Rozs András: Cigány állampolgárok Pécsett

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rozs András: Cigány állampolgárok Pécsett 1994 1997"

Átírás

1 Rozs András: Cigány állampolgárok Pécsett A magyarországi cigánykérdés a társadalom egészét érintő kihívás, mely sűrítve mutatja meg a magyar társadalom majd minden konfliktusát állapította meg a FIDESZ roma-programja l994-ben. "A megalakuló roma helyi és országos önkormányzatok lesznek a kisebbségi érdekek legitim képviseletének intézményei", "...a FIDESZ ösztönzi e testületek mindenféle külső befolyástól mentes megalakulását" olvasható még "A polgárosodás felé" című programban. 1 A kisebbségi önkormányzatok az és évi helyhatósági és kisebbségi választások eredményeképpen azóta megalakultak. A kérdés most két és fél év elteltével az lehet, hogy vajon a kisebbségi önkormányzatok létrejötte és működése előrevitte-e a magyarországi roma, illetve cigány (mondjuk ki bátran, mert szerintem egyáltalán nem pejoratív értelmű e szó használata, mutatja ezt számos "Cigány Kisebbségi önkormányzat" önelnevezés is) társadalom polgárosodását, elősegítette-e a cigányság "csonka társadalmának" felszámolását jelentő cigány középréteg több cigány program által is oly hőn óhajtott létrejöttét a kisebbségi önkormányzati rendszer? A települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok viszonya kulcsszerepet játszik a cigány kisebbségi önkormányzatok életképességében, működésük minőségében, eredményességében. E viszony átfogó vizsgálatára, illetve az állam önkormányzat kisebbségi intézményrendszer háromszög konkrét példa kapcsán történő megismerésére alkalmasnak tűnik egy magyarországi nagyváros, Pécs cigány kisebbségének bemutatása, hogy mintegy állatorvosi ló gyanánt láthatóvá legyen a magyarországi kisebbségpolitika gyakorlatának egy szelete. Népesség Az évi kisebbségi törvény egyik ellentmondása, hogy egyrészről biztosítja Magyarország minden állampolgára részére az identitásválasztás szabadságát, másrészről azonban nem teszi lehetővé a kisebbségi, nemzetiségi regisztrációt a helyhatósági, illetve kisebbségi önkormányzati választásokon. 2 Ebből következik, hogy bár a törvény megállapítja az egyéni és közösségi (kollektív) kisebbségi jogokat, nem lehet tudni, hogy azok kikre, milyen népességre, populációra, mely megnevezett személyek körére vonatkoznak. Nem lenne ez probléma akkor, ha a kisebbségi testületeknek önkormányzatoknak, szervezeteknek, intézményeknek nem lennének finanszírozási gondjaik, a közösségüket alkotó polgárok saját szervezetüket, intézményüket ellátnák, eltartanák. A valóságban azonban ma Magyarországon a kisebbségi népességet alkotó lakosok még nem nevezhetők polgároknak, testületeik, szervezeteik ki vannak szolgáltatva eltartóiknak: az államnak és elsősorban az önkormányzatoknak. De ez utóbbiak is ki vannak téve a kisebbségi regisztráció hiányából következő anomáliának, mert fiktív népességszámra, a kisebbségek létszámára nem releváns szavazati eredményre állapítanak meg kis, közepes vagy jelentős nagyságú támogatási összegeket. Érvényes mindez a pécsi cigány kisebbségre is. Jelenleg nincs a pécsi cigány népesség létszámára vonatkozó egzakt adatunk. A népszámlálások kategóriái anyanyelv, nemzetiség, idegen nyelv használata nem teszik lehetővé valós kép

2 kialakítását a tényleges népességszámról, ennek okai között szerepelnek az önkéntes bevallást akadályozó történelmi, társadalmi, politikai gátak. 3 Az évi népszámlálás adataiból nem lehet egyértelműen következtetni sem a baranyai, sem a pécsi cigány népesség számára. Csak tájékoztatásul közöljük ennek a népszámlálásnak az adatait. Eszerint 1990-ben Baranya megyében 6795 állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek, 5816 cigány anyanyelvűnek, s 3503-an jelölték meg azt, hogy anyanyelvükön kívül cigányul is beszélnek. Baranya megye lakosának csak 6 7%-a nem magyar anyanyelvű. Viszont a hazánkban élő cigány nemzetiségűek 6%-a e megyében él. 4 Az évi népszámlálás adatai szerint Pécsett 522 fő vallotta magát cigány anyanyelvűnek, és 1083-an jelölték magukat cigány nemzetiségűnek. 5 Egy KSH-kötet bevezető tanulmányában viszont a következő olvasható: "Közismert, hogy e népességcsoport tagjainak (mármint a cigányoknak R. A.) túlnyomó része eredeti nyelvét már nem beszéli, a nemzetiség bevallása pedig a cigány identitást vállalók viszonylag szűk körére korlátozódik." 6 A cigány anyanyelvűek vagy cigány nyelvet beszélők alá sorolt népességszámok már csak azért is megtévesztők, mert köztudott, hogy Baranyában elsősorban beás cigányok élnek, akik archaikus román nyelvet beszélnek. A mintegy ezernyi magyarországi (dél-dunántúli) beás cigány hozzávetőleg 1/3-a él Baranyában. E kb. 20 ezerhez azonban még több ezer lovári (cigányul beszélő oláhcigány) is hozzászámolható. A beások nagy része is ma már csak magyarul beszél, körülbelül fele kétharmada. 7 A pécsi cigányok száma a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint megközelítőleg 8-10 ezer. Ez a hozzávetőleges lélekszám a Pécs Városi Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájának, valamint népesség-nyilvántartó csoportjának adataiból hámozható ki, de csak névelemzések és személyes ismeretségek, azonosítások alapján. 8 Az évi kisebbségi önkormányzati választások adatai nem támasztják alá az előbbi állítást. Pécsett a választópolgárból egyén jelent meg szavazóként, az érvényes szavazólapok száma volt. A cigány kisebbségre leadott érvényes szavazólapok száma 1402, az összes érvényes szavazólap 9,07%-a. A cigány kisebbség jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma 3433 volt, ez az 1994-ben a négy pécsi kisebbségi önkormányzat jelöltjeire leadott összesen szavazat 8,44%-a (németek: 65,3%, horvátok: 16,09%, szerbek: 2,65%). 9 Ezek az adatok is megtévesztőek a cigány lakosok számára vonatkozóan, mert még ha feltételezzük is, hogy igen kevés nem cigány szavazott cigány jelöltekre (bár ez egyáltalán nem állítható, nem is bizonyítható, ha igaz is, nem minden szavazókörre érvényes), akkor is nyilvánvaló, hogy a cigány lakosság nagyobb része nem ment el szavazni. Az okok között tájékozatlanság, politikai félelem, társadalmi közöny, alulképzettség (fél-analfabetizmus) szerepelhetnek. A cigány jelöltekre leadott szavazatok nagyobb része Pécs elmaradottabb, lepusztultabb keleti városrészeinek szavazóköreiből származott (Budai városrész, Meszes, Szabolcstelep, Szabolcsfalu), itt találhatók a volt bányászházakban létrejött cigánylakások, szoba-konyhás komfort nélküli szükséglakások, a meszesi lakótelepi bérházak és a maradék nyomortelepek (Czerékvölgy, György-telep, Pécsbánya). A cigány lakosok fokozatosan költöztek be a régi bányászkolóniák házaiba a pécsi szénbányászat hanyatlásával párhuzamosan, a nyolcvanas évek második felétől gyorsuló

3 ütemben nőtt e városrészekben a cigány népesség száma. Zömmel a baranyai-somogyi beás cigányok lakta falvak voltak a kibocsátók. A kilencvenes évek első felében azután, a szénbányák teljes bezárásával a folyamat még folytatódott is, azzal a különbséggel, hogy ezen időszakban már a Pécs környékieken, baranyaiakon kívül az ország más részeiből, sőt Erdélyből is jöttek e vidékre menekültek vagy áttelepülők, cigány nemzetiségűek is, akik között lovári oláhcigányok érkeztek nagyobb számban. A régebbi, már meggyökeresedett cigány lakosok (túlnyomórészt beások), és az újonnan jöttek (zömmel lováriak, de a Baranya megyei kisközségekből érkező beások is) között az életszínvonalbeli, kulturális különbségek feszültséget okoztak, s okoznak ma is. Az új beköltözők között sok az önkényes lakásfoglaló, állandó gondot okozva ezzel az önkormányzat lakásügyi bizottságának, irodájának és a kisebbségi önkormányzatnak. A város belső területein és más külvárosokban (Pipacs utcai telep) is élnek nagyobb számban cigány nemzetiségű lakosok. A Belvárosban felújításra (hiába) váró házsorokban (Mária utca, Ágoston tér környéke), illetve a Belvárost övező földszintes épületekben (Hungária, Garay utca) is sok cigány család lakik. A tehetősebb, vállalkozó és az értelmiségi, alkalmazott, munkás "asszimilált" cigány származású családok szétszórtan élnek a többségi (és más kisebbségi) lakosok között, előbbiek saját családi házakban, utóbbiak inkább önkormányzati bérlakásokban. Kisebbségi választások 1994-ben Pécsett A választások előkészületeinél a pécsi cigány egyesületek vezetői aggodalmuknak adtak hangot. Nem voltak meggyőződve arról, hogy az új kisebbségi önkormányzati rendszer az ő javukat szolgálja majd. Értve ezen általában a cigányság érdekeit és a cigány egyesületi vezetők külön érdekeit is. Az egyesületi szisztéma már jól bejáratott volt, ismerték a támogatási rendszereket, jól-rosszul megtanulták a pályázati lehetőségek kiaknázásának módját, az állami és az önkormányzati források lehívásának módszereit, s alkalmazták inkább rosszul, mint jól a pályázatok, az egyesületi alapszabályok nyelvének frazeológiáját. Kialakult, vagy kialakulóban volt egy kisebbségi egyesületi vezető elit, mely még igen sokat változott, s messze nem vívta ki a helyi közösségek elismerését, nem rendelkezett legitimitással, de mégis, a kormányzati hivatalok, önkormányzati apparátusok, munkaügyi központok partnereiként, tárgyalófeleiként némi (látszat)hatalomra tettek szert a cigány kisebbségen belül. Köreiket, elért pozícióikat s bátran mondhatni, státusukat, mert hiszen az egyesületi vezetők tiszteletdíjat, kvázi-fizetést kaptak egyesületüktől tisztségviselésük fejében veszélyeztetni látták az új kisebbségi önkormányzati rendszertől, féltek az egymás közötti rivalizálástól, és tartottak a kisebbségi önkormányzatok megnövekedni látszó feladataitól, bizonytalannak látták az új törvény jogi, hatásköri és pénzügyi következményeit. Félelmeik nem voltak alaptalanok, és a kisebbségi önkormányzatok megalakulásával a gondok meg is jelentek. De előbb magáról a pécsi kisebbségi választásról a cigány kisebbség szemszögéből. A pécsi cigány kisebbségi egyesületek tartottak attól, hogy az egyéni választókerületi képviselőválasztáson megmérettessenek. A kisebbségek amúgy is kevés eséllyel vehették fel a versenyt a pártok, pártszövetségek jelöltjeivel. Mégis a pécsi németek, horvátok több jelöltet is indítottak, s az egyik német egyesület jelöltje végül listáról bekerült az önkormányzati közgyűlés képviselői közé. Az előbbi két nemzetiséghez képest a pécsi cigányság kevés jelöltet indított, összesen hármat, közülük kettő azonos választókerületben egymás ellen

4 versenyzett. Végül mindhárom jelölt választókerületében igen gyenge eredményt ért el, pedig nagyszámú cigány lakosságú körzetekben indultak. Nagyobb eséllyel vettek részt a cigány jelöltek a kisebbségi önkormányzati választásokon. Három pécsi egyesület indított összesen 15 jelöltet, valamint egy független is indult, így összesen 16 cigány kisebbségi jelölt volt. A rendszerváltás óta működő Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület 4, a szocialista időkbeli cigány szövetség utódszervezete, a Független Cigány Szövetség Baranya Megyei Szervezete 6, a legfiatalabb, már a rendszerváltás után alakult és nem szocialistabarát cigány egyesület, a Baranya Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetsége 5 jelöltet nevezett, mellettük az egyetlen független jelölt, akkor a Gandhi Gimnázium tanára volt, aki az egyéni jelöltek között is szerepelt. A cigány és szimpatizáns választók a két régi nagy egyesület jelöltjeire adták szavazataikat, az első ötben a Cigány Kulturális Egyesület három (az első három helyen) és a Független Cigány Szövetség két képviselője végzett, míg az Érdekvédelmi Szövetség esetében érvényesült a hagyományok ereje és az uralkodó politikai légkör, az egyesület még elnökét sem tudta bejuttatni a leendő kisebbségi önkormányzati tagok közé. 10 A Pécs Városi Cigány Kisebbségi önkormányzat működése, A Pécsett 1994 végén alakult négy közvetlen kisebbségi önkormányzat egyikeként december 22-én tartotta alakuló ülését a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a pécsi városházán. Az indulás kezdeti nehézségein helyiség- és pénzhiány, tapasztalatlanság, a települési önkormányzattal való együttműködés hiányosságai túl, az első hónapok legsúlyosabb problémái épp a kisebbségi önkormányzat összetételéből adódtak. Nem más volt a gond, mint a testületen belüli vezető szerep elfoglalása, a választott vezető belső az önkormányzat tagjai felőli és külső az egyesületek, a választók felőli legitimitásának megszerzése. A vezető szerepért egyrészt személyes harc dúlt a két győztes egyesület első emberei között, akik mindketten a pécsi és baranyai cigányság régi vezetői, elismert tekintélyei voltak, egyikük már 1990 előtt fiatalon elismerést szerzett vezetőként, másikuk mint régi kipróbált, egyesek szerint "dörzsölt" cigány vezető a rendszerváltás előtti időkből, másrészt két szemlélet, cselekvési irány, hangsúly küzdött meg egymással: a cigány értékek, kultúra, hagyomány ápolásának elsődlegessége és a hátrányos helyzetű cigány lakosság foglalkoztatási gondjainak, lakás-, szociális helyzetének javítása felé teendő lépések elsődleges cselekvési terve. Így azután az első öt hónapban két vezetőváltást is megért a fiatal önkormányzat. A mindenkori elnöknek nemcsak a belső támogatásért kellett igencsak megküzdenie, hanem a külső támadásokat is kezelnie kellett, a kimaradtakét, az önkormányzatban képviseletet nem szerzett egyesület vezetőinek, a korábbi független képviselőjelöltnek, végül a két nagy egyesület önkormányzatban szerepet nem kapott rivális vezetőinek kritikáira, a kezdeti nehézségek miatti türelmetlen számonkérő kérdésekre is érett politikusként reagálnia kellett. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) belső hatalmi válsága 1995 nyarára konszolidálódott. A "kulturális irányvonal" győzött, vagy inkább a képzettebb jogásznak készülő, azóta már doktor vezetőnek sikerült jobban elismertetnie személyiségét, érvényesítenie akaratát képviselőtársai felé. Ehhez hozzájárult talán az is, hogy az "ellenfél", aki pedig az első önkormányzati ciklusban ( ) kisebbségi szószóló volt, s a

5 legismertebb cigányvezető Pécsett, kissé elvetette a sulykot kétes egyesületi akcióival, vállalkozásaival, zavaros pénzügyeivel, az egyesülete ellen irányult ügyészségi vizsgálattal. S mindezt tette úgy, hogy az MSZP helyi szervezetének támogatása állt mögötte. Vele szemben az elnök a pártsemlegességet és a politikamentességet hangsúlyozta, igyekezett is egyenlő távolságot tartania a pártoktól. A CKÖ elnöke tudta, hogy elfogadtatása érdekében engedményeket kell tennie. A kisebbségi önkormányzat működésének indulásakor a CKÖ-t segítő tanácsokat tervezett felállítani, melyekben a képviselőkön kívül cigány és nem cigány szakemberek, közéleti szereplők vettek volna részt. Az elnök megegyezett a cigányegyesületek vezetőivel, hogy a CKÖ bevonja az egyesületeket a közös munkába. A megegyezés megtörtént, a közös munka azonban a rövid, közép- és hosszú távú programtervezet ellenére akadozott. Az önkormányzatból és így a hatalomból kimaradt egyesületi vezetők továbbra is kinyilvánították több fórumon bizalmatlanságukat a CKÖ-vezetéssel szemben. A konszenzus-képesség hiánya mindegyik harcoló felet jellemezte. Az elnöknek végül is sikerült a fontosabb döntések elfogadtatásához legalább két főt maga mellé állítania. A szakmai tanácsok helyett 1995 közepétől bizottságokat működtettek (szociális, foglalkoztatási, lakásügyi, oktatási, kulturális, érdek-, jogvédelmi), színvonalas kulturális rendezvényeken tömegeket sikerült megmozgatniuk, több cigány kulturális szervezetet támogattak anyagiakkal is. Az oktatás terén korrepetáló táborokat segítettek, beiskolázási segélyeket osztottak szét általános- és középiskolás tanulóknak, egyetemistáknak, oktatási szakemberek részvételével fórumot szerveztek. A CKÖ irányvonalának homlokterében tehát a cigány kulturális értékek ápolása és létrehozása szerepelt, a kisebbségi törvény "kulturális autonómia" elvének szellemében. A CKÖ vezetői tudták azonban, hogy valódi elfogadottságot a szélesebb cigány társadalom szemében csak akkor tudnak szerezni, ha túllépnek a kisebbségi törvényen, és felvállalják a cigányságot érintő, érdeklő szociális kérdéseket is. Mindez az elnök és hívei akarata és elvei ellenére történt, de végül is engedniük kellett a külső és belső nyomásnak. Cigány lakáskoncepciót vázoltak fel, építőanyag-bankot terveztek létrehozni, telkeket igényeltek a várostól olcsó lakásépítésre, lepusztult külvárosi épületek újjáépítését szorgalmazták (Czerékvölgy, Pécsbánya). A városi önkormányzat lakásügyi bizottsága azonban nem tartotta kellő szakmai színvonalúnak tervüket, és nehezményezte, hogy a Cigány Önkormányzat nem vállalja az önkényes lakásfoglalók elhelyezését, az újak betelepülésének megakadályozását. A CKÖ valóban nem vállalta ez utóbbi feladatok felelősségét, lényegében joggal, mert hiszen hatósági jogkörrel a városi hivatal rendelkezett második felében végül létrejött egy szakemberekből szociológus, építész, humán menedzser álló munkacsoport, mely kidolgozott egy, a cigány lakosság szociális, foglalkoztatási, lakáshelyzetét, életkörülményeit vizsgáló tesztet. Cigány egyesületi tagok egyetemistákkal együtt 1997 elején kezdték meg a vizsgálatot. A felmérés körülbelül 2000 embert, családot érint. A cigányság szociális gondjainak megoldására tesz lépéseket az 1996-ban a CKÖ által létrehozott Lorenzo Szociális-Kulturális Közalapítvány, melynek alaptőkéjét a CKÖ adja költségvetéséből. Célja cigány családok tömeges olcsó lakáshoz juttatása az önkormányzattól igényelt ingyenes vagy kedvezményes árú telkekkel, épületbontásból eredő anyagbank létrehozásával, alkalmas építészeti technológiák (vályog) alkalmazásával. A Pécsi Cigány Válságkezelő Programhoz az önkormányzattól kértek és kaptak támogatást 1996-ban (2 M Ft), és az 1997-es új költségvetés is "áldoz" erre a programra (10 M Ft). A CKÖ 4,6 M Ft-ot nyert a Területfejlesztési Tanács pályázatán, melyhez az önerőt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, ez az összeg is a Válságkezelő Program finanszírozására

6 fordítódik. A lakásépítések a felmérések végeztével indulnak meg, a tervek szerint cigány munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásával, a Munkaügyi Központ segítségével. 11 A CKÖ-nél persze igen sok "ügyfél" jelentkezett és jelenik meg nap mint nap szociális és lakásgondjainak enyhítését kérve. A kisebbségi önkormányzat hatósági jogkör hiánya miatt csak közvetítő szerepet vállalhatott az illetékes önkormányzati lakásirodán keresztül az önkormányzat lakásbizottságánál. Mindezek alapján (is) levonható a kisebbségi törvény módosításán fáradozók számára a tanulság: vagy emelje be a törvény a cigányság-specifikus passzusokat, vagy készüljön önálló cigány-törvény. Települési és kisebbségi önkormányzat. A Pécsi Önkormányzat és a Pécs Városi Cigány Önkormányzat együttélése 12 Ez az a viszony, mely neuralgikus pontja a kisebbségi önkormányzatok létezésének. Hiányzik ugyanis a jogharmonizáció a kisebbségi és az önkormányzati, de nyugodtan mondhatjuk, más törvények, így a szociális törvény és a kisebbségi törvény között. (Nem oszthat szociális segélyt a kisebbségi önkormányzat, ez ellenkezik a szociális törvénnyel, az ilyen ügyeket tárgyaló önkormányzati közgyűlés pedig nem teszi lehetővé a kisebbségi önkormányzat képviselőjének a zárt ülésen való részvételt.) A kisebbségi önkormányzat ugyan önálló jogi személy, de nem működhet párhuzamosan két vagy több egyenjogú és -rangú önkormányzat egy településen. A kisebbségi önkormányzat sajátos szimbiózisban él a többségi (települési) önkormányzattal, lényegét tekintve azonban nem valódi önkormányzat, mert nem rendelkezik közjogi jogosítványokkal. A kisebbségi önkormányzat függ a településitől a finanszírozás jelenlegi rendszere miatt is. A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének 80-90%-át a települési önkormányzat támogatása teszi ki, ennek mértéke pedig az önkormányzati közgyűlés pénzeszközeitől és a képviselők szubjektív megítélésétől függ. A Pécsi Cigány Önkormányzat nem panaszkodhat települési önkormányzatára, a pécsi képviselők országos viszonylatban bőkezűnek bizonyultak: 1995-ben 2,5 M, 1996-ban 2,57 M Ft támogatást juttattak a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak működési költségeik fedezésére és egyéb feladataik teljesítésére. Az évi költségvetésben összesen 15 M Ft jut együttesen az összes kisebbségi önkormányzatnak, a Városi Cigány Önkormányzat "részesedése" az önkormányzati támogatásból nőtt. (A hasonló helyzetű nagyvárosok ennél jóval kevesebbet juttatnak kisebbségi önkormányzataiknak Szeged: 0,3 M, Baja: 0,5 M Ft (kisebbségi önkormányzat 1996-ban), a budapesti kerületek viszont többet.) Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzat költségvetésének felhasználásába nem szól bele, alkalmazkodva az államháztartási törvény évi módosításához és a kisebbségi törvény önkormányzati elvéhez. A pécsi kisebbségi önkormányzatok így a CKÖ is szerettek volna képviselőket delegálni a Közgyűlés szakbizottságaiba. Ez viszont csak részben sikerült, a kisebbségi önkormányzatok egy-egy képviselője részt vehet a Közoktatási, a Kulturális és a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság munkájában. Utóbbiba a PVCKÖ delegálhatott képviselőt, aki azonban csak tanácskozási joggal vehet részt az üléseken. Sok eredményt nem is érhetett el, támogatta pécsi cigány lakosok szociális segély-, lakásügyeit, de a bizottság pozitív diszkriminációt általában óvakodott alkalmazni. Szavazati joggal vesz részt viszont a CKÖ képviselője a Közgyűlés Kisebbségi Bizottsága ülésein. A Kisebbségi Bizottságot 1995 végén hozták létre. A CKÖ kezdetben ellenezte a bizottság megalakítását, önkormányzati jogainak csorbításától félve. Végül a teljes jogú tagság megadásának ígéretére beleegyeztek a bizottság megalakításába. Nem tartják azonban túl eredményesnek a Kisebbségi Bizottság működését, mert az csak

7 állásfoglalásokat közvetíthet a közgyűlésnek és a szakbizottságoknak, nincs elkülönített pénze. A CKÖ elnöke javasolta cigányügyi albizottság létrehozását, a képviselők ellenállását látva azonban elálltak tervüktől. A CKÖ megítélése szerint a települési önkormányzattal való kapcsolatuk jobb is lehetne: a bizottságok, irodák számos esetben nem értesítik a kisebbségi önkormányzatokat az őket is érintő ügyekről, nem vonják be őket döntéseikbe, megszegve ezzel a kisebbségi törvényt. Cigány civil-szervezetek, önkormányzat és cigány önkormányzat háromszöge Az 1994-es kisebbségi választásoknál felvázolt kép 1996-ra némileg módosult. A kisebbségi önkormányzati tagságban nem képviselt egyesület elvesztette a talajt lába alatt, "korlátozta" tevékenységét, majd elhalt, 1996 végére a Pécsi Ügyészség meg is szüntette a működésképtelen civil szerveződést. Született helyette azonban év folyamán két új cigány-egyesület. Az egyik a Független Cigány Szövetségből kilépett agilis vállalkozó vezetésével, az MSZP égisze alatt jött létre, a másikat pedig egy Nagykanizsáról Pécsre költözött művész-tanárember, a Gandhi Gimnázium volt tanára alapította a cigány kultúra szervezésének módszertani központjául. Életképességüket majd a jövő eldönti. Valamirevaló, színvonalas egyesületi munkát Pécsett jelenleg csak a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület mutatott fel. A beás cigányság naiv festőinek, szobrászainak, költőinek, zenészeinek biztosítanak fórumokat rendezvényeiken, melyeken a pécsi kulturálisművészeti elit egy része meg szokta mutatni magát. Egy kissé protokoll-jellegűek, kirakatszerűek ezek a kiállítások, "cigány kulturális napok", mindig ugyanazokkal a szereplőkkel és közönséggel, de mégis találkozási alkalmat teremtenek a ma élő cigány kultúra művelőinek és szimpatizánsainak. Nagy fába vágta fejszéjét a Cigány Kulturális Egyesület, amikor 1995-ben a Rácz Aladár Ház bővítésébe fogott. Azzal az érveléssel próbáltak pénzt szerezni, hogy ne csak a pécsi németeknek, horvátoknak legyen reprezentatív kulturális centrumuk, hanem ilyen központ a pécsi cigányságot is megilleti. Könyvtárat, múzeumot, kismesterségek műhelyeit, előadótermet terveztettek a háromszintes belvárosi épületükbe. A 25 milliós költségvetésnek azonban még a fele sem jött össze, amikor elkezdték a régi épület bontását. Segített a pécsi önkormányzat is, de csak 1 M Ft-tal, a CKÖ is, 500 ezerrel, más szponzorok is, de csak nem jött össze a szükséges költségvetés. Így aztán a régi épületet lebontották, az újra még várni kell, ki tudja meddig... Sikerként könyvelheti el a Cigány Kulturális Egyesület, hogy a múlt évben Roma Múzeumot "hozott tető alá" egy belvárosi bérelt helyiségben, a Baranya Megyei Múzeumi Központ szakmai segítségével. Gyűjtőkörét országos jelleggel tervezik. Kérdés, hogy az országban más helyeken megindult hasonló kezdeményezések miatt nem aprózódnak-e szét a szép, nemes célra felhalmozott erők? Az egyesületek is rászorulnak persze az önkormányzatok támogatására az ismert állami források mellett. A pécsi önkormányzat Közgyűlése Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsága "külső szervek támogatása" keretéből jut is a pécsi kisebbségi egyesületek segítésére. A támogatási összegek azonban nem hasonlíthatók a kisebbségi önkormányzatoknak juttatott pénzekhez. A tendencia az, hogy a képviselők "átirányítják" a kisebbségi egyesületeket saját kisebbségi önkormányzatukhoz. Azok pedig vagy adnak, vagy nem, de leginkább felkérik az önkormányzatot, hogy támogassa az egyesületeket. Ördögi kör, s ez valószínűleg a kisebbségi civil szervezetek fokozatos elsorvadásához vezet. Az ügyesebbek például a németek pályáztatják egyesületeiket. A CKÖ ezt még nem tette, de a közeljövőben még megteheti. Cigányoktatás Pécsett

8 A legtöbb cigány-program kormány, MKM, pártok, Országos Cigány önkormányzat szinte egyforma hangsúllyal említi a cigányság oktatásrendszerének kiépítését, mint a cigány értelmiség és középosztály majdani, és nem túl távoli létrejöttének zálogát. A FIDESZ cigányprogramja is aláhúzta, hogy "egy jövendőbeli roma középosztálynak feltétlenül magában kell foglalnia a kis- és középvállalkozókat, az értelmiséget és egy köztisztviselői, közalkalmazotti réteget", ennek eléréséhez az kell, hogy "a roma gyermekek már az óvodában, illetve iskola-előkészítőkön le tudjanak dolgozni induló hátrányaikból, esélyeik egyenlőtlenségeiből", ezért felzárkóztató, tehetséggondozó programok bevezetését kell elősegíteni. 13 Pécsett egy 1992/93. évi felmérés szerint kilenc olyan iskola volt, ahol a cigány tanulók száma az összes tanulók 8,4 20,4% -át érte el. Ezek az iskolák zömmel a jelentős cigány lakosságú keleti városrészekben működnek. Több iskola szervezett felzárkóztatónak nevezett programokat, de tehetséggondozó különfoglalkozásokat nem. A hagyományos iskolai korrepetáláson azonban ezek a programok nem mennek túl. 14 A cigányság hagyományait, kultúráját, történetét, életviszonyait elemző identitáserősítő népismereti programok (melyeket a NAT előír) még nem készültek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat az új közoktatási törvényre hivatkozva (az évi módosított közoktatási törvény a kisebbségeknek címkézteti a megemelt nemzetiségi fejkvótákat) ösztönzi az iskolaigazgatókat ilyen programok kidolgoztatására, e célból felhasználják a Gandhi Gimnázium szakmai segítségét is. A Pécsi Önkormányzat próbálkozott úgynevezett cigány pedagógiai asszisztensek érettségizett, a Munkaügyi Központ speciális tanfolyamán végzett cigány szakemberek elhelyezésével pécsi nagy cigány tanulói létszámú iskolákban, a fogadókészség azonban igen alacsony volt, mindössze egy iskolában, ott is csak néhány hónapig folyt a kísérlet. Az évi költségvetésben viszont az önkormányzat 3 M Ft-tal támogatja egy városi cigány oktatási program beindítását, melyre a "cigány iskolák" igazgatóinak is reagálniuk kell. A Gandhi Gimnázium és a pécsi társadalom Az országszerte ismert Gandhi Alapítványi Gimnáziumról sokan tudják, hogy Pécsett található. Mégsem tűnik pécsi nevezetességnek. A pécsiek sem fogadták be, nem tartják magukénak. Bogdán János, a gimnázium igazgatója pedig úgy érvel, hogy igenis, miért ne lehetne büszke Pécs városa a nemcsak Európában, a világon egyetlen cigány középiskolájára. Francia, holland, svéd, amerikai látogatók magasra értékelik nemcsak a gimnázium létét, hanem eddigi rövid működésének eredményeit is. Az igazgató egyenesen úgy fogalmaz, hogy Pécs nevét a Gandhiról ismerik. Miért nem fogadja be a város nevezetes intézményét, s miért nem támogatja a súlyához, jelentőségéhez mérten? A képviselők, polgárok egyesek azt mondják: Ki akarta, ki kérte, hogy itt jöjjön létre a cigány gimnázium? Nem is hívtuk ide őket. Különben is helytelen, hogy egy szeparált iskola még a szegregációt is elősegítse, a cigányság elkülönítését, ahelyett, hogy az integrációját támogatná! Utóbbiak súlyos érvek, s lehet is szakmai alapjuk, előbbiek viszont enyhén szólva előítéletesek. A Gandhi Alapítvány április 11-én jött létre Pécsett, cigány értelmiségiek kezdeményezésére, cigány származású fiatalok számára középiskola létesítése céljából. Távlati célként az alapítók előtt az lebegett, hogy a cigányságnak öntudatot kell adni, tartást, identitásvállalást, büszkeséget a saját gyökerekre, történetre, kultúrára. Egy cigány középiskola saját értelmiséget nevelhet, sőt ami ennél is több, segíthet létrehozni a cigány középrétegeket: alkalmazottakat, vállalkozókat, tanárokat, ápolónővéreket és rendőröket,

9 sportolókat és bolti eladókat. De aki nem mint "cigány értelmiségi" akar létezni a magyar társadalomban, hanem egyszerűen csak művész, tudós, tanár, orvos, ápoló akar lenni, annak sem árt, ha ismeri gyökereit, cigány hagyományait, énekeit, táncait a magyar kultúra értékei mellett. A Művelődési Minisztérium 1993-ban engedélyezte az Alapítványnak 6 osztályos gimnázium létesítését. A cigány középiskola 1994 januárjában kezdte meg működését 55 tanulóval. Jelenleg már a harmadik évfolyamban kezdődött meg a tanulás több mint 150 diákkal. A tervezett végső létszám: 350 tanuló. A Gandhi Alapítvány 1992-ben alkalmas területet, illetve épületet kért Pécs városától gimnázium építésére. A város fölajánlott telket és épületet is, ezek azonban az Alapítványnak nem feleltek meg, mert bányaműveléses talajra épültek. Az Alapítvány végül 1993-ban a Mecseki Szénbányák Rt-től vásárolt két irodaházat, melyben 132 férőhelyes kollégiumot rendezett be, majd 1995-ben újabb két épületrészt vett a Bányavagyon Hasznosító Rt-től. Az épületeket 350 fős kollégiummá alakítják át ban egy 28 tantermes iskolaépületet és sportcentrumot terveznek építeni, az építési előkészületek már meg is kezdődtek. 15 A Gandhi Alapítvány, majd 1996-tól Közalapítvány jelentős finanszírozási összegeket kap az államtól (1996-ban 243,5 M, 1997-ben 325 M Ft-ot)16, és fő szponzoraitól, így a Soros Alapítványtól. A Pécs Városi Önkormányzat 1995-ben 1 M Ft-ot és egy bérlakást adományozott az Alapítványnak, az évi költségvetésében 10 M Ft szerepel a Gandhi javára, sajnos azonban csak a tartalékkeretben. 16 A Gandhi Gimnázium saját útját járó, öntörvényű intézmény. Nem illeszkedik még be szervesen a város mindennapjaiba, nincs ott a kulturális és közélet fórumain, rendezvényei inkább országos cigány programok. A gimnázium vezetői kezdeményezték, hogy jöjjön létre együttműködési szerződés a város és az iskola között, a megegyezés azonban még várat magára. Bogdán igazgató felajánlotta, hogy az iskola megszervezi a külvárosi környék művelődési életét. A pécsi cigány egyesületeknek már eddig is fórumot biztosított, sőt ideiglenesen elhelyezésüket is vállalta. Mégis a pécsi cigányság egy része kissé ferdén tekint a Gandhira, féltékeny hangokat lehet hallani a gimnázium kivételes szerepéről, állami túlfinanszírozásáról, miközben az akut városi cigány feladatokra kevesebb jut. A Cigány Önkormányzat és a Gandhi Alapítvány és Gimnázium viszonya sokáig meglehetősen hűvös volt. A pécsi keleti városrészek jelentős cigány létszámú iskolái a Gandhiban konkurenst láttak, mivel a cigány gimnázium a legtehetségesebb roma tanulóiktól "fosztotta meg" őket. Az együttműködésre azonban van némi remény végén a Cigány Kisebbségi Önkormányzat megállapodott Bogdán János Gandhi-igazgatóval: a Gandhi Gimnázium kidolgozza a pécsi cigány oktatási programot. Az ország legjobb romológus, ciganológus, kultúraantropológus, szociológus, beás és lovári nyelvész szakemberei dolgoznak a pécsi iskolák cigány nemzetiségi programjain. A Gandhi Gimnázium eddigi létezésével bizonyítja: egy szerveződő cigány értelmiségi elit igyekszik megfogalmazni önmagát, bebizonyítani rátermettségét és igazolni szükségességét saját kisebbségi társadalma s a többség előtt. Ha egy szóval kellene válaszolnom, hogy javult-e a cigány társadalom sorsa a rendszerváltás óta, nemmel kellene felelnem. Hozott-e változást a kisebbségi önkormányzati rendszer? Egyelőre nem sokat, legalábbis nem látványosat. A kisebbségi önkormányzatok, különösen a cigányokéi szinte egyszerre akarják történelmi hátrányaikat ledolgozni, egyszerre és érthető türelmetlenséggel próbálnak minden hiányt pótolni, hiányzó intézményeket létrehozni

10 hiányzó feltételek között. Mégis vitatkoznom kell Bogdán Jánossal, a Gandhi Gimnázium igazgatójával, aki szerint az egész kisebbségi törvényadta szisztéma csak kirakat, és a kisebbségek megosztására, sőt elsorvasztására jó, szerinte a civil szerveződések önmozgására kellene építeni. Szerintem a kisebbségi önkormányzatban benne van a lehetőség a kisebbségi önazonosság kifejezésére és megélésére, a valódi önkormányzatiság fokozatos megvalósítására, a kisebbségi önrendelkezésre, a saját intézmények majdani működtetésén keresztül. Ehhez azonban nemcsak pénz, hanem önálló egzisztenciát teremteni tudó kisebbségi polgár kell. Ám ő egyelőre csak távoli ígéret. Jegyzetek 1 A polgárosodás felé. A FIDESZ ajánlásai a magyarországi romák helyzetével kapcsolatban. A FIDESZ Kisebbségi Kabinet munkaanyaga. Budapest, Az évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ("kisebbségi törvény") 65. -a még külön lapot jelölt meg az egyes kisebbségek népességszámának megállapítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kerekasztal azonban a személyiségi jogok sérelmére hivatkozva elvetette a kisebbségi regisztrációnak e formáját, és az évi LXII. évi módosított önkormányzati választási törvény az évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról XI. fejezete már nem is tette lehetővé, hogy a választópolgár külön lapon nyilatkozzon arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Viszont bárki többségi nemzetbeli, kisebbségi szavazhatott az egyéni kisebbségi és a kisebbségi önkormányzati jelöltekre. 3 A magyarországi németség sérelméről több történeti és kisebbségelemző munka szólt: az évi népszámláláson "bevallott" német anyanyelv és nemzetiség lett a hivatkozási alapja a II. világháború utáni kitelepítéseknek, a német kisebbség "kollektív bűnös"-sé tételének, jogfosztásának. A hasonló helyzet bekövetkeztétől való félelem bénítja még ma is a magyarországi német kisebbséghez tartozók identitásválasztását, illetve annak kinyilvánítását. De az idősebb horvátokban, szerbekben is él még a Tito "láncos kutya"-korszak emléke. 4 Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás. Nemzetiség, anyanyelv. I II. kötet. Budapest, Baranya megye. 5 Uo. In: Népesség anyanyelv szerint, településenként. 6 A cigányság helyzete, életkörülményei KSH, Budapest, lap. 7 A Gandhi Alapítványi Gimnázium pedagógiai koncepciója. Gandhi Gimnázium, Pécs (1993), valamint Bogdán János igazgató közlései. 8 Dr. Kosztics Istvánnak, a Pécs Városi Cigány Kisebbségi önkormányzat elnökének, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Irodája cigány családsegítőjének becslése. 9 Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Választási Bizottsága iratai évi kisebbségi önkormányzati választás települési összesítő jegyzőkönyve. E cikk szerzőjének százalékszámításai. 10 Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Választási Bizottsága iratai. Az évi helyhatósági és kisebbségi önkormányzati választások jegyzőkönyvei. 11 Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala kisebbségi referense iratai és a Pécs Városi Cigány Kisebbségi önkormányzat jegyzőkönyvei alapján. 12 Lásd 11. számú jegyzet. 13 Lásd 1. számú jegyzet. 14 Az 1992/93-as tanévben a 38 pécsi általános iskola tanulója közül 702 volt "etnikai", azaz cigány tanuló, ez az összes tanulói létszám 4,4%-a. A cigány tanulók közül "differenciált vagy csoportos felzárkóztatásban részesült" 279 tanuló, a cigány iskolások 39,7%-a. A szerző adatösszesítései és százalékszámításai. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közoktatási-, Közművelődési és Sport Hivatalának iratai. Iskolastatisztikai adatok, 1992/1993. tanév. Ez volt az utolsó év, amikor az iskolaigazgatók a cigány tanulók számát jelezték. Azóta az MKM nem kéri ezeket az adatokat az iskoláktól. 15 A Gandhi Alapítvány 114 M Ft + ÁFA-ért vásárolta az irodaházakat, az újabb két épületrészt 1995-ben 105 M Ft-ért. Utóbbiakat 123 M Ft-ért alakítják át kollégiummá. A jelenleg már folyó iskolaépítés költségvetése 220 M Ft. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala kisebbségi referense és a Gandhi Alapítványi Gimnázium iratai, valamint Bogdán János gimnázium-igazgató és Simon Dezső igazgató-helyettes közlései alapján és évi költségvetési törvények.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Romaintegrációs Program megvalósításával kapcsolatos döntésekre

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Romaintegrációs Program megvalósításával kapcsolatos döntésekre BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a Csepeli Romaintegrációs Program megvalósításával kapcsolatos döntésekre Készítette: S. Szabó Ferenc közéleti-és nemzetközi munkatárs

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 3.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 17/007.(VIII.9.) Ör az önkormányzat 007. évi költségvetéséről szóló 1/007. (I.1.) Ör módosításáról 1. A.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. február. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ által fenntartott iskolák igazgatói állásainak kiírása - Magyarországi Német Pedagógiai Intézet igazgatói állásának kiírása 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK

Részletesebben

I l i tói h ELŐZETES KIVONAT a 2012. május 29-én (kedden) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestületének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 8. számú ülésén készült jegyzőkönyvből NAPIREND:

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 4. Tavaszi kirándulás megszervezése a Kaposvári Lengyel Iskola diákjai számára

Jegyzőkönyv. 4. Tavaszi kirándulás megszervezése a Kaposvári Lengyel Iskola diákjai számára Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2010. február 23.-án megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 2014.10.12. Ön gondolta volna? 2014 9. szám. VII. évfolyam

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 2014.10.12. Ön gondolta volna? 2014 9. szám. VII. évfolyam VII. évfolyam 2014 9. szám Ön gondolta volna? Ahogyan azt a www.dunaharasztima.hu portál szeptember 11-i híréből megtudhattuk, tizenkét év után az idei önkormányzati választásokon jelenlegi polgármesterünknek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Rozs András: Pécs etnikai közösségei 1

Rozs András: Pécs etnikai közösségei 1 Rozs András: Pécs etnikai közösségei 1 Magyarország ma ötödik legnépesebb városa, Pécs történelme során szinte mindig soknemzetiségű településnek számított. Éltek itt illírek, pannonok, kelták, majd e

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Enying, Kossuth u. 26.

Jegyzőkönyv. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Enying, Kossuth u. 26. Jegyzőkönyv készült az Enyingi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010. január 18. napján tartott üléséről Helye: Jelen vannak: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Enying, Kossuth u. 26. Farkas Ildikó elnök,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Javaslat közoktatási feladatellátási megállapodások megkötésére Előadó: dr. Puskás Imre,

Részletesebben

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat

Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város területén működő általános és középiskolai, valamint kollégiumi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL . SZÖVEGES BESZÁMOLÓ A 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI TEVÉKENYSÉGRŐL TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 4 II. KÖLTSÉGVETÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁST A SZERVEZET NEM KAPOTT.4 III. KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSORÓL...4

Részletesebben

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu

Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Felsőtárkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3324 Felsőtárkány, Fő út 101. E-mail: felsotarkanyicko@freemail.hu Jegyzőkönyv Készült a Felsőtárkányi Polgármesteri Hivatal tárgyalójában a Felsőtárkány Roma

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT BALATONFÜRED Szám: 1054- /2008. Előkészítő: Horváth József E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2008. március 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17.

DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés. 2011. május 17. DUNA EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2011. május 17. 1 Duna Egyesület 1126 Budapest, Orbánhegyi út 30. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május 17. Dr. Nagy Péter Elnök 2 A Duna Egyesület

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Szám: 231/2013. B É B. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013. január 17. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv

Szám: 231/2013. B É B. Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013. január 17. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Szám: 231/2013. B É B Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013. január 17. napján 15 órakor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyv Német Nemzetiségi Önkormányzat 8565 Béb, Kossuth u. 14. Szám: 231/2013.

Részletesebben

MEDINAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT J E G Y Z Ő K Ö N Y V

MEDINAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT J E G Y Z Ő K Ö N Y V MEDINAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT 7057 Medina, Kossuth utca 59. Tel/Fax: (74) 434-010 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: A Medinai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 27-én

Részletesebben

A CIGÁNY KISEBBSÉG OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON MOLNÁR MÁRIA

A CIGÁNY KISEBBSÉG OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON MOLNÁR MÁRIA A CIGÁNY KISEBBSÉG OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON MOLNÁR MÁRIA A leendő cigány értelmiség számára a cigány kultúra, illetve nyelv megfelelő szintű elsajátítása alapvető feladat. (Tatai, 1999:51). Az évezredes

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület

Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület FAKULT Egyesület 2023 Dunabogdány, Hegy u.7. Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület 2008. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E 1 Dunabogdány, 2009. május 20. Tóth László FAKULT Egyesület

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006.DECEMBER 7-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 515-20/2006. MELLÉKLETEK: 0 DB TÁRGY: A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata Selbstverwaltung der Deutschen des Komitates Komorn-Gran Székhely/Sitz: Elnök/Vorsitzende: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Waldmann-né Baudentisztl Éva Tel/Fax:

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, támogassa a projekt sikeres megvalósítását!

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, támogassa a projekt sikeres megvalósítását! Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülese 313iJM/-2 ^ Buöapes, 0 Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Polgármester Úr! Tárgy: javaslat a Kerülj a térképre" pályázat támogatására

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve 1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Etnikai. továbbiakban Rendelet ) 19. *-ban előírt 17. mellékletben szereplő E3 jelű (nemzetiségi

Etnikai. továbbiakban Rendelet ) 19. *-ban előírt 17. mellékletben szereplő E3 jelű (nemzetiségi szervezet határozata ellen nyújthat be. A fellebbezést személyesen, levélben (5650. választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó

Részletesebben

Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero.

Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero. Táp Községi Önkormányzat Tel./Fax: 96/554-120 Polgármester:96/554-127 9095 Táp, Győri u. 39. Jegyző: 96/554-129 e-mail: tap.ph@axelero.hu Jegyzőkönyv 10/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 1példányban

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási

Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Témafelelős: Mihály Béláné Ikt. szám: P-28522/2009. Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a JÖVŐNKÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27.

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27. A Szarvasi Önkormányzat 15/2006.(IV.28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről szóló többször módositott 1/2005.(II.18.) számú rendelet v é g r e h a j t á s á r ó l Az Államháztartásról szóló, többször

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KISEBBSÉGI, ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.:: I. 230-4/2009. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Az adományozható iskolai díjak kritériumrendszere Tartalom 1. A Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum ( Iskolánkért a magyarországi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Budapest Főváros X. kerület Kőbányai önkormányzat Képviselő-testület ulcsc BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT "OT Budapcsl, JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának 2009. április 15. napján 15.30 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal félemeleti tárgyalóterme Jelen vannak:

Részletesebben

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában.

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben