Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Átírás

1 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk alapelveit kialakító értékek A pedagógiai program elkészítése során összegyűjtöttük azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyek mentén megfogalmaztuk nevelő-oktató munkánk alapelveit. Ezek az értékek: - a türelem, a tolerancia, egymás tisztelete, megbecsülése, a másság elfogadása - a nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör - a jól hasznosítható tudás - a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartási normák elsajátítása - a környezet, a természet megismerése, megóvásának fontossága - a hagyományok megismerése, a magyarságtudat megerősítése - az esztétikai, művészeti értékek megismerése, tisztelete - a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése - a pontosság, igényesség és kitartás a munkában A fentiekben megfogalmazott értékek közvetítését alapfeladatunknak tekintjük. Alapelveink a nevelő-oktató munkánkban A következőkben fogalmaztuk meg legfontosabb pedagógiai alapelveinket: - A gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztése a legfontosabb. Minden gyermek kapjon lehetőséget arra, hogy megtalálja, miben tehetséges. - Tanulóink nyugodt, szeretetteljes légkörben nőjenek fel. - Ismerjék meg és sajátítsák el a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alapvető emberi normákat. - Iskolánkat megalapozott, a középiskolában jól hasznosítható tudással hagyják el. - Tapasztalják meg a művészetek, a kreatív tevékenységek személyiségformáló hatását. - Alakítsuk ki bennük a tudás, a munka megbecsülésének igényét. - Kapjanak iránymutatást ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket.

2 - Tudatosuljon bennük környezetünk megóvásának, a természeti értékek védelmének fontossága. Nevelő-oktató munkánk céljai és feladatai Céljaink: Nevelő-oktató munkánk céljait és feladatait pedagógiai alapelveink alapján a következőképpen határoztuk meg: Célunk, hogy iskolánk tanulói megszeressék az iskolát, mert itt nyugodt légkört, törődést, segítő kezeket találnak. A szeretet kötődést is jelent, amelyet iskolai hagyományaink, névadónk munkásságának megismertetésével szeretnénk erősíteni. Segítenünk kell diákjainkat képességeik kibontakoztatásában. Minden tanulónk számára biztos, jól hasznosítható tudást kívánunk közvetíteni. Önálló ismeretszerzésüket a könyvtár adta lehetőségeket felhasználva fejlesztjük. Szándékunk, hogy önállóan dönteni tudó, tetteiért felelősséget vállalni képes diákokat neveljünk, akik ismerik és betartják az alapvető emberi normákat. Törekvésünk, hogy a gyermekek a pedagógusi és gyermekvédelmi tevékenységnek köszönhetően megkapják a szükséges, egyénre szabott gondoskodást. Kiemelt célunk, hogy diákjainkat képessé tegyük a változásokhoz való alkalmazkodásra, a mindennapi élet kihívásainak való megfelelésre. Mindezt tanulóinknak a kiemelt kompetenciaterületeken történő fejlesztésével kívánjuk elérni. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.

3 Feladataink: Az alapfokú oktatás-nevelés valamennyi szakaszában alapfeladataink a következők: Szilárd, biztos, használható alapismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek, képességek fejlesztése, alapfokú általános műveltség megszerzésének biztosítása. A képességek folyamatos fejlesztése tanórai és tanórán kívüli (szakkörök; korrepetálások; egyéni foglalkozások; versenyek) tevékenységek formájában valósul meg. A nyugalmat, a törődést, a segítő kezeket különösen az alsó, de felső tagozaton is a pedagógusok személye jelenti a gyermekek számára. A tanító nénik, napközis nevelők, osztályfőnökök, szaktanárok napi rendszeres kapcsolatban állnak tanulóinkkal. Nyitottak vagyunk a diákok problémái iránt. Ha szükséges, akkor a szülővel, iskolapszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel vagy külső szakemberrel vesszük fel a kapcsolatot a probléma megoldásának érdekében. Tenni kell azért, hogy a gyermekek lelki-testi fejlődését gátló tényezőket el tudjuk hárítani. A tanulók pedagógusok iránti bizalmának folyamatos fejlesztése ezért kiemelt feladat, amely napi beszélgetések, rendszeres érdeklődés, osztályfőnöki órákon való közös megbeszélések, tanórán kívül kirándulásokon, szabadidős tevékenységek ideje alatt a gyermekekkel való odafigyelő, nyílt kommunikáció útján valósulhat csak meg. Ezzel erősítjük iskolánkhoz való kötődésüket, segítjük közösségbe való beilleszkedésüket is. A magatartási, erkölcsi normák elsajátíttatása a tanórai-és tanórán kívüli tevékenységek során valósul meg (sportfoglalkozások, napközi, szakkörök, kirándulások). Iskolánk magatartási, erkölcsi normái fogalmazódnak meg a DÖK közreműködésével készült házirendben. Az egészséges életmódra, környezetvédelemre történő nevelés az osztályfőnöki, biológia-, kémia-, földrajzórákon folyamatosan történik. A tanulmányi kirándulások, sportfoglalkozások, külső előadók osztályfőnöki órákra történő meghívása sokat segítenek e nevelési terület feladatainak sikeres megvalósításában. Fontos feladat a testmozgás, a rendszeres testedzés fontossága iránti igény erősítése, valamint lehetőségek nyújtása a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Nevelő-oktató munkánk kiemelt feladatai a kulcskompetenciákra épülnek a következő területeken: Énkép, önismeret A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Környezettudatosságra nevelés

4 Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Nevelési feladataink megvalósításának színterei: a tanítási órák, a különféle szabadidős tevékenységek, a napközis foglalkozások. Célok és feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető (1-2. évfolyam) és kezdő (3-4. évfolyam) szakaszában Célunk, hogy - az óvodából eltérő neveltségi szinttel érkező kisdiákok számára a türelemmel és szeretettel történő beszoktatás által váljon zökkenőmentessé az átmenet - segítsük az új közösségbe való beilleszkedésüket - kialakítsuk bennük az iskolához való kötődést az új, pozitív élmények által - tapasztalják meg a mindennapos segítséget, érezzék a gondoskodást - fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket, a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket - egyéni képességeiket változatos pedagógiai módszerekkel fejlesszük - teret biztosítsunk óriási mozgásigényüknek és természetes érdeklődésüknek - elsajátíttassuk a tanulási technikákat, az önálló ismeretszerzést - csökkentsük alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor az átmenet nehézségeit Feladatunk, hogy: - a kiemelt kompetenciaterületek fejlesztésére nagy hangsúlyt helyezzünk - fokozott figyelemmel vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulási tevékenységek felé - alkalmazzuk az aktív tudás megszerzésére irányuló pedagógiai módszereket (kooperatív technikák) - pedagógiai munkánkat igazítsuk a gyermekek életkorához, egyéni képességeihez (differenciálás) - megalapozzuk tanulási szokásaikat - példákat adjunk, mutassunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;

5 - a tanár diák viszonyban erősítsük a segítő-tanácsadó státuszt - közreműködjünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában - csökkentsük azokat a hátrányokat, amelyek a gyermekek eltérő szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak - támogassuk az egyéni képességek kibontakozását - erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat Célok és feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink: - folytassuk és erősítsük az első-második szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését - folyamatosan történjen a tanulási technikák, az önálló ismeretszerzés továbbfejlesztése - kapjanak minél több életkoruknak megfelelő feladatot, mellyel bekapcsolódhatnak az iskolai célok megvalósításába, erősítve ezzel közösséghez való tartozásukat, és megalapozva a társadalomba való beilleszkedésüket - életkoruknak megfelelő szinten ismerjék a külső társadalmi környezet károsító hatásait, és kapjanak módszert a problémás szituációk sikeres kezeléséhez - ismerjenek meg életvezetési modelleket - kapjanak segítséget a serdüléssel járó különféle problémák kezeléséhez - biztosítunk lehetőséget jogaik és kötelességeik gyakorlására - tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre Feladataink: - a személyre szóló fejlesztés a felső tagozatba lépve se kerüljön háttérbe, hanem a differenciálás lehetőségével élve a tanulókat képességeikhez mérten fejlesszük - vegyük figyelembe, hogy az alapozó szakaszban a tanulók gondolkodása főleg az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz kötődik, míg a fejlesztő szakaszban már előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás - alakítsuk ki bennük az önálló ismeretszerzésre való képességet - fejlesszük önismeretüket, együttműködési készségüket, a közösségi életben történő helytállásukat - tudatosítsuk a diákokban a közösségek demokratikus működésének szabályait

6 - erősítsük nemzettudatukat, törekedjünk a nemzeti hagyományok minél szélesebb körű megismertetésére, valamint fejlesszük a különböző kultúrák megismerés iránti igényüket A napközis nevelés alapfeladatai: - a hatékony, önálló munkára nevelés - a szabadidő hasznos eltöltésére történő nevelés - a társas kapcsolatok irányítása - az egészséges életmódra nevelés Tanulási módszerek és technikák fejlesztése a napköziben 1. évfolyam: - a tanszerek, a tanuláshoz szükséges eszközök célszerű elhelyezése, használata - a tanulási idő közös megszervezése - egyéni tanulási sorrend megállapítása - a verstanulás technikája - önellenőrzés 2. évfolyam (az 1. évolyamnál felsoroltakon kívül): - egyéni időtervezés a második félévtől - az olvasmánytartalom megjegyzésének, reprodukálásának technikája 3. évfolyam (az 1-2. évfolyamnál felsoroltakon kívül): - a szóbeli tanulás technikája - a célszerű egyéni tanulási sorrend megállapítása - az idegen nyelv tanulásának technikája az idegen nyelvet tanuló osztályokban 4. évfolyam (az 1-3. évfolyamnál felsoroltakon kívül): - az eltérő jellegű tantárgyak tanulási technikája - az idegen nyelv tanulási technikája Felső tagozat (az 1-4. évfolyamnál felsoroltakon kívül): - az egyes tantárgyak tanulási technikája - a vázlat- és jegyzetkészítés technikája - az ismétlés helyes módja

7 A nevelő-oktató munkánk eszközei és eljárásai Az oktató-nevelő munka eszközei mindazok a pedagógiai módszerek, amelyek alkalmazásával a nevelési folyamat megvalósul. Pedagógusaink ezen módszerek széles skáláját alkalmazzák (meggyőzést, felvilágosítást szolgáló, ösztönző, pozitív magatartásra vagy a negatív viselkedés ellen ható módszerek). Az alapfokú oktatás alapozó szakaszában (5-6. évfolyam) a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével nagyobb teret kap az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás arányát iskolánk %-os arányban határozta meg. Célunk azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, amelyek megléte biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem új ismeretek elsajátíttatása a cél, hanem a képességek fejlesztése. Az alapképességek (kommunikációs, olvasási, szövegértési, logikus gondolkodási, szociális készség) fejlesztése bármely tantárgy keretében megvalósulhat. A nem szakrendszerű oktatás keretében segíteni tudjuk a lemaradó tanulókat, megfelelő módon tudjuk fejleszteni az eltérő fejlettségi szinten állókat. A nem szakrendszerű oktatás megvalósításához felhasználjuk a matematika ill. magyar nívócsoportos órák, az idegennyelv-, történelem-, rajz-, technikaórák egy részét; valamint az osztályfőnöki órák keretében konkrétan meghatározott tevékenységi formákban foglalkozunk a tanulás tanításával. A részlétes programokat a helyi tanterv tartalmazza. A könyvtári állomány tervszerű fejlesztése, a tartós tankönyvek, segédanyagok biztosítása együttesen hozzájárulnak a kötelező és nem kötelező foglalkozások eredményességéhez. Az iskolai alapítványunk pénzeszközei, a diákönkormányzat és a sportcélú támogatások, a pályázatokon nyert pénzösszegek felhasználása is hozzásegítik a kötelező, választható és a szabadidős tevékenységek mind változatosabb formai és tartalmi lehetőségeinek biztosításához.

8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Azokat a tevékenységeket tartjuk pozitívnak, amelyek a társadalom és az egyén számára is hasznosak és eredményesek. Feladatunk tehát, hogy a pozitív tevékenységek lehetőségét biztosítsuk és segítsük: értelmi nevelés: A tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon egyaránt folyik. Segíteni az önálló tanulás képességének és igényének kialakítását. Cél, hogy a tanulók eredményesen tudjanak érdeklődésüknek és feladataiknak megfelelő információkhoz jutni és alkalmazni. Mindezt segítik a kötelező tananyag elsajátításán kívül a tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok, könyvtár, szorgalmi feladatok, kulturális programok. E tevékenységek gyakorlása során a tanulásban lemaradók is sikerélményhez juthatnak. esztétikai nevelés: Fontos, hogy környezetét, melyben él és dolgozik, tanul, rendezettnek, esztétikusnak érezze. Fontos a pedagógus személyes példamutatása is, és a tanulók felkészítése saját lehetőségeinek kihasználására. -az iskola, osztályok tisztasága, dekorálása -iskolai kiállítások érzelmi nevelés: Oyan irányban kívánjuk fejleszetni tanulóinkat, hogy értő módon reagáljanak az őket körülvevő környezet jelenségeire. Tanulják meg érzelemiket kifejezni, de a szükséges helyzetben kontrollálni is. Célunk a diákok önismeretének, énképének fejlesztése. egészséges életmódhozra nevelés: Az edzettség, az állóképesség fejlesztése meghatározó. Kialakítása elengedhetetlen és az általános iskolai korosztálynál nem túl költséges formái kivitelezhetőek. További cél, hogy életvezetési ismeretei, modellek alapján el tudja utasítani a káros, egészségtelen dolgokat. Gyakorlási terepe:-osztályfőnöki órák -testnevelési órák -sportköri foglalkozások -kirándulások -versenyek -papírgyűjtés

9 karitativitás, segítségnyújtás: Világszerte felértékelődött a segítségnyújtás szerepe Az iskola feladata kialakítani azokat a képességeket, melyek alkalmassá teszik a gyerekeket a problémás helyzetek kezelésére. Erre jó lehetőség az iskolában: -vöröskeresztes elsősegélynyújtó szakkör, vagy verseny -polgárivédelmi verseny és az arra való felkészítés -fizikai és egészségügyi problémákkal küzdő iskolatársak elfogadása és segítése. értékóvás: A tárgyi és kulturális javak óvása elengedhetetlen és mindennapos feladat. Célunk, hogy kialakítsuk és megalapozzuk a tanulókban a természeti és tárgyi értékekek óvásának igényét. fegyelmezettség: Nem az iskolai szabályok merev betartását értjük ezen, hanem az iskolai-közösségi szabályok értő betartását, a lehetőségek ésszerű felmérését, mások igényeinek tiszteletben tartását. Mindennapos cselekedeteinkkel gyakorolhatjuk és sajátíthatjuk el az értelmezés után a fegyelmezettséget, a rendet. Az iskolai szabályok kialakításában a diákönkormányzatnak aktív szerepe volt. A szülőkkel történő intézményes kapcsolattartás rendjét az SzMSz szabályozza. E rendszer keretei közt történik a tájékoztatás, együttműködés a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola leképezi a társadalmat, annak változásait. Kiemelt szerepe van az iskola és a szülők közötti kapcsolattartásnak, hiszen a közösségi nevelés szempontjából elsőrendű fontosságú a család. Meghatározó az óvoda és az iskolán kívüli közösségek (sportegyesületek, egyéb közösségek) szerepe is. A nevelőtestület egyik feladata, hogy felkészítse a diákokat a társadalomba való beilleszkedésre, az ehhez szükséges magatartási normák elsajátíttatásával. A gyerekek a nap nagy részét az iskolában töltik, így itt számos színtere van a közösségfejlesztésnek. Az integrált oktatás-nevelés valamennyi formája az esélyegyenlőség megvalósulását segíti, elősegíti mind az SNI tanulók, mind a befogadó közösség szociális készségeinek fejlődését.

10 A közösségfejlesztés fontos eleme a helyes önismeret és emberismeret, a fogyatékosság tényének kezelése, elfogadása és elfogadtatása. Közösségformáló erő lehet a különféle tanulásszervezési módszerek alkalmazása: támogató közösség, tanulócsoportok kialakítása, projektmódszer, kooperatív tanulási technikák, rugalmas tanulásszervezés, alternatív módszerek. A gyermekvédelmi felelő munkájának egyik kiemelt feladata, hogy a hamozottan hátrányos helyzetű tanulók minél több olyan programban vehessenek részt, amely elősegíti személyiségük fejlődését, a közösségbe való beilleszkedésüket. Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: - a tanórák (kiemelten az osztályfőnöki órák) - a napközi - a szakkörök - a diáksport-egyesület foglalkozásai - a tanulmányi kirándulások, erdei iskolák - iskolai ünnepélyek - versenyek, vetélkedők - az iskolai könyvtár - színház-és mozilátogatások - múzeumlátogatások - a diákönkormányzat rendezvényei A diákönkormányzat (DÖK) működése: A közoktatási törvény rendelkezése alapján a tanulók iskolánkban is létrehozták érdekképviseleti szervüket, a diákönkormányzatot. A gyerekek javaslataikat, véleményüket diákönkormányzaton keresztül hozzák nyilvánosságra. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. Az osztálytitkárokon keresztül a diáktanács véleményt formál a házirenddel kapcsolatban, megrendezi a diákkonferenciát, diákgyűlést. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról, részt vesz szabadidős, kulturális és sportprogramok szerevezésben. A közösségfejlesztés során kiemelt kompetenciaterületek:

11 Anyanyelvi kommunikáció: Ennek a kompetenciaterületnek a keretében a saját és a közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése a cél. A gyerekek gyakorolhatják a közösségi, nyilvános megszólalás formáit, az érvek és ellenérvek gyűjtését, ütköztetését. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, a mások véleményének megismerésére való igényt. Szociális és állampolgári kompetencia: Ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztése során a diákok a közösségi beilleszkedés feltételeit ismerik meg, továbbá azt, hogy az egyén milyen módon vehet részt hatékonyan a közösség, a társadalom életében. Megismerkedik jogaival, kötelességeivel. Az iskola kiemelt feladatai a közösségfejlesztés során: neveljen önfegyelemre, felelősségvállalásra, becsületességre, mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására alakítsa ki a diákokban az önértékelés, a helyes értékítélet képességét alakítsa ki és erősítse a tolerancia, a másság elfogadásának képességét a tanulókat nevelje környezettudatos szemléletben közvetítsen hagyományokat (hon-és népismeret), erősítse a magyarságtudatot biztosítson lehetőséget és teret a közösségi cselekvéseknek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Diagnosztizálás: Az iskolába érkező tanulók magatartási problémáinak kiszűrője az osztálytanító, aki kérheti a probléma feltárásának és megoldásának lehetőségeihez külső szakemberek segítségét. 1. Az iskolapszichológus felmérései, segítése, támogatása. 2. További probléma esetén a Nevelési Tanácsadó szakembereinek bevonása.

12 3. További vizsgálatok szükségessége esetén a diagnózis megállapításához igénybe lehet venni a Fővárosi Önkormányzat Budai Gyermekkórházának neurózis osztályát, valamint a különböző Szakértői Bizottságokat is. 4. Valamennyi osztályban igénybe lehet venni az iskolapszichológus segítségét a pontosabb diagnózishoz. 5. Szociometriai vizsgálatokkal a peremhelyzetben lévő tanulók kiszűrése. Tevékenységek: Szülőkkel konzultáció, meggyőzés, hogy vegyék igénybe külső szakemberek (Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ) segítségét. Amennyiben a feltárt okok mögött olyan irányú probléma rejlik, akkor gyermekvédelmi segítségnyújtás a törvényi háttérnek megfelelően. A szakemberek javaslata alapján a megfelelő tennivalók beépítése a mindennapi gyakorlatba nagy türelemmel és segítő szándékkal: - az órán speciális feladatok adása - a tanórán kívüli programok közül megfelelő ajánlása - sikerélményhez juttatás - az értékelés, a dicséret eszközeinek egyéni alkalmazása - a szülőkkel rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartás - bevonás kortárscsoportú tevékenységbe konkrét feladatokkal Osztályszinten a szociometriai vizsgálattal a peremhelyzetben lévő tanulók beilleszkedésének segítése. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetség: ha a tanuló adottságai alapján az átlagos teljesítménynél többre, jobbra képes. Ezt észre kell venni, és egyénre szabott fejlesztéssel segíteni kell eme képességeinek kibontakoztatásában. A fejlesztés színterei:

13 kötelező szakrendszerű tanórák nem szakrendszerű tanórák nem kötelező tanórai foglalkozások tanórán kívüli tevékenységek Fejlesztési tevékenységek: a szakrendszerű tanórákon történő differenciálással a nem szakrendszerű órákon a kulcskompetenciák (ezen belül a kreativitás, információs és együttműködési készségek) fejlesztésének segítségével, különböző projektmunkák, páros- és csoportmunka alkalmazásával gyűjtőmunkával, szorgalmi feladatokkal, a tanórákra történő külön felkészüléssel az emelt szintű oktatás (matematikából az 5.évfolyamtól) felkínálása a mérési eredmények alapján, ahol több, speciális ismeret elsajátítására nyílik lehetőség, erre biztosíték a tanár és a kerettantervre épülő helyi tanterv az eredményes nyelvoktatás előkészítése érdekében az 1-3. évfolyamon válaszható jelleggel lehetővé tesszük az idegen nyelv játékos tanulását az idegen nyelv oktatását differenciált képességfejlesztéssel, szakkörökkel tesszük hatékonyabbá, ezért e foglalkozások a tervezéskor előnyben részesülnek testnevelés: - HDSE foglakozásai - sportversenyek (iskolai, kerületi, országos) Ezeken a foglalkozásokon különös figyelmet fordítunk a különböző kulcskompetenciák fejlesztésére (pl. :együttműködési készség, konfliktuskezelés- és megoldás, fizikai- és mentális egészségre nevelés) rajz és művészetek: különböző versenyekre, pályázatokra (iskolai és külső) benevezés és segítségnyújtás az alkotások létrehozásában ének-zene: szereplési lehetőségek biztosítása az iskolai és iskolán kívüli ünnepélyeken és versenyeken, rendezvényeken művészeti szakkörök működtetése (kreativitás fejlesztése, önálló munkára nevelés) Különös gondot kell fordítanunk a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra, hogy legyen alkalmuk tehetségüket itt az iskolában gondozni, fejleszteni. Lehetőséget teremtünk arra, hogy ne csak tanulmányi munkájuk javuljon, hanem a diákönkormányzat tevékenységébe bekapcsolódva a közösségi munkában is részt vegyenek.

14 A különböző szintű tantárgyi versenyek a tehetségfejlesztés egy-egy állomásai. A benevezés és az eredményes felkészülés segítése a tanulók és az iskola érdekében kiemelt feladat. Együttműködés más intézményekkel - pályaorientáció: 8. évfolyamos a középiskolák előkészítő tanfolyamaira irányítjuk - szorgalmazzuk a kapcsolattartást a Fekete István nevét viselő társintézményekkel (meghívások, vendégszereplések, irodalmi versenyek) - a Pataky István Művelődési Ház tanfolyamainak, színházi előadásainak, kiállításainak és könyvtárának látogatása - a Kőbányai Szabadidő Központ (KÖSZI) által rendezett versenyeken, foglalkozásokon való részvétel A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban különösen fontos szerepe van a gyermekvédelemnek, a gyermekvédelmi tevékenységnek. A legszorosabb együttműködést kell megvalósítani igazgatógyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök, a napközis nevelő, az iskolapszichológus és a különböző segítő szervezetek között. Kapcsolattartási formák: napi kapcsolat gyermekvédelmi felelős fogadóórája (hetente) esetmegbeszélések szükség szerint a gyermekvédelmi felelős vezetésével Tevékenységek: Helyzetfeltárás - családi környezet (a szülők beleegyezésével) - a család életminősége, szociokulturális körülményei - a szülők kapcsolata az iskolával - a tanulók gyermekvédelmi helyzetének felmérése, a problémák megállapítása. Általános gyermekvédelmi feladatok az elsődleges megelőzés céljával - személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

15 - a gyermeki-tanulói jogok érvényesülése - a családi életre nevelés (osztályfőnöki órák, védőnő segítsége) - etikai nevelés - a szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálása: o tájékoztatás (szülői fórumokon, klubdélutánon) o ismeretterjesztés o pedagógiai-nevelési tanácsadás o iskolai közösségi élmények Az általános gyermekvédelmi feladatok eszközei, módszerei Az általános prevenciós programok beépítése tanórai vagy/és tanórán kívüli szervezeti formákba: o mentálhigiénés programok részeként kábítószer-ellenes program, ismeretterjesztés o bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok o önismereti, kommunikációs-konfliktuskezelési gyakorlatok o pályaválasztási tanácsadás Ezen módszerek alkalmazásánál igénybe vehető külső szervezetek, szakemberek: o a rendőrség (bűnmegelőzés, kábítószer-ellenes program), a kerület drog-programja, o az iskolapszichológus foglalkozásai, életvezetési ismeretek o iskolapszichológus, külső intézet. Speciális gyermekvédelmi feladatok - a gyermekvédelmi problémák tudatos kiszűrése, feltárása - az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése - a szüleikkel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külső segítő intézmények, illetve szakemberek szolgáltatásainak, támogatásának igénybevételére - együttműködés külső segítő intézményekkel Speciális gyermekvédelmi feladatok eszközei, módszerei Minél több információ gyűjtése a gyerekekről, a környezetéről, a gyermek és családja közötti érzelmi kötődés-kapcsolat minőségéről (családlátogatás, kérdőívek, tesztek, megfigyelések különböző pedagógiai szituációkban).

16 Okfeltárás: Hátrányos helyzet - anyagi ok - művelődési hátrányból eredő ok - egészségügyi ok Még nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos. Veszélyeztetettség - anyagi ok - halmozott hátrányok - deviáns, erkölcstelen családi környezet - a gyermek bántalmazása Már veszélyezteti, akadályozza a gyermek egészséges testi-lelki- -szellemi-erkölcsi fejlődését. A módszerek sikeres alkalmazásának feltétele az előítélet-mentes, őszintén megértő nevelői attitűd: - a gyermek és a szülő közötti érzelmi kapcsolat erősítése (az iskolapszichológus bevonásával) - a család igyekezetének, kedvező változásainak elismerése - a tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küzdő tanuló felzárkóztatását segítő programba való bekapcsolódás, - külső segítő intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás: o Nevelési Tanácsadó o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermekvédelmi Munkaközösség (kerületi) o Vadaskert Alapítvány Nevelési Tanácsadó A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarc hátterében többféle ok állhat. Az oki háttér feltérképezésében nagy segítséget jelent számunkra a következő intézményekkel való kapcsolattartás:

17 Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 1115 Budapest, Halmi út 26. Fővárosi 3. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, 1144 Budapest, Füredi park 6. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ, 1108 Budapest, Sibrik Miklós u Fővárosi Önkormányzat Budai Gyermekkórház-Rendelőintézet, 1023 Budapest, Ali u.14. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Utcai Napköziotthonos Óvoda, 1107 Budapest, Kékvirág u. 5. A tanulási esélyegyenlőség megvalósításnak elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

18 Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében lehetőséget biztosítunk sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésére-oktatására. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítse a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának céljai: Az SNI tanulók többi tanulóval történő megfelelő együtt haladásának biztosítása, egyéni fejlesztési terv alapján. Az SNI tanulókban kialakult pszichés hátrányok, másodlagos tünetek kompenzálása, személyiség- és közösségfejlesztés Célunk fejleszteni az integráció valamennyi résztvevőjében (SNI tanulók, pedagógusok, befogadó osztály, szülők stb.) az elfogadást, az együttműködési- és alkalmazkodókészséget. Tevékenységek: (Komplex fejlesztési terv) 1. Amennyiben a tanulási kudarc hátterében organikus eredetű beszédfogyatékosság, és/vagy súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar áll (BNO: F80.1-F81.9), a

19 tanulók sajátos nevelési igényűek, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményei alapján logopédiai osztályokba kerülnek, és itt biztosítjuk számukra a javasolt terápiás fejlesztést. Az intenzív terápiát alsó és felső tagozaton gyógypedagógus-logopédusok végzik. Emellett az alsó tagozaton minden logopédiai osztályban tanító kolléga rendelkezik (posztgraduális képzés) fejlesztő pedagógusi képesítéssel is. Így az ezekbe az osztályokba járó tanulók speciális módszerekkel bíró tanítók segítségével sajátítják el a tantervi követelményeket évfolyamon a nem szakrendszerű órák keretében lehetőségünk nyílik az egyes kompetenciaterületek további fejlesztésére. A logopédiai osztályok maximális létszáma 15 fő. A logopédiai negyedik osztályokban az idegen nyelv tanulásánál a szóbeliségen van a hangsúly, az írásbeliség az ötödik osztályban követelmény ezen osztályokban. A logopédiai osztályok speciális programját, a fejlesztés ütemezését a melléklet tartalmazza. 2. A sajátos nevelési igényű, de a szakértői vélemény alapján integráltan oktatható tanulók habilitációját, rehabilitációját a szakvélemény javaslata alapján a fogyatékosságnak megfelelő végzettségű gyógypedagógus köteles ellátni, vagy a nevelési tanácsadó, vagy más kerületi oktatási-nevelési intézmény által megszervezve. 3. Azon gyermekeknél, akiknél a tanulási kudarc enyhébb fokú részképességgyengeségből és/ vagy szociális hátrányos helyzetből adódik, tehát a Közoktatási törvény értelmében nem sajátos nevelési igényűek, a terápiát, felzárkóztatást a nevelési tanácsadó szervezi meg, fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológus, logopédus bevonásával. 4. A tanulók fejlesztése valamennyi esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik. A fejlesztés részben a rehabilitációs órakeret terhére valósul meg, részben pedig differenciált óraszervezéssel, a tanuló igényeihez alkalmazkodva, egyéni bánásmóddal. A foglalkozások, tanórák során nagyon fontos pedagógiai alapelv a türelem és a motiválás. 5. A szociális hátrányból adódó tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink számára segítség lehet még a fentieken kívül:

20 - napközi igénybevétele (a szociális kedvezmények biztosítása) - a művelődési lehetőségekhez való hozzájutás biztosítása (iskolai könyvtár, nevezési díjak átvállalása, különböző kulturális iskolai rendezvények) - a kiemelkedő képességek felismerése és kibontakozásának segítése. - a pályaorientációban való segítő közreműködés. 6. A tanulási kudarcokat megélő tanulók számára kiemelten fontos a különböző tanulási technikák megismertetése, és a szülők bevonása a tanulás segítésébe. A nem szakrendszerű oktatás keretében külön hangsúlyt fektetünk az egész életen áttartó tanulásra, a tanulás tanítására. A tanulási technikák elsajátíttatására szakemberek segítségét is igénybe vesszük. (pl.: az iskola pszichológus ilyen irányú tevékenysége). 7. A többi felső tagozatos osztálynál az anyanyelv és matematika tárgyakat, valamint az idegen nyelvet a szabadon szervezhető órák terhére csoportbontásban tanítjuk, mely a nem szakrendszerű órák hatékonyságát növeli. 8. Különböző tantárgyak fejlesztő feladatait alkalmazzuk az órai differenciáláshoz. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozásaink során nagyon fontos pedagógiai alapelv a türelem és a motiválás. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tanulóinak jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű. Ennek a területnek legalaposabb ismerője iskolánk gyermekvédelmi felelőse. A segítő tevékenység is elsősorban a gyermekvédelmi felelős koordinálásával történik. Az anyagi feltételek biztosításában iskolánk alapítványa is kiemelkedő szerepet vállal. Tevékenységek: