BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány
|
|
- Anna Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány IPARI PARKOK, MINT A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI AZ ÉSZAK - ALFÖLDI RÉGIÓBAN Készítette: Sándor Evelyn Budapest,
2 2
3 Tartalomjegyzék TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE...4 BEVEZETŐ AZ IPARI PARK, MINT FOGALOMKÖR IPARI PARKOK FAJTÁI VILÁGBAN A TELEPÍTÉS JELLEGE SZERINT FUNKCIÓK (KÜLDETÉS) SZERINTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÁTFOGÓBB SZERVEZETI STRUKTÚRÁK SZERINT TELJESÍTMÉNY ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁS AZ INKUBÁCIÓ A KLASZTER, MINT JELENSÉG GYAKORLATBAN IS MEGVALÓSULT PÉLDÁK A VILÁGBAN IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON AZ IPARI PARKOK MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ IPARI PARKOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI AZ IPARI PARKOKAT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A NYÍREGYHÁZI LOG IN - PARK A park létrehozása és működése Példaértékű vállalkozások A park létrehozásának gazdasági és társadalmi hatásai A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYVONAL: LOGISZTIKA Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet A RAKAMAZI IPARI PARK (RIP)...63 ÖSSZEFOGLALÁS...67 IRODALOMJEGYZÉK...69 Mellékletek 3
4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat: Ipari parkok jellemzői Táblázat: Az észak-alföldi ipari parkok főbb jellemzői Táblázat: Az EAOP prioritásai és támogatása ( ) Táblázat: A parkba betelepült vállalkozások Táblázat: A parkba betelepülő vállalkozások ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak- Alföldön ábra: Vasúti áruszállítási teljesítmények alakulása
5 Bevezető Napjainkban, a sajtóban egyre többet hallhatunk arról, hogy környezetünkben sorra létesülnek úgynevezett ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek stb. A mindennapi szóhasználatban a legelterjedtebb az ipari park kifejezés használata, de mindennemű utánajárás nélkül, vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is takar pontosan ez a fogalom? A legtöbben először egy olyan nagyobb kiterjedésű területre asszociálnak, melyen gyárak, üzemcsarnokok sorakoznak egymás mellett és azok valamilyen termelő tevékenységet végeznek. Alaposabban kutatva azonban kiderül, hogy az olyan területeknek, melyeken valamilyen gazdasági tevékenységet végeznek, akár termelnek, akár szolgáltatnak, számos fajtája különböztethető meg, és ipari park kifejezés csak egy összefoglaló név. Jómagam első alkalommal egy újságcikknek köszönhetően figyeltem fel az ipari parkok témájára: városunkban, Rakamazon - mely egy körülbelül 6000 főt számláló kisváros az Észak-Alföldön, Tokajtól 3 km-re -, ipari park létesül. Felmerült bennem a kérdés, hogy melyek azok a motivációk és lehetőségek, amik miatt érdemes kisvárosunk mellett egy ilyen területet kialakítani, hiszen a múltban az itt élő emberek számára a megélhetés legfőbb forrása a mezőgazdaság volt. Ez volt az egyik ok, mely késztetett arra, hogy diplomamunkaként alaposabban foglalkozzam ezzel a témakörrel. A másik pedig, hogy az ország keleti régiója elmaradott terület, mint gazdaságilag, mint pedig társadalmilag. A foglalkoztatottsági problémák javulása pedig nagyon lassú folyamat. Erre talán megoldásként szolgálhatnak az ipari parkok, mint munkahelyteremtő- és fenntartó létesítmények. Dolgozatomban szeretném megismertetni az olvasót azzal, honnan is ered ez a gazdasági megoldás, hogyan került hazánkban, hogyan sikerült itthon közel 20 év alatt több mint 200 ipari parkot létesíteni, mi lett ennek a gazdasági és társadalmi hatása, és az Észak-Alföldön megvalósult néhány példa segítségével bemutatni mindezt a gyakorlatban is. Kutatásaim során igyekeztem valamilyen szempontból érdekes és kiemelkedő példákat találni a gyakorlati megvalósításra, a már régóta, jól működő parkok körében. Mivel a kezdeményezések több mint 90%-a életképesnek, sőt még sikeresnek is mondható, 5
6 felmerül egy következő kérdés is: hol van a határ? Két évtized alatt több mint 200 működő létesítmény mellett szükség van-e még újabbakra? Ha ez a szám a jövőben növekedni is fog, vajon hosszú távon is életképesek lesznek-e az újonnan kialakított parkok? Véleményem szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha van valami olyan különleges vonzereje ezeknek a parkoknak, mely a környezetében egyedinek mondható. Ezért az újonnan, 2007-ben létrehozott rakamazi ipari park példáján keresztül szeretném boncolgatni azt a kérdésemet, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy park alkalmas és érdemes-e a továbbfejlesztésre és vajon a hozzá fűzött jövőbeni, pozitív elvárásoknak meg tud-e felelni? 6
7 1. Az ipari park, mint fogalomkör Ha a legáltalánosabb meghatározást szeretnénk megfogalmazni arra a kérdésre, hogy valójában mit is takar az ipari park fogalma, akkor azt mondhatjuk, hogy egy olyan ipari terület, mely vállalkozásokat koncentrál. Az azonos területen való működés, valamint együttműködés pedig különböző előnyökhöz és lehetőségekhez jutatja ezeket a vállalkozásokat, így mozdítva elő saját maguk és környezetük fejlődését. Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke a következő definíciót adta az ipari parkra: Ipari parkoknak minősülnek azok a létesítmények, amelyek: egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket megvehető, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak, a betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, a hazai és külföldi tőke bevonásával döntően olyan innovációt valósítanak meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását korszerű termékek gyártásával, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával a környezet károsítása nélkül, előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat, segítik a hazai szellemi tőke bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását. (Rakusz, 2007) Az ipari befektetők sok szempontot vesznek figyelembe, amikor telephelyet keresnek egy adott régióban. A potenciális befektetők országot is összehasonlítanak, és minimum kritérium alapján hoznak döntést. Az adott ország paramétereit attól függően súlyozzák, hogy hol vannak a piacaik, külföldi piacok hogyan és mennyi idő alatt érhetőek el, mennyire fontos a logisztika, rendelkezésre áll-e a szakképzett munkaerő, találnak-e alkalmas beszállítókat, valamint hogy milyen fizikai infrastruktúrát tudunk felmutatni. 7
8 Az ipari parkok adottságain túl sok múlik az információs felkészültségen is, és a gyors tájékoztatáson is. Természetesen törvényi keretek közé kellett illeszteni azt, hogy milyen módon hozható létre és működtethető egy ilyen létesítmény, Ez biztosítja a legalapvetőbb koordinációját az ilyen jellegű kezdeményezéseknek. Minden ország szabályozása különböző, igazodik a helyi gazdaság állapotához és jövőbeni fejlesztési elképzeléseihez. Magyarországon azok a területek, melyek eleget tesznek az ipari park létesítés követelményeinek, úgynevezett Ipari Park címet nyernek el. Ennek megszerzése követelmény mindennemű további fejlesztéshez és finanszírozási források igénybevételének. Hazánkban az Ipari park cím odaítélésének feltételeit, az elbírálás szempontjait, valamint a cím megszűnésének okait a 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet határozza meg, és a mindenkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt az odaítéléséről. A cím elnyerésére évente egy alkalommal van lehetőség pályázatok útján. Szintén szabályozottak a pályázatok formai és tartalmi követelményei, melyek biztosítják a benyújtott projektek összehasonlíthatóságát. Törvényeink szerint a következő feltételek teljesülése esetén tekinthető egy létesítmény ipari parknak: legalább 20 hektár alapterületű, a mezőgazdasági művelés alól már előzőleg kivont, infrastruktúrával (utak, közműhálózat stb.) ellátott területek, melyeken termelő és szolgáltató tevékenységeket valósítanak meg, a terület tulajdonosi viszonyai és a hasznosítás lehetőségei tisztázottak, a pályázó rendelkezik teljes körű megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyben felméri, hogy a park létesítésére kijelölt terület valóban alkalmas a projekt megvalósítására, illetve várhatóan hogyan befolyásolja majd park közvetlen környezetét (gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi tényezők), a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás a park területén működik, vagy ugyanennyinek hivatalosan is megerősítette betelepülési szándéka van, és a foglalkoztatottak létszáma legalább 100 fő, 8
9 kötelezettséget vállal a pályázó arra, hogy 5 éven belül a betelepült vállalkozások száma eléri majd a 10-et, és összességében legalább 500 foglalkoztatottal rendelkezik majd, az ipari park létrehozását egy nyilatkozatban természetesen a helyi önkormányzat és az illetékes regionális fejlesztési tanács is támogatja. Látható tehát, hogy komoly feltételeknek kell eleget tenniük azoknak, akik valóban meg szeretnének valósítani egy ilyen jellegű kezdeményezést. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a cím megszerzése közvetlen pénzügyi támogatást nem von maga után. A pályázónak rendelkeznie kell megfelelő összegű kezdő tőkével, a további finanszírozáshoz pedig jelentős összegekre lehet pályázati mind az Európai Uniónak, mind pedig az állami programoknak köszönhetően. A parkokat általában valamilyen gazdasági szervezet működteti profitorientáltan. Az üzemeltető vállalkozás bevételi forrásai elsősorban a földterület és a rajta lévő ingatlanok eladásából vagy bérbeadásából illetve betelepülőknek nyújtott kiegészítő szolgáltatásokból erednek. Emiatt az üzemeltető gazdasági társaság köteles minden évben a minisztériumnak beszámolni éves tevékenységéről, hogy nyomon követhető legyen a fejlődés, vagy éppen egy park hanyatlása. 1 Olyan eset is lehetséges, hogy az ipari park cím elnyerését követően egy terület mégsem tudja teljesíteni azokat a kötelezettségeket, melyeket az "Ipari Park" cím - szerződésben vállalt és melyeket szintén az 186/2005 (IX. 13.) kormányrendelet szabályoz. Az Ipari Park cím megszűnésének kétféle módja lehetséges. Egyik esetben a cím viselője önként, egy nyilatkozatban mond le a cím viseléséről, a másik esetben pedig a cím megvonásra kerül, mivel valamilyen kötelezettségét nem teljesítette a cím birtokosa: elmulasztotta a minisztérium felé a beszámolási kötelezettségét az elnyert pályázati összegeket nem a megfelelő célra fordította illetve a vállalt fejlesztések nem valósultak meg. 2 Döntési jogkörrel ezekben az esetekben is a mindenkori gazdasági miniszter rendelkezik. A valóságban két fő kritérium teljesítését várják el a cím elnyerését 1 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet 2 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet 9
10 követően: a pályázat elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a már létező és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 500 fő legyen. Ilyen park ma Magyarországon körülbelül darab van. Szakmai körökben az a meggyőződés az uralkodó, hogy ha az ipari park legalább az egyik kritériumot teljesíti, akkor a továbbiakban is jogosult a cím viselésére. (Ma körülbelül projekt teljesíti az egyik minimumot, tehát 150 körüli azoknak a parkoknak a száma, amelyek szakmailag megfelelnek a minimum követelményeknek.) A fennmaradó, viszonylag nagyszámú park már nagyon vegyes képet mutat: körülire tehető azon parkok száma, amelyek semmilyen tekintetben (ma már) nem tekinthetők ipari parknak. Ezektől a parkoktól a címet az NFGM jelenleg (elsősorban a gazdasági válságra hivatkozva) nem kívánja megvonni. A fennmaradó park potenciálisan még fejlődőképes lehetett volna, de több okból nem tudott fejlődni (tőkehiány, szakértelem hiánya, rossz gazdaságföldrajzi adottságok, stb.). A cím megvonására ez idáig egyetlen park esetében sem került sor, a címet önkéntesen 3 park adta vissza, míg a cím-viselő felszámolása miatt 1 park szűnt meg jogilag. Ha egy ipari park csődbe megy, természetesen a címmel járó további támogatási lehetőségeket is elveszíti, és ismételten csak 1 év után pályázhat újra. Az "Ipari Park" címhez kötött pénzügyi támogatásokat (amelyek elsősorban infrastruktúra-fejlesztéseket céloztak) igénybe vett ipari parkok közül eddig egy projekt került olyan helyzetbe, hogy nem tudta teljesíteni a pénzügyi támogatási szerződés feltételeit, ez esetben a támogatás visszafizetésére (kamattal növelten) kötelezték a parkot. Ezen tartozások behajtása a Magyar Államkincstár feladata, majd ellehetetlenülés esetén lehetőség van különböző jogi lépések megtételére (pl. bírósági végzéssel jelzálogjog alapján végrehajtás) is. 3 3 Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium 10
11 2. Ipari parkok fajtái világban Idáig általánosságban került meghatározásra, hogy mit is jelent az ipari park, mint fogalom és jelenség. Mivel a világgazdaságban már az 1960-as évek óta jelen van ez a fajta gazdasági megoldás ezért számos különböző változata alakult ki. Megvalósítandó céljukat tekintve azonban mindegyik megegyezik: az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, előmozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elősegítésére. A parkok kiváló lehetőséget adnak a kockázati tőke tranzakciók előkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való működésre. 4 Jelleget és funkciót tekintve azonban már találhatunk különbségeket az egyes parkok között. A jól elkülöníthető csoportosításra 2005-ben az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának köszönhetően került sor egy tanulmányban A telepítés jellege szerint Zöldmezős beruházások: ebben az esetben egy, még beépítetlen területet jelölnek ki az ipari park számára, melyet már korábban, ipari célra különítettek el. Ezen a területen először az infrastrukturális beruházások kezdődnek meg, és attól függően, hogy milyen mértékűek, jelentős nagyságú tőke befektetését is igényelhetik. Általában a települések határában helyezkednek el. Nagy előnyük, hogy a tervezéskor, a struktúra kialakításkor maximálisan figyelembe vehetőek a befektetők igényei, ezért ezek a parkok a legjobban szervezhetőek és üzemeltethetőek. Barnamezős beruházásokat: ebben az esetben pedig egy adott terület újrahasznosítására kerül sor. A területen már meglévő ipari létesítményeket és ingatlanokat újítják fel és alakítják át a befektető igényei szerint. Előnye, hogy az infrastruktúra (víz, csatornák, energia-villany és gáz-, vasút, utak, stb.) már rendelkezésre áll, felújítása kevesebb befektetést igényel, mint újonnan való kiépítése. 4 Rakusz Lajos: Ipari parkok fejlesztése-foglalkoztatás, Ipari Park Egyesület, 2007., 15.o. 5 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában, , 1-46.oldal 11
12 Hátránya, hogy sok esetben elavult technológiák öröklődnek tovább, a modern, több szempontú követelményeknek csak részben felelnek meg. Korlátozódik a befektető döntési köre is a felhasználhatóságot illetően Funkciók (küldetés) szerinti megkülönböztetés Tudományos park Az elnevezés már önmagában is sokat elmond. Akkor nevezhető egy terület tudományos parknak, ha ott megvalósítható új technológiákra alapuló vállalkozások alapítása, illetve elősegíthető a technológiai transzfer felsőoktatási, K+F tevékenységet végző intézmények és a parkban (vagy azon kívül) működő vállalatok között. Ilyen például a Cambridge-i Tudományos Park Angliában. Külön szervezetek is alakultak arra, hogy az ilyen parkok közötti együttműködést segítsék (International Association of Science Parks IASP és az Association of University Related Research Parks AURRP ). Technológiai park A technológia szó ismeretet vagy szaktudást jelent. A technológia parkok elsősorban biztosítják az infrastruktúrát főleg a kutatás-fejlesztés területén új technológiát alkalmazó, leginkább kisvállalatok számára. Innovációs központ Az ilyen jellegű létesítményekben általában magas piaci kockázatú új termékek és technológiák fejlesztésével foglalkoznak. Mivel az újdonságok mindig magasabb kockázatot hordoznak magukban, ezért különböző pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadásra van szüksége a vállalkozásoknak, Az ilyen jellegű információkat és gyakorlati segítséget az innovációs központokban koncentráltan megtalálhatják. (Ilyen feladatot elláthat technológiai park is.) Kereskedelmi park Ezeken a területeken a kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységek tömörülnek: termelés, csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, stb. 12
13 Ily módon bizonyos járulékos költségek, melyek a kereskedelemben gyakran adódnak földrajzi távolságból, megtakaríthatóak a vállalkozások számára Átfogóbb szervezeti struktúrák szerint Technopolisz Az ókori görögöktől származik a polisz elnevezés. Akkoriban a városokat illették ezzel az névvel. Az ipari terültekhez is jól kapcsolható ez a szó. Technopoliszok esetében egy kisebb város jön létre egy terülten mely tömöríti a gazdasági-és tudományos egységeket, a mindennapi életteret és a kultúrát az ott dolgozók számára, és biztosítja az ezek közötti átjárhatóságot. Számos példa lelhető fel technopoliszra a japán gazdaságban. Technológiai pólus Az ilyen területek már egy magasabb kategóriát képviselnek. Olyan területet jelöl, ahol együttesen jelen van a szakképzett munkaerő, a magas színvonalú kutatási tevékenységet folytató intézetek, az innovációra áldozni hajlandó vállalatok, és pénzügyi intézmények. Technológiai körzet A technológiai körzetekben a technológiai pólus jellemzőin felül jelen van még a fejlett ipari környezet, és legalább egy tudományos park is. (pl. Torino városa) Vállalkozási övezet Vállalkozási övezeteket elsősorban olyan területeken alakítanak ki, melyeken szükségessé vált a gazdasági szerkezetváltás megvalósítása. Ennek érdekében a kormány határozza meg mind a kritériumokat, amelyek alapján egy terület vállalkozási övezetnek minősülhet, mind pedig az övezetnek nyújtható pénzügyi és más kedvezményeket. Az együttműködés érdekében több várost, ipari parkot is magába foglalhat. (pl. Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet) 13
14 2.4. Teljesítmény alapú csoportosítás Az ipari parkok létrehozásának is egyik alapvető célja, hogy a kis-és középvállalatok fejlődését elősegítse. Az Európai Unióban olyannyira hangsúlyt kap a gazdaság szereplőinek e szegmense, hogy külön vállalkozásfejlesztési politikát igényel. Az uniós vállalkozási kategóriákat figyelembe véve fogalmazta meg a parkok fejlődésének szakaszait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Induló szakaszról abban az esetben beszélünk, amikor még nem települt be vállalkozás az ipari parkba. Ez még csak a projekt megszületésének időszaka, ekkor még ipari park címmel sem rendelkezik. A kezdeti szakaszban még kevesebb, mint 10 vállalkozás települt be a parkba, a foglalkoztatottak száma pedig 500 fő alatt van, Növekedési szakasz: legalább 10 vállalat már működik a parkban, amelyek 500 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy a foglalkoztatottak száma már meghaladja az 500-at, de a betelepült vállalkozások száma még nem éri el a 10-et. Az érett szakaszban már legalább 10 vállalat működik az ipari park területén, és ezek legalább 500 főt foglalkoztatnak. Egy projekt elindulása után körülbelül 7-10 évre van szükség ahhoz, hogy egy park ezeket a fázisokat végigjárja, de természetesen az érett szakasz elérése nem jár együtt a fejlődés megtorpanásával Az inkubáció Az inkubáció az üzleti életben egyfajta támogatásként értelmezhető. Ahhoz, hogy egy induló vállalkozás a jövőben versenyképes lehessen, megfelelő anyagi - és információs forrásokra van szüksége. Az üzleti inkubáció, mint lehetőség a kisvállalkozások támogatására, ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem az ipari parkok többségében is jelen van. Először az 1970-es években jelent meg a globalizáció hatására. A sikeres működés megvalósításához a kisvállalkozások esetén jelentős tőke befektetésére van szükség, ám a megfelelő mennyiségű pénzeszközökkel nem minden vállalkozó rendelkezik. Azért értékelődik fel az inkubáció szerepe a gazdaság 14
15 fejlesztésében, mert jelentősen csökkenti a vállalkozás megindításához szükséges tőkebefektetés nagyságát. Inkubációs folyamat tehát több, kezdő innovációs vállalkozás számára egy létesítményben (épületben) biztosít kedvezményesen helyiségeket, irodákat, irodai felszereléseket és egyéb szolgáltatásokat. Ezáltal ezek a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a napi tevékenység költségeit. Az így felszabaduló anyagi és szellemi forrás pedig visszaforgathatóvá válik. A nagyvállalatok is ösztönzik és támogatják az inkubációt megvalósító törekvéseket, hiszen az automatizált folyamatok miatt felszabaduló munkaerőt a KKV-k veszik át. Nagy szerepük van az olyan innovatív termékek kihelyezett fejlesztésében is, melyeknek magas a piaci kockázata. Hazánkban az inkubátorházak, irodaházak töltik be a klasszikus üzleti inkubátorok szerepét. Napjainkban az informatikai technológia gyors fejlődése már lehetővé teszi a virtuális üzleti inkubátorok megjelenését is. Az internet segítségével valósul meg a cégek egymás közti, illetve az üzleti partnerekkel való kommunikációja és információcseréje. Attól függően, hogy támogatott vállalkozás a gazdaság mely területén működik, megkülönböztethető a teljesség igénye nélkül: termelői, szolgáltatói, technológiai, vegyes profilú, iparág-specifikus, felzárkóztató inkubátor, stb. Az Európai Unió is komoly szerepet szán az üzleti inkubátoroknak a térségi gazdaságfejlesztésben a többéves Kis- és Középvállalkozói Programjában A klaszter, mint jelenség Míg az inkubáció az induló vállalkozások támogatásában segít, addig a klaszterek egy adott térségben jelen lévő, azonos iparági tevékenységet folytató vállalatokat ösztönzik együttműködésre és fejlődésre. Ellentétben a kartell megállapodások negatív, versenykorlátozó hatásával, a klaszterek a szabad verseny biztosítása mellett képesek pozitív hatást kiváltani a gazdasági környezetre. (pl. közös lobby, új piacok felkutatása) A klaszter szó jelentése csoport, halmaz. A jelenségre Porter már 1998-ban is megfogalmazott egy definíciót: A klaszterek együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főosztályának meghatározása már bővebb leírást ad: A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és 15
16 kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak. 6 A magyar jogban a jelenségre azonban nem találunk pontos meghatározást. Hazánkban a klaszter rendszer működését a Pólus Program irányítja, és integrálja a nemzetközi versenybe. A klaszterek létrejövetele általában nem előre megtervezett, hanem felismerik a területi közelségnek köszönhető bizonyos fokú együttműködések előnyeit. A fejlett országokban ez a jelenség leginkább a szolgáltató szektor vállalataira jellemző, főleg a termékfejlesztés, a marketing, és a pénzügyi szolgáltatások területén. Rajtuk kívül bekapcsolódhatnak a beszállító, illetve kihelyezett tevékenységet végző vállalatok is. Egy 2006-ban készült felmérés szerint a vállalatok közti együttműködés elősegítésére a klaszter intézménye manapság nagyon elterjedt eszköz. Európában véletlenszerűen kiválasztott, 20 fő alkalmazottat meghaladó vállalkozásból összesen 3528 olyan céget vizsgáltak meg, melyek valamilyen klaszter tagjaként működnek. A felmérésre válaszadóként olyan személyeket választottak, akik stratégiai döntésekért felelősek. A felmérés eredményeként Nagy-Britannia (84%), Litvánia (67%) és Írország (64%) vállalkozásai kedvelik leginkább a klaszter-formát. A lista végén Csehország és Lengyelország (4%) valamint Ciprus (3)% áll. Magyarország a középmezőnytől valamivel lejjebb foglal helyet. Az összesített ranglistát tekintve az uniós vállalkozások több, mint 23%-a egynél több, 50%-a egy klaszter tagja, addig 26%-uk nem vesz részt aktívan ilyen jellegű üzleti hálózatban. 7 Az országok egyéni jellemzői is változatos képet mutatnak. (lásd 1. sz. melléklet) Az ipari parkokban a betelepült vállalkozások között vagy egy régión belül a parkok között is kialakulhat ez a fajta együttműködés és munkamegosztás. 6 (letöltve ) 7 The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster s role in facilitating innovation in Europe, 2006, oldal 16
17 A közös munka során lehetőség nyílik bizonyos drága eszközigényű tevékenységek kihelyezésére, akár a kutatás-fejlesztés, akár a termelés területén. A potenciális beszállítók versenyeztetésével csökkenteni tudják a vállalkozások a beszerzési költségeket, fizikai közelségük miatt pedig a szállítási költségeket. Ez a kiélezett helyi verseny a teljesítmény folyamatos növelésére és a minőség szüntelen javítására készteti a résztvevőket. Mivel az új termékek kifejlesztésének teljes folyamatát egyes vállalkozások nem mindig képesek finanszírozni, a közösen végzet kutató-fejlesztő tevékenységben való részvétel megosztja a költségeket a résztvevők között. De akár egy közös érdekérvényesítő fórum szerepét is betölthetik a klaszterek. Mindezen előnyök több, újonnan csatlakozni kívánó vállalatot is vonzanak. Ők még inkább fokozzák a törekvést a versenyben való sikeres helytállásra. Mivel ezeknek az előnyöknek az alapja a fizikai és telekommunikációs összeköttetés, a klaszterek fontos szerepet kapnak a térség infrastrukturális fejlődésében is. 8 Két fő jellemző mégis negatívumként jelenik meg. Az együttműködésnek köszönhetően az átlagosnál nagyobb lesz az ipari tevékenység koncentrációja egy területen, valamint a gazdasági szereplők közötti kommunikáció is gyakoribb és mélyebb lesz. Kénytelenek lesznek megosztani a versenyelőnyt biztosító információk nagy részét. A felmérés szerint az előbbi tényező több mint 90%-ban Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Izlandon jelent problémát Gyakorlatban is megvalósult példák a világban A hidegháború idején az Egyesült Államok világszinten is vezető szerepet töltött be az informatika, a számítástechnika és az űrkutatás terén. A háborús versengés miatt kifejlesztett technikák, technológiák némi késéssel a mindennapi életben is megjelentek. Ebben az országban alakultak elsőként az ipart és a tudományt koncentráló technológiai parkok az 1960-es évektől kezdődően. 8 Buzás N. Lengyel I. (szerk.) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged o. 9 The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster s role in facilitating innovation in Europe, 2006, oldal 17
18 Egyik talán leghíresebb terület neve az üzleti életben már fogalommá vált - a Szilícium-völgy létrejöttében nagy szerepet kapott a Stanford Egyetem és új kezdeményezése, melyben a tudományos kutatásokat elkezdték az iparban is hasznosítani, ezen belül is a csúcstechnológiai iparban felhasználni. A terület tőkevonzása óriási volt a csúcstechnológia legújabb termékeinek köszönhetően, melyek versenytársak híján hamar piacra találtak. A hadiipar akkori jelentősége miatt a kereslet egy része állandó volt. Innen indult útjára a világszerte híres H.P. (Hewlett-Packard) és Apple márka is. A terület ma is a csúcstechnológiai iparban működik, de alkalmazkodva a 21. század igényeihez. Kutatásainak többsége már a megújuló energiaforrások, azon belül a napenergiára, annak felhasználhatóságára irányul, de jelen van még az információ technológia területén is. A másik hangsúlyos amerikai példa délen, Teaxas állam Orange megyéjében alakult ki és 2 alappillérre épült. A terület Mexikóhoz való közelsége miatt a határ túl oldalán a hazainál olcsóbb és nagyszámú, szakképzetlen munkaerő állt rendelkezésre. A mexikói hatóságok kedvezményekkel vonzották a befektetőket, így alakítva ki egy alvállalkozói hálózatot precíziós műszerek, elektronikai alkatrészek és más csúcstechnológiai termékek gyártására. A szakképzett munkaerőt pedig az 1965-ben alapított Kaliforniai Egyetem biztosította, melynek oktatása és kutatásai a helyi csúcstechnológiai iparra épültek. A Massachusetts állam - Boston környéki ipari térség fejlődése ellentétes utat járt be, mint Orange megye. Itt az ipari fejlődés alapja és mozgatói a helyi egyetemek (Harvard, Boston University, Lowel Institute of Technology) kutatóintézetek és laboratóriumok voltak, melyek egykori diákjai és dolgozói adták a vállalatok alapítóit és szakképzett munkavállalóit is. A terület a szövetségi kormány és a N.A.S.A támogatását is élvezte, a felvevőpiac jelentős részét az állami megrendelések tették ki itt is, hasonlóan a Szilícium-völgyhöz. Napjainkban New York és Washington mellett Boston is az egyik legjelentősebb hitech ipari területnek számít az Egyesült Államokban. Japán esetében a tudatos iparszervezés egy remek példája valósult meg. A második világháborút követően az ország kidolgozta a technopoliszok kiépítésének stratégiáját. A technopolisz olyan terület (legtöbb esetben egy komplett város), melyeken a csúcstechnológiájú ipari egységek, egyetemek, kutatóintézetek és a kellemes lakóterületek együttesen vannak jelen ben kezdődött a 19 legmegfelelőbb 18
19 (pályázatot nyert) prefektúrában a technopoliszok megvalósítása. Meghatározták adott területek gazdasági erejét, gyengeségeit, és ennek megfelelően a helyi stratégiai iparágat. Felismerték, az információ gyors áramlásának gazdasági szerepét is, így a távközlés fejlesztésével létrehozták a Technológiai piacot. Ez olyan számítógépinformációs hálózatok szervezetét jelentette, melyeken technológiai, kereskedelmi, piaci információk azonnali megosztása és kezelése vált lehetségessé a technopoliszok között. Nagaoka-ban - a közigazgatás az ipar és az oktatás sikeres együttműködésének köszönhetően - hozta létre gyárát a NEC, a Sanyo, a Nikon és a Seiki, valamint itt állították elő sebességmérőkből a világtermelés 80%-t a Honda, a Nissan és a Suzuki vállalatok számára. Hiroshima a szoftverfejlesztésben találta meg a jövő iparágát, míg Kyushu (Japán Szilicium - szigete) az elektronika fellegvára lett. Meglévő ipari parkjai, magas színvonalú oktatási intézményei, fejlett infrastruktúrája a nemzetközivé válás kulcstényezői voltak. Japán még ma is a világelsők között van a csúcstechnológiai termékek gyártásának terültén. Az amerikai és japán példákkal párhuzamosan a fejlődés Európa területén is dinamikus volt, ám a századfordulóig csak a fejlett országokban volt jellemző ipari parkok kialakítása. Az 1970-es évektől kezdődött meg Svédországban a technológiai parkok létrehozása, a stratégiai iparágak (elektronika, informatika, telekommunikáció) fejlesztésével egyetemben. Prioritást kapott a kutatás-fejlesztés, az ipar és az oktatási intézmények együttműködése, a kisvállalkozások és a vállalkozói szellem támogatása. A külföldről importált gazdasági modell Stockholm és Lund régiókban valósult meg példaszerűen. Nagy-Britannia legjelentősebb ipari térsége az M4-es folyosó (London-Bristol) régiójában bontakozott ki. Kezdetben, a kereskedelemben, raktározásban közreműködő helyi és külföldi vállalatok telepedtek meg, később pedig a csúcstechnológiára épült ipar igyekezett kihasználni a jól képzett és mobil, valamint a hagyományos ipari szektorokból kikerülő munkaerőt. A cambridge-i tudományos térség legalább olyan példaértékű volt a világ számára, mint az amerikai Szilícium-völgy. A tudomány segítségével olyan eszközök álltak a gazdaság szolgálatába, mint a világ első szeizmográfja, az első technológiai mikroszkóp (mely alkalmas elektronok megfigyelésére) és az első kereskedelmi forgalomba került automata hőszabályzó. 19
20 Az 1970-es években a gazdaság fellendítésének érdekében Olaszországban egy speciális kezdeményezés indult útjára. Megalapították a Technocity Társaságot, melynek tagjai vállalatok, oktatási-és tudományos intézmények és pénzintézetek voltak. Célként tűzték ki a régiókban összegyűlt know-how -k összegyűjtését és gazdaságba való integrálását. Torino városa körül alakult ki a 3 legnagyobb ipari zóna az informatikára, elektromechanikára és robottechnológiára épülve. Franciaország gazdasági térségei a 60-as évek környékén indultak fejlődésnek, és jellegüket tekintve igen változatosak voltak. Sophia Antipolis esetében a Japán modell európai megvalósulásáról van szó. Az övezetet 2 nagy részre osztották fel és a mindennapi élet különböző területei (gazdaság, oktatás, lakóhely, sport, kultúra) mind megtalálhatóak voltak egy terülten. Külön zónára oszlottak a vállalkozási övezet és a kutatóintézetek, vállalkozási székhelyek, oktatási központok. A legváltozatosabb iparági területek képviseltetik itt magukat: informatika és elektronika, robottechnika, távközlés, orvostudomány, biotechnológia, vegyészet és gyógyszergyártás, felsőfokú oktatás és a különböző energiaforrások felhasználásával foglalkozó kutatások. Olyan multinacionális vállalatok telepedtek meg, mint az IBM, a Thomson, Air France, Digital Equipement. Toulouseban, amellett, hogy jelen voltak a nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézményekre alapuló ágazatok (egészségügy, kémia, biotechnológia), a külföldi tőke által kedvelt agglomerációs terület volt. Ösztönözték a helyi vállalatokat arra, hogy a jelenlévő külföldi multinacionális vállalatok (pl. Thomson, Motorola, Alcatel Espace) alvállalkozóiként működjenek. Az elektronika, az űrkutatás ezen a területen kapta a legnagyobb hangsúlyt Franciaországban. Látható tehát, hogy mindhárom kontinensen leginkább a csúcstechnológiai iparnak köszönhetően indult meg bizonyos területek gazdasági és tudományos fejlődése, példaértékű gazdasági modelleket és új ipari térségeket létrehozva Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, Budapest, MTA Regionális Kutatások Központja,
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai
Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
RészletesebbenÉszak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
Részletesebben2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv
ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,
RészletesebbenGINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január
GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
portfólió Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-16 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében a pályázat célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó
RészletesebbenPályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára
Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenNemzeti Külgazdasági Hivatal HITA
Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenKözreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenBerkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió
Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs
RészletesebbenMagyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenIPARI PARK VAGY LOGISZTIKAI KÖZPONT? Debreceni Logisztikai Konferencia október 02.
IPARI PARK VAGY LOGISZTIKAI KÖZPONT? Debreceni Logisztikai Konferencia 2009. október 02. Ipari parkok ahogy kezdődött Első hazai IP-k: 90-es évek Jellemzők: Spontaneitás Multinacionális vállalatok + HÖK
RészletesebbenJelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban
Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Rendelkezésre álló forrás 2009-2010 - Gazdaságfejlesztés 13,56 Mrd Ft - Turizmusfejlesztés 9,91 Mrd Ft - Fenntartható
RészletesebbenVAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások
RészletesebbenKÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM
KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel
RészletesebbenTájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz
Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenDorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele
Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:
RészletesebbenZáhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ
térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró
Részletesebben2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.
2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben
RészletesebbenFenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.
Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum
RészletesebbenGINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára
GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. március 21.- 10.00
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenFejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás
Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenMIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE
Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
Részletesebben2. Technológia és infrastrukturális beruházások
2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől
RészletesebbenHírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus
Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
RészletesebbenGINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára
GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Projekt helyszíne Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. március 20. 10.00
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási
Részletesebben2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.
Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési
RészletesebbenNIPÜF - Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Inpark)
NIPÜF - Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Inpark) Országos Ipari Park Koncepció: együttműködésben az önkormányzatokkal Befektetés-ösztönzési gazdasági fórum Miskolc, 2018. június 07. Dr.
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenA külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek
A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )
6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE
1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor
RészletesebbenPályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Hamarosan újra pályázható két KKV-kat támogató vállalkozásfejlesztési felhívás
Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2016. október Hamarosan újra pályázható két KKV-kat támogató vállalkozásfejlesztési felhívás Társadalmi egyeztetésre került két, korábban felfüggesztett
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN Horeczki Réka MTA KRTK RKI Áramlások a térgazdaságban XVI. MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018. október 18 19. Az előadás és a tanulmány elkészülését
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP
Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram Kódszám: VEKOP-1.2.3-16. A Hitelprogram célja A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés,
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenHogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenKomplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-
Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-2.1.2-8.1.4-16 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenBeadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret
Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
Részletesebben