szennyeződések továbbterjedése teljes mértékben megakadályozható a VIII. sz. kút növelt hozamú működtetésével. Összefoglaló megállapítások, ajánlások az intézkedési tervhez: A karszt vízadóra vonatkozó D" szennyezettségi határértékekre tettünk javaslatot a humán kockázatelemzés, ökotoxikológiai adatok és a szenynyezők kiterjedésének vizsgálata alapján Arra az esetre, ha a szennyezés a karszt vízadót nem érte el a hatékony felszín alatti vízkészlet védelmet nem az arra vonatkozó D" értékek előírása biztosíthatja, hanem hatályos hazai szabályozás értelmében a vízkészlet elszennyeződésének megakadályozása az elsődleges feladat. Ha a szennyeződés nem érte el a vízadót a vízadó elszennyeződése mindenképpen megakadályozandó. A fenti dilemma megnyugtató módon nem válaszolható meg mindaddig, amíg a szennyezőanyagok beszivárgásának intenzitását és lejutási mélységet csak becsülni tudjuk és a szennyezőanyag felszín alatti kiterjedésének lehatárolása nem történik meg. A szennyezés jelenlegi kiterjedésének pontos meghatározásához a terület részletesebb feltárása lenne szükséges, mivel a terület eddigi feltárása gyakorlatilag a lerakott hulladékok és közvetlen feküjük felmérésében ki- 217

10 Dr. Szűcs Péter, Dr. Madarász Tamás, Zákányi Balázs 218 merült, a felszín alatti hidrogeológiai viszonyok nem ismertek pontosan. Hasznos lenne, például ha a területen egyes nem szennyezett helyein (pl. a bányagödör) beszivárgási vizsgálatok lehetne végezni Az intézkedési tervnek legfontosabb megállapítása nyilvánvalóan a lerakott hulladék mihamarabbi elszállítása és szennyező forrás felszámolása lehet. Emellett valószínűsíthető, hogy az évtizedek alatt feltételezhetően több méteres mélységbe beszivárgott(ó) szennyezések ártalmatlanítása, visszanyerése" kétséges, azok a hulladék elszállítása után is szükségszerűen lefelé fognak mozogni. A karsztvíz kutak termelési alternatíváinak vizsgálata és a transzport vizsgálatok eredményeként az alábbi megállapításaink figyelemreméltóak: A számításokba bevont feltételezések mellett a jelenlegi üzemelési, termelési paraméterek mellett a nehézfém szennyezések nem veszélyeztetik közvetlenül Berhida-Ősi vízmű kútjait. A PmÉny-1 jelű kútban észlelt TPH szennyezést az egész területre kivetítve, annak csóvája 50 év alatt B" feletti koncentrációban elérheti a Berhida-Ősi vízmű kútjait. A VIII. jelű kút üzemeltetésének fontos szerepe van karsztvízbe esetlegese lejutó szennyezés helyben-tartásában. A 2. termelési variáns vizsgálatakor látható, hogy a VIII. kút leállítása felgyorsíthatja a karszt vízadó és egyben a Berhida-Ősi vízmű kutat elszennyeződését. A VIII. kút jelenlegi üzemelési paraméterei mellet is gyakorlatilag őr-vízbázisként működik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítására belátható időn belül nincs reális és finanszírozható megoldás, a VIH-as kút termeltetésével, őr-vízbázisként történő működtetésével a területről esetlegesen kilépő szennyező csóva csapdázható. Abban az esetben, ha a szennyezés a karszt vízben megjelenik a VIII-as kút hozamának növelése válhat szükségessé, mivel a jelenlegi hozam mellett, a szennyezett terület teljes kiterjedéséről nem garantálható a szenynyezők csapdázása. A teljes kút kapacitásának megfelelő hozam (1150m 3 /nap) a teljes szennyezett területről kilépő csóvát csapdázza. A hozam emelése csak abban az esetben szükséges/célszerű, ha bebizonyosodott, hogy a karsztvíz szennyezett. Amennyiben a VIII-as kutat, hozamát ilyen célból növelni kell, és ezzel együtt szennyezett víz kitermelésére kell a használni, a kiemelt víz kezelése és a megfelelő befogadó kiválasztása is szükségessé válhat. Ennek újabb, most nem vizsgált humán és ökológiai kockázatot érintő vonatkozásai is lehetnek.

11 Hidrodinamikai és transzportm. alaklamazása a berhida és péterfűrdő vízbázisok védelem A szennyezés esetleges kimozdulásának monitorozása céljából legalább két karszt megfigyelő kút telepítése lenne indokolt a szennyezett területen kívül, a VIII-as kúttól keleti és északi irányban. IRODALOMJEGYZÉK Geohidroterv (2005): Peremarton, volt Vegyipari Vállalat 06/36 hrsz-ú területén, az évtizedek alatt működő technológiai folyamatokból származó és lerakott piritpörk, cink-, réztartalmú és egyéb égetésből származó hulladékok környezetre gyakorolt hatásának felmérése, részletes tényfeltárás elvégzése, tényfeltárási záró-dokumentáció készítése. Tényfeltárási záró-dokumentáció, I/1Y. kötet, Budapest. Kút és termelési adatok a évi üzemeltetésről a Bakonykarszt Rt-től. A terület M= 1:10,000 EOVtérképlapjai A terület M=l: 100,000 EOV térképlap) A Magyar Állami Földtani Intézet M-l:500,000-es léptékű földtani térképei, valamint a szintén M=l:500,000-es léptékű, Magyarország szennyeződés-érzékenységi térképe, a területen található fúrások földtani és vízföldtani adatai. VÍZIG adatszolgáltatás a területen található kutakról (termelési adatok is). Vízrajzi Évkönyv adatok. Major Pál: A Nagy-Alföld talaj vízháztartása, Hidrológiai Közlöny, 73. évf, 1993., l.szám, Dr. Erdélyi Mihály (1979): A magyar medence hidrodinamikája (VITUKI közlemények 18), Halász Béla (1994): Felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rétegzett hidrológiai rendszerekben (doktori értekezés), Juhász József (2002): Hidrogeológia. Harmadik átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp , Chiang W.H. and Kinzelbach W., 2001: 3D Groundwater modeling with PMWIN. A simulation system for modeling groundwater flow and pollution. Springer-Verlag, 346 p., A vizsgált terület helyszínrajza 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízszolgáltatást szolgáló vízilétesítmények védelméről. Dr. Dura Gyula: A környezeti-, és egészségkockázat mennyiségi felmérése a Peremarton, volt Vegyipari Vállalat 06/36 hrsz. területe környezetvédelmi feltárásához (2005) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Kármentesítési Útmutató 7. füzet, A mennyiségi kockázatfelmérés módszertana. Lénárt, L. - Hakl, J. - Hunyadi, I. (2006): A Bükk vizeinek radontartalma. Környezettudományi Konferencia, , pp , Kolozsvár (A kiadvány CD-n is megjelent). Kovács B.: Hidrodinamikai- és transzportmodellezés L, Miskolc 2004 Lénárt, L. (2004): A fenntartható karsztvízhasználat néhány kérdésének vizsgálata a Bükkben, valamint az Aggteleki- és a Szlovák-karszton = Karsztfejlődés IX Szombathely. 219

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Ritter György 1, Szűcs Péter 2 1 vezető tervező, címzetes

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Jakab András Jakab és Társai Kft. Dr. Deák József GWIS Kft. Kovács András IMSYS Kft. FAVA konferencia

Részletesebben

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel Jakab András Jakab és Társai Kft. Dr. Deák József GWIS Kft. Kovács András IMSYS Kft. MHT vándorgyűlés

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való

Részletesebben

HIDROGEOTERMIKUS RENDSZER VIZSGÁLATA HAJDÚSZOBOSZLÓ TÉRSÉGÉBEN

HIDROGEOTERMIKUS RENDSZER VIZSGÁLATA HAJDÚSZOBOSZLÓ TÉRSÉGÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HIDROGEOTERMIKUS RENDSZER VIZSGÁLATA HAJDÚSZOBOSZLÓ TÉRSÉGÉBEN Szűcs Péter 1, Buday Tamás 2 1 tszv egyetemi tanár, 2 egyetemi tanársegéd

Részletesebben

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu

Részletesebben

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György

Részletesebben

Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében

Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében Esetvizsgálat és gondolatébresztő Jeszenői Gábor ELGOSCAR-2000 Kft. Jakab András Jakab és Társai

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Modellek kalibrációja és a paraméterérzékenységi vizsgálat Kovács Balázs & Szanyi János

Modellek kalibrációja és a paraméterérzékenységi vizsgálat Kovács Balázs & Szanyi János Modellezés és kalibráció Modellek kalibrációja és a paraméterérzékenységi vizsgálat Kovács Balázs & Szanyi János Kovács Szanyi, 4-6 A kalibráció ( bearányosítás, jaj!) A kalibráció során a ismert valós

Részletesebben

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI 6. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL Zákányi Balázs 1, Nyiri Gábor 2 1 egyetemi tanársegéd,

Részletesebben

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9

Részletesebben

környezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai

környezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai Fúrási iszaptárolók környezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai Dr Szabó Imre tanszékvezető egy. docens Közreműködők: Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Szent István Egyetem,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest Ürömi gázmassza kármentesítés 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László 2016.11.16. Budapest Herman Ottó Intézet 1 Az FM háttérintézménye 1223 Budapest Park utca 2. Projektek:

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS

TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS TALAJVÉDELEM GYAKORLAT, A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A környezeti állapotfelmérés összeállítási vázlata INDOKLÁS A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12345/06. ügyszám alatt teljes

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.

Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. 1 2 3 Talaj, talajvíz szennyezés nem látszik Kármentesítés haszna elsődlegesen nem a költségviselőnél jelentkezik Hatóság Szakértő Fiatal tudomány (komplex kezelés)

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége

Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége Halmóczki Szabolcs, Dr. Gondi Ferenc BGT Hungaria Kft. Sikeres és tanulságos

Részletesebben

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari

Részletesebben

HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELLEZÉS SZEREPE A PERMEABILIS REAKTÍV GÁTAK MODELLEZÉSÉBEN

HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELLEZÉS SZEREPE A PERMEABILIS REAKTÍV GÁTAK MODELLEZÉSÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HIDRODINAMIKAI ÉS TRANSZPORT MODELLEZÉS SZEREPE A PERMEABILIS REAKTÍV GÁTAK MODELLEZÉSÉBEN Szántó Judit 1, Zákányi Balázs 2 doktorandusz

Részletesebben

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu

Hidrogeológia alapfogalmak. www.hidrotanszek.hu Hidrogeológia alapfogalmak www.hidrotanszek.hu Követelmények Minden gyakorlaton részt kell venni Minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni Zárthelyit csak az írhat aki minden jegyzőkönyvet leadott

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben Hidrogeológiai kutatások városi környezetben Tóth György Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest, MFGI Stefánia úti székház, 2014. június 4. Az előadás vázlata 1.) A városi rendszerek és a hidrogeológiai

Részletesebben

Modellezés elméleti alapismeretek

Modellezés elméleti alapismeretek Modellezés Modellezés elméleti alapismeretek Kovács Balázs & Szanyi János Kovács Szanyi, 4-6 Mi a modellezés? A MODELL a valós rendszer egyszerűsített, sematikus transzformációja. A modell a valós rendszer!

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

LEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL

LEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL LEVEGŐZTETETT HOMOKFOGÓK KERESZTMETSZETI VIZSGÁLATA NUMERIKUS ÁRAMLÁSTANI SZIMULÁCIÓVAL KÉSZÍTETTE: MADARÁSZ EMESE (DOKTORANDUSZ, BME VKKT) KONZULENS: DR. PATZIGER MIKLÓS (EGYETEMI DOCENS, BME VKKT) 2016.02.19.

Részletesebben