A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. BaraNya Megyei LevéLtára

Átírás

1 Ba A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r BaraNya Megyei LevéLtára

2 A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r b A r A n ya Megyei levélt á r A A kiadványt támogatta: Írta Kult László, Ódor Imre Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Levéltárunk Magyar NeMzeti rövid LevéLtár története A MNL Magyar Országos Nemzeti Levéltára Baranya Megyei Levéltára (korábban MNL Bács-Kiskun Baranya Megyei Megyei Levéltára Levéltár) elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya MNL Baranya Megyei Levéltára vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan MNL Békés Megyei Hiteleshelyi LevéltáraLevéltárának) egyesítésével MNL jött Borsod-Abaúj-Zemplén létre 1950-ben. E gyűjtemények Megyei Levéltára története egészen MNL Csongrád az Árpád-korig Megyei Levéltára vezethető vissza. A török hódítás MNL Fejér azonban Megyei nem Levéltára csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára emlékeit is jórészt megsemmisítette. A közel 150 éves török MNL uralom Győr-Moson-Sopron alatt Baranya középkori Megye Soproni iratai szinte Levéltára maradéktalanul MNL Hajdú-Bihar elpusztultak. Megyei Levéltára A MNL hódoltságot Heves Megyei követő Levéltára katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára helyi iratok, mivel 1704-ben előbb kuruc, majd szerb csapatok MNL Komárom-Esztergom dúlták fel Pécs jelentős Megyei részét, Levéltára s e pusztításnak MNL Nógrád áldozatul Megyei esett Levéltára a városháza és levéltár is. Így MNL csak Pest a 18. Megyei század Levéltára első évtizedétől maradtak fenn a vármegye MNL Somogy és Pécs Megyei város Levéltára iratai. Pécs város a Széchenyi téri városházán, a vármegye az 1731-ben épült Papnövelde utcai székházában őrizte az iratait. Az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára évi MNL államosításkor Tolna Megyei az Levéltára egyesített levéltár a város abszolút MNL centrumában, Vas Megyei Levéltára a Király utcában, a hajdani Sóház helyén MNL Veszprém ben Megyei Levéltára épített Pénzügyigazgatóság historizáló MNL Zala Megyei stílusú, Levéltára kétemeletes palotájában, illetve udvari szárnyaiban kapott helyet. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A levéltár tudományos munkája elismeréseként 1980-ban elnyerte a tudományos ku- A sorozatban szereplő levéltárak tatóhely minősítést ban új részleggel (Rét u. 9.) bővült az intézmény és 1992 között az időközben veszélyeztetetté vált Király utcai raktár-komplexum rekonstrukciója valósult meg. Az épület- és raktárfelújítás tekintélyes, közel kétszeres férőhelybővítést eredményezett, így 1993 és 1996 között mint- Budapest Főváros Levéltára egy Győr 8 Megyei 000 iratfolyóméternyi Jogú Város Levéltára levéltári dokumentum beszállítására Tatabánya Megyei és elhelyezésére Jogú Város Levéltára került sor ban újabb Vác Város raktár Levéltára (Nyírfa u. 3.) került a levéltár kezelésébe. A további fejlesztések és a tervszerű iratátvételek következtében iratmennyiség tekintetében az MNL Hadtörténelmi Levéltár Baranya Megyei Levéltára az ország egyik legnagyobb vidéki Környezetvédelmi levéltárává és lett, Vízügyi őrizetében Levéltár jelenleg mintegy 17 Magyar 500 folyóméter Felsőoktatási irattal. Levéltári Szövetség 2005-ben került a levéltár kezelésébe a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára (Dobó István u. 89.), ahol Győri Egyházmegyei Levéltár a volt szénbányák munkaügyi iratainak őrzését, feldolgozását, Tiszántúli Református kezelését és Egyházkerületi az azokból történő és adatszolgáltatást Kollégiumi végezzük. Levéltár október 1-jével hatályba lépett Veszprémi a Érseki évi LXI. és Főkáptalani törvény, amely Levéltár a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló évi III. törvény módosításáról rendelkezik. E törvény határozott többek között a megyei levéltáraknak mint szervezeti egységeknek (tagintézményeknek) a Magyar Nemzeti Levéltárba történő integrálódásáról. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Rét utcai részlegében az oktató funkciók erősítését

3 3 célzó TIOP pályázat következtében megvalósuló fejlesztések a 2013-as év végén fejeződtek be. Ennek köszönhetően 2014-től a bútorzatát tekintve megújult, valamint ruhatárhasználati lehetőséggel bővített kutatóteremben többek között egy új informatikai hálózat, négy darab érintőképernyős digitális vitrin melyek egyebek mellett a levéltár gyűjteményében található térképek látványos képi megjelenítését teszik lehetővé és további két munkaállomás áll a diákok és kutatók rendelkezésére. A levéltár tevékenysége Az MNL Baranya Megyei Levéltára igazgatási feladatokat is ellátó, tudományos intézmény. Általános területi levéltárként működik, Baranya megye maradandó értékű iratanyagát őrzi. Feladatkörét többek között az évi LXVI. törvény, illetve a 10/2002. sz. NKÖM rendelet határozza meg. Alaptevékenysége mellett ellátja mindazokat a tudományos, igazgatási, közművelődési feladatokat, amelyeket számára a jogszabályok előírnak. Illetékesség és gyűjtőterület A levéltári anyag védelme és használatának elősegítése érdekében intézményünk nyilvántartja az illetékességi körébe (Baranya megye és Pécs város) tartozó köziratokat képző szerveket és azok levéltári anyagát. Közreműködik azok iratkezelési szabályzatainak véleményezésében, ellenőrzi iratkezelési rendjüket és irattári selejtezésüket. Az iratanyag őrzése és feldolgozása A levéltár gondoskodik a levéltári anyag biztonságos őrzéséről, szakszerű kezeléséről, ennek során a hangés egyéb elektronikus rögzítéssel előállított reprográfiák rendszeres felújításáról. Intézményünk az őrizetében lévő anyagok használatát azok tudományos igényű rendszerezése, rendezése, selejtezése, valamint nyilvántartások folyamatos vezetése, segédletek készítése és közzététele útján segíti elő. Tudományos kutatómunka és publikáció Az MNL Baranya Megyei Levéltára egyrészt a levéltári ismeretek, másrészt a helytörténetírás bázisintézménye. A levéltár dolgozói a helyi tudományos és közművelődési intézményekkel, valamint társadalmi szervekkel együttműködve végzik az illetékességi körükbe tartozó terület Baranya megye és Pécs város történetére vonatkozó forrásanyag feltárását, tudományos feldolgozását és kiadását. Az intézmény a megjelent munkákkal kiadványcserét folytat a társintézményekkel. Levéltárunk eddig megjelent legfontosabb kiadványsorozatai: Baranyai Helytörténetírás ( ); Baranya Monográfia Sorozat ( ); Baranya törökkori forrásai ( ); Baranya (Történelmi Közlemények) ( ); Tanulmányok és források Baranya megye történetéből ( ); Baranyai Történelmi Közlemények ( ). Közművelődés A levéltár közművelődési tevékenysége során levéltárismertető órákat tart, levéltár-látogatásokat szervez, megismerteti a levéltár munkáját, történeti jellegű állandó vagy ideiglenes kiállításokat rendez önállóan vagy társintézményekkel közösen. A levéltár tudományos dolgozói rendszeresen tartanak előadásokat különböző ismeretterjesztési fórumokon, közreműködnek a tanárok szakmai továbbképzésében. Rét utcai részlegünk 2014-től oktatólevéltárként lát el közművelődési feladatokat.

4 4 5 Ügyfélszolgálat Az MNL Baranya Megyei Levéltára közigazgatási feladatokat is ellátó intézmény. Az őrizetében lévő iratanyagból az ügyfelek részére adatokat szolgáltat, illetve egyszerű vagy hiteles másolatokat ad ki. Kutatószolgálat A levéltár a vonatkozó jogszabályok, rendeletek, utasítások figyelembe vételével biztosítja az őrizetében lévő levéltári anyagban való kutatás feltételeit, reprodukciót készít a kért anyagról, indokolt esetben, meghatározott feltételek mellett más levéltárban való kutatásra kölcsönzi a levéltári anyagot. Kutatás a Király, Rét és Nyírfa utcai részlegek kutatótermeiben a nyitvatartási idő alatt végezhető. Évente több száz kutatási engedélyt adunk ki, és ezernél is több kutatási esetet rögzítünk. Jelentősebb irategyüttesek A levéltári iratanyag alapegysége a fond, amely kisebb egységekre, állagokra és sorozatokra tagolódhat. Egy fondba tartoznak valamely szerv, illetve személy maradandó értékű iratai, vagy valamilyen vonatkozás (korbeli, személyi, tárgyi, területi, formai azonosság stb.) alapján összetartozó iratok együttese. A fondoknál nagyobb egység a fondfőcsoport. Az I III. és XVIII XX. fondfőcsoportokba az országos hatáskörű szervek iratai tartoznak. A megyei levéltárak az év előtti irataikat a IV XVI., későbbi irataikat a XVII XXXV. fondfőcsoportokba sorolták be, az évi rendszerváltás utáni iratoknak pedig a XXXVI. és XXXVII. fondfőcsoportot jelölték ki. A fondfőcsoportok közötti korszakhatárok rugalmasan értelmezendők. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok (IV. fondfőcsoport) Baranya vármegye levéltára A megye levéltárának régi iratai közül a legteljesebb képet a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei ( ) és közgyűlési iratai ( ) nyújták. A hivatalos nyelv 1844-ig a latin volt, viszont a jegyzőkönyveket 1806-tól magyarul vezették. A megye polgári kori történetének forrásai közül elkülönülnek egymástól a neoabszolutizmus kori és a kiegyezés utáni fondok. A Bach-korszak leglényegesebb iratanyagával a Baranya Megyei Cs. Kir. Megyehatóság (ismertebb nevén megyefőnök, ) és Baranya vármegye királyi biztosa (főispáni helytartója) rendelkezik. Az előbbi kutatását az közötti tárgyi kútfős iratkezelés megkönnyíti, az ún. gótbetűs német írás megnehezíti. A polgári kor kutatásához a legnagyobb mennyiségű és legteljesebb forrást Baranya vármegye alispánjának iratai ( ) jelentik: ide tartoznak a felülről érkező kormányrendeletek és a végrehajtásukkal kapcsolatos iratok, 1872 után a közgyűlési iratok, valamint a községektől, főszolgabíróktól felterjesztett iratok. A politikai élet kutatásához leginkább Baranya vár- megye főispánjának iratai ( ) használhatók. A megyei levéltárak közül az MNL Baranya Megyei Levéltára őrzi az egyik legteljesebb főispáni iratanyagot, ám az iratok segédlet hiányában csak egyenkénti átnézéssel kutathatók. A főispáni iratokat jól kiegészítik Baranya vármegye alispánjának elnöki iratai ( ), a főszolgabírók elnöki iratai és a közigazgatási tisztviselők után maradt ún. félhivatalos iratok. Pécs város levéltára Pécs város közigazgatási iratanyagának gerincét a tanácsülési jegyzőkönyvek ( , ), a polgári kori közgyűlési (törvényhatósági bizottsági) jegyzőkönyvek ( ), a tanácsi iratok ( ) és az ügyosztályok ( ) iratanyagai alkotják. Az 1848 előtti korszak legértékesebb forrásai közé tartoznak többek között az adóösszeírások ( ), a különféle összeírások ( ), betáblázások ( ), végrendeletek ( ), telekkönyvi iratok gyűjteménye ( ), és nem utolsó sorban a Pécs város szabad királyi városi rangra emelésével kapcsolatos iratok gyűjteménye (18. sz.). Mezővárosok, rendezett tanácsú városok, körjegyzőségek, nagyközségek 1950-ig (V. fondfőcsoport) Mohács város levéltára Mohács város levéltára egy eredetileg 400 folyómétert meghaladó levéltár mintegy 70 folyóméteres töredékéből áll. A terjedelmesebb és értékesebb irategyüttesek közé tartoznak a tanácsülési jegyzőkönyvek ( ), a hatvanossági és képviselőtestületi jegyzőkönyvek ( ) és iratok ( ), a városi polgármesteri iratok ( ), az adófőkönyvek és adóösszeírások ( ), a számadások és háztartási főkönyvek ( ).

5 7 Körjegyzőségek és nagyközségek A megye községeinek iratanyaga nagyközségek esetében egyenként, kisközségek esetében körjegyzőségenként található. Elsődleges forrásnak számítanak a községi testületi jegyzőkönyvek és a körjegyzőségi, illetve nagyközségi jegyzőségi iratok. Baranya megyében a községek többségének a két világháború közötti időszaktól kezdve, mintegy egynegyedüknek pedig csak a második világháború utáni időszakból maradtak ránk az iratai. A központi államigazgatás területi szervei (VI. fondfőcsoport) A Pécsi Állami Földmérési Felügyelőségnek ( ) nagy mennyiségű és községenkénti ábécé-sorrendben lévő, könnyen kutatható iratanyaga maradt fenn. A földmérési felügyelőségek a földadókataszter elkészítéséhez szükséges földméréseket végezték, a községekről részletes kataszteri térképeket készítettek, és közreműködtek a telekkönyvi betétszerkesztéseknél. A földmérési felügyelőségnek különösen a térképei, változási jegyzékei, kataszteri felmérései és telekkönyvei rendkívül értékesek. Szintén ide tartoznak a Pécsi Magyar Királyi Erdőfelügyelőség ( ), a Pécsi Császári Királyi Bányaigazgatóság (Bányafelügyelőség) ( ), a Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség és Állami Közpince ( ), a Kerületi Iparfelügyelőség ( ), a Pécsi Államépítészeti Hivatal ( ), a Pécsi Tankerületi Főigazgatóság ( ), illetve Baranya vármegye és Pécs város Tanfelügyelőségének ( ) iratai. A jogszolgáltatás területi szervei 1950-ig, illetve az ügyészségek július 30-ig (VII. fondfőcsoport) A bíróságok közül a járásbíróságok, a Pécsi Királyi Törvényszék és a Pécsi Királyi Ítélőtábla iratanyaga a legértékesebb. A Pécsi Királyi Törvényszék (1946-tól Pécsi Törvényszék) iratai ( ) fond terjedelme rendkívül nagy, meghaladja a 800 folyómétert. A törvényszék általános hatáskörű ún. elsőfolyamodású bíróság volt, ítélkezett első fokon polgári és büntető peres, valamint polgári peren kívüli ügyekben, másodfokon a járásbíróságoktól feljebb vitt perekben. A Pécsi Királyi Ítélőtábla (1946-tól Pécsi Ítélőtábla) iratanyagát ( ) az elnöki és peres iratok alkotják. Az ítélőtáblák elsősorban fellebbviteli fórumok voltak, másodfokon jártak el a törvényszékektől és harmadfokon a járásbíróságoktól fellebbezett perekben. Az ítélőtáblai iratok csak a végzéseket tartalmazzák, a perek anyagait nem. Tanintézetek, intézmények (VIII. fondfőcsoport) Levéltárunkban a pécsi felsőoktatási intézmények közül a Szepesy Ignác pécsi püspök által alapított Pécsi Püspöki Joglíceumnak ( ) találhatóak iratai. A Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem iratainak csak kisebb része, a Pozsonyban és Budapesten keletkezett iratok többsége került levéltárunkba, nagyobb részét a Pécsi Tudományegyetem Levéltára őrzi. A középfokú oktatási intézmények közül a gimnáziumok rendelkeznek a legnagyobb mennyiségű ügyviteli iratanyaggal és iskolai anyakönyvvel, mint a Mohácsi Állami Fiúgimnázium ( ), a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma ( ), a Miasszonyunk Rend Pécsi Szent Erzsébet Leánygimnáziuma, későbbi Leőwey Klára Gimnázium ( ), a Jezsuita Rend Pius Gimnáziuma és Internátusa ( ), a Pécsi Állami Főreáliskola, későbbi Széchenyi István Gimnázium ( ).

6 8 9 Az alsófokú oktatási intézmények közül Baranya megye és Pécs város közel kétszáz elemi népiskolájának maradt meg iratanyaga, és került be levéltárunkba. Testületek (IX. fondfőcsoport) A pécsi, mágocsi, mohácsi, pécsváradi, sellyei, siklósi céhek és ipartársulatok mesterségenként különültek el. A századi iparfejlődés szempontjából értékes iratanyagot hoztak létre. Az ipartársulatok utódjának számító ipartestületek már nem szakmánként, hanem területenként (járás vagy kisebb terület) szerveződtek. Az ipartestületi tagság minden képesítéshez kötött ipart űző iparos számára kötelező volt, és itt tartották nyilván a tanoncokat, valamint a segédeket is. Levéltárunkban egyedül a Pécsi Ipartestület ( ) rendelkezik nagy mennyiségű és reprezentatívnak mondható iratanyaggal. Az érdekvédelmi szerveknek főképp a két világháború közötti iratanyaga maradt fenn. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ( ) hiányos iratanyagának többségét a mestervizsgák teszik ki. A Pécsi Ügyvédi Kamara ( ), a Pécsi Orvosi Kamara ( ), a Pécsi Közjegyzői Kamara ( ) az adott foglalkozási ág valamennyi tagjának érdekét képviselte, és a tagok felett fegyelmi jogot is gyakorolt. Egyesületek, (tömeg)szervezetek, pártok (X. fondfőcsoport) Az 1944 előtti politikai pártoknak elvétve maradt fenn iratanyaga a megyei levéltárakban, ezért rendkívül értékesek a Nemzeti Egység Pártja (NEP) Baranyavármegyei Szervezetének iratai ( ). A fond főként a pártközpontból leküldött iratokat, nyomtatványokat és körleveleket foglalja magában. Ugyancsak a fondfőcsoport részét képzik az MSZMP és MDP elődszerveinek iratai, mint a Magyar Kommunista Párt ( ) és a Szociáldemokrata Párt ( ) iratai, amelyek a koalíciós korszak más pártjaira (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Szabadság Párt stb.) vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Gazdasági szervek az 1945 utáni államosításig (XI. fondfőcsoport) A térség bányászatában legjelentősebb szerepet játszó Dunagőzhajózási Társaság iratait a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi, ezért az MNL Baranya Megyei Levéltárában csak kisebb bányászati fondok maradtak: az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécsi Bányaigazgatósága ( ), a Baranya Vármegyei Horthy Miklós Segélyalap Komlói Kőbányaüzeme ( ) és az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. ( ) ) iratai. A pécsi gyárak közül érdemi iratanyaggal bír a Sopiana Gépgyár és Vasöntöde ( ), az Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár ( ), a Hamerli-Kesztyűgyár ( ), a Zsolnay Vilmos Kerámia Gyárak ( ), a Littke Pezsgőgyár ( ), a Pannónia Sörfőző Rt. ( ), a Pécsi Dohánygyár ( ), valamint a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt. ( ). Egyházi szervezetek, intézmények (XII. fondfőcsoport) Az egyházi fondok közül a legértékesebb a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára ( ), amely a közjegyzői funkciót megelőző hiteleshelyi okmányokat, főként királyi leiratokat, ezekre adott jelentéseket, végrendeleteket, birtokjogi iratokat tartalmaz. Az iratanyag rendjét Koller József kanonok, egyháztörténész alakította ki a 19. század elején. A szerzetesrendek közül a Ciszterci, Jezsuita, Pálos és Miasszonyunk Rendnek van némi, meglehetősen töredékes iratanyaga. Családok (XIII. fondfőcsoport) Eddig közel húsz család iratanyaga került be levéltárunkba. Ezek közül kiemelkednek az Igmándy Hegyessy család ( ), a Jeszenszky család ( ), a Puchner család ( ), illetve a Zsolnay család ( ) iratai. Baranya megye nemesi családjaira vonatkozó adatokat a IV. fondfőcsoport nemességi iratok gyűjteményében találhatunk még.

7 10 11 Személyek (XIV. fondfőcsoport) A történeti kutatásokat jelentősen kiegészíthetik az ún. személyi iratok, mivel e forrástípusok többnyire nem fordulnak elő más, hivatalos iratokban. Ilyenek például az életrajzi írások, hivatással kapcsolatos jegyzetek, levelezések, iskolai bizonyítványok, fényképek, meghívók, plakátok, újságok stb. A levéltár őrzésébe eddig közel nyolcvan személy irathagyatéka került, akik többségében az értelmiségi réteghez tartoztak; főként pedagógusok, jogászok, a város és a megye vezető tisztviselői, orvosok, művészek, építészek, zenészek, történészek voltak. Gyűjtemények (XV. fondfőcsoport) A gyűjtemények közül a kutatók leggyakrabban használt forrásai közé tartoznak a Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, az MNL Baranya Megyei Levéltára tervtára ( sz.), Baranya megye térképeinek gyűjteménye ( sz.), az ún. Krisztics-féle községtörténeti kartoték és a községtörténeti lexikoncédulák. Gyűjteményünk értékes darabjai közé tartoznak a kegynyilvánító oklevelek és az ún. diplomák (iskolai végzettséget igazoló oklevelek, s néhány díszes mesterlevél). Az oklevelek többsége nem baranyai családokra, személyekre vonatkozik. A gyűjtemény mintegy 120 felbecsülhetetlen értékű darabja közül jelentősége miatt kiemelkedik Pécs szabad királyi városi rangra emelésének oklevele (1780), valamint a Baranya vármegye pecséthasználatáról szóló oklevél (1838). A Népköztársaság és Tanácsköztársaság forradalmi szervei (XVI. fondfőcsoport) A fondfőcsoport mindössze két tanácsköztársasági szerv, a Baranya Megye (Sásdi) Direktóriuma és a Sásdi Kerületi Központi Műszaki Hivatal csekély mennyiségű iratait tartalmazza. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok (XVII. fonfőcsoport) A levéltár megyei, városi, járási és községi nemzeti bizottságok ( ), igazoló bizottságok ( ), földigénylő bizottságok ( ) továbbá a népi ellenőrzési bizottságok működése során keletkezett iratokat is őrzi. A nemzeti bizottságok feladata a világháború utáni közigazgatás újjászervezése volt, amelyeknek tagjait a demokratikus pártok jelölték után az új hatalom megszilárdulásával párhuzamosan szerepük csökkent, feladataik egy részét a Magyar Függetlenségi Népfront szervei vették át, majd 1949-ben megszüntették azokat. Baranya megye és Pécs város Nemzeti Bizottsága iratain kívül két járás (Hegyháti és Szigetvári), valamint Mohács város és a megye községi nemzeti bizottságainak iratai kutathatók. Tanácsok (XXIII. fondfőcsoport) Jelenleg a legnagyobb terjedelmű fondfőcsoport az MNL Baranya Megyei Levéltárában ben az államhatalom helyi szerveiként tanácsok alakultak és működtek Magyarországon. A korábbi önkormányzati és állami szervek feladatait átvéve a tanácsok és végrehajtó bizottságaik ellátták az államigazgatás helyi tennivalóit, az államhatalmat képviselve pedig gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokat teljesítettek. Helyi tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban, városban, és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága elérte az ötszáz főt. A Baranya Megyei Tanács, valamint a városi tanácsok iratanyagát a levéltár kezeli. Ugyancsak gyűjteményünkhöz tartoznak a járási (1970-ig), a községi és az ún. közös községi tanácsok iratai. Összességében mindez több száz fondot alkot, amelyek terjedelme meghaladja a folyómétert. Az anyag eredeti irattári rendjében áll kutatóink rendelkezésére.

8 12 13 Az államigazgatás területi szervei (XXIV. fondfőcsoport) Az 1945-től újonnan alakult területi szakszervek közül a határőrigazgatóság, földhivatal, rádióállomás, postahivatal iratanyaga került levéltárunkba. A belügyi szervek közül a Népgondozó Hivatal Dél-magyarországi Kirendeltség megyei és járási szintű szervei, valamint a községi telepfelügyelők iratai ( ) jelentősek. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Kirendeltségeinek iratait is ebben a fondfőcsoportban helyeztük el. A közellátási szakigazgatási szervek közül a megyei begyűjtési hivatal és a községi begyűjtési megbízottak iratai számottevőek. Jogszolgáltatás területi szervei (XXV. fondfőcsoport) 1945-től a népbíróságok és népügyészségek, 1950-től a megyei, járási és városi bíróságok, 1954-től a megyei, járási és városi ügyészségek tartoznak ebbe a fondfőcsoportba. A Pécsi Népbíróság ( ) nagy mennyiségű irattal rendelkezik ben a háborús és népellenes bűncselekményeket elkövetett személyek felelősségre vonása érdekében hozták létre, továbbá hatásköre kiterjedt az igazolási ügyekben bejelentett fellebbezésekre is. A Pécsi Népügyészség ( ) iratai hasonlóképpen a korszak értékes forrásai közé sorolhatók. Gazdasági szervek az 1945 utáni államosítástól (XXIX. fondfőcsoport) Több, mint 200 ipari és mezőgazdasági üzem, kereskedelmi, építésügyi és közlekedési vállalat, hitel- és biztosítási intézet, valamint a csődeljárás alá vont gazdálkodó szervezetek iratait őrizzük ebben a fondfőcsoportban, közel folyóméter terjedelemben. A fondok többsége töredékes, többnyire segédlet nélküli. Szövetkezetek (XXX. fondfőcsoport) Ebbe a fondfőcsoportba az 1945 után önként, vagy a különböző állami- és pártszervezetek nyomására megalakult szövetkezetek iratai kerültek. A szövetkezeteket többször átszervezték, illetve feloszlatás után újjászerveződtek, ezért számuk rendkívül jelentős. A szövetkezetek alaptevékenysége alapján négy típust különítünk el: ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és hitelszövetkezeteket. Külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok (XXXIII. fondfőcsoport) Ide Baranya megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye ( ) tartozik több, mint száz folyóméter terjedelemben. Ugyanitt találhatóak a választások és a népszavazások közötti iratai is. Külön állagokat alakítottunk ki az országgyűlési, az önkormányzati és a társadalombiztosítási választások, valamint a népszavazások jegyzőkönyveiből. MSZMP-Archívumban kezelt iratok (XXXV. fondfőcsoport) A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Bizottsága 1990-ben átadta a Baranya Megyei Levéltárnak a pécsi pártszékházában korábban őrzött iratait. Az MSZMP-Archívum részét képezik az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága iratai ( ) mellett az MSZMP Pécs és Mohács városi, valamint a járási, a bányaüzemi iratok, a vállalati pártbizottságok, az intézményi alapszervezetek és a pártiskola (Oktatási Igazgatóság) iratai. Ugyancsak az Archívum részét képezi a Magyar Dolgozók Pártjának ( ) iratai mint az MSZMP elődszerve. Különösen értékes források az Archívumban külön kezelt Visszaemlékezések gyűjteménye, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc Baranya megyei és Pécs városi történetét reprezentáló irategyüttes.

9 14 15 A Magyer Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Cím: 7621 Pécs, Király u. 11. Telefon: (+36) 72/ baml@mnl.gov.hu Fax: (+36) 72/ Honlap: www@bml.hu Király utcai részleg Cím: 7621 Pécs, Király u. 11. Telefon: (+36) 72/ Fax: (+36) 72/ Rét utcai részleg Cím: 7623 Pécs, Rét u. 9. Telefon: (+36) 72/ Fax: (+36) 72/ Nyírfa utcai részleg Cím: 7622 Pécs, Nyírfa u. 3. Telefon: (+36) 72/ Dobó István utcai részleg Cím: 7629 Pécs, Dobó István u. 89. Telefon: (+36) 72/ Restaurátorműhely Cím: 7623 Pécs, Rét u. 9. Telefon: (+36) 72/ Ügyfélszolgálati nyitva tartás Király utcai részleg Hétfő csütörtök: , Ügyintéző: Horváth Zsolt segédlevéltáros Telefon: (+36) 72/ Dobó István utcai részleg Szerda: Ügyintéző: Lajos Mária levéltári kezelő Telefon: (+36) 72/ Kutatószolgálati nyitva tartás Király utcai részleg A kutatószolgálat nyitva tartása hétfő csütörtök: , A kutatóterem nyitva tartása hétfő csütörtök: , A kutatószolgálat vezetője: Kocsis Éva segédlevéltáros Telefon: (+36) 72/ Rét utcai részleg A kutatószolgálat nyitva tartása hétfő csütörtök: , A kutatóterem nyitva tartása hétfő csütörtök: , A kutatószolgálat vezetője: Nagy Imre Gábor főlevéltáros Telefon: (+36) 72/ Nyírfa utcai részleg A kutatóterem nyitva tartása kedd szerda A kutatóterem és a kutatószolgálat referense: Hajnal Zoltán levéltári kezelő Telefon: (+36) 72/

10 Képjegyzék A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i Magyar NeMzeti LevéLtár A sorozatban szereplő levéltárak Borító A levéltár központi épülete a Király utcában Baranya vármegye címere, oldal A Szent Mór Kollégium emléklapja, oldal V. Ferdinánd adománylevele Baranya vármegye címeres pecsétjéről, 1838 Török jogszabálygyűjtemény, 1590-es évek 5. oldal Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Nyírfa utcai részleg Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Rét utcai részleg 6. oldal Sellye környéki települések pecsétlenyomatai, 1852 A kiadványt támogatta: 7. oldal Lippay Mária tanítónői oklevele, 1891 Az Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár fejléces levélpapírja, oldal báró Puchner Antal adománylevele, 1830 Rosa György nemesi adománylevele, oldal Csizmadia céhlevél, 1825 A levéltár Király utcai épületének homlokzati terve a felújításkor, oldal Harkány kataszteri térképe, 1860-as évek Zsolnay Vilmos cégjelzéses levélpapírja, 1860 A MAg ya r nemzeti levélt á r b A r A n ya Megyei levélt á r A 12. oldal A évi Levéltár Napi konferencia Pécs város szabad királyi privilégium-levelének belső lapjai, oldal A felújított Rét utcai kutatóterem átadási ünnepsége, 2014 A Hirschfeld Sörgyár fejléces levélpapírja, oldal Dobó István utcai részleg Példa az iratanyag raktári elhelyezésére, Király utcai részleg 15. oldal Kutatóterem, Király utcai részleg Kutatóterem, Rét utcai részleg 9 oldal I. Lipót korabeli függő viaszpecsét, 1686 Rorrland Ferenc kertész diplomája, 1807 Írta Kult László, Ódor Imre Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Készült 500 példányban a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc ISBN MNL Országos Levéltára MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára MNL Békés Megyei Levéltára MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára MNL Csongrád Megyei Levéltára MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára MNL Pest Megyei Levéltára MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára Budapest Főváros Levéltára Győr Megyei Jogú Város Levéltára Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Vác Város Levéltára Hadtörténelmi Levéltár Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Győri Egyházmegyei Levéltár Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

11