BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI tagozat EXPORT-IMPORT szakirány IPARI PARKOK, MINT A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI AZ ÉSZAK - ALFÖLDI RÉGIÓBAN Készítette: Sándor Evelyn Budapest,

2 2

3 Tartalomjegyzék TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE...4 BEVEZETŐ AZ IPARI PARK, MINT FOGALOMKÖR IPARI PARKOK FAJTÁI VILÁGBAN A TELEPÍTÉS JELLEGE SZERINT FUNKCIÓK (KÜLDETÉS) SZERINTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÁTFOGÓBB SZERVEZETI STRUKTÚRÁK SZERINT TELJESÍTMÉNY ALAPÚ CSOPORTOSÍTÁS AZ INKUBÁCIÓ A KLASZTER, MINT JELENSÉG GYAKORLATBAN IS MEGVALÓSULT PÉLDÁK A VILÁGBAN IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON AZ IPARI PARKOK MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ IPARI PARKOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI AZ IPARI PARKOKAT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE A NYÍREGYHÁZI LOG IN - PARK A park létrehozása és működése Példaértékű vállalkozások A park létrehozásának gazdasági és társadalmi hatásai A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYVONAL: LOGISZTIKA Debrecen Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet A RAKAMAZI IPARI PARK (RIP)...63 ÖSSZEFOGLALÁS...67 IRODALOMJEGYZÉK...69 Mellékletek 3

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat: Ipari parkok jellemzői Táblázat: Az észak-alföldi ipari parkok főbb jellemzői Táblázat: Az EAOP prioritásai és támogatása ( ) Táblázat: A parkba betelepült vállalkozások Táblázat: A parkba betelepülő vállalkozások ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak- Alföldön ábra: Vasúti áruszállítási teljesítmények alakulása

5 Bevezető Napjainkban, a sajtóban egyre többet hallhatunk arról, hogy környezetünkben sorra létesülnek úgynevezett ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek stb. A mindennapi szóhasználatban a legelterjedtebb az ipari park kifejezés használata, de mindennemű utánajárás nélkül, vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is takar pontosan ez a fogalom? A legtöbben először egy olyan nagyobb kiterjedésű területre asszociálnak, melyen gyárak, üzemcsarnokok sorakoznak egymás mellett és azok valamilyen termelő tevékenységet végeznek. Alaposabban kutatva azonban kiderül, hogy az olyan területeknek, melyeken valamilyen gazdasági tevékenységet végeznek, akár termelnek, akár szolgáltatnak, számos fajtája különböztethető meg, és ipari park kifejezés csak egy összefoglaló név. Jómagam első alkalommal egy újságcikknek köszönhetően figyeltem fel az ipari parkok témájára: városunkban, Rakamazon - mely egy körülbelül 6000 főt számláló kisváros az Észak-Alföldön, Tokajtól 3 km-re -, ipari park létesül. Felmerült bennem a kérdés, hogy melyek azok a motivációk és lehetőségek, amik miatt érdemes kisvárosunk mellett egy ilyen területet kialakítani, hiszen a múltban az itt élő emberek számára a megélhetés legfőbb forrása a mezőgazdaság volt. Ez volt az egyik ok, mely késztetett arra, hogy diplomamunkaként alaposabban foglalkozzam ezzel a témakörrel. A másik pedig, hogy az ország keleti régiója elmaradott terület, mint gazdaságilag, mint pedig társadalmilag. A foglalkoztatottsági problémák javulása pedig nagyon lassú folyamat. Erre talán megoldásként szolgálhatnak az ipari parkok, mint munkahelyteremtő- és fenntartó létesítmények. Dolgozatomban szeretném megismertetni az olvasót azzal, honnan is ered ez a gazdasági megoldás, hogyan került hazánkban, hogyan sikerült itthon közel 20 év alatt több mint 200 ipari parkot létesíteni, mi lett ennek a gazdasági és társadalmi hatása, és az Észak-Alföldön megvalósult néhány példa segítségével bemutatni mindezt a gyakorlatban is. Kutatásaim során igyekeztem valamilyen szempontból érdekes és kiemelkedő példákat találni a gyakorlati megvalósításra, a már régóta, jól működő parkok körében. Mivel a kezdeményezések több mint 90%-a életképesnek, sőt még sikeresnek is mondható, 5

6 felmerül egy következő kérdés is: hol van a határ? Két évtized alatt több mint 200 működő létesítmény mellett szükség van-e még újabbakra? Ha ez a szám a jövőben növekedni is fog, vajon hosszú távon is életképesek lesznek-e az újonnan kialakított parkok? Véleményem szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha van valami olyan különleges vonzereje ezeknek a parkoknak, mely a környezetében egyedinek mondható. Ezért az újonnan, 2007-ben létrehozott rakamazi ipari park példáján keresztül szeretném boncolgatni azt a kérdésemet, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy park alkalmas és érdemes-e a továbbfejlesztésre és vajon a hozzá fűzött jövőbeni, pozitív elvárásoknak meg tud-e felelni? 6

7 1. Az ipari park, mint fogalomkör Ha a legáltalánosabb meghatározást szeretnénk megfogalmazni arra a kérdésre, hogy valójában mit is takar az ipari park fogalma, akkor azt mondhatjuk, hogy egy olyan ipari terület, mely vállalkozásokat koncentrál. Az azonos területen való működés, valamint együttműködés pedig különböző előnyökhöz és lehetőségekhez jutatja ezeket a vállalkozásokat, így mozdítva elő saját maguk és környezetük fejlődését. Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke a következő definíciót adta az ipari parkra: Ipari parkoknak minősülnek azok a létesítmények, amelyek: egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket megvehető, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak, a betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, a hazai és külföldi tőke bevonásával döntően olyan innovációt valósítanak meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását korszerű termékek gyártásával, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával a környezet károsítása nélkül, előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat, segítik a hazai szellemi tőke bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását. (Rakusz, 2007) Az ipari befektetők sok szempontot vesznek figyelembe, amikor telephelyet keresnek egy adott régióban. A potenciális befektetők országot is összehasonlítanak, és minimum kritérium alapján hoznak döntést. Az adott ország paramétereit attól függően súlyozzák, hogy hol vannak a piacaik, külföldi piacok hogyan és mennyi idő alatt érhetőek el, mennyire fontos a logisztika, rendelkezésre áll-e a szakképzett munkaerő, találnak-e alkalmas beszállítókat, valamint hogy milyen fizikai infrastruktúrát tudunk felmutatni. 7

8 Az ipari parkok adottságain túl sok múlik az információs felkészültségen is, és a gyors tájékoztatáson is. Természetesen törvényi keretek közé kellett illeszteni azt, hogy milyen módon hozható létre és működtethető egy ilyen létesítmény, Ez biztosítja a legalapvetőbb koordinációját az ilyen jellegű kezdeményezéseknek. Minden ország szabályozása különböző, igazodik a helyi gazdaság állapotához és jövőbeni fejlesztési elképzeléseihez. Magyarországon azok a területek, melyek eleget tesznek az ipari park létesítés követelményeinek, úgynevezett Ipari Park címet nyernek el. Ennek megszerzése követelmény mindennemű további fejlesztéshez és finanszírozási források igénybevételének. Hazánkban az Ipari park cím odaítélésének feltételeit, az elbírálás szempontjait, valamint a cím megszűnésének okait a 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet határozza meg, és a mindenkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt az odaítéléséről. A cím elnyerésére évente egy alkalommal van lehetőség pályázatok útján. Szintén szabályozottak a pályázatok formai és tartalmi követelményei, melyek biztosítják a benyújtott projektek összehasonlíthatóságát. Törvényeink szerint a következő feltételek teljesülése esetén tekinthető egy létesítmény ipari parknak: legalább 20 hektár alapterületű, a mezőgazdasági művelés alól már előzőleg kivont, infrastruktúrával (utak, közműhálózat stb.) ellátott területek, melyeken termelő és szolgáltató tevékenységeket valósítanak meg, a terület tulajdonosi viszonyai és a hasznosítás lehetőségei tisztázottak, a pályázó rendelkezik teljes körű megvalósíthatósági tanulmánnyal, melyben felméri, hogy a park létesítésére kijelölt terület valóban alkalmas a projekt megvalósítására, illetve várhatóan hogyan befolyásolja majd park közvetlen környezetét (gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi tényezők), a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás a park területén működik, vagy ugyanennyinek hivatalosan is megerősítette betelepülési szándéka van, és a foglalkoztatottak létszáma legalább 100 fő, 8

9 kötelezettséget vállal a pályázó arra, hogy 5 éven belül a betelepült vállalkozások száma eléri majd a 10-et, és összességében legalább 500 foglalkoztatottal rendelkezik majd, az ipari park létrehozását egy nyilatkozatban természetesen a helyi önkormányzat és az illetékes regionális fejlesztési tanács is támogatja. Látható tehát, hogy komoly feltételeknek kell eleget tenniük azoknak, akik valóban meg szeretnének valósítani egy ilyen jellegű kezdeményezést. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a cím megszerzése közvetlen pénzügyi támogatást nem von maga után. A pályázónak rendelkeznie kell megfelelő összegű kezdő tőkével, a további finanszírozáshoz pedig jelentős összegekre lehet pályázati mind az Európai Uniónak, mind pedig az állami programoknak köszönhetően. A parkokat általában valamilyen gazdasági szervezet működteti profitorientáltan. Az üzemeltető vállalkozás bevételi forrásai elsősorban a földterület és a rajta lévő ingatlanok eladásából vagy bérbeadásából illetve betelepülőknek nyújtott kiegészítő szolgáltatásokból erednek. Emiatt az üzemeltető gazdasági társaság köteles minden évben a minisztériumnak beszámolni éves tevékenységéről, hogy nyomon követhető legyen a fejlődés, vagy éppen egy park hanyatlása. 1 Olyan eset is lehetséges, hogy az ipari park cím elnyerését követően egy terület mégsem tudja teljesíteni azokat a kötelezettségeket, melyeket az "Ipari Park" cím - szerződésben vállalt és melyeket szintén az 186/2005 (IX. 13.) kormányrendelet szabályoz. Az Ipari Park cím megszűnésének kétféle módja lehetséges. Egyik esetben a cím viselője önként, egy nyilatkozatban mond le a cím viseléséről, a másik esetben pedig a cím megvonásra kerül, mivel valamilyen kötelezettségét nem teljesítette a cím birtokosa: elmulasztotta a minisztérium felé a beszámolási kötelezettségét az elnyert pályázati összegeket nem a megfelelő célra fordította illetve a vállalt fejlesztések nem valósultak meg. 2 Döntési jogkörrel ezekben az esetekben is a mindenkori gazdasági miniszter rendelkezik. A valóságban két fő kritérium teljesítését várják el a cím elnyerését 1 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet 2 186/2005. (IX. 13.) kormányrendelet 9

10 követően: a pályázat elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a már létező és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 500 fő legyen. Ilyen park ma Magyarországon körülbelül darab van. Szakmai körökben az a meggyőződés az uralkodó, hogy ha az ipari park legalább az egyik kritériumot teljesíti, akkor a továbbiakban is jogosult a cím viselésére. (Ma körülbelül projekt teljesíti az egyik minimumot, tehát 150 körüli azoknak a parkoknak a száma, amelyek szakmailag megfelelnek a minimum követelményeknek.) A fennmaradó, viszonylag nagyszámú park már nagyon vegyes képet mutat: körülire tehető azon parkok száma, amelyek semmilyen tekintetben (ma már) nem tekinthetők ipari parknak. Ezektől a parkoktól a címet az NFGM jelenleg (elsősorban a gazdasági válságra hivatkozva) nem kívánja megvonni. A fennmaradó park potenciálisan még fejlődőképes lehetett volna, de több okból nem tudott fejlődni (tőkehiány, szakértelem hiánya, rossz gazdaságföldrajzi adottságok, stb.). A cím megvonására ez idáig egyetlen park esetében sem került sor, a címet önkéntesen 3 park adta vissza, míg a cím-viselő felszámolása miatt 1 park szűnt meg jogilag. Ha egy ipari park csődbe megy, természetesen a címmel járó további támogatási lehetőségeket is elveszíti, és ismételten csak 1 év után pályázhat újra. Az "Ipari Park" címhez kötött pénzügyi támogatásokat (amelyek elsősorban infrastruktúra-fejlesztéseket céloztak) igénybe vett ipari parkok közül eddig egy projekt került olyan helyzetbe, hogy nem tudta teljesíteni a pénzügyi támogatási szerződés feltételeit, ez esetben a támogatás visszafizetésére (kamattal növelten) kötelezték a parkot. Ezen tartozások behajtása a Magyar Államkincstár feladata, majd ellehetetlenülés esetén lehetőség van különböző jogi lépések megtételére (pl. bírósági végzéssel jelzálogjog alapján végrehajtás) is. 3 3 Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium 10

11 2. Ipari parkok fajtái világban Idáig általánosságban került meghatározásra, hogy mit is jelent az ipari park, mint fogalom és jelenség. Mivel a világgazdaságban már az 1960-as évek óta jelen van ez a fajta gazdasági megoldás ezért számos különböző változata alakult ki. Megvalósítandó céljukat tekintve azonban mindegyik megegyezik: az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, előmozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elősegítésére. A parkok kiváló lehetőséget adnak a kockázati tőke tranzakciók előkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való működésre. 4 Jelleget és funkciót tekintve azonban már találhatunk különbségeket az egyes parkok között. A jól elkülöníthető csoportosításra 2005-ben az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának köszönhetően került sor egy tanulmányban A telepítés jellege szerint Zöldmezős beruházások: ebben az esetben egy, még beépítetlen területet jelölnek ki az ipari park számára, melyet már korábban, ipari célra különítettek el. Ezen a területen először az infrastrukturális beruházások kezdődnek meg, és attól függően, hogy milyen mértékűek, jelentős nagyságú tőke befektetését is igényelhetik. Általában a települések határában helyezkednek el. Nagy előnyük, hogy a tervezéskor, a struktúra kialakításkor maximálisan figyelembe vehetőek a befektetők igényei, ezért ezek a parkok a legjobban szervezhetőek és üzemeltethetőek. Barnamezős beruházásokat: ebben az esetben pedig egy adott terület újrahasznosítására kerül sor. A területen már meglévő ipari létesítményeket és ingatlanokat újítják fel és alakítják át a befektető igényei szerint. Előnye, hogy az infrastruktúra (víz, csatornák, energia-villany és gáz-, vasút, utak, stb.) már rendelkezésre áll, felújítása kevesebb befektetést igényel, mint újonnan való kiépítése. 4 Rakusz Lajos: Ipari parkok fejlesztése-foglalkoztatás, Ipari Park Egyesület, 2007., 15.o. 5 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában, , 1-46.oldal 11

12 Hátránya, hogy sok esetben elavult technológiák öröklődnek tovább, a modern, több szempontú követelményeknek csak részben felelnek meg. Korlátozódik a befektető döntési köre is a felhasználhatóságot illetően Funkciók (küldetés) szerinti megkülönböztetés Tudományos park Az elnevezés már önmagában is sokat elmond. Akkor nevezhető egy terület tudományos parknak, ha ott megvalósítható új technológiákra alapuló vállalkozások alapítása, illetve elősegíthető a technológiai transzfer felsőoktatási, K+F tevékenységet végző intézmények és a parkban (vagy azon kívül) működő vállalatok között. Ilyen például a Cambridge-i Tudományos Park Angliában. Külön szervezetek is alakultak arra, hogy az ilyen parkok közötti együttműködést segítsék (International Association of Science Parks IASP és az Association of University Related Research Parks AURRP ). Technológiai park A technológia szó ismeretet vagy szaktudást jelent. A technológia parkok elsősorban biztosítják az infrastruktúrát főleg a kutatás-fejlesztés területén új technológiát alkalmazó, leginkább kisvállalatok számára. Innovációs központ Az ilyen jellegű létesítményekben általában magas piaci kockázatú új termékek és technológiák fejlesztésével foglalkoznak. Mivel az újdonságok mindig magasabb kockázatot hordoznak magukban, ezért különböző pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadásra van szüksége a vállalkozásoknak, Az ilyen jellegű információkat és gyakorlati segítséget az innovációs központokban koncentráltan megtalálhatják. (Ilyen feladatot elláthat technológiai park is.) Kereskedelmi park Ezeken a területeken a kereskedelemhez kapcsolódó tevékenységek tömörülnek: termelés, csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, stb. 12

13 Ily módon bizonyos járulékos költségek, melyek a kereskedelemben gyakran adódnak földrajzi távolságból, megtakaríthatóak a vállalkozások számára Átfogóbb szervezeti struktúrák szerint Technopolisz Az ókori görögöktől származik a polisz elnevezés. Akkoriban a városokat illették ezzel az névvel. Az ipari terültekhez is jól kapcsolható ez a szó. Technopoliszok esetében egy kisebb város jön létre egy terülten mely tömöríti a gazdasági-és tudományos egységeket, a mindennapi életteret és a kultúrát az ott dolgozók számára, és biztosítja az ezek közötti átjárhatóságot. Számos példa lelhető fel technopoliszra a japán gazdaságban. Technológiai pólus Az ilyen területek már egy magasabb kategóriát képviselnek. Olyan területet jelöl, ahol együttesen jelen van a szakképzett munkaerő, a magas színvonalú kutatási tevékenységet folytató intézetek, az innovációra áldozni hajlandó vállalatok, és pénzügyi intézmények. Technológiai körzet A technológiai körzetekben a technológiai pólus jellemzőin felül jelen van még a fejlett ipari környezet, és legalább egy tudományos park is. (pl. Torino városa) Vállalkozási övezet Vállalkozási övezeteket elsősorban olyan területeken alakítanak ki, melyeken szükségessé vált a gazdasági szerkezetváltás megvalósítása. Ennek érdekében a kormány határozza meg mind a kritériumokat, amelyek alapján egy terület vállalkozási övezetnek minősülhet, mind pedig az övezetnek nyújtható pénzügyi és más kedvezményeket. Az együttműködés érdekében több várost, ipari parkot is magába foglalhat. (pl. Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet) 13

