A Károlyiak szerepe a századi Párád fejlődésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Károlyiak szerepe a 19-20. századi Párád fejlődésében"

Átírás

1 Csiffáry Gergely A Károlyiak szerepe a századi Párád fejlődésében Az újkorban között Párád, mint a debrő-parádi uradalom tartozéka a három Grassalkovich Antal tulajdona volt között azonban az Orczy család, közt pedig Kaán Henrik Sámuel és Szitányi Ullmann Móric, közt gróf Károlyi György ( ) bérli. Miután Grassalkovich (III.) Antal 1841-ben utód nélkül hal meg, az uradalmat nővére, Teréz, férjezett gróf Forgách Jánosné veszi át, aki 1847-ben eladja az akkori bérlőnek, Károlyi Györgynek. 1 Végső soron a Károlyi család Heves megyei birtokait Károlyi György alapozta meg, aki 1847-ben mintegy másfél millió forintért megvette a debrő-parádi uradalmat, amelyhez ig további birtoktesteket vásárolt. Halála előtt, január 13-án, királyi jóváhagyással a családi birtokból elsőszülöttségi hitbizományt alapított. Ezt 1877-től a fia, gróf Károlyi Gyula ( ), Mihály gróf apja kezelte és gyarapította, kinek a halála után Mihály ( ) lett az uradalom tulajdonosa, ill. haszonélvezője. A birtok nagyságát jól jellemzi egy 1909-ből vett adat, amely szerint a hitbizományi uradalom Heves vármegye 20 településének határában holdat foglalt el. A család Nógrád, Békés és Szatmár megyei birtokaival együtt hold kiterjedésű birtokállomány tartozott a debrő-parádi hitbizományhoz. 2 Károlyi Mihály javait a magyar állam elkobozta, az évi XVIII. törvénycikk és az évi XLIII. törvény rendelkezésein nyugvó bírói ítélettel. A konfiskált birtok haszonélvezete az államra szállott át. A birtok, amelyben a forradalmak, a román megszállás nagy pusztítást tett, 1929 közepéig zárgondnoki kezelés alatt állott, majd megosztották az állami tulajdonú erdőkincstár és a Nemzeti Közművelődési Alapítvány között, mely utóbbi a fürdőtelep és a vadaskert tulajdonosa lett. 3 A Károlyiak kezében 1847-től 1921-ig volt Párád, s a birtokosok a község fejlődésére mintegy háromnegyed évszázadig gyakoroltak hatást. 4 A birtokszerző Károlyi György tevékenységéről György gróf Pesten jogot végzett, majd hadnagyként szolgált a császári huszároknál. Itt ismerkedett meg s kötött barátságot gróf Széchenyi Istvánnal, akivel a pozsonyi országgyűlésen 1825-ben együtt vetették meg a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, amikor Károlyi is felajánlotta évi jövedelmének a felét az intézmény javára ben együtt utazták be Németországot, Franciaországot és Angliát. 5 A Károlyi családban Sándor utódai közül a 19. században György gróf lett a hozzá hasonló nagy birtokszerző. Már anyja is ritka előrelátással szerezte meg 1808-ban a nagyértékű fóti uradalmat. Ezzel a családot közelebb vitte az ország szívéhez, Pesthez és Budához. Károlyi DERCSÉNYI - VOIT, köt CSIFFÁRY, VIGYÁZÓ, CSIFFÁRY, BALÁZS,

2 György 1834-ben a Fejér megyei csurgói, 1847-ben a Heves megyei debrő-parádi, 1859-ben pedig a Pest megyei sőregi, majd 1862-ben az Arad megyei mácsai uradalmakat vásárolta meg ban Károlyi György Szatmár megye főispánja, országgyűlési képviselő december 10-én, mivel az országgyűlés tanácskozásain október 3. után is részt vett, a császári haditörvényszék három havi fogságra és forint pénzbírság kifizetésére ítélte. Haynau tábornok a fogságot elengedte. 7 Károlyi György felesége, gróf Zichy Karolina, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök feleségének, Zichy Antóniának a nővére volt, aki Kossuth híveként fontos szerepet játszott az 1849-es vereség utáni nemzeti ellenállásban. Buda császári parancsnoka a hatóság elleni izgatással vádolta, s korbácsolással fenyegette meg. Ezután évtizedekig külföldön - nagyrészt az itáliai Vicenzában - élt, egészen 1882-ig, ekkor Parádsasváron telepedett le. 8 A Károlyi család Habsburg-ellenességére jellemző példa, hogy Károlyi György két fia, Tibor és István 1866-ban kapcsolatban álltak a Klapka-légióval. 9 Az 1848-as, ún. áprilisi törvények eltörölték a jobbágy szolgáltatásokat és a papi tized fizetését, s megtörtént a jobbágyfelszabadítás. A törvény azonban földtulajdonossá csak a volt úrbéres jobbágyokat tette, egy sor kérdésről, a maradványföldekről, erdő- és legelőelkülönözésekről nem döntött. Ez számos konfliktust eredményezett. A parádi lakosok május között Károlyi György erdei kaszálójában, a Haluskás nevezem, három-négyéves fiatal vágásban erőszakkal legeltették az állataikat, s károkat okoztak. Hasonló eset történt a szomszédos Bodonyban is, ezért Heves vármegye fenyítő törvényszéke elé állították az elkövetőket. Párádon nemcsak megtagadták az állatok eltávolítását az erdőből, de a felizgatott helyi lakosok egy nagyobb csoportja baltákkal, botokkal felfegyverkezve fenyegette az uraság erdészeit. A törvényszék szigorú ítéletet hozott, a tetteseket zendülésben marasztalták el. Az elsőrendű vádlottat 15 hónap, a másodrendű vádlottat 12 hónap vasban letöltendő börtönre és közmunkára ítélték. Nyolc további résztvevőt 9-9 hónapra, egyet 2 hónapra, két másikat l-l hónapra ítéltek. Egy személyt, aki igyekezett a viszályt elsimítani, felmentettek. Kötelezték az elítélteket a több mint 1000 forint kár megtérítésére. A lakosok hiába kérvényezték 1848 júliusában Deák Ferenc igazságügyminisztertől a fogságba vetettek szabadon bocsátását, a miniszter elutasította a kérelmüket ban a jobbágyfelszabadításkor a parádi társadalmon belül a birtokosok a lakosság 27,8%-át, a házas zsellérek 41,4%-át, a hazátlan zsellérek pedig 31,1%-át alkották. így nagyvonalakban a személyében szabad parasztság egyharmada rendelkezett saját birtokkal, kétharmaduk birtok nélkül maradt, ők a kialakuló gazdasági-termelési versengésben behozhatatlan hátrányba kerültek. Károlyi György már 1844-ben kísérletet tett az úrbéri illetőségek elkülönítésére, de az megakadt 1848-ban a jobbágyfelszabadítás és a zendülők pere miatt. így a birtokelkülönítés csak 1856-ban kezdődött, és 1865-re fejeződött be. A község határának a zöme a jobbágyfelszabadítás után továbbra is s debrő-parádi uradalom része maradt, így lakosai a nagybirtok árnyékában " éltek. A helybeli birtokszerzésnek elsősorban a domínium szabott szigorú korlátot azzal, hogy Károlyi György elsőszülöttségi hitbizományi alapított. Ennek értelmében a vagyont öröklő elsőszülött fiúutód haláláig kezelte az uradalmat, élvezte a jövedelmeket, miközben a 6 KARÁCSONYI, köt MÁTRAY, TÖRÖK, ; CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, Eger és Vidéke, nov Károlyi Gyula nekrológja

3 többi családtag illő ellátásáról is ő gondoskodott. A hitbizományt tilos volt elidegeníteni, eladni, elajándékozni, nem lehetett a családon belül felosztani, sem pedig kölcsönnel megterhelni. Ezek a szigorú kötöttségek hosszú távon megakadályozták a hazai nagybirtok felaprózódását, s így elősegítették, hogy a magyarországi arisztokrácia tartósan megőrizhesse gazdasági és társadalmi vezető szerepét, amelyet csak az 1945-ös földreform szüntetett meg véglegesen. Párád növekvő számú lakosságának a kevés mezőgazdasági müvelésre alkalmas földterület mellett a megélhetést az uradalomban vállalt munka, a fuvarozás, az erdei munkák, az üveggyárban és a szomszédos recski ércbányában vállalt munka biztosította. Az 1860-as évek elején az évekig tartó aszály és éhínség miatt, majd az augusztusig kitört két tűzvész következtében a gyarapodó népesség egy része a kivándorlást választotta, s a tengerentúlon próbált szerencsét, többen távoli uradalmakban vállaltak summásként munkát. 10 Károlyi György a levert es forradalom és szabadságharc után erőteljes gazdasági tevékenységbe fogott. György grófnak számottevő érdemei vannak a recski ércbányászat megteremtésében. Az előzményekhez tartozik, hogy még 1844-ben Holló József recski gulyás a Károlyi-birtokhoz tartozó Recsk falu melletti Báj-patakban termésrezet talált, viszont az értékes leletet csak öt év múlva, 1849 májusában jelentette a recski bíró, Borsos József a megyei törvényhatóságnak. 11 Amint a recski termésréz leletnek híre ment, az felkeltette a vállalkozók érdeklődését a környék ércbányászata iránt. Párád és Recsk környékén a színesércbányászat kezdetei 1850-ig nyúlnak vissza től a Parádfürdőt körülvevő Fehérkő és Veresvár nevű hegyek lejtőin két pesti nagykereskedő, Wass Ödön és Hochmeister Frigyes kezdett réz- és ezüstérc után kutatni. 185 l-l852-ben már ércelőkészítőt s érczúzót, továbbá igazgatósági épületeket és munkásbarakkokat emeltek. Ez a Pest-Mátrai Bányatársulat 1855-ig termelt ércet, s a dúsított őrleményt a Felvidékre fuvarozták, ahol a Szepes megyei óvízi és óhegyi kincstári kohókban váltották be igen jövedelmezően. E társaság sikerein felbuzdulva Parádfürdőn egy másik bányatársulat is nyitott egy bányát Egyezség néven, szintén a Fehérkő oldalában. Majd 1852-ben Károlyi György birtokos vezetése alatt megalakult a Parád-Mátrai Bányatársulat, amely már a szomszédos Recsk község határában lévő Lahóca hegy déli részén működtetett bányát. Idővel még más bányatársulatok is alakultak a környéken, de komolyabb tőke híján csak az ún. dúsércek termelésére nyitottak bányákat, mert az ún. szegényércek tömeges kitermelésére, az azokból történő érckinyerésre nem vállalkozhattak elegendő pénz és megfelelő technológia híján. (A kitermelésnek ezt a módját a szakirodalom rablóbányászkodásnak nevezi.) Ezért a kisebb bányatársulatok üzemei csak néhány évig voltak kifizetődőek. A fordulatot november 24-én megalakított Mátrai Bányaegylet hozta meg, amely Recsk területén, a Lahócában tartósan ércbányát tudott nyitni, s e vállalat - később jogutódjai - a Lahócára koncentrált réz- és ezüst kitermelését 1979-ig sikerrel folytatta. 12 Végső soron azzal, hogy Károlyi György megkezdte a recski bányanyitással az itteni bányászatot, számottevő szerepe volt a helyi ércbányászat megteremtésében, amely másfél évszázadig tartós megélhetést biztosított a környék lakosainak. Párádon még II. Rákóczi Ferenc létesített egy kisebb üveghutát 1710-ben. Ez az üveggyártó fabrika, amikor a Károlyiak birtokába került az uradalom, már több mint 130 éve fennállt ben már schok 13 metszett és közönséges üveget állított elő. Fényes Elek adatai CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, KUBINYI, CSIFFÁRY, egy schok = egy láda = 60 db üveg

4 szerint ekkor már évente sok ezer üveg parádi gyógyvizet, más néven csevicét palackoztak és szállítottak nagy távolságra. A gyártott üvegféleségek között az orvosi, vegyészeti és gyógyszertári célokra szolgáló üvegek készítése a parádi üzem egyik specialitása volt. Az es események után a hutában (cseh, morva, szlovák, német és magyar) munkás dolgozott. Az l-ben, majd ben elvégzett üzembővítés után a hutában 150 munkást alkalmaztak után már nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett üveghutáról, hanem üveggyárról, amelyben széntüzelésű kemencéket használtak, s a gyártás alapanyagául pedig hamuzsír helyet szódát. A már említett fejlesztések, korszerűsítések eredményeként a gyári munkások száma között nemcsak megháromszorozódott, hanem a termelés is megsokszorozódott. Míg 1840-ben csupán 3500^4000 üveget töltöttek meg kénes és szénsavas ásványvízzel, 1851-ben már évente palackot, majd 1867-től, a huták kibővítése után, évente 3,6 millió palackot állítottak elő. A nagytömegű palackgyártást a közben országos hírűvé lett csevice forgalmazása igényelte. A parádi ásványvíz tömeges forgalmazása, a folyamatosan emelkedő rendelés megalapozta a helybeli üveggyár hosszútávú jövőjét. 14 Károlyi György a debrő-parádi uradalom központjául Parádot választotta. A falura azért is eshetett a választása, mert a település határában nyitották meg az első magyarországi timsóbányát és timsófőzőt a Fehérkő-hegyen, amely 1778-tól 1846-ig állt fenn. Egy másik timsógyártó fabrika a település határában 1787-től 1826-ig üzemelt. 15 Végül is a Fehérkő-hegyi timsóbányászat irányította a figyelmet a már említett, rövid életű ezüst- és rézércbányászatra. Ugyanakkor a Fehérkő-hegyi timsóbánya, ill. timsófőzőhely mellett már 1795-ben báró Orczy József uradalombérlő felépíttetett egy kisebb fürdőházat is. Ezzel Párád fejlődése új lehetőséget kapott, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a település utóbb gyógyfürdővé vált. Végső soron a timsófürdő létesítésének a gondolatát az adta, hogy a kibányászott timsós kőzetből a gyártási eljárás során oldással nyerték ki az anyagot, amelyhez nagyméretű víztározóra volt szükség. A helybeliek a Fehérkő-hegy oldalában lévő timsós forrás vizét már évtizedekkel a bányanyitás előtt használták, felismerve, hogy lábdaganat és lábfekélyek gyógyítására alkalmas. 16 Az egykori Párád határában, a mai Parádsasvár területén, mely akkor még a községhez tartozott, a kénes-szénsavas ásványvíz több forrásból fakadt. E forrás vizének használata II. Rákóczi Ferenc korától, 1710-ből ismert. Az Orczy család bérlete idején a 19. század elején a cseviceforrások vizét 1805-től ivó- és fürdőkúra céljából egyaránt alkalmazták. 17 A csevicefürdőt 1827-ben, míg a timsós fürdőt 1829-ben bővítették fürdő- és lakóházakkal Szitányi Ullmann Móric és Kaán Henrik Sámuel bérlők. 18 E két fürdő fejlődése a 19. század derekáig közel hasonló ütemű volt, viszont ettől kezdve a timsós fürdő dinamikus változásokon ment át ig Károlyi György a fürdő fejlesztésével nem foglalkozott, mivel a vagyonát a debrő-parádi uradalom gyarapítására fordította ben Csatári Ottó a Divatcsarnok című lapban Parádot még másodrendű fürdőink közé sorolta. Lesújtó véleménnyel írt a csevicefürdőről, ahol kevés a szoba, szűkösek a viszonyok, s ráadásul drágán mérik a gyógyvizet CSIFFÁRY, 1998/a A timsóbányászatra lásd: CSIFFÁRY, ; CSIFFÁRY, CSIFFÁRY, 1998/b Uo CSIFFÁRY, 1998/b. 60., CSIFFÁRY - CS. SCHWALM,

5 Parádfürdőn, a timsós fürdőnél 1854-ben elkészült a Zsuzsanna-lak, 1856-ban pedig a fürdőház előtti lejtőn egy díszes épületet emeltek, sok vendégszobával ben megnyílt a gyógyszertár. A postaállomás 1868-ban készült el. A növekvő vendégsereg fogadására ben 28 szobás díszes vendégház készült, 1873-ban felépült az Ybl által tervezett szálloda, 1884-ben a fürdőépület mellett tejcsarnok létesült, 1892-ben átadták az új vendéglőt, s 1893-ban megnyitották az Erzsébet Szállót, valamint a Juliette-lakot. A parádfürdői hegyi strandfürdő a fürdőtelep keleti részén épült. Az úszómedence víztisztító berendezése 1911-ben létesült 20 A Károlyi család a kiegyezés után az eddigi kétközpontú fürdőhelyet - csak a timsós gyógyvízre épülő Parádfürdőre koncentrálva - egyközpontúvá alakította át. A parádi palackozott kénes és szénsavas ásványvizek országos forgalmazása sokkal jövedelmezőbb volt, mint a csevicefürdő bevételei, ezért 1872 után lebontották a csevicefürdőt, s Gyula gróf, a szenvedélyes vadász a helyén vadászkastélyt építtetett és a környező hegyekben nagy kiterjedésű vadasparkot létesített. A Parádfürdő és Sasvár közötti, ill. általában a vendégutaztatás háttérintézményeként felépült a nevezetes Cifra istálló. A fürdőidényben - májustól 1-től október l-ig - a Cifra istállótól induló és oda visszatérő hintókon szállították a vendégeket től a Budapestről és Miskolc felől vasúton érkezőket már Kápolnán fogadták, akiket naponta a menetrend szerint közlekedő fogatokon utaztattak Kápolna és Párád közt tól már Egerből is naponként indított hintókon szállították a fürdő vendégeit ben épült meg a Kisterenye-Kisújszállás közötti vasúti szárnyvonal, amelynek megállója volt a szomszédos Recsken. Ezért ettől az évtől a recski vasútállomás és Párád közt naponta ingázó fogatokon vitték és hozták az utasokat. 21 A parádi völgyben előforduló vasas források vizét - a harmadik gyógyvízfajtát - ugyancsak a 18. századtól ismerték és fogyasztották a környék lakosai. Közülük a Mohos-hegy oldalában fakadó: a Klarissza-forrás nevét viseli, hasonlóképp híres az Ilona-völgyi Szent István csevicekút. Gyógyvízként ezeket meglehetősen későn kezdték el alkalmazni. A forráshozam csekélysége miatt fürdő létesítése nem lett volna gazdaságos, ugyanakkor az ivókúrára csak helyben lehetett használni, mert a benne levő vastartalom elbomlik, csak frissen fejti ki a hatását, ezért nem könnyen palackozható ban kiépítették a Klarissza-forrást tól elkezdték e forrás vizének az árusítását az ivócsarnoknál, s naponként hajnalban merített és dugaszolt piackokban hozták forgalomba. Később, az 1900-as években Parádi Arsen néven elkezdték országszerte árusítani a gyógyszertárakban ezt az emberi szervezet vashiányának a pótlására kiválóan alkalmas vizet. Az első világháború előtt, 1914-ben hat szállodában és hét kisebb panzióban összesen 180 szoba állt a vendégek rendelkezésére. Parádfürdő felszereltségére és komfortosságára jellemző, hogy ez idő tájt a kabinok és a folyosók már gőzfűtésűek, s az egész fürdőtelep villanyvilágítással rendelkezett. A 20. század elején Párád az Osztrák-Magyar Monarchia közismert és kedvelt fürdőhelyévé vált. 22 A Károlyiak kapcsolata Ybl Miklós építésszel Párád építészetében meghatározó jelentőségűek azok a ma is fennálló épületek, amelyeket a neves építész tervezett. Ybl Miklós (Székesfehérvár, ápr Budapest, jan. 22.) CSIFFÁRY, 1998/b. 64. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, CSIFFÁRY, 1998/b

6 külföldi tanulmányai (Bécs, Polytechnikum, majd München) befejeztével Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve társult Pollack Ágosttal (Pollack Mihály fiával), mert nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkákat. Közösen építették át Károlyi György sógorának, gróf Batthyány Lajosnak az ikervári kastélyát. 23 Majd között Károlyi Istvánnak, György testvérének a főépítészeként Foton élt és dolgozott. Itt készítette első jelentősebb épületeit: előbb a fóti kastély épületét építette át romantikus stílusban, majd felépítette a templomot, továbbá az itteni paplak és iskola épületegyüttesét. 24 Később sem szakadt meg a kapcsolata a Károlyi családdal, mert 1857-ben Károlyi Ede radványi kastélyát építette. 25 Károlyi György birtokán először 1869-ben dolgozott Ybl Miklós. Még 1869 elején Párádon a tűzvészben leégett a kastélyhoz tartozó urasági ménesistálló. Ezért az új - utóbb Cifra istállónak nevezett - lovarda épületének a tervét készítette el, miután ennek a megvalósítása volt a fontosabb, a fürdővendégek szállítása végett. így azután 1869 augusztusában már felépült az új lovarda. Még 1869 augusztusában a helyszínen fejezte be a parádfürdői, ún. alsó kastély tervrajzát. Az épület helyén már Grassalkovich (I.) Antalnak, majd az Orczy családnak állt egy kisebb úrilaka. Ehelyett 1872-re klasszicista stílusban felépült az új vadászlak, amely a déli oldalon földszintes lett, az északi oldalán pedig emeletes. Utóbb az épületnek az északi kétemeletes, új szárnyát ugyancsak Ybl Miklós tervezte romantikus stílusban, amelyet 1889-ben Károlyi Gyula építtetett fel. A kastélybővítés során az épületeket, amelyek 44 szobát foglaltak magukba, vezetékes vízhálózattal látták el. E kastélyhoz 1920-ig 60 kat. hold kiterjedésű park és kert is tartozott. 26 Parádsasváron a mai kastély helyén 1872-ig a csevicefürdő épülete állt, amelyet ekkor elbontottak. A sasvári kastély L alakú, romantikus hatású földszinti részét 1872-ben építették, ugyancsak Ybl tervei nyomán. Szintén az ő tervei alapján készült el 1882-ben német neoreneszánsz stílusban az egyemeletes rizalit és a kétemeletes kastélyszárny. A melléképületeket az egykori fürdő épületeiből alakították ki. Megrendelője Károlyi Gyula volt. A parádi műút elágazásánál, a völgy bejáratánál épített kastélyt eredetileg két patak fogta közre, mintegy 20 kat. hold kiterjedésű parkkal. Ez a soktornyú - összhatásában eklektikus jellegű - épület lett a névadója az egykori üveggyári telepnek, majd 1949-től az önálló községnek is, mivel a kastélyt már 1903 előtt Sasvárnak nevezték el a Károlyiak. A kastélyt Károlyi Gyula a fiának, Mihály grófnak szánta vadászkastélynak. Ezért ezzel szemben szemben a patak másik oldalán felépíttette Ybl tervei alapján az uradalmi fővadász házát, mely ma étterem. A sasvári kastély körül 1878-ban 4872 kat. hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített gímszarvasokat megóvják. A Mátrában Károlyi Gyula tenyésztett vadaskertben először szarvast. Később az itteni gímszarvasokból a család bistei (Zemplén megye) és selmeci (Hont megye) vadasaiba is telepítettek. A vadaskert szarvasállománya 1888-ban már 424 db volt. Az 1900-as évek elején muflont is telepítettek a parádi vadasba, amely meghonosodott. A rendszeres vadászatok céljából a vadaskert területén vadásztanyák épültek. A Kékes északi oldalán, a Saskő alatt, 590 méter magasan létesült a Rózsa-szállás, míg a Galyatetőtől keletre 640 méter magasan a Rudolftanya. 2 3 MÉL, 2. köt MNL, 18. köt Lásd RNL, 19. köt CSIFFÁRY-CS. SCHWALM,

7 A kerített vadaskert 1945-ig megmaradt, egykori telepített állatainak utódai képezik napjainkban a terület vadállományának genetikai alapját. Az egykori urasági vadas területe ma a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett övezete. Károlyi Gyula nemcsak szenvedélyes vadász volt, az ő érdeme Parádfürdő parkosítása 1883-ban. Tevékenységének ma is élő bizonyítékai a fürdőpark százesztendősnél idősebb fái. Igen kedvelte a gesztenyefákat, belőlük a Párád környéki utak mentén sokat telepíttetett. Leghíresebb a Parádfürdő és Recsk közötti, egy kilométer hosszú védett fasor. Eletében ültették az Ilona-völgy mindkét oldalát kilométereken kísérő fasort, a Szent István-csevicén túl egészen a földútig. Hasonló kettős fasor gesztenyefái magasodnak Párád és Parádsasvár között. A gesztenyefák adták a Károlyi-birtok úthálózatának jellegzetességét. Nem csupán az utakat szegélyezték a kedvelt fákkal, hanem Parádsasvár felett egy gesztenyésligetet is telepítettek. 27 A gesztenyefák telepítésének volt egy kevésbé ismert praktikus oka is, nevezetesen a vadgesztenye termését összegyűjtötték és télen megetették a vadaskert állataival. A parkosításnál tartva szót kell ejtenünk a kor egyik neves kertépítőjéről, Jámbor Vilmosról. Jámbor Vilmos (Hárságy, jún Recsk, jan. 14.) a kertészeti ismereteit Angliában szerezte. Már mint ismert kerttervező tért vissza Magyarországra ben Alcsúton működött. Legnevesebb alkotásai a Margit-sziget parkosítása volt. Mintaszerű parkot tervezett Vácrátóton is. Kimagasló munkái Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó, Nagykároly, Tóalmás, Tápiógyörgye parkjai. 28 Jámbor Vilmos a Károlyi családdal még Nagykárolyban töltött évei során került kapcsolatba. Bizonyára az ő hívásukra telepedett le idős korában Recsken, ahol 800 hold földet vett, és utóbb botanikus kert alapjait vetette meg azzal, hogy a faluban ő létesítette az első hazai exota fákban és cserjékben bővelkedő faiskolát. Ő volt az, aki sikerrel telepített szabolcsi jonatánalmát a Károlyiak Sándor-réti majorjában. 29 Ezen kívül még Párád parkjai is őrzik a neves kerttervező munkásságának az emlékét között a község határának 63-65%-át erdő borította. Az erdősültségnek ez a magas aránya hazai viszonylatban ritka. A Károlyi-uradalom nagy gondot fordított az erdők védelmére, gondozására és a fakivágások nyomán az újabb erdőtelepítésekre közt 133 kat. hold új erdőt telepítettek. A Károlyiak kitörölhetetlen emlékét őrzik a falu jelenkori földrajzi nevei. Károlyi György unokájáról kapta a nevét az Ilona-völgy és Ilona-patak. A gróf egyetlen leánya, Pálma ( ) 1869-ben férjhez ment DessewfTy Aurél ( ) grófhoz, s a házasságukból 1871-ben született Ilona leányuk. Károlyi György jó barátjáról s egyben Gábor fiának a keresztapjáról, Széchenyi István grófról nevezték el a sasvári határban álló Széchenyi-hegyet. Károlyi Gyula szintén jó barátjáról, gróf Wenckheim Rudolfról nevezte el a ma is meglévő vadásztanyát Rudolf-tanyának, azért mert ő volt, aki a gímszarvast a vadaskertbe telepítette. Gyula gróf a leányairól nevezte el a Parádfürdőn emelt létesítményeket. Első házasságából született Erzsébet ( ); Mihály gróf nővére, róla kapta nevét az Erzsébet Szálló. A második házasságából született Zsuzsanna ( ) a névadója a Zsuzsanna-laknak, míg az húgáról, Júliáról (1883-?) nevezték el a Juliette-lakot. Károlyi Mihályt, miután háromévesen elvesztette fiatalon elhunyt édesanyját, nővérével együtt a nagyanyja, özvegy Károlyi Edéné, született gróf Kornis Clarisse ( ) nevelte fel, aki első férje halála után hozzáment Károlyi Sándorhoz ( ). Miután Mihály Uo MÉL, 1. köt CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, MNL, 10. köt. 159.; Jámbor Vilmos tevékenységére lásd LAPOSA,

8 gróf rendkívül szerette a nevelőszüleit, nagyanyjáról és annak második férjéről nevezte el a Klarissza-forrást és a Sándor-rétet. Az 1848-as polgári forradalom után a jobbágyfelszabadítás sajátságai következtében a község határának zöme a debrő-parádi uradalom része maradt, amely az egyre növekvő lakosság soraiban földhiányt eredményezett. A paraszti kézen lévő földterület nem csupán kevés, de gyengébb minőségű volt, különösen a legelő és rétföldeknél. A mintegy 1000 kat. hold mezőgazdasági müvelésre alkalmas faluhatár 1/4 része az uradalom kezén volt. A falu gyarapodó népességének egy része az 1860-as évek derekától, majd fokozottabban 1880-tól 1920-ig az amerikai kivándorlást választotta. Ezzel egyidejűleg, közel földnélküli lakos évente más uradalmakban vállalt summásmunkát. Összességében az uradalom hatása következtében a falu paraszti lakossága egy késleltetett, lassú polgárosodás útján haladt. Ugyanakkor a Károlyiak látványos és időtálló építkezései, a fürdő fejlesztése, az üveggyár bővítése, a recski ércbányászat megkezdése hosszú távon megalapozták nemcsak Párád országos üdülőhellyé válásának a lehetőségét, hanem az ipari munkahelyek teremtésével elősegítették á tágabb környék lakosainak a megélhetését is. Párádon és Parádsasváron napjainkban nem csupán az épített környezet, a fürdőtelep és a szállók, hanem a parkok, az útmenti fasorok, továbbá a környékbeli erdőtelepítések őrzik a Károlyiak itteni keze munkáját. Felhasznált irodalom BALÁZS, CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, CSIFFÁRY, CSIFFÁRY, CSIFFÁRY, CSIFFÁRY, 1998/a. CSIFFÁRY, 1998/b. CSIFFÁRY, DERCSÉNYI - VOIT, KARÁCSONYI, KUBINYI, LAPOSA, Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona. Bp., Csiffáry Gergely - Cs. Schwalm Edit: Párád. Szerk. Bán Péter. Bp., Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon. In: Archívum, 16. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, ^15. Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából. Kiállítási katalógus. Szerk. Bodó Sándor. Miskolc, Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Szerk. Bán Péter. Eger, A mátrai üveghuták története. In: Archívum, 15. Szerk. Bán Péter - Csiffáry Gergely. Eger, Ásványvizek, gyógyvizek és fürdők Heves megyében. In: Agria, Szerk. Petercsák Tivadar - Szabó J. József. Eger, Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata. In: Hevesi Honismeret, 5. sz Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. 3. köt. Bp., Karácsonyi János: A nagykárolyi gr. Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. 1. köt. Bp., Kubinyi Ferenc: A recski termés rézről Heves megyében és a diorit képletről. In: Magyar Honi Földtani Társulat Munkálatai. Pest Laposa József: Jámbor Vilmos ( ). In: Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos - Pintér János. I-P. Bp., Az Egri Múzeum Évkönyvének elnevezése a 18. kötettől

9 MÁTRAY, Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49- ben. Bp., MÉL Magyar Életrajzi Lexikon, 1-2. köt. Bp., MNL Magyar Nagylexikon, 10., 18. köt. Bp., 2000., RNL Révai Nagy Lexikona, köt. Bp., TÖRÖK, Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről. Bp., VIGYÁZÓ, Vigyázó János: Parádfürdő környékének részletes kalauza. Bp., Károlyi György

10 Parádsasvár

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest.

LİRINTE. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A RÉ- MAJOR, ELİTÉRBEN: JÓKAY IHÁSZ LAJOS Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly Budapest. LİRINTE 1934. A LİRINTEI VÍZIMALOM ZSILIPJE, A ZÚGGÓ Az eredeti kép tulajdonosa: Jókay Károly

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82.

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY 1897 2015 TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. ELŐZMÉNYEK Az 1800-as évek második felében Örkény községben Pálóczi Horváth Istvánnak és feleségének köszönhetően

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Csapody kastély Ádánd

Csapody kastély Ádánd Csapody kastély Ádánd Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza BUZIÁSFÜRDŐ 1905-ig Buziás, város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik. Buziásfürdő/ Băile Buziaş, németül Busiasch (Temes megye) Hozzátartozó falvak: Bakóvár és Nagyszilas

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Bükki Kék. Jelvényszerző túra

Bükki Kék. Jelvényszerző túra Bükki Kék Jelvényszerző túra A Hegyiember és Baráti Köre 2016. április 1-től meghirdeti a Bükki Kék elnevezésű jelvényszerző túrát a Bükk hegységben. A túra során a Bükk-hegység varázslatos útjain, ismert

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

önkéntes tűzoltó egyesület elnevezése Képviselő székhelye Bélapátfalvai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Sas Attila pk. 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 74.

önkéntes tűzoltó egyesület elnevezése Képviselő székhelye Bélapátfalvai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Sas Attila pk. 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 74. Heves Megyei Katasztrófavádelmi Igazgatóság által, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi 33. /5/ bekezdése alapján ellenőrzött önkéntes tűzoltó egyesületek önkéntes

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai

Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai 1. számú melléklet Tarnaméra Községi Önkormányzat' önkormányzat és a hozzá tartozó önkormányzati intézmények összevont adatai (adatok ezer Ft-ban) Előirányzat Követelés Főbb bevételi előirányzatok Eredeti

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Irányár: 400 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 7.Fpk.07-13-000400 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p23398

PÁLYÁZAT. Irányár: 400 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 7.Fpk.07-13-000400 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p23398 PÁLYÁZAT M1 Autópálya Óbarok pihenőhelynél étterem és félkész szálloda eladó Irányár: 400 000 000 Ft Eljárás ügyszáma: 7.Fpk.07-13-000400 Az eljárás linkje: https://eer.gov.hu/palyazat/p23398 Pályázat

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

A bíróságok története

A bíróságok története A bíróságok története Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy utca 1.) 1871-ben Heves megyében a Törvényszék székhelye Eger, a járásbíróságok székhelye pedig Eger, Heves, Pétervására, Hatvan Gyöngyös és Tiszafüred

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Felnőtt Háziorvosi ellátási körzetek

Felnőtt Háziorvosi ellátási körzetek 1. számú melléklet 1 16/2002. (VI. 21.) sz. önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete (28/2012. (VII. 13.) sz. Ör. 1. számú melléklet) 1. számú körzet Felnőtt Háziorvosi ellátási körzetek Alkotmány utca,

Részletesebben

É R T E S Í T É S. a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes: 2010. szeptember 1-től (üzemkezdettől)

É R T E S Í T É S. a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes: 2010. szeptember 1-től (üzemkezdettől) AV-6/2010. 3300 E G E R : 06 / 36-521-100 Mátyás király út 134. fax: 06 / 36-521-110 É R T E S Í T É S a Hivatalos Volán Autóbusz Menetrend Heves megyei ( 4 sz. ) kötetéhez Érvényes: 2010. szeptember 1-től

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Csányi Kálmán (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

FELNŐTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK. 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet Áchim A. utca Ady E. utca Árpád utca

FELNŐTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK. 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet Áchim A. utca Ady E. utca Árpád utca 1. melléklet FELNŐTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet Áchim A. utca Ady E. utca Árpád utca 7 vezér (Szabadmájus) tér Alkotmány utca Arany J. utca Attila utca Akác utca Batthyány

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok GERENDAHÁZAK Készházas oldalak Készházak & könnyûszerkezetes otthonok V A JÖVÕ egyik meghatározó építési technológiája. A megbízhatóságot, a kényelmes, kiszámítható építkezést, a minõséget, a stabil árakat,

Részletesebben

É R T E S Í T É S. a Hivatalos Autóbusz Menetrend 4 sz. kötetéhez Érvényes: 2009. szeptember 1-tıl

É R T E S Í T É S. a Hivatalos Autóbusz Menetrend 4 sz. kötetéhez Érvényes: 2009. szeptember 1-tıl 1 AV-3/2009. 3300 E G E R : 06 / 36-521-100 Mátyás király út 134. FAX: 06 / 36-521-110 É R T E S Í T É S a Hivatalos Autóbusz Menetrend 4 sz. kötetéhez Érvényes: 2009. szeptember 1-tıl A menetrendben meghirdetett

Részletesebben

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu KOMÁROMI Klapka György Múzeum 2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu Ikt. szám: 6/2014 Tárgy: Szakmai beszámoló a 3506/01895 számú pályázat elszámolásához

Részletesebben

Ybl Egyesület SZMODITS JULIA

Ybl Egyesület SZMODITS JULIA SZMODITS JULIA Ybl Egyesület Az Ybl Egyesület Közhasznú Szervezet Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Egyesülete néven 1995-ben alakult, hogy szakmai és baráti közösségbe fogja össze a jogelõd intézmények: az

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Így csináljuk a mi vidékünkön! Konferencia Európa Kulturális Fővárosában

Így csináljuk a mi vidékünkön! Konferencia Európa Kulturális Fővárosában Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben