Településrendszerünk strukturális változásának tendenciái

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Településrendszerünk strukturális változásának tendenciái"

Átírás

1 ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Településrendszerünk strukturális változásának tendenciái A múlt század második felében felgyorsult a hazai településrendszer strukturális változásának folyamata. Ennek egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a főváros szomszédságában fekvő települések Budapesttel és egymás között végbement területi-településközi összefonódása, funkcionális kapcsolataik megsokszorozódása, összefüggő agglomerációs és ennek következményeként jelentősebb földrajzi térségre kiterjedő településtest kialakulása. Hasonló jellegű folyamatokat figyelhettünk, figyelhetünk meg a nagyvárosaink, nagyobb ipari városaink, megyeszékhelyeink körüli térségekben. Az egymás szomszédságában fekvő települések funkcionális, majd területi-településközi összefonódása jellemezte a Balaton partján, különösen annak déli oldalán elhelyezkedő városok és községek gyors agglomerálódását, összefüggő településtest kialakulását. A települési viszonyok átalakulása, a településrendszer strukturális változása meghatározó tényezőként érvényesült a rendszerváltás utáni két évtizedben is. Jelenleg az ország huszonegy térségében állapítható meg egyértelműen a települési viszonyok olyan jellegű és irányú átalakulása, amelynek eredményeként sajátos településstruktúrák, településképződmények fejlődésével találkozhatunk. Ez a folyamat átfogja, intenzíven érinti az ország településeinek több mint tizedét (közel négyszáz várost és községet). A változások által érintett főváros, nagyvárosok, megyeszékhely-funkciót betöltő városok térségében jelentős népességkoncentrációjuk révén az ország mai népességének közel harmada él, lényegében az adott településstruktúrákban talál munkaalkalmat, az ezekben működő ellátórendszerek révén jut különféle jellegű, rendeltetésű szolgáltatásokhoz. A hazai településrendszer fejlődésének valószínű folyamatait vizsgálva feltétlenül foglalkozni kell azzal is, hogy a strukturális változás milyen tendenciáival számolhatunk a jövőben. Miképpen befolyásolja ez a folyamat a társadalom, a népesség, a gazdaság területi szerkezetének átalakulását, fejlődését? A jövőben hazánkban is számolni kell az urbanizációval, annak várható következményeivel. Ez a folyamat az elmúlt évtizedekben végbement fejlődéshez hasonlóan különbözőképpen érintheti településeinket. Budapest, nagyvárosaink, valamint középvárosaink egy részének esetében a rurális térségekből, netán más országokból való bevándorlás révén számottevőbb népességgyarapodás következhet be. A korábbi tendenciákkal egyezően a bevándorlás az adott városok térségeit is érinti, aminek következményeként tovább erősödhet a központ és a vonzásába eső települések funkcionális és területi összefonódása, szimbiózisa. Ebben a folyamatban döntő szerepe lehet a vonalas infrastruktúra hálózati és létesítményi rendszereinek. Az érintett városok nagy részében nem csak bevándorlás, betelepedés valószínűsíthető. A városi környezeti terhelések (a zaj, a légtér szennyeződése stb.) nyomán a lakosság egy része helyenként gyorsuló ütemben elhagyja korábbi lakóhelyét, kiköltözik onnan a környék településeire. Ennek eredménye-

2 TELEPÜLÉSRENDSZERÜNK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSÁNAK TENDENCIÁI 269 ként nagyobb települési struktúrák kialakulásával, a meglévő településképződmények jelentősebb földrajzi kiterjedésével lehet számolni népességszámban, lakásállományban. A mai helyzetre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a szolgáltatóintézmények, kereskedelmi raktárak, különféle jellegű funkciókat ellátó, irányító logisztikai központok gyarapodó számban települhetnek ki, illetve le a városhoz közeli területeken, erősítve a településstruktúrák fejlődését, újak kialakulását. Feltétlenül meg kell említeni, hogy egy lassúbb társadalmi-gazdasági fejlődés mérsékeltebb hatást gyakorolhat a településrendszer szerkezetének átalakulására, a korábban kialakult településképződmények, struktúrák helyzetére. Egy reményeink szerinti dinamikusabb társadalmai-gazdasági fejlődés erőteljesebb impulzust jelenthet a kialakult, kialakuló településstruktúrákra, szerepük erőteljesebb érvényesülésére, újabb hatótényezők szerepét válthatja ki, intenzitásukat fokozhatja. A folyamat objektív jellegéből következően jelentős elmozdulást jelenthet a népesség települési viszonyaiban, a településrendszer átrendeződésében. Ugyanakkor nagy regionális különbségekkel számolhatunk az ország különböző térségeiben a településrendszer strukturális változása nyomán. Nyugtalanságot vált ki bennem az a körülmény, hogy a magyarországi településrendszer jövőbeli fejlődésének kérdéseivel foglalkozó írások viszonylag kevés figyelmet fordítanak a strukturális változás folyamatainak várható alakulására, a népesség települési viszonyaiban játszott szerepére és jelentőségére. Nagyobb ha úgy tetszik, kitüntetett figyelmet érdemelne ez a problémakör. Nem csak a településrendszer várható fejlődése, valószínűsíthető átalakulása szempontjából. A strukturális változások alapvető kérdéseket vetnek fel, minőségileg új feladatokat fogalmaznak meg a követendő területpolitikai magatartást, terület- és településfejlesztést illetően egyaránt. A várható tendenciák új kihívásokat jelentenek a területi, településközi irányítás rendszerében is. Felvetődik az önkormányzatokról intézkedő törvények, jogszabályok kívánatos mértékű és jellegű módosítása, a településközi együttműködés feladatainak, lehetőségeinek az új követelményekhez, a településfejlődés új feltételeihez alkalmazkodó megközelítése. A témában folytatott legújabb vizsgálatok alapján az alábbiakban elemzem a hazai településrendszer strukturális átalakulásának várható tendenciáit. A magyarországi településrendszer fejlődésének tendenciáit a strukturális változások feltételezhető folyamataival összefüggésben vizsgálva azt a felismerést fogalmazhatjuk meg, hogy adottságaik, az átalakulást ösztönző különféle tényezők által kialakuló feltételek alapján markánsan érintett térségek lehetnek: a budapesti agglomeráció és a Duna északi szakasza menti területek, a közép-dunántúli térség, Debrecen környéke és a középbékési településegyüttes. Az átalakulást ösztönző, kiváltó tényezők között említhetjük: a kialakult településképződmények fejlettségét, centrumaik erősségét, nagyobb földrajzi térségekre gyakorolt vonzóhatásuk intenzitását, a vonalas infrastruktúra rendszereit, népességtömörítő szerepüket. Természetesen a már kialakult településképződmények szerepét a jövőben is meghatározónak tekinthetjük. Ez esetben is a társadalmi-gazdasági átalakulás szerepét és jelentőségét hangsúlyozzuk ebben a folyamatban. A budapesti agglomeráció és Észak-Dunántúl térsége Valószínű, hogy a strukturális változás folyamatának elmélyülésében, földrajzi kiterjedésében, településrendszerünk egészének fejlődésében a jövőben is meghatározó szerep jut

3 270 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY a budapesti agglomerációnak. Ez a településképződmény a legnagyobb a hazánkban kialakultak között. A településstruktúra hat szektorra tagolt szerkezetét vizsgálva az a tendencia valószínűsíthető, hogy a fejlődés egyik meghatározó térsége a nyugati irány lesz. Az agglomerálódás folyamata a Duna menti sáv irányában érvényesülhet szembetűnően. Ez a térség kapcsolódhat közvetlenül a Tatabánya centrumú településegyütteshez, s rajta keresztül a gyors fejlődéssel kitűnő győri agglomerációhoz. A budapesti agglomeráció kialakult szerkezetében jól felismerhető észak déli irányú tengely meghatározó szerepe fokozatosan teljesedik ki a keleti, északkeleti és a déli, délkeleti szektorok földrajzi térségei felé. Ebben a folyamatban döntő szerepük van a vonalas infrastruktúra rendszereinek: az agglomeráció területén áthaladó vasúti és közúti hálózatoknak. A Helyiérdekű Vasút (HÉV) három (Budapest Ráckeve, Budapest Gödöllő és Budapest Szentendre) vonalának meghatározó szerepével lehet és kell számolni az agglomerálódást ösztönző, erősítő csápszerű közlekedési vonalak között. A mai besorolás alapján 81 település tartozik a budapesti agglomerációhoz. A fővárosba naponta rendszeresen ingázók ennél több településről érkeznek (településenként meghaladva a tíz főt): hasonló képet kapunk a várost rendszeresen felkeresők, intézményeinek szolgáltatásait igénybe vevők számát illetően. Ez is jelzi az agglomeráció területének várható további terjedését. A fővárosban megfigyelt területhiány nyomán az elmúlt másfél-két évtizedben felgyorsuló tendencia a kereskedelmi-raktározó, különféle manipulatív tevékenységeket ellátó szervezetek hálózati és létesítményi rendszereinek elhelyezkedése, építése az agglomeráció településeiben, nagyobbrészt a főváros szomszédságában. Valószínűleg erősödni fog az agglomeráció belső struktúrájának tagoltsága. Kettős, társadalmi és területi értelemben egyaránt. A korábban folytatott szociológiai vizsgálatok feltárták, hogy a budai oldalt a jobb anyagi helyzetű vállalkozók, a középosztály képviselői, az elit, az alkotótevékenységet folytató értelmiségi csoportok részesítik előnyben. Ez részben érvényes a Duna menti északi irányú csáp mentén elhelyezkedő településekre is. A déli, délkeleti irányok mentén tömörülő népesség döntően a fizikai dolgozók köréből került és kerül ki. Átmeneti jellegű a keleti, északkeleti csápok menti települések lakóinak társadalmi helyzete, foglalkoztatottsági szerkezetükből, anyagi viszonyaikból fakadó tagoltsága. Létező tendenciaként fogadhatjuk el az agglomerációs térség területi tagoltságának, differenciált területhasznosításának erősödését. Nő a lakóterületek nagysága, kiterjedése. A jövőben még inkább markáns elemei lesznek a különféle logisztikai központok hálózati rendszerei. Ezek a korábban kialakult helyzethez hasonlóan a főváros határán kívül, ahhoz kapcsolódóan, vagy a vonalas infrastruktúra mentén helyezkednek el (például Budaörs Törökbálint, Halásztelek, Fót, Dunaharaszti stb. közelségében). Itt is megemlíthető sajnálatos körülmény a zöldterületek, erdők pusztulása, a korábbiakkal szemben azok más rendeltetésű igénybevétele. Nagyon szomorú lenne, ha ezzel a jelenséggel a jövőben is hasonló mértékben kellene szembesülnünk. Ez a káros folyamat a főváros környezetét fosztja meg egyik legfontosabb védelmi lehetőségétől. A rendszerváltás utáni időszakban sok, korábban községi jogállású települést nyilvánítottak várossá. Az agglomeráció jövőbeli fejlesztésének egyik meghatározó jelentőségű feladata a városok közötti kiegyensúlyozottabb funkciómegosztás ösztönzése. Ebben a folyamatban nemcsak a kellő differenciáltsággal érvényesülő területpolitikai magatartásnak van meghatározó szerepe, hanem a kialakult adottságokhoz alkalmazkodó új területi

4 TELEPÜLÉSRENDSZERÜNK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSÁNAK TENDENCIÁI 271 irányítási rendszer meghatározásának, érvényesítésének is. A budapesti agglomeráció a földrajzi terjeszkedés során közvetlen kapcsolatba kerülhet a tatabányai településegyüttessel, amelynek területe Komárom-Esztergom megye középső térségétől a déli megyehatárig terjed. Igen kedvező ennek a térségnek földrajzi fekvése a Dunántúl északi részén, a Dunához közel. A Tatabánya körül kialakult struktúrát városrégiónak is tekinthetjük. Helyzetét egyéb alapvető fontosságú tényezők mellett földrajzilag meghatározza a budapesti és a győri agglomeráció közötti fekvése. Ebből következően a tatabányai településegyüttesnek is meghatározó szerepe van/lehet az észak-dunántúli térség településrendszerében, a strukturális változás folyamatának ösztönzésében. Tatabánya mint regionális alközpont szerepét kiemeli az Országos területfejlesztési koncepció. Bécs határon átnyúló vonzáskörzete részben átfedi a pozsonyi agglomeráció térségét. Annál nagyobb földrajzi kiterjedésű a Duna mentén: az osztrák főváros térbeli kapcsolatrendszerének Győrig van érezhető gravitációs hatása (osztrák vizsgálatok alapján). Győr az ország vezető vidéki központja. Ipari potenciálját, gazdasági versenyképességét tekintve Budapest után a második helyet foglalja el. Kiváló adottságai fekvése, fejlett infrastruktúrája, szakemberállományának képzettsége, innováció iránti érzékenysége és több más tényező kedvező együttes hatása alkalmassá teszik arra is, hogy gazdasági és társadalmi versenyképességét erősítve, nemzetközi jelentőségű gazdasági központ szerepét töltse be. Győr és tágabb környéke szoros együttműködésben él egymással: az oktatási-művelődési, egészségügyi, kereskedelmi-piaci kapcsolatok mellett kiemelkedően fontos a gazdasági funkciói által kiváltott vonzó hatása. A város körül az elmúlt évtizedekben jelentős kiterjedésű agglomeráció alakult ki. Győrrel együtt 29 település sorolható ebbe a településképződménybe. A város erőteljes vonzása, regionális centrum szerepkörének markáns érvényesülése révén az agglomerálódási folyamat további földrajzi terjeszkedése, a területi-funkcionális kapcsolatok megsokszorozódása valószínűsíthető a jövőben. Pozsony agglomerációja, urbánus térsége ma már átterjed a határ magyar oldalára is, hatásai érintik a Szigetköz területét. Közvetlen kapcsolódik a győri agglomerációhoz. Különösen kiemelendő a Duna térszerkezeti szerepe, jelentősége, területfejlesztő hatásának több kedvező következménye. A Sopron centrumú településegyüttes aligha tölthet be érdemleges szerepet a Duna menti térségben, döntően a földrajzi távolság következtében. A településegyüttes jövőbeli fejlődését korlátozza, szűkíti viszonylagos zártsága az adott földrajzi térségben, határ menti elhelyezkedése. Közép-Dunántúl térsége A strukturális változásban meghatározó szerepe lehet a Balaton körül kialakult sajátos üdülési jellegű agglomerálódó térségnek, a tőle viszonylagos közelségben fekvő veszprémi és székesfehérvári településegyütteseknek. A vonalas infrastruktúra rendszerei nagymértékben ösztönözhetik, erősíthetik a területi-funkcionális kapcsolatok intenzitását, a településközi együttműködést. A tó déli partján csaknem folyamatos, illetve az északi parton Balatongyörök és Keszthely között összefüggő, beépített települési terület, településtest található. Az északi parton Balatonfűzfőtől Balatonfüredig tartó agglomerálódó parti településszövet alakult ki, a települések összenövése csaknem teljes. Balatonfüred és Balatongyörök között még találhatunk beépítetlen partszakaszokat. Lényegében az

5 272 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY ötvenes évek második felétől bontakozott ki az a széleskörűen felgyorsult fejlődés, üdülő-, idegenforgalmi infrastruktúrát megalapozó építési tevékenység, amelynek eredményeként hazánk (főváros utáni) második nagy tömeges üdülőtérsége, településstruktúrája kialakult. Az M7-es autópálya építése nagymértékben javította a Balaton megközelíthetőségét a fővárosból, majd a pálya elkészülte után az országhatárig, hazánk más térségeiből és a szomszédos országokból. Az Országgyűlés október 17-én elfogadta a CXII. sz. törvényt a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról ben a kormány határozatot hozott a Balaton kiemelt üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról. A balatoni agglomerálódó térséghez szinte közvetlenül kapcsolódik a Veszprém városa körül kialakult településegyüttes. A veszprémi településegyüttes a közép-dunántúli térségben, a déli Bakony közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Tőle keleti-délkeleti irányban, Balatonfűzfő Paphegyi Peremarton térségében a múlt század harmincas évtizedében több ma is működő vegyipari üzemet telepítettek. Északkeletre Várpalota Inota szerepét a környékén folytatott szénbányászat, a vegyipari üzemek határozták meg. A második világháború utáni évtizedekben a Veszprémtől nyugatra fekvő Ajka a Bakony térségének lett kiemelkedő ipari bázisa (szénbányászata, timföld- és alumíniumüzeme, erőműve, üveggyára révén). Az infrastruktúra hálózati és létesítményi rendszerei nemcsak az ipari termelést szolgálták, hanem elmélyítették az Ajka Veszprém Várpalota vonal mentén fekvő települések közötti területi munkamegosztást, összefonódási folyamatot. A rendszerváltás után bekövetkezett alapvető gazdasági változások, az ipar átrendeződése, a gazdaság és az ipar válságából kiutat kereső megoldások, az elmúlt évtizedek feltételei lényegesen csökkentették a térközi kapcsolatokat, az Ajka Veszprém Várpalota tengely szerepét. A változások ellenére Veszprém vonzása nemcsak közvetlen környezetében érezhető: földrajzi, területi-funkcionális szempontból jóval kiterjedtebb térséget fog át, szervez. A rendszerváltás utáni évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében nagyobb szerepet kaptak a szolgáltatások, a tercier szektor különféle ágazatai. A város és térsége gyorsan átalakuló helyzetében megőrizte súlyát az egyetem, a tudományos és kulturális infrastruktúra. Közlekedési helyzete felettébb kedvező: a várost és a körülötte szerveződött, kilenc települést átfogó együttest érinti a 8-as főforgalmi út, a Budapest Szombathely közötti vasúti törzsvonal. Veszprém regionális szerepkörét az Országos területfejlesztési koncepció alközpontként jelölte ki a közép-dunántúli térségben. A tárgyalt településegyüttes kedvező földrajzi adottságai, az országos és nemzetközi vonalas infrastruktúra-rendszerekbe való bekapcsoltsága, az utóbbi évek ipari fejlődése nyomán feltételezhető, hogy a térség korábbi jelentősége, társadalmi-gazdasági szerepe a jövőben visszatér. Ennek révén és eredményeként a balatoni agglomerálódó térség, a veszprémi (Ajka és Közép-Dunántúl felé korábbi szerepét visszanyerő) településegyüttes meghatározó struktúrát jelenthet. Ehhez kapcsolódhat a vonalas infrastruktúrák (a Balaton déli oldalán haladó nemzetközi jelentőségű vasúti fővonal és az M7-es autópálya) révén a lazább szerkezetű, de funkcionális kapcsolatai alapján együtt élő, Székesfehérvár körül kialakult településegyüttes (12 településsel). A Székesfehérvár és a vonzott települések közötti területi-funkcionális kapcsolatokat a lakóhelyek munkahelyek intenzív inga-vándorforgalma, a centrumnak a térségben betöltött szervező-irányító szerepe, fejlett intézményrendszereinek ellátó-szolgáltató tevékenységei határozzák meg. Természeti-földrajzi adottságaiból a nagyobb, összefüggő mocsaras, zsombékos területekből

6 TELEPÜLÉSRENDSZERÜNK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSÁNAK TENDENCIÁI 273 következően a város és környékének települései között szorosabb területi összefonódás, markáns agglomerálódási folyamat, összefüggő településtest kialakulása a jövőben sem valószínű. Nyugat- és Dél-Dunántúl térsége A Dunántúlon az említetteken kívül még két olyan településegyüttest nevezhetünk meg, amelyeknek kitüntetett szerepe lehet a strukturális átalakulásban: a Szombathely Kőszeg agglomerálódó térséget és a pécsi agglomerációt. Szombathely hazánk nyugati, Ausztriához közel eső térségében, az Alpokalja szélén, a Vasi Soproni síkság felé eső lankás részen fekszik. A nyugat-dunántúli régió egyik fejlesztési alközpontjaként meghatározó a szerepe a településrendszer fejlődésében, átalakulásában. Hazánk egyik kitüntetett jelentőségű középvárosa. Szombathelyt és a körülötte fekvő településeket a gazdasági és társadalmi élet területén aktív, sokirányú és különféle jellegű kapcsolatok fűzik össze. Jelentős tendenciákat jeleznek a központ körüli népességtömörülés folyamatai. A nagyobb földrajzi kiterjedésű agglomerálódó térségen belül kialakult a Szombathely Kőszeg közötti agglomerációs tengely. Az itt fekvő településeket a közúti (87 sz. út) és a vasúti összeköttetés, más vonalas infrastruktúra-hálózatok, a két város nyújtotta munkahelyek, különféle jellegű és rendeltetésű intézményekbe irányuló ingázás, élénk kereskedelmi kapcsolatok szervezik egybe, összefüggő területi struktúrába. Az agglomerálódó térségbe a legutóbbi években folytatott vizsgálatok alapján 31 település sorolható, öt közülük határos Ausztriával. Kedvezőek az agglomerálódó térség közlekedési kapcsolatai a Dunántúl más térségeivel. Gazdasági szerepe, fejlett intézményrendszere révén Szombathely a jövőben is meghatározó szerepet tölthet be a nyugat-dunántúli térségben, az általa szervezett településstruktúra fejlődésében, földrajzi kiterjedésében. Kőszeg Szombathely társközpontjának szerepét tölti be. Határ menti fekvéséből következően erősödő kapcsolatai a településközi együttműködés meghatározó tényezőjét jelentik, jelenthetik a jövőben is. Pécs város és a körülötte kialakult agglomeráció az ország déli részén, a Mecsek hegységnek a Dráva menti síkság felé eső lankás-dombos területén helyezkedik el. Pécs a hazai településrendszerben betöltött regionális szerepköréből fakadóan a Dunántúl legnagyobb városa és területszervező központja, a dél-dunántúli régió természetes centruma, egyben fejlesztési pólusa. A város szomszédságában végbement agglomerálódási folyamat nyomán összefüggő, a központtal funkcionálisan, területileg összefonódó településképződmény alakult ki, amely Péccsel együtt 21 települést ölel fel. Az agglomeráció települései fél karéjban övezik a centrumot. A településképződményt északról nagyjából a Mecsek hegység vonulata határolja. A funkcionálisan és területileg közvetlenül összefonódó települések köre északkelet felől indulva, majd az óramutató járásával megegyező irányba haladva északnyugatig zömében a struktúra centrumával közvetlenül határos településeket foglalja magában. Pécs gazdasági helyzetét a rendszerváltás utáni időszakban sok tényező együttes hatása negatívan befolyásolta (az uránbányászat felszámolása, a szénbányászat nagymérvű csökkenése, jelentős feldolgozóipari üzemek megszűnése). Ugyanakkor felerősödött szellemi-kulturális-tudományos szerepe, döntően nemzetközi hírű tudományegyetemének köszönhetően (bölcsészettudományi, egészségtudományi, jogi, közgazdaság-tudományi, természettudományi, felnőttképzési, főiskolai,

7 274 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY művészeti karok). A város esélyeit lényegesen javíthatja az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése, a hozzá kapcsolódó fejlesztésekkel, beruházásokkal, rendezvényekkel. A jövőt illetően valószínű folyamat az agglomerálódás további földrajzi-területi terjedése a nyugat keleti tengely mentén, valamint a Pécstől délre fekvő települések irányába. Intenzívebb településközi kapcsolatokkal számolhatunk Pécs közvetlen szomszédságában, ennek következményeként összefüggő településtest kialakulásával. A Dunántúlon az elmúlt évtizedekben végbement strukturális átalakulás a fentiekben tárgyaltakon kívül eltérő jelleggel és intenzitással érintette a Zalaegerszeg, Kaposvár és Szekszárd közvetlen szomszédságában fekvő településeket. Zalaegerszeg agglomerálódó térségét a város és a közvetlen vonzásába tartozó települések között kialakult szoros funkcionális kapcsolatok jellemzik. A folyamat a központtal együtt 29 települést foglal magába. A térség nem alkot zárt egységet: a vidékre jellemző dombokkal, völgyekkel szabdalt táj erre nem is teszi alkalmassá. A vonzott települések körbeölelik a központot. A terepalakulat, a domborzati viszonyok következtében szorosabb területi összefonódás, összefüggő településtest kialakulása a későbbiekben sem valószínű. Kaposvár a Dunántúl déli térségében fekszik. A város körül kialakult, vele szoros funkcionális kapcsolatokkal összefonódó településegyüttes a Kapos mente és a Zselic tájegységhez tartozik. A térség természetes tengelyének a nyugat kelet irányú, majd távolabb élesebben északkelet felé elforduló Kapos folyó völgye tekinthető. Az együtteshez Kaposváron kívül 13 település tartozik. A térség aprófalvas települési szerkezetű. Az aktív funkcionális kapcsolatok a legszembetűnőbben a Kapos völgyében fekvő, városközeli települések esetében érvényesülhetnek a jövőben. Szekszárd településegyüttese Tolna megye délkeleti részén fekszik. A településegyütteshez a korábban feltételezett 16-tal szemben már csak 5 település tartozik a legújabb vizsgálatok alapján. A Duna-híd megépülése lényeges változásokat ösztönözhet az ország térszerkezetében, ugyanakkor új feltételeket jelenthet Szekszárd és környéke fejlődésében. A tárgyalt három településstruktúra esetében távlatilag jelentősebb intenzitású struktúraformáló hatással kevéssé számolhatunk. Feltételezhető a településegyüttesek szerkezetének belső átalakulása, funkcionális kapcsolataik, településközi együttműködésük erősödése. Számottevőbb területi-földrajzi kiterjedésük nem valószínű. Észak-Magyarország térsége A településstruktúra változása az elmúlt évtizedben Észak-Magyarország térségében három településképződmény kialakulását, fejlődését eredményezte: a miskolci agglomerációt, az egri agglomerálódó térséget és a salgótarjáni településegyüttest. A múlt század nyolcvanas évtizedéig Budapest után Miskolc volt az ország második legnagyobb népességszámú városa. Helyzetét az ötvenes-hatvanas évtizedben felgyorsult gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás jellemezte. A város gyors fejlődése jelentős agglomerálódási folyamatot váltott ki a Sajó völgyében, a szomszédságában fekvő településekkel, bányászfalvakkal. E folyamat következményeként többpólusú településstruktúra kialakulásával számoltak. A hazai gazdaság helyzetét, fejlődését kikezdő válságjelenségek a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek fordulóján elsőként Miskolc térsé-

8 TELEPÜLÉSRENDSZERÜNK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSÁNAK TENDENCIÁI 275 gében jelentkeztek. Ezek mélyreható változásokat okoztak a város és a vele agglomerálódott települések helyzetében, fejlődésük helyesebben inkább stagnálásuk feltételeiben. A korábban az agglomeráció társközpontjaiként feltételezett városok pályája elvált a Miskolc körüli, vele összefonódó településektől. Kazincbarcika a Sajó-völgy középső szakaszának központi településeként tölti be szerepét. Tiszaújváros kistérségi centrumként, a Tisza menti települések központjaként érvényesíti városi funkcióit. A miskolci agglomerációba a nagyvárossal együtt 13 település tartozik. Az Eger agglomerálódó térségébe tartozó 9 község a Bükk hegység délnyugati felének lankás lejtőjén fekszik. A viszonylag szűk völgyületben elhelyezkedő város településszerkezete észak déli irányú, a természeti-földrajzi és táji adottságokhoz alkalmazkodóan. Ez az adottság érvényesül az Eger és szomszédságában fekvő települések közötti funkcionális és területi kapcsolatokban, az összefonódási folyamat erősödésében. Salgótarján hazánk északi térségében fekvő, viszonylag kis lakosságszámú (40 ezer főt alig meghaladó) középváros. Korábbi fejlődésében a környékén folytatott szénbányászatnak és nehézipari üzemeinek volt meghatározó szerepe. A város térségében kialakult együtteshez kilenc település sorolható. A rendszerváltás után a korábbi nehézipari jellegű üzemek nagy része megszűnt vagy új termékszerkezettel átalakult. A szénbányászat hatékonysági megfontolások alapján még a múlt század hatvanas éveinek második felében megszűnt. Jelenleg is magas munkanélküliség, súlyos társadalmi gondok, szociális-etnikai feszültségek jellemzik a várost, vonzott településeit, az azokon túli térséget. Észak-Magyarország térsége belátható időn belül csak csekély mértékben tudja leküzdeni válsághelyzetéből fakadó gondjait, mérsékelni annak feszültségforrásait, súlyos következményeit. Ezért a strukturális változás lényegesebb területi kiterjedésével, intenzívebb érvénysülésével Miskolc és Salgótarján vonatkozásában aligha számolhatunk. Eger ez irányú problémáit földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai, adottságai jelentősen mérsékelhetik, netán az elért szinten, kiterjedésben stabilizálhatják. Az Alföld térsége Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi-gazdasági fejlődés lényegesen befolyásolta az Alföld települési viszonyait. Ebben a térségben is kibontakozott a településrendszer strukturális változása. Következményeiben ez ugyan kevésbé jelent olyan mélyreható változásokat, mint amilyenekről az előbbiekben az ország más térségeinek esetében szóltunk. Ebben több tényező szerepe nevezhető meghatározónak, többek között: a térség síkvidékjellege, ebből fakadó természeti földrajzi adottságai; korábban egy más települési struktúra a török megszállás után kialakult tanyarendszer határozta meg nagyobbrészt az Alföld népességének települési viszonyait. A térségben minden megyeszékhely körül összességében hat helyen alakultak ki összefüggő, egymással szimbiózisban élő településegyüttesek: agglomerálódásról, ilyen jellegű településstruktúrákról aligha beszélhetünk. Békéscsaba hazánk délkeleti részén fekszik. Népességszáma alapján középváros. Békés megye székhelye, sajátos arculatú és hangulatú alföldi mezőváros. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből, kapuvárosi szerepköréből következően meghatározó a helyzete a határ menti térségek fejlődésében. Ezt a sajátos települési struktúrát nagyobb népességszámú, nagy határú települések és ritkább települési szemszerkezet jellemzi.

9 276 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY A településegyüttes Békés megye középső részének keleti oldalán található. Magja a központ szomszédságában elhelyezkedő Békéssel és Gyulával alkotott városhármas. Az utóbbiak Békéscsaba mellett a társközpont szerepét töltik be. A településegyüttes fokozatos területi terjeszkedésének következményeként további két települést ölel fel. Debrecen több mint kétszázezer lakosával Budapest után az ország legnagyobb népességszámú városa, a magyarországi nagyvároshálózat egyik meghatározó képviselője. A Tiszántúl regionális központja. A közvetlen szomszédságában elhelyezkedő településekkel kialakult szoros funkcionális kapcsolatok révén viszonylag szűk földrajzi kiterjeszkedésű együttes kapcsolódik Debrecenhez. A településegyüttes Hajdú-Bihar megye északkeleti részén található: az idetartozó települések Debrecentől átlagosan km távolságra fekszenek. Az együttest Debrecennel mint központtal nyolc település alkotja. Debrecen nagy hatású, karakterisztikus alföldi város. Jelentős a központi belterülettől viszonylag távol, több kilométerre fekvő egyéb bel- és külkerületek aránya. A településegyüttes községei is általában sűrűbben lakottak, mint az azokon kívül fekvők. A város és a településegyüttesbe sorolt települések között különböző tényezők révén markáns vonzóhatás érvényesül. Ugyanakkor a vizsgálatok sokoldalú és változatos jellegű funkcionális kapcsolatokra utalnak a Debrecentől távolabb fekvő hajdúvárosok alkotta településövvel is. Kecskemét a Duna Tisza-közén, a Kiskunság területén fekszik. Hazánk egyik nagyvárosa, több mint százezer lakossal. Sajátos településszerkezetű, nagy határú, történelmileg kialakult mezőváros, melyet a török megszállás után a tanyák sokasága vett körül. A többszöri közigazgatási átszervezések során külterületén több önálló község alakult, illetve korábbi tanyaközpontok önálló községek lettek. Kecskemétet a körülötte fekvő településekkel a gazdasági és társadalmi tevékenységek szerteágazó, széles körű kapcsolatai fűzik össze. A város határa mentén jól nyomon követhető népességkoncentrálódás folyamatai figyelhetők meg. A 2003-ban folytatott részletes vizsgálatok alapján a város és a szomszédságában fekvő nyolc település alkot összefüggő, összetartozó településstruktúrát. A rendszerváltás után jelentősen átalakult a város gazdasági szerkezete. Kecskemét fejlődésében, országon belüli és külföldi kapcsolataiban döntő jelentőségű az M5- ös autópálya. Az Országos területfejlesztési koncepció a város regionális szerepkörét alközpontként határozta meg. Nyíregyháza hazánk északkeleti térségében, a Nyírség tájegységben fekvő, mintegy 120 ezer lakosú nagyváros. A város körül kisebb területi kiterjedésű, csupán négy községből álló településegyüttes alakult ki. Nyíregyháza közvetlen vonzóereje korábban nagyobb volt a jelenleg megfigyeltnél. A vonzáskörzet szűkülésében meghatározó a foglalkoztatottsági színvonal számottevő mértékű visszaesése, a városba ingázók számának csökkenése. Ez a körülmény alapjaiban határozza meg a településegyüttes területi kiterjedését. A térség viszonylag ritkább települési szerkezetű: ennek is meghatározó a szerepe a város és a távolabbi szomszédságában fekvő települések közötti gyengébb intenzitású területi-funkcionális kapcsolatokban. A rendszerváltás után a város gazdasági bázisa súlyos helyzetbe került, ipara leépült, jelentős a munkanélküliség. A működő külföldi tőkebefektetések összege más térségekhez képest csekély, érdemi változásokat a gazdaságban csak kismértékben ösztönöznek. A Szegedi településegyüttes Csongrád megye déli részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyása mentén, a Maros torkolatánál fekszik. A településegyüttes központ-

10 TELEPÜLÉSRENDSZERÜNK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSÁNAK TENDENCIÁI 277 ja Szeged, az ország negyedik, az Alföld második legnagyobb városa. Határ menti fekvéséből következően kapuváros Európa déli, délkeleti térségei felé. A településegyüttest Szeged és a közelében fekvő tizenegy település alkotja. Szegedet is negatívan érintették a rendszerváltás következményei. Korábbi igazi bázisa részben összeroppant a mezőgazdaság válsága, piacvesztése kapcsán vagy átrendeződött. Kedvezőtlen következményekkel járt az úgynevezett déli háború. A kilencvenes évek második felétől javult a város helyzete. A bővülő idegenforgalom mellett az új típusú gazdasági-piaci kapcsolatok, a szellemi-tudományos infrastruktúra, a térség agrárgazdaságában betöltött szerep, a kiváló közlekedés-földrajzi helyzet jelentik a város fejlődésének meghatározó tényezőit. A fejlődés várható tendenciái erősödő területi-funkcionális kapcsolatokra utalnak földrajzi térségében. Szeged regionális központ szerepét tölti be az ország településrendszerében. A Szolnoki településegyüttes hazánk középső térségében, a Tisza folyó mentén, a Zagyva Tiszába ömlésének környékén helyezkedik el. Ez a vidék jellegzetes alföldi táj, sík terület. Az együttest döntően nagy határú, egymástól általában jelentősebb földrajzi távolságra fekvő, népesebb települések alkotják. A szolnoki településegyüttesbe mindössze öt település sorolható a központon kívül. A város és az általa közvetlenül vonzott települések közötti területi-funkcionális kapcsolatokat a lakóhelyek munkahelyek közötti intenzív inga-vándorforgalom, Szolnoknak a térségben betöltött központi szerepköre határozzák meg. A településegyüttes szerkezetének adottságaiból következően döntően a települések közötti nagyobb távolságok okán szorosabb területi összefonódás aligha valószínűsíthető. Szolnok helyzetét is alapvetően befolyásolták, befolyásolják a rendszerváltás nyomán bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások: a leépülő ipar, a népesség csökkenő gazdasági aktivitása, a felerősödő munkanélküliség. Ez esetben is megfigyelhető a tercier szektor felgyorsult fejlődése. A város kedvező közlekedés-földrajzi helyzetű vasúti és közúti kapcsolatok terén egyaránt. Az Országos területfejlesztési koncepció Szolnokot az észak-alföldi régió egyik alközponti szerepkörének betöltésére jelölte ki. Megfogalmazható az a következtetés, hogy az Alföld térségében két kialakult településstruktúra tölthet be meghatározó szerepet a strukturális változás jövőbeli folyamatában. Az egyik a Debrecen körüli településegyüttes, illetve a várost távolabb felölelő, átfogó hajdúvárosok övezete. A másik a dél-békési Békéscsaba központú településstruktúra. Valószínű, hogy e két településegyüttes hatása, települési viszonyokat formáló jelentősége a ma megfigyeltnél lényegesen nagyobb kiterjedésű térségben érvényesülhet. A Szeged központú településegyüttes további földrajzi-területi kiterjedésére is lehet számítani. A kecskeméti, szolnoki, nyíregyházi településegyüttesek fejlődése távlatilag mérsékelt intenzitásúnak értékelhető; csak a kecskeméti településegyüttes terjedhet ki a mainál nagyobb térségre, a vonalas infrastruktúra adta lehetőségek ösztönző hatása révén.

11 278 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Összefoglalásul: A településegyüttesek és az intenzívebb változás lehetőségei Agglomeráció Agglomerálódó térség Településegyüttes Intenzívebb változás valószínűsíthető IRODALOM Boros Ferenc (1980): Társadalmi-gazdasági folyamatok tükröződése a településhálózat szerkezetének átlalakulásában. Akadémiai doktori értekezés Deák Sándor (1966): A városfejlődés és a városkörnyéki településhálózat összefüggései. Kandidátusi értekezés Enyedi György (1982): Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat alakulása. (Akadémiai Székfoglaló), Akadémiai Kiadó, Budapest Erdei Ferenc (1970): Város és vidéke. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest Kovács Tibor (1980): Magyarország településhálózata és fejlődésének főbb tendenciái. Statisztikai Szemle, 11. Kőszegfalvi György (1984): A magyarországi településrendszer strukturális változása. Területfejlesztési Közlemények, 13. Kőszegfalvi György (2004): Magyarország településrendszere. Alexandra Kiadó, Pécs Kőszegfalvi György (2008): A területfejlesztés története Magyarországon között. Imedias Kiadó, Budapest Pécs Kőszegfalvi György (2009): Területfejlesztés Magyarországon a rendszerváltás után. Imedias Kiadó, Budapest Pécs Kőszegfalvi György (2009): Törekvések a magyarországi településrendszer tudatos fejlesztésére. Területi Statisztika, 6. Perényi Imre (1979): Korunk urbanisztikája. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Kulcsszavak: településrendszer, agglomerálódási folyamat, településstruktúrák településképződmények, agglomerációk, agglomerálódó térségek, településegyüttesek. Resume One of the major factors of future development and transformation of the settlement-system in Hungary is the structural change, the process of agglomeration. As a consequence the emerged settlement structures strengthen and geographically expand. This development can create significant regional disparities. This structural change can be most probably expected in the capital, in northern and central Transdanubia regions, in Debrecen, Szeged and the southern Békés area (in the conurbation of Békéscsaba).

Fiatal barátaink hét további kisváros

Fiatal barátaink hét további kisváros ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 FŐBB TENDENCIÁK A LEGFRISSEBB LEHATÁROLÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége 1 Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége T-Mobile dedikált üzleti hálózati szolgáltatás 6. sz. melléklet Hatályos: 2011. január 1-jétől 1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra 6. sz. melléklet A hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóság szervei és azok elérhetősége

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek Telefonszolgáltatásra 6. sz. melléklet A hírközlési és a fogyasztóvédelmi hatóság szervei és azok elérhetősége

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI (The Hungarian Urban System in the Transition, Changing Direction in the

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

ISMERTETŐK. A magyarországi községhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY

ISMERTETŐK. A magyarországi községhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY ISMERTETŐK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY A magyarországi községhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében Írásomban a magyarországi településrendszer másik meghatározó részét, a községhálózat helyzetét

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Helyzetértékelés Nemzetközi kitekintés A golfozók és golfpályák alakulása

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371 1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.

Részletesebben

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos MR2-Petőfi MR3-Bartók 1 network 16 14 Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos 1517 139 12 1173 1 8 6 513 456 633 4 2 13 Forrás: Ipsos-GfK s Közönségmérés, 211.május, ReachN Mintaelemszám:

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

ISMERTETŐK. A magyarországi városhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY

ISMERTETŐK. A magyarországi városhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY ISMERTETŐK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY A magyarországi városhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében Jelen írás a hazai városok hálózatával foglalkozik. A magyar városok tágabb terrénuma lenne, ha

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

Támogatott pályázatok - K1

Támogatott pályázatok - K1 Támogatott pályázatok - K1 Békési Kistérségi Szeghalom Kistérség Békés Szeghalom Dél-Alföldi Régió A Békés Kistérségi Közkincs-kerekasztal létrehozása 399 900 Új kistérségi KÖZKINCS-kerekasztal létrehozása,

Részletesebben

3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél a per tárgya szerint

3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél a per tárgya szerint 3. 2. 2. Első fokú polgári peres ügyek a törvényszékeknél Fővárosi Törvényszék Vagyonjogi per 1 276 2 021 2 129 23 29 51 Közigazgatási jogkörben okozott károk 144 100 114 megtérítése Bíróságok elleni kártérítési

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 476-482

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 476-482 Kozma Gábor 1 - Barta Attila 2 A DEKONCENTRÁLT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÉRSTRUKTÚRÁJÁNAK VÁLTOZÁSA 1990 UTÁN 3 BEVEZETÉS A közigazgatás átalakításának egyik igen fontos eleme az államigazgatás térbeli

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. -a szerint) I. Személyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében Szabó Sándor PhD. hallgató Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei tudományos konferencia

Részletesebben