ALPROGRAMOK TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEFOGLALÁS AZ ÉS KÖZÖTT VÉGREHAJTOTT FELADATOKRÓL

Átírás

1 ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ALPROGRAMOK TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEFOGLALÁS AZ ÉS KÖZÖTT VÉGREHAJTOTT FELADATOKRÓL Készítette: VITUKI Kht. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság Állapotértékelési és Kármentesítési Szakágazat Kármentesítési Koordinációs Központ március 24. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés..4 I.FEJEZET...5 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Bemutatása...5 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program...6 Az OKKP kapcsolódása más programokhoz...7 Nemzeti Környezetvédelmi Program...7 Nemzeti Fejlesztési Terv..7 OKKP- országos számbavétel..7 A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák.9 Az országos számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO térinformatikai rendszer.9 Adatszolgáltatás a jogszabályi változásokhoz igazodóan..10 A FAVI részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer adatlapjainak fejlesztése..11 Az OKKP alprogramjai.. 12 Jogszabályi háttér...12 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program alprogramjai...15 Az alprogramok működtetése 16 Az alprogramok kidolgozása, eredmények 16 Alprogramok finanszírozása

3 II. FJEZET 19 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Alprogramjainak bemutatása 19 Belügyminisztérium (BM) Rendvédelmi Alprogram...20 Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (EszCsM) Egészségügyi Intézményi Alprogram.24 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Intézményi Alprogram...27 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM).31 Szilárd ásványbányászati Alprogram 31 A magyarországi uránércbányászat megszüntetésének rekultivációs programja.31 Volt állami szénbányák bányabezárása 32 Társasági Alprogram 34 Ipari Parkok Felmérése.36 MÁV Alprogram..42 Honvédelmi Minisztérium (HM) Honvédelmi Alprogram..45 Igazságügyi Minisztérium (IM) Büntetés-végrehajtási Alprogram.46 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 49 Vízügyi Alprogram..49 Természetvédelmi Alprogram.50 Környezetvédelmi Alprogram Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Intézményi Alprogram..55 Oktatási Minisztérium (OM) Oktatási Intézményi Alprogram...58 Pénzügyminisztérium (PM).60 ÁPV Rt. Társasági Alprogram.60 Volt Szovjet Ingatlan Alprogram.62 Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram..64 Önkormányzati Alprogram..66 3

4 Bevezetés Az 1990-es évek elején az országosan nagyléptékű környezeti szennyezések kezelése kiemelt egyedi feladatként kezdődött meg (pl. szovjet laktanyák környezeti állapotfelmérése és a szennyezett területek megtisztítása, vállalati privatizációk során a hátrahagyott környezeti károk rendezése). A hazai és nemzetközi tapasztalatok összegzéseként a környezetvédelmi törvényben már megjelent a környezeti károk problémakörének általános megfogalmazása is. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján készült el a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amelynek része a hátrahagyott tartós környezetkárosodások, szennyezett területek kármentesítéséről szóló Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). Az OKKP célja az elmúlt évszázad(ok)ban a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése, a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése; a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése; valamint a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése. Az OKKP keretében történik a szennyezőforrások, szennyezett területek felderítése, felelősségi körtől független országos számbavétele, majd ennek alapján az egyedi kármentesítési feladatokat megalapozó Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista összeállítása, az alprogramok előkészítése. Az állami felelősségi körbe tartozó hátrahagyott környezeti károknak a felszámolása a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter irányítása alá tartozó ALPROGRAMOK keretében történik ben az Országos Számbavételhez kapcsolódóan az OKKP költségkeretéből támogatva megkezdődött az alprogramok kidolgozása, a tárcák felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladatok felmérése, idő és költségütemezésének kimunkálása. Ezek az alapozó szakanyagok segítették a tárcák kármentesítési feladataira vonatkozó döntések előkészítését és között szinte valamennyi tárca felmérte a kezelésébe tartozó területeken a kármentesítési feladatokat és ennek alapján több tárca sikeren megkezdte az egyedi kármentesítési projektek végrehajtását. Jelen tájékoztató célja, hogy az alprogramok keretében és között a tárcák által elvégzett munka eredményéről átfogó képet adjon. Az anyag összeállítására a tárcákkal kötött feladatátadási megállapodások alapján készített záródokumentációk felhasználásával került sor. 4

5 I. FEJEZET AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM BEMUTATÁSA 5

6 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program Magyarországon ivóvízellátásunk 97%-ban felszín alatti vizekből történik. A felszín alatti vizeket ipari célokra és mezőgazdasági területek öntözésére is használják, a felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy. Az elmúlt évtizedben a társadalmi-gazdasági-politikai változások kedvező folyamatai mellett egyes környezeti és természeti értékeket veszélyeztető hatások felerősödtek. A felszínen, vagy a talajban a szennyezettséget okozó anyag rendkívüli károkat okozhat a felszín alatti vizekben, de veszélyeztetheti a felszíni vizeket, továbbá a szárazföldi és a vízi ökoszisztémát. A gazdasági és ipari tevékenység következtében a felszín alatti víz, földtani közeg károsodása gyakran már bizonyítottan közvetlenül veszélyezteti magát az embert is. Az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek, az anyag- és hulladéktárolások (beleértve a kommunális hulladéklerakókat, a motorhajtó és fűtőanyag tárolókat, stb.), egyéb emberi tevékenység következtében az országban több tízezerre becsült azon területek száma, ahol már bekövetkezett kisebb-nagyobb mértékű szennyezés. A szennyezettség néhány négyzetmétertől több hektárig érintheti a felszínt, illetve ennek megfelelően a talajt, vagy a talajvizet. Különösen nagy területekre kiterjedő károsodás tapasztalható a korábbi nagy, egybefüggő ipartelepeken. A kármentesítésben is elfogadott alapelv a fenntartható fejlődés elve, amely egyenlő élet- és környezetminőséget, valamint környezethasználati esélyeket hivatott biztosítani a jövő nemzedék számára is. A felszín alatti vizeket több európai állam stratégiai fontosságú készletnek tekinti, amelynek védelme élen jár a prioritások között. A Víz-Keretirányelv értelmében hazánkban 2015-ig el kell végezni a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területre eső kármentesítési feladatokat. A felszín alatti víz és a földtani közeg országos minőségi védelmének részletes jogi szabályozását a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (Kr.) tartalmazza. A Kr. biztosítja az 1996-ban indult Országos Környezeti Kármentesítési Program magas szintű jogszabályi hátterét. A Kr. alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el. Az OKKP általános feladatai közül kiemelkedő jelentőségű a kármentesítést megalapozó jogalkotói munka, kutatási és műszaki fejlesztési feladatok támogatása, a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, a hazai és nemzetközi fórumokon a program eredményeinek bemutatása, magas színvonalú kármentesítési szakmai kiadványok megjelentetése, nyomtatott valamint elektronikus (CD) formában, valamint a KvVM honlapján internetes elérhetőséggel is, az EU-s támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Az OKKP-országos feladatok keretében meghatározó a két nagy országos térinformatikai rendszer, a Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Környezetvédelmi Nyilvántartási Rendszer (FAVI) és ennek részét képező KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer, a KÁRINFO működtetése, fejlesztése, a szennyezett területek számbavétele, a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák (NKPL) készítése, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás ellátása; Alprogramok koordinálása. 6

7 Az OKKP kapcsolódása más programokhoz Nemzeti Környezetvédelmi Program A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján készült a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), amelynek része az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP). Az NKP első ütemét ( ) követően a közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program az első hat év tapasztalatait figyelembe véve kiteljesítette Magyarország környezetpolitikáját, hangsúlyosan foglalkozik az ivóvízellátásunk 97%-át adó felszín alatti vizek védelmével, az azt veszélyeztető szennyezett területek kármentesítésével. Az NKP-II tervezése és megvalósítása épít a már meglévő ágazati szakpolitikákra és szakterületi tervekre, programokra. A második Nemzeti Környezetvédelmi Programot és ennek részeként az OKKP célkitűzéseit csak úgy lehet megvalósítani, ha a környezeti szempontok a különböző ágazatok, a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok, a lakosság és a civil szervezetek döntéseiben érvényesülnek, a kiemelt feladatok a hazai költségvetési források mellett részesülnek az Európai Unió támogatási forrásaiból. Nemzeti Fejlesztési Terv Magyarország EU tagországgá válásához kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmazza a Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztéseit. A Környezetvédelmi Kohéziós Alapok Stratégia a Kohéziós Alapból igénybe vehető támogatások felhasználását készíti elő a környezetvédelem területén. A kármentesítés témaköre markánsan az NFT következő Operatív Programjaiban jelenik meg: - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), - Regionális Fejlesztés Operatív Program (RFOP). Az NFT más hazai programokkal, politikákkal, jogi szabályozással együttesen fejti ki hatását. Így az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) eredményes működtetése az NFT megvalósításának is eszköze. OKKP - országos számbavétel Az OKKP keretében a felszín alatti vizek, földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése a szennyezőforrások, szennyezett területek felmérésével, az országos számbavétellel történik. Az országos számbavétel célja a tartós környezetkárosodást okozó hátrahagyott szennyezőforrások felelősségi körtől független teljes körű országos számbavétele, a számbavétel eredményeinek nyilvántartásba vétele. Az országos kiterjedésű felmérés során olyan alapadatbázis létrehozása volt a cél, amelynek alapján az adatok folyamatos feldolgozásával, elemzésével a kármentesítési feladatok meghatározhatók, sorolhatók. Az országos koordináció eredménye a szennyezett területek országos szintű feltárása, számbavétele, majd a kármentesítési beruházások prioritási rangsorának felállítása a felszín alatti vizekre, földtani közegre és az egyéb hatásviselőkre (más környezeti elemek, lakosság, ökoszisztéma stb.) vonatkozó kockázatok vizsgálatával. Az OKKP adatbázisának tematikus vizsgálata alapján a szennyezett területek felmérése során a területen folytatott tevékenységre 7 főcsoportban 208 tevékenység adatai gyűjthetők, illetve 46 szennyező anyag kategóriában 407 féle szennyező anyag nevezhető meg. 7

8 Az OKKP országos számbavételi adatbázisa analízise alapján a szennyezett területek megoszlását a szennyező anyag csoportok szerint az 1. ábra szemlélteti % Kommunális hulladékok Kevert hulladékok Építőipari hulladékok Bányászati hulladékok Salakok, porok, pernye, korom Élelmiszer és faipari szerves hulladék Trágya, hígtrágya Ipari-technológiai iszapok Szennyvíziszapok Fém tartalmú anyagok Szervetlen anyagok, savak és lúgok Gyógyszerek, növényvédőszerek, műtrágyák Ásványolaj és származékai Vegy- és textilipari termékek és hulladékok Egyéb anyagok 1. ábra Szennyezett területek megoszlása anyagcsoportok szerint 8

9 Az adatfelvétel logikájában egymásra épülő, egyre bővülő, részletesebb és célirányosabb információkat tartalmazó adatlap rendszerben folyik. Az ASZF bejelentő adatlapon történik a szennyezett területek, szennyező források azonosítása, a szennyező tevékenység és szennyező anyag meghatározása, a szennyezett környezeti elem(ek) jellemzése, a terület technikai jellegű információinak rögzítése. Az adatgyűjtés ezen fázisában az archív adatok felkutatása, hatósági és egyéb dokumentációk, műszaki technológiai leírások, már végzett vizsgálatok, mérések, dokumentációi, eseményleírások, valamint interjúk alapján folyik, az adatok valódiságának helyszíni ellenőrzésével, azonban feltárások nélkül. A B adatlap rendszer a szennyezés pontosabb meghatározását, lehatárolását, a szennyezés mértékét, a szennyezés műszaki adatait, a terület geológiai, hidrogeológiai felépítését, a környezeti elemek feltártságát és a hatásviselők érintettségét tartalmazza: B1 - tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja, kitöltése a tényfeltárás előtt álló szennyezett területekről, háttéradatbázisok és egyéb információk alapján történik. B2 - tényfeltárás utáni műszaki és költség adatok adatlapja, kitöltése a tényfeltárási záródokumentáció alapján, mérésekkel alátámasztott információk alapján történik. B3 - műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja. A B3 adatlap kitöltése a műszaki beavatkozás befejezését követően a műszaki beavatkozás után készített műszaki záródokumentáció alapján mérésekkel alátámasztott információk, illetve egyéb információk feldolgozásával történik. A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák A Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listák felelősségi körtől függetlenül, az ország egész területére kiterjedően, a földtani közeg, a felszín alatti víz minőségét veszélyeztető szennyező források, szennyezett területek szennyezettségének ismertségi állapotától függően különböző szintű adatokra támaszkodva, a kármentesítés különböző szakaszaira előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslésre támaszkodó prioritási számok alapján összeállított különböző prioritási listákat jelentik. Az NKPL-I. a tényfeltárás előtt álló területek prioritási listája. A terület listában elfoglalt helye a tényfeltárás sürgősségének mutatója. A prioritási szám kimunkálása a B1-tényfeltárás előtti műszaki adatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik. Az NKPL-II. a kármentesítési folyamat tényfeltárást követő szakaszában állítható fel. A terület listában elfoglalt helye a műszaki beavatkozás sürgősségének mutatója. A prioritási szám kimunkálása a B2-tényfeltárás utáni műszaki és költségadatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik. Az NKPL-III. felállítása a B3-műszaki beavatkozás utáni műszaki és költség adatok adatlapja információin alapuló prioritási számítási módszertan segítségével történik. A műszaki beavatkozás eredményességétől függően két sávra osztható az NKPL III. lista. Az első sáv kezeli a műszaki beavatkozás után továbbra is a D kármentesítési célállapot határérték felett szennyezett területeket, prioritási sorrendet állítva fel közöttük a további műszaki beavatkozás sürgősségére vonatkozóan. A második sáv azokat a területeket kezeli, ahol a műszaki beavatkozás eredményeként a szennyeződés a D kármentesítési célállapot határérték alá csökken. Az országos számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO térinformatikai rendszer Az OKKP számbavételi adatbázisát a FAVI részét képező Kármentesítési Információs Rendszer, a KÁRINFO térinformatikai rendszer kezeli. 9

10 Adattartalmát a KvVM, az FI, a VITUKI-KKK és a környezetvédelmi felügyelőségek on-line vizsgálhatják. A környezetvédelmi felügyelőségek szerepe egyedi, áttekinthetik az adatbázis tartalmát, valamint feladatuk az adatbázis frissítése. Az OKKP működésének elmúlt 8 éve alatt az adatbázis feltöltése a KvVM iránymutatása alapján folyamatos. A hátrahagyott környezetkárosodások, szennyezőforrások, szennyezett területek felmérése folyamatos munka, így a KÁRINFO programrendszer adatbázisa dinamikus, állandóan bővülő és a friss információknak megfelelően folyamatosan módosuló, aktualizálódó adatokkal rendelkezik. Az ASZF adatlapokat tartalmazó adatbázis a kármentesítés szakterületébe illeszkedő környezeti problémák felmérésével és bemutatásával széles körű hazai és nemzetközi adatszolgáltatásnak lett eszköze, hatékony döntéstámogató szakmai munkák megalapozást szolgálta, jelentős tájékoztató, ismeretterjesztő funkciót látott el az adattartalom specifikus analízisével, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban az OKKP ismertségének növelését segítette, más tematikus adatbázisok felállítását támogatta. A KÁRINFO térinformatikai rendszer által kezelt adatbázis a KvVM által indított országos számbavétel (a különböző szervezetek nyilvántartásában levő adatok átvételével, egy nagyszabású helyszíneléssel is pontosított aktualizálási munkával, majd újabb szennyezett területek számbavételével), a kormányzati munkamegosztás szerint az érintett tárcák kármentesítési Alprogramjai során végzett adatgyűjtési munka eredményeként március 1-i állapotnak megfelelően: ASZF adatlap, 565 B1 adatlap, 428 B2 adatlap és 96 B3 adatlap található az adatbázisban. A Víz Keretirányelv által előírt országjelentés összeállításához a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységekre, pontszerű szennyezőforrásokra vonatkozó adatok lekérdezése és előkészítése jelentős részben a FAVI és a KÁRINFO által kezelt adatbázisokból történik. Ezen kívül a közérdekű környezetvédelmi adatok alapján rendszeres a KÁRINFO-ból hazai és egyéb EU-s adatszolgáltatás is. Adatszolgáltatás a jogszabályi változásokhoz igazodóan A felszín alatti vizek védelmét szabályozó 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendeletet felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet által meghatározott jogszabályi változásokhoz igazodóan az adatszolgáltatás rendjéről szóló miniszteri rendelet előkészítés alatt áll. Az adatszolgáltatás rendjének változása érinti mind a FAVI, mind a KÁRINFO rendszer működtetését. A FAVI részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer adatlapjainak fejlesztése A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre), b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, 10

11 d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. A FAVI adatlapok módosításának javaslata alapján az új struktúrát és logikai rendszert a megváltozott jogszabályi környezet, az eddigi gyakorlati tapasztalatok és más szakrendszerekhez történő kapcsolódási pontok kialakítása motiválta, a struktúra kialakításánál cél volt a környezetvédelmi adatlapok felépítéséhez való igazodás, az átláthatóság biztosítása. A FAVI részét képező KÁRINFO térinformatikai rendszer adatlapjainak fejlesztése A hátrahagyott tartós környezetkárosodások, a felszín alatti vizeket, felszín alatti közeget veszélyeztető szennyező források, a már elszennyezett területek megismerését, felmérését, rendszerezését az OKKP működésének elmúlt 8 éve alatt az országos számbavétel részeként az ASZF bejelentő adatlap támogatta. A kármentesítés fázisait leképező adatlapfejlesztés eredményeként megkezdődött a tényfeltárás előtt, illetve a tényfeltárást és a műszaki beavatkozást követően a műszaki és költség adatok B adatlapjainak felvétele is. Az OKKP országos feladatainak működtetésében a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet életbelépésével a 2004-es év fordulópontot jelent. A Kr. iránymutatása szerint átstrukturálódik az országos számbavételhez kötődő adatszolgáltatás: A Kr. 19. (12) bekezdése szerint A felügyelőség a 21. (9) bekezdés alapján elrendelheti, a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását. 21. (9) bekezdése szerint a felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni. A Kr. 21 (2) bekezdésének értelmében A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta, vagy folytatja, illetve annak jogutódja, b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt a szerint felelősségre vonható. A KÁRINFO adatlapok kitöltése tehát a szennyezett területen a szennyező tevékenységet folytató, vagy a tulajdonos, illetve a kármentesítést vállaló jogszabályi kötelezettségébe tartozik. A KÁRINFO adatlapok módosítását a jogszabályi változások mellett a szakrendszeri (Országos Környezeti Irányítási rendszer (OKIR) változásokhoz való igazodás indokolta. Az OKIR-ba való integrálódás kapcsán az új környezetvédelmi azonosítók (KÜJ- Környezetvédelmi Ügyfél Jel, KTJ-Környezetvédelmi Területi Jel, KAJ-Környezetvédelmi Anyagazonosító Jel) kizárólagos használata kötelező a jövőben. Ezek az azonosítók egyrészt kiváltják a KÁRINFO rendszerben használt hivatkozási számot és anyagkódot, másrészt lehetővé teszik a kapcsolódást más szakági rendszerek felé. 11

12 Az OKKP Alprogramjai Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján készült el a Nemzeti Környezetvédelmi Program. Az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) OGY határozata által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program F függeléke határozta meg az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) céljait, a program alapelveit, struktúráját, a végrehajtás prioritásait, ütemezését (rövid, közép- és hosszú távú szakasz), valamint eszközrendszerét. A 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat az OKKP rövid távú szakaszáról ( ), valamint a középtávú szakasz kidolgozásáról rendelkezett. A 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat az OKKP középtávú feladatait ( ) határozta meg: az alprogramok végrehajtását, az országos számbavétel lebonyolítását, az állami felelősségi körbe kerülés megakadályozására eszközrendszer kidolgozását. A közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat az OKKP évi feladatait határozza meg átfogóan. A felszín alatti víz és a földtani közeg védelmét szabályozó 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendeletet felváltó 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet biztosítja az 1996-ban indult Országos Környezeti Kármentesítési Program magas szintű jogszabályi hátterét. 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelete a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről rendelkezik. Az alábbiakban röviden kiemeljük a jogszabályok azon részeit, amelyek az alprogramok végrehajtásával függnek össze. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program rövid távú szakaszának feladatait meghatározó, az állami felelősségi körbe tartozó hátrahagyott környezetkárosodások kármentesítéséről szóló 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 3. pontja rendelkezik arról, hogy a kármentesítési program rövidtávú fedezeti forrásainak terhére, az érintett kormányzati szervek bevonásával és részvételével készüljenek alprogramok. Az OKKP középtávú szakaszáról a 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat rendelkezik. A 3. pont kimondja, hogy a miniszterek a tárcák költségvetésében tervezzék a feladatok ellátásához biztosítandó pénzeszközöket a prioritási sorrend figyelembevételével. 12

13 Kiemelések a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletből 20. (2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni. (5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. (6) Ha a 21. (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelőség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. (7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő; b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. 21. (2) A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt a szerint felelősségre vonható. 13

14 (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (9) A (2) bekezdés szerinti felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni. 14

15 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program alprogramjai MINISZTÉRIUM Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Honvédelmi Minisztérium (HM) Igazságügyi Minisztérium (IM) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Oktatási Minisztérium (OM) Pénzügyminisztérium (PM) ALPROGRAM Rendvédelmi Alprogram Egészségügyi Intézményi Alprogram Intézményi Alprogram Szilárd ásványbányászati Alprogram A magyarországi uránércbányászat megszüntetésének rekultivációs programja Volt állami szénbányák bányabezárása Társasági Alprogram MÁV Alprogram Honvédelmi Alprogram Büntetés-végrehajtási Alprogram Vízügyi Alprogram Természetvédelmi Alprogram Környezetvédelmi Alprogram Intézményi Alprogram Oktatási Intézményi Alprogram ÁPV Rt. Társasági Alprogram ÁPV Rt. Volt Szovjet Ingatlan Alprogram Kincstári Vagyoni Igazgatóság Alprogram Önkormányzati Alprogram 15

16 Az alprogramok működtetése Az OKKP országos feladatai közé tartozik az állami felelősségi körű, különböző tárcákhoz tartozó kármentesítésekkel, alprogramokkal kapcsolatos feladatok kidolgozásának támogatása, koordinálása. A tárcák által kidolgozott alprogramok, és a hozzájuk kapcsolódó számbavételi munka az Országos Számbavétel adatbázisának bővítését, az egyes tárcák kármentesítési feladatainak tervezését, költség-idő ütemezését segítik elő. Az OKKP által támogatva a kidolgozott alprogramok biztosítják a tárcák kármentesítési feladatvégrehajtásának hátterét. A környezetvédelmi miniszter a Kr. alapján az OKKP általános és országos feladatait az érintett miniszterekkel együttműködésben látja el. A Kr. 20. (3) bekezdése szerinti feladatok ellátását, az alprogramok koordinálását Alprogramok Tárcaközi Koordináló Munkacsoportja segíti. A Tárcaközi Munkacsoport elnöke a KvVM környezetvédelmi helyettes államtitkára vagy az általa megbízott személy. A Tárcaközi Munkacsoport a) titkára: a koordinációs egység vezetője, b) külső tagjai: a Pénzügyminisztérium és ezen belül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt., az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, továbbá a tárca-alprogramok irányítóinak kijelölt képviselői; c) belső tagjai: a Minisztérium témában érintett főosztályainak, továbbá a beruházási egység és a koordinációs egység meghívott képviselői, d) tanácskozási jogú tagok: az érintett szakértői szervezetek képviselői. A Tárcaközi Munkacsoport 1997-től folyamatosan segíti az OKKP célkitűzéseinek megvalósítását. Évente ülésezik. Az üléseken megvitatásra kerül az OKKP előző évi tevékenységéről a Kormány részére készítendő jelentés alprogram fejezete, a tárgyévben indítandó, illetve a folyamatban levő alprogramok ismertetése, a tapasztalatok áttekintése, valamint az OKKP működtetését érintő aktuális jogszabályi háttér alkalmazásának, egyéb problémáknak a megvitatása. A kormányzati munkamegosztás szerinti tárca Alprogramok koordinációja, szükség esetén külső szakértők bevonásával, a VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központjának (KKK) feladata, amely tevékenység a 2205/1996. (VII. 24.) Korm. határozat 3. pontja, illetve a 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat 2. és 3. pontjaira is figyelemmel magába foglalja: a) a tárca Alprogramok készítéséhez módszertani segítség nyújtását, b) az alprogramok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátását, c) a különböző tárca Alprogramokra vonatkozó Korm. határozatok szerinti, Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, amennyiben arra külön rendelkezés, szokásjog nincs. Az alprogramok kidolgozása, eredmények Az OKKP országos feladatcsoportjában az alprogramok kidolgozására és ennek keretében a 16