14 2.4. Teljesítmény alapú csoportosítás Az ipari parkok létrehozásának is egyik alapvető célja, hogy a kis-és középvállalatok fejlődését elősegítse. Az Európai Unióban olyannyira hangsúlyt kap a gazdaság szereplőinek e szegmense, hogy külön vállalkozásfejlesztési politikát igényel. Az uniós vállalkozási kategóriákat figyelembe véve fogalmazta meg a parkok fejlődésének szakaszait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Induló szakaszról abban az esetben beszélünk, amikor még nem települt be vállalkozás az ipari parkba. Ez még csak a projekt megszületésének időszaka, ekkor még ipari park címmel sem rendelkezik. A kezdeti szakaszban még kevesebb, mint 10 vállalkozás települt be a parkba, a foglalkoztatottak száma pedig 500 fő alatt van, Növekedési szakasz: legalább 10 vállalat már működik a parkban, amelyek 500 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy a foglalkoztatottak száma már meghaladja az 500-at, de a betelepült vállalkozások száma még nem éri el a 10-et. Az érett szakaszban már legalább 10 vállalat működik az ipari park területén, és ezek legalább 500 főt foglalkoztatnak. Egy projekt elindulása után körülbelül 7-10 évre van szükség ahhoz, hogy egy park ezeket a fázisokat végigjárja, de természetesen az érett szakasz elérése nem jár együtt a fejlődés megtorpanásával Az inkubáció Az inkubáció az üzleti életben egyfajta támogatásként értelmezhető. Ahhoz, hogy egy induló vállalkozás a jövőben versenyképes lehessen, megfelelő anyagi - és információs forrásokra van szüksége. Az üzleti inkubáció, mint lehetőség a kisvállalkozások támogatására, ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem az ipari parkok többségében is jelen van. Először az 1970-es években jelent meg a globalizáció hatására. A sikeres működés megvalósításához a kisvállalkozások esetén jelentős tőke befektetésére van szükség, ám a megfelelő mennyiségű pénzeszközökkel nem minden vállalkozó rendelkezik. Azért értékelődik fel az inkubáció szerepe a gazdaság 14

15 fejlesztésében, mert jelentősen csökkenti a vállalkozás megindításához szükséges tőkebefektetés nagyságát. Inkubációs folyamat tehát több, kezdő innovációs vállalkozás számára egy létesítményben (épületben) biztosít kedvezményesen helyiségeket, irodákat, irodai felszereléseket és egyéb szolgáltatásokat. Ezáltal ezek a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a napi tevékenység költségeit. Az így felszabaduló anyagi és szellemi forrás pedig visszaforgathatóvá válik. A nagyvállalatok is ösztönzik és támogatják az inkubációt megvalósító törekvéseket, hiszen az automatizált folyamatok miatt felszabaduló munkaerőt a KKV-k veszik át. Nagy szerepük van az olyan innovatív termékek kihelyezett fejlesztésében is, melyeknek magas a piaci kockázata. Hazánkban az inkubátorházak, irodaházak töltik be a klasszikus üzleti inkubátorok szerepét. Napjainkban az informatikai technológia gyors fejlődése már lehetővé teszi a virtuális üzleti inkubátorok megjelenését is. Az internet segítségével valósul meg a cégek egymás közti, illetve az üzleti partnerekkel való kommunikációja és információcseréje. Attól függően, hogy támogatott vállalkozás a gazdaság mely területén működik, megkülönböztethető a teljesség igénye nélkül: termelői, szolgáltatói, technológiai, vegyes profilú, iparág-specifikus, felzárkóztató inkubátor, stb. Az Európai Unió is komoly szerepet szán az üzleti inkubátoroknak a térségi gazdaságfejlesztésben a többéves Kis- és Középvállalkozói Programjában A klaszter, mint jelenség Míg az inkubáció az induló vállalkozások támogatásában segít, addig a klaszterek egy adott térségben jelen lévő, azonos iparági tevékenységet folytató vállalatokat ösztönzik együttműködésre és fejlődésre. Ellentétben a kartell megállapodások negatív, versenykorlátozó hatásával, a klaszterek a szabad verseny biztosítása mellett képesek pozitív hatást kiváltani a gazdasági környezetre. (pl. közös lobby, új piacok felkutatása) A klaszter szó jelentése csoport, halmaz. A jelenségre Porter már 1998-ban is megfogalmazott egy definíciót: A klaszterek együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főosztályának meghatározása már bővebb leírást ad: A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és 15

16 kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak. 6 A magyar jogban a jelenségre azonban nem találunk pontos meghatározást. Hazánkban a klaszter rendszer működését a Pólus Program irányítja, és integrálja a nemzetközi versenybe. A klaszterek létrejövetele általában nem előre megtervezett, hanem felismerik a területi közelségnek köszönhető bizonyos fokú együttműködések előnyeit. A fejlett országokban ez a jelenség leginkább a szolgáltató szektor vállalataira jellemző, főleg a termékfejlesztés, a marketing, és a pénzügyi szolgáltatások területén. Rajtuk kívül bekapcsolódhatnak a beszállító, illetve kihelyezett tevékenységet végző vállalatok is. Egy 2006-ban készült felmérés szerint a vállalatok közti együttműködés elősegítésére a klaszter intézménye manapság nagyon elterjedt eszköz. Európában véletlenszerűen kiválasztott, 20 fő alkalmazottat meghaladó vállalkozásból összesen 3528 olyan céget vizsgáltak meg, melyek valamilyen klaszter tagjaként működnek. A felmérésre válaszadóként olyan személyeket választottak, akik stratégiai döntésekért felelősek. A felmérés eredményeként Nagy-Britannia (84%), Litvánia (67%) és Írország (64%) vállalkozásai kedvelik leginkább a klaszter-formát. A lista végén Csehország és Lengyelország (4%) valamint Ciprus (3)% áll. Magyarország a középmezőnytől valamivel lejjebb foglal helyet. Az összesített ranglistát tekintve az uniós vállalkozások több, mint 23%-a egynél több, 50%-a egy klaszter tagja, addig 26%-uk nem vesz részt aktívan ilyen jellegű üzleti hálózatban. 7 Az országok egyéni jellemzői is változatos képet mutatnak. (lásd 1. sz. melléklet) Az ipari parkokban a betelepült vállalkozások között vagy egy régión belül a parkok között is kialakulhat ez a fajta együttműködés és munkamegosztás. 6 (letöltve ) 7 The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster s role in facilitating innovation in Europe, 2006, oldal 16

17 A közös munka során lehetőség nyílik bizonyos drága eszközigényű tevékenységek kihelyezésére, akár a kutatás-fejlesztés, akár a termelés területén. A potenciális beszállítók versenyeztetésével csökkenteni tudják a vállalkozások a beszerzési költségeket, fizikai közelségük miatt pedig a szállítási költségeket. Ez a kiélezett helyi verseny a teljesítmény folyamatos növelésére és a minőség szüntelen javítására készteti a résztvevőket. Mivel az új termékek kifejlesztésének teljes folyamatát egyes vállalkozások nem mindig képesek finanszírozni, a közösen végzet kutató-fejlesztő tevékenységben való részvétel megosztja a költségeket a résztvevők között. De akár egy közös érdekérvényesítő fórum szerepét is betölthetik a klaszterek. Mindezen előnyök több, újonnan csatlakozni kívánó vállalatot is vonzanak. Ők még inkább fokozzák a törekvést a versenyben való sikeres helytállásra. Mivel ezeknek az előnyöknek az alapja a fizikai és telekommunikációs összeköttetés, a klaszterek fontos szerepet kapnak a térség infrastrukturális fejlődésében is. 8 Két fő jellemző mégis negatívumként jelenik meg. Az együttműködésnek köszönhetően az átlagosnál nagyobb lesz az ipari tevékenység koncentrációja egy területen, valamint a gazdasági szereplők közötti kommunikáció is gyakoribb és mélyebb lesz. Kénytelenek lesznek megosztani a versenyelőnyt biztosító információk nagy részét. A felmérés szerint az előbbi tényező több mint 90%-ban Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Izlandon jelent problémát Gyakorlatban is megvalósult példák a világban A hidegháború idején az Egyesült Államok világszinten is vezető szerepet töltött be az informatika, a számítástechnika és az űrkutatás terén. A háborús versengés miatt kifejlesztett technikák, technológiák némi késéssel a mindennapi életben is megjelentek. Ebben az országban alakultak elsőként az ipart és a tudományt koncentráló technológiai parkok az 1960-es évektől kezdődően. 8 Buzás N. Lengyel I. (szerk.) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged o. 9 The Gallup Organization - Flash Eurobarometer 187: Innobarometer on cluster s role in facilitating innovation in Europe, 2006, oldal 17

18 Egyik talán leghíresebb terület neve az üzleti életben már fogalommá vált - a Szilícium-völgy létrejöttében nagy szerepet kapott a Stanford Egyetem és új kezdeményezése, melyben a tudományos kutatásokat elkezdték az iparban is hasznosítani, ezen belül is a csúcstechnológiai iparban felhasználni. A terület tőkevonzása óriási volt a csúcstechnológia legújabb termékeinek köszönhetően, melyek versenytársak híján hamar piacra találtak. A hadiipar akkori jelentősége miatt a kereslet egy része állandó volt. Innen indult útjára a világszerte híres H.P. (Hewlett-Packard) és Apple márka is. A terület ma is a csúcstechnológiai iparban működik, de alkalmazkodva a 21. század igényeihez. Kutatásainak többsége már a megújuló energiaforrások, azon belül a napenergiára, annak felhasználhatóságára irányul, de jelen van még az információ technológia területén is. A másik hangsúlyos amerikai példa délen, Teaxas állam Orange megyéjében alakult ki és 2 alappillérre épült. A terület Mexikóhoz való közelsége miatt a határ túl oldalán a hazainál olcsóbb és nagyszámú, szakképzetlen munkaerő állt rendelkezésre. A mexikói hatóságok kedvezményekkel vonzották a befektetőket, így alakítva ki egy alvállalkozói hálózatot precíziós műszerek, elektronikai alkatrészek és más csúcstechnológiai termékek gyártására. A szakképzett munkaerőt pedig az 1965-ben alapított Kaliforniai Egyetem biztosította, melynek oktatása és kutatásai a helyi csúcstechnológiai iparra épültek. A Massachusetts állam - Boston környéki ipari térség fejlődése ellentétes utat járt be, mint Orange megye. Itt az ipari fejlődés alapja és mozgatói a helyi egyetemek (Harvard, Boston University, Lowel Institute of Technology) kutatóintézetek és laboratóriumok voltak, melyek egykori diákjai és dolgozói adták a vállalatok alapítóit és szakképzett munkavállalóit is. A terület a szövetségi kormány és a N.A.S.A támogatását is élvezte, a felvevőpiac jelentős részét az állami megrendelések tették ki itt is, hasonlóan a Szilícium-völgyhöz. Napjainkban New York és Washington mellett Boston is az egyik legjelentősebb hitech ipari területnek számít az Egyesült Államokban. Japán esetében a tudatos iparszervezés egy remek példája valósult meg. A második világháborút követően az ország kidolgozta a technopoliszok kiépítésének stratégiáját. A technopolisz olyan terület (legtöbb esetben egy komplett város), melyeken a csúcstechnológiájú ipari egységek, egyetemek, kutatóintézetek és a kellemes lakóterületek együttesen vannak jelen ben kezdődött a 19 legmegfelelőbb 18

19 (pályázatot nyert) prefektúrában a technopoliszok megvalósítása. Meghatározták adott területek gazdasági erejét, gyengeségeit, és ennek megfelelően a helyi stratégiai iparágat. Felismerték, az információ gyors áramlásának gazdasági szerepét is, így a távközlés fejlesztésével létrehozták a Technológiai piacot. Ez olyan számítógépinformációs hálózatok szervezetét jelentette, melyeken technológiai, kereskedelmi, piaci információk azonnali megosztása és kezelése vált lehetségessé a technopoliszok között. Nagaoka-ban - a közigazgatás az ipar és az oktatás sikeres együttműködésének köszönhetően - hozta létre gyárát a NEC, a Sanyo, a Nikon és a Seiki, valamint itt állították elő sebességmérőkből a világtermelés 80%-t a Honda, a Nissan és a Suzuki vállalatok számára. Hiroshima a szoftverfejlesztésben találta meg a jövő iparágát, míg Kyushu (Japán Szilicium - szigete) az elektronika fellegvára lett. Meglévő ipari parkjai, magas színvonalú oktatási intézményei, fejlett infrastruktúrája a nemzetközivé válás kulcstényezői voltak. Japán még ma is a világelsők között van a csúcstechnológiai termékek gyártásának terültén. Az amerikai és japán példákkal párhuzamosan a fejlődés Európa területén is dinamikus volt, ám a századfordulóig csak a fejlett országokban volt jellemző ipari parkok kialakítása. Az 1970-es évektől kezdődött meg Svédországban a technológiai parkok létrehozása, a stratégiai iparágak (elektronika, informatika, telekommunikáció) fejlesztésével egyetemben. Prioritást kapott a kutatás-fejlesztés, az ipar és az oktatási intézmények együttműködése, a kisvállalkozások és a vállalkozói szellem támogatása. A külföldről importált gazdasági modell Stockholm és Lund régiókban valósult meg példaszerűen. Nagy-Britannia legjelentősebb ipari térsége az M4-es folyosó (London-Bristol) régiójában bontakozott ki. Kezdetben, a kereskedelemben, raktározásban közreműködő helyi és külföldi vállalatok telepedtek meg, később pedig a csúcstechnológiára épült ipar igyekezett kihasználni a jól képzett és mobil, valamint a hagyományos ipari szektorokból kikerülő munkaerőt. A cambridge-i tudományos térség legalább olyan példaértékű volt a világ számára, mint az amerikai Szilícium-völgy. A tudomány segítségével olyan eszközök álltak a gazdaság szolgálatába, mint a világ első szeizmográfja, az első technológiai mikroszkóp (mely alkalmas elektronok megfigyelésére) és az első kereskedelmi forgalomba került automata hőszabályzó. 19

20 Az 1970-es években a gazdaság fellendítésének érdekében Olaszországban egy speciális kezdeményezés indult útjára. Megalapították a Technocity Társaságot, melynek tagjai vállalatok, oktatási-és tudományos intézmények és pénzintézetek voltak. Célként tűzték ki a régiókban összegyűlt know-how -k összegyűjtését és gazdaságba való integrálását. Torino városa körül alakult ki a 3 legnagyobb ipari zóna az informatikára, elektromechanikára és robottechnológiára épülve. Franciaország gazdasági térségei a 60-as évek környékén indultak fejlődésnek, és jellegüket tekintve igen változatosak voltak. Sophia Antipolis esetében a Japán modell európai megvalósulásáról van szó. Az övezetet 2 nagy részre osztották fel és a mindennapi élet különböző területei (gazdaság, oktatás, lakóhely, sport, kultúra) mind megtalálhatóak voltak egy terülten. Külön zónára oszlottak a vállalkozási övezet és a kutatóintézetek, vállalkozási székhelyek, oktatási központok. A legváltozatosabb iparági területek képviseltetik itt magukat: informatika és elektronika, robottechnika, távközlés, orvostudomány, biotechnológia, vegyészet és gyógyszergyártás, felsőfokú oktatás és a különböző energiaforrások felhasználásával foglalkozó kutatások. Olyan multinacionális vállalatok telepedtek meg, mint az IBM, a Thomson, Air France, Digital Equipement. Toulouseban, amellett, hogy jelen voltak a nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási intézményekre alapuló ágazatok (egészségügy, kémia, biotechnológia), a külföldi tőke által kedvelt agglomerációs terület volt. Ösztönözték a helyi vállalatokat arra, hogy a jelenlévő külföldi multinacionális vállalatok (pl. Thomson, Motorola, Alcatel Espace) alvállalkozóiként működjenek. Az elektronika, az űrkutatás ezen a területen kapta a legnagyobb hangsúlyt Franciaországban. Látható tehát, hogy mindhárom kontinensen leginkább a csúcstechnológiai iparnak köszönhetően indult meg bizonyos területek gazdasági és tudományos fejlődése, példaértékű gazdasági modelleket és új ipari térségeket létrehozva Georges Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza, Budapest, MTA Regionális Kutatások Központja,

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Bevezető A projekt megvalósításának tágabb környezete Az Ipari Park és a tervezett M8-M4 tengely kapcsolódása az összeurópai hálózathoz (Helsinki folyosók)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015 A gépbeszerzést, technológiai fejlesztést, munkaerő bővülést és piaci megjelenést tervező vállalkozások számíthatnak először forráslehetőségre.

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben