A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJSZERKEZET MEGVÁLTOZÁSÁBAN LYUKÓBÁNYA KÖRNYÉKÉN Sütő L 1. - Homoki E. 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJSZERKEZET MEGVÁLTOZÁSÁBAN LYUKÓBÁNYA KÖRNYÉKÉN Sütő L 1. - Homoki E. 2"

Átírás

1 A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJSZERKEZET MEGVÁLTOZÁSÁBAN LYUKÓBÁNYA KÖRNYÉKÉN Sütő L 1. - Homoki E. 2 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A hagyományos nehézipari körzetekben az antropogén beavatkozások koncentrált hatása miatt a tájszerkezet napjainkra teljesen átalakult. A természeti környezet jelenlegi állapota a múlt területhasználati döntéseit tükrözi, ezért az egykori beavatkozások rendszerének és intenzitásának feltárása szükséges a tájszerkezeti viszonyok értelmezéséhez. Ennek ismeretében lehet javítani a túlzottan fragmentálódott tájszerkezetet, igazodni az optimális tájhasználati viszonyokhoz. Egy tájrendezés megvalósítása módot ad rá, hogy felhasználják a tájszerkezetre vonatkozó ismereteket, s így a természeti környezet szempontjából is kedvezőbb megoldás szülessen. A Kelet-Borsodi szénmedencében a területhasználati beavatkozások mennyiségi növekedése és minőségi változásai mellett, jól tanulmányozható a mélyművelésű szénbányászat következményeként az eredeti domborzat módosulása, a tájszerkezet átalakulása, ugyanakkor a bányászat kötelező tájrendezési feladatainak elvégzése megadja a lehetőséget a tájszerkezeti kutatási eredmények figyelembevételére. A kutatási terület a Kelet-Borsodi-szénmedencében a Pereces- és a Lyukó-patak vízgyűjtője (1. ábra), amely Miskolc ÉNy-i részét is magában foglalja, a Bükk ÉK-i előterében. A Szinva-völgysíkig fokozatosan alacsonyodó hegységelőtéri térszín ~20,6 km 2 - nyi részét foglalja el. A megosztott Miskolc I - szén és Miskolc I (Lyukó-bánya) szén ; valamint a Miskolc II (Borsodi Szénbányák) szén bányatelkek fedik le a két vízgyűjtő területét, sőt majdnem minden irányban túlnyúlnak a vízgyűjtők természetes határán. Az összehasonlító vizsgálatokat az tette lehetővé, hogy a vizsgálati egységben az antropogén beavatkozás, korábbi kisebb hatékonysága miatt a 19. századig nem okozott jóvátehetetlen károkat. A Sajó-völgyi nehézipari tengely létrehozása során a vizsgálati terület a mélyműveléses szénbányászat hatásait szenvedte el. A bányászat miatt nőtt a népesség, bányásztelepek alakultak ki és Miskolc is terjeszkedett. Az egykori bányászkolóniák ma már átalakultak, s adottságaik szerint fejlettebb elővárosi jellegű, vagy szerényebb falusi övezetet alkotnak. A bányászat fejlődése és a települések növekedése miatt az egykori természetes társulások visszaszorultak, helyüket kultúrvegetáció foglalta el, vagy beépítésre kerültek. Mindez a tájszerkezet kedvezőtlen irányú változását hozta magával. MÓDSZEREK, ADATBÁZIS Az emberi megjelenés az iparosodás kezdetéig nem okozott érzékelhető változásokat, ezért ezek töredékesen dokumentáltak. Így a területhasználati, s ezzel összefüggésben a tájszerkezeti változásokat, az I. katonai felméréstől vizsgáltuk négy időhorizonton keresztül, a három katonai térképezés digitálisan feldolgozott térképei és az 1: EOTR térkép általunk digitalizált változata alapján különítettük el. Erre a CORINE Landuse System rendszer némiképp átalakított változatát használtuk, lehetővé téve a későbbiekben más területekkel, vagy az aktuális információkkal való összevetést. A katonai térképeket a miskolci Ökológiai Intézet Alapítványtól kaptuk meg, az EOTR térképet digitalizáltuk. Az adatállomány döntő hányadát Access és Excel programokban 1 PhD hallgató, főiskolai tanársegéd, Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék, H-4400 Nyíregyháza Sóstói út 31/b. 2 középiskolai tanár, Krúdy Gyula Gimnázium, H-4400 Nyíregyháza Epreskert u

2 tároltuk. Az adatbázis lekérdezését és térképi megjelenítését a kapcsolt, vektoros alapú GeoMedia Professional felhasználásával végeztük el. A tájszerkezet mintázatának, valamint az időbeli változások minőségének jellemzésére a térképen szereplő területhasználati foltok adatai közül kigyűjtöttük a területre, a kerületre, a foltok számára vonatkozó adatokat a vízgyűjtő egészére és km 2 -es felbontásban, a négy időhorizontban. A különböző foltoknak az antropogén beavatkozás mértéke alapján 0,5-4 között különböző értékszámot adtunk (1. táblázat). A pontrendszer kialakításánál figyelembe vettük Varga Z. és Németh F. a vegetáció természetvédelmi célú értékelésére kidolgozott tapasztalati skáláit (Margóczi K. 1998) valamint a Csorba P. (1997) által kidolgozott komplex tájökológiai értékelést. A térkép elkészítése után a különböző hemeróbia szintű foltok területi aránya alapján a vízgyűjtő egészére nézve súlyozott átlagot számoltunk. A területen nem található természetes növényzet (ahemerób), ezért a legmagasabb, négyes értéket, az oligohemerób kategóriába eső természetközeli lombos erdők, mocsárrétek kapták, ahol antropogén eredetű domborzatmódosulással nem számoltunk (1. táblázat). Hármas értékszámot kaptak a Varga-féle skálán féltermészetesként jellemzett, de a területhasználatból adódóan már másodlagos vegetációval borított területek, amelyek mezohemerób állapotot jelentenek. Kettest kapott az alacsony természetességi fokú, euhemerób kultúrvegetáció, s a szórt épületekkel jellemezhető zártkertek, a talajeróziót is erősítő tényezők miatt. Egyest kaptak a nyílt beépítésű területek, ahol a lebetonozott utak, beépített területek mellett még vannak zöldfelületek (polihemerób). Végül 0,5 értéket kaptak a zárt beépítésű térszínek, s a legerősebb antropogén hatással bíró mesterséges felszínek (metahemerób). A terepi tapasztalatok alapján minden egyes foltot külön mérlegeltünk, azaz az átlagosan megadott bolygatottsági értékszámnál egy területhasználati folttípus jobb, vagy rosszabb kategóriába is kerülhetett (1. táblázat). A foltsűrűségi és az ökotonsűrűségi térképek elkészítéséhez a foltok számát és a szegélyek hosszát kiszámoltuk először a négy térképre nézve, és ennek vettük az 1 km 2 -re eső átlagát. Ezt követően az egyes térképeken belül egy-egy km 2 -es egységnyi felületekre is kiszámoltuk ugyanezeket az adatokat, a térbeli eltérések jellemzésére. A foltsűrűségi és a szegélysűrűségi térkép elkészítésével a diverzitással, mozaikossággal kapcsolatos következtetéseket vonhattunk le. A tájszerkezeti változások értékelésére az alábbi statisztikai módszereket használtunk (2. táblázat). A területhasználat diverzitását a H = Σ p i ln p i képletből számoltuk, ahol H: a területhasználati diverzitás, p i : az adott területhasználati folt százalékértéke (Nagy B. 1997). A területhasználat egyenletességének jellemzésére az I = H / ln S képletet használtuk, ahol I: a területhasználat egyenletessége, S: a térképen használt összes területhasználati kategória száma (Nagy B. 1997). Ezeket kiegészítettük az ökogeográfiai stabilitásra vonatkozó mutatóval. Ekkor a poli- és metahemerób, valamint az ennél magasabb természetességi fokú területhasználati foltok arányát vettük a terület természetességi fokának jellemzésére. A kisparcellás művelés miatt euhmerób kategóriába osztott szántókat ennek ellenére, a meglehetősen egynemű fajösszetétel miatt a képletben a poli- és metahemerób foltegyüttesekhez soroltuk. A TÁJ AZ I. KATONAI FELVÉTELEZÉS IDEJÉN Az I. katonai felvétel a területen 1784-ben zajlott. Ekkor a területhasználati foltok 10 típusba sorolhatók (2. ábra). Az akkori kedvező vízrajzi viszonyokat jelzi, hogy a Perecespatakba torkollott a Lyukó-patak, illetve a közeli mellékvölgyből még egy stabil vízfolyás tűnik ki, sőt a ligeterdők, mocsarak területi aránya elérte az 1 km 2 -t. A mezőgazdasági kategóriák között csak öt jelenik meg: szántó, gyümölcsös, legelő, kaszálórét, és szőlők. Állandó épületcsoport csak a Barát-hegyen a pálosokhoz köthető kis 2

3 gazdálkodási egység (Fűzfa Z. 1998), amely nem jelent számottevő beavatkozást. Innen a Pereces-patak és a Bakos-hegy lejtőoldala mentén haladtak az erdőben kialakított irtásföldek a hegység belseje felé. Ezek területe azonban a vízgyűjtőn felfelé fokozatosan kisebbé vált. A Pereces és a Lyukó-völgy között, amely hosszú ideig vadaskertként működött, nem volt számottevő gazdálkodás, csak a vízgyűjtő K-i peremén találunk, elsősorban szőlő és szántóterületeket. A gyümölcsösök szerepe ekkor még alárendelt, de a szőlőterületek tájtörténeti okok miatt jelentős aránnyal jelentkeznek (7. ábra). Érdekes azonban, a szőlők inkább É-i, K-i oldalra történő telepítése, amelynek okai valószínűleg a völgyi aszimmetria miatt túl keskeny és meredek D-i kitettségű oldalak (2. ábra). A legelők is a D-i területekre koncentrálódnak, ugyanakkor az erdőben, a patakok mentén is folytattak makkoltatást, legeltetést. A növekvő állatállományt jelzi, hogy a D-i részen, a gazdálkodáshoz igazodva az erdőhöz csatlakozó, már kivágott erdőfoltokat nem telepítették újra, hanem a hagyásfákkal együtt legelőként használták. Összességében a beavatkozások intenzitása a szántókat kivéve nem jelentős. Ezek továbbra is zömmel a vízgyűjtő Szinvához közelebb eső, széles ellankásodó részén találhatóak, még a patakok menti vizes élőhelyeket sem bontják meg. Így azok megmaradhatnak egységes foltként, amely kedvező a tájszerkezetre nézve. Az erdők aránya domináns, 50% fölött van (7. ábra). Az eredeti növényzet ekkor kocsánytalan cseres-tölgyes, mely Miskolc környékén eredetileg a dombok, alacsony hegyek, a laposabb D-i lejtők, illetve a nem túl meredek É-i lejtők felső részén élt. A vízfolyások mentén, a laposabb alluviális területeken szubmontán égerligetekkel találkozhattunk volna. A mai Miskolc város belterületéhez közeledve kőris-szil ligeterdő társulásai lehettek az uralkodóak. Már az 1514-es I. törvénycikk rendelkezik a környék erdeiről, a Diósgyőr környéki területeket koronauradalommá nyilvánította. Az erdők nagy része ebben az időben kötött forgalmú birtokként létezett, azaz be kellett tartani a királyi törvényeket (Járási L. 2002), ezért a Szinva-völgytől távolabb továbbra is maradt az erdők magas aránya. Ezt elősegítette, hogy az 5 4 mérföld ún. Lyukó erdőt királyi vadaskertként használták, ezért folyamatosan felügyelték (Csiffáry G. 2002). Az erdőgazdálkodás további fejlődését jelenti, hogy az es évektől üzemterv alapján dolgoztak, a kivágott erdők helyén szakszerű telepítésekre került sor, amelynek következtében az erdőállomány minőségileg nem degradálódott és mennyiségileg sem nagyon változott. Ennek oka, hogy a tervekben a felújulás biztosítására még 100 éves vágásfordulóval számoltak, a vágáskorra tölgynek 200 évet, bükknek évet, az egyéb tűzifának évet határoztak meg, és holdanként 16 magfa meghagyását kötelezővé tették (Járási L. 2002). A felhagyás után hat évvel a sarjtisztítás mellett pótolni kellett a hiányzó csemetéket, s szigorú legeltetési tilalom volt érvényben, pótlásra pedig a tölgy mellett kőrist, szilt, juhart és hársfát használtak (Járási L. 2002), biztosítva a természet közeli állapot fennmaradását. A hemeróbia térkép alapján, a négy időhorizontból ekkor a legkedvezőbbek a viszonyok (3. ábra). A terület átlagos természetességi foka 3,5, ami az oligohemerób foltok 72%-os arányának köszönhető. Az euhemerób területek 25%-os részaránya arra utal, hogy a koronauradalom részeként stabil gazdálkodás alakult ki a kedvező adottságú területen. A szántóterületek magas aránya miatt a terület ökogeográfiai stabilitása csak 9,7 (2. táblázat). A területhasználati foltok száma kifejezetten alacsony, emiatt a foltsűrűség is túl kicsi (<3 db/km 2 ), (a táji diverzitás szempontjából a 3-7 a legkedvezőbb) (5. ábra), valamint a területhasználati diverzitás is alacsony. A természetközeli foltokra nézve pozitív hatása, hogy azok mérete elég nagy, nincsenek szétdarabolva, ezért stabil élőhelyeknek tekinthetők. Azonban a D-i részen már néhány erdőfolt kezd elszigetelődni a többitől (2. ábra). A kis foltsűrűség és foltszám miatt az ökotonsűrűség átlagértéke is kevés (2. táblázat), de területi bontásban a változatosságot jelző értékek a patakok mentén és a D-i részen megfelelően 3

4 magasak. A területhasználat egyenletessége a négy időhorizontból itt a legkisebb, ami a kutatási terület D-i és É-i fele között különbséggel magyarázható. A II. KATONAI FELVÉTELEZÉS IDEJÉIG BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A II. katonai felvételezés időszaka a területen között zajlott. A kedvező vízellátottság tovább tartott. Változatlanul három stabil vízfolyása volt a területnek, sőt a vízgyűjtő É-i felén számos kisebb eret találunk (2. ábra). Ekkor a területhasználati foltok csak 7 típusba sorolhatók (2. ábra). Ennek valószínűsíthető oka, hogy a pálos kolostor tulajdonából kikerülő területrészen csökkent a népesség. Az elnéptelenedés miatt megszűnt az épületcsoport, a töredékére esett vissza a szántók aránya (7. ábra), amely javuló tájszerkezetet jelez. Eközben az állatállomány fenntartására fordított fás legelők is átalakultak. A Kis-Erenyő környékén beerdősödtek, azonban a két fővölgy között a maradék fát is kiirtották, megnőtt a legelők, a szőlők és a gyümölcsösök aránya. Továbbra is a patakok mentén találhatók a művelt földek. Azonban a két fővölgybe betorkolló nagyobb mellékvölgyek kiszélesedő találkozásánál (Csernalj-völgy, Herceg-hegy környéke) újabb irtásföldeket hoztak létre szőlő és gyümölcsösök részére. Az intenzívebb beavatkozás feltételezhetően a Pereces-patak mentén megjelenő kisebb bányatáróknak is köszönhető. Az 1859-es bányatelek fektetési térképen már jelölték a Pereces-patak völgyében az 1830-as években kihajtott Mátyás- és Katarina-tárót, valamint az Erzsébet-aknát (Zsámboki L. 1988) (8. ábra). Ezek még elsősorban a felszín közeli kibúvásokkal előforduló I. telepet fejtették, s faácsolatokkal biztosítottak. A meddőanyagot targoncákon és szekéren szállították. A fejtések és a hányóképzés miatt bekövetkeztek az első domborzatmódosulások, de ezek nyomait ma már lehetetlen beazonosítani, a természet teljesen visszahódította felszínüket. Az összefüggő erdőterület még változatlanul megvan, de területe 1 km 2 -rel csökkent, s ezzel abszolút dominanciája is megszűnt, aránya 50% alá esett (7. ábra). A ligeterdő foltok eltűnése azonban lehet, hogy csak a térképezésnek köszönhető, mivel a patakok megnövekvő vízmennyisége miatt az összefüggő erdőtakarón belül létezhettek ilyen foltok. A mocsarak, kaszálók, nedves gyepek valószínűleg ismét természetes módon fejlődtek, kevesebb volt a beavatkozás, továbbra is őrizték területi arányukat. Azonban a D-i szegélyen Diósgyőrhöz közeledve a szántók egységes foltját, csak két keskeny vizenyős sáv szakítja meg, a Pereces-, a Lyukó-, és a Szinva-völgyi vizes élőhelyek között korlátozódott a kapcsolat (2. ábra). A szőlőterületek aránya még változatlanul magas, de megnőtt a gyümölcsösök szerepe is (2. ábra). Ennek valószínűsíthető oka, hogy a kolostor bezárása után az egykori bérlők szakértelmüket kamatoztatva tovább művelték a területeket, a jól fizető borkereskedelemre alapozva. A legelők, félszáraz gyepek a D-i területeken, már összefüggő foltot alkotnak, s a felhagyott szántók egy része is közéjük került. De ezek természeti értékének nagymértékű javulása az intenzív kertkultúrák között már kétséges. Összességében a beavatkozások intenzitása csak kismértékben nőtt, a terület átlagos természetességi foka 3,3, ami viszont inkább mezohemeróbnak tekinthető (3. ábra). Ennek oka, hogy a mezohemerób foltok, még mindig nem túl jelentős aránya duplájára (6,7%), az emberi beavatkozás intenzitásának, és a két újabb művelésbe vont terültnek köszönhetően az euhemerób foltok aránya egyharmadára nőtt (32,4%), miközben az oligohemerób foltok már kétharmadosnál is kisebb arányt képviselnek (60,9%). Ennek ellenére a terület ökogeográfiai stabilitása a szántóterületek drasztikus csökkenése miatt jelentősen nőtt (26,7) (2. táblázat). Az átlagos foltsűrűség a több kisebb gazdálkodó miatt növekedésnek indult, ez mindenképpen diverzitásnövelő, de területi bontásban változatlan maradt (5. ábra). A maximális foltszám csak minimálisan változott, emiatt az átlagos ökotonsűrűségi érték is kevésbé módosult. Az ökotonsűrűség térbeli eloszlását 4

5 megfigyelve a patakok mentén és a D-i vízgyűjtőrészen növekedést láthatunk, amely a gyümölcsösök kiterjedésével függ össze (6. ábra). A területhasználat egyenletessége itt a legnagyobb a négy időintervallumból, amely az ökogeográfiai stabilitás növekedésének, és a területhasználati kategóriák számarányának csökkenésével függ össze (2. táblázat). A művelés É-D-i különbsége a területen továbbra is megfigyelhető. A területhasználati diverzitás továbbra is alacsony, ami a területhasználati folttípusok csökkenése miatt érthető. A III. KATONAI FELVÉTEL, AZ INTENZÍV ANTROPOGÉN BEAVATKOZÁSOK A harmadik felvételezés alig több mint 10 évvel később zajlott, között, mégis hatalmas méretű változásokat hozott (2. ábra). Ennek természeti oka, hogy a terület kiszáradáson ment keresztül, a két fő vízfolyáson kívül eltűntek a patakok. A társadalmi oka pedig egyértelműen az iparosodás megindulása. A területhasználati kategóriák száma 11-re nőtt, ami ugyan az első felvételezésnél csak eggyel több, de az alacsonyabb természetességi fokozatúak felé tolódott el a foltok aránya. A diósgyőri vasgyárban, s a környező kisipari üzemekben a fatüzelést felváltotta a szén használata. A terület szénkibukkanásai miatt elkezdődött a bányászkolóniák kialakulása, mint azt a Perecesi bányatelep jelentős kiterjedése és Lyukóbánya megjelenése mutatja (2. ábra). A bányászat magával hozta az erdőhasználat növekedését, hiszen az eddig védett helyzetű, ezért jó minőségű faanyagot tartalmazó erdőkből kiváló minőségű bányafát, vasúti talpfát lehetett kitermelni ben 7 km hosszú vasúti pálya épült ki a vasgyárig, majd kihajtották Pálinkás, később Lyukó felé a bányaalagutat (Zsámboki L. 1988), amelyek már komolyabb környezeti beavatkozásnak számítottak. A kiegyezés után újabb bányákat nyitottak a területen, mint a Péch Antal-táró, a Franciska- (Fanny) bánya, az Alsó-, Középső-, Felső- és Déli-Mátyástárók, valamint az Alsó-, Középső-, Felső János-tárók (8. ábra), melyek még szintén az I. telepet fejtették (Mándy A. - Zsámboki L. 1996) ban pedig már háromszorosára nőtt a széntermelés, sőt egy évtizeddel később már a Diósgyőr környéki bányák kerültek az első helyre a Borsodi-szénmedencében t évi termeléssel (Zsámboki L. 1988), s ezzel megindult a bányászat hatásai által érintett területek terjeszkedése, a meddőanyag nagyobb mennyiségű lerakása, a tájszerkezet ipari mértékű átalakítása. A mezőgazdaságilag művelt földek jellege és területi kiterjedése érdemben nem növekedett, csak mozaikosabbá vált, és az intenzívebb beavatkozással járó folttípusok növekedtek meg (7. ábra). Ennek hátterében a terület ipari jellege, s a fellendülés miatt növekvő népesség által művelt kisebb saját földek állnak. Jelentős mértékű arányváltás az erdők és a száraz gyepek között következett be. Az erdők újabb 1 km 2 -rel lettek kisebbek. Ennek egyik oka a perecesi bányásztelep megjelenése. Ez maga is területet vont el az erdőtől, illetve nagyobb mértékű fahasználati igénnyel lépett fel. Másrészt a túlzott mértékű legeltetést az 1800-as évek közepére már nem tudták megakadályozni, ezért gyakran az erdészet alakított ki fás legelőket (Járási L. 2002), amelyek újra megjelentek a területen is (2. ábra). Ennek következményeként az erdők életközössége is fokozatosan megváltozott, az elgyertyánosodás ma is érezteti hatását. Mindezek mellett kedvezőnek tekinthető, hogy az erdők legalább zárt foltot alkotva szorultak hátrébb, megőrizve az életközösségek egymás közötti kapcsolatát. A kiirtott erdők helyét már nem minden esetben telepítették be, emiatt az általános kiszáradás hatására nőtt a parlagok, a félszáraz gyepek aránya, mint azt a Pünkösd-hegy környékén tapasztalhatjuk (2. ábra). A degradált gyepfoltok kiterjedése azonban nemcsak az erdő rovására nőtt, hanem nedves gyepek, kaszálók foltja is elkeskenyedett, s a Lyukó-patak jobb partján elkezdődött a szőlők, gyümölcsösök felhagyása. A foltok természetességi foka ugyan a legelő - kertgazdálkodás felcserélődésével javulhatott, ám az állandó emberi jelenlét miatt valószínűleg a felhagyott parcellák degradált (pl. siska nádtippanos) parlaggá alakultak. 5

6 Ezeknek ugyanis, már nem mindenhol volt kapcsolatuk eredeti, vagy legalább az ember megjelenése óta gyepként használt magasabb természetességi fokú élőhelyekkel. Alátámasztja a kedvezőtlen irányú változásokat a vízmosások, eróziós árkok megjelenése a művelt területeken (2. ábra). Ez ugyanis a helytelen művelés miatt a meredekebb részeken felgyorsult eróziónak köszönhető, amely valószínűleg a talajpusztulás fokozódásával is együtt járt, s ez a fentebb említett kertkultúrák felhagyásához vezetett. A lyukói feltagolódás és térvesztés ellenére, összességében a szőlőkultúra tovább virágzott, s egy enyhe területi expanzió még mindig megfigyelhető (7. ábra). A ligeterdő újbóli megjelenése a II. katonai felvételezésnél említett feltevésünket igazolja, mely szerint, az erdő belsejében lévő vízfolyások mellett megvoltak, s most az ember megtelepedésével kiteljesedő térképezés felvette azokat (2. ábra). Sajnos azonban ennek ellenére a nedves élőhelyek 3%-os visszaesése figyelhető meg. Ráadásul az eddig egységes patak menti foltok kezdenek felszakadozni, ami növeli az általános kiszáradás miatt amúgy is nagyobb sérülékenységüket. A D-i részen a Szinva-völgyében a szántók végleg elvágták ezeket a vízfolyásoktól, sőt megkezdődött az addig egységes folt mozaikolódása. A területi természetességi foka összességében azonban még nem változott (3,2). Ennek oka, hogy ekkor élt itt a legkisebb állandó népesség, így az intenzív beavatkozást jelző folttípusok aránya sem volt magas. De a kedvezőtlen irányú folyamatok térnyerésére utal, hogy az euhemerób foltok változatlansága mellett a mezohemerób duplájára nőtt (14,2%), míg az oligohemerób foltoké ugyanennyi százalékkal 53,3%-ra csökkent a fentebbi folyamatok miatt (3. ábra). Az antropogén hatások megerősödését jelzi, hogy az ökogeográfiai stabilitás értéke is csökkenni kezdett (2. táblázat). A területhasználati diverzitás enyhén nőtt a növekvő folttípusoknak és foltszámoknak köszönhetően. Egyenletessége viszont visszaesett, ami azt jelzi, hogy a növekvő foltszám továbbra is szűk területre koncentrálódik. Ezt jól mutatja, hogy az egységnyi felületre eső maximális foltszám az előző másfélszerese (26 db/km 2 ), a foltsűrűség pedig kétszerese. A foltsűrűségi térképen, a D-i részen, a Csernalj-völgy és a Herceg-hegy környékén átlag feletti értékeket látunk, s csak a fővölgyek forrása felé közeledve csökken le teljesen (5. ábra). Azaz az emberi jelenlét egyre jobban behatolt a patak mentén az erdőbe, s megkezdődik annak túlzott mértékű feltagolódása. Ezt jelzi, hogy a terület átlagos ökoton sűrűsége már 2000 m- rel nőtt, de a térkép egységnyi felületekre még nem mutat változást (6. ábra). AZ ELMÚLT ÉVSZÁZAD VÁLTOZÁSAI AZ 1989-ES EOTR TÉRKÉPEZÉSIG A III. katonai felmérés után a maihoz közeli állapotot jelző, 1989-es EOTR térképet választottuk. A nagyobb időintervallum miatt nem vállalkozhatunk a területet ért emberi hatások teljes bemutatására, csak a fontosabbnak ítélt folyamatokat jeleztük, a térkép kiértékelésére koncentrálva. Az igazi változást a nagyipar kiteljesedése hozta magával a középkor végén még oligohemeróbhoz közeli természetességi fokú területet polihemerób kategória felé tolva el. A vízgyűjtő területén mátrixnak felfogható erdő kiterjedése a századfordulóig nem sokat változott, azonban napjainkra nemcsak arányaiban, hanem minőségében is jelentős degradáció lépett fel. Az újabb 7%-os csökkenéssel a még mindig legnagyobb területű, eddig összefüggő erdőfolt még inkább É-ra szorult, s intenzívebb kategóriákkal, illetve minőségromlást jelző fiatal újulatokkal, tarvágás utáni erdőkkel öt nagyobb foltra tagolódott fel (4. ábra). Az erdőirtások helyén már találhatunk vegyes faji összetételű vágásgyomnövény-társulásokat. Az eredeti melegkedvelő tölgyesek után, a növekvő talajerózió következményeként másodlagosan elsztyeppesedett lejtőfoltok alakultak ki. Ezeknek, az eredetileg legelőként, szántóként használt térszíneknek a nagyobb része mára felhagyott parlag. A csupasz, 6

7 felhagyott felszíneken a meredek oldalakon azonnal beindul a vízmosások képződése, a talajpusztulás, s a kompetítor fajok betelepülése. Mindez több hatótényező következménye. A világgazdasági válság idején a szociális érdekekre hivatkozva a hatóságok rendkívüli erdőtermelési engedélyeket adtak, leszállították a vágásforduló időtartamát 100 év alá, s a többletet egyszerre is kitermelhették (Járási L. 2002). A mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, recesszióval sújtott térségben nagy területű erdőirtásokat hajtottak végre, amelyek szakszerű pótlására sem került sor, s ez is rontotta az erdők természetességi fokát. Bár a szakszerű záródásbontásra éppen a Lyukó-völyben végeztek kísérleteket az 1930-as években (pl. gyertyán előzetes kitermelése stb.), ennek ellenére nagy területek kerültek lábon eladásra, s a vevők a fentebb leírtak miatt, nem törődtek se a vágásérettséggel, se a felújítással. Emiatt a diósgyőri erdőgondnokság több mint 1000 hold kiegészítendő fiatalost és felhagyott tisztást mért fel (Járási L. 2002), amelyekből valószínűleg a kutatási területre is jutott. Az ipari méretű bányászat az 1892-ben (más források szerint 1903-ban) megnyitott perecesi Új-aknákkal indult útjának (Mándy A. - Zsámboki L. 1996). A jól termelő aknát azonban ~130 m mélységben elhelyezkedő vízdús homokréteg miatt 1924-ben bezárták, s rossz állékonysága miatt a térségben szinte kivételesen tömedékelték (Zsámboki L. 1998). A legnagyobb termelés a területen az I. világháborút megelőző évekre tehető, elérte az évi t-át. Emiatt 1917-ben Perecesen már 137 lakóház és a bányát kiszolgáló létesítmények találhatók, az egykori erdő helyén egy új település jött létre 2250 lakossal (Mándy A. Zsámboki A. 1996). A világválság idejére a kitermelés 50-60%-ra esett vissza, a rosszabb adottságú, vízbetöréses bányák bezártak. A II. világháború előtti nehézipari fejlesztést a diósgyőri Mártalejtősakna (1921-ben), a diósgyőri Anna-lejtősakna (1924-ben), majd a Lyukói függőleges aknák megnyitása segítette elő. A terület technológiai fejlettségét mutatatja, hogy itt hajtottak Európában először fagyasztásos aknamélyítést 1938-ban (Mándy A. - Zsámboki L. 1996) ben kiépült a lyukói Mátyás- (Ságvári) akna, és a perecesi Mátyás-táró. Ezek a bányák már elérték a mélyebben fekvő II. III.; a lyukói ikeraknák pedig a IV. telepeket is. A Diósgyőr környéki bányák 1945-ig végül összesen több mint 14 millió t szenet hoztak felszínre (Zsámboki L. 1988). Ez már jelentős környezeti hatásokat generált mind az aláfejtett területek mérete, mind a meddőmennyiség nagymértékű növekedése által. Az iparágak közül elsőként 1945 decemberében államosított Magyar Szénbányászat Rt a veszélyesnek ítélt, vagy kimerülőben lévő bányákat az 1950-es évekig bezáratta, s a térség 7 bányával kezdte működését (Mándy A. - Zsámboki L. 1996). A két kisebb bánya, a Márta- és az Anna-lejtaknák a 60-as évek közepéig működtek. Kezdetben még a szén 50-60%-a kamrafejtésből került elő, s a kézi fejtések ritkán lépték túl a 2,5 m-es vágatvastagságot. Az 1950-es évek végétől kezdtek áttérni a frontfejtésre, pl. Anna-bányán már 50 m-es szárnyhosszúságú egybefüggő fejtési mezőkön dolgoztak (Zsámboki L. 1988). A perecesi Mátyás-táró kedvező adottságai miatt 1955-től tanbányaként segítette a bányászok gyakorlati tanulását. Ekkor nyitották újra az Erzsébet, vagy más néven Erenyői I. aknát, amely 1964-től állt termelésbe, általa próbálták meg a közeli Anna- és Márta-lejtaknák III. telepi szénvagyonát kitermelni (Zsámboki L. 1988). A faácsolatok mellett az 1950-es évektől szerepet kaptak az acélbiztosítások is, melyet elsőként Lyukón alkalmaztak. Ennek egyik oka, hogy a fabiztosítás kisebb terhelés hatására is tönkremehet, ezért a bányászat-, majd a felszínsüllyedés veszélyét fokozzák. A közelmúltban vonták felszámolás alá Lyukóbánya az ország legnagyobb mélyművelésű bányája (8. ábra). Eddig 3 telepet vontak művelés alá, 1950 óta a közel 300 m mélységben húzódó IV. (Adriányi-szint) telepet fejtik. Először még itt is kamrafejtésekkel, fabiztosítású frontokkal dolgoztak, 1948-tól használják a TH gyűrűket, s már 1952-től gépesítették a vágathajtásokat, amely a kitermelés megugrásával, s így a környezeti hatások növekedésével is együtt járt. 7

8 A bányászat (az acélbiztosítások kialakításáig) a termelés fokozódása miatt egyre több bányafát igényelt a biztosításokhoz, mert a Perecesi-patak völgyének bányái, és a már működő lyukó-völgyi lejtaknák a diósgyőri vasműnek termeltek. Napjainkban a bányabezárás, s a miskolci munkahelyek csökkenése miatt egyre beljebb nyomulva a patak mentén illegális erdőhasználat során tovább fokozzák az erdők, s így a tájszerkezet általános leromlását. A településhez közeli erdőfoltok helyén többször találtunk teljes tarvágásokat, ahol nyoma sem mutatkozik az esetleges ültetésnek (pl. Csernalj-völgy, vagy a Herceg-hegy környékén). A zártnak tűnő erdőrészeken még természetesnek tartott erdő-erdő közötti határokat találunk fiatal tájidegen fajokból (pl. akác, fenyőfélék), s ezáltal csökken a tápláléklánc diverzitása, az erdőrészek természetességi foka (4. ábra). Az intenzív kertkultúrák is átalakultak. Az összes területhasználati kategória közül a legjelentősebb csökkenést a szőlőterületek szenvedték el (4. 7. ábra), a térség virágzó borkultúráját végigtaroló filoxérajárvány miatt. Ezt a csapást nem tudták az itteni gazdák kiheverni, az amúgy is kedvezőtlenebb természeti adottságok miatt (pl. lejtőkitettség), s az itt lakók nagy része az ipar fellendülésével a bányák, vagy a vasgyár szolgálatába állt. A kertgazdálkodás újabb fellendülésére a bányászat visszaeséséig kellett várni. Azonban a telkek egy részét addigra már aláfejtették, ahol elsősorban az elküldött, vagy nyugdíjas bányászok próbáltak meg kertészkedni. Ez a tájszerkezetre nézve nem hozhatott javulást. A változások után ugyan a művelt szőlők inkább a D-i kitettségű oldalakon települtek, de a tulajdonosok jó része csak hobbikertész. Már nincsenek meg sem a trianoni határok előtt létező piacok, sem a piaci termelés technológiai feltételei, s a Barát-hegyi gazdálkodás nyomán elterjedt, egykor őshonos szőlőfajták is visszaszorultak, utat engedve a gyengébb minőségnek. A szőlők általában csak a D-i oldalakon maradtak meg (4. ábra). Azonban a parcellák a településtől eltávolodva magasabb térszíneket hódítottak meg. Ez viszont talajvédelmi szempontból kedvezőtlen, mert a parcellák elhelyezkedése az optimális lejtőszöget (10-15 o ) (Kerényi A. 1994; Illyés Zs. 1997) több helyen meghaladja, ezért a még szőlőparcellaként jelölt foltok nagy része parlagosodott, megindult a cserjék betelepülése. Ugyanakkor az újonnan telepített kertekre még inkább jellemző, hogy a szőlőt gyakran gyümölcsfákkal vegyítik (4. ábra). Ebből adódóan a gyümölcsösök koncentráltabban és nagyobb területi arányban fordulnak ma elő, mint 120 éve (7. ábra). A zártkertek népszerűvé válásának köszönhetően azonban ma már a szőlős, gyümölcsös kertekhez kis házak tartoznak. Sőt egyre nagyobb része már nyílt beépítésű belterületté vált, megszegve az aláfejtés veszélye miatti építési tilalmat. A több szempontból instabil domboldalak beépítettségének mértéke tehát a szőlő térhódításával nőtt. A mesterséges felületek ugyan még kisebb arányúak, még érvényesül a növényzeti fedettség dominanciája, de a ma is recessziós térségben egyre több, szociálisan is hátrányos helyzetű család költözik ki. A tölgy - kőris - szil ligeterdő eredeti növénytársulása természetes formájában már nem található meg. Egykori termőhelyét vagy mezőgazdasági művelés alá vonták, vagy beépítették, vagy meddőhányók borítják (2. 4. ábra). A Pereces- és a Lyukó-völgyben ma már csak elenyészően, foltokban található meg a puhafás ligeterdő, illetve a fűzliget. Potenciális termőhelyeit az idők folyamán kaszálónak, legelőnek használták az állandó nedvesség, s a gyakori vízborítás miatt. A völgyekben felfelé haladva a magas ártéri ligeterdő helyén kisebb foltokban előfordulnak enyhén elgyomosodott, nyáron kiszáradó mocsárrétek. A természethez igazodó gazdálkodás miatt 1884-ig alig változott vizes élőhelyek aránya mára hatodára csökkent (7. ábra), s a Lyukó-patak középső szakaszára szorult vissza, ahol az erdővel érintkezhet. Az ökológiai folyosóként használható terület azonban napjainkra szinte teljes egészében antropogén hatás alatt áll, az alluviumon futó betonút és helyi buszjárat, a zártkertek patak menti beépítettségének növekedése az állományok stabilitását csökkenti, a zavarástűrők és a generalisták dominanciájának növekedése miatt degradálódik. 8

9 A teljesen mozaikosra darabolódott szántók területi aránya újra felére csökkent (4. 7. ábra), de az eddigiekkel szemben ez különböző jellegű tájszerkezeti változást hordoz. Egyrészt a sík területekről felköltöztek a lejtőoldalakra, ezáltal a kedvezőtlen adottságú részeken (lejtőkategória, erózióveszély) eltávolodva az optimális területektől. Ennek következménye a parlagföldek arányának növekedése. Később ezek egy részét a természetes növényvilág megpróbálta visszahódítani, s így füves-bokros degradált gyepek jöttek létre, pl. a Pünkösd hegy környékén. A terület D-i alluviális síkja pedig zárt beépítésre került. Ugyanakkor kedvező vonás, hogy a megmaradt szántók egy részén inkább veteményeseket figyelhetünk meg. A területhasználati mozaikosságot fokozta, hogy a II. világháború után az állam maximum 2000 m 2 -es telekosztást hajtott végre a munkások között (Fűzfa Z. 1998). A BÁNYÁSZAT DOMBORZATI HATÁSAI A bányászat kiteljesedése után nagy mennyiségű új formaelem került a térségbe. A melléktermékként kikerült meddőhányók a táj sajátos új elemeként jelennek meg. Anyaguk természetes, de bennük sajátos geokémiai folyamatok zajlanak, s felszínük a felhagyástól a természetes felszínformáló és szukcessziós folyamatok közé kerülve formálódik tovább (Sütő L. 2000, Homoki et al. 2000, Sütő et al. 2001). Ahol a természeti adottságok kedvezőek (pl. a Perecesi meddőhányónál az erdőközelség), vagy a felhagyást követő területrendezés jól sikerült, természetességi fokozatuk folyamatosan javul, ahol nem, ott teljesen tájidegen elemként jelennek meg (pl. Márta-bánya meddőhányója). A lyukóbányai meddőhányó fejlődését folyamatosan figyelték, s csak ha kellett, akkor avatkoztak be. Így spontán módon megindult folyamatok alakítják a hányó felszínét. A lerakás során egy teljesen inhomogén szerkezetű és anyagú hányót alakítottak ki, amelyet völgyfőbe telepítettek. Azaz egy homorú formaelem helyett, most lepusztulási térszínt találunk, s a domborzatfejlődés lokálisan teljesen új irányt vett. A hányó formája, szerkezete még nem érte el végleges változatát, ebben a stádiumban több fizikai, morfológiai hatótényező tevékenykedik együtt. A bányatelkeken a fejtések utókezeléseként általában egyszerű felhagyást választottak, tömedékelésre itt kevés esetben került sor. A komolyabb mozgások megszüntetésére a kezdetektől odafigyeltek, mint azt a Perecesi-aknák tömedékelése is mutatja. A technológia fejlődésével az 1950-es évek végétől minden bányában igyekeztek áttérni a frontfejtések alkalmazására, mivel így sokkal nagyobb mennyiségeket tudtak jöveszteni, azonban ez nagyobb összefüggő üregrendszerek kialakulásához vezetett, pl. Lyukóbányán a frontfejtések ~100 m-es homlokszélességűek, 1,0-1,5 km-es kifutási hosszal. A biztosítás nélkül maradó üregek lassan beomlanak, felszínsüllyedéseket okozva az így aláfejtett több km 2 -es területen túlnyúló felszínen (Martos F. 1958), ami befolyásolja a természetes eróziós viszonyokat, s így a felszínfejlődést. A területen összesen ,4 m 2 az alábányászott részek felülete, amely az alábbi módon oszlik meg a 4 telep között: I.: ,7 m 2 ; II.: ,0 m 2 ; III.: ,3 m 2 ; IV.: ,4 m 2. Ha egyenletesen elosztjuk a lefejtett részeket a két vízgyűjtőn, átlag 100 m mélyen lenne az egész területen egy átlagosan 3 m magas üres felület. De a valóságban is a terület több mint fele alábányászott, s több helyen a lefejtett területek egymás felett helyezkednek el (8. ábra). A mintaterületen a süllyedéseket a Lyukó-patak két oldalán és a völgyben húzódó műút mentén elhelyezett pontokon mérték (8. ábra). A süllyedési profilgörbén egy 1,8 m-es maximális mélységű pontból kifelé tartó, lassan csökkenő elmozdulás rajzát kaptuk. A zártkertek engedély nélküli beépítése és város terjeszkedése miatt ma lakott területek alatt is aláfejtések húzódnak (4. 8. ábra). Ezért a felszínen épület és útkárok figyelhetők meg, s a zárt beépítés okozta többletterhelés miatt, előre nem jósolható beszakadások is előfordulhatnak. Éppen ezért kellene fokozottan figyelembe venni a bánya szakemberei által kijelölt védőterületeket, ahol így a természetes tájszerkezet visszaállítása is megtörténhetne. 9

10 AZ ANTROPOGÉN FELSZÍN- ÉS TÁJFORMÁLÁS ÉRTÉKELÉSE A területhasználati változások során a négy időhorizont alatt az alábbi folyamatokat figyelhettük meg. Látható, hogy az egykor kiirtott erdők területét, hogyan veszi birtokba a másodlagos vegetáció. A megtelepedés irányának megfelelően a D-i rész a mozaikosabb, s a nagyobb mértékű intenzív beavatkozások elviselője, míg a vízgyűjtő É-i részén a bányászat megjelenéséig a foltok egysége viszonylag megbontatlan maradt. A gazdálkodás érdekessége, hogy az aszimmetrikus völgyek miatt, az éghajlatilag kedvezőtlenebb, de lankásabb É-ÉNy-i lejtőoldalakat művelték, míg a meredek D-i oldalakon gyakran erdők maradtak. Összességében az antropogén hatások nagymértékű növekedése figyelhető meg (2. táblázat). Az 1800-as években legnagyobb ökogeográfiai stabilitás a negyedére esett vissza. A területhasználati kategóriák száma a duplájára, 20-ra nőtt. A különböző társadalmi rétegek megjelenésével az addig egynemű kategóriák keveredtek, s új folttípusok alakultak ki (16. ábra). Ezek elsősorban az emberi megtelepedés különböző településformáihoz kapcsolódnak. Így a területhasználat diverzitása jelentősen nőtt, a területhasználat egyenletességi értéke újra enyhén emelkedett (0,7). Ezek azonban az eddigi nagy egynemű foltokkal megjelenésével szemben éppen ellentétes folyamatokat takarnak. Igaz ugyan, hogy 1989-re sokszínűbbé vált az emberi területhasználat, amely változatosabb életfeltételeket teremthetne, de ezek 13,6%-a a természetesség alacsony fokán álló meta- és polihemerób folt, s az euhemerób, rontott folttípusok (37,2%) is meghaladták az eddig abszolút dominanciával jellemezhető oligohemerób, természetközeli foltokat (34,2%) (17. ábra). Utóbbiak aránya egyharmadára esett, felszabdalódásuk pedig megnöveli veszélyeztetettségüket. Ezt mutatja az átlagos 2,5-os hemeróbia érték, amely azt jelenti, hogy a terület természetességi foka, a mezoés a polihemerób határán közel van ahhoz, hogy a még mindig nagy kiterjedésű É-i erdőfolt ellenére eléri a kultúrtáj jelleget, s csak mesterségesen fenntarthatóvá válik. Az egységnyi foltsűrűség és a maximális foltszám hatszorosára, 1784-hez képest előbbi húsz-, utóbbi tízszeresére nőtt (2. táblázat). A foltsűrűségi értékek a zártkertek, a nyílt beépítésű területek és az egykori bányaüzemek találkozásánál a legnagyobbak (pl. Erenyő környékén) (5. ábra), s ettől az erdő felé haladva fokozatosan csökkennek, a perecesi vízgyűjtő É-i részén található összefüggő erdő miatt még mindig megőrizve az eredeti alacsony értéket. Az átlagos foltsűrűség azonban többszöröse az ajánlottnak (2. táblázat), az erdő kivételével túlzottan mozaikos. Az izolált megjelenés miatt nagyon apró maradványfoltok már nem feltétlenül képesek stabil életközösség fenntartására. Ezzel összefüggésben az átlagos ökotonsűrűség is duplájára nőtt miközben a maximális érték m/km 2, s a térkép mintázata is hasonló (6. ábra). Viszont az erdő tagolódása és a zártkerteken belüli művelésági változatosság miatt már szinte mindenhol 5000 m/km 2 feletti értéket tapasztalunk. A foltsűrűségi és az ökotonsűrűségi térképen, jól megfigyelhető az ember átalakítás térbeli alakulása is (5. 6. ábra), ahogy a hegységperemi völgyben halad felfelé az emberi beavatkozás, amely közel 100 év alatt okozott minőségi változást Az ipar beindulásakor már 15 év, azaz egy generáció alatt megnőtt a beavatkozás intenzitása, s a déli részen másfészeresére nőtt a folt- és ökotonsűrűség. Újabb 100 év alatt, a nagyipar felfutása után már a terület szinte teljes egészén nőttek az értékek, és a beavatkozások forrásterületén, a jobban igénybevett D-i részeken már legalább a kétszeresére változott. A félszáraz gyepek 1884-től megugró növekedése negatív tájszerkezeti változásokat hordoz, mivel főleg az erdők és a kaszálók helyét foglalják el, de ma már a parlagok is ide kerültek. A kultúrvegetáció megszűnése bizonyos területeken lehetővé tette ugyan biológiailag aktívabb felületek arányának növekedését, azonban a szántó - gyep - erdő irányú szukcessziós folyamat az állandó antropogén hatások következtében általában megrekedt a 10

11 degradált fásszárúakkal tagolt gyepek szintjén, s ez nem feltétlenül jelenti az új gyepterületek ökológiai értékének növekedését. Ennek oka, hogy a leginkább kis ökológiai folyosót alkotó fás-cserjés gyepfoltok hosszúkás alakja miatt a kerület, terület aránya túlságosan kicsi ahhoz, hogy stabil életközösséget tartson fenn (16. ábra). Az igaz, hogy a szegélyzóna magasabb faji diverzitású, ám ezek az É-on érintkező erdőfoltok kivételével, a szántók, kertek gyom és zavarástűrő fajai, melyek kis természetvédelmi értékkel bírnak, s az időnként kaszált foktokról az értékesebb fajokat (pl. leánykökörcsin stb.) is kiszoríthatják (Margóczi K. 1998). A területhasználat egyenletessége az emberi jelenlét ingadozását mutatja (2. táblázat), de az 1989-hez állapothoz képest bekövetkezett változások jól érzékelhetően a további leromlás felé tartanak. A domborzatformálódásban fokozott lepusztulás jelenlétét figyelhetjük meg. A tömegmozgásos folyamatok esetleges aktivizálódásában nem zárhatók ki az aláfejtett területek felett kialakuló elmozdulások hatásai valamint a kedvezőtlen adottságú, de a közelmúltban inaktív lejtők beépítése sem. A mező és erdőgazdálkodás 250 éve még lefedte a teljes területet, s a drasztikus ökológiai változást mutatja, hogy az összességében közel felére csökkent mező- és erdőgazdálkodás területi visszaesését, az első 200 éves hiánya miatt nem ábrázolt mesterséges és technogén felszínek kompenzálják (7. ábra). IRODALOM Csiffáry G. (2002) Régi vadaskertek. in.: Baráz Cs. (szerk.) A Bükki Nemzeti Park : Hegyek, erdők, emberek. BNP Igazgatósága, Eger, pp Csorba P. (1997) Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 113 p. Fűzfa Z. (1998) A Barát-hegy a Bakosok és az Ostoros természeti állapota és története. Pisztráng Kör Egyesület, Miskolc, 15 p. Homoki E. - Juhász Cs. - Baros Z. - Sütő L. (2000) Antropogenic geomorphological research on waste heaps in the East-Borsod coal basin (NE Hungary). in.: Rzętały, M. (red.) Z Badań nad wpływen antropopresji na środowisko. Studenckie Koło Naukowe Geografów UŚ, Sosnowiecz, pp Illyés Zs. (1997) A történeti megközelítés a területhasználat ökológiai értékelésében (Dörögi medence mintaterület). in.: Füleky Gy. (szerk.) A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZKI, Gödöllő, pp Járási L. (2002) Kincstári és uradalmi erdőgazdálkodás. in.: Baráz Cs. (szerk.) A Bükki Nemzeti Park : Hegyek, erdők, emberek. BNP Igazgatósága, Eger, pp Kerényi A. (1994) Talajerózió, talajvédelem. ELTE Kiadó, Budapest, pp Mándy A. - Zsámboki L. (1996) A borsodi-medence szénbányászata. in.: Benke I. - Reményi V. (szerk.). A magyar bányászat évezredes története 2. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, pp Margóczi K. (1998) Természetvédelmi biológia. JATEPress, Szeged, 108 p. Martos F. (1958) A külszín elmozdulását befolyásoló tényezők. Bányászati Lapok. 91. évf. 1. sz. pp Nagy B. (1997) A felszínborítás vizsgálata a Sajó - Hernád hordalékkúp térségében. in.: Füleky Gy. (szerk.) A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZKI, Gödöllő, pp Ökológiai Intézet Alapítvány (2002) Az I-II-III. katonai felvételezés digitalizált alaptérképe. Georeferált alaptérképek. Ökológiai Intézet Alapítvány, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc, Forrás: I-II-III. katonai felvételezés. Sütő L. (2000) Mining agency in the east Borsod Basin, North-East Hungary. in.: Jankowski, A. T. - Pirozhnik, I. I. (ed.) Nature use in the different conditions of human impact. Studenckie Koło Naukowe Geografów UŚ, Minsk, Sosnowiec, pp Sütő L. Kozák M. McIntosh R. Beszeda I. (2001) Secondary mineralisation processes in coal pit-heaps and its impact on the environment in North Eastern Hungary. Environmental Geochemistry and Health, manuscript Zsámboki L. (1988) A borsodi szénmedence bányászata a kezdetektől a II. világháború végéig. Bányászati és Kohászati Lapok 121 évf. 4. sz. pp

12 12

13 13

14 14

15 15

16 5. ábra: A kutatási terület foltsűrűségi térképe a négy időhorizontban 16

17 6. ábra: A kutatási terület ökoton sűrűségi térképe a négy időhorizontban 17

18 7. ábra: A főbb területhasználati kategóriák területi arányainak időbeli változása 18

19 19

20 1. táblázat: A területhasználati foltok hemeróbia értékei Előforduló területhasználati Hemeróbia Megjegyzés kategóriák érték Cserjés, fás legelő 4 Degradált gyepek, fásszárúakkal 3 Erdős-cserjés terület 3 Fiatal erdő 3 2: ha tájidegen fajokból álló erdő, ill. vezeték alatti nyiladék Fiatal erdő tarvágás után 2 Gyümölcsös 2 Ipari telephely 0,5 Kaszáló, nedves gyep 4 Ligeterdő (nedves) 4 Lombos erdő 4 3: ha tűlevelű egyedek is keverednek bele Meddőhányó növényzeti fedettségtől függ 2: ha teljes felszíne növényzettel fedett 1: ha csupasz meddőfelszínek is vannak rajta 0,5: növényzeti borítástól mentes Mocsár, vizenyős terület 4 Nyílt beépítésű terület 1 Szántóföld 2 Száraz gyep 3 Szőlő 2 Szőlő-gyümölcsös 2 Tanya, mezőgazdasági telep 1 Települési zöldterület 1 Tűlevelű erdő 2 Vegyes erdő 3 Vízmosás, erodált árok 3 Zárt beépítésű terület 0,5 Zártkert 2 2. táblázat: A kutatási terület néhány ökológiai mutatója a négy időhorizontban Ökológiai mutatók 1784 I. katonai térképezés II. katonai térképezés III. katonai térképezés :10000 EOTR térkép Ökogeográfiai stabilitás 9,96 26,72 21,27 5,08 Foltsűrűség (db/km 2 ) 2,96 3,74 6,75 40,87 Maximális foltszám (db/km 2 ) Ökotonsűrűség (m/km 2 ) 4612,2 5878, ,7 Területhasználati diverzitás (H) 1,41 1,49 1,63 2,11 Területhasználat egyenletessége (I) 0,61 0,76 0,68 0,7 Átlagos hemeróbia érték 3,5 3,3 3,2 2,6 20

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1

A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 A területhasználat változás főbb tendenciái a Balaton vízgyűjtőjén 1 Dr. Szilassi Péter * 1. Bevezetés A területhasználat változása társadalmi és természeti tényezők térben és időben változó erősségű hatásának

Részletesebben

TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN. Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2

TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN. Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2 TÁJVÁLTOZÁS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE EGY BALATON-FELVIDÉKI MINTATERÜLET (FEKETE-HEGY) PÉLDÁJÁN Szilassi Péter 1 Kiss Richárd 2 Bevezetés Az utóbbi öt évtized gazdasági, politikai,

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben