Kémer. Újra Kémerről
|
|
- Gusztáv Boros
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 0
3 Újra Kémerről Megyeszéli földrajzi helyzete - elszigeteltsége - alapján azt hinné az ember, hogy Kémeren - a szilágysági hepehupák végén megáll(t) a világ. Aki azonban odafigyelt az utóbbi két évtized történéseire teljesen más dolgokat észlelhetett: egy nehézségek között küzdő, mégis értékeket felmutató, élni - alkotni akaró magyar közösség magáratalálását! Falunapjaikon őseiknek avattak kopjafát, polgáraiknak teleházat, aszfaltosutat, vízvezetéket, szenyvízcsatornát... és most úgy érezték, eljött az ideje, hogy áldozzanak a múzsáknak is. A "Szilágysági magyarok" köteteinek egyik szerkesztőjeként alássan bizonyíthatom, hogy Kémer felelős vezetői, tanult emberei voltak az elsők, akik megértették munkálkodásunk fontosságát és lényegét, s elsőként számunkra bocsajtották községük képekben, festményekben és dokumentumokban megörökített legszebb fejezeteit... S akkor jött Szoboszlai Attila, most pedig utódja Szabó Levente, hogy annyi minden írott anyag és szóhagyomány gyűlt össze falujuk múltjáról, lakúinak hányatott életéről, tanult emberek színvonalas kitárulkozásaiból, számtalan vers és majdnem vers, s különféle írászatok, amit kár lenne kiadatlanul elkallódni hagyni, legalább tanulságképpen az elkovetkező generációk okulására. A tartalom és a névsor is vegyes. Van itt vers, személyes visszaemlékezés érzelmes ragaszkodás a szülőföldhöz, okfejtő történelmi visszaemlékezés, statisztika, minden közösség és felekezet múltja, hagyományok, népszokások, nyelvjárások, hiedelmek, népi mesterségek és az elmaradhatatlan kollektivizálás; a szerzők közt fellelhetjük Fejér László ujságírót, Major MIklós helytörténészt, pedagogusokat, egykori agrár és gazdásagi szakembereket is, de fiatal tehetségek is bontogatják szárnyaikat, valamint ott találhatjuk a nem régen elhunyt tanácsi titkár Lőrincz Ferkó vallomását is (aki szamtalan alkalommal olyan szenvedéllyel és szeretettel húzta nekünk a legszebb kémeri dallamokat). Adja Isten, hogy 20 év múlva hasonlóan gazdag írásmennyiséggel és szebb jövőigérettel tisztelegjenek falujuk írásos említésének 709-ik esztendejében. Kovács Kuruc János Zilah 1
4 Kémeri falukönyv 2009-ből Szerkesztette: A falukönyv szerzői: Bartha Béla-Tibor Borzási Bálint Buboly (Kiss) Magdaléna Debrenti László Faluvégi Róza Fejér László Fekete-Szabó András Görög Margit János Irén János Gyula János Piroska Lőrincz Ferenc Lőrincz Margit Lőrincz Sándor Major Miklós Mudura Csilla A fotókat gyüjtötte és készítette: Kiadja: Felelős kiadó: Nyomdai és szerkesztési munkálatok: Szabó Levente-György Szoboszlai Attila Görög Margit Oláh Brigitta Oláh Margit Oláh (Tóth) Mónika Oláh Pál Orbán Emese Orbán Károly Paniti András Paniti Zoltán Soós Judit Szabó Gyula Szabó Levente-György Szabó Mónika Szoboszlai Attila Tököly Vajk Ujvárosi Anikó Bereczki Zoltán Görög Margit Szabó Levente-György Tökölyi Vajk Szalai István Kémerért Alapítvány Kémer község önkormányzata Szoboszlai Attila elnök Szabó Levente-György polgármester Szalai István - InfoGraph KFT 2
5 Előszó helyett Tisztelt Olvasó! Az a kor melyet ebben a kis könyvecskében be szeretnénk mutatni a kémeriek mindennapjairól, részben már a feledés homályába süllyedt. Abban a világban élünk, amikor legtöbbször a technika kínálta lehetőségekre támaszkodunk, mert úgy gondoljuk, hogy az Interneten minden információhoz hozzáférhetünk. Ez a kiadvány megcáfolja ezt a tévhitet, minden amit itt leírva találnak, eddig közzé nem tett, eredeti írások olyan kémeriek vagy Kémerhez kötődő emberek tollából, akik a jövő nemzedékre is gondolnak(tak) és papírra vetették vagy fényképen megörökítették Kémer közelmúltjának néhány fontos mozzanatát. Csaknem egy évszázad távlatába tekintünk vissza és annyira őszinte, hihető és olvasmányos anyagokat találunk, amelyekkel kapcsolatosan fel sem merülhet bennünk a gyanú, hogy valamilyen technikai malőr segítségével jutottak ide. Mindössze egyszerű és nagyszerű emberek írásairól van szó. A mai tinédzsereknek nincsenek közvetlen élményeik a háborúkról, az akkori szegénységről, csupán szüleiktől vagy inkább nagyszüleiktől hallhattak olyanokról, hogy fejadag, beszolgáltatás, ládafia, csilántzsák, esztováta, stb. Az elmúlt fél évszázad alatt nem csak a régi híres-nemes grófok tűntek el, hanem az embereknek kedves, hasznos dolgok, események és szokások is. Ezt a korszakot hivatott picit feleleveníteni ez a kiadvány. Szerkesztők és szerzők, arra az elhatározásra jutottunk, hogy jó volna szembeállítani önmagunkat múltunkkal és eltöprengeni, hogy vajon mit kellene változtatni Megpróbáltuk megkeresni azokat az embereket, akik még emlékeznek a régi fonók hangulatára, népszokásainkra, hagyományainkra, statisztikai adatokat tudnak szolgáltatni Kémer népességének változásáról, fel tudnak idézni néhány helyi jellegű szólás-mondást, emlékeznek arra, hogy milyen volt négy ökörrel szántani, hogyan zajlott le a kollektivizálás, stb. Elég régóta tervezgettük, hogy jó lenne összegyűjteni egy könyvecskébe ezeket a mások által leírt vagy összegyűjtött anyagokat, amelyek egyre inkább a feledés homályába merülnek, ezek majdnem pontos képet tudnak adni Kémer közelmúltjáról és jelenéről. El kell mondanom, hogy nem volt egyszerű, hiszen nagyon kevesen vannak már olyan személyek, akik viszonylag reálisan tudják elmesélni a közelmúlt történéseit, mindenki számára érthető, részletes képet tudnak festeni a kémeri közösség mindennapjairól. Ezt semmilyen gép vagy Internet nem tenné lehetővé. Nem az a célunk, hogy egy szakdolgozatot adjunk ki, hanem, hogy majd ha unokáink, dédunokáink kezükbe veszik ezt a 3
6 könyvecskét, eltöprengjenek azon, hogy milyen is lehetett az élet Kémeren 100 vagy 200 évvel azelőtt. Kertész Imre szerint...az ítélet azoknál van, akik utánunk jönnek. Miért ne tegyünk meg mindent ami csak tőlünk telik annak érdekében, hogy emiatt legalább ne ítéltettessünk, ne mondják utódaink, hogy annyi ember közül egy sem volt, aki valami írásos örökséget hagyjon Kémer múltjáról. Tulajdonképpen ez a kiadvány célja. Ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a könyvecske kiadásához, azoknak akik önzetlen munkájukkal elősegítették Kémer község fejlődését, köszönjük a biztatást és a bírálatot. Remélem, ha a kedves olvasó kezébe veszi ezt a kiadványt, nosztalgiázással gondol vissza a régi szép időkre. Kémer, 2009 június 23 Szabó Levente-György Kémer község polgármestere A Kémerért Alapítvány alelnöke 4
7 Orbán Károly: Kémer Szilágysági dombok tövében Egy völgykatlan rejtett ölében Húzódik meg mint az ibolya Szívemnek legszebb faluja Kémer. Kishazám ez. Hegykoszorúval Védve körül, csak egy kapu van Palickán át, hol kispatak siet A Berettyóhoz, hová a vizet Hordja. Átellenében Aranyostető, Baloldalt Sástó, jobbra Legelő, E mögött Lésta, Szílkút, Pécsitag S a Hágó végén búsan, komoran, Fejfa! Túloldalt észak: szép szőlőhegyek Húzódnak a pincesor felett; A Rózsás, Karjos, Foglár és Csarály Finom nedvükből ha sokat innál Megárt. Mögöttük túl a Nagyerdő halad Magábarejt még ma is sok vadat Fái átéltek sok-sok századot Betyár-tanyák is rejtekeztek ott Régen. Köztük a lágy dombhullám ölét Uralja egy szorgos büszke nép Fölöttük millió vész bár áthaladt E nép még most is töretlen, szabad, Magyar. A lelkük tiszta, a testük erős, Öröm, bú, munka egybeforrt, közös... Nagyutca során suttog az akác; Várak dőlnek le, te örökké állsz Kémer. Lelke közepén őrzi templomát Melyben Isten erőt, hitet ád. Sudár tornya Ég felé mutat Honnan e nép mindig várhatott Áldást. Én is itt éltem ezen völgy ölén, E nép közt, mely büszke, bár szerény, Itt tanultam dalom és imám Itt nyargaltam fűzfa-sípomat Fújva. Rég elmentem, szinte mint gyerek De boldogság: hazatérhetek Ti közétek völgyek és hegyek. Emberek, falum.. kik betöltitek Szívem. Áldd meg Isten ezt a kishazát Népét, földjét, sírját, templomát! És ha én is végleg elmegyek Fedje földed fáradt testemet Kémer... Kémer, 1944 Kémer a Sástóból 5
8 Major Miklós: Kémer rövid leírása Kémer a Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozó Nagy-patak (Telekpatak) völgyfőjében fekszik, Bihart Szilágytól elválasztó határ mentén, 57 km távolságra a megyeszékhelytől, Zilahtól. Valamikor hozzá tartozott a Somos-patak völgyében fekvő, néhány házból álló, magyarok lakta szórvány is. A 176 m tengerszint feletti magasságban települt népes magyar községet a Temetődomb, Diós, Kis-hegy, Hosszú-bérc nevű magaslatok határolják. A falu a völgykatlanból sugarasan kiinduló és szerteágazó mellékvölgyekbe is felhúzódó halmaztelepülés, melynek csupán északnyugat felé, a Nagy-patak völgyén át van kijárata az Alföldre. Kémer a Diósról Kémer a Szilágyság egyik legelszigeteltebb nagyközsége. A legközelebbi vasútállomás Ipp, ill. Bályok. A középkor folyamán érintette Kémert egy Erdélybe menő út. A Szalacs-Margitta felől érkező hadiút bonyolította le a postaforgalmat, de ezen az úton érkeztek híres vásáraira a debreceni kereskedők is. Az út Kalózteleken (Kárásztelken) át Somlyó felé folytatódott, majd a Meszesi hágón át kapcsolódott Erdélyhez. Korábban, a környező domboldalakról lefutó vízerek (Szélkút, Karjas) a katlan alját nagy mértékben elmocsarasították. Főleg a középkor folyamán voltak 6
9 az érmelléki mocsarakkal is összefüggő vizenyős területei. Míg a múlt század végén is a 6842 hold mezőgazdasági területéből 423 hold volt terméketlen, mocsaras terület. Kezdetben a falu sem a jelenlegi helyén, a katlan alján, hanem a környező dombok oldalán és valahol a Sírmező határrészben települt. Sírmező a Hunyadiak korában Kémertől északnyugatra fekvő kicsiny falu, a Szénásiak birtoka volt. Kémer erősen kuszált utcahálózatát a környék térviszonyai határozták meg. A falut határoló dombokat a középkorban sűrű, a Cserháttal kapcsolatban álló erdők borították. Kémer is erdő helyén keletkezett irtásfalu. A falu nevének eredetére vonatkozólag a szájhagyomány két változatát is őriz. Az egyik szerint a tatárjárás idején Sírmezőnél a tatár hordák lemészárolták az ellenálló magyarok jó részét. Akik el tudtak menekülni, azok a környező sűrű rengetegben találtak védelmet. Hogy az üldözőket elijesszék, ezt kiabálták: ki mer erre jönni?, melyet aztán a nyelvhasználat Kimerire, Kémerre változtatott. A szájhagyomány szerint a védelmet nyújtó erdőben letelepülők hozták létre a Kémert. A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Kémer német eredetű személynév és a Kajmir, Kammer, Gammer személynévből vezethető le, akárcsak a szomszédjában fekvő, a Hunyadiak korában még létező, ma csak helynévként szereplő Bukmer (Buchmer) is. Valószínű, hogy egykori lakói között német telepesek, ill. birtokosok is voltak. Német személynév (Gunther) fordul elő, ma már nem létező településen, Dédácson (1208). A falu első okleveles említése 1320-ban: Desen de Kemer. Ekkor Kémer Kemeri Gyurk fia Desen birtoka. Veje, Mázsa László a király ellen Kopasz nádor seregében küzdött. A falu további elnevezései: Kemur (1353), p. Kemer (1349), Kémer (1477), Keemer, Kemery (1450, 1455), Kemyr (1546), Camúru (1733), Kémer (1913). Legjelentősebb birtokosa kétségtelenül a már említett Kémeri család. Leszármazásukról Petri Mór nyújt értékes adatokat. Mint jobbágytartók, nemesek, három és fél évszázadon át ( ) voltak Kémer birtokosai. A 15. században a középnemesi család birtokai közé három szomszédos falu és két puszta is tartozott. A Kémeri család utoljára a 17. század végén szerepel ben somlyói Báthory István a Kémeriek itteni részbirtokát vásárolja meg, 1547-ben Báthory Istvánt, Andrást és Kristófot iktatják Kémer birtokába. A Kémerieken és a Báthoryakon kívül a falu birtokosai közé tartozik a 16. században a Dancs család, később a Bánffyak, majd 1778-tól a Bölöniek, a Jósika, legutóbb pedig a Meleg család. 7
10 Kémer a 15. század közepétől válik szűkebb környezetének vásáros központjává. Vásártartási jogát éppen a Kémeri család révén nyeri el Hunyadi Jánostól 1447-ben. Hunyadi János kormányzó Kémert azzal a kiváltsággal ruházza fel, hogy minden húsvét 8-ad napján országos vásárt tarthasson. Ezenkívül, figyelembe véve a Kémeri család, nevezetesen Miklós és a család többi leszármazottjainak érdemeit, minden csütörtökön heti vásárt engedélyez. Így lesz Kémer Nagyfalu mellett az akkori Kraszna vármegye nevezetes mezővárosa ban mint mezőváros, már népes település, 400 lakója volt. Fatornácos parasztház Társadalmi rétegződése a 18. század végén 42 nemes, 129 paraszt, 115 paraszt örököse, 93 zsellér, 1 pap, 51 egyéb. Kémernek plébániája volt már a 15. században ben Losonczi István és fia, János ügyvédül vallja a nagyfalvi plébánost, Mátét, továbbá Péter kárásztelki, Kelemen kémeri plébánost. Kálvin tanai korán eljutottak Kémerre. Terjesztésükben Derecskei Demeternek volt döntő szerepe, akit hathatósan támogattak a Kémeriek és a Báthoryak. Egyházának korai szerveződését bizonyítják az egyház klenódiumai. Ezek között legrégibb egy ezüst pohár, ma konfirmálási kehely, mely 1596-ban készült és 1630-ban adományozta Dancs Zsófia az egyháznak. Egy másik ezüstpoháron a következő felirat szerepel: Deus misereri mei. Makai Török István Lupsa Ilona. Anno Egy ezüsttányért: Isten dicsőségére a kémeri reformata sz. ecclesia számára készítették vajasdi Cs. Ajtai Samuel és N. Bölöni Éva 1778-ik esztendőben. A község régi temploma, melyet 1773-ban bővítettek és portikusszal láttak el, állítólag a Magyarós-dombon állt. A jelenlegi között, Petrityevity Horváth Zsigmond főkurátorsága és Héczei Pál és Kováts Mihály prédikátorsága idején épült. Első lelkipásztorai (1647 előtt) Kereki János és Némedi István voltak, majd sorrendben Vetési P. János (1647); Vári István academikus (1652); Zoványi József lelkész-esperes ( ); nagybaconi 8
11 Nagy Sámuel, aki külföldi egyetemen folytatta tanulmányait ( ); Héczei Pál esperes (1794); Veress György ( ); Kun Károly ( ); Vincze Ödön ( ); a 20. században: Varga József, Máthé Lajos, Nits Árpád, Kanizsai László, Kabai Ferenc, id. Csüri István, jelenleg Paniti Zoltán, Paniti Eszter vezetik az egyházközséget. Iskolai évzáró az 1970-es években A kémeri oktatás múltbeli állapotára vonatkozólag alig maradt fenn írásos forrás. A reformáció előtti időkből a források egy Kémeri Miklós mestert említenek. Iskolája korán, mindjárt a reformáció meggyökerezése után alakulhatott. A múlt század második felében működő felekezeti iskolája előbb községi (3 tanerős), majd állami iskolává szerveződött 1897-ben. Ekkor iskolája öt tantermű volt. Jelenleg 8 osztályos általános iskola működik a faluban, melynek román tagozata 1945-ben alakult. Ismertebb pedagógusai 1920-tól: Szücs János, Fejes István, Boér Margit, id. Lőrincz Imre, Szabó Zoltán, Györfi Ferenc, Oláh Pál, Oláh Margit, Tulkos Ferenc, Gáll Eugénia, János Irén, Lőrincz Margit, ifj. Lőrincz Imre, Ropog Róza. Kémer a 18. század legelejéig még színtiszta magyar község. Demográfiai viszonyaiban e század harmadik évtizedeitől kezdve áll be jelentősebb változás, amikor román ajkúak költöznek be a faluba. A románság jelenléte 1720-ban már kimutatható. Ekkor számuk 9 fő ban számuk már 9
12 eléri a főt. A románság a Diós fölötti magaslaton települt, fatemplomuk ma is ott áll. A románok mellett szlovákok is éltek a faluban ben lakosságának anyanyelv és felekezetek szerinti megoszlása 2770-ből magyar 2581 (93%), román 148 (5,3%), német 3, egyéb 50. Református 2415 (87,1%), görögkeleti 182, római katolikus 48, izraelita 119. Kémer lakossága az 1960-as évek végéig növekvő tendenciát mutatott ban a faluban majdnem 3500 lélek élt, a legtöbb eddigi történelme folyamán, majd ettől kezdve rohamosan csökkenni kezdett. Az elmúlt év alatt népességének száma a nagyfokú elvándorlás miatt közel kétharmadára csökken, Örvendetes tény, hogy a folyamat az utóbbi években kissé lelassult. A legutóbbi népszámlálás (1992) adatai szerint Kémer lakossága 2004 fő, valamivel több, mint 1880-ban (1969 fő). Lakosságából: magyar 1845 (92,1%), román 124 (6,1%), cigány 36 (1,8%); 1408 (70,4%) református, 241 baptista, 214 szabad keresztény, 93 görög katolikus, 27 görögkeleti, 21 római katolikus. A baptizmus kémeri meghonosodása Kornya Mihály nagyszalontai prédikátor nevéhez fűződik, aki hittérítő tevékenységét az 1890-es évek végén kezdi meg Lecsméren és a szomszédos Kémeren. Az ő és a helybeli születésű Budányi András prédikátor missziós-szervező közreműködése folytán alakul meg Kémeren is a baptista egyházközség. Kémer lakosságának jelentős része a múltban és ma is a mezőgazdaságból él. Az évi összeírás szerint a faluban 308 pozsonyi köböl szántóföld, 82 kaszás rét és kaszáló, 94 kapás szőlő volt ban 776 1/8 khold szántót és 254 1/8 hold rétet jegyeztek fel az összeírók, míg 1895-ben a 6842 holdat kitevő összterületének művelési ágak szerinti megoszlása: szántóföld 3401, erdő 1284, legelő 722, rét 551, szőlő 262, kert 192, terméketlen 423 hold. A közel 4 ezer hektárt kitevő területének felén folyik ma szántóföldi művelés. Növénykultúrái közül első helyen a gabonafélék állanak (búza, árpa, kukorica). Az egykor virágzó szőlőművelése mára sokat veszített jelentőségéből. Fejlett szőlőművelését bizonyítja, hogy a múlt század 20-as éveiben a nagyobb szőlővel rendelkező birtokosai (Jósika János) más vidékről származó szőlőnapszámosokat is felfogadtak. A jobbágyok ekkor nemcsak gabonából és állatból, hanem borból is kilencedet, szüretkor dáciát (egy esztendős sertést) adnak. A szőlővel beültetett terület (Macska-hegy, Kígyós-mál, Rózsás, Csaroly) magysága (94 kapás) tekintetében csak a közeli Somlyó múlta felül. A virágzó 10
13 szőlőkultúrát a múlt század végén filoxéra tette tönkre. Helyreállítani azóta sem sikerült teljesen. Szántás-vetés A növénytermesztést kiegészítő ágazat az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés). Fejlődését nagymértékben segítették kiterjedt legelői és rétjei, a környező erdők (Domoszló) makkoltatási lehetőségei. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult. Eredményesebben dolgozó elnökei: Debrenti László ( ), Bartha Tibor ( ). Mezőgazdasága ma a föld munkálásához szükséges gép- és munkaerőhiánnyal küszködik. A privatizáció a lassú kibontakozás folyamatában van, magánvállalkozó alig van a faluban. Kémeren a es években élénk kulturális tevékenység folyt. Az iskola pedagógus közössége felismerte, hogy a helybeli magyarság felemelkedésének, hagyományai megőrzésének egyik alappillére a művelődési élet. Györffy Ferenc zenetanár irányításával országos és megyei díjat nyert a férfikórus. Az ifjúsági színjátszó- és néptánccsoport felkarolta a hagyományos népi kultúrát (tánc, népdal, viselet). Népi hagyományaiból vajmi keveset őrzött meg a falu. A bőgatyás-mellényes-zsalikendős viselet már a múlté. Jellegzetes kémeri népszokás, amely napjainkig fennmaradt, a húshagyókeddi (húsanyó) tűzgyújtás. E szokásnak, melynek gyökerei a múlt század közepéig vezethetők vissza, gonosz űző jellege van, a tél eltemetését, kiűzését jelképezi. 11
14 Kémer egyedüli olyan községe a Szilágyságnak, amely csupán egy településből áll. Polgármestere 1992-től 2008-ig Szoboszlai Attila, őt váltja fel Szabó Levente-György, addigi alpolgármestere. (Részlet a Szilágysági magyarok I. kötetéből, old., Kriterion, Bukarest-Kolozsvár, 1999 ) Debrenti László: Kémer borzalmas napjai -Hősökre emlékezve et írtak, a háború egyre közeledett Kémerhez is. A község fiatal és középkorú férfiait elvitték a keleti és a nyugati frontokra, ahol hősiesen harcoltak de sajnos sokan fogságba estek vagy hősi halált haltak. A nyár folyamán mind több repülőgép jelent meg az égbolton, ahogy eltűntek, kis idő múlva mély dübörgést lehetett hallani, állítólag Nagyváradot bombázták. A Bagolyhegyen egy megfigyelő őrs volt, ahol 2-3 katona teljesített szolgálatot és telefon összeköttetésben volt a községházával és a többi település megfigyelő őrseivel. Ahogy megjelent egy repülőgép azonnal jelezték a községházánál és légi riadót rendeltek el, ekkor köteles volt mindenki megfelelő óvóhelyre menekülni. Október 10 volt, mikor megjelentek a német és a magyar hadsereg első előőrsei, nagyon civilizáltan viselkedtek, az emberek megkínálták őket egy kis harapnivalóval vagy egy kis itallal, azt megköszönték és vonultak tovább Csaholy meg Bályok felé. A magyar és a német katonák átvonulása Kémeren két napig tartott. Az átvonulás alatt egy magasrangú magyar tiszt lépett be a községházába és érdeklődött, hogy milyen nemzetiségű a község, ahol azt a választ kapta, hogy magyar. Ekkor a tiszt kijelentette, hogy szerencséje van a községnek mert nem veszik fel a harcot és így megmenekül a község a rombolástól, ámbár a terep kitűnően alkalmas lenne megállítani az oroszokat. Október 12 volt, mikor megjelentek az orosz katonák, csak úgy özönlöttek Kárásztelek felől. Dübörögtek a fegyverek, az aknák és a gépfegyverek golyói ide-oda csapódtak be. Egy másik orosz hadtest Ipp felől jött az országúton, az Aranyos tetőn megállt és aknavetőkkel, géppuskákkal lőni kezdték a falut. Ekkor több találat érte a templom tornyát, sok helyre csapódtak be lövedékek, de szerencse, hogy emberéletben nem tett kárt. A község vezetősége fehér zászlóval ment az oroszok elébe, jelezve, hogy a község megadta magát, szabadon vonulhatnak be. Az orosz katonák már nem viselkedtek olyan civilizáltan, fosztogattak, ettek-ittak, disznókat, szárnyasokat vágtak le, a fiatal asszonyok meg a lányok kénytelenek voltak elbújni, nehogy 12
15 megcsúfolják őket. A Kárásztelekről érkező orosz katonák megközelítették a magyar hadsereg hátvédeit, három magyar katonát lelőttek. A hősi halált halt katonák közül kettőt a Dohi dombon temettek el, egyet pedig a Macskahegyen. A Zálnoki erdőn nagy harcok voltak. A magyar és német hadtest megállította az orosz katonák előrevonulását, ezek káromkodva vonultak vissza a községbe. Többen megsebesültek, ideiglenes kórházat alakítottak ki lakóházaknál, ahol sebesültjeiket ápolták. 6 orosz katona meghalt, ezeket a közeli telkeken temették el, majd egy pár év múlva exhumálták és a Szovjetunióba szállították el maradványaikat. Az oroszok átvonulása után, a termény nagyobbik része betakarítatlanul maradt, a háziállatok jó részét megették vagy elvitték, de ami a legsúlyosabb, hogy megpecsételték a község sorsát több mint 45 évre, behozták a kommunista diktatórikus rendszert. I. és II. Világháborús hősök kopjafája A templom előtt kis halom Sziklakövekből rakva; Ötvenhárom faluszülötte Életet oltó áldozatának Hősi emléke nyugszik alatta... Ötvenhárom életerős magyar kiket védelmére hívott a Haza, kiket hiába várt Hű pár, gyermek, anya, Életerős testük áldozatul esett Orbán Károly: A kémeri emlékmű előtt Két nagy HAZÁTVESZTŐ Gyilkos háborúban... Csak lelkük tért haza. Emléküket őrzi Bevésett nevükkel két fekete tábla. Fájó szívek gyásza. S a két HAZÁTVESZTŐ gyilkos háborúban Hősként elesettek Emlék-kopjafája... Jó ez a hely tudjuk, hogy századok óta Mindenik toronyban 13
16 Amelynek tövében Magyarok nyelvén zendül az ének Hősként szól a déli harangszó S emléküket zengve száll fel az égnek. Te, késői utód, aki eljársz erre Állj meg egy percre S ez emlékjelre Mondj el egy áldást, tégy egy virágot És jusson eszedbe, ők ötvenhárman Éltük áldozva védték NAGYHAZÁJUK. S ugy gondolj rájuk, Hogy nékik e falu, Ez az ősi fészek, Ez a szent szülőföld, VOLT A HAZÁJUK! -Istenünk áldása áradjon reájuk!! 2003 Orbán Károly: Hazamegyünk Ezt suttogja a szellő a fákon Ezt szívem a késő éjszakákon, Ezt a tiéd, az övé, a másé Ez a szó a boldog álmodásé; Hazamegyünk! Mert várnak ránk: a végtelen róna, A hegy-völgyek, határink folyója, A kalapács, a tollszár, az ökrök. Búzatáblák, méla pásztortülkök; Hazamegyünk! Mert hívnak, sok égő, néma szóval Csalogatnak szívből jövő csókkal, Téged szülőd, őt meg a családja, Egem anyám korhadt keresztfája, Hazamegyünk! A rom helyén fészket rakunk újra Lelki hittel, erőben újulva Kéz a kézben, vidám szívvel, bátran, Szeretetben, dolgos szabadságban, Hazamegyünk! Apánk, anyánk, gyermek, hitvesünkhöz, A géphez, a szent ősi röghöz A munkához szerettink körében, Otthonaink drága lágy ölébe Hazamegyünk! Higgyed bajtárs, megsegít az Isten, Nincs olyan rossz minek vége nincsen. Eljő a nap; a csodás, az áldott, Ledönti a drótsövényt, a rácsot Hazamegyünk!!! Székesfehérvár 1945, május 14
17 Debrenti László: Kémer Kémeren a második világháború egy hét alatt lezajlott, emberéletben nem esett kár, egy pár ház megrongálódott, de az állatállományban jelentős kárt tettek az átvonuló orosz csapatok, a baromfikat összeszedték levágták, a sertéseket sem kímélték, a szarvasmarhákból meg a lovagból is hurcoltak el egypárat. Az 1944 év nagyon szegény évnek sikerült, az emberek alig tudták betakarítani a terményeiket, a sok termény kinn maradt a mezőn, mert nem volt férfi munkaerő, az emberek a fronton voltak, és az időjárás is nagyon gátolta a mezei munkát, mindig csorgott az eső, a nehéz lánctalpas hadigépek úgy tönkre tették az utakat, hogy két pár ökör alig tudott behúzni egy kis szekér terményt tavaszán az emberek megújult erővel kezdtek neki a munkáknak, a háború már ekkora befejeződött, az emberek kezdtek haza jönni a frontról vagy a fogságból, azt hiszem hogy nem volt olyan család Kémeren akiknek nem volt valami hozzátartozója a fogságban. A kemeriek nagytöbbsége az orosz hadifogságban volt, de voltak Németországban amerikai hadifoglyok, még Franciaországban is voltak kémeri hadifoglyok. A legelviselhetetlenebb sorsuk az orosz foglyoknak volt, akik Szibéria vagy Oroszország egyes helyein teljesítettek munkaszolgálatot, volt olyan hadifogoly, aki több mint 8 évet töltött fogságban. Ez idő tájt jelent meg néhány idegen ember (Újlakról) és kezdtek propagandát folytatni a kommunista párt érdekében, sikerült is nekik néhány párttagot szerezniük. Az első kommunisták általában szegény, büszke emberek voltak, akik azt hitték, hogy megtudják változtatni a világot ben államosították a Meleg család vagyonát, a földjeiket, házaikat elvették, a Melegtanyán megalakult egy állami szövetkezet (GOSTAT), a Meleg családot pedig Marosvásárhelyre deportálták. Az államosítás keretében az erdőtulajdonosoktól elvették az erdeiket, rá egy évre le is tarolták, a tulajdonosok fel voltak háborodva mert a sok fát elszállították, nekik viszont alig volt mivel fűtsenek télen. Az 1950 es évek nagyon kemény idők voltak a községünk életében ugyanis megkezdődött a beszolgáltatás. Minden egyes gazdának volt egy bizonyos kvótája volt olyan gazda, aki cséplés után nem vitt haza semmi gabonát, sőt maga kellett elszállítsa a bályoki vagy ippi vonatállomásra a terményét, a beszolgatatás annál nagyobb volt minél több földje volt az illetőnek, így aztán sokan próbáltak megszabadulni a földjeiktől, rá íratni szegényebb családtagra vagy rokonra. 15
18 Hogy még jobban meg legyenek félemlítve az emberek, volt olyan év, hogy háromszor is szedett adót a perceptor (adószedő a néptanácsnál); ha nem volt pénze a illetőnek, akkor vitt amit tudott, legtöbbször párnát, dunyhát vagy valami értékes dolgot. Ez a nagy beszolgatatás azért is történt, hogy a gazdákat betömörítsék a kollektívába (T.SZ.-be). A környező falvak elől jártak a kollektívizálás megvalósításában, Újlakon, Kárászteleken, Bályokon már az 50- es évek elejétől vagy a középtájáról működtek a kollektív gazdaságok. Kémeren is, azért hogy, felgyorsuljon ez a folyamat egy nagyfalúsi származású kommunistát László Zoltánt nevezték ki a felső szervek a község írányításába. Ez a kommunista vezető kellett meggyőzze az embereket, hogy lépjenek be a kollektívába, sok gazdát megaláztak, megvertek, ha ellent mondott László Zoltánnak. Ha Kémeren valakivel nem bírtak akkor Somlyóról jött ki egy fekete autó, beszállították és alaposan helybehagyták. Egy pár kémeri nagygazdát deportálták a Duna kanálishoz kényszermunkára. A vége az lett, hogy mindenki megírta vagy megíratta a saját kérvényét, hogy legyenek szívesek befogadni a kollektívába, lemondanak önként saját földterületükról és az aláírás után oda írták kényszerből, hogy Éljen a Román Kommunista Párt, Éljen Lenin és Sztálin elvtárs. Igy Kémeren 1958-ban két társas működött: az Ady Endre társulás és a Vörös Hajnal társulás, ez a két társas ban egyesült és megalakult a Kémeri Május 1 Kollektív Gazdaság. A sok rossz dolog mellett a község egy kicsit épült is. Az 50-es években épült a kultúrotthon és később megkezdték kiépíteni a község járdarendszerét, a kollektivizálás befejezése után istállókat, irodaépületet, nagy, 3 szintes terményraktárat, mühelyeket, autógarázsokat építettek. Az ősi fészek. Orbán Károly Szilágysági dombok tövében Egy völgykatlan rejtett ölében Húzódik meg mint az ibolya Szívemnek legszebb faluja Kémer. Kishazám ez, hegykoszorúval Védve körűl, csak egy kapu van Hol Palickán át kis patak siet A Berettyóhoz, hová a vizet Hordja. 16
19 Olyan ez a falu, mint annyi más ebben az országban, ezen a hepehupás, szilvafás vidéken. Domb hátán domb, enyhe lankák, merész égbenyúlások nélkül, lekerekedett gerincek, talán azért, hogy a rajtuk, köztük élő szorgalmas ember megművelhesse, szánthassa, vethesse, vagy szőlőt, gyümölcsöt telepíthessen rá. Megy az ember, megy a dombok között és nem lát mást, csak megművelt oldalakat, száraz völgyeket. Aztán felérkezik az Aranyostetőre és akkor egyszerre elébe tűnik, lent a mélyben, az összefutó völgyek ölén és a dombok oldalára itt is, ott is felkúszva, a falu, sok-sok pirost tetős házával, kanyargó utcáival s terpeszkedő középületeivel. Körös-körül nagy, tágas ölelő dombkoszorú, a Szílkút, Rózsás, Bagolyhegy, Foglár és Csarály, túl Lésta, Sástó, Kishegy, Kiserdőoldal zárja körűl védve, rejtve mint a természet alkotta hatalmas patkó-úgy egy-két kilométeres sugárban a falutól, s belőlük mint hatalmas támasztó pillérek terpeszkednek befelé a Hosszúbérc, Balázserdő-oldal, Rigóút. S velük szemben mint egy hatalmas bástyaláb a Jánospálné-dombja s itt meg legközelebb, már bent a faluban a Diós, meg a Hágó. Köztük, kilométerrel mérhető színes teknők a völgyek, melyeknek alsó végük, a falu felőli, mind nyitott, mintha azt akarná kifejezni, hogy ide akarja önteni minden kincsét, minden gazdagságát, bőségét, ami az ember munkájának jutalmaként dús ölében terem. Akár merre indul innen, vagy ide aki, bevágyó, csak a hágón át juthat el, mert csupán egy völgy van, egy szűk kapu, ahol az eső, vagy olvadás után megtelő Nagypatak Palickánál a Mógon át kibújik a patkó szűkre szabott száján le a Sírmezőnek, ki a dombkoszorúból, a falu határából és a megyéből. Erdélyi viszonylatban nagy falu ez. Már a negyvenes, ötvenes években lakóinak a száma jól meghaladta a háromezret. Ebből kb. százötven-kétszáz román ajkú, a többi magyar református, na meg baptista. A román ajkúak inkább külön, fenn a dombon, a többi ma már egy ősi hatalmas család az óriási fészket képező összefutó völgyek ölén. Kik telepedtek ide? S mikor? Ki tudja? Ki tudhatja? Az évszázadok homálya ezt már régen eltakarta. Ezelőtt ötven-száz évvel még úttalan elzártságban, ősi szokásokban, szinte önellátó életmódban éltek itt az emberek. De akkor is csak annyit tudtak, hogy itt éltek apáik s azok apáinak apái is. De hogy mióta azt már akkor sem tudta senki. A dombiak a múlt század végén, e század elején jöttek a szomszédos falvakból, ahova egyházilag még mindig tartoznak. Hanem az őslakosok? 17
20 Csak a fennmaradt egyes elnevezések sejtetik, hogy valamikor a régmúlt vészes időkben bújtak el itt az emberek a jól zárt dombok között, az akkor még bizonyára hatalmas, vég nélküli rengeteggel borított völgyben. Erre utal mindenek előtt a Kenderszer határrész elnevezés, mert tudott, hogy a szer elnevezés nem mai keletű nyelvünkben. De erre utal az is, hogy a Hétház utca amelyikben már jóval több ház van a Balázserdő alját öleli körül. Hogy a Gazsikert alatt a Fűz ahol, ahogy apám mesélte, az ő gyermekkorában még akkora fűzerdő volt, hogy fagyos teleken farkasok tutúltak benne. Hogy a hágó végén, már bent a házak között, a temető a Mogyoróson van. Hogy Lapis Józsiék a Sűrűn laknak, hogy a faluvégtől legtöbb kétszáz méterre kezdődik a Tövisoldal. De erre utal a Cserepart, a Mogyorósárka/Mogyorós árka/, a Nyilas, a Rakottyás, a Szíl-kút, a Kiserdő határrész elnevezések is..-na meg az, hogy a szőlőhegyek felett, a nagy patkó, külső oldalán még ma is száz meg száz holdnyi erdő-/melyben csak a Drót,-a hajdani grófi vadaskert négyezer hold / terjed messze, messze, el Zálnokig, Csaholyig, Bajomig, Almásig, Mikor rakták ide ezt a fészket? A Kenderszer azt sejteti, hogy valamikor itt volt a szabadosok, vagy jobbágyok kender földje. De hogy miért Láncpatak a Láncpatak, azt már sajnos senki sem tudja megmondani, mint ahogy azt sem, honnan ered a Karjos, Sige, Móréoldal, Palicka, Nógorát, Rigóút, Lésta határrészek elnevezése. Sem azt, hogy honnan támadtak a Hóstánc, Sinyór, Zsombor, vagy Kankor utca nevek. Ki tudja? - Még találgatni is nehéz. Akik itt élnek nem is igen teszik, nem érnek rá. Más dolguk van. Dolgoznak, építenek, előre néznek. Nevelik, gondozzák aki születik, felviszik a Mogyorósra s eltemetik, aki meghal. Néha búsulnak, néha vigadnak, dolgoznak, élnek. Kinek van ideje régmúlt hiábavalóságokon gondolkozni? Tán attól jobban terem a föld? hogy tudom honnan ered a határ neve? Más módja van annak. Igazuk van. Ők jobban tudják bizonyára. Gazdaságuk, gazdagságuk hírneve igazolja, hogy úgy jobb, ahogy ők csinálják. Legalább is én, innen messziről így hiszem. Így akarom hinni! Hogy már a hajdani három és félezernek legalább a fele szét szóródott a világban, az más lapra tartozik, annak más oka, más magyarázata van. Ez ma, ebben az országban, a jelen korban, a falvakban általános történelmi jelenség. Még jó ott, ahol a jobbik fele maradt otthon. De erről esetleg majd máshol. Most hadd mondjam el, ha már hozzáfogtam, amit hajdani öreg tanítóm-egy olyan-tipikusan kémeri sötét, sáros estén amikor még a kutyát is vétek kikergetni elmesélt a falu nevével kapcsolatban. 18
Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje
Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,
Áprily Lajos emléke Nagyenyeden
Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra
Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)
Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház
Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.
Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!
Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin
2011. október A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 10. szám Kalendárium - Október - Őszhó Zöld mozaik - A vidra Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - Őszi mese Tudod-e? -
Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj
01 Klapka induló Föl-föl vitézek a csatára A Szent Szabadság oltalmára Mennydörög az ágyú csattog a kard Ez lelkesíti a magyart Föl-föl látjátok lobogómat Indulj vidáman robogó had Édes hazánkért hősi
DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,
DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én
Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget
Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat
Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2.
Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2. Református parókia és a templom torony A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek
A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek
Hon-és népismeret. Régi idők története
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus
George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)
Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember
Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival
Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig
Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?
(Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután
Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak
Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:
A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált
Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009
A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki
SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY ATTILA ÓSZERES
festményeket pedig kevés kivétellel mindig megsiratom. De csapodár fajta az ószeres, szerelmes lesz néhány tárgyba, de aztán eladja, utána meg kesereg, miért tette. SZERELMES ÜZEMMÉRNÖK LÓDENBEN SZUROVY
1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
Ki és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
Nyíri Attila. Mondák
Nyíri Attila Mondák A makkocska egyszer felnő, így lett a Sóstói-erdő A nyíregyházi erdő keletkezése Érből patak lesz, majd folyó, Bizonyára így jövőre Kis malacból hízott disznó. Rengeteg pénzt kap majd
Ótelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.
Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.
Az aranykezű nagyapám
Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE
14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
40 éves házassági évfordulóra gitáros szentmise
D A G A Bevonulás Két ember eléd lép, két ember Téged kér, D A G A Két ember eléd áll, két ember Téged vár, A D H E Végtelen Istenünk, áldd meg az életünk! Cis Fis H E Végtelen Istenünk, áldd meg az életünk!
A debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.) A kazári piacon Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2
Tartalom A debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.)... 2 A kazári piacon... 2 Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2 Búbb bújj zöld ág (magyar népdal)... 2 Elfogyott a krumplileves... 3 Elvesztettem
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve
SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek
Uram! Téged tartottunk hajlékunknak
Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második
DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.
DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több
Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.
A Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában
1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három...
A SÓ (népmese) Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg király s volt három szép lánya. Volt néki három dúsgazdag országa, mindhárom lányának jutott egy-egy ország. Hanem ahogy mondják: nincs három
A rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta.
Zsuppozás A kis faluban, az Új utca végén, csak az országúton kellett átmenni és máris a mező, a szántóföldek terültek el. Ez volt a Paptag. Silány föld volt. A bérleti díja sem volt sok. Rozsnak jó volt,
A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái
A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel
Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron?
Kovács Sándor 1 Advent Kolozsváron? De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre nyúlik vissza.
TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011
TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,
Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része
Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol
SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK
MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL
Székelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
A CSALÁD. Következzen tehát a család:
A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket
Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem
Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az
Horváth Szabolcs. Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET
Horváth Szabolcs Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET Lenni Egy kis tréning sosem árthat meg, Így egy rossz papíron nevezlek, Téged, kit oly nagyon kedvellek, S el nem engedlek. De látod, így néz ki szobám,
Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése
Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL
Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van
Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944
Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné
A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú
A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú
TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN
oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával
2011. december XXI. évfolyam 12.szám
1 Bajóti Kisbíró A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA 2011. december XXI. évfolyam 12.szám ÁLDOTT BÉKÉS KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK A KISBÍRÓ OLVASÓINAK ÉS A FALU MINDEN LAKÓJÁNAK Ligeti János: Karácsony
Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)
Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,
.a Széchenyi iskoláról
Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk
Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem
Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban
Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor
ALEA, az eszkimó lány. Regény
ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:
Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és
Kemecsei Helytörténeti Krónika
A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány
Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása
Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak
XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.
XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény ember és a felesége.
A három kívánság Magyar népmese Szabó Enikő illusztrációival Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegény ember és a felesége. Fiatalok voltak, szerették is egymást, de a nagy szegénység miatt sokat veszekedtek.
EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám
A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály
9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
Csillag-csoport 10 parancsolata
Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan
MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava
MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire
A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással
Bajsa. Bajsa történelme
Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas
Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő
Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk
Összefoglaló a dél-erdélyi unitárius egyház helyzetéről Hely és időpont [1942] nélkül 1
Összefoglaló a dél-erdélyi unitárius egyház helyzetéről Hely és időpont [1942] nélkül 1 Kérdőpontok a dél-erdélyi unit. egyház számára 1. Az unit. egyház rövid története a bécsi döntés óta. 2. Az unit.
SZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----
SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,
Szomjúság az élő víz mellett
Szomjúság az élő víz mellett Egy prédikációban elég nehéz tud lenni, mikor megpróbálod kielégíteni mindenki igényét. A felnőtt korú Krisztusban élőét, aki kemény eledelre vágyik, a tejen élő kiskorút,
A beszélgetésen részt vett Erdélyi Klári és Farkas István
A révész A belső újjászületés felé vezető út felébredést követel, mindenekelőtt annak megakadályozását, ami az önmagam megerősítésében áll. Ez egy döntő próba. Nem lehet egyezkedés az igazsággal. Ez az,
Isten nem személyválogató
más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,
Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
CSENGŐSZÓ. A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám
CSENGŐSZÓ A Császártöltési Német Nemzetiségi Általános Iskola diáklapja 2015/2016-os tanév 2. szám Készítették: A Diák-újságíró szakkör tagjai: Juhász Valentina, Jónás Levente, Flórián Zsolt, Prohászka
Húsvét a Bruderhofban
Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6
Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
A fölkelő nap legendája
Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk