III. évfolyam, 1. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. évfolyam, 1. szám"

Átírás

1 ISSN A MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNET-KUTATÓ EGYESÜLET KIADVÁNYA Johann Siebmacher von Nürnberg New Wapenbuch című 1605-ben Nürnbergben kiadott címerkönyvének borítója Fotó: Dr. Hatvany Béla Csaba (utánnyomatról) III. évfolyam, 1. szám 2013

2 TARTALOM a MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNET-KUTATÓ EGYESÜLET kiadványa Felelős kiadó: Hunyady László Szerkesztő: Dr. Hatvany Béla Csaba Szaklektor (történelem, genealógia, heraldika): Babcsányi Judit és Babcsányi István Szaklektor (számítástechnika): Lerch János Nyelvi lektor: Tutunzisz Gabriella Baiersdorf Kristóf: A pécsi eredetű Jánosi Engel családról. Különös tekintettel Jánosi Engel Adolf leszármazottaira. Adatok és kérdőjelek Inzsöl Richárd: A bencések hatása Tihany község keresztnévadási gyakorlatára Kustvall Angéla: Egy szótól az Eisrich család eredetéig Szirmay Gábor: Kazinczy Ferenc és a Szirmayak Megjelenik évente négyszer: március, június, szeptember és december hónapokban. A kiadvány szabadon és csakis díjmentesen terjeszthető. Kéziratokat a szerkesztő címére várunk legkésőbb a megjelenési hónap elsejéig. A cikkek tartalmáért, beleértve a cikkhez kapcsolódó képanyagot is, a szerzők felelnek. * * * Egyesületti i hírrek 39 * * * III. évfolyam 1. szám MACSE 2013

3 Matrikula 1 A pécsi eredetű Jánosi Engel családról Különös tekintettel Jánosi Engel Adolf leszármazottaira Adatok és kérdőjelek Baiersdorf Kristóf, Düsseldorf, Németország (Jelen cikk, amelyet két részben közlünk, kissé módosított változatban megjelent a Pécsi Szemle Nyár, Ősz és Tél számaiban.) Első rész [ ] már az iskolapadban méltatlannak találtam, hogy míg kívülről tudnom kell nemzeti költőink múzsáinak nevét, semmit nem tanulunk a magyarországi gyáralapító és ipartelepítő generációkról, holott ők is jelentősen hozzájárultak életünk, környezetünk, sőt gondolkodásunk formálódásához. Szlankó János 1 Engel a magyar kapitalizmus történetének egyik leglátványosabb karrierjét futotta be. Moldova György 2 Családkutatói hobbi-tevékenységem keretében egy távolabbi felmenő rokonomról, Erdősi Baiersdorf Ernáról számomra ismeretlen információkat találtam az interneten. 3 Ernáról való ismereteim ez ideig 1 SZLANKÓ MOLDOVA 1971/ Interneten talált adatok Engel-Baiersdorf Ernáról: Baiersdorf Erna (Engel Róbertné), szobrász, szül. Bécs, szept. 24. Bécsben és Budapesten tanult, és Pécsett telepedett le. Képmásokon és plaketteken kívül a bécsi Naturhist. Museum megbízásából plasztikailag rekonstruálta a neandervölgyi ősembert. Fő műve: Homo ultimus cerebralis. Forrás: Révai lexikon [http://www.netlexikon.hu/yrk/erinv/207062]. Illetve: Erdősi Baiersdorf Erna (Jánosi Engel Róbertné), szobrásznő és festőművésznő. Gyakran szerepel kiállításokon főleg portrékkal és figurális kompozíciókkal. A bécsi Naturhistorisches Museum megbízásából antropológiai alapon rekonstruálta a neanderthali ősembertípust.

4 2 Matrikula nagyjából annyiból állottak, hogy nagyszüleim nemzedékéhez tartozott, és hogy családunknak valamikor az erdélyi havasokban, a Surján hegységből eredő Sebes folyó völgyében található panzióját őróla nevezték el Ernalaknak. Az újonnan talált adatok a Tolnai, illetve a Révai Lexikonból származnak, és arról értesítenek, hogy Erna neves festő- és szobrászművész volt, valamint egy számomra addig ismeretlen nevű Jánosi Engel Róbertnek volt a felesége. Tovább kutatva kiderült, hogy a Jánosi Engel család pécsi eredetű, valamint Erna, aki Bécsben született, ott és Budapesten tanult, házassága után évtizedekig pécsi lakos volt, itt élt és alkotott. Megtudtam, hogy a Jánosi Engel család fontos szerepet játszott Pécs, Baranya megye és Magyarország történetében, továbbá, hogy több nemzedék tevékenysége alapján a több változatban jánosi Engel, Engel von Janosi, Engel de Janosi, Engel-Jánosi, De Janosi, von Engel, stb. használatos családnév nemcsak Magyarországon, hanem annak határain túl is, európai és világviszonylatban is figyelemreméltó ismertségnek és hírnek örvend. Hírneve elsősorban Pécs és környéke, illetve az ország 19. századi és 20. század eleji gazdasági és ipari fejlődésében játszott szerepén alapszik. Ugyanakkor nagy jelentőségűnek számítható a család időközben szinte teljesen feledésbe merült, a közélet és a kultúra terén játszott sokrétű és nagy befolyású szerepe, műpártolói, illetve több családtag alkotói tevékenysége: a Jánosi Engel család második és további nemzedékeinek egyes tagjai jeles irodalmárként, tudósként vagy a zene és más művészeti ágak terén szereztek nemzetközi elismerést és hírnevet. Feltűnő, hogy az e területeken kifejtett tevékenységüket melyekről saját kiadványaik és a rájuk vonatkozó ismertetések alapján nem nehéz részletesebb tájékoztatásokat találni sok esetben ipari-gazdasági tevékenységükkel párhuzamosan folytatták. 4 A továbbiakban a Jánosi Engel családról és kiemelkedő tagjairól lesz szó, akik neve és említésre méltó érdemei főleg a széles közönség és a fiatalabb nemzedék számára többé-kevésbé feledésbe merültek, illetve akik valóságos képét az elmúlt, több évtizedig tartó, váltakozó uralmi rendszerek, uralkodó ideológiák periódusaiban meg nem érdemelt módon eltorzították, félremagyarázták, gyűlölet tárgyává tették. A jelen írásban közzétett ismeretek másodlagos forrásokból származnak. Eredeti okmányok tanulmányozása és feldolgozása fiatalabb és szakképzett emberekre történészekre, szociológu- Forrás: Tolnai Nagylexikon. [http://www.netlexikon.hu/yrk/gbyanv/10258]. Illetve: ; Baiersdorf 4 Különös érdeklődésemhez a Jánosi Engel család iránt többek között az a tény is hozzájárult, hogy története, főleg első fázisaiban, nagyon hasonlít családom, az Erdősi Baiersdorf család történetéhez. Mindkét család alapítója egyszerű sorból származó, az 1820-as években született magyar zsidó volt, akik a 19. század második felében, mégpedig ugyanazon iparágban, a faipar és fakereskedés terén, birodalom szintű nagyvállalatot létesítettek: Engel Adolf, a főleg Baranya megyében, illetve Magyarország déli részeiben működő Engel Adolf, későbbiekben Engel Adolf és Fiai nevű céget, Baiersdorf Adolf pedig az ország egész területére kiterjedő aktivitású, bécsi és budapesti székhelyű Baiersdorf és Biach céget. A munkavállalók tízezreit foglalkoztató vállalatok jelentős módon járultak hozzá az ország és a birodalom ipari-gazdasági fejlődéséhez, amiért mindkét nagyvállalat alapítója az 1880-as években magyar nemesi rangot és előnevet kapott. Apáikhoz hasonlóan mindkét család második nemzedékbeli férfitagjai szintén magas állami kitüntetéseket érdemeltek ki, királyi és császári udvari tanácsosi címekben részesülve. Lényeges különbség a két család történetében, hogy Engelék a 19. század vége felé szénbányászattal kezdtek foglalkozni, megalapítva a komlói szénbányászatot, illetve, hogy az Engel nagyvállalat nagyobbra és erősebbre nőtt, és a II. világháborút követő évekig létezhetett, míg a Baiersdorf & Biach cég az I. világháborút és az osztrák-magyar birodalom ezt követő bukását csupán pár évvel tudta túlélni.

5 Matrikula 3 sokra, irodalmárokra, muzeológusokra, művészekre, filmkészítőkre stb. vár, akiknek ehhez bőséges, érdekes és hálás anyag áll rendelkezésre. 5 Jánosi Engel Adolf (Pécs, Bécs, ) Az alapító Jánosi Engel Adolf személyével, főleg életrajzi adatainak reprodukálásával nem fogunk részletesebben foglalkozni, hiszen róla újabban is több közlemény jelent meg. Személyét és munkásságát az eddigi értékelések ismertetése révén foglaljuk össze. Vörös Andrea alapos forrásmutatót és részletes bibliográfiát tartalmazó, 1996-ban közölt tanulmányában tudományos igénnyel mutatja be és elemzi az Engel Adolf és fiai cég történetét és jelentőségét. 6 A dolgozat bevezető része a cég és a család alapításának történelmi hátterét, a korszak gazdasági, társadalmi és politikai jellegzetességeit mutatja be, melyet áttekintésünk történeti háttereként is érdemes idéznünk: [a] 19. század második fele számos fontos társadalmi és gazdasági változást hozott hazánkban. A zsidóság egyenjogúsításáért folytatott hosszú küzdelem végül sikerrel járt, 1867-ben végre törvényben is rögzítették az emancipációt. Ez nem pusztán egy már régóta esedékes, alapvető emberi jogokat biztosító intézkedés volt; az XVII. törvénycikk (amelyik egyébként lényegében egy már megvalósult állapotot szentesített) szorosan összefonódott a kibontakozóban lévő magyar polgárosodással. De hatást gyakorolt a 19. századi gazdasági folyamatokra is után számos nem pusztán a zsidókat sújtó akadály elhárult a gazdaság fejlődésének útjából. Az 1851-ben megvalósított vámközösség, [majd] pedig a gazdasági kiegyezés bár mindkettőt sokan támadták, a magyar iparosodás ellenségét látva ezekben bekapcsolták hazánkat a birodalom és Európa gazdasági vérkeringésébe. Mindazonáltal a 19. század második felében még számos igen súlyos problémát kellett a magyar gazdaságpolitikának leküzdenie. A lendületes fejlődésnek olyan alapvető feltételei hiányoztak, mint a korszerű infrastruktúra, a vállalkozásokhoz szükséges tőke és az azt biztosítani tudó fejlett hitelszervezet, de nem állt rendelkezésre elegendő jól képzett szakember sem. Az 1850-es évektől indult meg ezeknek a hiányoknak a hol gyorsabb, hol lassabb ütemű pótlása. Ehhez nagy lendületet adott a zsidóság emancipációja, hiszen a korábban a kereskedelem és a hitelügyletek terén felhalmozott kisebbnagyobb tőkék most szabadon átáramolhattak a gazdaság más szektoraiba is. A nemzetközi gazdasági 5 Köszönettel tartozom a Jánosi Engel családhoz tartozó Stein Anna Máriának és Engel de Janosi Péternek, kiktől sok értékes adatot és tippet kaptam. Schweitzer Gábor nagyon fontos bibliográfiai adatokkal, gyakorlati tanáccsal és bátorító barátsággal segített. Vörös Andreának komoly és értékes egyetemi diplomamunkáján túl gyakorlati segítségéért és tanácsaiért a dolgozatom végső simításainál. Az utolsó percekben kaptam egy pár igen fontos adatot D. Dr. Leopold Kühschelm osztrák Jánosi- Engel szakértőtől. Hálás köszönetem mindnyájuknak. 6 VÖRÖS A Tudtommal ez a diákkori dolgozat az első és eddig egyetlen, a Jánosi Engel vállalattal és családdal önállóan foglalkozó, valódi tudományos munka. Egyéb szakirodalmi források hiányában, a következőkben nagyrészt szépirodalmi, önéletrajzi, illetve publicisztikai forrásokra kell támaszkodjak. Ezekből, valamint az alkalmazott stílusból kifolyólag jelen dolgozatom sem tarthat igényt arra, hogy igazi tudományos munkának tekintsék. Remélem azonban, hogy így is segíti a további tudományos igényű feltáró munkát.

6 4 Matrikula élettel való szorosabb kapcsolat egyben azt is jelentette, hogy a világgazdaságban jelentkező változások, trendek nálunk is éreztették mind pozitív, mind pedig negatív hatásukat. Az 1869-es, viszonylag enyhe tőzsde- és hitelválság lezárultával Magyarországon is ugrásszerűen megnőtt a vállalkozó kedv, kitört a gründolási láz", aminek aztán az 1873-as krach vetett véget. Az 1880-as évektől újra beinduló fejlődést, amely különösen 1887 után vett lendületet, az állam is igyekezett támogatni. A megélénkülő gazdasági törvényhozás is ebbe az irányba mutatott. Ennek a felvirágzásnak 1900-tól egy újabb túltermelési válság vetett véget. Ez nálunk politikai válsággal is egybefonódott, így csak 1906-tól kezdett javulni a gazdaság állapota ban azonban ismét válságtünetek jelentkeztek az iparban, ahol legalábbis bizonyos ágazatokban csak az első világháború teremtett újabb konjunktúrát. Mindezen változások Pécs gazdasági életében is lecsapódtak. Az 1860-as években itt is több gyár létesült, de ezek jó része a következő évtizedet sem érte meg. A céhek feloszlatása igen vontatottan haladt, csak 1875-re sikerült átszervezni azokat ipartársulatokká, és bár az 1880-as évektől Pécsett is felpezsdült a gazdasági élet, nőtt az ipari népesség aránya és a húsznál több főt foglalkoztató üzemek száma, azért még mindig elég sok önálló vagy egy-két segéddel dolgozó iparos szerepelt a statisztikákban. A 80-as évek elején olyan a pécsi gazdasági fejlődést nagyban meghatározó eseményekre került sor, mint a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása, vagy a Budapest-Pécs vasútvonal átadása. 7 A Pécsi Szemle ősz/tél számában jelent meg Szirtes Gábor Jánosi Engel Adolf. Zsibárusból lett nagyvállalkozó című írása. 8 A cikk összefoglalójában a következő rövid, de lényegbevágó és különösen gazdaságtörténeti szempontból érdekes jellemzést olvashatjuk: Engel Adolf élete a saját tudása révén, önerejéből kiemelkedő vállalkozó példája. Félárva gyermekként, 11 éves korától már maga kereste meg a kenyerét. Foglalkozott kereskedelemmel, kőszénraktárt nyitott, uszodát épített (és ajándékozott a városnak). Igazi sikereit a fafeldolgozás terén érte el. Zsidó létére I. Ferenc Józseftől magyar nemességet kapott, jánosi előnévvel. Nevéhez fűződik a komlói kőszénbányászat megindítása. Szociális érzékenysége, a munkásokhoz fűződő jó viszonya, üzleti korrektsége legendás volt. Szirtes Gábor egy másik, szintén Engel Adolfról szóló tanulmánya a Pécsi panteon. Portrék a millennium korából című könyvében található. 9 Sokat tett a városért. Nem csupán a Széchenyi tér egyik meghatározó épületét építette föl, olvassuk itt, hanem a Rákóczi út akkor legnagyobb kétemeletes bérpalotája is az ő nevéhez fűződik. A Hal-tér sarkán álló kis viskó helyén is takaros épületet emelt. Sőt, a Rákóczi utat egykor szegélyező fasor is az ő településszeretetét tükrözte. A [ ] Czindery kertet pedig a város legkellemesebb nyári tartózkodási helyét, melyben egy fedett csarnok is rendelkezésére állt a szórakozni, kikapcsolódni vágyóknak, évtizedeken át közhasználatra engedte át. Arra is emlékeztet a szöveg, hogy érdemei elismerése jeléül Pécs városa utcát is nevezett el valamikor Engel Adolfról. A későbbiek folyamán, a nyilas, majd a kommunista diktatúra idején, a nevet elvették és az utcát többször is átnevezték. Az utolsó névváltoztatás a rendszerváltozás után történt, amikor is a néhai Engel Adolf utca Goldmark Károly ( ) zeneszerző nevét kapta. Ki tudja miért? kérdi ezt illetően a szerző. 7 VÖRÖS A. 1996, SZIRTES 1998a SZIRTES 1998b

7 Matrikula 5 Mert valóban, semmiféle tárgyilagos kritérium nem szólhatott legkésőbb ekkor már az eredeti név visszaadása ellen. 10 Krisztián Béla a közelmúltban több cikket publikált, előadásokat és beszédeket tartott Jánosi Engel Adolfról. 11 Tevékenységével nagymértékben járult hozzá a Jánosi Engel név ez ideig valóra vált rehabilitációjához, főleg Komlón, illetve a bányászat területén. Jól sikerült, hangzatos megfogalmazásokkal jellemzi Engel személyét és szerepét. Mi jellemző a vállalkozó Jánosi Engel Adolfra? Jánosi Engel Adolf stratégiai pozíciói birtokában tőke, föld- és erdőtulajdon, bányabirtokok, nagyszámú bérmunkás, jó pénzügyi elgondolások és megvalósítás, a feldolgozási és kereskedelmi kapcsolati kör bővítése következtében a gazdasági reprodukciós folyamatokban tágabb döntési kompetenciával rendelkezhetett, mint mások. Jánosi Engel Adolf egyaránt betöltötte a tőkéstulajdonos, a vállalkozó, a menedzser szerepkörét. Munkája túlnőtt vállalatai szintjén. Befolyásolta számtalan bankár, földbirtokos, települési önkormányzat, országos igazgatási szerv kompetens rétegét is. Jánosi Engel Adolf személyében az a sajátos vállalkozói típus jelent meg, akinek tevékenységét szaktudása legitimálja, döntései individuális autonóm jellegűek, pozíciója nem öröklődik és egy meritokratikus értékrend hordozója. Krisztián Béla rámutat arra is, hogy mennyi tiszteletnek örvend még ma is a vidék volt bányászai közt: Halála után egyik családtagja, Engel Ba[i]ersdorf Erna 12 szobrászművész alkotta meg mellszobrát. A változatos sorsú szobor 1991 óta a komlói Városi Múzeum kertjében áll. [ ] A mecseki szénbányászat hagyományosan a Bányásznap és a Borbála nap alkalmával emlékezik meg a komlói, ezzel a mecseki szénbányászat egyik kiváló alapítójáról. 13 De egy kritikus megjegyzést is kell tennünk Krisztián Béla írásaihoz, mégpedig az Adolf utódaira vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatosan, melyek sajnos hiányosak és homályosak, azon felül hamis következtetésekhez is adhatnak alkalmat. Pécsi utódai néhány sikeres vállalkozás mellett koruk kritikáját is elnyerték. Családja már csak részben folytatta a gazdasági tevékenységet, többen a tengeren túlra kerültek sikeres életpályát befutva, öregbítve a Jánosi Engel életművet írja, de egyáltalán nem világos, mit is akar a koruk kritikája kifejezéssel kifejezni, és egyáltalán nem érthető, miért nem nevezi nevükön a valódi, fő okokat, amiért a család Pécsről elkerült. 10 Goldmark Károly zeneszerző ( ) Keszthelyen született, gyermekkorát Sopronkeresztúron, élete legnagyobb részét Ausztriában töltötte. Nehezen képzelhető el, hogy Engel Adolfnál nagyobb érdemei volnának, főképp Pécs tekintetében. Nota bene: A mai Engel János József utat, mely egy 18. századi német nyomdászmester nevét viseli, úgyszólván minden pécsi, még magas műveltségűek is, rendszerint a Jánosi Engel családdal hozzák összefüggésbe. Ennek a tévedésnek esett áldozatául Kühschelm Leonhard, osztrák Engel-kutató is. KÜHSCHELM KRISZTIÁN 2003/1, 2 12 Krisztián Béla itt tévedett: a szobor alkotója a hátulján található jelek alapján Apáti Abt Sándor, a Zsolnay porcelángyár egykori tervezője, és nem Engelné Baiersdorf Erna. ( Apáti Abt Sándor: Torda, jan. 14. Budapest, márc. 23.: szobrász, keramikus. Budapesten, Münchenben töltötte tanulóéveit. Először a Zsolnay-porcelángyár tervezője volt, majd később Székesfehérváron tanított. Úttörője a modern magyar kerámiának. In. Magyar Életrajzi lexikon digitális változata (MEK): 13 Az évente megismétlődő Bányász-, ill. Borbála nap ünnepségeinek egyik rituálisan fix programpontja az Adolf-szobor megkoszorúzása.

8 6 Matrikula Friedrich Engel-Janosi, Adolf unokája, a világszerte ismert történész... aber ein stolzer Bettler című önéletrajza első fejezetében foglalkozik családja történetével, eredetével. Egyéni emlékei és benyomásai mellett hosszú részleteket idéz és kommentál Adolf önéletrajzából is. Bizonyára ez a könyv az egyedüli forrás, amelyből Adolf életének utolsó éveiről és haláláról kapunk tájékoztatást. 14 Igen fontos irodalmi források a Lenkei testvérek, Lajos és Henrik 1922-ben illetve 1930-ban megjelent tanulmányai, akik Adolf fiatalabb pécsi kortársai voltak, és személyesen is emlékeztek még reá. Lenkei Lajos írásában többek között azt a szembeötlő megállapítást találjuk, hogy Pécs lakossága nem tudta Engel Adolf szerepét és érdemeit Adolf élete folyamán kellően felismerni és értékelni. Ez a következtetés az idős és már alig halló családfő Pécsről való végleges eltávozásáról szóló részben kerül kifejtésre: Kisvárosi kellemetlenségek, önzetlen működésének félreismerése arra bírta egy szép napon Engel Adolfot, hogy istenhozzádot mondva Pécsnek, Bécsbe költözzön. [...] A cég alapítója olyan keserű érzéssel távozott el Pécsből, hogy az ő imádott városába, melynek fellendüléséért oly sokat tett, mint kívüle csak kevesen, soha vissza nem tért, sőt, az őt jóval később a halálba követett feleségével együtt egyik bécsi temetőben kívánt megpihenni is, de szelleme itt él közöttünk most már csak unokáiban írja. 15 Lenkei Henrik 1930-ban, Engel Adolf 110 éves születésnapi évfordulója alkalmával írt és elhangzott, komoly, szép szövegéből a továbbiak során fogunk több idézettel találkozni. 16 Érdemes idézni Rott József író véleményét: [a] múltunkhoz kötő ellentmondásos, zaklatott viszonyunk egyik elgondolkodtató példája a komlói bányaalapító, Jánosi Engel Adolf sorsa és 1991-es rehabilitációja. A gazdasági és szociális érzékenysége kora elismert személyiségévé tette a fakereskedő, uszoda-, gőzfürdő- és iskolaépítő, tárnanyitó, kilencgyermekes családapát. Vállalkozásai virágzása idején húszezer embert foglalkoztatott. 18[86]-ban a közgazdasági erényei elismeréséül I. Ferenc József nemessé tette ban, halálát követően a feleségéről elnevezett Anna-akna előbb részvénytársasági, majd állami kézbe került. Ekkor kezdődik el Engel Adolf második, küzdelmes szoborélete. Az állami iskola kertjében felállított mellszobrot 1919-ben ledöntötték, 1920-ban visszaállították, 1944-ben ismét ledöntötték ben visszahelyezték a talapzatra, ám egy 1950-es kormánybiztosi rendelet már a beolvasztását rendelte el. A Kossuth-bánya munkásai rejtették el, ahogy azt D. Szabó Lajos közreadja a Híres emberek emléke Komlón című kiadványban. A regényes befalazás után, 1954-től a helyi múzeumban porosodott, majd 1991-ben a Múzeum-kertben ismét napfényt látott. 17 Az idézethez, pontosabban az abban található rehabilitáció kifejezéshez, indokolt néhány gondolatot hozzáfűzni. Az említett rehabilitáció, amin egy korszerű és tudományos igényű értékelés, annak gyakorlati tekintetbevétele és hathatós alkalmazása érthető, ez ideig majdnem kizárólag csak a komlói szénbányá- 14 ENGEL-JANOSI 1974 (Lásd a Jánosi Engel Frigyesről szóló fejezetet.) 15 LENKEI L LENKEI H A nyomtatvány első oldalán a következő lábjegyzet található: *A jánosii Engel-család igazi megalapítója Engel Adolf Pécsett február 6-án született, s így születésének századik évfordulója február 6-ára esett. Mivel azonban Pécs, a család törzsfészke, tíz évvel ezelőtt megszállás alatt volt, csak most eleveníthetjük meg a kitűnő ember emlékét Lenkei Henriknek, a kiváló költőnek e kultúrtörténeti értékű tanulmányával. 17 ROTT

9 Matrikula 7 szat megalapítására és Engel Adolf személyére vonatkozóan indult meg. 18 Az Engel család históriájának és mind megyei, mind országos viszonylatban, de elsősorban pécsi gazdasági, társadalmi és kulturális szerepének történelmileg korrekt tudományos feltárása és újraértékelése indokoltnak, szükségesnek és aktuálisnak tűnik. 19 Ezzel szoros összefüggésben elengedhetetlen az összes mérvadó családtag szerepének és hozzájárulásának az elemzése és értékelése. Egy ilyen munkának az alapjait rakta le Vörös Andrea. 20 Schweitzer József A Pécsi Israelita Hitközség Története című monográfiájában az Engel családnak a Pécsi Zsidó Hitközségen belüli szerepéről olvashatunk. 21 Értékes kiegészítő adatokat találunk ezekhez Schweitzer Gábor írásaiban is. 22 Érdekes és igényes munka az osztrák Dr. Leonhard Kühschelm (nyugdíjas korában írt) diplomamunkája, melyet a Bécsi Egyetem Filozófiai Fakultásán védett meg 2004-ben. Ez a munka Engel Adolf önéletrajzán és Kühschelm volt tanára, Engel-Jánosi Frigyes életrajzi könyvén alapszik, amelyeket gazdag helyszíni kutatásokból származó adatokkal vet össze. 23 Végül három különösen fontos munkát említünk meg, amelyek a Lenkei testvérek szövegeivel együtt az összes későbbi, Jánosi Engel Adolfra vonatkozó, főleg életrajzi források legfontosabb alapját alkotják. Ezen írások a Jánosi Engel Adolf személyére vonatkozó adatokban rejlő értékükön túl főleg Pécs és Komló, valamint Baranya megye szempontjából értékes és érdekes kor- és társadalomtörténeti szóbeli (oral history) forrásokat képeznek: Perls Ármin ( ; 1899-től pécsi főrabbi) 1910-ben közzétett jánosi-i Engel Adolf emlékezete című emlékirata. 25 Perls kiváló stílusú szövegét (többé-kevésbé forrásmegadással) nem egy későbbi Engel-Adolf-biográfus használta és idézte. 18 Paradox módon az a helység, ahol jelenleg Jánosi Engel Adolf és családja emlékét elismeréssel és tisztelettel őrzik és ápolják, nem Pécs, a család törzsfészke (Lenkei H. 1930), életműve oroszlánrészének színhelye és fő haszonélvezője, hanem a hálás Komló és lakossága. Jellemző és dicséretre méltó bizonyítékai hozzáállásuknak a kalandos múltú Adolf-szobor története, a város múzeumában őrzött és kiállított tárgyak valamint okmányok, a Jánosi Engel Adolf Komlói Bányászati Gyűjtemény közhasznú alapítvány létesítése, a környéken található több, a család nevét viselő földrajzi hely és látványosság. Ezenkívül számtalan, a bánya létesítőiről szóló helytörténeti írás és még egy komlói anekdotagyűjtemény is létezik, benne egy egész fejezet Engel Adolfról szóló anekdotával: CSIKÓS Mindenekelőtt Pécs Európa Kulturális fővárosa 2010 tekintetében. 20 VÖRÖS SCHWEITZER J. 1966/ SCHWEITZER G. 2002; SCHWEITZER G KÜHSCHELM 2004 (kézirat). A szerzőtől származó értesülésem szerint ő maga másolatokat juttatott a Pécsi Tudományegyetemnek, a pécsi zsidó hitközségnek és a komlói múzeumnak. 24 Vö. pld. ENGEL-JANOSI PERLS Az irat Perls Ármin február 6-án a pécsi zsidó hitközség keretében, a megboldogult Engel Adolf 90. születésnapja alkalmából lezajlott és portréjának ünnepélyes leleplezésével összekötött rendezvényen elhangzott beszédét, egy méltató előszót és egy rövid életrajzot tartalmaz. Vö. RADNÓTI Ilona: Perls Ármin pécsi főrabbi ( ). In: Pécsi Szemle, tél,

10 8 Matrikula 2. Takács Istvánnak ( ; jánosi-i plébános) 1899-ben megjelent Jánosi Engel Adolf című brosúrája, amely Jánosi Engel Adolf unokaleányai, Löwy (Loránt) Anna és Martha fordításában ugyanakkor németül is megjelent Utolsónak pedig Jánosi Engel Adolf saját, 1887-ben írt és csak a szűkebb család számára nyomtatott, máig nem közzétett, Aus meinem Leben című önéletrajza. 27 Jánosi Engel Adolf felesége Justus Anna/Nina (Tevel, 1824 Bécs, ) volt, akivel 1843, vagy 1844-ban házasodott össze. 28 Kilenc életben maradt gyermekükről tudunk, akik közül az elsőszülött, Lajos 18 éves korában elhunyt: 1. Lajos ( ) 2. Ilona (? 1887) oo Stein? (??) 3. József ( ) oo Justus Rózsa ( ) 4. Sándor ( ) oo Löwy Gabriella (? 1940) 5. Berta ( ) oo Löwy (Loránt) Lipót ( ) 6. Gyula ( ) oo Maróthi Fürst Lenke ( ) 7. Mór ( ) oo Klinger Mária ( ?) 8. Lujza ( ) oo Stern Mór (? 1913) 9. Marianna ( ) oo May de Mayenau Jakab ( ) A második nemzedék a gyermekek Gyermekeire vonatkozóan Engel Adolf életrajzában elégedetten állapítja meg: Nehéz munkával szerzett vagyonomat jól fektettem be, a leghasznosabb befektetésem azok a kiadások, melyeket gyermekeim neveléséért tettem; négy fiam mind derekas, jól kiképzett kereskedő, kik emellett más területeken is, mint például az irodalom területén is, jelentős eredményeket értek el. A szöveg további soraiban egyenként tér ki fiai jellemzésére és munkájukkal elért eredményeik felsorolására, ám feltűnően alig beszélve lányairól és ezek családjairól. 29 Adolf felsorolásában nyilván csupán az általa (1887-ben) ismert eredményekkel és adatokkal találkozhatunk. Ezen eredmények, a későbbiek folyamán gyarapodva és az unokák, a további utódok és családtagok teljesítményeivel kiegészülve, igen tekintélyes hozzájárulásról tanúskodnak, mellyel a Jánosi Engel család a társadalom és a művelődés történetében szerepel, éspedig amint látni fogjuk nemcsak magyar, hanem európai és világviszonylatban is. 26 TAKÁCS 1893a, TAKÁCS 1893b. 27 ENGEL Szerk. megj.: időközben megjelent magyar fordításban: Jánosi Engel Adolf Életemből, Pro Pannónia, Pécs, Ld. ENGEL PERLS szerint: 1843.; ENGEL szerint: ENGEL

11 Matrikula 9 Fiaival kapcsolatosan egy rendkívül fontos időpontra is rámutat, mégpedig az 1876-os évre, amikor az 1860-ban egyéni cégként bejegyzett Engel Adolf vállalat, Engel Adolf és fiai elnevezéssel társas céggé alakult át, és Adolf két idősebbik fiát, Józsefet (25) és Sándort (24) maga mellé vette a vállalat ügyeinek irányításában. 30 Feltűnik, hogy ettől a szöveghelytől kezdve teljesítményei felsorolásánál a többes számot (mi) használja. Lenkei Henrik az 1930-ból származó Jánosi Engel Adolf születésének 110. évfordulója alkalmából írt tanulmányának az utódokkal foglalkozó fejezetét a következő szavakkal vezeti be: Ha Engel Adolf nem alapít családot és nem hagy hátra utódokat, akkor is beírta volna nevét az ország és a magyar zsidóság halhatatlanjainak könyvébe. Hiszen Pécs városa és a város szépítése és kiépítése körüli érdemeiért utcát nevezett róla, mely mindig hirdetni fogja emlékét. 31 De a Sors kegye megadta, hogy nemcsak műveiben, hanem gyermekeiben s leszármazottjaiban fennmaradjon szelleme és mindjárt hozzátehetjük jellembeli felsőbbsége. Pedig az utódokra gyakran nehezebb feladat hárul, mint az úttörő-alapítókra, mert a tehetség legtöbbször kiadja erejét az ősben s az utódok könnyen hajlamosak az ernyedő hanyatlásra, a megszerzett javak elharácsolására, a fáradtság nélkül kínálkozó élvezetek hajszolására, bogaras különcködésre, s mindarra, amit a társadalomtudósok a fajok és egyedek degenerációjának szoktak nevezni s ami főkép abban áll, hogy az utódok az ős gyöngéit öröklik anélkül, hogy ezeket erős akarattal, önfegyelemmel és nagyra töréssel kiegyensúlyozni tudnák. A zsidók végletességre hajló vérmérsékletüknél fogva erre kétszeresen kaphatók. Annál nagyobb érdeméül róhatjuk fel az örökösöknek, ha az átvett erkölcsi és anyagi értékeket elveszni nem hagyják, s ha a megőrzésükhöz szükséges higgadtságot kegyelettel táplálják, és derekassággal támasztják alá. Engel Adolf terebélyes fájából oly faiskola sarjadzott, mely érdekes egyéni változatokban ugyan, a törzs nemes sajátságait teljes egészében megtartotta, megszilárdította, és fennen sugározza. Több fiatalon elhunyt gyermekén kívül négy fiút és négy leányt nevelt fel. (A mellékelt arcképeik ifjabb korukból valók.) Testileg-lelkileg a szó legelőkelőbb értelmében beváltották a mondást, hogy az alma nem esik messze a fájától. A leányok apjuk eszességén kívül anyjuk szerénységét, háziasságát örökölték s azt a jótét lelket, mely a zsidó asszonyok bibliás jellemvonása. A fiúk pedig anyjuk finomságán felül apjuk jellemét, mély vallásosságát, rendkívüli gyakorlati érzékét és magas értelmiségét. 32 Lenkei Henrik szövegét követve és a rendelkezésünkre álló, kiegészítő adatokkal bővítve próbálunk a következőkben Jánosi Engel Adolf leszármazottairól röviden képet adni. Sok fontos kiegészítő adat származik Vörös Andrea tanulmányából VÖRÖS ; ENGEL Mindig? Sajnos nagyon tévedett! 32 LENKEI H VÖRÖS 1996.

12 10 Matrikula 1. Engel Lajos (Pécs, 1844 Pécs, ) 34 Jánosi Adolf és Justus Anna (Nina) első fiának nem adatott hosszú élet. Nagyon tehetséges, jó gyermek volt és szép fejlődésre, eredményes életre adott szüleinek reményt ezt vehetjük ki édesapja életrajzi írásából: Egyik legnehezebb sorscsapást augusztus 20-án szenvedtem, azon a napon, amelyen a Mindenható magához vette 19. évében legidősebb fiamat, Lajost. Hogy Ő, az erényei és kiváló tulajdonságai mit jelentettek számomra és mindnyájunk számára, annak utána olvashattok a gyászbeszédben, melyet Hirschfeld akkori Rabbink tartott a koporsójánál, és amelyet tanulságotokra nyomtatásban is sokszorosítattam. De nem hagytam magam e súlyos veszteség által megtörni, tevékenységemet megdupláztam, amíg benneteket új támaszaimmá neveltelek. A törött ág családunk címerében erre a veszteségre utal. 35 Engel Lajos a pécsi Szív utcai zsidó temetőben van eltemetve Jánosi Engel József, m. kir. udvari tanácsos, (Jóska, Joseph, J. E. de Sinoja, Pécs, Jánosipuszta/Komló, ) Jánosi Engel József Pécs város egyik legtekintélyesebb és legérdemesebb polgára volt, és édesapjához, Adolfhoz hasonlóan, szintén legendás hírnek örvendett. 37 De emléke apja emlékétől árnyékolva ma még nem tért vissza a köztudatba a megérdemelt módon. Ennek nyilvánvalóan több oka lehet, nem utolsósorban azonban egy Józsefet jellemző tulajdonság, közmondásos szerénysége, amelyet illetően, úgy tűnik, apjától eléggé számottevően különbözhetett Lajos pontos születési évét a pécsi Szív utcai izraelita temetőben található sírkövéről ismerjük. 35 ENGEL : Einen der schwersten Schicksalsschläge erlitt ich am 20. August 1862, an welchem Tage der Allmächtige meinen ältesten Sohn Ludwig in seinem 19 Jahre abberufen hat. Was er mir und uns Allen gewesen, seine Tugenden und trefflichen Eigenschaften, das könnt Ihr in der Leichenrede lesen, welche der damalige Rabbiner Hirschfeld an seinem Sarge gehalten hat und die ich zu Eurer Belehrung drucken ließ. Ich ließ mich von diesem schweren Verluste nicht beugen, verdoppelte meine Thätigkeit bis ich mir in Euch neue Stützen erzogen habe. Der abgebrochene Zweig in unserem Familienwappen deutet diesen Verlust an. 36 A nagy körülkerített zsidó temetőben (Szív utca) sok igényes, szép síremléket látunk. A szertartásterem rendezett, felújított, nagyméretű épület, nem messze tőle a II. világháborús áldozatok mártíremlékműve. Itt találjuk az Auschwitzban az áldozatok testéből készült szappant tartalmazó sírt. A temetőben van a híres Jánosi-Engel család tagjainak sírhelye. Ez a nemességet nyert család jelentős szerepet játszott a város és az ország korabeli gazdasági és közéletében. In: Séták országszerte. Összeállította: ORBÁN Ferenc (http://www.zsido.hu/utazas/mo.htm). 37 HAJZER Ezt bizonyítják: LENKEI H : A túlszerény férfiú nem kerülhette ki, hogy neve kétszer ne jusson a világsajtó forgatagába. ; ENGEL 1887.: a hozzátartozó mellékleteivel (dicsérőiratok, kitüntetések, méltatások, diplomák, köszönetnyilvánítások, stb.); ENGEL-JANOSI : [ ] wenn die Kinder, zu Besuch kommend, nach dem Vater fragten, antwortete die Großmutter wahrheitsgemäß und wie seine Erinnerungen bezeugen: er sitzt im großen Zimmer und lobt sich. ([...] ha gyermekei, látogatóba

13 Matrikula 11 Mindenekelőtt nagyiparosként, kereskedelmi és ipari úttörőként említik, ki fontos szerepet játszott az Engel Adolf és fiai cég kiépítésében és vezetésében. 39 Magas állami kitüntetésekben részesült, udvari tanácsosi címet kapott, amelyet írja Lenkei Lajos Józsefről és Gyula öcséről kívülök Pécsett senki sem bírt. 40 De Jánosi Engel József mindezeknél sokkal több volt: nemzetközileg ismert zenekritikus és író, műgyűjtő, mecénás, jelentős tagja Pécs és Baranya megye hangadó köreinek, személyes vagy levelező barátságban volt több világhírű személyiséggel, köztük Wagner Richard zeneszerzővel és Turgenyev Ivan Szergejevics íróval. Első publikációját kivéve, könyveit E. J. de Sinoja álnéven közölte. 41 Zenetudományi munkái szakkörökben elismerésnek és méltánylásnak örvendtek, neve idegen nyelvű irodalomtörténetekben és lexikonokban található. 42 Főleg németül írt, de kétségtelenül magyarul is, amit a Wagner Richardról és Meyerbeer Giacomóról, az as években a Múlt és Jövő folyóiratban publikált cikksorozatai bizonyítanak. 43 Schweitzer József a Pécsi Izraelita hitközség története c. monográfiájában tömör formában következőképp jellemzi: A szellemi életben kivételesen tisztelet övezi jánosi Engel Józsefet, akit a millénium korában Baranya legtekintélyesebb zsidó személyiségének emlegetnek. A kor zsidó nagypolgárságának érdekes képviselője. Az öröklött vagyont megtartja, sőt növeli is, de a gazdasági sikerek nem jelentenek számára lelki kielégülést. Igazi szerelme az irodalom és a zene. Hajlamainál, tehetségénél és anyagi függetlenségénél fogva hódolhat ezeknek. Rajongója Wagnernek, de ennek antiszemitizmusát [műveiben], önérzettel utasítja vissza [...], kimutatva Wagner elfogultságát a zsidóság iránt. Több szépirodalmi művet ír, állandó munkatársa a felekezeti lapoknak, kiváló zongorista. Nagy hódolója Eötvös Józsefnek s arcképét megfesteti a hitközség tanácsterme számára. Egy ideig a hitközségnek, később a községkerületnek elnöke. 44 Több forrás szerint Engel József zenei csodagyerekként indult, és alighanem nagytehetségű zenész lehetett volna, ha apja beleegyezett volna művészi kiképzésébe. 45 Közgazdasági tanulmányokat kellett végezzen, de ezek befejezése után részesült magasabb fokú zenei kiképzésben is, amely megalapozta későbbi, komoly zenekritikusi és -írói tevékenységét. jőve, apjuk után érdeklődtek, nagyanyám egy őszinte felelettel szokott válaszolni, melynek jelentését az önéletrajz is igazolja: ül a nagyszobában és dicséri önmagát.) 39 ÚJVÁRI (Megjegyzés: A lexikon elnöki tanácsának tagjai között Jánosi Engel József is szerepel.) MÉL 1990: Engel József (Pécs, nov. 16. [Jánosi, nov. 25]): nagyiparos, kereskedelmi és ipari úttörő. Kereskedelmi képzettségének megszerzése után a D-mo.-i erdők kihasználásával, a faanyag gyári feldolgozásával, parkettek, bútorok gyártásával foglalkozott. Szerepe volt a komlói kőszénbánya megnyitásában és a helyiérdekű vasút létesítésében. (http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html) 40 LENKEI L J. E. de Sinoja művésznév magyarázata: J E = Jánosi Engel; Sinoja = anagramma: Ja-no-si, hátulról előre olvasva. 42 DBE : Engel de Jánosi, Josef (Joska), Pseud. J. E. de Sinoja, Musikkritiker, Fabrikant, * Fünfkirchen (Ungarn), Gut Jánosi. (http://www.saur.de/dbe/pdf/aufge_pers_e.pdf); MWb : Korrespondenten des MWb waren unter anderem: Fünfkirchen: Joseph Engel 43 JÁNOSI ENGEL J a; JÁNOSI ENGEL J b; JÁNOSI ENGEL J. 1931, 44 SCHWEITZER J. 1966/ ENGEL-JANOSI ; LENKEI H. 1930; KEMPELEN 1939, I: 25; ÚJVÁRI 1929, 228.

14 12 Matrikula Első közzétett zenetudományi munkája a 18 (!) éves korában kiadott Richard Wagners Judentum in der Musik eine Abwehr című írása [Wagner Richard: A zsidóság a zenében egy ellenirat], amelyben Wagner hírhedt-nevezetes, Das Judentum in der Musik című, tömérdek szerencsétlenséget eredményezett antiszemita röpirata ellen szállt tiszteletet parancsoló öntudatossággal síkra. 46 Különösképp figyelemreméltó, hogy egy pécsi írótól származó irodalmi mű a Richard Wagnert illető szakirodalom maradandó értékű dokumentumai közé tartozik! 47 Első munkájának témája, úgy tűnik, egész életén végigkísérte Józsefet, ugyanis már idősen, 82 éves korában, egy majdnem azonos című, de jóval tartalmasabb, 300 oldalas könyvvel lépett újból a szakmai közvélemény elé. A könyv címe: Das Antisemitentum in der Musik (Az antiszemitizmus a zenében), és 1933-ban jelent meg szándékosan és jelképesen Adolf Hitler hatalomra kerülésének évében. 48 A könyv József ifjúkori publikációjának bővített és időszerűsített folytatásának tekinthető, de még inkább bátor és intelligens válaszként értékelhető kora rasszista barbárságára. 49 Lenkei Henrik József személyének kiemelve külön, hosszú fejezetet szentel említett, 1930-as szövegében, melyet érdemesnek tartok, teljességében idézni: 50 Külön fejezet illeti a család szeniorát, Engel Józsefet, aki hetvennyolc éve dacára bámulatos lelki és testi ruganyosságnak örvend s múltjával, jelenével, meg hosszú életet ígérő tevékenységével nagynevű atyjának modern kiadása. Foglaljuk össze életútja fontosabb mozzanatait. A pécsi ipartelepeknek és a jánosi uradalomnak ma is fáradhatatlan sáfárja. Pécs törvényhatóságának és összes közművelődési bizottságainak több mint négy évtizedig volt tagja. Az Országos Vöröskereszt Egylet buzgó közreműködéséért zsidónak ritkán jutott díszoklevéllel tüntette ki. A pécsi zeneegyletnek egyik alapítója és harminc éven át alelnöke. A X. kerületi izraelita községkerület elnöke. A pécsi izr. hitközségnek több mint félszázad óta képviselőtestületi tagja és tizenkét éven át elnöke. A komlói szénbánya és vasút államosítása alkalmával [...] udvari tanácsosi címet kapott. A túlszerény férfiú nem kerülhette ki, hogy neve kétszer ne jusson a világsajtó forgatagába. 46 Úgy Engel József, mint Richard Wagner irata Schumann Róbert lipcsei Neue Zeitschrift für Musik című zenei folyóiratában jelent meg. 47 Das Judenthum in der Musik ist ein antisemitischer Aufsatz Richard Wagners, den er 1850 während seines Aufenthalts in Zürich schrieb. Am 8. und 9. September 1850 erschien er in der von Robert Schumann gegründeten Neuen Zeitschrift für Musik unter dem Pseudonym K. Freigedank. [ ] Er kritisiert das musikalische Schaffen jüdischer Komponisten seiner Zeit. [...] Mit der erneuten Veröffentlichung [1869] unter eigenem Namen will er seine Position der eigenen Anhängerschaft gegenüber offenlegen. Zugleich spricht er die Hoffnung an, dass nur diese Offenheit auch Freunde im feindlichen Lager, nicht sowohl mir zuführen, als zum eigenen Kampfe für ihre wahre Emanzipation stärken könne. Die Publikation von 1869 zog zahlreiche Repliken nach sich, so Joseph Engel, Richard Wagner, das Judentum in Musik, eine Abwehr, [...]. (http://de.wikipedia.org/wiki/das_judenthum_in_der_musik) 48 J. E. DE SINOJA A könyvnek állítólag abban a kitüntetésben volt része, hogy áldozata lett a nemzetiszocialista éra nyilvános könyvelégetéseinek. Az információ Stein Annától származik, bizonyítékom erre (még) nincsen. Engel József egy másik könyvének nyilvános elégetéséről ellenben konkrét utalás létezik: ENGEL-JANOSI szerint Der Kaufmann von Rom oder Shylocks Urgestalt (1925) c. színművét Lipcsében égették el (kb április-május). 50 LENKEI H

15 Matrikula 13 Mikor Galimberti, a néhai bécsi pápai nuncius, meglátogatta Dulánszky pécsi püspököt a nagyszerűen restaurált vártemplom megtekintése végett, a díszebédnél Engel Józseffel történt társalgásában élesen elítélő szavakkal kelt ki az antiszemitizmus ellen. Szavait az összes lapok közölték s különösen a Lueger által elmérgesített bécsi levegőben valóságos ujjongással fogadták. 51 A második eset akkor adódott, mikor Cap Martinban jelen volt Erzsébet királyné emlékszobrának leleplezésén s keresztülvitte, hogy az ünnep zenekara az osztrák himnusz mellett a magyart is eljátssza s ő maga magyar beszéd kíséretében helyezett el a magyarság nevében koszorút a mű talapzatára. Erre a szerepére csupán erős hazafias érzése bírta rá, mert egyébképpen egész életében irtózott a nagyhangú fellépéstől s komoly, zárkózottságra hajló jelleménél fogva sohasem sóvárgott szónoki babérokra, külső sikerekre. Ha még megemlítjük, hogy messzemenő jótékonyságot gyakorol, kegyúri kötelességét bőkezűen teljesíti, a templombajáró szegény hitsorsostól sohasem tagadja meg támogatását, nagy vonásokban kimerítettük közéleti tevékenységét. Ám meg kell emlékeznünk a magánemberről is, akiben tisztán és őszintén lüktet a zeneművész, a zenekedvelő és az íróköltő. Hiszen ezek a tehetségek, ezek a nemes szenvedélyek segítették át az élet bajain, csapásain, melyek őt sem kímélték meg s ezekben élte ki gazdag képzeletét, bölcselkedő tépelődését és szellemi munkában is gyönyörködni vágyó rendkívüli erejét. Első, tizennyolc éves korában írt és kiadott műve Richard Wagners, das Judentum in Musik, eine Abwehr (az egyetlen, mely saját neve alatt jelent meg, a többiekben a Jánosi névből változtatott [J. E. de] Sinoja álnevet használta) hármas szerelmének nyilatkozása: a felekezete, a zeneművészet és az igazság iránt való mély rajongása. Ebben cáfolja Richárd Wagner hírhedt Das Judentum in der Musik" című kirohanását a zsidók ellen. Ami annál nagyobb becsületére vált, mert mint kiváló zeneértő a nagy német zeneköltő zenei műveit feltétlenül bámulta. Későbbi művei tragédiák: Die Marranen (1900), lm Beichtstuhl (1902), Der Kabbalist (1909), Der Kaufmann von Rom oder Shylocks Urgestalt (1925). 52 Többnyire zsidó problémákkal foglalkoznak és súlyos gondolataikkal, a klasszikusokon nevelődött dikciójukkal ma is megragadják az olvasót. Új oldaláról mutatja be írói tehetségét a Die Ehre der Zeitung [Az újság becsülete] című, ben megjelent munkája, melyben szellemes polémiában támadja a hírlapok szenzációhajhászatát s üzletszerű igazságelferdítését. 53 Ha még kidomborítjuk, hogy Engel József Richárd Wagner, Liszt Ferenc, II. György meiningeni herceg, Turgenyev stb. személyes barátságával dicsekedhetett, hogy a lipcsei Musikalisches Wochenblatt-nak évtizedeken át volt munkatársa, s hogy a magyar prózát is számos cikkével gazdagította, egyelőre befejeztük a jeles férfiú életrajzi vázlatát, mely bizonyítja, hogy Engel József nemcsak 51 ÚJVÁRI : Egyházunk semmiképp sem viseltetik ellenséges indulattal az ön hitével szemben, hisz abból származott és számos közös vonásunk van, minők a Szentírás, Próféták, Zsoltárok, és egyebek [.] Biztosítsa hittársait őszinte rokonszenvemről! 52 Der Kaufmann von Rom oder Shylocks Urgestalt c. művét ENGEL-JÁNOSI szerint a nemzetiszocialista könyvégetések akciója alkalmával Lipcsében nyilvánosan elégették (1933. április-május). 53 Vö: HUSZADIK SZÁZAD 1904/4. 331

16 14 Matrikula címerében hordja a nemességet, hanem minden ízében igazi nemesember, a noblesse oblige egyik legjellegzetesebb megvalósítója s a zsidó és magyar érzés összhangjának egyik legkulturáltabb képviselője. Jánosi Engel József szenvedélyes gyűjtőként is tevékenykedett, és egy nagyarányú, ma már megbecsülhetetlen értékű gyűjteményt sikerült hosszú élete során összehoznia. A gyűjtemény műtárgyak, ritka könyvek és zenei partitúrák, történelmi okmányok és egyebek mellett magában foglalta az említett világhírű személyekkel folytatott, évtizedekig tartó levelezését is. A gyűjtemény ma nem létezik, a tárgyak holléte ismeretlen. 54 Nyomok mégis találhatók: Marczalik Henrik Nagy képes világtörténetében egy Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől származó levél fényképét találjuk a következő képaláírással: Bethlen Gábor levele Brassó városához a kénesőszállítás és a portai követség házának építése ügyében. Az eredeti jánosi Engel József úr birtokában. 55 Jánosi Engel József felesége Justus Rózsa ( ), aki József édesanyjának édes rokona, valószínűleg jóval fiatalabb unokahúga volt. 56 Három gyermekük született: 1. Richárd ( ) 2. Róbert ( ) 3. Natália (Lili), ( ). 57 Richárd és Róbert lettek az Engel Adolf és fiai cég utolsó férfi tulajdonosai. Egy Jóska életéből származó, anekdotaszerű, kedves történettel szeretnénk a róla szóló hosszú fejezetet befejezni, amelyből Jánosi Engel Józsefet egy másik oldaláról is némileg megismerhetjük. Az esemény József unokaöccse, Frigyes történész önéletrajzából származik, és többnyire valóságon alapulhat. 58 Jóska korán lett özvegyember, és a rendszerint jánosi birtokán töltött, hosszú nyári hónapok magányát csupán a falu lelkészével 59 játszott, vasárnaponkénti tarokk-partik szokták némileg félbeszakítani. [ ] Már szinte nyolcvan éves korában szenvedélyes szerelembe esett egy nálánál legalább harminc évvel fiatalabb pécsi szőkeség iránt, és hajlandó lett volna, hogy ennek az érzelmének az ér- 54 A gyűjteménnyel kapcsolatos információk Stein Annától, József ükunokájától származnak. Beszámolója szerint a gyűjtemény nem a háború, a németek, a nyilasok vagy az oroszok, hanem az azt követő ún. felszabadulás, ill. a felszabadított helyi tömegek áldozatául esett. 55 MARCZALI (Elektronikus kiadás: 56 Vérrokonok közötti házasságok nem voltak ritkák abban az időben, főleg zártabb társadalmi körökben, mint például a zsidók, vagy magasabb nemesi körök esetében. A jánosi Engel és a velük rokon családokon belül József és Justus Rózsa házassága nem az egyedüli példa. 57 JÁNOSI ENGEL R.: bejegyzés nov. 13-án, mely szerint Lili nővére ezen a napon 27. életévét töltötte volna be. 58 ENGEL-JANOSI Jóska war früh Witwer geworden, und seine Einsamkeit während der Sommermonate auf dem Gute von Jánosi wurde nur durch die sonntäglichen Tarockpartien mit dem Pfarrer der Kirche dort, deren Patron er war, unterbrochen. [...] Mit fast 80 Jahren [ ] entbrannte Jóska in einer leidenschaftlichen Neigung zu einer attraktiven Blondine aus Pécs, die um mindestens 30 Jahre jünger war; er war bereit, dieser Neigung einen Großteil der stolzen Eichenwälder von Jánosi zu opfern. [...] Wenn Natur und Schicksal ihm vergönnt hatten, noch an der Schwelle zum neunten Jahrzehnt etwas von der Kraft liebender Leidenschaft zu erleben, [...] 59 Takács István. Vö.: TAKÁCS 2009., ill. a jelen cikk utolsó fejezetével.

17 Matrikula 15 dekében feláldozza a büszke jánosi tölgyfaerdők számottevő részét. Csupán Richárd fia erélyes beavatkozása mentette meg a jánosi erdőket a döntéstől. [ ] A természete meg a sors által megadatott neki, hogy még élete kilencedik évtizedének küszöbén is megérhetett valamit a szerelmi szenvedély erejéből. 60 Mély tisztelet és őszinte csodálat érezhető ki Frigyes eme soraiból kicsit különc, igen finom lelkű idős nagybátyja iránt. 3. Jánosi Engel Sándor, cs. és k. kereskedelmi tanácsos (Alexander von Engel; Pécs, Pécs, 1940) Második életben maradt fiával, Sándorral kapcsolatosan Engel Adolf önéletrajzában a következőket találjuk: Ebben az évben [1881] vettem meg az itteni főteret rettenetesen elrútító, úgynevezett patkányvárat, a város legszennyesebb helyét, lebontottam a régi épületet, és 1882-ben, Sándor fiam segítségével beépítettem a Posta utca felöli részt, míg a Löwy-palotának nevezett főépület, a bécsi Förster építész tervrajzai alapján, Móric fiam vezetése alatt ben épült. [ ] 1884-ben vettem meg Sándor fiam részére a Bécsoberdöblingeni, régi és nagyhírű Barawiczka-féle épületasztalos- és parkettagyárat, melyet azóta odaköltözve sikerrel és ügyfelei megelégedésére ő maga irányít, sőt még a császári udvarnak is szállít. [ ] Sándor fiam könyvet írt a magyarországi faiparról és fakereskedelemről, ő építette a helybeli katonai lovaglóiskolát meg a varasdi [Varaždin] kaszárnyát, amelyért Őfelségétől a Ferenc-Józseféremmel lett kitüntetve. Az Antwerpeni Világkiállításon zsűritagként működött, és a belga királytól a Lipót Rend Lovagkeresztjét nyerte. Azon kívül egyéb külföldi érmeket is szerzett. 61 Lenkei Henrik 1930-ből származó jellemzése szerint Engel Sándor, a Döblingenben létesített parkettagyár tulajdonosa, Magyarország és Ausztria faiparát írta meg és pedig: Ungarn's Holzindustrie und Holzhandel" 2 kötetben (1882), Oesterreichs Holzindustrie und Holzhandel" 3 kötetben (1907), mely műveket a szakkörök még ma is igen nagyra becsülik. 62 Mint író szerepel Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c., 1891-ben kiadott művében is: Jánosi Engel Sándor cs. és kir. kereskedelmi tanácsos és fa-nagyiparos, szül aug. 8. Pécsett; ugyanott 1884-ig, mint Engel Adolf és fiai nagykereskedő és gyáros cég társa működött óta Bécsben fa-nagyiparos, 1885-ben a Ferencz József-rend lovag-keresztjét nyerte s több kitüntetésben részesült (Belgium-, Spanyol-, Szerb- stb. országok részéről) ben cs. és kir. kereskedelmi tanácsossá neveztetett ki s honvédhuszár hadnagy szolgálaton kívüli viszonyban. Szakcikkeket írt és évek óta a bécsi kereskedelmi és iparkamara részére az évi jelentéseket (a parkettagyártásról) ő szerkeszti. Munkája: Magyarország faipara és fakereskedése, B.pest, 1882, Két kötet Frigyes maga hetvenegy (!) évesen, özvegyen maradva, egy nála harminc évvel fiatalabb asszonyt vett el második feleségéül; nem tűnik eszerint véletlennek, hogy a történetről életrajzában is megemlékezett! 61 ENGEL 1887: 18, 20, LENKEI H Engel Sándor (jánosii) In: SZINNYEI 1891.

18 16 Matrikula Egy 1929-es bécsi ismertetésben találjuk (értelem szerinti fordítás): Alexander von Engel 1884 óta él Bécsben, már 1889-ben kereskedelmi tanácsos [Kommerzialrat]; cáfolhatatlan tekintély a faipar területén; iparunk legméltóbb képviselői közé tartozik; egyetemi magántanár (docens), lakása Bécs IX, Berggasse Művei: Ungarns Holzindustrie (2 kötet), Österreichs Holzindustrie (3 kötet). 65 Jánosi Engel Sándor felesége Loewy Gabriella volt (elhunyt 1940), gyermekeik pedig: 1. Károly (Karl, 1891?) 2. István (Stefan, ) 3. Alfréd János (Alfred Hans, ) Alfred Hans von Engel világhírű fizikus volt, kiről a továbbiakban lesz még röviden szó. 4. Jánosi Engel Gyula, m. kir. udvari tanácsos (Julius; Pécs, 1857 Budapest, 1934) Jánosi Engel Adolf önéletrajzában, a többi fia jellemzéséhez viszonyítva aránylag elégedettebbnek és büszkébbnek tűnő hangon ír Gyula fiáról. Ebből arra következtethetünk, hogy Gyula tulajdonságai leginkább felelhettek meg apja elvárásainak, talán Gyula természete állt legközelebb az övéhez, és sajátos tehetségét leginkább ő örökölhette. Gyula fiam számára vettem meg 1885-ben Draskovich gróftól az Ocsárd-Pázdányi birtokot írja Adolf. Majd egy másik helyen: Gyula fiam, kinek a vállalatunk összes tevékenységi területeit átfogó, sokoldalú tevékenysége nem engedi, hogy magasabb szellemi érdeklődéseinek és hajlamainak gyakorlatban is eleget tegyen, Bécsben végzett gazdasági szaktanulmányokat, amellett úgy elméleti, mint gyakorlati mezőgazdasági és erdészeti képzettséggel rendelkezik. 66 Engel Gyula tehát vállalatvezető, azaz menedzser volt, és olyan embertípus lehetett, aki szakmai tevékenységében találja meg szenvedélyét, és az abból származó sikerekből kapja mind indítékait, mint lelki kielégülését. Más jellegű, műkedvelői tevékenységekre nem találtam reá vonatkozólag utalást. József bátyjával vezeti a századforduló kori Engel Adolf és fiai céget. Úgy tűnik, hogy Gyula a cégen belül különösképp a komlói bányavállalat megteremtésében és vezetésében különösen nagy és jelentős szerepet játszhatott, amit az alábbiakban bizonyítékokkal is megpróbálunk megerősíteni. Mind Pécsett, szakmai élete első felében, mind később Budapesten, a Dunagőzhajózási Társaság (DGHT) keretében elfoglalt igazgatói állása, illetve a Maróthi Fürst családba való beházasodása és az abban játszott menedzseri szerepe által Magyarország legmagasabb és legbefolyásosabb nagypolgári köreihez tartozott. Engel Gyula április 11-én kerül be az Engel Adolf és Fiai családi cég vezetésébe Sándor bátyja helyett, aki ekkor már jó ideje nem élt Pécsett, hanem ausztriai parkettagyárát igazgatta Ebben az utcában lakott Dr. Freud Sigmund professzor is, a pszichoanalízis megteremtője, akinek családja baráti kapcsolatban állt a Jánosi Engel család több tagjával! 65 PLANER (Az adat oldalszám megadása nélkül Dr. Kühschelm Leonhardtól származik; értelem szerinti fordítás). E- mailben kaptam, nem szeretném ezért újból zavarni! 66 ENGEL Tevékenységi területekhez tartoztak: faipar, erdőgazdaság, mezőgazdaság, építészet, vasútépítés, bányászat, kereskedés stb. és természetesen vállalatirányítás (menedzsment).

19 Matrikula 17 ben, röviddel a komlói bánya 1909-es eladása után Gyula is kilép a családi vállalatból, és Budapestre költözik, ahol a DGHT egyik igazgatói állását foglalja el. 67 Lenkei Henrik 1930-ban nem sok újat tud mondani: Engel Gyula jelenleg a Dunagőzhajózási Társaság igazgatója, ocsárdi nagybirtokos, a pesti izr. hitközségben játszik vezető szerepet. Elsőrendű szaktekintély a fa- és szénipar terén. A komlói szénbánya és vasút körül kifejtett munkásságáért udvari tanácsosi címet kapott. 68 Klement Judit Egy családi részvénytársaság a századelőn. Gizella Gőzmalom Rt című munkájában említi, hogy felesége Maróthi Fürst Lenke/Ilona révén, Magyarország egyik leghíresebb és legnagyobb vállalatának, a budapesti Gizella Gőzmalom családi Rt.-nek részese és felügyelő bizottságának tagja volt. 70 Nagy fontosságúnak tűnnek Lenkei Lajos következő mondatai: [a] szénbánya művelése rendkívüli beruházásokat igényelt. Vasutat is kellett építeni a széntermékek könnyebb elfuvarozása érdekében, és azt felső-mindszent állomásáról vezették el Komlóra, ezzel lényegesen fokozva a bánya értékét, melyet fölismert a magyar pénzügyi kormány is, mely idejekorán elsőrendű állami érdeknek minősítette a szénbányászatot. Wekerle Sándor kormányzata egyik okos ténykedése volt, több bányaüzem tulajdonjogának megszerzése és a komlói szénbánya gazdag szénereivel bizonyult a legjobb állami vásárlásnak, miért is előterjesztésére»a bányavétel körül szerzett érdemeik elismeréséül«, a bánya gondozója [NB!], Jánosi Engel Gyula, később [NB!] pedig annak bátyja, mint a jánosi uradalom tulajdonosa, Jánosi Engel József, megkapták az udvari tanácsosi címet, melyet kívülük Pécsett senki sem bírt. [ ] Pécsről Budapestre tette át lakóhelyét, ahol az Andrássy út villanegyedében építtetett villát, és Budapesten a dunagözhajózási [sic!] társulat [DGHT] pécsi szénbányáinak volt szénértékesítő kereskedelmi igazgatója, 71 [...] családja egyik részével a proletárdiktatúra elől ideiglenesen Bécsbe költözött. 72 Visszatérve ezután Jánosi Engel Gyula cégen belüli szerepének kérdésére, elsősorban fontosnak tűnik kiemelni, hogy a vállalat vezetése feltételezhetően már az 1870-es évek végétől kezdve gyakorlatilag mindinkább Adolf fiai eleinte József meg Sándor, Sándor Bécsbe költözése után pedig József és Gyula kezében összpontosulhatott. 73 (Móric nem tartozott soha a cégtulajdonosok sorába.) Valószí- 67 VÖRÖS A., Uo. 69 KLEMENT Vö: NÁDAS Hogy mit jelentettek a millennium korában, ill. a múlt század első felében a Maróthi (maróti) Fürst és a Jánosi (jánosi) Engel nevek, azt többek közt, érdekes módon, Nádas Péter érzékelteti: [Nem] lehetetlen, hogy Füst vagyontalan édesapja a tizenkilencedik század közepén tényleg nemesi rangra emelt és tényleg nemesi előnevet viselő, valóban a dúsgazdagnál is gazdagabb rokonság, a maróti Fürst család és a velük rokonsági kapcsolatban álló, a megszólalásig hasonló társadalmi állású jánosi Engel család farvizén evezett be a felsőbb körökbe, s ugyaninnen származhatnak a legendák. Utána kéne menni. Az idézet Füst Milán íróra vonatkozik, és A feleségem története című regényének 2007-es német kiadásához, a Nádastól származó előszó magyar változatából származik. 71 Nem tiszta, meddig foglalt el Engel Gyula a DGHT-nál igazgatói állást, ill. folytonosan-e, vagy megszakításokkal, mivel LENKEI L szerint, mint volt, LENKEI H szerint, mint jelenlegi értelmezhető. 72 LENKEI, L A Pécsről való végleges távozás évei, kb.: Sándor: 1884, Mór: Adolf 1893-ban költözött el, amit oberdöblingeni házvásárlási okmányai, ill. ENGEL-JANOSI és KÜHSCHELM bizonyítják.

20 18 Matrikula nűsíthető azon felül, hogy Adolf 1893-ban történt elköltözését követően tudva azt is, hogy utána soha Baranyába vissza nem ment a gyakorlati irányítás és felelősség egészében véve József és Gyula kezébe kerülhetett. A bányavállalat létrejöttében beleértve a komlói vasutat és egyéb kapcsolatos beruházásokat döntő szerepe lehetett a második nemzedék tagjainak. Minden bizonnyal már a gondolat megszületésében is, ám annak valóra váltását már csakis ők irányíthatták. Ami azt a következtetést eredményezné, hogy az eddigi történetírás a komlói bányavállalattal kapcsolatos érdemeket tévesen írta kizárólag Adolf számlájára. Ha pedig tovább követjük Lenkei Lajos fenti idézetét, arra a következtetésre juthatunk, hogy a bányavállalat tulajdonképpeni megalapítója és irányítója Jánosi Engel Gyula lehetett. 74 Jánosi Engel Gyulának és feleségének, Maróthi Fürst Lenkének ( ) négy gyermeke volt, akikről sikerült adatokat kapnom, és akikkel a továbbiakban is fogunk még találkozni: 1. Aurél ( ) oo Stern Paula (? ) 2. Pál ( ) oo Ornstein Kitty ( ) 3. Miklós ( ) oo Szendrey Sára (? -?) 4. Ilma ( ) oo Róbert May von Mayenau ( ). 5. Jánosi Engel Mór (Móric, Maurus; Pécs, Bécs, ) Mór sokoldalúan tehetséges, alkotó személyiség volt. Fiának, Friedrich történész önéletrajzának köszönhetően viszonylag többet tudunk róla. 75 Eminens szakember és sikeres iparos volt, ugyanakkor költő, színműíró, technikai szakíró, hírlapíró és egyetemi felkészültség nélkül, melyet Adolf nem volt hajlandó fiainak jóváhagyni faipari anyagismeretet tanított a Bécsi Külkereskedelmi Főiskolán. 76 Apjától örökölte hatalmas bécsoberdöblingeni házát, melyben szülei, Adolf és Nina is utolsó éveiket élték le, és ahol összes többi fiútestvére is lakott hosszabb vagy rövidebb ideig. Otthonában olyan neves személyiségek jöttek össze, mint Gustav Mahler zeneszerző, operakarmester és felesége Alma; Arnold Rosé hegedűművész és karnagy Justi feleségével, aki Mahler nővére volt; Bruno Walter karmester; Julius Bittner zeneszerző; Babette Devrient-Reinhold és Else Häberle a Wiener Burgteather neves színésznői; a nagyhírű Josef Kainz színész; Egon Friedell író; Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítójának leányai Anna és Sophie, kik osztálytársai voltak Engel Móric Magda leányának; Ludassy (Gans) Gyula író és a bécsi kulturális élet elitjének más képviselői. Mór személyes kapcsolatban állt Henrik Ibsen Nobel díjas norvég drámaíróval, és gyakori Németországba vezető üzleti útjai alkalmával rendszeresen 74 Kiemelve a fenti idézetből: a bánya gondozója, Jánosi Engel Gyula, [ ] a jánosi uradalom tulajdonosa, Jánosi Engel József,[ ] kifejezéseket. Végeredményben és mindent összevetve az érdekes persze, csak elméleti kérdés merül fel: nem lenne-e indokolt Komlón egy Jánosi-Engel-család-, vagy -Gyula emlékmű, Adolf szobrának a helye pedig Pécsett?! 75 ENGEL-JANOSI Uo. 21: Auch meinen Vater prädestinierten seine Neigungen nicht für die Laufbahn eines Holzindustriellen, aber er erwarb sich den Ruf einer besonderen Kennerschaft auf diesem Gebiete und hielt in späteren Jahren mit großem Eifer und viel Freude Kurse über Holzkunde an der Hochschule für Welthandel in Wien.

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról

13/2000. (VI.16.) rendelete. Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról BERHIDA VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 13/2000. (VI.16.) rendelete Berhida Önkormányzat által alapított kitüntetõ címekrõl, díjakról Berhida Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a módosított

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

I. FEJEZET ALGYŐ NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETŐ CÍM. (1) A Képviselő-testület megalapítja az Algyő Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet.

I. FEJEZET ALGYŐ NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA KITÜNTETŐ CÍM. (1) A Képviselő-testület megalapítja az Algyő Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet. Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2007. (X.3.) Önkormányzati rendelete a kitüntető címek, díjak és elismerő oklevél alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló rendelet / egységes

Részletesebben

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN írta: KÁRPÁTI ENDRE (Budapest) 1876 őszén a Rókus-kórház szülészeti osztályának fiatal segédorvosa megrázó

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről

Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e. Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről Balatonrendes Község Képviselő-testület 9/2010. (VIII.03.) r e n d e l e t e Egyes kitüntetések alapításáról és adományozás rendjéről A település önkormányzata a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K i v o n a t a Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 2003. augusztus 26- án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestület 17/ 2003. (IX.

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

A 15/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet. PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelete a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított 3/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben) a kitüntetések alapításáról és

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Zalaszentgyörgy község Önkormányzati Képviselőtestületének 5./2006. (V.03.) sz. önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapítására és adományozására Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Tóth Béla hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában

Tóth Béla hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Tóth Béla hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Tóth Béla (1926, Nagyvárad 2014, München) történész, könyvgyűjtő, a németországi magyar diaszpóra jeles értelmiségi személyisége,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése

(u. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Oktatási és Közművelődési Főosztály Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése budapcst,..,.'.,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2.

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. Ritka nagyemlősök a régi Állatkertben 1 Irta: Anghi Csaba Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest 1966-ban

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA BALASSA JÁNOS élete 56-dik, tanársága 26-dik évében december hó 9-kén, reggeli 4 órakor meghalt. Az eddig országszerte köztudomásúvá lett gyászos esemény, melynek

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. október. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. október. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - A 2010. évi helyi kisebbségi önkormányzati választások eredményei - Prevenciós csomagok átadása az MNOÖ Hivatalában 2. OKTATÁS - Ellenőrzés

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

lljk. számú előterjesztés

lljk. számú előterjesztés lljk. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Budapest X. kerület, 144. utca elnevezésének Albert Camus utcára

Részletesebben

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása

I. Pátka Község Díszpolgára cím alapítása Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 9/2007 (VI. 27.) számú rendelete Az önkormányzat által alapított kitüntetések adományozásáról, valamint a kitüntetések adományozásának és visszavonásának rendjérıl

Részletesebben

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László Lovagiatlan ügyek (Részlet) (Részlet) 2 0 1 0 Kelecsényi László A kézirat szerkesztésében Székely Sz. Magdolna működött közre. Borító: Kelecsényi

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

Dörgicse Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (V.22.) RENDELETE A DÍSZPOLGÁRI CÍM ADOMÁNYOZÁSÁRÓL

Dörgicse Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (V.22.) RENDELETE A DÍSZPOLGÁRI CÍM ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Dörgicse Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (V.22.) RENDELETE A DÍSZPOLGÁRI CÍM ADOMÁNYOZÁSÁRÓL Dörgicse Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Hunyady László Nyíregyháza 2013. szeptember 26-27. AZ EGYESÜLETRŐL 2011. januárjában alakult

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 2007. május 15. július 14. * Az Egy nyomdamûhely titkaiból Gyomai Kner Nyomda, 1882 2007 címmel az

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye

Karmacsi Zoltán Márku Anita szerk., Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye Szemle 107 A kötet e két kimondottan magyar etimológiai tárgyú anyagán kívül magyar szempontból is figyelemre méltó még MICHAEL KNÜPPEL cikke a magyar tambura távoli keleti előzményeiről (219 26), továbbá

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:

Részletesebben

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül.

Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Szerzői jog Amai kort a digitalizáció korának is nevezik. Nap mint nap szerzői művek tömegével találkozunk a televízión, rádión és interneten keresztül. Gyakran nem is tudatosul a fogyasztókban, hogy mi

Részletesebben

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból.

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból. 392 Figyelő 6. rotterdami Erasmus, A nőkről és a házasságról, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta Petneházi Gábor, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2011. Erasmus és magyar barátai (vö. Trencsényi-Waldapfel

Részletesebben