CSENDÚRSÉGI LAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir'. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizotts<iga.

Átírás

1 1. évfolyam. Budapest, augusztus ll-én. 32. szám. CSENDÚRSÉGI LAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir'. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizotts<iga. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre Egész évre 12 korona. Negyedévre A czigánykérdés. 6 korona. 3 korona. -!<.. -!< Most, midőn az utolsó hetek borzalmas ese ~ényei megint felszínre vetették fl, czigánylcérdést, megmdllltak a Javaslatok, tervezgetések, tárgyalások minden téren s mindenki hivatva érzi magát egy-egy jó tanácscsal szolgální. Időről-időre felvettetik ennek a kérdésnek a megoldása, de az ered mény eddig - ha a napi események forgatil<ga ujabb kérdéseket hozott felszínre, az volt, hogy megint elvesztette a czigánykérdés aktualitását s az akták '''''life, IŐ1'e il'allii)'/'(i l> kerültek. Pedig közbiztonsági B talán nemzetgazdászati szempontból is elég fontos ez a kérdés arra, hogy ne maradjon egy örökké zárj eiben á,lló k é rdőj e l, hanem végre valahára komoly cselekvés alakjában adassék meg reá az érdemleges felelet is. Időszerüuek tartjuk, hogy e ké rdéssel a saját szempontunkból rei is foglalkozzunk. Fájdalom, bosszu évek tapasztalata megtanitott bennünket arra, bogy a hazánk területén uralgott betyárkorszak letüntével közbiztonsági állapotaink már elérhették volna az általános európai ni veaut; ha nem kóborolnáilj1k rónáinkon a kiváltságos gonosztevők ezrei, kik vándorigazolványnyal ellátva ott állanak majdnem minden nagyobbszabásu bűncselekmény megett s hereéletüket a személy- és vagyonbiztonság rovására embertársaik fosztogatásával tengetile Állati ösztönük, gyors mozgási képességük, egymásközöt,ti szivós összeköttetéseik, ravaszságuk, nyilván tartásuknak botrányos hiányossága és faji hasonlatosságuk, mind olyan tulajdonságok, melyek képesitik őket arra, hogy a gonosz cselel(m~nyek elkövetése után a közbiztonság őreinek fittyet hány janak s mig azok 'folnában nyomoznal!, addig ugyanaz a banda már Baranyában folytassa bünös üzelmeit. És mindezen előny.e:k betetőzé seül védelmébe veszi őket a nálunk oly bujan fejlöd ő álbumanizmus, mely a czigány furfangos vádjai~ nuk nagyobb hitelt ád, mint az eskü alatt szolgálo becsületes csendőr ko)doly állitásának. A czigányok egész Európában el vannak terjedve: Spanyolországban és a Balkán álla~okban. ~gyaránt veszélyeztetik a kőzbiztonságot: de batran állithatjuk, hogy vakmeröségük és veszélyességük sebol annyl:a elfajulva nincsen, mint nálunk, hol nemcsa.k ~z orszag belterületén kóborolnak szabadon, hanem at-atcsapnak SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, IV. Egyetem-utcza 4 sz. a.szomszé.d országokba is, bogy közállapotaink szégyenere ott IS rettegetté tegyék a vállalkozási szelleméről hirhedt "magyar czigány t I> Kissé bosszura nyult bevezetésünk után foglalkozzunk azon alapelvekkel és módokkal, melyek nézetünk szerint a kérdés megvitlltásánál mint fontosabb n éző p ont,,!! tekintetbe jöbetnek. A hazánkban élő czigányok között, mint a közbiztonsági viszonyokra kivétel nélkül veszélyesek, a kóbor (vándol', oláh) czigányok jöhetnek tekintetbe. Veszélyességük fő oka s egyszersmind okozója is a kóbor életmóri, melyet fol ytatnak s mely ellenőrzé s üket lehetetlenne teszi. A kóbor czigány születése után sem anyakönyvi, sem egybázi elkönyvelés alá nem kerül, s lja némelyiknek talán születési vagy haló.lozási anyakönyvi kivonatát ki is váltják, ezt csak azért teszik, hogy csalárd üzelmeilmél felbasználbassák. A kóbor czigánynak csaknem annyi neve vagy csúfneve vad, a hány vállalkozásban l'észt vett. Adót nem fizet; lratooa csak akkor lesz, ha valamely büncselekménye kö\'clkeztében bozzá vetőleges badkötelezettségi korban kerül lmrokra. De akkor is rendesen megszökik s ba addig rejtőzött. mig haja megint megoőtt, minden karavánnál védelmet és menedéket talál. mig saját sátoralj ához vergődbetik. Az első feladat tebat az, hogy a kóbol'czigánynak el kell vágni vándorútját, meg kell akadályozni kóborlásait és ruegtagadva tőle minclen vándorigazolványt és idegen belyen való tartózkodási jogot, fel kell hatalmazui a m. Ir. csendőrséget arra, hogy a kóbor czigányt. bárhol találja azt, ha különben valamely büncselekmény elkövetesében nem gyanus, örskörletből örskörletbe üldözze, mig illetőségi helyére nem jut. A lótartást el kell tiltani s az igazoltan nó,la talált lovak az ő javára a községelőljáróság által elarverezendők, II gyanusak pedig elkobzanclók, már csak azort okból is, mert náluk a lovak eltartása, élelmezése csakis folytonos bünözés (lopás és prawarikálás) útján történik. Ezenkivül megtiltandó a czigánynak a sátoi alatt való lakás és kötelezendő arra, bogy a község szél ón telepedjék meg. Mintbogy azonban a vl1ndorczigány eddig mások szer zeményéből élt s lopásból, rablásból tengotte nyomorult életét, módot kell neki nyujtani arra, bogy a tá,rsadalom hasznos tagjává válva. becsületes keresményéből emberhez méltó életet folytatbl1s8on. S e tekintetben a

2 37 1 =======-,===,,==C~S;;E;:::;N;;,D;;;,Ó;;R~S=É=G=I=L=A=P=O=K=====_~_19_07-=-a~U!l~t~ e ~.~ társadalomra báramlik az első kötelesség. A társadalomnak kell az e l őitéletek megszüntetés ével odabatni, bogy a czigány egyonjogu emberi mivoltán~k tudatára emelkedve, megszünjék az a megvetett pana lendi, a kit csak borközi állapotban érdemesitenek arra s alt koi is csak ba czi!/ányp"imás, bogy maguk mellé ültessék s összekocczintsák vele poharukat. Legyen nyitva a czigány előtt is a polgári tár~ada.l~m mindazon alkalmazása, melyre magának kepesitest szerzett. De a kezdet nehézségeinek leküzdésénél a czigány egyéni és faji bajlamaira is figyelemmel kell lenni. Azt igen jól tudjuk, bogya cziglíny akapától, kaszától, meg az ekeszarvától irtózik; ellenben meg van benne a tecbnikai kézi ügyesség s ép oly könnyen kezeli a pőrölyt mint alkalomadtán az üvegfuvó csövet vagy a fazekas korong ot is. Ezeket a bajlamokat kell fejlerzteni és rendszerbe bozni, nem pedig avval az álokoskodással érvelni, bogy földmüvelő ország vagyunk, s így a czigányból is földmüvest kell nevelni. Hiszen a magyal' fajnak is, sőt a legtöbb népnek ősfoglalkozása nem a földmüvelés volt. S a hogy a belybezkötöttseg által más fajoknál is kifejlődött a föld müvelésének hajlama, \Így akadni fog az idők folyamán "lég oly czigány is, a ki szivesen felcseréli a pőrölyt IL kapával. De ezt ráerőszakolni nem lehet. Letesitsünk az ország egyes vidékein, ott p. o., hol a batalmas vizi erők még kihasználatlanul törtetnek elöre szabályozatlan part jaik között, állami ipartelepeket. Nem gyárakra gondolunk itt, hol geniálisan megalkoiott gépek automata munkát végeznek s a csekély számu munkás csak arra való, hogy az élettelen munkaej'öt l~ny egtelen kézisegélylyel müködésben tal'!sa; hanem kézi ipar telepekre, hol az agy is müködik, de az emberi kéz technikai ügyessége is kenyérkereső munkává t őkésittetik. A fémipar terén felemlithetjük a lakat,, zár, kóscsinálást, a lánczjwvácbolást; a vas- és czinkbádogkészitményeket és az üst-verést. A faiparágakból a kosilrfonást, villa, gereblye-, lapát és targonczakészitést, a durvább fa.ragó munkákat. Aztán a kákafonást és szövést. Az üvegfuvást. A korongon készitett gölön csé;rmunkákat. Az asszonyok részére meghonositandó lenne a fonás, hímzés, szövés, fehérnemü és kivált a népviseletben abban a legnagyobb tökély t érnék el s a telep feladata. ezután csak a továbbképzés, a mnnka és anyag kiosztása, az alkatrészek összeállitása, az üzleti teendők lebonyolitása lenne. Az ily telepeken szerény munkáslakások és aszük séges jóléti intézmények lennének l é tesiten dők. Inter nátussal összekötött iskolák, hol a gyermek éves koráig szülei közelében s azokkal néha érintkezve neveltetnék s azután a bázi és kéziipar körül alkalmaztatnéll Nem szabad It czigány t sem megfosztani gyel'm e k á től, mert meg van benne a családi érzület állati iránya ; azt embel'i irányban fejleszteni és nem elfojtani a társadalom feladata. A jobb tehetségű gyermekek fe lsőbb kiképzésben is l'észesitenc1ők lennének; papokká, tanitókká neveltetnének s idővel fajbelieik közé visszakerülve azokra bizonyára inkább hatnának n eme s itől e g, feleme l őleg, mint azok, a kik szmmazásra, nyelvre, lelkületre, de fő l eg együttérzésre nézve idegenek. Az ily telepek felü gyeletével szintén czigányok lenn é nek megbizandók, de mái' nem akóboi' czigányok faj. táj ából. Hiszen akadua elég oly czigány, a ki tisztes. séges fizetés mellett szivesen ott hagyná a nagy bögöt, a klarinettet, a második hegedüt vagy talán a kovacsmühelyt is, bogy beálljon nem rendőrnek, kisbirónak, hadnagynak vagy káplárnak, mert az ilyen elnevezések a czigány e lőtt ellenszenvesek; hanem hogy beállj on l'ajrllíllal; vagy csalríd{ó'nck. Persze az ilyen czigányokat nagyon meg kellene válogatni. Alkoholellenes szövetkezettfk az ily telepeken okvet lenül l étesitendők lennének, mert az erkölcsn emesités a czigánynál is ott kezdődik, a hol a szcszesita,l él vezete megszűnik. Akadnának feles számban oly czigányok is, kik a földmunka (értem ez alatt az árkolást, kútásást, csatornázást, töltésbányást, útcsinálást stb.) iránt bajlammal viseltetnek, vagy a kik vályogvetéssel foglalkoznak. Az ilyen czigányokat - két három s több családot It község nagysága szerint - a községekben kellene szétosztani s a köz- és magánmunkák ellátására felhasználni. A napról napra k e v esbe d ő b első cselédek mizériáin is az által lehetne segiteni, ha mint kocsísokat, in!\bokat, szobalányokat, arra alkalmas czigányokat alkalmaznánk. Papok, tanitók, jegyzők, földbirtokosok e l s ő sorban lennének hivatva a czigány t magukhoz szoktatni, reá használt nőiruhavarrás. Ez utóbbi által hozzászoktatható lenne népünk ahhoz, hogy a mindinkább terjedő nemesitöleg hatni és benne különösen emberi mivoltának, de emberi kötelességének érzetét is felkelteni. divatos öltözetek helyett megtartaná olcsó és sokszor A kezdet minden esetre nagy mnnkával, nagy nehéz festöien szép népviseletét. segekkel s nagy áldozatokkal, is járna; de utóvégre is egykezdetnek már valahára lenni kell s me dd ő enquette Ezek mind olyan iparágak, melyeket a czigány velesz ületett ügyességénél fogva könnyen megtanul s ha zésekkel, örökös javaslatokkal és czéltajan tervezgetesekkel az ily fontos kérdést megoldani n em lehet. egyszer megtanulta, kiviszi a telepről saját tüzhelyéhez a munkát s a saját családja köréhen annak bevonásával fejleszt egy egészséges háziipart. Egész családok A belügyminiszteriumban l,ellene egy osztályt létesiteni, mely a dolog iránt lel k esedő szakférfi akból összeállitva a komoly cselekvés terére lépne s a már állandóan csak egyes alkatrészek készitésével foglalkozva össze.

3 halmozott anyag ' I " egy kerz és r eáfts r:z:~it~~~~~ r et,es fe l dol gozásáv~ 1 végezne s kivivná magának h, :amo g~tot~ munkat közbiztonsági intézmények és id~::~ ~ea czlvlh:áczió, a a czlgányok hálá'át is az ' m utoiso sorban folyton me ~. altal, hogy megszüntetett egy.. g,megujuló 8 folyton napirenden álló k' _ des I : a czbga'l1yké1'dést. er Könyvtárakat a csendőrs égnek. hta: V"'á g lászló c B.n (l ~ r Bz'za d ob. Az ü:ni-ol vasni tudás képezi az el s ő l é p ~ st ahhoz, hogy ij ~rklben meglegyen az alap, bogy magát önszorg~loml ol, akár pedi g rendszeres tanitás mellett egyén,lleg muvelbesse s i d ő k multával annyi szak- és általan o~ Ism e~ett e l rendelkezljessen, hogy az intelligens elemek soraba tartozzék. Minél tö h~ az irástudók száma arányszerint egy államhan, annál magasaljb fokon áll II többi között műveltség teki ntetében, mert nagyszámu analfabeták egyegy áuam kulturális hátramaradottsagának dokumentumai. Azonban - - hár minden kulturállamban lt főcr.é l az, ljogy az analfaletak száma mindenféle hathatós eszközzel csökkentesaék - mógis a világ fo lyása, a baladó kor követelményei arra ösztönzik a mindenkori l<űrm á nyokat, hogy ezen a továbbképzéshez elengedhetetlen alapfeltételen kivül egyéb eszközöket és módokat is CSENDŐRSÉGI LAPOK 375 titható, a,c8~ n d őrt ől normalis physikai és szellemi fejl ett s ége~ e~ Irnl olvasni tudáson kivül egyéb e l ők é pzett. ség felveteh feltételül nem kivántatik..tanrendszerünk a csen d őr hivatásának sokoldal us ága miatt nem. terjeszkedljetik ki teljesen az általános ismeretekre s 19! a tudományos művelé sre, hanem inkább c~ak a sza~lsm e r etek körén belül mozog, mert aszük. seg~s tu~.illva l ók h ~l~aza oly nagy, hogy a kevés előfeltetel ~s az Iskola! Idő rövidsége mellett többre kiter J eszkedm SZID te lehetetlenség is. Ez nem jelenti a.zonban azt, hogy a c s endő r elfoglaltsága me l~ e tt egyált.alán,nem jutna idő arra, hogy a szellemi?let kl e l eg l t~ es sek, mert a csend őrn e k, ha haj- 1ama.felebreszte.tlk es reászoktattatik, jut némi ideje arra, IS, hogy onszántából és szórakozlísból müvelje magat. E gy ily nagyarányu testületnek, mint a ma,gy. kir. csend ő r ség, az o r szá~ kulturális fejl ő d ésén ek e l őseg itésé benlényeges szerepe van és kdl hogy legyen, mert a testulet keretében egyesek által megszerzett általános müveltség mindenesetre kihat az állam általános kulturalis fejlettségére az által, hogy a kevésbbé műv e lt elemeket a polgári társadalomhól évr ő l -é vr e nagyobb számban szivja fel, a testületben müveli s akármi uton-módon válik az meg a testülettöl, a legalább három évet kiszolgált(1kban már csiszolt, törvénytudó elemeket ad vissza a polgári társadalomnak. De meg a csendőrség nem lévén külön állam az államban, a testület intellectuális sulya is nagyot nyom a magyar állam kulturális mé rlegelésénél. Az egyes nemzetiségek lakt.a vidékeken pedig, hol az analfabetizmus még jórészt mindennapi jelenség, általános műveltségnek pedig csak e l ő t e rem t se n ek és alkalmaztas anak, hogy a kulturális fej l ődés folyamata egészséges al apon hiztosittassék. Ezért létesittettek és minduntalan fejlesztetnek a népós i s métlő iskolákon ki.ül a k ű lönbözö középiskolák, f el s őbb iskolák, akadémiák, egyetemek, szakiskolák és itt-ott mutatkoznak jelei, - az egyes csendőrörsök, vagy tudományos intézetek, melyek egy magasabh képzett-. ségn ek alapjait, részint pedig az egyes' életpalyák gyakorlatá hoz a hozzáértés elméleti a.nyngát adj ák meg és biztosit ják az egyén számára. Azo nban mindenkinek nem állván módjában, vagy hajlandóságában sem, hogy az intellectualis képzés ezen magasabb módj ait és eszközeit kihasználja., hogy azok is, kiknek hivatásuknál fogva magasabb iskolázlatásra szükségük nincs, az önmüvelés eszközeihez hozzaj ussanak s önképzés által intelligentiájuk a kór követelményei szerint n övekedj ék, igen gyakran maga az állam, tiszti alosztályok őrszemei és uttörői kell, hogy legyenek a kulturali s fejlődésnek annál is inkább, mert igen sok belyütt egyedül a csendörlaktanya az, mely lakóival kulturszigetet képez a hátramaradottság, müvel~tlenség közepette. Ezért felette szükréges, hogy minden csenrlőrlaktanyában rendelkezésre álljon a könyvtár, mely alkalmas legyen arra, bogy a csendőrlegénység n ek necsak szaktudását, banem ezenkivűl általános müvelődését is elősegitse, az önképzésre a hajlamot felébressze, és kielégitse, mert csak úgy lehetséges az, hogy ne az őt környező vagy anagy társadalom t ömö rűl és utj án részben önállóan, vagy \ltóbhi az állam támogatása mellett teremt tudatlanság, hátramaradottság ragadjon rá a csend őne, hanem a csendőrről ragadjon rá az öt körn yező e l ő kulturális eszközöket, hogy az állam kulturáli s fejl ő d és e az egyesek fejlesztése ut j án biztositt!lssék. lakosság ra a felvilágosodottsá.g, vagy a felvilágosodás, önmüvelés iránti vágy és azon tudat, hogya sz ű l őkn ek el ső r endü ilyen eszközök és alkalmak ként szerepelnek a majdnem minden községben és városban l é t e z ő társaskörök, a k ul tu r fej l ődés eszközeit. kötelessége gyer mekeiktől nem elzárni Nem kö'nnyelmü s meggondolatlan állitás ez; bárki!i különféle nép, társas-, kölcsön- es magánkönyvtárak, tudbatja, hogy a csendőr nen élhet a laktanyában mint tudományos és i s m e r e t terjesztő e lő a d ások, felolvasaso k stb. ismeretséget szerez, barátságát keresik s ha a viszonyok egy szerzetes a világtól elzárva, hanem községében Miután a törvények, l'endeletek <"s utasitások megösmertetéséhez éb beoktatásához elég az irni-olvasni olyanok, egyszerü, mondjuk irás tudatlan, kulturailag hátramaradott, de egyébként t isztessége~, kifogástalan tudás oly mértékben, a hogy az a népiskolákban elsajá-

4 376 CSENDŐRSÉGI LAPOK augusztus 11. jellemü, magyar vagy idegenajku polgárok társ.a~ágára van utalva s ezekkel is érintkezik s okos, felvilagosodott beszéde, csiszolódott modora, törvény tudása és törvény tisztelete s ebbő l folyó öntudatossága é8 önérzete, vagy a szolgálati érin tkezések alkalmával adott figyelmeztetései és felvilágositásai jelentékenyen befolyá solják a vele é rintkező polgár egyéniségét. Ámde a csendőr társaskörnek tagja nem lehet, magán vagy kölcsönkönyvtárak kölcsönzési dijait nem birja meg, szerény javadalmazása mellett könyveket alig sze rezhet, de ez az áthelyezéseknél is terhére lenne, magánosoktól pedig csak viszontszivesség fejében kaphat könyvet (ha van épen kitől kérnie), a viszontszivességek pedig mindig határosak szolgálatával s igy óvatos is kell, hogy legyen aszivességek elfogadásánál, ezért igen nehéz a helyzete a knltureszközök hozzáférhetésében, hacsak ezeket n laktanyában fel nem találja. Igaz, hogy majdnem minden örsre jár egy napilap a legénység költségén, jár lapunk az átalány terhére 8 van míllden örsön már mindenki által kiolvasott néhány kötet szak- és irodalmi munka, cle ezek még nagyon gyengén szolgálják az elérendő úz élt, mert hisz a kezdetnek csak kezdetei. A létező néhány darab mű, - mely a csendőrörskönyvtáraknak csak előhírnöke - nagyobbrészt hivatalos kiadvány, mely legénységűdk előszeretetét nem igen nyerte meg 8 mert regények, elbeszélések, iskolás tankönyvek na"ayobb mennyiségben nem állanak rendelkezésre, melyek közül mindenki a maga izlése szerint válogathatna, a legénység nem szokott hozzá a szórakozásból való olvasáshoz, vagy ha a hajlama meg volna is, a már olvasott művek nyomán feléledt tudásszomj át, é rdeklőd ését nem tudja folytatólagosan kielégiteni s a kevés érdeklődés is megcsappan. A hivatalos uton beszerzett, vagy kiadott szakclolgok, bünügyi nyomozásokat tárgyaló elbeszélések csak akkor hatnak a legénységre jótékonyan, ha azok egyéb a szolgálattal nem kapcsolatos egészen magántermészetü kiadványok mellett, vagy között kerülnek kezébe és a felkeltett érdeklődés táplálása végett vannak kéznél. Ennélfogva az örskönyvtárak megteremtése el sőrendü feltétel ahhoz, hogy az egész intézmény kulturális fejlőd ése és közvetve az állam intellectuális egyedeinek száma emeltes8ék. A mai örskönyl1táraknak fejl.eszlése azonvall az állam kellő támogatása ne1k.iu leheletlen. Az átalányok ugyanis rendeltetésükhöz képest ma már igen kis összegek, bslőlük e czélra nem marad ugyszólván semmi, de az egyes kisebb adagokban való bevásárlás is nagyon sokba jön s a gyarapodást hátráltatja. A ponyvairodalom kiszoritása végett szükséges, hogy olcsón, de mégis becses müvek szereztessenek be a kincstár terhére minden egyes örs részére, a nagyobb számu legénységgel rend elkező, városi szolgálatot teljesi tő örsök, valamint a tanosztályparancsnokságok részére pedig ezen segély nagyobb mértékben nyujtassék ; s egy bizonyos évi, minden örsnek és tanosztálynak adandó átalány rendszeresittessék, melynek kizárólagos czélja lenne a könyvtár fenntartása és folytatólagos beszerzé Bek által annak fejlesz tése. Sokszor halljuk azt az általános él vet, hogy min denki mindent az államtól vár, sokszor olyant is, a mit egyesek társulás utján, vagy a nagy társadalom egymagában az állam támogatása nélkül elérhetne s hogy az állam ezen igényeket az államháztartás mérlegének felbillenése nélkül kielégiteni nem képes. Vonatkoztatható-e ezen érv testület ünkre? Nem! Nem pedig azért, mert úgy az egyes csendőregyén, mint valamennyinek összesége, az egész intézmény csak erkölcsi tőkében és erényekben gazdag, anyagiakban pedig oly szegény, hogy a létfenntartás kiadásain kivül egyéb anyagi kiadásokra képtelen. De eltekintve ettő l It csendörségnél ezidő szerint az egész tiszti kar és az altisztikarnak mintegy 50 százaléka tekinthető a testület maradandó tagjainak, kik hozzá vannak nőve a testüleihez s a testület fejlődése érdekében anyagi áldozatot is sz ivesen hoznak, de mit eredményezhetne ez az alig számbaveh e tő adakozás ebben a kérdésben? Ha ez igy van, könyvtáraink létesitése és fejlesztésére az anyagi áldozat csakis az államtól várható, de mert az állam sem képes mindent és egyszerre nyujtani, bár nincs kétség aziránt, hogy e nyilvánvalóan kujturczélra s az intézmény színvonalának emelésére mint eddig, úgy a jövőben is a törvényhozás szivesen hoz tehetségéhez mérten áldozatot, szükséges, hogy igényeinket a legkisebb mérvre redukálva keressük IL módozatokat, melyek mellett a ezél e l érhető lesz. Ma már léteznek figyelemreméltó irodalmi kiadványok, melyek egyszerü kötésben aránylag igen olcsón kaphatók s felölelik az európai regényirodalom j e lesebbjei~, nyelvezetük akár eredeti voltuk, akár magyar forditás révén alkalmas arra, bogy ami igényeinket kielégítse. Ilyen kiadványok vászonkötésben kötetenként egy korona. ál'ban kaphatók s nagyon valószinü, hogy tömeges beszerzésnél jóval olcsóljijan is megkapbatók lennének. Egy-egy örs részére , egy városi örs részére , egy-egy tanosztály részére legalább kötetnyi mu vol na a legkevesebb, a mi momentán is szolgálná a czéjt s rendre szaporitható volna, természetesen úgy, hogy az egyes szárny-, va~y kerületi parancsnqksagok nagyban szereznék be az erre rendszeresit endő általányból a korszerü és megfelelő munkákat. Természetesen, miután az a ezél, hogy minél több mü álljon a legénység rendelkezésére, minden örs részére nem egy és azon művek lennenek megszerzendők, hanem minden egyazon járásparancsnokság alá tartozó örs J eszére külön böző művek. Nincs kétség aziránt. hogy az egesz járásban l étéző művek a járás. parancsnok utján hozzáférhe tő k lesznek a szomszédos örs legénysége részére is.

5 1907. augusztus 11. CSENDŐRSÉG! LAPOK. 377 Czigányasszonyok--csenaőrkieéretteL Utban a Szarvas-cBárdához.

6 378 CSENDŐRSÉG! LAPC?~ 1~7. augu8ztu8 11. Ámde lássuk milyen terbet róna az államra ilyen keretben az eszme megvalósitása? Van átlag 1800 örs, ebben 21 városi örs s van nyolcz tanosztály. Összesen kellene tehát 1779xI00= 177,900 s 21 x300 = S;x 500 = 4000, azaz mindössze: 177,!lOO+G300+4UOü = 188,200 kötet, mely, mondjuk il0 fillérrel számi tva: 188,200x50 == 94, 100 koronába kerülne. De mert ily nagyszámu könyvnek technikai e lő állitása is sok időt igényeine, de másrészt meg oktalanság volna az államtól azt kivánni, bogy ll nagy összeget egyszelte bocsássa rendelkezésre, a l<eresztiilvitel 4-5 évre lenne elosztandó, mely esetben egy évre 94,100: 5= 18,820 korona kiadás esnék, a mi az elérni kivánt rzélt tekintve már nem nagy összeg volna. Hogy egy ily könyvtár fenntal"tása és fejlesztésére évente örs önként legalább 15 korona, tanosztályonként legaló,bb,50 korona átalány lenne szükséges, ez magától é rtetődik. Az igy bozandó áldozat igen sikeresen támogatná végczéljában a kultuszminiszterium azirányll buzgólkodását, hogy a felvilágosodás és müveltség s a magyar nemzeti szellem minél tágabb tért hóditson s ba már honvédelmi minisztel' ur Ö Nagyméltósága belátta annak szükségét és kezdeményezte, hogy az aláj fl rendelt hondvédlaktanyál,ban az irás-olvasás mestersége az irástudatlan legénység között intensivebb oktatásban részesüljön, az irástudók részére pedig katonai olvasó. termek és könyvtárak rendeztessenek be, csak folytatása leb et ezen hazánk előrehaladását egyaránt elősegitő czéltlldatos intézkedésnek az, ha a fokozottabb ismeretekkel és törvény tudással rendelliező csendőrlegénységnek is megadatik a mőd, hogy a saját hajlékában müvelhesse magát, jobban felvilágosodjék s a felvilágosodottságot maga körűl terjeszthesse. Az eszme felvettetett! N em az a lényeges, bogy az épen itt felbozott módon valósuljon meg, ha,nem az, hogy felkaroltassék s ha más uton módon is, de hazánk és intézményünk kulturális fejlőd ésén e k e l őmozditása érdekében mielőbb valóra váljék. A járőr melyik tagja bilincseljen p-l< Irto,: Pfeiffe,' IÚ;"oLy c.endő r sz"z ados. E fogósnak tetsző kérdésben Verbó János főhadnagy a.cse ndőrs égi Lapok» folyó évi 29. számábnn egy ügyesen megirt czikkben úgy adja meg a feleletet, hogy két gya l ogcsendő rből álló járőr tagjai közül a másod. Készsóggel adtunk helyet e közlemónynek, örvendve afölött, hogy alapunk has~bja.in felvetett egy egy kórdés általánosabb órdeklődós, pöt élónkebb vita tárgyává. l.sz. Lapunk kitűzött czélját teljesen csakis úgy töltheti be, ba a fel,.et.tt kérdések megvitatásában - vóleményének szabadon és függetlenül kifeje. zést adva - a testület minden egyea arra termett tagja rószt vesz. Igy tisztáz6dnak az eszmék s a kritika kohójából kikerül a szinarany. A szerk. csendlír /cell hogy bilincseljen, mi alatt a j ál' őrvezető figyelő állásba helyezkedik; lovas járőrnél ellenben a járőr vezetö végezze a bilincselést, mi alatt a másod. csendőr lovon ül ve figy el. Én a magam részéről erre azt állithatnám, hogy éppen megforditva: II gyalog járőrnél a járörvezető, és lovas járő rn é l - "csak éppen a lovakra való tekintettel» _ a másod-csendőr kell hogy a bilincselést végezze. Bizonyithatnám pedig ezen állitásomat azzal; hogy : 1. A csendőrségi szolgálati utasitás sehol sem irván elő azt, hogy a járőr melyik tagja bilincseljen, szabályellenesen én sem j árok el akkor, ha a fentiek szerint bilincseltetek. 2. Mint minden szolgálati ténykedés, a bilincselés is bizonyos gyakorlottságot követel, eo ipso gyorsabban, könnyebben és jobban bilincselhet a j á r őrveze tő, mint járőrtársa, ki talán m ég csak a tanosztályban szerzett gyakorlattal rendelkezik. 3. Mert talán mégis csak könnyebb dolog tisztes távolban, készen vett fegyverrel, egy esetleges támadás leveréséhez elő r e jól felkészülten megfigyelő állásban a bilincselendő miuden mozdulatára felügyelni s szükség esetén rögtön közbelépve, a bilincselendő ellenszegülósi kedvét elvenni, mint balkarra akasztott fegyverrel. tehát félig meddig lefegyverzetten, guzslánczczal a kezekben, közvetlen közelébe lépni egy gonosztevőnek; azt és esetleges társait, - mialatt bátor tekintettel pillanatokra úgyszólván támadásra képtelenné teszi - a kapkodás és izgatottság legkiseb b jele nélkül gyorsan és úgy bilincselni, hogy se túl szoritva ne legyen a láncz, se abból az illető a kezét mikor akarja, ki ne búzhassa. Ez nagy gyakorlottságot, öntudatos bátor tekintetet és fellépést követel; amaz ellenben csak fegyelmezettséget s annak tudását igényli, hogy a másodcsendől' saját élete árán is járőrvezetőjét megvédeni köteles. Ezt a katonaságnál l ege l őszö r tanulja meg minden rckruta, amazt sok-sok tanulás, hosszu óvek tapaszt!,latai, a már megállapodott férfias ön tud at adhatja meg s még akkor sem mindenkinek. Azt, bogy lovas járőrnél a másod csendőrnek kell bilincsel nie, bizonyithatná az, hogy a lóról leszállt huszár - babár a legbravurosabb lovas is -- magis csak egy fél gyalogost ér; a lóról leszállt cdendő r, dehogy is rendelkezik It gyalog csendő r fü"ges égévf\l, gydk,orlatkészségével! Ha már l ' két lovas közül le kell szállnia egyiknek a lóról, szál1jon le a gyengébb lovas, váljék az amúgy is gyöngébb fél gyalogossá. A jobb lovas lován maradva )l:önnyebben elbánhat It ficzánkoló lovával B e mellett a megbilinc selendőket is könnyebben féken tartja s ha kenyértörésre kerül a dolog, nem egykönnyen pottyan le lovár61, jobban fékez, jobban lő vagy forgatja kardj~t, mint a kezdő csendőr. Mint ezekből látható, elég számos és megszivle lendő érv szól az én nézetem mellett is: de azért mégis azt állitom, hogy e kérdésben sem nekem, sem Verbó fő. hadnagynak nincs igaza, hanem igaza van a mi.szol.

7 1907. augusztus 11. ' CSENDŐRSÉGI LAPOK A leégett dánosi csúrda.

8 3RO OSENDÖRSÉGI LAPOK augusztys 11. gálati utasitás>l-unknak, mert nem határozza meg, hogy ki bilincseljen! Nem köti meg könnyelmüen a kezét (i/r/bevágó dolgoknál a j á rőrvezetönek. Gondolj uk csak meg, hogy mily kiszámithatlan következményei lehetnének annak, ba például a j áről'v eze tő puszt{tn az «utasitásto tartva szem e l ő tt - saját legjobb meggyőződése ellenére kénytelen lenne egy.g!akorlatlan és igénytelen kinézésű másod- csen dőn- el billllcsel 1 (j04-. év nyaráu e lap Itasábjain egy kö~leményemnek engedtetett hely, melyben az inductivlreávezető) nyomozás fontossága mellett foglaltam állást, l<illlultltva azt, hogy ez a módszer teszi a nyomozást nyomozássá és mint ilyent, tlldománynyá, melynek - mint ilyennek nemcsak létjogosultsága, hanem font,os szerepe van az emberi tudás legérdekesebb és mégis Irgmisztikusabb terjn. Elénk figyelemmel kisérem a nyomozó járőrök eljárását, de sajnosan tapaszlaltam, hogy az igazi, okszerü és czélboz vezető indllctiv nyomozás ritka s ennek ok(1, egyrészt annak szövevényeségében és sokoldalllságában kere s hető és találbató fel, másrészt s főleg anyomozók önképzése hézagos és elhanyagolt voltában. Hogy pedig épen a csendőrségi szolgálatban mennyire fontos és el sőrendü szerepe van az önképzésnek, miután tárgyam kerete az erre való kitérést nem engedi meg, erre ez alkalommal nem terjeszkedem ki, pusztán érinteni volt szándékom, hogy a következő sorok annál inkább igazolj ák állitásomat. Sok esetben ész l elhető közö~bösség és bizonyos foku fásultság is, mely különben sajátságos vonása korunknak. Hogy ennek oka miben rejlik, talán moralphilosophusaink valamikor meg fogják tudni fejteni.,. Mint mindennek úgy a bűnnek is az emberi lélekben van a gyökere; a jellemnek egyik változása ez, mely tetni, kinek a megbilincselendő bizonyára könuyobben is ellenszegül. Ki tebetné felelőssé abekövetkezendőkért szoros egységben áll vele, épen úgy, miként az erény, mint nemes tulajdon. a járőrvezetöt, mikor ez azt vallja, hogy ő elő re látta Valamennyiünkben fészl<e van erénynek, bűnnek egy mi fog történni, azt is tudta, hogy ő vele mindez meg nem történbetett volna, de kénytelen \'olt legjobb meggyőződése ellenére betű szerint az utasitást betal-t!tni! A "Szolgálati utasitás" 28. a szerint «a járőrvezető az előirt szolgálat l'égl'cliajtd-'úé1'l felelős. A "Szervezeti utasitás,' Ól. -a nyiltan kimondja, hogy: «11 csendőr aránt; egyikben nagyobb, másikban kisebb mértékben. Finom emberismeretre van szüksége annak, a ki a jellemek chaoszában képes mag,ít helyesen tájékozni, 8 a ki a képmutatás vastag álarcza alatt képes az igazi képet megalkotni az egyesek jellemeről. Tetteinket gondolkozásunk irányit ja, ennek fészke szolgálatát a fennálló utasilt\sok és e lőjj árói parancsai pedig mindenkor a jellemünkben van. Hogy milyen szerint önállóan teljesiti." szerepe van a tettek világában a jellemeknek, azt fejtegetni.ifindebből J/edig önl.-ént I,öwt!:ezil.-, hog!! ct szu/uálnt,!"lgl'ehajtá.~líé?'t {delős jlí!'őtueze/őnek M::SlÍl'ólagos jogát képezi esetrőt - esel1'e dönteni cl felett, Ilag!! maga bilincscuen e vagy e~t n Járőr tri.i'scí?'a, bizzcl. Hagyjuk meg Mt továbbra is a járőrvezetőnek az önállóságát e kél'désben; bizzuk nyugodtan!i, jövőben is saját belát:isára a saját felelősségére történő szolgálati ténykedés t, a mint el tudott igazodni ezen!'l5 éven át minden járörvezető, úgy el fog igazodni ez után is. szükségtelennek tartom; ki e tárgygyal foglal lwzik, mi előbb reájön ene. Mindezeket azért bocsájtottam elől'e, mert a nyomoz6nak a nyomozások terén nagy szüksége van arra, hogy az egyéni jellem kiabkulását is megfigyelje, ana különös súlyt helyezzen, mert bonyolultabb esetekben ennek figyelmen kivih hagyása meddővé teheti az egész igyekezetet, melyet adott esetek felderitése közben a nyomozó kifejt. Nekünk, e l őljárókna k csak az maradjon kötelességünk Emberismeretre kell szert tennie minden egyes ezutáni'a is, hogy j ó és megbizhatójárőrvezetőket képezzünk és neveljünk, kik át vannak hatva a tudattól, hogy nyomoz6nak első sorban is, ennek pedig melegágya. az állandó megfigyelés és természetesen a foly/onoh ÖIJképzés, saját felelőssljyükrc legjoú b (wltisuk szerint s öndllóan mely bőséges meonyiségl)en adja elénk az kell szolgúlgllt,kat leljesileni - a többi magától jön. anyago I feldolgozás, kihasználás és megőrzés czéljából. Az emberismeret, a tapasztajat és értelem gyarapodásával A nyomozási képesség. h,ta: j'l'es-zly LU1'únd osendőr b adnag'j'. arányosan növekszi]" nem kivánjuk a gyermektől, de követe~iük a korostól. Emberismerettel kell birnia a nyomoz6nak feladata lényegének teljesitésében, czéljainak elérésében s nyomozási rendszerének megállapitásában. A kor öl'egbiti a tapasztalatokat, az önképzés fejleszti az értelmet, e kettő pedig növeli az emberismeretet. A külföldi államok dotectiv osztályai bámulatos eredm~nyeket mutatnak fel, bellyel-közel nálunk is éretnok el tiszteletreméltó eredmények, de ha a nyomozást vezetők végzett munkáját tekintjük s annak minden egyes pbasisát részleteseu vizsgáljuk, tapasztaljuk azt, hogy mennyire okszerűen vezet minden egyes esetnél a nyomozók tudása, szakismerete és széles látköre. Az élet ellát bennünket minimális gyakorlati ismeretekkel, sajnos, egyeseket már ez is elbizakodottakká tesz, de kérdem, az egyszerű földműves ember, ha nem figyeln é meg évr ő l évre az ő kis körében előforduló változásokat s a jövőt ill e tőleg nem a multban történtekre támaszkodna, vajjon vaktában tudna e bármilyen cselekedetében eredményt felmutatni? Nem-e ahhoz

9 1907. ~UguBztus 11. módositja. cselek.edetait, a mit már jónak ta asztalt nem e hajlik szlvesehhen ahhoz "P, adtán hel k. ' a ml mar alkalom-. y~sne bizonyult? Hiszen ha különhöző ember módjara mlllden belyes dolog mellett behúnyt szemek. k~~d::ladlla el, ha nem figyelne meg mindent ha a pe on nem okulna, akkor boldogulása elé oktalanul áthághatlan akadalyokat görditene. ~ogy mik szolgáltat jak akitünő detektivek nyomo. zasanal az eredményt, azt apróbb és lényegtelenebb dolgok elhagyása mellett az ő (elismmjsi képességükven, tel'vs~crü, eljárásukban, higgadlságulrban és (áradhat~tlansagul~ ban találha(juk m eg. Önképzés, tehát lu~lts, cm?ensmel'et, folytono s és állandó megfiyyelés s~ult,e. s::,eles, lá~köl ' és szakismeret után a fentiek a kwgesuto reszet ama lcépességeknelc, melyekkel egy 11yomozónalc bintia kell. Ezen képességek okos és tervszerű felbasznalása már a gyakorlat szüleménye, de kifejlesztésük minden kötelességérzettől áthatott ceendőrnek kötelessége volna, bogy felülemelkedve a közepes és átlagos méreteken. képességeivel utat. nyitbatna magának az elismerésbez és példát állitbatna fiatalabb és kezdő bajtársai elé a követésre. Haladás - korunk jelszava. Haladjunk tehat mi is, és hassa át minden egyes csendőrnek lell,ét ama nemes ezél tüze, hogy tekintélyes h elyet vivjunk ki a magunk részére a külföld nyomozói előtt. Dolgozzunk, félre sohastl álljunk és egész lélekkel a kötelességeinknek éljünk. Ha kiküszöhöli a csendőr lelkéből a közömbösséget, n e mtör ő d öms ége t és fásultságot, melyeknek káros voltara legközelebb reámutatandok, viszont, ha It nemes czél iránti lelkesülést és raj ongást a lelkében meghonositja, megvan az, a mire a legmagasabb el őljáróink is oly nagyon törekszenek, a becsület- és kötel ességé r zettől athatott alap, mely már magában véve is szép reményekre jogosit. KÉPEINKHEZ. CSENDÖRSÉGI LAPOK Lakatos Rózi (a ki va.u). 381 József cso~vai és Barta Barczi Lajos ómányi lakosok megtamadtak s CS~jból, csendőrt megragadták és leteperlll akartak. Csaj bók csendőr támadói kezéből maaát kiszabaditotta és Barta Barczi Józsefet szluonyá~al sulyosan megsebesitette Barta Barczi Lajos a fegyverbasznalat láttára elmenekült, de később a jarur :i.ltal elfogatván, ft bil óságnak átadatott.. Lefegyverezett járőr. Az ungmegyei Antalócz köz Bégbe~, augusztus 4 én este 10 órakor, N,tgy.János csendőr és Peres ó András próbacsendőrből auott járőrt Hludvik Ferencz és két fivére megtámadták és a.imör mindkét tagjának kardját elvették s azzal a próbacsendőrt, fején sulyosan megsebesitették. Nagy csendőr a támadók ellen.. lőfe gyverét használta és Hludvik Györgyöt valamint Polacsek Sándor ungvári lakost sulyosan megsebesitette. A fegyverhasználat után Nagy csend őr a biró lakására ment és ott félelmében agyonlőtte magát. Az eset birói vizsgálat tárgy ává tétetett. A dánosi nyomozás. Ellenszegülés. Nagy-Mihály borsodmegyei községben Heteken at a csendőrs ég nagy része mozgósitva volt julius 9l8 án Jonás AndJ'ás mezőkeresztasi örsbeli csendőr a dánosi vérengzés tetteseinek kideritése és üldözése ~!l. ö rsvezető reudes szolgálat közben a neki elle n szegülő czéljából. De a közönség is szokatlan érdeklődéssel és Uveges Mátyás ottani lakos ellen sznronyát használta, varakozásteljes izgalommal ki sérte a nagy hajszát, mely minel, következtében ez életveszélyesen megsérült, a végeredményében az intézménynek újahb babérokat Czigányok üldözése. A dánosi rablógyilkosságbun termett. Bizonyára nagy érdeklődéss el fog adják. olva- való részességgel alaposan gyanusitott négy czigány, az sóink ez alkalommal közölt képeinket, mely a nagy őket üldöző csendőrség elöl julius 29-én estefelé 3Z hirre vergődött csárda ~omjait. és.. a.n~omozás, valami?t encsencsi hatarban l evő,800 hold területü ej'dőbe menea czigánykisérés egyes Jeleneteit rogzitj meg a belyszwen ' kült, Üldözésülrel!'15 gyalog és nyolcz 10l'ascsendörrel eszközölt felvételek alapján. Csordás Ferencz jál' l1ső rm ester folytatja. Fegyveres csavarg6k felbukkanása. Somogymegye HIREK. Geszt községében, julius ':l8-an bárom fekvveres csavargó (ne m ezigany) nyolcz rendbeli uetörest kiserelt meg. Zsákmnnyuk élelmiszer és egy vasvilla vol t. ~'a r Megtámadott járőr. A borsodmegyei 9mány köz8 é~ tózkodási helyük a geszti erdőség, Elfogatásukra Bezsilla ben julius hó 28-án. a bántapolcsányi orsnek CS~.lbok Klilman főhadnagy vezénylete alatt Osztopán és 1fÚrD)e János csendőr és Danka László próbacsendőrből allott községek be "l4 osendőr összpontosittatott, bucsuügyeleti járőr ét este '/.10 órakor Barta BarCZI

10 382 CSENDŐRSÉGI LAPOK augusztus 11. KÜLÖNFÉLÉK. Érdekes falu. Izland nyugati partjain.~ 200 év~s Carracsösz falunak mind a tizenhét háza hajoroncsokbol van összetákolva, melyeket a vibar hordott oda. Izla~d szigetének más nevezetessége is van. A kertek és, mezok kerítése azoknak a hajóknak a farakományalból áji, me Iyek Izland partjain tönkremeu~ek. Van.. kert,,melynek egész kerítése drága mahagomfaból vau osszetakolv.a. A tizenhármas szám. Csudálatos dolog, hogy meg a mai nagyon Jelvilágosodott korban. is babonásak az emberek, sőt még ol yanok IS, a kiknel ~ babonár~ való hajlamot műveltségüknél,fogva al!/f.tetel.ezhetnok Jel: Hogy ez így van, bizonylt!a a p.árlsl.flgarou czlmu uj ság, a mely egyik legutóbbi számaban kedves aprós~got mond el erre vonatkozólag Constansról, a konstantmá polyi franczia nagykövetről Constans egy izben egy.e l ő. kelő barátjához volt hivatalos vacsorára. Ép a ~lkor asztalhoz akartak ülni, a nagykövet észrevette, hogy tizen hárman vannak. Önkéntelenül is nyugtalanság fogta el és a háziasozonynak meg is mondta, hogy mi annak az oka. A háziusszony, a ki nagyon felvilágosodott, művelt nő volt, nevetve csapta össze kezeit. - Hogyan -. mondta - ön, a művelt férfi is hisz az ilyen dolgokban? Sajnos, így van a dolog, - hangzott a válasz. Nem mond hatnám ugyan, hogy babonás vagyok, de - Istenem, már oly sok csodálatos dolgot láttam életemben, hogy... Csodálatos dolgokat1 - szakította őt félbe a házi asszony. Mondjon el hát egyet. - Oh, nagyon szívesen, akár többet is, _. felelte Constans. - Nem is egyszer, ha nem sokszor előfordult már, hogy tizenharman ültünk az asztalnál. Én mindig észrevettem ezt, de nem szól tam, nehogy esetleg elrontsam a többiek jókedvét is. Azt azonban megfigyeltem, hogy az ebtélyt k övető napon rendszerint valami szerencsétlenség érte a házi asszonyt. A nagykövet látszólagos egykedvűséggel mondta el ezt; de a háziasszony nem nevetett többé, hanem a helyett addig halasztgatta a vacsora megkezdését, a míg akadt egy tizennegy.edik vendég is. Kámforevők. Londonban új divat kapott lábra megint: a kámforevés. Egy ujság mesél erről szép dolgot. EgYI'e nő a kámforevők száma, úgy hogy ma már aggasztó kezd lenni. Dél Amerikából, abol a láz ellenszere a kámfor, kel'ült Angliába ez a szokás.. Tejben, kloroformmal ke. verve, vagy vízben, pilulákban, esetleg ópiummal eszik a kámfort, sokan azonban úgy rágcsálják Bzét szájukban. A. kámfor, akár a többi méreg, kis dózisokban jótékony hatásu. A szellemet élénkíti, kellemes izgalmakat okoz s bizonyos nyugodt lelkiállapotot kölcsönöz az embernek. De később t",ljes levertséget idez elő. Ha szenvedélylyé fajul, valósággal undorodást idéz elő az élet iránt s általános bénultságot okoz. Szerkesztői üzenetek. Névtelen levelekre, továbbá a szolgáhtl.tal kapcsolatos kérdéselr)'e a szerkesztőség nent válaszol. V. cseudó... A bábjáték módjai az J!)()1. évi augu.ztus h ó 4.ón kelt SZl1,lllll belüg;ynünis7.teri rendeletben leirva nincsenek. A rendelet R. -a szerint Nem adható mv,ed/ly "Italithan oly J~télí; uzésére, melyoél a vú.llajkozó pé~z. vagy t:1rgynyeremény kilitasba helyez"sével kelti rel a közónséa játékszenvedélyét... frovlíbljá... ~m int a S7.egéllyelJb SOTSll t~dtl.tln,n nép.kizrákloíloyolására u-ányul6 szereocsojátékok, tilosak : l. háb (hordozha.m). teke báb, '1. golyó, szines golyó, ii. balta, szines baba, 4. 1II00ilOO, 5. marinndli, G birbics, 7. ezéidolhír (kör, karika vagy JelJlez('zéldobás), 8. szid (Farbonspiel), számozott szin ós az "zekhoz hasonló természetű egyéb játékok.. 1'ebát vélemé. oyiink.zerlot a bábjátéknak akár egy, nkár töhb bnbi",,1 való üzés~re II rendő"; batóság engedélyt ad,;,' nem jogos.~lt. A ne~ tiltott mutntvány ok engedélyezésere kulonben.. egyedu! ~ rend~n {~~:~~á1ri~~1 :~i~' ;sllné~~p::g~~~~ez;ó~~e~e!~~.to{l~~~ :tz S:;D~tf~~~ ~~~á~~~t~i!~t~j~~:~~f~~:!~i :n~:~t!~rm~~~~~\:~:'~l~~a:l(~\t'lvj~ ~1~~ ;'aló ljivatkozássttl, szere~csejft.té~ üzéséér~1 az engedélyt kh~llitó batóstígook feljoloutejldllk, u mmek al apj IlU II hatóság tőlnk II kiadott engedélyt VISSZaVonju. P. H. Ügye a honiédeimi miniszteriumbnn u;ost vad. elidtú- ~i~~kal~\i~~~~k ~~~~tl~:~zlee;~r~:~v~.ak kj:~f6a~z fo~~~:~aié~ oye. ügyben adunk választ. A beküldött 10 filléres lielyogót vissza nom küldheljük így az alapu nkhoz csatoljuk. Ö"s Kúla. Juliusban Palóezi Mihály őrmes ter nyert UJegbizató..t. L. V. Kiskunlaczbáza. Az előléptetés közlé. e aonak idején elnézésből maradt el. E """munk!>au közöljül" HOnHtk\füJgyi 7.sanlln.l'. Olva.ssa.. el az ált,. s~o lg. hatíl~ o~.,-ányokhoz kiaclot!, Pótlék> XI.'T. fejezetének 6. es. ~. pontja,.t, valmniut az ill. szabályzat 42. ~-"t és m egkapja a J",' ant fol nl,, gositást. K~ örnlcster. A járásparancsnoksig vezetésé\~el ru.egbizott 6rruester II saját l<iihségéo heszerzendő hosszu ka.rd \'iseléeára. a llonvéuelrni millü,zteri rendelet ala,pján jogosnit. J<lils alti"zt. Szolnok. Legénységi állományú egyéook I{ropatseh.k tíll'kllrauélyt nem kaphatnak, mort a.zok egy vitllaiko zódalc lesznek eladva a~on kikötéssol. hogy azok általa csalt az ol's7.6g ha.ü~r8in kivül lesznck értékesit }J~ tök, nehogy a re~y\'e;rek rt.? országijan 8z{'LhnrczoltaR~ano.k és YIsszaélésekre nylljtsunak alkalmat. J. J. Pch idéki. L C"imzete. tizedesi r endfokozatot. 2. E tekintetben a folyó rl'i 77~1- - l6. számu honvédelmi minisz tesi rendelet 1:1. bekozdó.e világosa.n intézkedik, " mely szorini az új, ends... ti gnzdójkodús éjetbeléptekor a fölöslegre a része seknek igen is van igényük S. S. örsvezető. A polgári államszolg,uatból visszalépett csendőrségi egyén, az ijletékszabítlyzat pontjának e185 be kezdéso értelmében a szolt:ájati pótdijra nom tarthat igényt. Ugyancsak az illeték.. ab;,jyz!\! d. pontjának l. hekezdése ertelmében az első tömegbelétre sem tarthat jgéu)'t, mert leszetelósekor tömegjárandúságát megkapta s újbóli vissza vételekor ismét tömegjogosulttá. vált. Rangszárua a keri.ileti pa. r "ncsnokságnál lévén u yilvántartva - itt ismel'etlen_ J. M. örsvezeí5. I. A esendő," járás- és törzsőrm terek részére még a ho folyamán szintón rends~eresítve lesz. ~. Az örsparancsnok, ha nös, ha nőtlen, a gazdálkodási könyvet, a jelzeit pótlék X1V-I 5. pontj a alapjúd köteles al.irni. lu. M. hatnrs7-éli örsvezo;ő. Az ruaptől<e egy \ljauh miniszteri rendelet alapjúu koron,íhru áilapittatott ",eg. Az első felszálllolás alkalmávul a vngyodfejesjeg a részesek kö:&ött fol~ osztandó, a később llintatkuzó nyel'erég azonban akisclott.p()tléko 31. pontja értelruébon nem osztható fel, hallem a 3~. pont. bim megjelölt czéll'u, fol"ji~a])dó. Az ú.l1alldó nyereség a napi betét <oükk.utásét vonbatja maga után. ilásd, potlék.. XIV- 8. pont ~. uekezdósét). Az ala['lőkét még be nem fizetett egyén 8 vagyo".lső relosztásáuál jutalékban csak az általa bea'etett tökeös8zeg arán.vú1)i\u ft'flzofúthetú. Májusfa. Az il Felsége :l.ltal u1egkoronlíztatáaának tll. él" fordlllója alkahuából adoh alonestia a < édkülolezett.":; teljesitése elöl luegszökött llfidkiitele;elu-e liem t.,jed ki. Azok kűl. föld"ől való visszatérj\sük e"otén besoroztatnak. J. 1). örsvozew B.. földvár. A bekiildött talányolmt köszönjük, l1óháoyat alkaloluadt,ín felll. znií.lllnk B. J. ez őrmost,er. A nj'omoz{lsi esetot némi :itdolgozú.ssa! legközelebb közölji)k. Csak dolgozza rol a többi eseteket ir. Ha Juegfelelök las7.j1ek, szíveson közöljül>: n.zokat is. I..Iörincz ~ános örsvezc'tő. J\:ivánságához képest cl la})1ll1k 2~1. számába,n kozölt o/gsilko~f'á.g vagy öngyilkosság. czimö. czikkro vonatkozóla.g o helyon közöljii k, hogy ön ahban az idjbell Oro~. házá.n nem örsparaucanoli:, hanem csak IL nltíszt, ojt. A többl hejyo ~ hit e ui ~ivó.l)t körühn én~yek ] é Dy~gt ele nek lévén, ezek be. lyesbité.ét föló sloge.oek tartjuk..t. Z. S. I. N,em kivántatik külön i,kolai képzettség. ~. A" előll't ezakvlzsgak lotot. le után elnyorheti. 't'. J. csondőr. Ha ozolgálntra alkalmas, felveszik újból, de sz?lg~lati ideje csakis az,íjalbi szolgálatba lépés napjától szá. ~~~at~~;" 2i ~~e:z~~lit~~~"6tleuül lóp be, az előbbi.zolgálati

11 1907. augusztus 11. =z... -==.:=_.- ===--=-~..:;:::::::::: 9SENDÖRSÉGI LAPOK HIVATALOS RÉSZ SZEMÉljlTJ: ÜGYEK. Kineveztetett ; óvi augusztus hó l ével : Egyrd József, VI. BZ. csendőrkel'ületl)eli százados szombathelyi Bzárnyparancsnok. pót8 zárnypal'ancsnokk~ a Ill. sz. csendőrk erületljez: Budapestre. Megbizatott : évi augusztus hó l ével: (;risjlrlr József. IV. sz. cse ndőrk e rületbeli hadapród tiszthelyettes, a IL sz. cssndőrkerületbe valo áthelye. zése mellett. az ujmoldovai szakaszparancsnokság ideiglenes vezetésével. Beosztattak : évi augusztus hó l ével: I lu/ján Endre, lli_ sz. osendőrkerületbeli százados, pótszárnyparancsnok, ezen alkalmazása alól való fel mentése mellett a bejügymi~isztel'ium csendőrségi osz tályának állományába, a III. BZ. csendőrkerületnél lét számon felül vezetendő; tová bbá: nuscl/el Lambert, IV. BZ. csendőrkerületbeli főhaclnagy ker ületénél létszám felett való vezetése mellett a bonvédelmi miniszterium 16. osztályának állományába. Átheh eztettek : évi augusztus bó l-vel : Némel!ly Ferencz, a li. sz. csendőrkel'ületnél létszámon felül vezetett s II honvédelmi miniszterium 16. osztályába beosztott százados, jelen szolgálltti alkalma zása alól való felmentése mellett a 1'1. sz. csendőrkerületbe. szárnyparanesnoki minőségben: Szombat h elyre; N észcíros Iván, VIII. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, nagybányai szakaszparancsnok, hasonló minőségben a VII. sz. esendőrk61'ületbe: Brassóba; [{UI10S Béla, II. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, uj moldovai szakaszparancsnok, hasonló minőségben a VIli. 8Z. csendőrkerül etbe : Nagybányára. :Márton csendőr, 1 L SebeslyJn Gábor csendőr cz. örsv., 12. Fii/'edi László csendőr ez. örsv., 13. ITndics György csendől' cz. örsv., a. Erdél!!i János C!mndőr cz. örsv.. ls. Tóth György csendőr cz. örsv., 16. GOII/.bolai János csendőr, 17. Gl'ünl'alszky Károly csendőr, 18. Szel/t,)liklás!! János csendőr CZ. örsv Hn,.cú Ferencz csendőr cz. örsv., 20. C;intler János csendőr cz. örsv l,-apul5i István csendőr ez. örsv., 22. Oszolyi István csendőr cz. örsv., 23. Matlyok Emil csendőr cz. örsv Szerző Gábor csendőr cz. örsv., 25. Kincse, Gergely l ovascsendőr cz. örsv., 26. Rácz István csendőr, Okiratilag megdicsértetett : II m. kir. honvédelmi miniszter ur részéről: 27. L. EOI'ács István csendőr cz. örsv., 28. Málulic", Imre esendőr, 29. Zwla Ádám csendőr cz. örsv., 30. lyajcsa Imre csendőr cz. örsv., 31. Soó.~ János csendőr Xillich Pál, III. sz. cs endőrkerületbeli őrmester, egy ez. örsv., 32. Mészer József csendőr, 33. Dobi Istvao tüzoltónak saját testi épségének veszélyeztetésével II csendőr ez. örsv., 34. Cseh Déncs csendőr ez. örsv., tüzhalálból való megmentéseért. 35. Kellesi Gábor lovascsendőr cz. örsv., 36. l\iss Kál mán lovascsendőr cz. örsv., 37. T'inczc Vandel csendőr Nyugállományba helyeztettek: cz. örsv Kio/'ún Oktávián csendőr, 39. Orbdn János csendőr cz. örs v., 40. Pál József lovascs end,őr évi augusztus hó l-ével:... oz. örsv., 4 L Dobos Dlés csendőr ez.,örsv., 42. Al'S Miklós Péter, m. kir. Ili. sz. csendőrkerületb.eh Jarásőrmester, a megejtett felülvizsgálat alapján. mmt Sándor csendőr, 4:,. Szenlei István csendőr cz. örsv., «rokkant, mindennemü népfelkelesi szolgálatra is ajkai. matlan". Választott lakhelye: Sásd. Kiss Károly. VII. 8Z. csen dőrk erü l etbe li jár ásőrmes. ter, a megejtett felülvi zsgálat alapján, mint «rokkant népfölk elési fegyveres szolgálatra is alkalmatlan". ' Választott lakh elye: Marosillye. Delik József, V. sz. csendőrkej: ül etbeli járásőrmester a megejtett felülvizsgálat alapján, mint «rokkant luin~ dennemü népfelkelési szolgálat,ra is nem alkalm~s". Választott lakhelye: Garamszentkereszt. Előléptettek : J 907. évi augusztus hó l -ével ; {{uili!.. Vendel, V. sz. csendőrkerületbeli csendőr ez. őrmester, örsl'8zető czimzete~ őrmester'ré'!{o l'ácl) Mór, Csapó János és fii,s(ös F~rencz V. sz. es julius hó 25 ével: _ S~(/kdl Károly, KulaIla István, Kenyer'es Kálmán,.l\arsai András, f{"v(k~ Sándor, Sal1uli Benjámin, Hat, lo s Márton, Éherl Kálmán, lvjolnál' Gábor, Eicher' lili haly, Sle/'lik József, Fejő' Lajos, Sümegi Kálmán. Sándo/' Gábor és Németi/ József, VIII. sz. cse ndőrk e riiletbeli cz. örsvezető IL altisztek, l'al6sáyos ör.s"eze lőkicé; az altiszti vizsgft sikeres letétele után április hó ;3 ével és a következő rangszámmal : L Dömötör Gyula csendőr ez. örsv., 2. Galali/vosi Péter csendő r, 3. Békési Mihály csendőr ez. örsv., 4. Rayó Flórián csendőr cz. örsv., 5. MÓIIi Albert csendőr, 6. Golyál1 József csendőr cz. örsv., 7. Vass József csendőr cz. örsv., 8. Timá~' Kálmán csendőr ez. örsv., 9. Szobosz7oi Dániel csendőr ez. őrsv., 10. 2'homu

12 ::184 CSENDŐRSÉGI LAPOK au g u sz tus-l~ A m. kir. belügyminisztel' urnak, junius hó B-én kelt 60690/VI-a számu engedélye alapján, G!lU - kin Radováu. III. sz. es8ndőrkerületbel i csendőr vezetéknevét "Győr'i" -re; az évi junius hó 20 án kelt.:'1112 VIa számu engedély alapján pedig Bar'bu Viktol', VIr. sz. csendőr kerületbeli próbacsendőr családi nevét «lj-i'iissói'-ra változtatta, Háza.sságra léptek: Háromszék vármegye nagyajtai szolgabü'ói bivatalánál az irnoki állással járó teeudők elsajátithatása végett, nevezett vármegye alispánja egy altisztet óhajt próbaszolgálatra alkalmazni. Az irnoki állás valószinűleg év január bavában fog megüresedni. Föltételek: magyal' nyelv ismerete szólan és irásban. Négy középiskolai osztály. Fizetés korona és Nagyajtáu 300 korona lakpénz, Erről a,z igazolványos, valami!1t ft tényleges szolgálatuk 12. évében álló altisztek oly hozzáadással értesitenclők, hogy a meunyiben a nevezett hivatalnál próbaszolgálatot telj esiteni hajlandók volnának, arra legkésőbb folyó évi augusztus 31 ig jelentkezzenek. Egyuttal a honvédségi Rendeleti Közlönynek évi április hó :!9-én megjelent,szabályrendeletek. 14. számában 38:33. elnöki szám alatt közzétett körrendelet előnyeire is Jigye lm ez tete nclők. 9227:3/20. sz julius Ilor/'á/h József lovascsendőr cz. Öl'SV., 45. Vereb PÁLYÁZATOK. László csendőr cz. ör8v., 46, Szenilcl' László csendőr Egy irnoki állás a nagyhalmágyi járásban. Fizet~,s ez. örsv., 4 7. lyyikus Mibály lovasesendőr cz. örsv., 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szoban és irás ban. Négy középiskolai osztály. Arad vár 4,8. Röklrer'/ Sándor csendőr ez. örsv., 49. Szabó -Tere miás lovascsendőr cz. örsv., 50. JIlerkol's:::ky András megye fő i spánjához czimzett kérvények Arad vármegye csen dör ez. örsv., 51. Gycne Pál, csendőr cz. örsv., és alispánjáboz évi szeptember hó 15-ig, 52. Takács István lovascsendőr cz. örsv., it III. számu csendőrkerület ájiományában, czúnzetes öl',q'eze/ö II. Egy járulnoki állás a d. lapaczi járáshatóság.náj. Fizetés 14,00 korona. Lakpénz 300 koroua. Horvat nyelv uli i,~z/ ekké. szóban és irásban. Kezelésben való jártasság. Kérvények Lika-Kl'bava magye föispánjához (Gospié) Katonai szolgálati,jellel ellmtatott: évi augusztus hó 27 ig. F'ii!öp Lajos V. sz. csendőrkerületbeli csendőr ez. Egy iskola szolgai állás a Fröbel-féle (VI. ker. állt örsvezető, évi julius bó lo én a legénységi IL tanitóképző intézetnél. Kezdő fizetés pótlékkal 700 IWl. osztály u katonai szolgálati jellel. Természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Ipari képzettség előnyt nyujt. A vallás- és Névváltoztatás. közoktatásügyi miniszterhez czimzett kérvények a Fröbel féle (VI. kel'. áll.) tanitóképző intézet igazgatóságához évi augusztus hó 25-ig. Egy központi hajdui és esetleg egy j ár ási panduri állás Kolozs vál'megyén~l Kezdő fizetés 600 korona. Lakpénz 176 korona. Magyar nyelv szóban és iráshan. Iüirvények Kolozs várme~ye ajispánjához 1V07, évi augusztus hó 25 ig. Két központi szolgai állás Abauj Torna vármegyenél Fizetés 600 korona. Lakpénz 200 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Tót 6t'ál'i Lajos, V. sz. csendőrkerületbeli örsvezető, Donyáli nyelv beszélése e l őnyt nyujt. Kérvények Abauj-Torna Ilouával, HJ07. julius hó ~2-én, Szombathelyen; vármegye alispánjához r9g7. - évi szilptember bó 2 ig. Pál Lajos, VIli. sz. csendörkerületbeli cz. ől'mester, Egy gépkezel6i és egy portási, illetve házmesterí JJagyal' Annával, jujiur 9 éu, Rakamazon; teend6kkel megbizott szolgai állás a budapesti PaAteur-intézet és kórbáznál Fizetés pótlékkal 1000, illetve n njdo8!í Imre, VIII. sz. csendőrkerü l etbeli ez. őrm es ter, Má/hé Etelkával, julius bó 9 éu, Ó fazekas varsándou. Értesités. 700 kotöna. RuhaiJIetmény 100 kol'ona. A szolgai állásnál szabad lakás. Magyal' nyelv szóban és irásban. Számolás. A gépk eze lői állárnál megfelelő k~pzettség. Kérvények a budapesti Pasteur intézet és kórház igazgatóságáboz ó"i Qogusztus hó :l1 ig. Egy fogházfelügyel6i állás a kaposvári törvényszéki fogbáznál. Fizetés pótlékkal 14uO korona. Természetbeni lakás. Magyar nyelv s7.óban és irásban, Négy középiskolai osztály. Kérvények,a pécsi kir. főügyész~ég. hez évi augusztus hó 30 ig. Egy hivatalszolgai állás a rétsági járásbiróságnáj. Fizetés pótlékkal GOO korona,. Lakpénz pótlékkal 1 GO korona, vagy természetbeni lakás. Ruha,illetmény 100 korona. vagy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irás ban. Kérvények a balassagyarmati törvénysy.ék elnökéhez évi augusztus ~ó 29-ig. Egy hivatalszolgai állás a satoraljaujhelyi pénzügy igazgatóságnál Fizetés pótlékkal GOO korona. Lakpénz pótlékkal 180 korona. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és írásban. Egy évi ideiglenes alkalmazás. Kérvények a sátoraljanjhelyi pénzügyigazgató sághoz évi augusztus hó 20-ig.