b e s z á l l ó k á r t ya Magyar mediterrán vidék / 8 Világörökség a föld alatt / 13 Duna-Dráva Nemzeti Park / 17 Villányi vörös, pécsi fehér / 20

Átírás

1 > Pécs utazások Baranyában b e s z á l l ó k á r t ya Magyar mediterrán vidék / 8 Világörökség a föld alatt / 13 Duna-Dráva Nemzeti Park / 17 Villányi vörös, pécsi fehér / 20 A régió követei / 24 A múlt nyomában / 26 Programajánló / 30

2 B e s z á l l ó k á r t ya magyar mediterrán vidék Pécs belvárosában beérik a füge. A Mecsek völgyeiben mediterrán vidékekre jellemző virágok nyílnak; a borok színében tovább ragyog a napfény; a tereket, utcákat tavasztól őszig benépesítik a sétálók, a kávéházak teraszain, szobrok talapzatain ücsörgők. Ez a hangulat is hozzátartozik mindahhoz a jellegzetességhez, történelmi kulturális természeti értékhez, ami ezen a vidéken megtalálható. > Pécs utazások Baranyában Két nagy folyó a Duna és a Dráva, két hegység a Mecsek és a Villányi és a sok napsütés határozza meg a vidék arculatát. Itt nyílik, sokszor már februárban a tavasz egyik első hírnöke, a védett illatos hunyor, és az országban elsőként bontják ki rózsaszín szirmukat a legjelesebb magyar humanista költő, Janus Pannonius ( 24) által is megénekelt pécsi mandulafák. A különleges természeti értékek megőrzésére hozták létre a Duna Dráva Nemzeti Parkot ( 17). A vidék olyan szépségeket, élményeket kínál, amelyek vízi-, gyalogos és kerékpáros turisták ezreit vonzzák.

3 M a g ya r mediter r á n vidék Ez a vonzerő persze nem új keletű, hiszen már kétezer éve, hogy várost alapítottak itt, Pannónia provincia déli részén, a Balkán felé vezető fontos kereskedelmi út közelében a rómaiak. Sopianae ókeresztény temetője ( 46) az ő hagyatékuk ma a Világörökség része. Többek között ennek, az építészeti emlékekben is tetten érhető ősi keresztény múltnak köszönhető, hogy Pécs a Szent István király által alapított első tíz püspöki székhely ( 26) között lehetett. Meghatározó jelentőségű döntés volt ez. Emiatt írhatott verset a pécsi mandulafákról Janus Pannonius, hiszen itt volt püspök. Ez az eredője a város leginkább mediterrán hangulatú, csak egyházi épületek által határolt területének, a Dóm térnek. Ezért láthatjuk a középkori templomból sok építészeti formát, faragványt másolattal megidéző neoromán székesegyházat ( 52), és az eredeti mesterműveket őrző Dómmúzeumot ( 57). Csak így alakulhatott ki az évszázadok alatt a Bizarr formák, Babás szerkövek a Jakab-hegyen műemlék kanonokházak sora, a Káptalan utca Annak viszont, hogy a Káptalan utcát ma Múzeum utcának is nevezik, már más az oka: a befogadás és a kulturális nyitottság. Ez járult hozzá ahhoz, hogy a külföldön élő festőművész, Victor Vasarely ( 25) műveivel térjen vissza szülővárosába. Ma éppúgy nagyszerű múzeu- Mi az Angster-orgona titka? Angster József orgonakészítő mester fél Európát bejárta, hogy tudását megalapozza, bővítse így mesterségének legmodernebb elméleti és technikai tudásával tért haza. Sikerének titka tehát nem más, mint a biztos tudás és a szakmai minőség. Ezt jelzi, hogy ma is minden templomban büszkén mutatják, ha Angster-orgonájuk van, még akkor is, ha az a legegyszerűbb darab. A mester munkáját számos díjjal ismerték el: az országos kiállításokon több aranyérmet kapott, és elnyerte az állami nagy érmet is. XV. Benedek pápától 1918 tavaszán megkapta a Gergely-rend lovagkeresztjét. > Innen indul Magyarország

4 B e s z á l l ó k á r t ya A kétezer éves város ezeréves püspöki székhely, és fiatalos lendülettel fejlődik ma ( 61) van itt, mint ahogy Csontváry Kosztka Tivadarnak bár neki nem volt köze Pécshez, mégis itt láthatjuk életműve legjavát ( 58). Emiatt lehetett próféta saját hazájában is Zsolnay Vilmos ( 25), a legnagyobb magyar fazekas, és így Miért különleges a Zsolnay? Az, hogy egy kis kőedény-manufaktúrát az Osztrák Magyar Monarchia finomkerámia-iparának élvonalába emelt Zsolnay Vilmos, önmagában is figyelemre méltó. A miértre a rövid válasz egyetlen szó: újítás. Követték a kor szellemét, de mindig egyedi formákkal, önálló motívumokkal jelentkeztek. Olyan találmányokat mondhat magáénak a gyár porcelánfajansz ( 65), pirogránit ( 66), eozin ( 66) amelyek a praktikum és az esztétikum szolgálatában is álltak. A számos hazai és nemzetközi díj közül talán elég megemlíteni, hogy az 1878-as Párizsi Világkiállításon a termékek elnyerték a kiállítás aranyérmét, a Grand Prix-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. 10 > Pécs utazások Baranyában

5 M a g ya r mediter r á n vidék tarthatta meg a város a szakmát itt kezdő, hamar híressé vált orgonaépítő mestert, Angster Józsefet ( 24). De hozhatunk példákat a mából is! Itt működik az es években országos hírnévre szert tett Bóbita Bábszínház és a Pécsi Balett. A Pécsi Nemzeti Színház ( 85) és egyben a város a házigazdája a hazai színházak legnagyobb ünnepének, a Pécsi Országos Színházi Találkozónak ( 31). Nemcsak innen indult, de ma is pécsi illetőségű a Kispál és Borz, a Kiscsillag, valamint a 30Y együttes. És ha távoli is a kapcsolat, mégis ide tartozik, hogy errefelé az éttermek többsége figyel arra, legyen a kínálatukban helyi kötődésű ital: bor a Pécsi vagy a Villányi borvidékről ( 124) és pécsi sör. Nem véletlenül választotta Pécs az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat jelmondatául ezt: A határtalan város. Mint ahogy határtalan Baranyának az e könyvben bejárt (jórészt határ menti!) területe: bosnyákok, bunyevácok, Dráva és Mura menti, illetve gradistyei horvátok, sokacok, szerbek, szlovének és németek színesítik az itteni kultúrát. Viseletüket, életmódjukat ma már leginkább csak a pécsi néprajzi ( 103), illetve a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum ( 158) kiállításain ismerhetjük meg, építészeti örökségüket azonban falvak utcái, egyegy tájházzá alakított épület, vagy például a szerb ortodox templomok őrzik Majson ( 172) és Mohácson ( 169). Máig élő néphagyományaikat viszont bárki megismerheti a színes programokon, hiszen például a sokacokhoz kötődik az országos hírű mohácsi busójárás ( 30), a németekhez a bólyi Emmausz-járás ( 30). > Innen indul Magyarország A hagyományőrzésnek természetesen sokféle módja van, nemcsak a számtalan, látogatható kézműves műhely tartozik ide, de például a zengővárkonyi tojásmúzeum és Szalma-kincs-tár ( 165), a Néprajzi Műhely ( 184) Magyarlukafán, vagy épp a természetközeli életmód hívei által ökofaluként újjáélesztett Gyűrűfű. A régió múltjához hozzátartoznak a török idők is. A mohácsi síkon emlékpark ( 154) őrzi a tragikus kimenetelű csata emlékét. Szigetváron Zrínyi Miklós ( 25) és katonái hősi halálának emlékműve a vár ( 180) de a megbékélés jegyében épült a város határában a Magyar Török Barátság Park ( 188). Pécsett két dzsámi ( 76, 94) van, de látogatható a szigetvári ( 187) Az öt templom A pécsi püspökség augusztus 23-án keltezett oklevelében már Quinque Ecclesiae néven nevezték a várost. Hogy honnan ered az öt templom elnevezés (németül Fünfkirchen ma is gyakran használják ezt német nyelvterületen), annak egyik elfogadott magyarázata, hogy abban az időben, amikor minden tíz falunak kellett egy templomot építenie, különlegességnek számított, hogy ezen a településen öt fennálló ókeresztény sírkápolnát is templomként használtak. A Zsolnay-gyár emblémája is ezt az ősi nevet idézi. 11

6 és a siklósi ( 142.) is. Ez utóbbi település vára ( 128) is nevezetes, bár nem annyira a törökök, mint inkább a labancok elleni harcról vált ismertté a Tenkes kapitánya című film révén. És még nem szóltunk az Árpád-kori emlékekről, köztük a pécsváradi várról ( 162), a többé-kevésbé akkori formájukat megőrzött templomokról. Máriagyűd templomát ( 134) a csodás jelenések, a cserkútit ( 186) és a siklósit ( 142) falképeik, az ormánsági templomokat ( 140, 146) festett kazettás mennyezetük teszi híressé. Ha elfáradtunk a látnivalókban gazdag vidék megismerésében, helyben találunk lehetőséget a felfrissülésre is! A legismertebb, a harkányi gyógyvíz ( 136) mellett számos más modern fürdő áll a gyógyulás, Mohácson sok busómaszk-faragó műhely látogatható a strandolás szolgálatában hogy felüdülve újabb kirándulásokra indulhasson, és még több élményt szerezhessen az utazó. Pécs, a határtalan város Essen és Isztambul mellett Pécs viseli ben az Európa Kulturális Fővárosa-címet. Pécs a két kultúra találkozási pontján, a Ruhr-vidék és a félig már Ázsiában fekvő Isztambul között, félúton helyezkedik el. Adottságai révén így jó esélye van arra, hogy közvetítő szerepet játsszon Nyugat- Európa és a Balkán között. Hogy mi történik 2010-ig Pécsen? A nagyszabású tervek szerint megújulnak a város terei, utcái és parkjai, felszínre kerülnek a föld alatti vizek Pécs igazi mediterrán várossá válik ben világsztárokat láthatunk a kiváló akusztikájú új hangversenyteremben, olyan művészeti kiállításokra térhetünk be a szintén új Nagy Kiállítótérbe, amilyenekért eddig Budapestre vagy Bécsbe kellett utazni, és méltó környezetet kap a Múzeum utca (Káptalan utca), és az itt található összes gyűjtemény. Korszerű Regionális Könyvtárral és Tudásközponttal is gazdagodik a város, a világhírű Zsolnay-gyár műemléki része pedig kulturális negyeddé alakul át, ahol ipartörténeti témapark és kortárs művészeti központ is várja majd a látogatókat. 12 > Pécs utazások Baranyában

7 V i l á g ö r ö k s é g a föld al at t világörökség a föld alatt Még kétszáz évig sem épültek, de kétszáz év nem volt elég feltárásukhoz, különösen nem minden titkuk megfejtéséhez. Ahhoz azonban régóta nem fér kétség, hogy igen értékesek a római birodalom IV. századi ókeresztényeinek sírépítményei. A legszebb, művészettörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű pécsi ókeresztény sírépítmények a történelmi belvárosban, a Szent István tér és a Dóm tér területén, valamint az Apáca utca 8. és 14. szám alatt láthatók. Pécs városának ezt a kulturális kincsét 2000-ben az UNESCO Világörökséggé nyilvánította. Magyarország világörökségi helyszínei között a pécsi ókeresztény temető az egyetlen olyan terület, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt került fel a rangos listára. Ezek a sírok elsősorban építészeti szempontból, változatos alaprajzaik miatt különlegesek a római birodalom IV. századi építészetében: a nyugati területeken nagyon sok földfelszínre épült mauzóleum ismert, míg a balkáni területeken inkább a föld alatti sírkamrák a jellemzők. A vi- > Innen indul Magyarország 13

8 B e s z á l l ó k á r t ya A Cella Septichora Látogatóközpontban nemcsak a látnivaló, de a bemutatás módja is különleges 14 szonylag ritka kétszintes építmények Pécsett a keleti és nyugati sírépítészeti hatások együttes jelentkezését mutatják. A hétkaréjos kamrához, a Cella septichorához ( 46) fogható méretű és alaprajzú, vele egykorú építmény mindmáig csak egy ismert a római birodalomban: a kilenckaréjos kölni St. Gereon-templom, amely a IV. század végén temetőbazilika, vagy egy tehetős személy mauzóleuma volt. Még ennél is jelentősebbek azonban a Szent István téri kétszintes ókeresztény mauzóleum ( 50) sírkamrájában, valamint az I. számú, úgynevezett Péter-Pál sírkamrában ( 48) fennmaradt falfestmények. A legtöbb díszítőmotívum (indák, növények, állatok) ábrázolása, formája balkáni eredetű, megtalálható például > Pécs utazások Baranyában Thesszaloniki, Szófia és Niš ókeresztény sírkamráiban. Hasonló bibliai jeleneteket bemutató IV. századi sírfestmények azonban Itálián (a római katakombákon) kívül az egész birodalomban kizárólag itt, Pécsett kerültek elő. De hogy kerültek ide és miként települhetett rájuk a középkori egyházi központ? Mai tudásunk szerint a késő római temető a város római kori elődje, Sopianae északi városfalától északra, jelenleg a Dóm tér Szent István tér Apáca utca Széchenyi tér Káptalan utca által határolt területen fekszik. Sopianae tehetősebb lakói a IV. században már kőből, illetve téglából falazott sírépítményeket emeltettek maguknak. A század utolsó

9 V i l á g ö r ö k s é g a föld al at t éveiben a lakosság nagyobb része keresztény lehetett, így az akkor készült sírokat (vagyis a pécsi temető sírépítményeinek többségét) nagyobb valószínűséggel tarthatjuk ókeresztény emléknek akkor is, ha a keresztény szimbólumok ábrázolásai nem kerülnek elő bennük. A temető az ókeresztények számára a feltámadásra váró test ideiglenes pihenőhelye, és egyben a Krisztusra való emlékezés színhelye volt, hiszen Krisztus teste is a sírban pihent feltámadásáig. Érthető tehát, hogy a város tehetősebb lakosai testük leendő, ideiglenes pihenőhelyét igényes gondossággal alakították ki. A sírépítmények többsége kétszintes volt: a halottakat az alsó szinten, a tulajdonképpeni sírkamrákban (hypogaeumokban) temették el, néhány sírkamra falait ókeresztény témájú falfestmények is díszítik. A felső szinten található emléképületeket (memoriákat, más néven cellákat vagy mauzóleumokat) a köztudatban tévesen sírkápolnáknak nevezik, de valójában ezekben pap által celebrált istentiszteletet nem tartottak, hanem az év meghatározott napjain halotti lakomákkal emlékeztek meg az elhunytakról. Ekkor a pogányok étellel-itallal vendégelték meg a holtak szellemeit. A keresztények a hitük szerint örök életet elnyerő halott mennyei születésnapját ünnepelték, mindamellett azonban a régi hagyományokat formálisan megtartva szintén tettek ki ételt-italt a halottnak. Valamikor az V. század elején, a római birodalmat fenyegető barbár támadások miatt Sopianae lakóinak nagy része a biztonságosabb Itáliába vándorolt. Az elhagyatott sírkamrákba a népvándorlás korá- A krisztogram A kereszténység első hivatalos szimbólumát, a krisztogramot választották a pécsi világörökség jelképéül. Természetesen nem öncélúan: a jel látható a Péter-Pál sírkamrában, és az V. számú sírkamra feltárásakor is találtak ilyen formákat egy bronzból készült templomi függőmécses töredékeként. A krisztogram Krisztus koszorúba foglalt monogramja, a görög X (khi) és P (rhó) betűk kombinációja. A szimbólum a kereszténységet legális vallássá tevő I. (Nagy) Konstantin császárhoz ( ) köthető, akinek 312-ben, a Milvius-hídi csata előtt látomásként jelent meg a következő szavak kíséretében: E jelben győzni fogsz! És győzött. A pécsi krisztogramokon látható másik két betű, az A (alfa), W (ómega) is közvetlenül Krisztusra utal hiszen a Jelenések könyvében olvashatjuk: Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. > Innen indul Magyarország 15

10 B e s z á l l ó k á r t ya Az ókeresztények szerint a sír csak átmeneti pihenőhely volt a feltámadásra váró emberi test számára 16 ban itt megtelepedett barbárok költöztek. Romjaik azonban még évszázadokkal később, a honfoglalás után is jó állapotban Bejárat a föld alá Száz év kutatás után oldódott csak meg a rejtély: hogyan alakították ki a domboldalba mélyített sírépítmények föld alatti, alsó szintjének bejáratát? Kiderült: a sírkamra bejárata elé gödröt ástak, a gödör falába földlépcsőket faragtak. A temetés után a sírkamrák bejárati nyílását földdel elzárták, hogy sírrablók és illetéktelenek ne tudják megzavarni a halottak nyugalmát, és csak egy újabb temetkezés alkalmával ásták ki újra. > Pécs utazások Baranyában voltak. Nem véletlen, hogy Szent István király éppen Pécsett alapított püspökséget, és az egyházi központ nem az egykori római város, hanem az ókeresztény sírkamrák helyén alakult ki. A legnagyobb, hétkaréjos sírépítményt, a Cella septichorát a legújabb ásatások tanúsága szerint az Árpád-korban egészen a tatárjárásig templomként használták. A középkor és a török uralom századaiban az egykori temető és építményei a föld alá kerültek, és csak a XVIII. századtól kezdve kerültek újra napvilágra először véletlenül, később tudatos régészeti kutatások eredményeképpen. Ezek máig sem fejeződtek be. A legjelentősebb értékek bemutatása a nagyközönség számára ben, a Cella Septichora Látogatóközpont kialakításával szinte teljessé vált. Csak a székesegyház ( 52) délnyugati szomszédságában található háromkaréjos építmény, a Cella trichora maradt továbbra is elzárva, értékes XII. századi falfestményei csak engedéllyel tekinthetők meg.

11 D u n a- D r áva Nemze t i Pa r k Duna Dráva Nemzeti Park A Duna Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek. A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) illetékességi területe közel 1,5 millió hektárnyi, és jóval nagyobb területeket érint, mint amennyit ebben a könyvben bejárunk: felöleli Baranya, Somogy és Tolna megye csaknem teljes területét, átnyúlik Bács-Kiskun és Fejér megyébe is. A Dráva teljes magyarországi szakasza nemzeti parki védelmet élvez, a Duna mentén a Sió-torkolattól az országhatárig tart a védett terült. Idetartozik még a könyvünk által érintett területen a Kelet-Mecsek és a Zselici tájvédelmi körzet is. A Duna menti Sárköz területén található Gemenc festői szépségű, az idegenforgalom számára is nyitott, alig háborított ártéri világa. Területét átszövik a fokok, melyek részben természetes, keskeny csatornák. Hajdan ezeken keresztül árasztot- > Innen indul Magyarország 17

12 B e s z á l l ó k á r t ya 18 ták el a belső területeket, az erdőket, hogy ezzel is segítsék az ott élő gazdálkodók megélhetését. Az ártéri területeket a bokorfüzesek, a puha- és keményfa ligeterdők jellemzik. Találkozhatunk itt nyári tőzikével, dunai csillagvirággal, ligeti szőlővel. Állatvilágának kiemelkedő értéke a védett jégmadár, a fokozottan védett rétisas, a fekete gólya és a kerecsensólyom. Gemenc híres a kiváló gímszarvas- és vaddisznóállományáról, ezért vadászterületként is jelentős. A Béda Karapancsa Tájvédelmi Tájegység a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékű élőhelyeit foglalja magába. Ez az ország rétisasok és a fekete gólyák által legsűrűbben lakott területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Ligeterdeiben kockás liliom, jerikói lonc és fürtös gyűrűvirág is előfordul. A mocsárrétek, > Pécs utazások Baranyában Mecseki hangulat legelők növényei a réti iszalag és a mocsári aggófű. A Mohácsi-szigeten található Riha-tó különleges értéke a kis kócsagok és a bakcsók fészkelő telepe. Értékeit vezetett túrák ( 201) és mindenki előtt nyitott tanösvények ( 192) is segítenek megismerni. A Dráva és mellékfolyóinak árterét, valamint a holtágakat galériaerdők kísérik. A folyó halállománya rendkívül gazdag, közöttük ritka fajok is élnek. A Dráva homok- és kavicspadjainak kiemelkedő jelentősége van, hiszen a part mentén élő madarak kedvelt tartózkodási és költési helyei. A lefűzött morotvák (a folyó élővizétől már elzárt holtágak) nádasaiban népes szürke gém-, bakcsó-, kiskócsag-telepek húzódnak meg. A dús lombú erdők- Segítség a túrázóknak A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a természeti értékek megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektet azok megismertetésére tehát az oktatásra, az ismeretterjesztésre és környezetbarát, természetközeli idegenforgalom fejlesztésére. A kirándulókat jelölt túraútvonalak, tanösvények segítik abban, hogy könnyen, biztonságosan megismerkedjenek ezekkel az értékekkel. A nemzeti park munkatársai a fokozottan védett helyeken szakvezetéses túrákat tartanak, illetve szerveznek is túrákat. Szívesen segítenek az önállóan túrázóknak is akár szóbeli információval, akár a szükséges kiadványokkal.

13 D u n a- D r áva Nemze t i Pa r k ben fekete gólyák, rétisasok fészkelnek. Matty határában a kormorános erdőhöz tanösvény ( 192) vezet de ennek a falunak a határában található a Madár-emlékpark ( 144) is, ami arra figyelmeztet, hogy vannak olyan fajok, amelyeket nem sikerült megmenteni, Magyarországon megtartani. A Dráva mente hazánkban egyedülálló növényfajoknak és társulásoknak is otthont ad; itt él a hármaslevelű szellőrózsa, a hármaslevelű fogasír, a pofók árvacsalán és még számos ritka faj. A Kelet-Mecsek növény- és állatvilága fajokban igen gazdag emellett geológiai értékekben, valamint műemlékekben, kultúrtörténeti, néprajzi emlékekben is bővelkedik. Legjelentősebb növénytani értéke a bánáti bazsarózsa ( 115). A vadregényes területet túraútvonalak ( 195) hálózzák be, így gyalogosan és kerékpárral is jól bejárható. Útba ejthetjük az üveghutákat Pusztabányán, a Máré-várat ( 115), a fokozottan védett Óbányai-völgyet ( 153) a csepegősziklával és a Ferde-vízeséssel. Nem tartozik ehhez a tájvédelmi körzethez, de itt érdemes szólni a Nyugat- Mecsek és Pécs néhány értékéről. Abaligeten a változatos formavilágáról ismert cseppkőbarlang ( 110), természeti értékeket bemutató tanösvény ( 192) és az ország egyetlen Denevérmúzeuma ( 110), Orfűn pedig a Mészégető-források barlangjába szervezett, overallos túrák nyújtanak természetközeli kikapcsolódást. Pécsen a Pintér-kert arborétum ( 99) flórája és a Tettyei mésztufabarlang ( 99) kínál különleges látnivalókat. > Innen indul Magyarország Tündérrózsák a Béda-Karapancsa vidékén A Zselic természeti értékét a széles, lapos dombhátakat borító erdőségek adják, ahol különleges vadon alakult ki például az ezüsthársas bükkös, valamint az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes erdőtársulás. A Boronka-melléki és a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet (akár csak az elsőként említett Gemenc) kívül esik ennek a könyvnek a tematikáján. Az előbbi, erdőkkel borított, vízfolyások által szabdalt területen igen változatos a növényvilág. Az utóbbi természeti értékeit, morfológiai adottságait a jégkorszak idejében vastagon felhalmozott löszréteg határozza meg. praktikus DDNP Igazgatóság Cím: Pécs, Tettye tér 9. Tel.: 72/ Fax: 72/ dunadrava@ddnp.kvvm.hu Honlap: 19

14 B e s z á l l ó k á r t ya Villányi vörös, pécsi fehér Ha Dél-Dunántúl, akkor vörös villányi bor ez él a köztudatban. Pedig a borkínálat ennél jóval kiegyensúlyozottabb, hiszen a Villányi borvidék siklósi területein, illetve a Pécsi borvidéken inkább fehér borok születnek, tüzesek, zamatosak és könnyű gyümölcsösek egyaránt. A Villányi és a Pécsi borvidék sorsának legfőbb állomásai nem különböznek a többi hazai borvidékétől. Már a rómaiak is szívesen itták az itt termett borokat, majd az államalapítás után az egyházi birtokokon terjedt el a szőlőművelés. A török korban új szőlőfajták jelentek meg, a XIX. században jött a filoxéravész. Közben természetesen mindegyik területnek megvolt a maga története de történelmet a Villányi borvidék írt, méghozzá a XX. század végén. Ez volt ugyanis az első borvidék, amelyik a szocialista éra tömegborai után nemcsak visszatért a minőségi termelésre de tudatosan felépítette annak hírnevét is, megteremtve a vidék önálló arculatát, létrehozva 20 > Pécs utazások Baranyában

15 Villány környékén a vörös, Siklós és Pécs környékén a fehér szőlő a jellemzőbb a borturizmust szolgáló borutat. Ennek az arculatnak a legfőbb eleme a mediterrán klíma, és az ebből adódó, a déli vidékeket idéző ízvilág és hangulat ez utóbbinak fontos része az itt oly jellemző pincefaluk színesre festett zsaluinak vidámsága. Ugyanilyen fontos, hogy nemcsak hívják, de valóban várják is a vendégeket, kiegészítő szolgáltatásokat is kínálva. Az alap azonban kétségtelenül a minőségi bor. Ám a borvidék két fő területből áll. Az egyik a villányi, a másik a siklósi. Az egyik a köztudatba beivódott, nagy, testes, fűszeres, gyakran barrikolt vörösök, különleges cuvée-k, bejáratott nagy pincészetek hazája. A másik a jellemzően fehér, méghozzá gyakran késői szüretelésű, tehát magas cukor- és extrakttartalmú fehér szőlők és borok, feltörekvő pincészetek otthona. Bár az itteni szőlőtermelés legalább kétezer éves, a mai borászat gyökerei a török hódoltság idejéig nyúlnak vissza. Ugyanis > Innen indul Magyarország az elpusztult falvakba telepített szláv, rác népesség hozta magával a sokáig meghatározó, mára kissé háttérbe szorult kadarkát, és a héjon erjesztés technológiáját. A török uralom után pedig főleg német nemzetiségűek érkeztek a népesség pótlására, ők a portugiesert (azaz a kékoportót) hozták magukkal. Ekkor alakultak ki Az év borászai A Magyar Bor Akadémia 1991 óta ítéli oda minden évben az Év Bortermelője címet. A Villányi borvidékről eddig az alábbi borászok kapták meg az elismerést Tiffán Ede 1994 Gere Attila 1996 Polgár Zoltán 1997 Bock József 21

16 B e s z á l l ó k á r t ya a falvak közelében a pincesorok, ahol a kis présházakból nyílnak a rövid pincék. Ezek közül ma a palkonyai, a villánykövesdi és a villányi pincefalu ( 124) a leglátványosabb, legismertebb. A filoxéra után jelentek meg a francia eredetű fajták például a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot. Nagyjából ma is így néz ki a szőlőképlet Villányban, esetleg még a feltörekvő pinot noirt és a syrazt kell megemlíteni. A fehérszőlős siklósi körzetben a hárslevelű és az olaszrizling dominál. Az előbbi fő jellemzője, hogy testes borának savai visszafogottak, elegánsak, zamata kellemesen fűszeres az utóbbi bora szintén lágy, fajtajelleges, és hajlamos a töppedésre: túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat lehet készíteni! Aki ezen a vidéken túrázik, bármikor megállhat a villányi pincesor vendéglátóhelyként üzemelő kóstolóhelyeinél. Aki Villányban Bormúzeum is működik viszont fontosnak tartja, hogy utazásának önálló élményszerző programpontja legyen a borral való ismerkedés, szervezze meg előre a kóstolót! Természetesen a palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék Fesztivál ( 31), vagy az Európai Bordalfesztivál ( 35) ide- > > Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend, Máriakéménd, Nagynyárád Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár Borvidéki települések Pécsi borvidék (679 hektár) > Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Ivánbattyán Villányi borvidék (2060 hektár) > Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd > Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony 22 > Pécs utazások Baranyában

17 V i l l á n y i vö r ö s, pécs i fehér jén nem hogy szervezni nem kell, de szinte kikerülhetetlen egy jó kóstoló. A Pécsi borvidék neve talán sokak számára nem ismerős pedig történelmi bortermelő vidékről van szó. Csakhogy nemrég még Mecsekaljainak hívták. A középkorban Pécs megélhetésének legjelentősebb eleme a szőlőművelés volt és az is beszédes, hogy a XIX. században (máig élő kifejezéssel) tükéknek nevezték magukat a tősgyökeres pécsi polgárok tehát azok, akiknek volt szőlőbirtokuk, azaz tőkéjük a város körül fekvő területeken A török hódoltság idején itt is meghonosodott a vörös szőlő (ma is születnek errefelé szép rozék és vörösök), azonban a Mecsek déli lankáin mégis inkább fehér fajták teremnek. Ezek bora a sok napsütés miatt általában nagy testű, magas cukortartalmú, lágy savú, fűszeres, gyorsan fejlődő kedvező évjáratban akár különleges minőségű is lehet. Az olaszrizling lágy és tüzes, a chardonnay illatos, elegáns, bársonyos, a furmint markáns, fanyar errefelé azonban a legjellegzetesebb a cirfandli, szinte csak itt terem. Ez az osztrák fajta az 1830-as években került Magyarországra, amikor egyre több és jobb minőségű bort igényelt a piac. Finom, virágos illata, diszkréten fűszeres íze, magas alkohol- és (jó évjáratokban) ki nem erjedt cukortartalma újra egyre több hívet szerez neki. Néhány fajtát kifejezetten pezsgőalapnak termesztettek hiszen a XIX. század közepén megalapították a híressé vált pécsi Littke Pezsgőgyárat (a svéd tulajdonba került pezsgőpincében ma is folyik klaszszikus pezsgőkészítés, igaz, más néven). > Innen indul Magyarország Vannak kóstoltatásra berendezkedett pincék is A kóstolóra vágyók kérjenek segítséget a térségben működő borút egyesületektől bár húsvétkor Bólyban ma is megtartják az Emmausz-járást ( 30), aminek részeként a helyiek kivonulnak a pincékhez, így ez kiváló alkalom a pincesor, a gazdák és persze a borok megismerésére. praktikus Mohács Bóly Térségi Fehérborút Egyesület Cím: Bóly, Erzsébet tér 1. Tel.: 69/ , 30/ Fax: 69/ feherborut@boly.hu Honlap: Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesülettől Cím: Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: 72/ Fax: 72/ info@pecsmecsekiborut.hu Honlap: Villány-Siklós Borút Egyesület

18 B e s z á l l ó k á r t ya A régió követei Angster József orgonaépítő Kácsfalu (ma Jagodnjak, Horváto.), júl. 7 Pécs, jún. 9. Angster József német telepes családban született. Asztalosinasként 1853-ban szabadult, vándorútra indult, és tanulmánya betetőzéseként a párizsi Aristide Cavaillé-Coll világhírű orgonaüzemében dolgozott. Hazatérve megrendelést kapott a pécsi zsinagóga orgonájának megépítésére, ekkor, 1867-ben telepedett le, és alapított műhelyt Pécsett. A mű sikert hozott az ifjú mesternek, aki Magyarország legkiválóbb orgonakészítője lett. Műhelye számos híres orgonát épített. Klimo György püspök, mecénás Lopassó (ma Lopašov, Szlovákia), ápr. 4 Pécs, máj. 2. Jobbágyszármazású volt ban szentelték pappá, röviddel utána kalocsai érseki titkár lett től haláláig töltötte be a pécsi megyéspüspök (valamint Tolna és Baranya vármegye főispáni) tisztét. A korszak egyik legnagyobb mecénása volt. Papírmalmot létesített, csillagvizsgálót rendezett be, éremgyűjteményt állított össze, és megszerzett sok történelmi oklevelet. Tizenötezer kötettel gyarapította a püspöki könyvtárat, amit az országban elsőként nyilvánossá (1774) tett, és amely Klimo-könyvtár ( 80) néven a mai pécsi egyetemi könyvtár alapja lett. 24 Janus Pannonius (Csezmicei János) költő, püspök Csezmice (ma Horvátország), aug. 29 Medvevára, márc. 27. Apja korai halála miatt nagybátyja, Vitéz János váradi püspök gondoskodott neveltetéséről. Itáliában tanult, doktori címet szerzett. > Pécs utazások Baranyában Már ekkor írt latin nyelvű verseket től lett pécsi püspök. Mátyás király humanista udvarának tagja. Nyugati hadjáratai miatt azonban szembefordult Mátyás politikájával, és részt vett az ellene irányuló 1471-es összeesküvésben. Vitéz János elfogása után Horvátországba menekült, ahol hamarosan meghalt tüdőbajban. Pécsett temették el. Püspökként is ő volt a magyar világi líra első korszakos jelentőségű képviselője.

19 A régió k ö v e t e i Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festőművész (Pécs, ápr. 9 Párizs, márc. 15.) Orvosnak készült, de tanulmányait megszakítva Bortnyik Sándor műhelyébe, majd a Bauhaus-iskolához szegődött ban Párizsba költözött, ahol festőként, grafikusként dolgozott, ám csak a II. világháború után jelentkezett absztrakt művekkel. Ma az op-art művészeti ág egyik megalapítójaként, és legjelesebb alkotójaként tartják számon. Forradalmi újítása volt a festészet ábécéjének megalkotása, melyet 1960-tól vezetett be. Ő a kinetizmus (a mozgás illúzióját keltő művészet) kialakítója. Az as évek derekán úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében. Pécsett 1976-ban nyílt kiállítása ( 61). Zrínyi Miklós nagybirtokos főnemes, horvát bán, főtárnokmester, szigetvári hős?, 1508 körül Szigetvár, szept. 7. Vagyonát részben első feleségének, Frangepán Katalinnak köszönhette. A mohácsi csata után I. Ferdinánd pártjára állt. Horvát bánként ( ) is folyamatosan harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen től volt Szigetvár ( 180) kapitánya. Amikor I. Szulejmán 1566-ban a százezres haddal ostrom alá vette a várat, ezzel szemben Zrínyinek csak 2500 embere volt. Egy hónapos ostrom ( 27) után katonáival kitört a belső várból, és hősi halált halt. Hőstettüket dédunokája, a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós örökítette meg a Szigeti veszedelem című eposzában. Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos Pécs, ápr. 19 Pécs, márc. 23. Festőművésznek készült, de szülei kívánságára 1853-ban átvette apjától üzletét, 1863-ban pedig bátyjától a kis kőedény-manufaktúrát, amiből az Osztrák Magyar Monarchia egyik > Innen indul Magyarország legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki. Művészi képessége révén és újításaival a modern kerámia úttörője lett, az országban ő alkalmazott először tervezőként neves képzőművészeket. Legfontosabb találmánya a porcelánfajansz ( 65), és a pirogránit ( 66). A Wartha Vince által feltalált eozinmáz ( 66) technikájának kidolgozásában is közreműködött. A francia becsületrend kitüntetettje, Pécs díszpolgára. 25

20 B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában i. sz. II V. század Rómaiak és ókeresztények 26 Az első igazi várost a rómaiak alapították itt. Pécs elődje, a hegy déli lábánál felépült Sopianae regionális központ volt, a négy részre osztott Pannónia provincia Valeria nevű tartományának közigazgatási székhelye, ahol a helytartó is élt. Az V. század elején, a népvándorlás korának barbár támadásai miatt szinte teljesen kiürült Sopianae. Az élők föld feletti városa a századok alatt elpusztult mint ahogy nem maradt meg a föld feletti sírépítmények többsége sem. A föld alatti, festett ókeresztény sírkamrák ( 46) azonban megőrződtek. Ma már tudjuk, hogy nagysága és gazdagsága alapján is ez a legjelentősebb Olaszországon kívüli korabeli temetői együttes. Ezért is válhatott ben a Világörökség ( 13) részévé A püspökség kezdetei A római kori város ókeresztényei által hátrahagyott gazdag keresztény örökség is oka volt annak, hogy Szent István király püspöki központtá tette Pécset akkori nevén az öt templom városát ( 11). A székesegyház építését a XI. század végén kezdték (egy IV-VI. századi templom felhasználásával). A román kori épület altemplomára, alapfalaira, és ennek képe > Pécs utazások Baranyában alapján emelték a XIX. században a mai székesegyházat ( 52). Az első püspök a frank Bonipertus volt. Itt misézett magyar földre lépve először a velencei születésű Gellért, a későbbi mártír, és itt temették el az ország második királyát, Orseolo Pétert, valamint a nagy humanista költőt, Janus Pannoniust. Az egyházmegye másik fontos intézménye lett a szintén Szent István által alapított pécsváradi bencés apátság ( 162) szerzeteseinek elsődleges feladata a magyarság keresztény hitre térítése volt Az egyetemi város Anjou (Nagy) Lajos király kérésére szeptember 1-jén V. Orbán pápa engedélyezte a pécsi egyetem alapítását, a karok felállítását a teológiai oktatás kivételével. Ez beleilleszkedik a közép-európai egyetemalapítási hullámba Prága 1348, Krakkó 1364, Bécs 1365, az azonban kü-