Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen. Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen. Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk."

Átírás

1 Így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen. Sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk. Dsida Jenõ október IV. évfolyam 7. szám 222 Ft

2 október LÁSS, NE CSAK NÉZZ! Talán nem véletlen, hogy pontosan az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 51. évfordulójának elõestéjére idõzítve, az ismeretlenség homályából felmerült egy Havas Szófia nevû MSZP-s honanya (mellesleg Horn Gyula rokona), és a HVG-ben a következõket nyilatkozta: Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönbõl kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal körözõ fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva. Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években, de fõleg az utóbbi hónapokban a nyilasokkal kapcsolatban már mi minden sületlenség napvilágot látott, a fenti kijelentést nyugodtan az elmezavar egyik legújabb megnyilvánulásának tekinthetnénk és jobbulást kívánhatnánk a szélütött bolsi-csemetének. De nem ilyen egyszerû a dolog, mivel - ahogy már lenni szokott - rögtön elõugrik a bokorból egy önjelölt nemzeti szaktekintély, hogy magas felkészültségével ország-világ elõtt helyre tegye a valószínûleg becsavarodott honanyát. Esetünkben Prof. Dr. Bokor Imre nyugalmazott ezredesrõl (Rákosi és Kádár hûséges katonájáról) van szó, aki a Justitia Bizottság elnökeként a következõ tartalmas megállapítást tartotta szükségesnek megosztani a nyilvánossággal: 1956 októberében, a börtönökben nem voltak nyilaskeresztesek, mert a bûnösöket a szigorú, de igazságos kommunisták részben felakasztották, részben átvették a pártjukba. Helyben vagyunk! Körülbelül a kilencvenes évek közepére tehetõ, amikor a nemzeti erõk akkori nagy reménysége - a III/harmadik utas Csurka István - bedobta a köztudatba, hogy tulajdonképpen a nyilasokból lettek a kommunisták. Azóta ezt a hülyeséget szajkózza minden magára valamit is adó újdonsült nemzetmentõ, - az állítólagos jobboldalon. Ezek a fránya nyilasok. Hát ezek akkor mégsem voltak akkora barmok, mint ahogy 1945 óta beállítja õket a hivatalos történetírás. Ezek átmentették hatalmukat és kommunistaként folytatták, Dobszay Károly rovata amit a háború végén rövid idõre abbahagytak. Sõt, ha belegondolunk, akkor tulajdonképpen ma is õk vannak hatalmon, mert, ha hiszünk Csurkának vagy Bokor professzor úrnak - és miért ne hinnénk - akkor ezek a mai átmentett kommunisták nem mások, mint a magukat egykor átmentett nyilasok. Ilyen egyszerû az egész. Akkor most már az is érthetõ, hogy ez a neobolsevista (valójában ex-nyilas) társaság miért sipítozik reggeltõl estig a nyilas veszélyrõl. Ôk aztán tudják, mirõl beszélnek. Hiszen ezek szerint, ha õk (az ex-nyilas kommunisták) valakit lenyilasoznak, akkor az a valóságban nem is nyilas, hanem valószínûleg kommunista. Ugye nem is olyan nehéz becsavarodni, csak Csurkára és Bokorra kell hallgatni, a többi már jön magától. Na de fordítsuk komolyra a szót és nézzük meg, hogy pl. az egykori legkeményebb és legprecízebb titkosszolgálatnak tartott KGB vajon hogyan ítélte meg ezt az állítólag volt nyilasokkal átitatott magyarországi kommunista garnitúrát. Az alábbi idézetet a Népszabadság október 29-i számában megjelent KGBzarándokok Magyarországon címû írásból vettem: Vaszilij Mitrohin, egykori KGB- Levéltáros nemrég megjelent dokumentumkötete szerint a szovjet hírszerzés nem bízott a Kádár-rendszerben. A KGB fõ gondja Magyarországon a párton és az állambiztonsági szerveken belül az általa tapasztalt zsidó befolyás volt. A KGB-t nyugtalanította, hogy 1969-ben a magyarok nem voltak hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy Budapesten anticio-nista tanácskozást tartsanak az Izrael-ellenes haladó zsidók. A magyarok ahhoz sem járultak hozzá, hogy a KGB segédletével film készüljön Hitler és a magyar cionisták együttmûködésérõl. A Központ szerint a magyar állambiztonsági szerveket arra kényszerítik, hogy elnézõen dolgozzanak a cionista vonalon, tekintettel a legfelsõbb pártvezetésben ülõ zsidó nacionalistákra. A KGB különös népszámlálást végzett a magyar belügyi szervekben. A jelentések szerint zsidó volt a Belügyminisztériumban két miniszterhelyettes, az állambiztonsági fõcsoportfõnökségen két csoportfõnök, az országos rendõrfõkapitány és a katonai elhárítás fõnöke. A KGB felmérése szerint a legrosszabb helyzet a külföldi hírszerzésben volt, ahol tizenhét osztályvezetõbõl tizenhárman zsidók. Az 1971-ben Magyarországra küldött, nyugati látogatónak álcázott titkos KGBügynökök is azt kapták feladatul: mérjék fel a cionista befolyást. Nyomozzák ki az Izraellel kapcsolatos hangulatokat, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Meg kellett tudniuk, hogy magyar szervezetek és egyének milyen kapcsolatokat tartanak cionista körökkel. Fel kellett tárniuk az állapotokat az Írószövetségben és más alkotói szervezetekben, ahol a zsidó befolyást Moszkvában erõsnek vélték. A titkos ügynököket azzal is megbízták, hogy a magyar társadalomban azonosítsanak antiszemita magatartásokat. A könyv szerzõje úgy vélekedik, hogy a KGB tömegtámogatást akart szervezni a magas pozícióba jutott magyar zsidók elleni fellépéshez. A Központ kétségbeesett összegzése szerint: A cionistabarát dominancia beásta magát a pártba, az állami és társadalmi szervezetekbe. Na ezt bogozza ki végre valaki. Mert ha továbbra is hiszünk Bokor professzor úr bölcs meglátásában, akkor az olvasottak után csak egyre tippelhetünk: a kommunistákhoz beépült nyilasok egyúttal zsidók is voltak! A kérdés most már csak az, hogy meddig esszük még ezt a maszlagot?

3 2007. október 3 HAMIS PRÓFÉTÁK Vologya és tisztelõi Nagy Imre újratemetésének elsõ évfordulóján, 1989-ben Grósz Károly akkori pártfõtitkár a párt Központi Bizottságának titkos ülésén szovjet titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva elõadta, hogy Nagy Imre, aki az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártír miniszterelnökeként vonult be a magyar történelembe, Vologya fedõnéven 1920-tól folyamatosan a CSEKA, GPU, NKVD, majd a KGB SZ-122 sz. titkos ügynöke volt, példás, kiemelkedõen pontos informatív munkával. Ez a bejelentés mind a mai napig nem zavarja sem a mindent túlélõ és szégyenteljes múltjukat meghamisító kommunistákat, sem pedig a magukat elõszeretettel nemzeti oldalnak nevezõ világcsalókat abban, hogy Nagy Imrét egy állítólagos reform-kommunista forradalom elhivatott egyedüli hõs vezérének hazudják, róla szobrot állítsanak, teret, utcát nevezzenek el. Az elmúlt évtizedekben szintén többször és több helyen publikáltak már dokumentumokat azzal kapcsolatban, hogy Nagy Imre személyesen részt vett II. Miklós utolsó orosz cár és családjának lemészárlásában. Az Argentinába emigrált fehér oroszok folyóiratának (NORTICIE- RO ANTICOMUNISTA) augusztusi számában például Az Ipatiev-ház bûnténye (El crimen de la casa Ipatiev) címû írásban a következõket olvashatjuk: Az július 16. és 17. közötti éjjelen elkövetett gaztettet végrehajtó Cseka többsége nem volt orosz. Az urali körzet hadügyi népbiztosa: Goloschokin, Leo Bronstein alias Trockij megbízottja, Meybus, a közellátás népbiztosa, Pinjus Wainer és Yankel Yuruvszky szervezték meg a 12 fõbõl álló terrorcsapatot. A felsoroltakon kívül a gyilkosságban résztvevõ internacionalisták között voltak: Isidro Edelstein, Victor Grinfeld, Anselmo Fischer, Emilio Fekete, Lyon Horváth, Andreas Vargyasi és Nagy Imre. Ha nincs is pontos tudomásunk arról, hogy miképpen végezte ezen internacionalista gonosztevõk többsége, Nagy Imrének, a késõbbi magyar miniszterelnöknek sorsa közismert. A Nagy Imre-kultusz híveit azonban ez a borzalmas vád sem zökkentette ki megszokott nyugalmukból. Ki volt hát Nagy Imre a valóságban? A kérdésre nem könnyû válaszolni, mivel egész életútja titokzatos ellentmondásokkal terhes. A II. világháború végén orosz védelemmel megjelent a leigázott Magyarországon a gyõzteseket mindenben kiszolgáló moszkvai kommunisták siserehada. Tagjai: Rákosi, Gerõ, Révai, Farkas, Münnich, Lukács, Friss, Péter Gábor és Nagy Imre. Ôk szervezték a gyilkos ÁVH-t, a bíróságot kikerülõ hármas: deportáló, internáló, kényszermunkatábor rendszert és a koncepciós pereket. Nagy Imre, aki 1944 végétõl földmûvelési-, majd belügy-, begyûjtõ-miniszter (padlássöprõ) és miniszterelnök helyettes volt, kollektív büntetõ osztályharcot indított a földmûvesek ellen, óriási adó és beszolgáltató kényszerrel. A földmûves még Tsz-munkásként is osztályidegen maradt számára. Kuláknak csúfolták azt, akinek több, mint 25 hold: 15 hektár földje volt. Az ÁVH besúgásos házkutatással vizsgálta, hogy vágtak-e disznót, nincs-e be nem szolgáltatott élelem? 6 kg. zsír halmozásért már internáltak, de volt, akit ilyenért agyonvertek. Nagy Imre ötvenhatos szerepe máig tisztázásra szorul. Tény, hogy alkalmatlan volt a váratlan, szokatlan, teljesen hirtelen jött helyzet irányítására. Nem tudta, mit tegyen és mondjon, nem ellenõrizte utasításai végrehajtását, kusza, ellentétes, egyre áttekinthetetlenebb lett: orosz katonai segítséget kért, statáriumot rendelt el, rögtönítélõ birósággal, helyszíni fõbelövéssel fenyegette azt, aki este 18 és reggel 6 óra között utcán van, vagy fegyvert visel. Szerinte ugyanis galád ellenforradalmi bandák fegyveresen hatolnak be üzemekbe, középületekbe, rádióba, erõmûvekbe, ártatlan járókelõket, munkásokat, polgári lakosokat gyilkolnak, és a velük hõsiesen szembeszálló ÁVH harcosait mészárolják (!). Az 56-os felkelõk sohasem tekintették Nagy Imrét vezetõjüknek. Nagy Imre ugyanúgy szovjetbérenc kommunista terrorista volt, mint az õt, és többek között a szintén kommunista terrorista Rajk Lászlót is meggyilkoló Kádár János. Minden ködösítõ propaganda ellenére, kommunistaként ellene volt az antikommunista forradalomnak. Élete utolsó lehelletéig megmaradt hithû kommunistának, egy olyan eszme hívének, amely nem csak Magyarországot döntötte nyomorba és változtatta a legvidámabb barakká majd fél évszázadra, hanem amely több, mint száz millió ártatlan ember életének kioltásáért is felelõs. Mivel Nagy Imre a legsötétebb Rákosi korszak idején végig felelõs pozícióban volt, ez már magában is igazolja, hogy minden elkövetett gazsággal egyetértett. Az ellene meghozott és végrehajtott halálos ítéletet úgy könyvelhetjük el, mint egy belsõ kommunista tisztogatás eredményét. Végül szólni kell röviden azokról a további feltételezésekrõl is, amelyek Nagy Imrét (hasonlóan a többi moszkovitához) zsidónak vagy félzsidónak állítják be. Erre mind a mai napig nincs egyértelmû bizonyíték, sõt, talán az szól legmeggyõzõbben ellene, hogy végül mégis kivégezték. Akár zsidó volt Nagy Imre, akár nem, egy dolog bizonyos: nekünk, a jövõben is magyarként élni akaró magyaroknak az elmondottak ismeretében õ nem lehet példaképünk. Mindazon magyar testvéreink, akik a múltból semmit sem okultak és akik az 1956-os Szabadságharcunk 51. évfordulóján a Nagy Imrét szintén zászlajára tûzõ FIDESZ-ben reménykednek és tátott szájjal még mindig a Nyugat lefüggönyzött ablaka alatt ácsorognak, nem veszik észre, hogy a függöny mögött nem a várva várt szabadság és igazság angyala ül, hanem egy 5000 éves vén arcél vigyorog, aki a magyarság igényeit már csak azért sem hallgathatja meg, mert a Duna-Tisza mentén létesítendõ zsidó államra már régóta maga tart igényt, amint ezt Kun Béla és cinkosainak a világzsidósághoz intézett kiáltványa már 1919-ben nyíltan kijelentette. Baranyai Attila

4 október MAGYAR OKTÓBEREK MI TÖRTÉNT OKTÓBER 15-ÉN? Huszadik századi történelmünk megítélésének talán legvitatottabb, legellentmondásosabb dátuma október 15. Ez a dátum valóságos választóvonalat képez még ma is az úgynevezett nemzeti oldal történelemszemléletében. Furcsa, hogy míg a jelenlegi, magát elôszeretettel nemzetinek feltûntetô politikusaink, történészeink, íróink a Horthykorszakról általában pozitívan vélekednek, addig Szálasi Ferenc hatalomátvételérôl és ténykedésérôl hajszálpontosan megegyezik véleményük a kommunista propaganda által évtizedeken keresztül belénk súlykolt, jólismert szólamokkal. Egyik ismert történészünk, több Erdéllyel foglalkozó értékes könyv szerzôje például úgy nyilatkozott, hogy a Horthy-korszak mindegyik miniszterelnöke október 15-ig bezárólag kiváló hazafi volt. Egy fiatal MIÉP-es honatya pedig kijelentette, hogy a gazember Szálasi kivételével felvállalható az 1945 elôtti politikai elit. Szálasi nagy bûne többek között, hogy egy elvesztett háború tudatában még a huszonnegyedik órában is belehajszolta a magyarságot a végsô pusztulásba, nem is beszélve a magyarországi zsidóság ellen elkövetett embertelen nyilas atrocitásokról. A kommunista hazugságtárból merített legendákkal ellentétben, nem érdektelen végre objektívan megvizsgálni, hogy mi is történt valójában október 15-én, és miért volt a nyilas hatalomátvétel törvényszerû következménye egy ma újra felmagasztalt, de a valóságban hibás, sôt bûnös politikának. Szálasi Ferenc mint elsô számú háborús bûnös nyugodt lélekkel lépett a bitófa alá. Ugyanúgy, mint mindazon többi politikusok, közéleti személyiségek, akik azt vallották, hogy október 15. után sem teszik le a fegyvert, hanem tovább harcolnak a végsôkig a bolsevista fenevad ellen. Bár a történelem õket igazolta, mégis ez a dátum lett a háborús bûnösség választóvonala. Kállay Miklós kiválló magyar hazafi, korábbi miniszterelnök, aki egykori fílmhiradók és újságcikkek tanúsága szerint hangzatos szónoklatokkal küldte egymás után a keleti frontra katonáinkat meghalni, miközben minden eshetôségre felkészülve, titokban már az ellenséggel egyezkedett nem lett háborús bûnös, sem pedig gazember. Ugyanúgy, ahogy a legelsô hadúr, Horthy Miklós kormányzó is elkerülte a felelôsségrevonást, holott ha valakinek, hát neki lehetett valami köze Magyarország háborúba lépéséhez. Míg a hungarista hôsök és mártírok még ma is jeltelen sírokban várják a minden embernek kijáró végtisztességet, Kállay Miklós és Horthy Miklós emlékét díszsírhelyek örökítik meg az utókor számára. Csupán azért, mert a nemzet érdekeinél elôbbre helyezték a saját családjaik és kártyapartnereik családjainak, a Chorinoknak, a Weissoknak, a Vidáknak a sorsát. Talán nem véletlen, hogy Horthy Miklóst portugáliai emigrációjában élete végéig ezek az idôben kimentett zsidó bárók, gyárosok és mágnások támogatták anyagilag. Volt mibôl. Horthynak köszönhetôen magukkal vihették cókmókjaikat, ami nem kevesebb, mint az akkori nemzeti vagyon jelentôs százalékának számított. Amit pedig nem lehetett mozdítani gyárakat és egyebeket szépen átruházták a németekre, hogy késôbb a megszálló szovjetek, mint német tulajdont lefoglalhassák. De hazaárulót és gazembert mégsem belôlük, hanem Szálasi Ferencbôl csinált a magyar utókor. Mert komolyan vette a szövetségi hûséget és mártírhalállal pecsételte meg az általa vallott elvet: Inkább hôs egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át! Az alábbi cikket a felejthetetlen emlékû Marschalkó Lajos írta októberének 10. évfordulója alkalmából. Az írás, az akkor még csak VII. évfolyamában járó és Londonban kiadott Hídfô októberi számának elsô oldalán jelent meg Tíz év elõtt címmel. Alig pár évvel késôbb a magyar történelem rosszemlékû alakja, Rákosi Mátyás igazolta Marschalkó állításának igazát, midôn átnézvén a partizán szövetség 40 ezer fônyi jelentkezô listáját a következôket mondotta: Ha ennyi hôs partizán lett volna Magyarországon, akkor nem lett volna szükségünk a nagy Szovjetunió segítségére... (D. K.) * Tíz éve lesz, hogy a budapesti rádióban elhangzott a kiáltvány: Magyarország leteszi a fegyvert a bolsevikek elôtt. Tíz perccel a rádiószózat után egy sápadt arcú fiatalember jelent meg a Hotel Wienben, a német tábori csendôrség állomásán. A déli fôkerület vezetôje vagyok! Adjanak fegyvert és mi kinyírjuk ôket október 15-ének egynegyed két órája volt. A körúton békésen sörözô franzstadtiak tódultak ki a Brandltól és a Tinódiból. Tisztes házmesterek rázták a pro és kontra ökleiket: Éljen Horthy! Vesszen Horthy! A József körút 5 elôtt három emberbôl álló gárda sietett. Vállukon ócska Manlicher volt, testükön civilruha, fejükön egyetlen kakastollal ékesített leventesapka. Tíz évvel ezelôtt ezt a három ellenállót láttuk a forrongó októberi utcán. Nekik kellett volna ôrizetbe venniük minket, mikor Hennyei Gusztáv betiltja a magyar lapokat és a Szabadság-gárda ôrizetbe veszi azt az 1300 háborús bûnöst, akiknek névsorát ott találták Bakay Szilárd hadtestparancsnok aktatáskájában, amelyet a ködben elragadott tôle Mussolini megszabadítója. A déli fôkerület vezetôje ott volt. De hol lehettek az ellenállók? Hol volt az a csoport, amely ma nagyszerû legendát akar felépíteni a maga védelmére, hogy a hôsiesség glóriájával vonja be önfejét. Ez az ellenálló csoport végeredményben mindig a kormányzó ellen áskált, furkált. Tildy Zoltánt, aki olyan lelkesen zengô beszédet mondott Székesfehér-

5 2007. október 5 MAGYAR OKTÓBEREK várott 1938-ban Horthy Miklós kormányzó érdemeirôl és papos gurgulázással fényt nevére, áldást életére kiáltott a királyok sírjának közelében. Nagy Ferenc állítólag valamely öszkomfortos börtönben szenvedett és Pfeiffer Zoltán valahol egy magánlakásban várta a dolgok alakulását. Szegény Jávor Pál! Ôt érte a legnagyobb sérelem, amikor a balatoni autóút kijáratánál egy fésületlen nyilas kiadós pofont adott a nagy magyar mûvésznek. És hol maradt Karády, a nagy Jeanne d Arc? Délután öt óra volt, mikor egy utcai telefonállomásról felhívtuk a miniszterelnökséget. Fiatal magyar századost kerestünk, aki akkor Lakatos miniszterelnök oldalán teljesített szolgálatot. Helyette egy nôi hang sírt bele a telefonba: De az Istenért, mi van? Borzalmas dolog történt! A kormányzó lemondott. Hát nincs aki megvédje? Nincs aki mellé álljon? Mit vár maga ezektôl? sírt vissza a hang Ellenállók! Peyer, Karády, Szakasits. Ezek nem fognak a barikádra menni! A telefonfülke mellett, a Kossuth Lajos utca hosszában motorosított honvéd alakulat olíva-zöld motorbiciklijei álltak. Rajtuk hallgatag néma katonák. Kezükben acélosan csillogott a géppisztoly csöve. Ki ellen fordítják? Kiért fognak meghalni ezek a kunsági, vagy pécsi magyarok? Mikor kiléptünk a telefonfülkébôl, egy kövér, alkoholtól puffadt arcú régi ismerôs ütközik nekünk. Gyurka! Hát te mit keresel itt? A mozgalmat keresem! mondja kissé fröccs-ízûen. A mi mozgalmunkat. Az ellenállókat. A hôsöket, akik azt ígérték még tegnap, hogy meg fognak halni a barikádokon. A vezéreket keresem! De ezek sz...-ok! ordítja a rosszillatú szót, amely ma már nem bírja meg az emigrációs nyomdafestéket. Látod, nincs igazad mondjuk. Délután a sárgacsillagos házakból kijött kétszázezer ember. Férfiak, nôk, gyerekek! Kijöttek, akiket üldöztek, akik harcolni is tudtak volna azért a hadparancsért. Hát miért nem álltatok az élükre? Emlékezel Varsóra? A lázadásra? Hát miért nem? Mert gennyesek vagyunk barátom! mondja az ellenálló hôs. Mi nem merjük nyakunkba kanyarítani a géppisztolyt, mint ezek! mutat egy fiatalemberre, aki zöld ingben fut az Erzsébet híd felé. Mi polgárok vagyunk! Sz...-ok vagyunk! De vezéreink majd meg fogják íratni velünk, hogy ôk voltak a hôsök. Hát én most megyek, hogy megigyam az utolsó fröccsöt, mert holnap reggel vagy halott, vagy fogoly vagyok. A Kossuth Lajos utcán kezdenek kigyúlni a villanyok. A Vár felôl néhány ágyúdörgés hangját hozza a szél és mikor a Sándor utcára érünk, ropog a fegyver. A németek a Stúdiót lövik mondja valaki. Franz Rothen vezetésével egy német század kézigránátot dob be a Sándor utca 5. kapujának felsô üvegablakán. A gránát robban. Zimmer Ferenc az MTI összes társai élén feljön a légópincébôl és közli, hogy megadja magát. Az ellenállásnak vége. De hol van a többi ellenálló? A szociáldemokrata vezéreket Baky László kihozta a német KZ-bôl és azok most a szakszervezeti házban, mint ellenállók szervezik a munkásságot a háborús teljesítmények fokozása érdekében. Ki van hát, aki meghaljon a megadásért? Mondják, hogy délelôtt Bornemissza Félix lakásán, mikor a németek elfogták a kormányzó fiát, Skorzenyék lelôttek egy testôrt. Ki tudja a nevét? Ki sejti, ki lehet ez az egyetlen magyar ellenálló? Este a Vörösmarty tér 3. szám alatt gyûlünk össze. A lakás, vagy inkább a klub tele van mûkincsekkel, csempézett öreg kandallókkal, süppedô bársony szônyegekkel. Urai ellenállók voltak. Harminckilencen egy német repülôgépen elmentek még júliusban, miután részvényeiket minden ellenállás nélkül átadták Winkelmannak, vagy a Göring mûveknek. Ôk már túl vannak a dilemmán. Ôk már Portugáliában vannak. Talán majd csak késôbb fog kiderülni, hogy ki hol tartózkodott ezalatt a válságos három óra alatt. Egy grófi fôszerkesztô, Desseffy Gyula, repülôgépre akart szállani, hogy átmenjen Malinovszkij marsalhoz, aki akkor már Szegeden volt. Némely hôsnek azonban veszélyesnek tûnt még a menekítô repülôgép is. Hátha valaki le találja lôni ôket, mint az idô elõtt felrepült vadkacsát? Dálnoki Miklós Béla hadseregével akart átmenni az oroszokhoz. Mikor aztán egy német tábornok telefonon felhívta és kérte, hogy fáradjon hozzá, elindult hadsereg nélkül, harmadmagával Oroszországba. Vörös Jánost elfogta, kihallgatta, majd szabadon engedte az SS. Utána kényelmes luxusautón, óriási veszélyek között menekült át az oroszokhoz. És hol voltak a kommunisták? A nagy szájtépôk, akik most, a bíróság elôtt oly nyomorúságosan viselkedett Schönherz Zoltán rémült dadogásaiból próbálják felépíteni a vörös ellenállás legendáját. Nem! Ôk se mentek be a gettó-házakba, a proletárnegyedekbe, hogy kommunista hôsiességgel ott keressenek tömegeket, ahol ok és jog lett volna az elkeseredésre. Ha valaki, akkor aztán a vörös ellenálló hôsök nem voltak sehol. Legfeljebb a Hûség Házába beépítettek várták, hogy merre fordul a kocka. A terv roppant célirányos volt. Ha mi gyôzünk, akkor a beépítôk igazolják, hogy miért voltunk itt. Ha ôk gyôznek, akkor maradunk a biztonságban és a zöld ingben. Mi volt hát az az ellenállás, amelyért késôbb 300 hold földeket adományoztak? Október 15-én délután két órakor félrehívott a szerkesztôség széplelkû hírfej írója, Barabás Gyula. Nézd, mondta én is benne vagyok az ellenállásban. Itt van a szociáldemokrata-párti igazolványom! Most megmondhatom, hogy az ellenállási mozgalom részérôl én voltam megbízva a szerkesztôség ellenôrzésével. Másnap délután kettô órakor, mikor már megtörtént a fordulat ugyanô mondta: A tegnapi egész hülye tréfa volt. Nézd meg! Évek óta vagyok titkos tagja a Hungarista Pártnak! s azzal letette elénk a nyilaskeresztes igazolványát. Azonban ezekbôl a kettôs igazolványokból, hinta-palintákból, a somlói

6 október MAGYAR OKTÓBEREK szôlôspajták romantikus bujkálásaiból, az autó és repülôgépen menekülôkbôl, a mosókonyhák Persil-szagú gôzébôl egy veszedelmes szekta nôtt ki, amely a nemzetet vádolta, hogy nem állt ellen a déltôl estig tomboló viharnak. S ô, aki szegény hûséges testôrt kivéve nem hullatott el egy csepp vért sem ideáljaiért, elôjogokat követelt magának. Nagy Ferencék annak idején 28 ezer hold földet mentesítettek az igénybevétel alól ellenállási érdemek címén. Öszszesen 163 ellenálló kapott jelentôs földjuttatásokat, mikor a magyar parasztnak csak 6-10 hold jutott. Késôbb még 129 személy, köztük Gál Franciska is kérte ellenállási érdemeinek elismerését. Aztán a kommunisták valamennyit megfosztották hazug és hamis érdemekért kapott javaiktól. Ha valaki, hát a bolsevikek tudták, hogy ellenállás nem volt. Még bolseviki ellenállás sem. A nemzetet hazug hôsök, gyáva lapulók, mosókonyhai bujkálók akasztották fel és fejezték le azon a címen, hogy ôk ellenállók voltak. Ha valóban azok lettek volna, akkor ma, tíz év után nyugodtan mondhatnánk, hogy hitvány hazaárulók voltak. Így csak azt mondjuk, ami még rosszabb: gyáva nyulak, sötét, tutyi-mutyi érdek-emberkék valának. S fölöttük és törpeségük fölött akár hungaristák voltunk, akár nem felmagasodik az egyenes emberek, a hôsök, jellemesek és mártírok szellemalakja. És az októberi szélben a honvédek, a hungaristák, a magyarok dalát halljuk, amelyet ott énekeltek a tûzbe, füstbe roskadó budapesti házak fölött a keresztény Európa katonái: Pajtás, még öt perc az élet! Öt perc és nincsen tovább! De az ilyen öt percekbôl születik a jobb jövô és az örökkévalóság. Marschalkó Lajos Szentírás lett itt Nyugaton a csekkönyv, Szakállas Marxok írtak Bibliát, De Sináj hegyén csipkebokor gyúlt ki S szólította az embernek fiát: Marschalkó Lajos: ÚJ BIBLIÁT! És meghaltak a tíz éves kis hôsök, Niobe még se siratta fiát, Itt szét kell zúzni mind a kôtáblákat, Át kell írni az öreg Bibliát. Össze kell törni mind e kôtáblákat, Át kell írni az öreg Bibliát, Különbet írt, mint Máté az apostol Vérével annyi sok magyar diák. Az Új Heródes hiába parancsolt, Hiába küldött gyilkos sereget, Bégô bárányként nem akartak halni E csillag-lelkû magyar gyerekek. Itt Nyugaton csak tehetetlen álltak, a katonák s a sápadt férfiak... Harcolni, halni senki sem akart itt E vérzô, árva gyerekek miatt! Bábel mocsarán lángolt a neon-fény, Kamasz-lányt ölelt a kölyök kamasz, S túl hôs-halált halt egy kis iskoláslány, hogy fénybe gyúljon a magyar tavasz. Itt elvet árult néptribun, s a kalmár A templom elôtt mérte aranyát... S ott, szabadságért szent halálba küldték Fiaikat az édesanyák! Hôsi temetô van-e a világon, Hol együtt nyugszik kétszáz kis-gyerek? S a hant alól is azt sikoltja vérük: Segítsetek, ti népek emberek! Fáklyát gyújtott a kislány ön-testébôl Jézus! Az égbôl Te láttad magad, Száz kis Szent György és ezer kicsi Janne d Arc Halt ott érted a romfalak alatt. Nyugat-Pilátus hókezeit mosta, A farizeus rádión beszélt, S kétszáz gyerek-hôs szállt a temetôbe, Szabadság ura... mert csak érted élt. Szabadságot! - így üvöltött a börze, Míg kavargott a véres vad tusa, De szabadságért egyedül veszett el, Magyarország, - a népek Krisztusa. Ám föld alól és temetô árkából Felsírnak halott magyar gyerekek, Kis csontkezük a dúlt égre dörömböl: Áruló Nyugat - százszor jaj neked! Kialszik fényed szabadság Júdása, Összedôlsz gyáva nyomorult világ, S szét fogjuk zúzni minden kôtábládat, Át fogjuk írni minden Bibliád november 4.

7 2007. október 7 MAGYAR OKTÓBEREK Utolsó roham Mikor utolsó rohamra megyünk, Egy ugrás és a nyakukon leszünk, Megkérdezzük majd, búzánk kell-e még, Szemsugarunktól ruhájuk leég, Vérében fetreng minden ellenünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... Mikor utolsó rohamra megyünk, Mindent elsöprô lángot lehelünk, Jaj annak, akit felkap fogsorunk, Hegyen-völgyön át dögölni dobunk, Szentkardos hadúr vezényel nekünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... Mikor utolsó rohamra megyünk, Villámokat szül lobogó szemünk, Oroszlán-nemzet, ha ugorva száll, Hörgésrobajban arat a Halál, A tigrisnél is vadabbak leszünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... A HARCNAK NINCS VÉGE MÉG! Mikor utolsó rohamra megyünk, Fogcsikorgató kérdezôk leszünk, Széttépték azt az angyali hazát, Az öregisten legszebb bánatát, Még a csecsszopóknak sem kegyelmezünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... Mikor utolsó rohamra megyünk, Völgybe hegyeket temet a szelünk, Lángba borul az arcunk, a karunk, Mi lángseregek, magyarok vagyunk, Hetvenhét világ jöhet ellenünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... Mikor utolsó rohamra megyünk, Buzogányt, fokost, baltát lengetünk, Az Isten reszket, elbújik a Nap, Bocskoros sereg a fûbe harap, Elvett jogokat százszor elveszünk, Mikor utolsó rohamra megyünk Mikor utolsó rohamra megyünk, Nem lehet többé cicázni velünk, Barikád hasad, hajránk, ha dörög, Tolvajok fodros vére hömpölyög, Hörgésekre csak tûzzel felelünk, Mikor utolsó rohamra megyünk... Sértõ Kálmán

8 október EMLÉKEZTETÓ HA ŐK GYŐZNÉNEK... Azt kérdi, mi lenne itt, ha a nagy világmérkõzés úgy végzõdnék, hogy a zsidóság Kelet- és Közép-Európában vissza nyerné régi, háborúelõtti hatalmát? Érdemes eltûnõdni ezen a kérdésen. Hiszen, ha a zsidó remények e pillanatban teljesen hervadtak is, az õ gigantikus nemzetközi suttogószolgálatuk, az õ állandó propagandájuk és agitációjuk percre se hagyott fel. Nem mondtak le tehát arról, hogy mindezért valaha ellenszolgáltatást kapnak. Mi lenne itt nálunk, ha a megnyirbált, letûnt, visszaszorított zsidó nagyságok egy szép napon, valami nagy nemzetközi fordulatnál egyszerre csak idegeikben éreznék, hogy övék a jövõ, hogy nagy nemzetközi hatalmak támogatják visszajövetelüket? Mi kezdõdnék itt, kérdi Ön, ha egy szép napon diadallal térne vissza Hatvany Lajos és Boros László Párisból, a Színházi Élet Ince Sándora New Yorkból, velük jönne esetleg Károlyi Mihály öreg titkára Simonyi Henry és Göndör Sándor is megérkeznék egy fedélzeten Incével, a Vígszínházban díszelõadást tartanának Molnár végleges hazatelepedése alkalmából, Londonból is hazahívnák Bíró Lajost és Salusinszki nagy nyilatkozatban jelentené be Földi Mihállyal együtt, hogy pört indítanak a régi vállalatuk visszaszerzéséért, a Terézvárosban pedig mozgalom indulna meg Fábián Béla és Vázsonyi János restaurálásáért. Ne higgye kérem, hogy a nagy örömünnepet mindjárt nyílt üldözés jelszavaival kezdenék s mindjárt a keresztény nemzeti politikát támadnák! Az okosabb, józanabb zsidók, az idõsebb bölcsek óva intenék a felszabadulás hisztérikus örömében megmámorosodott fiatalságot: ne essetek túlzásokba a zsidó sérelmekkel, vigyázzatok, ne kövessétek az átkos fasizmusok példáját, hadd lássa a keresztény világ, hogy a zsidóság a megbocsátás, a megértés, a nagy humanitás népe, hadd lássák, hogy Izrael a vérben forgó szemû gyûlölködés, az izgága faji elfogultság és izgatások rémuralma után is a krisztusi szeretet olajágát hozza, hadd lássák, hogy mi a szabadság népe vagyunk, irtózunk a szélsõségeskedéstõl és a nyugtalanságtól. Az elsõ banketteken és díszüléseken csakugyan elárasztaná a szónoklatokat a keresztény szeretet az emberség, a hazafiság sok dallamos és kenetes frázisa. Eleinte minden örömünnep szónoka Kossuthot, Deákot, Eötvöst emlegetné, mint jogelõdjét és szellemi apját. Talán még a zsinóros mentét és Bocskai-sapkát is fölvennék a túlzóbbak, mindenesetre negyvennyolc és a nagy magyar liberalizmus gyõzelmétõl zengene a Király-utca s az alkotmány végleges megmentése alkalmából gyûjtési akciót indítanának Deák, Apponyi, Rákosi, Vázsonyi új szobrainak felállítására. Ne higgye kérem, hogy a kiemelkedõ közéleti pozíciókba mindjárt õk maguk ülnének be. Bármily kevés közéleti érzék és politikai képesség van ebben az egyébként roppant kifinomult intelligenciájú, nagyon tehetséges fajtában, bármennyire hiányzik belõlük a közéletben annyira szükséges önfegyelem, hallgatni tudás és méltóságteljes türelem, ekkora tanulságok után elõször sokat adnának bölcseik tanácsára, akik azt mondanák: nem jó, ha a zsidó túlságosan ki áll a porondra. El kell intézni az átkos antiszemitákat végleg, gyökeresen, ki kell irtani a faji gyûlölködést és a felforgatást, de a zsidó maradjon továbbra is szerény, mindig az hozta a bajt, hogy bársonyszékre vágyott, hogy méltóságos és kegyelmes úr akart lenni, hogy polgármesteri és hivatalnoki méltóságra tört s ezzel mindjárt szemet szúrt a keresztényeknek. Elég, ha a közgazdaságot, az ipart, a sajtót, az irodalmat, mozit, színházat tartjuk diszkréten kezünkben. Csak semmi feltûnés, semmi kihívás, mindig ez hozta a bajt a nyakunkra! Ez lenne a szilárd elhatározás. A legfõbb parancs. Százszor elismételnék ezt maguk között. S eleinte kínosan vigyáznának arra, hogy fõleg azokat a liberáliskonzervatív nagyságokat istenítsék, akik az átkos antiszemita és fasiszta idõkben jól viselkedtek, akik megmaradtak az emberség, a humanitás útján a legizgágább napokban is. Elõször megelégednének a politikában a házizsidó szerepével, ha a házizsidó ezúttal egy kicsit követelõbben adná is a tanácsokat. Megelégednének, ha azt hirdethetik hitsorsosaik között: ma mindent megbeszéltem a kaszinóban a kegyelmes úrral, ma fogadott a gróf úr, együtt ebédeltem õexcellenciájával és közöltem vele a mi kívánságainkat, melyek elõl nem zárkózhat el. Megelégednének elõször azzal, hogy díszárja megbízottaik az antiszemita rémségek alatt is megbízhatónak bizonyult, tökéletesen asszimilált, szabadelvû, nemárja feleségû, keresztény nagyságok, leghûségesebbnek bizonyult Aladárok, egy-egy államtitkári, alpolgármesteri, osztályfõnöki pozícióból ellenõriznék az élre került csáklyás kegyelmességéket. De lehet-e Freud népénél hosszú élete egy ilyen magukra erõszakolt, mesterségesen magukra kényszerített bölcsességnek? Vajon lélektanuk legnagyobb tudósa, Freud azért tette tanai középpontjává az elnyomott altudat szüntelen föllázadását, a mesterségesen leszorított vágyak és álmok szüntelen gáttörését, hogy ez a századok óta annyi szorongásba fojtott öntudat a felszabadulás után is bilincseket erõszakoljon magára? Évezredek óta tudják: õk a kiválasztott nép! Vajon sokáig bírja-e szüntelen elnyomásban túlfûtött öntudatuk az ilyen óvatoskodást és gúzsbakötést olyankor, mikor már minden az övék? Akkor fog elszakadni a húr, mikor már minden az övék? Akkor fog majd elszakadni a húr, mindjárt a legelején, mikor egy-egy polcra segített naivabb csáklyás nagyság csakugyan komolyan veszi a zsidó örömünnepeken elzengett keresztény nemzeti frázisokat, s csakugyan elhiszi, hogy az õ feladata az elveszett alkotmány megtalálása és helyreállítása és egy elszólásban vagy rendelkezésben véletlenül útját állja a mélybõl feltörõ titkos zsidó ambícióknak. A húr már a legeslegelején elpattan, amikor minden önfékezés ellenére némelyikük mégis csak belibben a bársonyszékbe, bekerül egy-egy hivatali vezetõpozícióba, esetleg véletlenül fõispán lesz és kitör a nagy családi örömriadalom, fölzúg a boldog elérzékenyedés a Terézvárosban, hegyen-völgyön úgy, vagy még százszor úgyabban, mint Vázsonyi igazságügy miniszteri kinevezésekor, mint a Nemzeti Tanács megalakulásánál, vagy mikor Kunfi bekerült a Károlyi kormányba. Ezekben a pillanatokban már a legóvatosabb bölcseket, a leghiggadtabb rebbéket is elragadja majd a líra s gátjaszakad minden óvatosságnak. Hiszen lehet-e csodálatosabb, nagyobb élmény a zsidó számára, mint mikor az õ fia, a tulajdon édes gyermeke valódi kegyelmes úr lesz, magas hivatalnoki székbõl intézkedhetik keresztények sorsa felett,

9 2007. október 9 EMLÉKEZTETÓ vagy tán valódi dzsentri fõispánná válik, ahova soha a történelem folyamán zsidó nem csöppent be. Õsi, keleti sajátság a zsidónál, hogy akiket maga fölé emel és bálványnak megtesz, legyen az Rotschild vagy az olaszliszkai csodarabbi, a belzi caddik, vagy nyíregyházi községi elöljáró, olyan elomló bámulattal, oly elragadtatással veszi körül, olyan felsõbbrendû tulajdonságokat magyaráz bele, mint az Ószövetség prófétáiba. Az, hogy maga tehetséges-e, alkalmas-e egy bank vezetésére, az nem Pesten, de Norvégiában fog eldõlni! mondotta minap egy ismert liberális közgazdasági nagyság õszintén a zsidótörvény által bankjába beszorított ifjú keresztény tisztviselõnek. Elképzelhetõ-e, hogy az ilyen urak egy világváltozás után tovább nyelnének, s tovább visszatartanák Norvégiáig nyúló õszinteségüket? Egy-két hét, egy-két hónap és a nagy keresztény megbocsátásból, a kossuthi hazafiság szép dallamaiból olyan büntetõhadjárat lenne, aminõt még a világ nem látott. Istóczy és Verhovay sorsa paradicsomi állapot volt ahhoz képest, ami a Gömbös óta feltámadt jobboldali és ellenforradalmi Magyarország vezetõire várna. A csodálatosan kifejlett zsidó sajtótechnika egy percnyi nyugalmat nem hagyna senkinek, aki a zsidótörvényekért bármiben is felelõsnek mondható, aki részt vett bárminõ nacionalista fajvédõ megmozdulásban, aki egyetlen dicsérõ szót talált Hitler vagy Mussolini politikájára. Emlékezünk-e arra a sajtóterrorra, amit a világháború elõtti években a zsidó bulvárújságírás két akkor frissen alapított fenoménje, Braun Sándor A Nap-ja és Miklós Andor Az Est-je egy-egy kipécézett írói, színészi vagy közéleti nagyság ellen elkezdett. Az ágyában sem hagyta nyugton, a hálószobájában, a báró szeretõirõl írt napnap után könyörtelen hûségû, riportokat, jól tudván, hogy a magyar ember mindent jobban elbír, mintha kipellengérezik és nevetségessé teszik. A Vukov Lukácsféle röpiratok borzalmas rágalmai adnak csak fogalmat az emberhajszának és a rágalmazásnak arról az áradatáról, ami a Nagy Kiengesztelõdés után néhány héttel, sajtószabadság címén megindulna. Elõször csak a jobboldal vezetõi ellen, majd a zsidó közgazdasági életbe behatolt öntudatosabb keresztények ellen, a keresztény szövetkezetek és kereskedelmi vállalkozások ellen, szóval a legközvetlenebb üzleti konkurencia ellen. Aztán késõbb az összes magyar tradíciók ellen, a történelmi osztályoknak azon tagjai ellen is, akik hûségesen kiszolgálták a liberális reakciót. Gondoljunk csak vissza, milyen gyûlölködõ támadásokat intézett Vázsonyi Vilmos, mint ifjú képviselõ és diákvezér, még Weiszfeld korában, a magyar történelmi osztályok mohos bástya fészkei ellen. Ó, az a maró indulat, az a gyilkos düh, amellyel a zsidó bohémvilág feje, Bródy Sándor egykor hittestvérének, a költõ Dóczi Lajosnak báróvá emelését és királyi kitüntetését fogadta az örök zsidó lenézettség nevében, nem tûnhetett el teljesen a zsidó lélekbõl, ma is ott lappang valahol a mélyben! Pár hétig tartana csak a kenetteljes kiengesztelõdés, azután magán a zsidóságon belül is megindulna a harc, a mohóbbak, az elnyomottak, a lázadó intellektuellek harca azok ellen a bölcsek ellen, akik a csáklyások iránti hála alapján akarnak politizálni, akik a reakcióval való szövetség szükségességét hirdették, akiket tehát vádolni lehet azzal, hogy dörzsölõdnek a magyar arisztokráciához. Bródy mondotta a Dóczi Lajosról írott híres cikkében, hogy õk a vörös vér sejt, a só, a pezsgés. Ez a vörös vérsejt, ez a só, ez a pezsgés törne föl egyszerre a báróvá és kegyelmessé lett Dóczikkal szemben s bizonyos, hogy nem volna szerényebb, mint a századfordulón, bizonyos, hogy nem állna meg azoknál a szerény kereteknél, ahová 1912-ben jutott, amikor például Pest 200 törvényhatósági tagja közül 130 volt zsidó, az összes törvényhatósági tagoknak 55 százaléka is a zsidósághoz számított, magával a polgármesterrel, Heltai Ferenccel együtt, mikor az orvosoknak kerek 60 százaléka, az ügyvédek kétharmada, Pesten a tanerõk 30 százaléka tartozott közéjük, mikor az egyetemi hallgatók százaléka, a gimnazisták és reálisták százaléka, a sajtót irányító erõk több, mint háromnegyed része zsidó volt s övék volt a színház, mozi, könyvkiadás, szórakozás. Ó, ha a világmérkõzés befejezésével õk kerülnének felül, nem állnának meg többé ezeknél a kulminációs pontoknál. Nem állnának meg azokon az ormokon, ahova a Károlyi-forradalom és a népbiztosok korában feljutottak. Nem utánoznák a mi ellenforradalmunk gyámoltalanságát és szalmalángját, az õ numerus claususuk valóban behatolna a lényegbe, a legnagyobb mélységekig s csírájában ölne el minden nemzeti öntudatot. Azt hiszem, olvasott Ön Kazárország sorsáról, ahol a Krisztus utáni VIII. században a királyokat is zsidó hitre térítették, hogy aztán nyomtalanul semmibe tûnjön a sok lovasnépet leigázó büszke birodalom. Igen, ha õk gyõznének, a pesti utcán Freud Zsigmond, Einstein, Heine, Reinhardt, Juda Halévy szobrát kellene bámulnunk, eleinte talán még Deák és Kossuth szobrainak társaságában, késõbb nélkülük, a fiatalságnak Epstein-kiállítást hirdetnének s az iskolákban Trockij volna a kötelezõ olvasmány Bál-Sem chasideus történetei mellett. Ó, ha a végén õk kerekednének felül, két hónap múlva egyetlen vád zengene e hazában, egyetlen irtózatos bûnt ismernének itt, hogy ez és ez titkos fajvédõ. Emlékszik Ön a kommün alatt a falakon virító vörösgárdista alakjára, aki olyan bosszútól eltorzultan mutatott rá a plakátról a járókelõkre Reszkess te sötétben bujkáló ellenforradalmár! Ilyen sötétben bujkáló ellenforradalmárok lennénk mi akkor lassacskán mindnyájan, akik a nemzeti Magyarország álmát hordozzuk lelkeinkben. Látta ön Vilna vagy Byalstok zsidótöbbség lakta centrumait, látta valaha azokat a tetõtõl-talpig szennybe mártott, kietlen, otthontalan házsorokat, a sivár, kietlen udvarokat, libapelyhes ágynemûvel tele ragadt utcai erkélyeket, a kávéházak szennyes félhomályát és azt az egész komor, nyomott, barátságtalan, hisztérikus atmoszférát, ami az ilyen városokon ül? A magyar kultúra is ilyenné válna, tele agyonhajszolt, riadt õslakókkal és mérhetetlen gõggel taposó gyõzõkkel és gyarmatosokkal. Hagymázos álom ez, kérem, egy szerkesztõi üzenetben is. Annyira tán még sem fordulhat ki a világ tengelye, hogy mindez elkövetkezhessék! De ha már kérdezte, hogy mi lenne, ha a világmérkõzés végén valami módon õk maradnának a gyõztesek, hát íme, megrajzoltam a logika, a zsidó lélektan törvényei szerint, a zsidó álmessiások körül támadt tömegmozgalmak törvényei szerint, a Talmudban jelentkezõ szellem törvényei szerint. Nem árt, ha a mai nagy zûrzavarban eltûnõdünk az ilyesmiken. És nem árt, ha idézzük mindazoknak, akik öntudatlanul az õ gyõzelmükért dolgoznak. Oláh György (Egyedül Vagyunk, 1940)

10 október MI BAJOM A FIDESZ-SZEL? EMLÉKEZTETÓ Ezt kérdezik tõlem lépten-nyomon, mire én naivan egy Széchenyi-idézettel kezdem feleletemet: A nyelv pergése még nem dobbanása a szívnek. Csodálkoznak persze, hogy jön ez ide, így kénytelen vagyok Szittyakürt-ötpercben részesítenem õket. Ilyenkor egyesek sértõdötten elfordulnak, míg mások tovább kérdeznek: Miért ennyire kritikus, hát Önnek semmi se jó? Mint jó tanár a rossz kölyköknek, szájbarágósan, lassan, hogy értsék, elmondom, miért nem hiszek a néhai farmernadrágos, raccsoló, svájcisapkás újkeresztények pálfordulásának õszinteségében: ha a rókát hófehérre festjük, és beengedjük a baromfiudvarba, akkor is elharapja a torkát a szárnyasoknak. Nem ezt igazolja a párt fennállásának egész története, a fides magyarul a hûség hiányát ahhoz a nemzethez, amely befogadta, sõt megtette egykor vezetõ politikai tényezõjének? Az állandóan a vélt példaképükre, Bibó Isvánra hivatkozó társaság egykori KISzes hangadóiról hihetõ-e, hogy megtértek, amikor az Országgyûlésben egyperces néma Trianon-megemlékezésre sem voltak hajlandók, hanem inkább kivonultak onnan? Még mielõtt valaki igazságtalannak tartaná e tettükre való emlékeztetésemet, mondván, azóta Szent Pált követve a damaszkuszi útra léptek, amiért köszönetet és nem gáncsot érdemelnek, kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy 1998 tavaszán egy MDF-es képviselõ, miután megkérdezte Orbántól: Komolyan gondolod, hogy elhiszik, ti tényleg keresztények és nemzetiek lettetek?, Viktor így felelt: Nyugodj meg, tudjuk, miként hitessük el! De vannak további kínzó, sõt kínos kérdéseim is. Mit tettek e keresztény báránykák, amikor kormányszékekbe ültek, a magyar föld védelméért, a magyar mezõgazdaság és ipar magyar kézben maradásáért, a gyárak többségének állami tulajdonban hagyásáért? Az EU-ba való belépésünkért nem beszéltek-e éppúgy lyukat milliók hasába, mint az MSzP és az SzDSz? Elkészült-e vajon ama Fehér Könyv, amelyet Orbán megválasztásakor beígért, a Horn-kormány rablásairól? Aztán itt van az oktatás- és mûvelõdésügy: nem Pokorni Zoltán vezette be a holokauszt-napot, nem õ volt az, aki saját bevallása szerint örült, hogy 2002-ben kiesett az országgyûlésbõl a szélsõséges párt, a MIÉP? A Fidesz oktatáspolitikusai tettek valamit is azért, hogy olyan talpig magyar szellemek tanításain cseperedjenek fel gyermekeink, mint például Istóczy Gyõzõ, Bartha Miklós, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Szabó Dezsõ, Fiala Ferenc, Marschalkó Lajos, Wass Albert, Erdélyi József, Sinka István, Sértõ Kálmán, Nyírõ József? A Széchenyi-terv része volt netán az is, hogy az új Nemzeti Színház avatóján Az ember tragédiájá -ból kimaradt az Úr szava, a Mondottam ember, küzdj, és bízva bízzál!? És mit szóljunk ahhoz, hogy Révész Máriusz, a párt szóvivõje kijelentette: a Fidesz álláspontja április 4-érõl egybeesik a hivatalos történelemtankönyvekben szereplõ megállapításokkal? Továbbá a fideszes kapcsolatait nem is titkoló Demokrata hasábjain az elmúlt években sûrûn közölt keresztényellenes cikkek elkövetõi tanultak dogmatikát és filozófiát? Vagy kérjem számon a keresztény felebaráti szeretet gyakorlását a Fidesz-rendezvények elmaradhatatlan vendégén, Kerényi Imrén, aki 1992-ben Csurka István halálba kergetését kérte mûvésztársaitól, és 2002-ben egy Fidesz-rendezvényen a Gede testvérek Bt. kiadványait árusítókat elzavarta azzal, hogy mi nem vagyunk kirekesztõk és fajgyûlölõk? És miféle nemzeti baloldal hiányáról papol újabban Orbán Viktor? (Ha azt hiszi, a baloldal lehet nemzeti is, javaslom neki, ne röstellje elolvasni Fiala Ferenc Vörös kalapács címû könyvét, elvégre nem csak a jó pap tanul holtig.) Hallgatom, olvasom az ifjú nemzeti hõsöket, és bárhogy gesztikulálnak, gyûléseiken bármilyen szép népdalok is hangzanak el, várom, mikor hull le a lepel. Nem kell sokáig várnom, mert lehull, csak kevesen veszik észre. Az ókori és középkori bölcsek tanításai alapján megtanultam ugyanis, hogy 1. bölcs az, aki mindent Istenre vezet viszsza, 2. az igazi diplomata az, aki belelát másokba, de azok beléje nem, 3. jó emberismerõ az, aki elismeri: több rossz tulajdonsága van, mint jó. Kár, hogy a Fidesz tizenöt év alatt sem döbbent rá minderre. Na és a többi párt? kérdezhetné valaki. Lehet, hogy azok sem különbek, de állították valaha is magukról, hogy a kereszténység és a konzervativizmus alapján állnak? A Fidesz viszont 1998 óta nem éppen azzal hiteget milliókat, hogy õ a jobboldal egyedüli ereje? Klasszikus erkölcsteológiai írók szerint az anyaszentegyház sem fogadhat be feltétlenül minden megtévedt bárányt, fõleg, ha azok zsidók. (Emlékeztetõül: Loyolai Szent Ignác megtiltotta, hogy zsidókat felvegyenek a Jézus Társaságába!) Nem azért, mintha gyûlölné õket, hanem azért, mert többségük képtelen kereszténnyé lenni. Nem tehetek róla, de ha a Fidesz vezérkarán végignézek, Franchet d Espérely francia tábornok jut eszembe, aki 1918 novemberében, amikor Budapestre érkezett, végignézett gróf Károlyi Mihályon s kormánya tagjain, és megkérdezte: Önök zsidók? Nem hittem volna, hogy idáig süllyedtek! Nem, kedves olvasóim, Istent nem lehet meghazudtolni, Neki és a Sátánnak egyszerre szolgálni. Gyönyörû a Bocskai-viselet, a háromszínû lobogó, de legalábbis nekem nem mindegy, ki viseli és hordozza. Ezért arra a

11 2007. október 11 EMLÉKEZTETÓ kérdésre, hogy jó-e, ha jövõre a Fidesz kerül hatalomra, nemmel felelek. Mert ha ez történik, attól tartok, hogy a nemzeti oldal ellaposodik, magát hatalomban lévõnek érezve elkényelmesedik, nemzeti érdekérvényesítési lehetõségeit ha vannak egyáltalán ilyenek minimalizálja, és ezáltal feladja önmagát. Nem árt, ha erre gondolunk államalapító szent királyunk ünnepén, aki életteret teremtett minden magyarnak, és amelynek elvesztését tapasztalva kérdem: ha feltámadna István király, az SzDSz-szel és az MSzP-vel együtt nem feszítené-e keresztre a Fidesz is? Vajon mit hebegne Orbán Viktor, ha megkérdezné tõle szent királyunk: Mit tettél Magyarországért, vagy mit nem tettél, amit pedig megtehettél volna? Mert számomra ez a lényeg, és nem az, hány telke, bányája van, vagy hogy bántják a balosok, hiszen aki az ellenségem ellensége, nem biztos, hogy a barátom. A legkínzóbb kérdést azonban a végére hagytam: meddig kell még várnunk, hogy olyan nemzeti erõ legyen, amely országvezetésre alkalmas emberekbõl toboroz kormányt? Ha valaki kiéhezett, megeszik bármit, ami ehetõ, még ha nem is finom. Azt még megértem, ha elrabolt területeinken élõ véreink a Fidesz nemzeti jelmondataitól is megkönnyeznek, mert élükön a székelyekkel nem tudják elhinni, hogy valaki vizet prédikáljon és bort igyon. Azonban a csonkaországban még mindig Fidesz-hívõ magyarjainknak el kellene gondolkodniuk legalább az imént feltett kérdéseken. Mert elhiszem, sok egyszerû embert, sõt mûvészt átejtett már a Fidesz de ennyit? Petõfi írta: Köztünk van a legnagyobb ellenség / A cudar, az áruló testvérek / S egy közülük százakat ront el / Mint a pohár bort az egy cseppnyi méreg. Isten óvja tõlük hazánkat! EGY BOLSEVISTA KARRIER TÖRTÉNETE KÉPEKBEN Ifj. Tompó László (A fenti írás eredetileg a Szittyakürt július-augusztus-i számában látott napvilágot. Legnagyobb sajnálatunkra ma még aktuálisabb, mint valaha.)

12 október LISZT FERENC ÉS A ZSIDÓK Mióta világ a világ, és mióta létezik történetírás, az emberiség egyes egyedei két nagy csoportba soroltattak: a jók és a roszszak csoportjába. Hogy végül is ki hova került, azt régen általában az egyes emberek cselekedetei döntötték el, bár gyakran szubjektív megítélés volt irányadó, fõleg nagyobb háborúk végeztével, amikor is úgy általában a gyõztesek saját kedvük és igényük szerint írták át a történelmet. Aztán egy legközelebbi más elõjellel végzõdõ újabb háború után mindennek a megfordítottja is megtörténhetett. A második világháború óta, de fõleg napjainkban a jók és a rosszak felosztása egy eddig még soha nem látott, szinte felfoghatatlan besorolás alapján történik. Leegyszerûsítve a dolgokat a hivatalosnak elfogadott megítélés szerint csak azok lehetnek jók, akik a zsidóság vagy egyes zsidók cselekedeteivel kapcsolatban csak és kimondottan pozitívan foglalnak állást, vagy továbbmenve maguk is zsidó származással büszkélkedhetnek. Az úgynevezett civilizált társadalmakban ezt a politikailag korrektnek elkeresztelt viselkedésmódot már odáig fejlesztették, hogy nemcsak több száz, hanem több ezer évre visszamenõleg ennek alapján ítéltetik meg az embernek fia. Mindebbõl egyenesen következik, hogy hiába is keresnénk, a világtörténelemben a jelenlegi hivatalosnak mondott értékelések szerint nem létezik egyetlen negatív zsidó szereplõ. Aki ennek az ellenkezõjét merné állítani, az azonnal kiközösített páriává változik és természetesen a rosszak elítélendõ, megvetendõ, javíthatatlan táborába kap besorolást. Egy vagonra való, a témával foglalkozó könyv bizonyítja, hogy a zsidóság egész története során csak és kimondottan igazságtalanságoknak és ebbõl fakadó üldözéseknek volt kitéve, holott a másoknak mindig jót akaró tevékenységükre csak az örök irigykedõk és oktalanul gyûlölködõk vagyis az örök rosszak rágalmazásai vetítettek rossz fényt. Ha valaki véletlenül politikailag nem éppen korrekt módon mondjuk puszta kíváncsiságból kicsit utánanézne, hogy az évszázadok folyamán ki mindenki is tartozott mai megítélés alapján az örök rosszak, az irigyek és oktalanul gyûlölködõk táborába, igencsak el fog csodálkozni, mert olyan nevekkel találkozik, mint pl. Luther Márton, a reformáció megalapítója, a zenei zseninek számító Liszt Ferenc vagy Wagner Richárd, a világhírû filozófusok Kant és Schopenhauer, a német költõóriás Goethe vagy a 19. század végének egyik legnagyobb hatású mára azonban az emlékezetbõl teljesen kiradírozott angol-német kultúrfilozófusa és írója Houston Stewart Chamberlain, hogy csak néhány nevet említsünk, de a névsort nyugodtan folytathatnánk akár a végtelenségig, anélkül, hogy ebben a névsorban egyetlen úgynevezett náci is szerepelne. Persze, még a mai kor gátlástalan kultúrterroristáinak is megoldhatatlan feladat egy Luthert, egy Wagnert vagy egy Liszt Ferencet egyszerûen kitörölni a történelembõl, ahhoz õk túl nagy egyéniségek voltak. De az életmûvüket minden további nélkül lehet hamisítani, csonkítani, nehogy véletlenül megtudja valaki, hogy lám-lám, már a Luther vagy a Liszt vagy a Wagner is meglátott valamit, amit pedig nem szabadna meglátni. Mindezek ismeretében természetesnek tekinthetõ, hogy az említett kiválóságok zsidókkal vagy a zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulásai, véleményei egyszerûen eltûntek az illetõk életmûveibõl, mintha soha nem is léteztek volna. Egy nagy hiányosságot pótolva, az alábbiakban Liszt Ferenc: A cigányok és zenéjük Magyarországon (Die Zigeuner und ihre Musik in Ungarn. Leipzig, 1883) címû mûve második, német nyelvû kiadásának Az Izraeliták alcímû fejezetébõl emelünk ki részleteket, amelyben a szerzõ a zsidósággal kapcsolatos meglátásait tárja elénk. Liszt könyvének elsõ kiadása ben jelent meg franciául, amit aztán német és magyar nyelven is kiadtak. De ebbõl az elsõ kiadásból még hiányzott a zsidósággal behatóan foglalkozó külön fejezet, amellyel a szerzõ a második kiadást bõvítette jó ötven oldal terjedelemmel. Természetesen ez a második kiadás még soha nem jelent meg azóta sem magyar nyelven ben, a zsidósággal foglalkozó fejezet nélküli elsõ kiadást utánnyomásban újra kiadták Budapesten, egy politikailag aztán teljesen korrektnek mondható utószó kíséretében, a kötetet szerkesztõ Bencsik Gábor tollából. Bencsik itt nem kevesebbet állít, mint, hogy a mû második kiadásában szereplõ és a zsidósággal foglalkozó fejezetet nem Liszt írta, hanem élettársa, Carolyne Wittgenstein hercegné a tudta nélkül hamisította bele a könyvbe. Így mûködik a modern cenzúra. Aki ismeri Liszt magánlevelezését, annak semmi kétsége nem támadhat afelõl, hogy a zsidósággal foglalkozó fejezet szintén tõle származik. Minden más állítás csak utólagos kozmetikázás a zsidóság elõtt hajbókoló szakértõk részérõl. Az olvasóra bízzuk, hogy eldöntse: vajon az alábbi írás neves szerzõje valóban csak egyszerû irigységbõl és oktalan gyûlöletbõl vélekedett így, vagy talán a zsidóság viselkedésének is volt némi köze ehhez? * A keresztény civilizáció hosszú idõn át úgy kezelte a héber népet, mint aki istengyilkosságban bûnös, majd hirtelen vétlennek tekintette. A filozófia úgy képzelte, hogy eme egyenlõség és testvériség hatására a zsidó gyûlölete lecsillapodik, hogy megszûnik zsidónak lenni és átalakul franciává, németté, olasszá!... Ebbõl nem lett semmi! Az emberszeretõ filozófia vakon naiv. Izrael Bölcse szerint, egyedül az irgalmasság, mely a szentek erénye, rendelkezik a megfontoltsággal (közm.). A héberek, kik õseiket nem századokban hanem évezredekben tartják számon, nem ereszkednek le franciává, németté, olasszá. Izrael fiai maradnak és e ténybõl bajok származtak! Valóban, a keresztények régóta és élénken szenvedtek e szerencsétlenségtõl, hogy társadalmaik hajtókáiban olyan népet kellett hordaniuk, amely sem vérük, sem szellemi légkörük, sem temperamentumuk, sem hitük szerinti, amely népnek mások a történelmi emlékei, mások intellektuális alakzatai, más a társadalmi berendezkedésük, mások fizikai szükségletei, aspirációi, és mások erkölcsi ellenszenvei! Olyan népet, mely mindig kész kihasználni az emberek és kormányok káros szenvedélyeit, azokét, akik engedelmeskednek és akik parancsolnak, azokat, akik szenvednek és akik a szenvedést

13 2007. október 13 LISZT FERENC ÉS A ZSIDÓK okozzák. Ebben az esetben a törvényhozóknak, kik a hitet nem tartják olyan pszichológiai tényezõnek, amellyel számolni kellene, akik nem hisznek az Evangéliumban, sem Mózes öt könyvében, e törvényhozóknak úgy tûnhet, hogy a zsidónak, aki egy európai állam polgárává vált, abba kellene hagynia a középkori uzsoráskodást, a család fiainak rombolását, az ellenséges tábornak való kémkedést, a paraszt vérszívását, a mindig nagy vevõkörû vasárnapi kocsmároskodást, minden ipar irigy és harapós felfedezését, valamennyi háború láthatatlan mozgatását és a békék elbírálását. Jobban érzik-e magukat a keresztény nemzetek ölükben a zsidókkal? Nem! Legalábbis az érdekeltek ezt állítják. A zsidó folytatja a pénz monopolizálását. Arra is vállalkozott, hogy a veszély óráiban úgy fojtogasson egy országot, hogy szántszándékkal szûkíti vagy kiengedi a pénzét, mint egy Pandora szelencét. Mostantól fogva lebecsüli a kisipart és kiskereskedelmet, amit valamikor ûzött, már kihelyettesítette ezeket a bankok nagy iparával és a finánc nagykereskedelemmel, amelynek autokrata királyává, abszolút urává vált szédületesen rövid idõ alatt. A zsidó hetvenkedik minden modern szabadságjoggal azért, hogy valamennyi keresztény igazságot támadjon, megszerezte a sajtó teljes tevékenységét, hogy jobban kiégethesse a társadalom minden alapját. Mivel gyûlöli a Golgota Istenét, mindent gyûlöl, ami a Golgota Istenét imádó társadalmak erejét, nemességét és boldogságát adja. Így tehát született ellensége mindannak, ami ezek stabilitását, jólétét, virágzását és dicsõségét képezi. Azon ürüggyel, hogy minden titkos társaságban keresztények is vannak, eleve benne van minden csapatban, amely a fennálló rend aláaknázásán dolgozik, mindegy milyen rezsim alatt, mindegy milyen ürüggyel, amennyiben a csapat segít felforgatni azt ami van: elõbb a trónt, majd az oltárt: vagy pedig elõbb a vallás törvényét, majd a politikai törvényt. Szívesen nézi, amikor mindaz, ami jó és szép a keresztény civilizációban, belesüllyed az instabilitás örvényébe, forradalmak szakadékába. A zsidóknak nincs vesztenivalójuk, még ha elvesznek is tõlük néhány milliót, felégetik is néhány palotájukat! Õk mosolyognak az örömtõl, és amikor a Párizst elnyelõ lángokat néznék, amelyek eltüntetnék a Laffitte utcát, szaglásuk részére a petróleum illatos olaj lenne, a dinamit úgy csiklandozná a fülüket mint egy elragadó zene! Ki tudná elvenni tõlük az õ Tórájukat és Talmudjukat? Nem szoktak-e hozzá, hogy mindenüktõl megfosztják õket, majd mindent, gazdagságot és hatalmat visszaszereznek? Ott vannak minden szociális megrázkódtatás mögött is, mint ahogy õk vannak minden erkölcsi züllési járvány gyökereinél. Ilyenkor egyszerûen összeesküvõkké válnak a legerõsebbek ellen, olymódon, hogy azok kedvtelését kiszolgálják, rossz hajlamaikat elõsegítik és végül tönkreteszik õket. Amott liberálisok, távolabb republikánusok, megint máshol radikálisok, szocialisták, kommunisták. Nincs arról szó, hogy személyesen harcolnak, csak az alapokat adják. Õk biztosítják a háború lelkét, a pénzt, és õk öntik tinta alakjában az olajat a tûzre. Õk írják és fizetik a szerkezeteket, a modern ostromgépeket, amelyek az evangélium hitének és erkölcsének fellegvárait lerombolják. Igen jól tudják, hogy a nagy dózisokban adagolt erkölcstelenség rendkívül erõs oldásának és az intellektuális demoralizáltság ernyedtségének egyik társadalom sem képes ellenállni. Valamennyi keresztény népnél, amellyel együtt ma zsidók élnek, el fog jönni egy pillanat, amikor rájönnek, számukra a zsidók meghagyása vagy kitaszítása az élet vagy halál kérdéséhez hasonlóvá válik: egészség vagy örökös betegség kérdésévé, szociális béke vagy örökös levertség és láz kérdésévé.

14 október ANTIBOLSEVIZMUS EGY OROSZ LÁTNOK JÖVENDÖLÉSE Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij ( ) valaha a legkedveltebb orosz írók egyike volt, regényei magyarul is megjelentek (Julianus Apostata, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Elsõ Sándor, Téli szivárvány, Vele vagy ellene?, A hattyúöl, Az istenek születése, Tutankhamon Kréta szigetén, Kelet titkai, Napóleon élete, Napóleon, az ember, Az ismeretlen Jézus, A Messiás). Ezek a Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéké -re ugyan nem kerültek rá, de A pokol tornácában címû, 1926-ban a Dante Könyvkiadó gondozásában, Schmidt József fordításában megjelent, 251 oldalas emlékirata viszont igen. Így nem sok példány maradt belõle. E könyve miatt 1920-ban hazáját elhagyni kényszerült, így haláláig lengyel, német, francia földön élt. Alekszandr Szolzsenyicin bármelyik mûvét jóval megelõzte, ugyanis azoknál mezítelenebbre vetkõztette a bolsevizmust. A pokol tornácában minden sora vádirat: elítéli a Nyugat -ot, amiért barátjának tekintette a népbiztosok birodalmát. Gondolatai talán soha nem voltak annyira idõszerûek, mint ma. Lássunk belõlük néhányat! Ameddig a bolsevizmus él, a szabadság halott. (6. old.) Az az állításom, hogy a bolsevisták az ördög fiai, rettentõen igaz. De mindnyájan az ördög fiai a bolsevisták? Nincsenek-e közöttük becsületes, jó, sõt szent emberek is? Ez a megalkuvó örökös kérdése. Becsületes és jó bolsevisták nincsenek: csak látszólag becsületesek és látszólag jók vannak. De ezek még rosszabbak, mint azok, akik egyszerûen gazemberek annál rosszabbak, minél jobbak. (11. old.) Nagy érdeme, hogy a bolsevizmust eredendõen nemcsak értelembeli, hanem érzelembeli, lelki elferdülésnek ( moral insanity ) tekinti: Ebben az értelemben a bolsevisták közt szerencsére csak igen kevesek vannak becsületes és szent emberek. De ezek a legrettenetesebbek. (12. old.) Találó az összefoglalása a bolsevizmus lényegérõl: A bolsevisták az ördög fiai, hazugok és gyilkosok kezdettõl fogva. Hazudnak és gyilkolnak, gyilkolnak és hazudnak. Gyilkossággal leplezik a hazugságot és hazugsággal a gyilkosságot. Minél többet hazudnak, annál többet gyilkolnak. Vég nélkül való hazudozás, vég nélkül való gyilkolás. Mindjárt kezdettõl fogva hazudtak. Ezt mondták: Béke, kenyér, szabadság. S mit adtak helyette? Háborút, éhséget, rabszolgaságot. Olyan rabszolgaságot, olyan éhséget, olyan háborút, amelyhez foghatót még nem látott a világ. Valóban, ilyen rabszolgaság még sohasem volt a világon. Eddig minden emberi erõszakoskodás és elnyomás csak részleges, föltételes és viszonylagos volt éppen azért, mert emberi volt. Minden elnyomó tudatában volt annak, hogy roszszat cselekedett. A bolsevisták nincsenek ennek tudatában. Ôk annyira fölforgatták a fogalmakat, hogy a rosszat jónak tartják s a jót rossznak az õ lelkiismeretük szerint, az õ embertelen, ördögi lelkiismeretük szerint. És így kezdõdött elsõ ízben a világon oly rabszolgaság, amely határtalan, embertelen, föltétlen, ördögi. Épp így hazudnak, amikor a kenyérrõl beszélnek. Nem kenyér kell nekik, hanem az éhség. Nemhogy harcolnának az éhség ellen, hanem erre építenek: egész hatalmuk az éhségen alapul. Már rég belátták õk, hogy egy jóllakott nép fölzendül és szabadságra törekszik: de egy éhes nép megalázkodik: minél éhesebb, annál alázatosabb. Már rég felfogták õk, hogy az éhség bilincsei a legerõsebbek. Minden emberi aggodalom futólagos és részleges az éhségtõl való egyetemes és örök aggodalomhoz hasonlítva. Tûzzel-vassal csak az egyes embert kínozzák, de az emberi tömegeket éhséggel. Így van ez most Oroszországban, így lesz egész Európában is, ha a bolsevizmus bevonul oda. Ahová ez a ló teszi patáját, ott nem nõ fû többé: ahol ezek a sáskák letelepednek, ott nincs gabonaszár és nincs kalász. Ôk fölfalták Oroszországot, föl fogják falni Európát is. Az egész világot föl fogják falni. Ezért vonulnak a vörös hadak

15 2007. október 15 ANTIBOLSEVIZMUS keletrõl nyugatra. Nem Trockij vezeti õket, más a vezérük: a fekete zászlós apokaliptikus lovas fekete paripán az éhség. Nem is kell gépfegyverrel lõni hátulról az embereket, ha az éhség hajszolja õket: ha a hátuk mögött a halál van s szemük elõtt a kenyér, akkor elõre mennek az emberek: átmennek az egész világon és nem állnak meg. Ebben van a vörös gyõzelmeknek, ezeknek az ördögi csodáknak a titka. Már rég be is látták ezt a bolsevisták. Éhséggel gyõzték le Oroszországot, éhséggel fogják legyõzni az egész világot is. Általuk teljesedésbe ment a próféta szava: Jobban jártak azok, akiket karddal gyilkoltak le, mint azok, akik éhen haltak. A legirgalmasabb szívû asszonyoknak is meg kellett fõzniük gyermekeiket, hogy legyen mit enniük. (5-7. old.) Könyvében közölt, 1919 februárjáig vezetett naplójából kiderül, hogy ugyanúgy fejezte le a zsidó-bolsevista forradalmárokból verbuválódott csõcselékhad a történelmi Oroszországot, II. Miklós cárt, mint nálunk gróf Tisza István miniszterelnököt és mindent, ami a magyar múltból még megmaradt. (E tekintetben méltán egészíti ki Merezskovszkij krónikáját Essad Bey egykor magyarul is megjelent emlékirata, az Egy ország tragédiája.) 1919 és 1920 közötti feljegyzései többet érnek akárhány mai történész kommunizmust leleplezni hivatott tanulmányánál. Minden mai iskolában tanítani kellene alábbi sorait: A bolsevistákat nem a saját erejük teszi hatalmasokká, hanem a ti gyöngeségetek. Ôk tudják, mit akarnak, de ti nem tudjátok, mit akartok: õk mindnyájan ugyanazt akarják, de nálatok mindenki mást akar. (228. old.) A kereszténység Európa kezdete s a kereszténység vége Európa vége. (u. ott ) Moszkvában egy új halálbüntetést találtak ki: egy tetvekkel teli zsákba dugják az embert s a tetvek megeszik. Ilyen zsákba dugta Gorkij Oroszország lelkét. S Európa azon a kérdésen füstölög, vajon lehetséges-e, hogy ez a tetû-zsák jogállammá fejlõdjék? (237. old.) Ha bírálható, csupán azért, amiért a zsidóságnak a bolsevizmusban betöltött vezetõ szerepe elkerülte figyelmét. E téren nálánál mélyebbre látott kortársai közül Csekey István: A zsidó tanult a történelembõl. Miért Oroszországot forradalmasította mindenekelõtt? Mert tudta, hogy az orosznál jámborabb, passzívabb tuloknép alig létezik. Megtanulta, hogy az orosz (majdnem akárcsak a magyar!) képtelen egyedül az uralkodásra: mindig kell, hogy valaki átokként a nyakán üljön. Hisz az orosz cári udvarokban sohasem vérbeli oroszok vitték a kormányzatot, hanem mindig idegenek. Uralkodtak az oroszon normannok, svédek, tatárok, balti németek, most jöttek a zsidók. De úgy látszik, ezek azt is megtanulták, hogy valamennyi idegen uralomnak egy lett a sorsa. Az orosz jegesmedve végre is rázott egyet magán és lerázta az élõsdieket. (Északi írások. Bp old.) Álma a cárizmus rabszolgai Oroszországá -val és az orosz csõcselék bolsevista Oroszországá -val szemben a szabad orosz nép Oroszországa volt. (2. old.) Könyve nálunk 1989-ig indexen szerepelt. Azóta is kiadatlan, természetesen. Ifj. Tompó László A bolsevik olyan ember, aki elégedetlen, irigy és tele van gyûlölködéssel. Mindenkit gyûlöl, aki nem úgy gondolkodik, mint õ... Aki csak rest, és ezért elégedetlen. Aki tehetségtelen, és ezért irigy... Aki nem akar egyebet, mint munka nélkül hozzájutni valamihez, osztozkodni a másén. És gyilkosságokkal csinál helyet magának a világban. Mindegy, hogy minek nevezi magát. Mindegy, hogy milyen jelszó nevében fosztogat és milyen zászló alatt vonul fel az utcákon. Végeredményben egy és ugyanaz. Homo bestialis. Állatember. Wass Albert Mi nép vagyunk egységes nép ha süllyedünk a forradalmi proletáriátus élcsapatává válunk, ha emelkedünk, velünk emelkedik a pénztárca szörnyû hatalma. Herzl Tivadar: A zsidó állam (1896) A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezõje, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt! Márai Sándor Magyar Nemzeti Front Központ Magyarok Háza 1052 Budapest, Semmelweis utca III. emelet 336. tel: /300 mellék mobil: honlap:www.nemzetifront.hu internet újság: Minden kedden óra között az elnökség ügyeletet tart a központban. Ugyanitt, minden kedden és csütörtökön ig könyvtár. Amennyiben támogatni szeretné a Magyar Nemzeti Frontot, a bankszámlaszámon teheti meg. Köszönjük.

16 október KAZÁR BAZÁR VALLJANAK VÉGRE NYÍLTAN SZÍNT! Természetesen a zsidóság sem egységes. Származásuknál fogva (keleti) askenázok, (nyugati) szefárdok, (indiai) manipurok és (etiópiai) falasák. Vallási szempontból ultraortodoxok, ortodoxok, chassideusok és neológok. Politikailag cionisták és anticionisták, hogy csak a legismertebb csoportokat említsük. Herzl Tivadar azt állította a Judenstaat címû könyvében: nép vagyunk, egy nép! Erre való hivatkozással követelte egy zsidó állam létrehozását. Mások viszont azt hangoztatják, a zsidó szó alatt nem nemzetet, hanem vallást kell érteni. Erre való hivatkozással fúrják be magukat idegen nemzetek testébe. Hogy ki mit bizonygat maga felõl, mellékes. A lényegbevágó, ki hogyan viselkedik egy megadott helyzetben. Az események pedig azt igazolják, a zsidóság megosztottsága azonnal megszûnik, amint egy zsidó érdeke forog kockán. Ekkor az egész világ zsidósága egyetlen falanxként helyezi magát azon zsidó és az egész világ minden népe közé. Így léptek fel Dreyfuss érdekében, így befolyásolták a tiszaeszlári ügyet. Hiába kérték a mûveltebb zsidóságot, ne vállaljon közösséget a gyanúsítottakkal, a tõle szokásaiban és erkölcseiben merõben különbözõ galíciai söpredékkel. Mégis minden elképzelhetõ eszközt felhasználtak a bûntettek elpalástolására, s nem az igazság felderítését tartották fontosnak, hanem egyedül és kizárólagosan a hitsorsosaik felmentését szorgalmazták. Ma sincs ez másképp. Nincs különbség neológ, ortodox, cionista vagy anticionista zsidó között, amikor zsidó ügy kerül terítékre. Egy emberként kelnek fel és egy ember szájával harsognak. Nem ismeretes egyetlenegy eset sem az utolsó száz év történetébõl, amikor a magukat magyar zsidóknak nevezõk követelték volna Kun Béla, Szamuely, Kunfi, Landler, Rákosi, Gerõ, Auspitz, Farkas Wladimir és a többi zsidó felelõsségre vonását a magyarság ellen elkövetett bûncselekményeikért. Szinte már a nevetségesség határán azt sem tolerálják, hogy ezek a zsidók zsidóknak neveztessenek. Nem voltak zsidók, mondják, mert nem tartották a vallásukat. Érdekes, sem Marx, sem Engels, sem Trockij, sem Einstein, sem Freud nem voltak vallásosak, mégis büszkén zsidóknak sorolják be õket a zsidók. Nem ismeretes egyetlen eset sem, amelyben zsidó felelõsséget vállalt volna az általa elkövetett gaztettekért. Beismerés és bocsánatkérés még soha nem hagyta el egy zsidó száját. Nem ismeretes egyetlen olyan eset sem, amikor zsidó nemzsidót dicsért volna. Az érdemeit, a tudását, a zsenialitását, a tehetségét, a felsõbbrendûségét. Ellenkezõleg. Soha nem tagadta meg a saját kiválasztottságát. Mert ebbõl ered az õ egész prepotenciája, rasszizmusa, világuralmi törekvése. Ô az ember, a többiek a lovak folyása. Így van megírva a bibliájában. Soha egyik sem állította, ez ma már nincsen érvényben, ezt ki kell törölni a könyvekbõl, mert ti is emberek vagytok. Egyetlen rabbi sem mondta ki, tévedtünk, mostantól kezdve revideálni fogjuk az írásainkat. Egyikük sem mondta soha, a szeretet törvénye nemcsak a zsidó felebarátra vonatkozik, hanem minden népre. Egyik sem mondta, az uzsora, a kamatszedés, a becsapás tilalma nemcsak a zsidó felebarátra vonatkozik, hanem az egész emberiségre, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Egyik sem mondta, vendégek vagyunk, tiétek a ház, ti vagytok az urai. Mi úgy fogjuk viselni magunkat, ahogy az vendéghez illõ. A törvény a tiétek, mi alávetjük magunkat. De nem ezt teszik. Cipelik a hónuk alatt a Tórát, a Talmudot és a Sulchán Áruchot. Azokban van az õ törvényük lefektetve. Idegen törvényt nem ismernek el maguk felett. Nem ismeretes egyetlenegy eset sem, hogy egy zsidó valahol a világon felszólalt volna, elég már ebbõl a hangos és ízléstelen zsidó önsajnálatból. Az egész emberiség végigszenvedte a háború gyötrelmeit, tartsunk végre requiemet amazokért is. Nem ismeretes egyetlen eset sem, hogy egy zsidó tiltakozott volna a nekik kifizetett kártérítések ellen. Egyik sem mondta, ti nemzsidók többet szenvedtetek, több pusztult el közületek, nagyobb kár ért titeket, ti ezt a térítést jobban megérdemlitek, mint mi. Mi már több száz milliárd dollárt bezsebeltünk az állítólagosan elszenvedett fájdalmaink címén, de ti még nem részesültetek semmiben. Most rajtatok a sor, mi lemondunk a javatokra. Egyetlenegy magát magyarnak nevezõ zsidó sem tiltakozott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozása ellen. A négymilliárd forint tõkével induló alapítvány a vészkorszakot túlélõ zsidó származásúak számára biztosít életjáradékot, amennyiben faji, vallási vagy más fasiszta szellemû zaklató rendszabályok elszenvedõi voltak, továbbá ha május 9. elõtt Magyarországon születtek, és jelenleg is életvitelszerûen ott tartózkodnak. Habár az intézkedés nemcsak alkotmányellenes, a faji megkülönböztetés kinyilvánításával, hanem még paradox is egy olyan országban, ahol hivatalosan egyetlenegy zsidót sem tartanak nyilván, sem etnikai, sem vallási hovatartozást illetõen, mégsem tiltakozik egyikük sem, holott jól tudják, a faji vagy vallási alapon való elõnyben részesítésük a nem elõnyben részesítettek jogainak megcsorbítását jelenti, s ezzel durván megszegik a faji megkülönböztetést tiltó 1966-os nemzetközi egyezmény függelékének 1. cikkében foglalt határozatot. Tulajdonképpen mit várunk el a zsidóktól? Azt, hogy tagadják meg a hûséget a fajtájukhoz? Éppen ellenkezõleg! Azt kívánjuk, valljanak nyíltan színt. Legyenek azok, amik mindig is voltak. Hûségesek a fajtájukhoz. Mert azt, hogy nincsenek zsidók, csak izraelita felekezetû magyarok, az eddigi tetteik alapján, ma már nem tudják elhitetni senkivel. Kenessey Csaba (Spanyolország)

17 2007. október 17 Mára eljutottunk oda, hogy életünk minden egyes percében és helyzetében szembesülhetünk a Gyurcsány kormány gátlástalan, pimasz és szemtelen hazugságaival és ezek a negatív tapasztalatok, életképek a napok múlásával egyre fokozódó intenzitással ívódnak vérkeringésünkbe és rombolják közérzetünket, lelkünket, emberi kapcsolatainkat. A jobblétre érdemes polgár gyermeki naivitással azt képzelte annak idején, hogy a rendszerváltásnak nevezett, valójában azonban csak módszerváltás (hatalomátmentés), valami olyan pozitív fordulatot hoz az egyének és a társadalom életében, amely kiemeli abból a begyöpösödött, megcsömörlött és torz eszméket hirdetõ kommunizmusból és egy jobb, szebb, igazságosabb, emberibb világba plántálja át. Mint kiderült, ez csupán egy utópisztikus álomvilág hamis ideákat lobogtató elõszele volt mindössze, amely talmi fényként suhant el szemünk elõtt és most lábunk alatt füstölgõ, elhamvadt romjaiban hever. A mai ultra-liberális, kommunista kormány, demokrácia-köntösbe öltöztetett diktatúrájában annak ellenére, hogy nagyjaink állandóan a nagyarányú fejlõdési mutatókról hadoválnak egy látványos és mindenki által érzékelhetõ visszafejlõdésrõl beszélhetünk akár a morális, erkölcsi, vagy az anyagi oldaláról vizsgáljuk a tényeket. Amíg hajdanán a gyermekeit valóban szinte költségmentesen, legalábbis minimális anyagi fedezettel iskoláztathatta még a szegény is, addig most csak a tehetõsebbek engedhetik meg maguknak azt, hogy százezreket, milliókat fizessenek a fõiskolai, egyetemi tandíjakra, kollégiumokra, albérletekre. Az egészségügyben is hasonlóan tragikus a kórkép, hiszen a kórházak bezárásával, az orvosok, ápolók, mentõsök leépítésével, a gyógyszerárak állandó emelésével, a vizit-díj, a várakozási, elõjegyzési listák bevezetésével gyakorlatilag halálra ítélték a társadalom alsó, minimálbérbõl élõ rétegét, és ez a megalázó, szégyenteljes tendencia az élet további területeire is kivetíthetõ. Régen legalább abban bízhattunk, hogy ha valami bajunk esik, a legközelebbi kórház azonnal ellát bennünket, ma már az sem biztos, hogy fogad, vagy éppenséggel nem zárták-e be az intézményt a nagyfokú reformok következményeképpen. (VISSZA)FEJLÓ DÉS És még nem érintettük az oktatásügyet, az iskolabezárásokat, a tanítók, tanárok elbocsátását, az ország maradék vagyonának, gyárainak, földjeinek elherdálását, privatizálását és más lényeges témát sem, de úgy érzem, fölösleges tovább ragozni azt a mérhetetlen pusztítást, amit ezek a kegyetlen, nemzetellenes kártevõk okoztak. Romokban, kifosztva az országunk, pénzlesõ, élvhajhász idegeneknek eladva mindenünk, lassan egy talpalatnyi hely sem lesz, ami magyar kézben lenne. A hitelek, a kölcsönök fonták nyakunk köré a bankárok szipolyozó hóhérkötelét. A vidék ipara, mezõgazdasága tönkrement, az egykori szénaszagú termõföldeken a ringatózó búzatáblák helyett idomtalan bevásárlóközpontok magasodnak, körülöttük parkoló autók, villódzó reklámok, disszonáns zsivaj, tolongás, veszekedés, mocsok és szemét. A falvak elnéptelenednek, nincs munkalehetõség, silány az infrastruktúra. A város kitörési pontot ígér, csábít az urbanizáció. Add el a keservesen felépített családi házad potom pénzért és legyél városlakó, panellakó, albérlõ, mert másra nincs fedezeted! Itt könnyebben meglesz mindened, kilépsz az ajtón és ott van elõtted a bank, vehetsz fel pénzt, a sarkon a Mc Donald s, a Tesco, a Spar, ezekben mindjárt el is költheted. Becsapnak, megaláznak, kinevetnek, csúfot ûznek belõlünk, történelmünkbõl, szokásainkból, jelképeinkbõl, vallásunkból. Magukat történésznek tituláló, igazából azonban a hatalom által felbérelt magamutogató, rontó júdások galádul meghamisítják, aláássák, lerombolják hõseink, igaz magyar íróink, harcosaink mítoszát, életmûvét. Az orrunknál fogva vezetnek és még a magát nemzetinek valló értelmiség túlnyomó része is a néha-néha lehulló cafatos koncért a rabolt vagyonnal megrakott szekerüket tolja. Fejlõdés? Igen, a hazugságban, a tolvajlásban, a hamis próféta-szerepvállalásban, a nemzetárulásban mutatható ki egyértelmûen, az élet igazi, valódi, tiszta, lényegi és fontos területein a visszafejlõdés akut problémája néz velünk üres közönnyel farkasszemet Paudits Zoltán Paudits Zoltán: Három vers 56-ról De a szív Vértõl ázott a föld, itták a madarak, és vérré váltak ott a sóhajok, szavak. Véres lett a Nap is, a csillagok szeme, vörös esõt szitált Ötvenhat zord ege. Házakra dõlt az éj, fekete csend zenélt, meghalt a lét, a test, de a szív élt, s remélt Névtelen Hõsök 1956 Lyukas zászló leng a szélben, egy percnyi nyár a hosszú télben. Nyíló remény szívek mélyén, Hajnalcsillag a lelkek éjén. Vérbe mártott szent akarat kér most jogot, rendet, javakat. De tankok jönnek, tép, zúz láncuk, s porrá törik minden álmuk. És gyilkos kezek körbefonják, árulóké Magyarország Piros, Fehér, Zöld selyem (1956 üzenete) Piros, Fehér, Zöld selyem fekszik a pesti utcán átlyukasztva, véresen. Piros, Fehér, Zöld selyem, új kor, új kezdet, új út, és egy új történelem

18 október A LÁTHATATLAN ZSARNOKSÁG Walter White a Western Front nevû szervezet vezetõje 1976-ban interjút készített a 29 éves Harold Wallace Rosenthal-lal, aki akkor Jacob K. Javits new yorki szenátor mellett adminisztrációs segédként dolgozott. Nevezett szervezet már nem létezik, és e két személy is elhunyt. A beszélgetés szövegét, amelybõl itt közlünk, történelmi dokumentumként kezeljük. Rosenthal augusztus 12-én állítólag egy eltérített, Isztambulba repülõ izraeli gépen terroristák halálos áldozata lett. Ám Walter White kutatásai szerint Rosenthalt nem a repülõgépen érte a halálos golyó, ahol négyen meghaltak és harmincan megsebesültek, hanem az isztambuli repülõtéren gyilkolták meg a saját hittestvérei. Halála után az Amerikai Zsidó Bizottság Washingtonban megörökítette a nevét és alapot létesített: 'The Harold W. Rosenthal Fellowship In International Relations' címmel, amelynek tiszteletbeli elnöke Walter F. Mondale és Jacob K. Javits szenátor. I. Bennünket zsidókat ámulatba ejt, hogy az amerikai keresztények milyen könnyen estek a hatalmunkba. Míg a naiv amerikaiak arra várnak, hogy Hruscsov eltemesse õket, mi megtanítottuk õket, hogy minden követelményünknek alávessék magukat kezdte Rosenthal. A kérdésre, hogyan lehet egy nemzetet a tudta nélkül meghódítani, Rosenthal e mûveletet a média teljes irányításának tulajdonítja. Azzal dicsekedett, hogy a hírek kezelése zsidó irányítás alatt áll. Amelyik folyóirat szerkesztõsége nem hajlandó elfogadni hírszolgálatok ellenõrzött híreit, azt úgy kényszerítik térdre, hogy fizetett hirdetõiket megvonják (megfenyegetik, elidegenítik) a laptól. Ha még ez sem használ, akkor a zsidók letiltják a tinta-, és papírkészletet. Ez ilyen egyszerû dolog - mondta Rosenthal. - És politikusok magas hivatalokban? Az elmúlt három évtized alatt senkinek sem sikerült politikai hatalomra jutni a zsidók jóváhagyása nélkül. Az amerikaiak 1932 óta nem választottak maguknak való elnököt; Roosevelt a mi emberünk volt, Roosevelt óta minden elnök a mi emberünk. Amerika külpolitikájáról úgy nyilatkozott, hogy az ostoba nép képtelen átlátni H. Kissinger külügyi munkásságán, ami az elejétõl végig cionista-kommunista politika. S mégis a polgáraink azt hiszik, hogy e politika majd Amerikának elõnyöket jelent. Mi zsidók különféle társadalmi kérdéseket tárunk az amerikai nép elé, igyekszünk minden oldalt támogatni, ami persze teljes zûrzavart okoz. Vizsgálgatják a felvetett kérdéseket, de azt nem látják, hogy kik vannak a háttérben. Mi zsidók úgy játszadozunk az amerikai közvéleménnyel mint macska az egérrel. A beszélgetésünk alatt éreztem, hogy az amerikai nép talán megérdemli a szomorú sorsát. A zsidó egymás ellen uszítja a különféle nemzetiségi csoportokat. A tömegek vére folyik majd az utcán, míg mi várjuk világgyõzelmünk nagy napját - mondta Rosenthal hidegen. II. A Rosenthal-lal folytatott beszélgetésem után még hosszú ideig elgondolkoztam azon, hogyan lehetséges egy embercsoportban ennyi gonoszság mások iránt? Hiszen erre az elhangzott szavak egyértelmû bizonyítékok. Világos, hogy amit ez a fiatalember õszintén és nyíltan bevall, egyáltalán nem dajkamese. Lehetséges-e az, hogy az amerikai nép jámbor marad mialatt az életadó vérét kiszívják? Mit jelentsen mindez nekünk? Sok mindent írtak már a Világzsidóság Összeesküvésérõl, de e tényt ennyire nyíltan még soha senki nem világította meg, mint Rosenthal. Szinte megáll a józan ész! A tervszerûen elkészített program szinte döbbenetes... Visszatekintve a beszélgetésre, az õszintén nyilatkozó Harold Rosenthalt úgy kell tekintenünk, hogy a dicsekvései mellett meglehetõsen tájékozott, értelmes ember, ugyanakkor öntelt is. Idõnként nem tudta megállni, hogy vitriolos szavakkal ne szóljon a karácsony hülyeségeirõl vagy a ránk vonatkozó gójokról. (A kifejezés nemcsak keresztényekre, hanem általában a nemzsidókra vonatkozik.) Ez meglepett engem, mivel a mi nyelvezetünkben gój szó nem létezik. Láttam, hogy gondolatai teljesen elmerültek a zsidóság Egyvilág-Programjában. Teljes arroganciával dicsekedte, hogy a zsidók már majdnem meghódították a világot - hála a keresztények ostobaságnak. Amikor megkérdeztem õt, hogy cionista-e, így válaszolt: Hát ez pokoli kérdés! A kérdés alapja a hagyományos cionista elgondolás az 'aliyah', - héber meghatározás, - ami anynyit jelent, hogy 'a szétszórt zsidóság összegyûjtése és hazatérítése a palesztin hazába.' Amióta 1948-ban létrejött az izraeli állam, az 'aliyah' az izraeli kormány politikájának az elsõszámú, a legfontosabb és alapvetõ célja. - És mit jelent az, hogy cionizmus? - kérdeztem. Elsõ vezérünk, egykori miniszterelnökünk David Ben-Gurion azt mondta, hogy 'a cionizmus, a zsidók visszatérése nélkül Sionba merõ képmutatás'. Nem sok amerikai zsidó vándorol véglegesen Izraelbe. Néhányan azt vallják, hogy 'minden zsidó alapvetõen cionista'. Mások szerint 'egy zsidó nem lehet cionista, ha nem fizetõ tagja valamelyik cionista szervezetnek'. Amióta a zsidóhaza megvalósult a meghatározásokat ide-oda dobálják. - Adómentes dollármilliókat küldenek Izraelbe minden évben - folytattam - és mi igaz-amerikaiak ezt nem nézzük jó szemmel. Rosenthal így válaszolt: Washington naiv politikusai meglehetõsen hiszékenyek. Legtöbbjük elég ostoba, így az erõs zsidó lobbizók ezt az amerikai politikát már évek óta kézben tartják, és nincs elég erõs hatalom, amelyik megállíthatná. A pénz egy része visszakerül az USAba, amit - a B'nai B'rith szervezeten, a Zsidó Szervezetek Konferenciáján és a Zsidó Világszövetségen keresztül - cionista propagandára használnak fel. A segélyezési alap a Zsidó Ügynökség, a B'nai B'rith hivatalos ágazata. Nem találok semmi kivetni való abban, hogy adómentes amerikai dollárokat küldenek Izraelnek, amenynyiben ezt ügyesen, minden akadály nélkül végezhetjük. De most fordítsuk meg a társalgást. Ön egyértelmûen bevallotta, hogy nem szereti a zsidókat. Mondja kérem, Önök miért gyûlölnek bennünket? - Mr. Rosenthal, én senkit sem gyûlölök. Én azt mondtam, hogy azt gyûlölöm, amit a zsidók velünk mûvelnek, ami különösképpen érint mindent, ami keresztény. Gyûlölöm a csalásaikat, szemfényvesztéseiket, dörzsöltségüket és az utálatos becstelenségüket. Most én mindettõl antiszemita leszek? Ha igen, akkor kijelentem,

19 2007. október 19 igenis antiszemita vagyok! Az antiszemitizmus nem a szemitizmussal való ellentétet jelenti. Ilyen nincs. Ez egy kifejezés, amit mi zsidók, mint rágalmat elég hatásosan használunk - az olyan bigottokra használjuk, mint például Ön - vagyis bárki, aki kritizálni merészeli a zsidókat. A gyûlöletkeltõk ellen használjuk. Krisztus idejében a zsidók a világ gazdagságát és földi birodalmat áhították, de Krisztus a zsidóknak lelkivilágot javasolt. Mivel a zsidók ezt nem fogadhatták el, elutasították Jézus Krisztust és ezért megfeszíttették. - Mi az, hogy megfeszíttették õt? A történelem nem bizonyítja azt, hogy a zsidók feszítették meg Krisztust? Igen, gondolom, így lehet. Nézze, én nem kertelek, de kétezer évvel ezelõtt az Önök népe is ugyanúgy cselekedett volna valakivel szemben, aki annyi rosszat tett volna mint Krisztus tett a zsidóságnak. III. White: Ön úgy beszél Jézus Krisztusról, mint közönséges emberrõl. Rosenthal: Mert az is volt, egy ember aki úgy járkált e földön, mint bárki más. Az egész mítosz Krisztusról, miszerint halála után feltámadt és visszatért a földre a tanítványaihoz, nem más, mint egy rakás szar, hülyeség (crap). A zsidók azért ûzték ki az arabokat Palesztinából, hogy megsemmisítsék Krisztus szellemi birodalmának miszszióját. Nézze, a vezetõ nem alapított birodalmat a zsidók részére, ugyanakkor az Önök fajtája egy Krisztus nevû békés szónokot adott a zsidóknak, aki azt vallotta, hogy szemet-szemért helyett az arc másik oldalát kell odafordítani. A fenét! Mi már megépítettük a földi birodalmunkat, az Önök fajtája és a maguk bosszantó Messiása nélkül. W: Világos, hogy a maguk fajtája akarja Krisztust kivenni a karácsonyi ünnepekbõl. Csak sajnálni tudom Önöket. R: Nekem ne jöjjön ilyen hülyeséggel. Nincs szükségem a sajnálkozására. Nem kell! Nagyon sok zsidónak nincs mersze maguknak megmondani, hogy mi hogy élünk és tervezünk, de engem semmi és senki sem félemlíthet meg. Tudom merre tartok. W: Miért cserélik a zsidók a nevüket olyan gyakran? R: A zsidók a világ legintelligensebb népe, és ha nekik a névváltozás az elõnyükre válik, akkor megteszik. Ennyi az egész. Belekeverednek az Önök társadalmába, ami eléggé züllött. Amíg a zsidók a saját elõnyeiket nézik, az ostoba gójok nem veszik észre, hogy a nemzsidó neveket viselõk, tulajdonképpen zsidók. Tudom mire gondol, nemzsidó nevû zsidók a kormányban. Ne aggódjék emiatt, mert a közeljövõben már nem lesz elnöki hatalom az Egyesült Államokban. A láthatatlan kormány egyre jobban erõsödik. W: Ön szerint az oroszországi zsidókat valóban üldözik, vagy élveznek némi szabadságot? R: A legtöbb zsidó világszerte mondhatnám 90%-a tudja mi történik a népünkkel. A közöttünk mûködõ kapcsolat példa nélküli. Az Önök társadalmában csak az ostobák, a tudatlanok, és a hülyék találnak békét és a magukfajta fattyúk bûneikkel együtt bújnak báránybõrbe. Önök a képmutatók, nem pedig a zsidók, ahogy ezt megírják és mondják. Oroszországban két különbözõ kormány van: az egyik látható, amely különbözõ nemzetiségekbõl tevõdik össze. A másik meg a zsidók alkotta láthatatlan kormány. A hatalmas szovjet titkosrendõrség a láthatatlan kormánytól kapja a parancsokat. Mintegy 67 millió kommunista van Szovjet-Oroszországban: 50 százalék zsidó és 50 százalék gój, de ez utóbbiak megbízhatatlanok. A kommunista zsidók összetartanak és megbíznak egymásban, míg a többiek csak kémkednek egymáson. 56 évenként egy titkos zsidó vezetõség elrendeli a Párt megtisztítását és sokakat menesztenek. W: Miért? R: Azért, mert túl sokat tudnak és rájönnek a láthatatlan zsidókormány titkaira. Az orosz kommunistáknak van egy titkos Csoport Szervezete, amely kizárólag zsidókból áll. Ôk uralkodnak minden felett, ami a láthatókormányt illeti. Ez a szervezet vitte át a Kommunista Központot Tel Avivba, ahonnan most jönnek az utasítások. W: Az Önök kormánya Washingtonban és az ENSZ vajon tud minderrõl? R: Az ENSZ egy nagy csapóajtó amely a Vörös Világ végelláthatatlan koncentrációs táborába vezet. Nagyjából az ENSZ is a mi irányításunk alatt áll. W: A kommunisták, mihelyt megszállnak egy országot, azonnal tönkreteszik a középosztályt, az értelmiségieket és azoknak családjait. Miért? R: Hagyományos szabályunk elpusztítani a létezõ kormányt, családjaikat, de sohasem a zsidókat. Megsemmisíteni a rendõrséget, a katonatiszteket és családjaikat, de sohasem a zsidókat. Nézze, mi tudjuk, hogy amikor a kormány kommunisták után kutat az ország határain belül, valójában a zsidókról akarja lerántani a leplet. Bennünket nem lehet hülyíteni! A kommunista országok láthatatlan urainak világméretû hatalma van a propaganda és a szabad államok kormányai felett. Mi irányítjuk az összes hírközlõszervet, folyóiratot, újságot, képeslapot, rádiót és televíziót. Még a zenét, és kiadásra váró énekeket is! Még az Önök gondolkodása is nemsokára a mi irányításunk alatt lesz! W: Ahogy Ön dicsekszik, és ha mindez igaz, félelmetes még gondolni is a jövõnk-re, és a kereszténység sorsára. R: Az Egyesült Államokban rövidesen mesterségesen kierõszakolt osztályharc tör ki, s ezalatt majd sokan megsemmisülnek. Ön is kétségtelenül közöttük lesz. A zsidókat nem éri baj. És én nem dicsekszem, csupán feltárom a tényeket! Túl késõ az Ön keresztény híveinek az ellenállásra. Az az idõ már rég elmúlt. Régen, nagyon régen történt, hogy nem volt más választásunk, mint támadófélnek (aggressors) lenni. Kétségtelen, hogy ez életünk egyik legfontosabb célja. Támadófelek lettünk! Mert a maguk fajtája kilopta a csalárd vallásos hitet a Talmudunkból. W: Ön intelligensnek tûnik, mégis úgy vélem, hogy nem tudja mit beszél! R: A judaizmusnak, mint kultúrának nincs párja, és a világon sehol semmihez nem hasonlítható. A judaizmus kulturális és szellemi hatása érezhetõ szerte a világon, sõt az egész civilizáción is. W: Ön szerint milyen nehézségek merülhetnek fel a jövõben a feketék félelmetes szaporodása illetve térnyerése miatt a fehérek hátrányára? És a színesbõrûek, akik áttérnek a judaizmusra? R: A feketék a mi céljainkat szolgálják, több téren. Tudjuk, hogy színesbõrûbõl nem lehet zsidó pl. Sammy Davis továbbra is színesbõrû. Lehet, hogy az elõnyére szolgált az áttérés, de azért még mindig néger és nem zsidó. W: Hosszú kutatásaim során kellemetlen dolgokra jöttem rá, arra, hogy a zsidóságban nincs erkölcs. R: A pénz sokkal fontosabb az erkölcsnél. Pénzzel akármit megoldhatunk. Népünk ezt az erõt bizonyítja Izraelben, ahol a háborús támadások ellen állandó készenlétben kell állni. Izrael, bármilyen ellenséggel szemben most már csak nyerhet. A kibbutzokban felnevelt értelmiségiek azt a pici államot majd a Közel-Kelet csodaállamává építik fel, amely végül a világkormány központja lesz.

20 október IV. White: Felhoztuk a Watergate-botrányt Nixon idejébõl és beszélgettünk úgy általában a kormányok minden ágában tapasztalható züllöttségrõl, mire Rosenthal ezeket mondta: Rosenthal: Mi a fészkes fenét ért a nép ahhoz, hogyan kell kormányt vezetni? Nagy többségük segg lósegg!! White: Megengedi, hogy szavait idézzük? R: Nem érdekel mit csinál - ahogy mondtam, kevesen vagyunk, akik szólni mernek. Sokkal jobban megérthetnénk egymást - zsidók és nemzsidók, - ha nyíltan beszélhetnénk. De Önök gyávák. Mi állapítjuk meg azt, hogy Önök hogyan gondolkozzanak, még a bûntudatot is magukba oltjuk, nehogy nyíltan kritizálni merészeljék a zsidókat. W: Más fajok, népek hogyan fogadják el a zsidókat? R: Nagyon régen, amikor a vágy fûtött bennünket, hogy megtaláljuk helyünket a világban, a zsidók valamilyen eszközt kerestek, ami elvonja a figyelmet a fajkérdésrõl. Mi hatásosabb, s minden gyanú felett, mint kölcsönözni valamelyik közösség vallási elképzeléseit? Kényszerítve voltunk ezt kölcsönözni az árjáktól. Nekünk zsidóknak soha nem volt olyan vallásos intézményünk, amely a saját öntudatunkból fejlõdött volna ki, mert bennünk hiányzik az idealizmus. Ez azt jelenti, hogy földi életünk utáni bármilyen élet nekünk idegen elgondolás. A Talmud nem készíti elõ az egyént a földöntúli életére, ugyanakkor szabályokat ad a gazdag földi élethez. Utasítások, parancsok gyûjteménye (a Talmud) a zsidó faj fenntartásához, és köztünk és a gójok közti kapcsolatokhoz. Tanításaink nem törõdnek erkölcsi problémákkal, inkább azzal, hogyan lehet 'szerezni.'(...) Mi vagyunk a legjobb példa arra, hogy vallásos neveléssel mit lehet elérni. A mi életünk kizárólag ebbõl a világból való és a mentalitásunk az igazi keresztény szellemiség elõtt olyan idegen, mint az egyéniségünk volt ezen új hitvallás kétezer évvel ezelõtti megalapítójának. A kereszténység alapítója nyíltan kimondta mennyit érnek a zsidók, és azt a tényt, hogy soha nem tartozott hozzánk. Amikor szükségét látta, kiüldözött bennünket az Isten templomából, mert akkor is, mint mindig, a vallásunkat használtuk fel kereskedelmi érdekeink elõmozdításához. De akkor, az irántunk tanúsított magatartása miatt sikerült Jézust keresztre szegeznünk; holott a modern keresztények pártpolitikába keverednek, s hogy választásokat nyerjenek, a földig alázkodnak zsidó szavazatokért. Még politikai cselszövésekbe is hajlandók velünk együttmûködni, a saját nemzetük érdekei ellen. V. Rosenthal: Mi mindaddig élhetünk más nemzetek között, amíg sikerül meggyõzni õket arról, hogy a zsidók nem tõlük eltérõ nép tagjai, hanem csak egy vallás képviselõi, akik alkotják 'vallási közösségüket', bár ez a különös jellegzetességük. Sõt, ez a mi legnagyobb hamisságunk... Kénytelenek vagyunk elrejteni a saját különös egyéniségünket és életmódunkat, hogy szabadon gyakorolhassuk parazita jellegû létünket a nemzetek között. Ezt eddig sikerrel végeztük, és sokan hiszik, hogy a köztük élõ zsidók tulajdonképpen valódi franciák, angolok, olaszok vagy németek, akik csupán egy, az ezekben az országokban a nagytöbbségtõl eltérõ vallásfelekezethez tartoznak. Különösen olyan kormánykörökben sikerül elszórni hírhedt megtévesztésünket, ahol a honatyáknak minimális a történelmi ismerete. Tehát soha nem merül fel a legkisebb gyanú, hogy mi zsidók egy megkülönböztetett nemzet vagyunk és nem csupán egy 'felekezet' tagjai. Pedig egy pillantás az általunk befolyásolt/irányított sajtóra és máris ott van a bizonyíték az ellenkezõjére, s ennek felismeréséhez túl sok intelligencia sem szükséges! White: Milyen módszerekkel tettek szert a zsidók a hatalomra? R: Hatalmunkat a nemzeti pénzrendszerrel való mesterkedéssel szereztük. Jelszavunk: 'A pénz hatalom.' Amint a nagy tervezetünkben is írva van, meg kellett alapítanunk a privát nemzeti bankot. A Federal Reserve rendszer, mivel ez is a miénk, szépen beleillett a tervünkbe, csak a neve sugallja azt, hogy állami intézmény. Kezdettõl fogva az volt a célunk, hogy öszszeszedjük az összes aranyat és ezüstöt, és helyettesítsük értéktelen, 'beválthatatlan papír pénzjegyekkel'. Ez nekünk sikerült is! W: Mi az hogy 'beválthatatlan papír pénzjegy'? R: 1968 elõtt az ostoba gój egy dolláros Federal Reserve papírjegyét elvihette bármelyik amerikai bankba és beválthatta egy dollárra, ami a törvény szerint szemer 90%-os ezüstöt tartalmazott ig valaki beválthatta ugyanezt a papírjegyet 24 4/5 szemer 90%-os arany tartalmú pénzre. Mi nem teszünk egyebet, csak a gójnak adunk még több papírjegyet, vagyis rézdarabokat. De soha nem adunk nekik ezüstöt és aranyat. Csak sok papírt. Mi zsidók papírcsalásból gazdagodtunk meg. Ez a mi módszerünk: elvesszük a pénzt és adunk helyette papírt. VI. A Federal Reserve és egyéb pénzügyek Rosenthal: A zsidók a forgalomba hozott papírpénzen gazdagodtak meg. White: Tudna-e nekem erre példát adni? R: Számos példa van rá: néhány kézenfekvõ példa a részvények és kölcsönkötvények, a biztosítások minden fajtája és a Federal Reserve tartalékrendszere, nem is beszélve az aranyban és ezüstben nyert milliárdokról, amit cserében kaptunk a papírért, amit elég ostobán úgy hívnak, hogy pénz. A pénzhatalom szükséges volt a propaganda által megvalósított hatalmas világhódítási tervünkhöz. Hogy tudtuk ezt keresztül vinni? Elõször is, a bankrendszer irányításával kézbe vettük a vállalatok tõkéjét. Ezen keresztül monopóliumot nyertünk a filmipar, a rádióhálózatok és az újonnan kifejlõdõ televízió-hálózatok felett. A nyomdaipar, újságok, folyóiratok és technológiai nyomtatványok már mind a kezünkben vannak. De a legzsírosabb falatot akkor kaptuk, amikor az iskolai tankönyvek kiadása is hozzánk került. Ezekkel az eszközökkel sikerült átgyúrnunk a közvéleményt a saját céljainkra. Az emberek olyan ostoba disznók, akik röfögik és nyivákolják a mi nótáinkat, legyen az igazság vagy hazugság. W: Félnek-e a zsidók az úgymond csendes többségtõl? R: Nevetséges! Olyan nincs, hogy csendes többség, mert mi irányítjuk még a sírásukat és bõgésüket is. Csak nem gondolkodó többség létezik, amely az is marad mindaddig, amíg a szinte kábítószer hatású szórakoztató iparunk szolgáltatja nekik az egyetlen menekvést. Az ipar kézbentartása által munkafelügyelõik lettünk, és a nép rabszolga. Amikor a napi fáradalom nyomásától robbanásig feszül a hangulat, az embereknek mi szolgáltatjuk a pillanatnyi élvezettel a biztonsági szelepet. A televízió és filmipar szolgáltatja a szükséges kikapcsolódást. A mûsorokat nagy gonddal tervezzük, hogy még a legérzékibb érzelmeket is kielégítsék,

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Bajza József (Nemzetiség és nyelv.). Felelős kiadó: Szabó Dezső. 5138 Bethánia-nyomda, Budapest, VIII., Gyulai Pál u. 9. Felelős: Horváíh János.

Bajza József (Nemzetiség és nyelv.). Felelős kiadó: Szabó Dezső. 5138 Bethánia-nyomda, Budapest, VIII., Gyulai Pál u. 9. Felelős: Horváíh János. Sokan nem fognak engem megérteni, feleslegesnek tartandják szavaimat. Ez engem nem fog meglepni, mert fájdalom, nem kevesen vannak köztünk, kik érzelme és gondolkodása nemzetiség tekintetében gyökerestől

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Kontra, rekontra, Fedák Sári

Kontra, rekontra, Fedák Sári 2010. január 6. 22:12 Ungvári Tamás írása 168 Óra Molnár Ferenc volt az első természetes celebek egyike Kontra, rekontra, Fedák Sári Békeidőkben, háborúk előtt nem volt rosszabb igazgatója a Nemzeti Színháznak,

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ÉLEI, LES DOKUMENTUM. Saffer Pál Fratteli ungheri. Valahol Szezsana környékén kezd ődött. Künn a gyorsvonat-

ÉLEI, LES DOKUMENTUM. Saffer Pál Fratteli ungheri. Valahol Szezsana környékén kezd ődött. Künn a gyorsvonat- ÉLEI, LES DOKUMENTUM Saffer Pál Fratteli ungheri... Valahol Szezsana környékén kezd ődött. Künn a gyorsvonat- -fülke ablakán túl visszafelé repültek a novemberi kmbe burkolt isztriai tájak, mintha menekülnének

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el

Vérfolyásos hívő gondolkozás (mód)otok megújulásával alakuljatok át harc az elménkben dől el Vérfolyásos hívő Róm 12:1 Kérlek titeket testvérek, Isten irgalmára, adjátok oda a testeteket Isten számára élő, szent, és neki tetsző áldozatul, ez legyen a ti ésszerű, igeszerű istentiszteletetek, 12:2

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05.

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Visszapillantó: 2008 legjobb írásai és emlékezetes témái, azaz évzáró a zónában. Felelevenítjük, mi volt szerintünk meg önök szerint fontos

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz POLITIKO-ROMANTIKA 1887 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Isten haza és a király! Ezen tárgyakról fog könyvem

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jegyzőkönyv Készült: a Vas Megyei Közgyűlés 2012. január 20-án 10.00 órától a Megyeháza Dísztermében megtartott rendkívüli üléséről Jelen vannak: Kovács Ferenc, a közgyűlés elnöke, Majthényi László, Marton

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám!

Tandori Dezső. Réváldozat. Forrás-mű. Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Tandori Dezső Réváldozat Forrás-mű Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám! Eldönthetetlen címváltozatok Utazás Karinthy koponyája körül (75 éve halt meg) 2 félteke Aspergernek Féltekék Hamletnek

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15.

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja III. Évfolyam 32. szám, 2010. Aug. 15. Csütörtök óta, amikoris az Agora című filmet megtekintettem a moziban, le nem lohadó nyugtalanság

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben