IPARI PARKOK FEJLESZTÉSE FOGLALKOZTATÁS KÉSZÜLT AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IPARI PARKOK FEJLESZTÉSE FOGLALKOZTATÁS KÉSZÜLT AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL"

Átírás

1 IPARI PARKOK FEJLESZTÉSE FOGLALKOZTATÁS KÉSZÜLT AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL Készítette: Ipari Parkok Egyesület Rakusz Lajos szeptember

2 T A R T A L O J M J E G Y Z É K BEVEZETİ 2 I. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 5 1. Az ipari parkok típusai, fejlıdésük a világban Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok Átfogóbb szervezeti struktúrák A telepítés jellege szerinti parktípusok Fejlıdési fázisok Stratégiai célok, modellek Innovációösztönzı ipari parkok A parkokban mőködı innovációs központok, transzfer 11 ügynökségek 2.2. A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei Regionális támogatások Horizontális támogatások Ágazati (szektorális) támogatások 19 II. IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON Az ipari parkok kialakulása Az Ipari Park címmel rendelkezı szervezetek 24 csoportosítása 2.1. Csoportosítás a kezdeti években Dinamikus fejlıdési modell Az ipari parkok teljesítménye A jelenlegi helyzet (2007) Stratégiaváltás Irányítás Monitorozás Ipari parki szolgáltatások rendszerének kiépítése Klaszterek Klaszterpolitika Új Magyarország Fejlesztési Terv Elızmények, NFT I Az ipari parkok az UMFT-ben Pólusok Operatív programok 55 IRODALOMJEGYZÉK 66 ÁBRÁK MELLÉKLETEK 1

3 BEVEZETİ Az Ipari Parkok Egyesület az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól elnyert pályázattal ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy az ország mintegy 57%-os foglalkoztatási aránya javuljon. Reális az a cél, hogy az ipari parkok fejlesztése révén mintegy fıvel növekedjen a munkavállalók száma. Természetesen nem mindegy, hogy a foglalkoztatási ráta 1%-al történı emelése milyen mértékben párosul a GDP növelésével. Az ipari parkok eddigi teljesítménye 1 Ft befektetés az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésébe 1,6 Ft eredményt hozott reménykeltı. Az elıttünk álló idıszak tennivalói azonban nem lineáris folytatásai az elmúlt évek munkájának. Az EU-ban a Lisszaboni Stratégia megvalósítása az innováció térnyerését, a hozzáadott érték növelését igényli. Hazánk 190 ipari parkja (lásd: 1. sz. ábra) elıtt is ez a feladat áll. Az ipari parkok fejlesztését döntıen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT, korábban NFT II) befolyásolja. E program két fı célkitőzése, a növekedés és a foglalkoztatás elımozdítása az ipari parkokat közvetlenül érinti, mivel az ipari teljesítmény negyede kapcsolódik az ipari parkokhoz, minden ötödik ipari foglalkoztatott ipari parkban dolgozik. Az UMFT tervezése során 2004-tıl kezdıdıen az Ipari Parkok Egyesület, mint a tervezı munkában kiemelten részt vevı civil szervezet igen jó partneri kapcsolatot épített ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, valamint a leginkább érintett tárcákkal: a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal. Az együttmőködés eredményeként (is) az ipari parkok az UMFT operatív programjaiban gazdasági súlyuknak megfelelı pozíciót foglaltak el. A év végére kialkudott 250 Mrd Ft potenciális pályázati forrás jelzi, hogy Magyarország EU tagsága gyökeresen új helyzetet teremt az ipari parkok számára. A parkok elemi érdeke, hogy ebbıl az új helyzetbıl tegyék vizsgálat tárgyává eddigi fejlıdésük eredményeit (és hibáit), s olyan stratégiát alakítsanak ki, melyek egyaránt szolgálják a növekedést és foglalkoztatást, s maximálisan kihasználják az e célok elérése érdekében rendelkezésre álló pályázati forrásokat. Jelen összeállítás a dél-dunántúli, dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi workshopok számára készült, célja az ipari parkok menedzsereinek felkészítése az új 2

4 feladatokra. A parkok vezetıinek ugyanis a jövıben aktív gazdaságszervezı feladatokkal kell szembenézniük de ezekhez más tudás kell, mint ami az eddigiekben elegendı volt. A jelen szakmai munkának figyelembe kellett vennie, hogy az ipari parkok feladatai, eddigi fejlıdésük, az Ipari Park cím megszerzésének idıpontjai, a betelepítettségük mértéke, gazdasági környezetük rendkívül eltérı, a kép ennek megfelelıen erısen differenciált. A parki menedzserek körében is jelentıs a fluktuáció kevesen vannak, akik a kezdetektıl dolgoznak az egyes parkokban. Mindez arra vezetett bennünket, hogy képet adjunk az ipari parkok eddigi fejlıdésérıl, ennek fıbb vonásairól, mivel számos park a fejlıdés kezdeti szakaszának problémáival küzd ugyanakkor számos park számára már a jelenlegi keretek is szőkösek. Fontos, hogy a hazánkban kiépült és fejlıdı ipari parki rendszert az EU viszonyai közé is el tudjuk helyezni. Segített ebben az, hogy 2005-ben Dr. Tóth János úr, az IPE társelnöke kezdeményezésére az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága egy szakértıi munkát indított a 2004-ben csatlakozott országok ipari parkjainak az ipari szerkezet átalakításában játszott szerepének áttekintésére. (A munkában az IPE elnöke szakértıi feladatot látott el.) Az EGSZB december 15-én fogadta el a munkabizottság jelentését. Az EU Bizottsága számára testületi állásfoglalás készült a fejlıdés irányáról, a Lisszaboni Stratégia érvényre juttatásának szempontjairól és tennivalóiról. Ez a dokumentum számunkra is megszívlelendı intencióként jelenik meg jelen szakértıi munkában. Az a tény, hogy az EU 10 körében az ipari parkok terén kedvezı a pozíciónk, illetve, hogy a as idıszakban a parkok jelentıs fejlesztési forráshoz juthatnak, megítélésünk szerint reálissá teszi, hogy a legkorszerőbb gazdaságfejlesztési gyakorlatot megismerjük és igyekezzünk azt alkalmazni. Ezzel függ össze, hogy jelentıs teret szenteltünk a hálózatépítés, a szinergiák, a klaszteresedés kérdésköreinek. Úgy véljük: ahhoz, hogy az ipari parkok a foglalkoztatásban és a gazdaság dinamizálásában gazdasági súlyuknak megfelelıen vegyenek részt, mindenekelıtt a menedzsment érdeklıdését kell az új kérdésekre irányítani, s elımozdítani a Dr. Tóth János jelenleg az EGSZB energetika, közlekedés, infrastruktúra, információs társadalom témaköröket átfogó szekció elnöke. 3

5 szükséges ismeretek megszerzését. Nem gondoljuk, hogy ezzel az összeállítással ezt a munkát elvégeztük. De úgy véljük, hogy segítünk talán abban, hogy elmozduljunk ebbe az irányba, s az Új Magyarország Fejlesztési Terv adta keretek között és annak eszközeivel EU konform fejlesztéspolitika szükségességére felhívjuk a figyelmet. Végezetül köszönetet mondunk a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, személyesen Csizmár Gábor államtitkár úrnak, hogy az ipari parkokra megkülönböztetett figyelmet fordít. Külön köszönet illeti az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt, hogy támogatja ezt a számunkra különösen fontos munkát. Rakusz Lajos elnök Budapest, szeptember 4

6 I. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az ipari parkok csaknem száz éves múltra tekintenek vissza. A múlt század 20-as éveiben Angliában is, az USÁ-ban is ingatlanfejlesztı (olykor ingatlanspekulációs) tevékenység eredményeként jöttek létre az elsı parkok. Gazdaságpolitikai jelentıségre ez a szervezeti struktúra az ötvenes években indult kezdeményezések kibontakozásával tettek szert. Fred Termann professzor azon kezdeményezése, hogy a Stanford Egyetemnek ki kell építenie kapcsolatait a fejlett technológiájú iparral elvezetett 1951-ben a Stanford Ipari Park létrejöttéhez. Ekkor indult a híres professzorok toborzása. Az itt levı vállalatok 1955-ben még csak fél millió dollárt hoztak az egyetemnek ben is csak 2 M $ volt ez a nyereség, de 1976-ra már 7 Mrd $-ra nıtt ez az összeg. A Szilícium völgy 1964 és 1984 között 1178%-os növekedést ért el az alkalmazottak számát illetıen (3.994-rıl fıre nıtt a számuk). A térségben és 1975 között 325 ezer új lakás épült, 83%-uk az ipari parkban. Itt indult fejlıdésnek pl-ul a Hewlett-Packard (1954), az Apple (1974), az itteni K+F fontos eredményekkel járult a félvezetı ipar létrehozásához, stb. A Szilícium-völgy a befektetıknek is kincsesbányának bizonyult, különösen a kockázati tıke kategóriában. Az ipari, tudományos parkok gazdaságpolitikai jelentıségének megítéléséhez még a BOSTON-t elkerülı 128-as út példáját említjük meg, amely különösen hasznos lehet számunkra, pl-ul a Budapest körgyőrő körüli M0 környezetének hasznosítása, a fıvárosi pólus programok kiépítése során ben az itt dolgozó üzemek tevékenységében a csúcstechnológia súlya még alig 2% volt. Az ötvenes években kezdıdött meg a magas színvonalú technológiára alapozott ipari növekedés, amely a 70-es évekre már a csúcstechnológiát meghatározóvá tette. Ennek egyik döntı eleme volt az ingatlanügyek kezelhetısége a 128-as út mentén, meghatározó pedig az a mintegy 40 felsıoktatási intézmény (köztük a Harvard, a MIT, a Boston University), katonai fejlesztı laboratóriumok, melyek az extraprofithoz szükséges új ismereteket szállították. Mit mond Georges Benko errıl a fejlesztéspolitikáról? A szövetségi kormány rendszeresen növelte a tudományos kutatás és fejlesztés költségvetését, és Massachusetts állam egyébként is az országos átlagnál nagyobb arányban részesedett a központi javakból. Nagyon gyakran az új vállalatokat könnyő 5

7 volt szakmai alapon országos forrásokból finanszírozni, tehát a piac ismerete jellemzı vonása volt az új technológiát alkalmazó új vállalatoknak. A statisztikák azt mutatják, hogy a kutatási és fejlesztési szerzıdések 60%-át közös megegyezés alapján kötötték, a vállalatok közötti mindenféle hivatalos verseny nélkül. A piac egyensúlyban volt, mivel az állam viselte azt a kockázatot, amelyet egyébként a vállalkozóknak kellett volna viselniük. Nyilvánvalónak látszik az, hogy állami finanszírozás nélkül az új technológiát alkalmazó vállalatok általános elterjedése nem mehetett volna végbe. A 70-es években az ipari parkok szerte a világban elterjedtek, s különösen a nyolcvanas évektıl az iparpolitika meghatározói lettek. Ennek okai: az energiaárak nagyságrendi növekedése, illetve a környezetvédelmi szigorítások, amelyek együtt technológiai korszakváltást idéztek elı. Az új ipari kultúra megteremtésében az ipari parkok szerepe mind meghatározóbb lett. 1. Az ipari parkok típusai, fejlıdésük a világban Voltaképpen nincs két egyforma park. S az is természetes, hogy ugyanaz a park is állandóan változik. A parkoknak ez a sokszínősége, a változó szükségletekhez való alkalmazkodóképessége a kiépülı hálózatokon jól megfigyelhetı. Az ipari parkok a vonatkozó feltételek és követelmények hatására differenciálódtak. Ezt fejezik ki a létrejött parktípusok Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok Tudományos park A tudományos park olyan területi alapon kiinduló kezdeményezés, mely nagyobbrészt a felsıoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötıdik, feladata az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve létrehozásuk elısegítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) mőködı vállalatok között (EU definíció). Klasszikus példa: Cambridgei Tudományos Park Angliában. 6

8 Technológiai park Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fıleg a K+F területén, foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. Elsırendő feladata tehát az infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások többnyire kisvállalatok részére. Innovációs központ Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a Technológiai park is.) Kereskedelmi park Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, sıt termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét Átfogóbb szervezeti struktúrák Technopolisz Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet, melynek feladata az ott jelenlevı iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplık kiszolgálására (Japán, Franciaország). Technológiai (versenyképességi) pólus Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaerı, alap- és alkalmazott 7

9 kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok óta létezik például a bolognai POSTER, a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában. A pólus jól körülhatárolható program köré szervezıdik, nemzetközi láthatósággal rendelkezik (lásd késıbb). Technológiai körzet Itt jelen van a technológiai (versenyképességi) pólus, fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát. Vállalkozási övezet Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari-, illetve gazdasági szerkezetátalakítás elımozdítása érdekében a Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Általában a területen több község, város és ipari park található A telepítés jellege szerinti parktípusok Alapvetıen két markánsan eltérı parktípusról beszélhetünk: Zöldmezıs parkok: beépítetlen területen létesülı ipari parkok. Ezek általában a településtıl kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el, ezért infrastruktúrával való ellátásuk jelentıs induló tıkét igényel. Elınye a rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy szabadságfok mellett lehet a befektetık igényeit figyelembe venni, illetve a park belsı struktúráját kialakítani. Rekonstrukciós park: ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára települ. Ez elıny annyiban, hogy az örökölt infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia, vasút, utak, stb.) részben 8

10 vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb, mint telepítésük lenne. Hátrány azonban, hogy a környezetszennyezés megszőntetése az elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari mőveletek) esetén olykor többe kerül, mint az infrastruktúra újonnan történı kiépítése kerülne. Gondot okozhat a park belsı struktúrájának kialakításánál a még használható épületek, infrastrukturális létesítmények funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe, illetve az, hogy a felhasználás szabadságfokát szőkítik. A rekonstrukciós park létrehozása többnyire nagyobb ráfordításokat igényel, mint a zöldmezıs, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlıdése során elkerülhetetlen, így általában a városfejlesztési törekvések és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok Fejlıdési fázisok A parkok maguk is jelentıs fejlıdésen mentek át az elmúlt negyedszázad során: a fejlett iparú országokban több generáció váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan. A 70-es évek közepéig a termelıtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint a raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10-15%- át tették ki. Ezen elsı generációs parkok épületei egyszerőek között elıtérbe kerültek az irodák, a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra jellemzı az igényes építészeti kultúra. A nyolcvanas évek közepétıl számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó a terület-felhasználás rugalmasságának biztosítása, a szolgáltatások körének kibıvítése. A parkok építészetileg mind igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvı. 9

11 A negyedik generációs parkok (a 90-es évek közepétıl) tipikus épülettípusai az irodaházak, szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület, gazdag szolgáltatásokkal. A raktárak kiszorulnak az ipari parkokból. Meghatározóvá a csúcstechnológiát képviselı cégek válnak. Az irodák a terület 60-80%-át teszik ki Stratégiai célok, modellek Az ipari parkok bármennyire is különbözzenek azok egymástól idıvel hálózatot alkotnak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar-, és innovációpolitikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mőködnek. Az állami prioritásokat tanulmányozva alapvetıen a misszió orientált, illetve a diffúzió orientált törekvések, illetve ezek kombinációi figyelhetık meg. A misszió orientált modell esetén a kormány a források mobilizálása, az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését. A források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás (pl. Olaszországban e célt szolgálta a Délvidékpark terv, amely 1994-ben jött létre, az ország déli részének felzárkóztatását szolgáló kormányzati törekvések részeként), illetve a csúcstechnológiák elterjesztésének bátorítása (pl. USA Silicon Valley). E modell megvalósítói többek között az USA, Nagy- Britannia, Franciaország. A diffúzió orientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elımozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elımozdítása, a fejlıdés minıségi vonásainak elıtérbe állítása. E modellhez sorolják Németország, Svédország, Svájc kormányzati megoldásait. A fenti példák jelzik, hogy e két globális célok szerinti modell nem különül el mereven egymástól, hiszen például egy régió csúcstechnológiájának a támogatása az ipari parkok révén nem csupán a régiót hozza jobb helyzetbe, hanem az innováció globális térnyerését is szolgálja. A hangsúlyok kialakításáról van csupán szó. A 10

12 felismerés egyébként Japán innovációpolitikájában a két modell tudatosan köztes megoldását favorizálja. 2. Innovációösztönzı ipari parkok A lisszaboni folyamat a növekedés és munkahelyek teremtése, valamint a fenntarthatóság érdekében az innovációt, technológiai diffúzió elıremozdítását a K+F eredmények hasznosítását, üzleti értékesítését különösen fontos feladatként jelöli meg. Ennek szervezeti, financiális, jogi feltételei között az ipari parkok, illetve kapcsolódó szervezeti struktúrák mind jelentısebb szerepet kapnak. Az ipari parkoknak megkülönböztetett szerepük van az innováció elımozdításában. Az ipari parkok hálózatának kialakításakor ezért nem elegendı csupán a szőken értelmezett ipar, mezıgazdaság szempontjait szem elıtt tartani: az akadémiai, egyetemi szellemi bázis bevonása egyre nélkülözhetetlenebbé válik a gazdaság elıtt álló célok elérésében. A versenyképesség fokozása, a gazdaság rugalmas alkalmazkodó-képességének javítása, a humán erıforrásokból fakadó elınyök kiaknázása csak a szellemi bázis bevonásával, a gazdaság innovativitásának fokozásával érhetı el A parkokban mőködı innovációs központok, transzfer ügynökségek Ezeknek az intézményeknek a hatóköre nem szőkül le egy behatárolt területre, hanem egy régió, egy ország gazdasági társaságainak nyújtott szolgáltatásaik révén (amelyeket kínálhatnak nonprofit, vagy üzleti alapon) teremtenek hidat a tudomány és a gazdaság közé. Az itt ismertetendı típusok közötti fı különbség a szolgáltató (donor) szervezetek és a fogadó gazdasági társaságok közötti elhelyezkedésükben van. A központok, ügynökségek mintegy közvetítı szerepet vállalva ösztönzik, segítik a cégeket a kutatási eredmények felhasználásában. Ezzel szemben a K+F szolgáltatást végzı szervezetek magukba foglalják a kutatóintézeteket is, bizonyos esetekben egy egységbe tömörítve ıket a célvállalatokkal. A központok, ügynökségek fıbb szolgáltatásai a következık: - tanácsadói szolgáltatás 11

13 - technológiai közvetítési feladatok - üzleti információs adatbázis mőködtetése - üzleti találkozók, börzék szervezése - szakemberek közvetítése - kísérletek infrastruktúrájának szolgáltatása. Ezek a szervezetek nagyrészt cégek tanácsadását látják el. Közvetítı szerepet játszanak például a Hollandiában mőködı innovációs központok, valamint a norvég K+F attasék hálózata. E szervezetek a cégek számára nyújtott szolgáltatásaikkal mintegy megismertetik a kutatási eredményeket, ösztönöznek az átvételükre. A német transzferközpontok és ügynökségek a technológiai transzfert közvetlenebbül, ilyen jellegő szolgáltatások nyújtásával viszik véghez, csakúgy, mint az USA-ban mőködı feldolgozóipari szolgáltató központok. Szolgáltatásaik közé tartozik az állami programok keretében finanszírozott kutatókölcsönzések: támogatást nyújtanak a cégek számára az egyetemi alkalmazottak alkalmazásánál, azok bérének részbeni fedezésével. Az ügynökségek általában állami kezdeményezésre jönnek létre (esetleg kamarai alapítással, mint Németországban), azon felismerésbıl, hogy a technológiai fejlesztés az ilyen programok kedvezményezetteinél csak külsı általában kormányzati segítséggel tehetı hatékonnyá, ez pedig a gazdaság hosszú távú érdeke. A finanszírozásban már jelentısebb eltérés tapasztalható: a holland központok költségvetését a Gazdasági Minisztérium biztosítja, és szolgáltatásaik egy részét ingyen kínálják (a tanácsadás elsı 16 óráját). A norvég K+F attasék tevékenységét is a kormány finanszírozza. Ezzel ellentétben a német és az egyesült államokbeli példáknál a központok támogatása egy erre elkülönített alapból történik, de az idı haladtával csökkenı mértékben. Németországban három éven keresztül, az USA-ban pedig 50%-ról indulva hat éven át. Szolgáltatásukat részben nonprofit, részben üzleti alapon nyújtják A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek A magasabb szervezettséget mutató, és a tudomány, illetve az ipar közötti kapcsolatot szorosabbra főzı intézmények jellemzıi, hogy hálózatba tömörítenek 12

14 ipari és egyéb kutatásokat; fejlesztést végzı intézeteket, vállalatokat, valamint, hogy szerzıdéses megbízások alapján végeznek K+F szolgáltatást, nagyrészt kis- és középvállalkozások számára, kormányzati támogatás mellett. Tevékenységük jelentıs mértékben egyetemekhez kötött, mégis külön tárgyaljuk és megkülönböztetjük ezeket az egyetemi ügynökségektıl, parkoktól. Ezek a szervezetek is állami kezdeményezésre létrejött, részben központi támogatással mőködtetett intézmények. Mőködésük során részben magán (ipari), részben állami (minisztériumi) megbízásra tudományos eredmények megismertetését is ellátják el. Jelentıs különbséget találunk azonban finanszírozásuk terén. Az 1949-ben alapított német Fraunhofer társaságnak nyújtott állami támogatás mértéke a végzett tevékenység szerint mutat különbséget: a szerzıdéses kutatásokat végzı intézetek költségeinek harmadát fedezik költségvetési pénzbıl, míg az alapkutatást végzı intézetek 100%-os állami támogatásban részesülnek. A kutatással összefüggı szolgáltatások esetében 75% a támogatás mértéke. Másképpen alakul mindez a holland TNO (Alkalmazott Kutatások Szervezete) esetében, ahol az intézetek az egyébként 40%-os társasági adó alól is mentesülnek. Itt a költségek mintegy 40%-át az állami támogatások fedezik, további 20% a minisztériumi megbízásokból ered, a fennmaradó 40% forrása pedig szerzıdéses megbízás. Természetesen itt is van elkülönülés azzal, hogy a magánszektor finanszírozza jelentıs mértékben az ipari jellegő kutatásokat. A harmadik példa az ugyancsak német AiF (Arbeitsgemeinschaft Industrieller Forschungeinrichtungen Otto von Guerike e.v.), amely egy szervezeti egységbe tömörít vállalkozást és 57 kutatóintézetet. A tagok éves forgalmuk 2%-ának befizetésével járulnak hozzá a költségekhez, és lesznek jogosultak a megrendelt projektek esetében 50%-os támogatásra. A cégek különbözı alprogramokban vesznek részt, támogatják kooperációban végzett K+F tevékenységüket, a kutatók cégeknél való alkalmazását, illetve K+F személyzet keleti tartománybeli cégeknél való alkalmazását. Az AiF jelentıs szerepet játszik a keleti tartományok gazdaságélénkítésének finanszírozásában, az erre szánt összeg 31%-át (több mint egy milliárd márkát) kezeli. 13

15 Az itt ismertetett innovációt segítı szervezetek a támogatás egy különös formáját hozták és hozzák létre, jelentıs állami beavatkozást megvalósítva a forrásoknak csaknem kizárólagosan a technológiatranszferre való összpontosításával. Hazánkban a nemzeti innovációs rendszer kiépítése, a regionális innovációs ügynökségek létrehozása és mőködtetése, a különbözı innovációs szervezetek rendszere láthatja el ezeket a funkciókat Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái Az innovációt elısegítı szervezetek ezen fajtáját számos névvel szokás illetni. Használatos az innovációs park, technológiai park, tudományos park, illetve a tartalmában is némileg különbözı technopolisz, multifunkciós polisz kifejezések. Az ilyen parkokat tömörítı szervezetek, mint az International Association of Science Parks IASP és az Association of University Related Research Parks - AURRP pedig a tudományos és kutatási park kifejezést használják. Ezek a parkok fıleg egyetemek, kutatóintézetek közelében jönnek létre, azokkal szerzıdéses kapcsolatban állnak, esetleg azok részeként mőködnek (mint Magyarországon az InfoPark, vagy az INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park). Mőködési feltételeiket azonban kormányzati, helyi források biztosítják. Magas színvonalú technikai infrastruktúra révén az innováció egyre teljesebb feltételrendszerét biztosítják. A technológiai transzfer segítségével pedig az innovációs folyamat egyre több fázisának az átfogása valósul meg, egy-egy parkon belül a piacérett termék létrehozásáig, esetleg a tömeggyártásig bıvülhet a tevékenység. A világ számos országában meghonosodtak már az ilyen jellegő parkok, jellegzetességet mutatva elhelyezkedésükben, és abban, hogy milyen kezdeményezésre jöttek létre. Az új iparágak meghonosításában való hatékonysága miatt számos gazdasági depresszió által sújtott térségben alkalmazták az ilyen jellegő parkokat a gazdaság dinamizálása érdekében. Olyan kevésbé iparosodott területek gazdaságát is jótékonyan érintette ez a fejlesztéspolitika, mint korábban Dél- Franciaország volt. De míg Franciaország szerkezetváltásban érdekelt területein állami vagy helyi kezdeményezésre jött létre, Angliában a tudományos parkok 14

16 létrejöttét az állam egyetemekkel kapcsolatos politikájának, az egyetemek útkeresésének tudják be. Dél-Olaszország közismerten elmaradott térségében mőködik az ország legrégibb és legfejlettebb parkja a CSATA Technopolis, Bariban. Ez állami segélyprogramokból és EU juttatásokból épült meg. Számos kutatási és tudományos park jött létre azokban a térségekben, ahol a jólét és a tudományos lehetıségek sokfélesége szolgált alapul. Ilyen területek is találhatók Franciaországban (pl. Lyon). A többi francia parkra is igaz, hogy nagy jelentıséget tulajdonítanak az ún. technopolisz modellnek, amelyet egy sajátosan új városfogalomnak tekintenek. Hasonló módon, de program keretében jöttek létre az elsı japán parkok is, amelyek a franciával rokon technopolisz modellt követik. A legismertebb közülük a Tsukala, amely teljesen új tudományos városként jött létre, zöldmezıs beruházásként. Ma már a technopoliszok helyi kezdeményezésre létesülnek. Az USA-ban, ahol elıször alapítottak innovációs parkokat, olyen térségek adtak otthont ezeknek (mint például a Szilícium-völgy, vagy a bostoni 128-as út környezete). Ma már az Európai Unió minden országában léteznek innovációs parkok, Lisszabontól Athénig. Az eddig tárgyalt parkok az innovációorientált szervezetek közül a legkomplexebb, legnagyobb szervezıerıvel bírók, mert az innováció segítésben a parkok adta (már bemutatott) elınyöket is felkínálják. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az ezeknek megfelelı kezdeményezések. 3. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának felfogása szerint az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, elımozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elısegítésére, valamint az üzleti angyal programokra. A parkok kiváló lehetıséget adnak a kockázati tıke tranzakciók elıkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való mőködésre. 15

17 Az EU új tagállamaiban mőködı parkok a világban számos helyen mőködı hasonló intézményekkel analóg elvek alapján szervezıdnek. Az elnevezések változatosak, a tartalom azonban megegyezik: magában foglalja az interakciót a tudomány és a technológia valamint a gazdasági fejlıdés között, az intézmények és vállalatok együttmőködésének szinergiáit a piacra jutás megkönnyítése érdekében, továbbá a parkok üzemeltetésében a magas színvonalú, speciális szolgáltatásokat, különös tekintettel az inkubációra, spin-off tevékenységre, networking-re. A szóhasználatban, jogszabályi megfogalmazásban leggyakrabban az ipari park, a tudományos park, technológiai park, technopolisz, kutatási park, üzleti park, innovációs központ, technológiai inkubátor jelenik meg. Az EU 10 ipari parkjainak eddigi létesítése és fejlesztése általánosságban együtt járt a környezettudatos elvek gyakorlatba történı átültetésével. Az új létesítményeknél ezt a csatlakozás elıfeltételét képezı jogharmonizáció miatt hatályba lépett szigorú környezetvédelmi normák eleve biztosították. Az reorganizáció, ipari változások miatti park létesítéseknél a park mőködésének beindítása legtöbbször kezdeti lépés a környezetbarát megoldások bevezetéséhez. A parkok intézménye több fejlıdési tendencia együttes hatása eredményeként jött létre. Kimutatható a globalizálódásra adott regionális (lokális) válasz szerepe, a kulturális, nemzetiségi, etnikai problémákon való felülemelkedés igénye éppúgy, mint a gazdasági fejlettségben mutatkozó nagy különbségek áthidalásának sürgetı kényszere. A parkok által kínált megoldások kimutathatóan kedvezı hatást váltottak ki a foglalkoztatásban, jelentıs számú munkahelyet teremtve. Európa fejlettebb országaiban, az EU-15-ök esetében évtizedek alatt alakult ki a regionalitás intézményi, jogi, finanszírozási rendszere, illetve azok az iparfejlesztési struktúrák, és elnevezések, amelyek a gazdasági növekedés, a tagállami és uniós támogatási rendszer módosuló feltételeinek leginkább megfelelnek. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokban az e területeken jelentkezı lemaradás felszámolása, a felzárkózás tennivalói kerültek elıtérbe. Ezen törekvések sorában az ipari parkok megkülönböztetett figyelmet kaptak és kapnak, mivel ezek a struktúrák egyszerre szolgálják a versenyképesség javítását, a térségfejlesztés terén a felzárkózást, illetve a foglalkoztatottsági problémák megoldását is. Sajátossága a helyzetnek, hogy az EUhoz való csatlakozás idejében meglevı társadalmi, gazdasági viszonyok még ma is 16

18 bizonyos kettısséget mutatnak: még jelen vannak a tradicionális (de jórészt leépülıben levı) igazgatási-, intézményi-, finanszírozási elemek, valamint az újonnan kiépülı irányítási, gazdálkodási rendszer egyre meghatározóbb tényezıi. Az ipari parkok már az új gazdaságpolitikai, iparpolitikai, térségfejlesztési törekvések kifejezıdéseként jöttek létre a most csatlakozó országokban. Megjegyzés: A technológiai parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában címmel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság december 15-én foglalt állást. A fenti idézet az állásfoglalás része. A teljes anyag megtekinthetı az Ipari Parkok Egyesület honlapján: Vázlatos áttekintést az 1. sz. Melléklet ad Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei Az ipari parkok és 2013 között döntıen az EU források révén valósíthatják meg fejlesztésüket, illetve vehetnek részt térségük gazdaságfejlesztési programjaiban. Az EU támogatáspolitikájának ismerete legalább fı vonásaiban azért is szükséges, mert a pályázati kiírások ezen alapulnak, s a vállalkozók szemléletének egyre inkább ehhez kell igazodnia. Az EU támogatás alapértékei a szabad verseny, illetve a verseny tisztasága. Annak érdekében, hogy ezek az alapértékek teljesüljenek, illetve az EU több, különbözı gazdaságpolitikai célt tudjon követni, szabályozó eszközöket alkalmazzon: egy elég bonyolult rendszer alakult ki. Az alábbiakban ezek közül csak néhány, az eligazodáshoz fontos elemet emelünk ki, figyelembe véve az ipari parkok tevékenységét, hazai adottságainkat. Az EU támogatáspolitikájának alapvetı követelményeit a Római Szerzıdés (1957.) határozta meg. A szerzıdésben foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elınyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget. 17

19 Az EU támogatáspolitikája sajátos módon úgy valósítható meg, hogy körvonalazza az összeegyeztethetetlenségi elv alóli kivételeket. (Ennek hiányában ugyanis mindig a kedvezı pozícióban levı vállalkozások támogatása kapna prioritást, s így a felzárkózás, a kohézió az EU-ban nem lenne megvalósítható.) A kivételek érvényesítésére ugyanakkor nem adhat felmentést a tiszta verseny elve alól, ezért az EU a támogatáspolitikájába igen szigorú kontrollt ír elı és alkalmaz. A finanszírozásban érvényesülı összeegyeztethetetlenségi elv a vállalkozások közvetett támogatását helyezte elıtérbe, s ez az ipari parkok fokozódó térnyerését eredményezte. Az ipari parkokban levı vállalkozásokat ugyanis úgy lehet támogatásban részesíteni hogy közvetlenül nem kapnak állami forrást. A kormány az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésében, a park szolgáltatásainak elımozdításában, az inkubátorházak, technológiai központok létesítésében jelentıs erıforrásokkal részt vehet s mindezzel segíti a döntıen kis- és középvállalkozók versenyképességének javítását. A szóban forgó kivételek három csoportot alkotnak Regionális támogatások A regionális források felhasználhatók a nemzeti szinten elmaradott régiók támogatására is ( bizonyos meghatározott gazdasági területek fejlesztését elımozdító támogatás ). Ez a formula teszi lehetıvé, hogy az EU gazdag országai is részesüljenek ilyen támogatásban. Az erre a kivételre jogosult térségek listáját nemzeti kritériumok alapján a tagállamok jelölik ki, de arról az EU Bizottság dönt. Állami támogatásban részesíthetık olyan térségek fejlesztései, ahol szokatlanul alacsony az életszínvonal, vagy jelentısek a foglalkoztatási gondok. Az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 87. cikkelye olyan térségeket céloz meg, amelyek a legnagyobb támogatást az EU 25 GDP/fı átlagának 75%-a alatt teljesítı régiók kaphatnak, különbözı kategóriák szerint: 18

20 1. Táblázat: A magyar régiókra vonatkozó támogatási plafonok, A régiós GDP az EU-25 átlagához képest (%) Régió elnevezése (GDP/fı az EU-25 átlagához képest %) Maximális támogatási ráták (BTE) 60% < régiós GDP < 75% Nyugat-Dunántúl (60,37) 30% 45% < régiós GDP < 60% Közép-Dunántúl (52,28) 40% régiós GDP < 45% Észak-Magyarország (36,10); Észak-Alföld (36,31); Dél-Alföld (39,44); Dél-Dunántúl (41,36) 50% Forrás: Http: ec.europa.eu comm competition state_acid regional rog_lm.pdf alapján Egyéb jogcímen a lakosság (maradék) 27,8 százaléka (Közép-Magyarország) részesülhet regionális támogatásban Horizontális támogatások Az elnevezés arra utal, hogy egymás melletti iparágak közötti, illetve iparágakon átnyúló feladatok, illetve szervezetek is kaphatnak támogatást. E szerint támogathatóak az EU szabályok megsértése nélkül - a kis- és közepes vállalkozások (50, illetve 250 fınél kisebb alkalmazotti létszám, meghatározott forgalom és alaptıke), - a kutatás, fejlesztés, - a környezetvédelmi programok, - vállalati szerkezetváltást célzó feladatok, - munkahelyteremtés, illetve, munkahely megtartás, - képzési oktatási feladatok Ágazati (szektorális) támogatások Az Európai Bizottság dönt az adott idıszak speciális szektorális szabályozásairól, milyen területek élvezhetnek támogatás. Ezek jelenleg 19

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Adószám: 18067460-2-41 Statisztikai számjel: 18067460-9411-529-01 Székhely: 1012 Budapest, Attila út 123. 1.sz. melléklet: közhasznú egyszerősített

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Ipari parkok Magyarországon

Ipari parkok Magyarországon Topa Zoltán Ipari parkok Magyarországon A 90-es évek végén jelentek meg Gazdaságszervező funkció Kezdeti célok: munkahelyteremtés, a fejlett technológia bevonása Ma már minden nyolcadik ipari foglalkoztatott

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben