TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése
|
|
- Csenge Bognárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
2 Az előadás témakörei A turisztikai termékek tervezésének elméleti alapjai Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc Operatív szinten jelentkező menedzsment feladatok A termék mint a szükséglet kielégítés eszköze A szolgáltatás, mint a szükséglet kielégítés eszköze, a szolgáltatások csoportosítása A termék és szolgáltatás versenyképessége
3 Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet. a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye. A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja). Az ellátási lánc a vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükségletkielégítése érdekében. A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető. A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezzük. A kooperáció az érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak. Az integráció lehet horizontális és vertikális.
4 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer A termelés fogalma A termelési folyamat tényezői a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás, raktározás, a javító, karbantartó tevékenység, továbbá beletartoznak azok a természeti folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak. 1. Műszaki tényezők 2. Fizikai tényezők 3. Kémiai tényezők 4. Biológiai tényezők 5. Humán tényezők a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás előállítást egyaránt érjük.
5 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Termelőrendszer A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között. A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a termelési folyamat, mint rendszer tényezőit. Forrás: saját szerkesztés
6 Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei Forrás: A szerző saját munkája
7 Menedzsmentfunkciók A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén Termeléstervezés Termelésellenőrzés Termelésirányítás Az operatív szinten jelentkező menedzsment funkciók Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre). A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak. A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik. A funkciók célja alapvetően üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása). A kockázat, a bizonytalanság kicsi. A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól algoritmizálhatók. Termelésszervezés Forrás: saját szerkesztés
8 A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései
9 A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb kölcsönhatásai
10 A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze A termék lehet; fogyasztási cikk, termelési eszköz. A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke. A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek, A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék. Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.
11 A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze Főbb sajátosságai Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására. A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől. Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást. Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.
12 Az új termék fejlesztésének folyamata Forrás: saját szerkesztés
13 A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).
14 A szolgáltatás
15 A szolgáltatások csoportosítása A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód Kézzelfoghatóság alapján Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet Eszközorientált Emberorientált A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet; Piacositható szolgáltatás Nem piacositható A termeléshez való viszony alapján Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul A fogyasztóhoz való viszony alapján Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások A szállíthatóság alapján Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások Nem szállítható szolgáltatások
16 A szolgáltatási tevékenység alanyai Forrás: Chikán (2005)
17 A termék és szolgáltatás versenyképessége Forrás: A szerző saját munkája
18 A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői Forrás: Porter (1980)
19 2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában. Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység. Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől. A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre. A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.
20 A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges: A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket. A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek. A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek. A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.
21 A turizmusfajták csoportosítása Az egyes turizmusfajták lehetnek belföldi (hazai), és a külföldi vagy más néven nemzetközi turizmus. utazás célja alapján motiváció jellege szerint : fizikai pszichikai eltöltött idő alapján vakációs és hivatás turizmus a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a üdülő-, az üzleti- és ún., közös érdek alapján történő turizmus. Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra), egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról
22 A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai Forrás: Lengyel (2004)
23 A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)
24 A Maslow-i szükségleti piramis Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985
25 A turisztikai kereslet fő formái Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban, és az utazási intenzitással jellemezhetőek. Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak. A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet. Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős, kiváltképpen a motiváció területén.
26 A turisztikai kereslet fő jellemzői A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb választási lehetőségek mellett. Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján. A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete. A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető. Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.) Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.
27 A turisztikai kínálat jellemzői A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök, önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát
28 A turisztikai kínálat jellemzői Megközelíthetőség, megtalálhatóság Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz
29 Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei Az attrakciók ingyenessége, illetve fizetős jelege Közvetlen források Belépők Kormányzati, önkormányzati Adományok, Tagdíjak, Baráti kör támogatása, Alapítványi támogatás, Szponzorráció Az attrakcióhoz, Parkolási díjak, Irodabérlet, Fotó/videó engedély Szálláshelyek Fizetővendéglátás, Szállodai elhelyezés, Terület/épület bérbeadás Tartósan; sport, camping Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató Vendéglátás Interpretáció Események Étterem, kávéház, Rendezvény. Vállalati programok, Konferenciák Továbbképzések Útikönyv, egyéb kiadvány Vezetett túrák, Hanganyag, Filmek, diák, Modellek működtetése Fesztiválok, Vásárok, Koncertek, Színházi előadások, Kiállítások, Sport rendezvények Történelmi játékok előadásai Kiskereskedelem Ajándéküzlet, Postai, internetes eladás, Franchise, Attrakción kívüli üzlet, Pénzváltás
30 A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék! A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg A turisztikai termék főbb összetevői a vonzerő, v. attrakció, megközelítés lehetősége, eszköze, a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.), a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások, turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása
31 A turisztikai termékek általános jellemzői Nem kézzelfogható: álmot vásárolunk, és élményt kapunk. Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő Veszendőség jellemzője Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése Szezonalitás problémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző: a kifejlesztett termékek lemásolását nehéz megakadályozni Megoldás: a marketingstratégia helyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsment eszköztárának megfelelő működtetése
32 Turisztikai vonzerő (attrakció) A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál, A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő) Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval. Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére, kipróbálására ösztönöz. Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti képződmény
33 A vonzerők főbb csoportjai ideografikus - kognitív (észlelési) megközelítés, kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta, jellegük alapján: események és helyek, valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetéses attrakciók tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter) illetve lineáris (vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók
34 A vonzerők főbb csoportjai II. helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók: milyen körből képesek azok turistákat vonzani attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján: magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást. a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis, konkurencia-analízis, elért vendégforgalom
35 A szolgáltatástermék áru jellege Jobber (1998) alapján a szerző
36 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985): H (Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó, Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás, Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!), egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében, személyek kiválasztása kiemelt fontosságú!
37 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv I (Intangibility) - nem fizikai természet nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!) a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.
38 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv P (Perishability) nem tárolható a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható (mosoly, naplemente), nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is, a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le, a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak a termeléshez viszonyítottan magas kapacitás lekötéssel érhető el. a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.
39 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv I (Inseparability) elválaszthatatlanság a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok, egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében, a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása: térben és időben nem különülnek el, a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést, nincs lehetőség a selejt kiszűrésére. a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.
40 A szolgáltatástermék folyamatjellege
41 A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és sajátosságok
42 A turisztikai termékek tervezése A piaci részesedés piaci növekedés (BCG) mátrixa Forrás: Chikán (2008)
43 A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix Külső tényezők a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága, a piacra lépés korlátai, az elérhető jövedelmezőség, a szokásos technológia, munkaerő kínálat, környezetvédelmi kérdések, politikai, jogi kérdések. Belső változók elért piaci részesedés, marketing színvonala, K+F kapacitás, minőség, megbízhatóság, pénzügyi erőforrások, vezetés színvonala, stb. A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!
44 Elemzési módszerek PIACI VONZERŐ VERSENYKÉPESSÉG PONT legkevésbé vonzó súlyos versenyhátrány 1 kevésbé vonzó mérsékelt versenyhátrány 2 közömbös azonos versenypozíció 3 mérsékelten vonzó enyhe versenyelőny 4 rendkívül vonzó jelentős versenyelőny 5
45 A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja Turizmus- típus portfólió mátrix Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix Forrás: Lengyel (2004)
46 A turisztikai fejlesztések fő irányai A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.
47 A termék életgörbe-elmélet koncepciója Forrás: Barakonyi,1999
48 A vállalati tervtípusok főbb összefüggései Forrás: Zilahi-Szabó, 1990
49 A stratégiai tervezés folyamata Forrás: saját szerkesztés
50 Az éves terv főbb összefüggései Forrás: saját szerkesztés
51 A stratégiai terv főbb célkitűzései Forrás: saját szerkesztés
52 A stratégiai terv főbb célkitűzései Stratégiai cél: A minőség elvén alapuló, a speciális adottságok felhasználására épülő gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság biztosítása mellett, a lakósság életszínvonalának emelése és stabilizálása, valamint a mások számára is vonzó élettér kialakítása érdekében Átfogó cél: A régió versenyképességének további erősítése és fenntartása. A társadalmi kohézió erősítése. Specifikus célok: Innovatív és versenyképes gazdasági struktúra kialakítása Fenntartható életminőség feltételeinek megteremtése Humán erőforrás fejlesztés Prioritások: Gazdaság- és turizmusfejlesztés Humán és települési infrastruktúra fejlesztés Környezet és közlekedésfejlesztés
53 A terméktervezés folyamata, szakaszai
54 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus stratégiai helyzete hazánkban Erősségek - kedvező földrajzi helyzet - táj változatossága és szépsége - a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon - jó talaj minőség - egyelőre szabadon használható erdő- és földutak - a magyar lovas nemzet hagyományai és híre - a szolgáltatás árszínvonala - kitűnő ár-minőség arány - a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása - kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége - a külföldiekben kialakult Magyarország-kép
55 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (2) Gyengeségek - a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok (eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás) - lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet) - idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya - Niche marketingre épülő termék - nyelvtudás hiánya - biztosítások megoldatlansága - a szakmában tapasztalható összefogás hiánya - kiegészítő programok hiánya - központi támogatások hiánya - pályázati lehetőségek elégtelensége - országos lovas túra útvonal térkép hiánya - nem piacorientált termék és kommunikáció - minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön - tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai - lovas turizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai
56 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (3) Lehetőségek - turisztikai szezon nyújtása - összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva övelhető a tartózkodási idő - a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége - Európa szerte hiányzó termék kifejlesztése, piacvezető szerep elnyerése, - belföldi turizmus élénkítése - növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön - növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére
57 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (4) Veszélyek - szigorú erdő- és természetvédelmi törvény - a lovas szakma összefogásának hiánya - magántulajdonba kerülő erdő- és földterületek - a kapcsolódó adórendszer kiszámíthatatlansága /jelenlegi ÁFA- kulcsok magasak stb./
58 A lovas turisztikai kereslet elemzése Fogyasztói piacok jellemzői. Versenytársak jellemzői. Divat. Ismertség és megismerhetőség. Nemzetközi kitekintés A belföldi kereslet prognózisa
59 A lovas turisztikai kínálat elemzése Kínálatelemzést a vonzerőkkel érdemes kezdeni, első lépése az értékelésbe bevont terület vonzerő-jegyzékének összeállítása, létező és potenciális vonzerők, a nyers jegyzékben szereplő vonzerők minősítése: Terhelhetőség-értékelés. A kritikus értékek és tényezők fenti meghatározása Kategorizálás. A vonzerőket mindenekelőtt célszerű fő- és alkategóriákba sorolni, viszonyítani kell azokhoz az igényekhez, amelyek kielégítésére a vonzerőre alapuló termékfejlesztés irányul Állapot-értékelés. Az egyes vonzerők állapota alapvetően befolyásolja a hasznosításhoz szükséges fejlesztések költségeit Potenciál- (hatókör-) értékelés: a várható hatókör felbecsülése egyrészt utal az attrakciót érő majdani terhelésre, másrészt jelzi a kiszolgáló létesítmények és a kiegészítő szolgáltatások kapacitásával kapcsolatos igényeket; Sérülékenység- és fenyegetettség-értékelés. A sérülékenység és a fenyegetettség szorosan összefüggenek egymással, a fenntarthatóság szempontjainak messzemenő figyelembe vétele (szakvéleményt) Hasznosítási korlátok és indikátorok megállapítása: figyelembe kell venni a tervezés során.
60 A helyzetelemzés során, hangsúlyosan kezelendő tényezők Humán erőforrások. Megközelíthetőség. Meglévő szolgáltatások. Infrastruktúra.
61 A kínálat és a kereslet elemeinek összekapcsolása Túralovaglás A terápiás lovaglás Lovas íjászat Fogattúrák szervezése Lovasbemutatók Lovardai szolgáltatások
62 A megvalósíthatósági tanulmány Lovas turisztikai központ a lovas turizmus és gyógy turizmus szolgálatában A projekt célja A célok számszerűsítésének indikátorai
63
64 A Lovas turisztikai központ tervezett kapacitása illetve erőforrásai
65 A termelési és értékesítési terv
66 A Lovas panzió erőforrásai: Lovak tervezett kapacitása /óra/ Szállásadás /vendégéjszaka/ Sétakocsikázás /óra/ Lovas túra /túranap, ill. túra db// Rendezvény /db/ Vendéglátás /Ellátási nap/ Vendéglátás /Adagszám/ Munkaerőlétszám /Állandó alkalmazott/: Ügyvezető igazgató: 1 fő Panzióvezető: 1 fő Recepciós 1 fő Étteremvezető/konyhafőnök 1 fő Felszolgáló 2 fő Szobaasszony/konyhai kisegítő 2 fő Lovas szakember 1 fő Fizikai dolgozó/gondnok 1 fő Takarítónő 1 fő Összesen: 11 fő *
67 A pénzügyi terv, az árképzés elméleti háttere
68 Alapadatok
69 Megoldás
70 Profitorientált árképzési technikák
71 A lovas szolgáltatások árképzése
72
73
74
75
76
77
78 A versenyképes desztináció
79 A desztináció térbeli lehatárolása
80 A desztináció termékének versenyképessége
TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenTurizmus rendszerszintű megközelítése
01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek
VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenMarketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat
RészletesebbenENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)
A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenSzolgáltatások tervezése I.
Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenTÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenEmber a tájban A balatoni turizmus aktualitásai és. The Wine Lab Taste & Create Workshop
Project number: 575782-EPP-1-2016-1-IT-EPPKA2-KA Ember a tájban A balatoni turizmus aktualitásai és The Wine Lab Taste & Create Workshop A Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakmai rendezvénye 2017. november
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA turizmus rendszere 6. p-marketing
A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenTÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenKörnyezetelemzés módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenÜzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások. Üzleti terv főbb szerepe Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Üzleti tervezés II. Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Üzleti terv főbb szerepe Főbb célok, tennivalók kijelölése (sikeresség) Főbb területek feltárása
RészletesebbenVállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ
Vállalkozás gazdaságtan 2015-2016 TAVASZ A vállalat piaci aktivitása. Marketing A vállalat tervezési célrendszere A vállalat küldetése Stratégiai célok Stratégiai szakterületi célok Operatív célok A vállalat
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenA FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenSZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser
SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,
RészletesebbenInformatikai statisztikus és gazdasági tervező. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező
1183-06 és jogi ismeretek A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenFelsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák
Felsőfokú (C1) KITEX nyelvvizsga - Vizsgatémák A felsőfokú nyelvvizsga írásbeli és szóbeli feladattípusainak eredményes megoldásához az alapfokú és középfokú nyelvvizsga általános és szakmai témakörein
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenII. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
Részletesebben1. előadás A MARKETING FOGALMA, SZEREPE, FEJLŐDÉSI SZAKASZAI, A MARKETING HELYE A TURIZMUSBAN. Somodi-Tóth Orsolya tanársegéd
1. előadás A MARKETING FOGALMA, SZEREPE, FEJLŐDÉSI SZAKASZAI, A MARKETING HELYE A TURIZMUSBAN Somodi-Tóth Orsolya tanársegéd MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET Mai kérdéseink TUDÁS A SIKERHEZ 2 2 1. Mi a marketing?
RészletesebbenVENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek
VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenM SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG Üzletviteli tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás PR, kommunikáció tanácsadás
M SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG 70.2 Üzletviteli tanácsadás 70.21 PR, kommunikáció tanácsadás 70.21.1 PR, kommunikáció tanácsadás 70.21.10 PR, kommunikáció tanácsadás - a szervezetek és egyének
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenBor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék
Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs
RészletesebbenÉrettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához
Érettségi témakörök Középszintű, szóbeli érettségi vizsgához Tantárgy megnevezése: Turisztikai ismeretek- ágazati szakmai tantárgy Osztály megnevezése: 12.AB Tanév: 2016/2017 TURISZTIKA ISMERETEK ÁGAZATI
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenA TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában
A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné
RészletesebbenVENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz
I. évfolyam Pénzügy-számvitel szak, Gazdálkodási és menedzsment szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalati gazdaságtan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2018/2019 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenPÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY
PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenA Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez
Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenStratégiai tervezés és marketingstratégia
2. Stratégiai tervezés és marketingstratégia Tk. 2.fejezet Stratégiai tervezés és marketing stratégia Küldetés Vállalati célok és stratégiák Marketing alapstratégiák Üzletági célok és stratégiák Funkcionális
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenSió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!
Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenNemzeti turizmusfejlesztési stratégia
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2018. 12. 13. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/term_alapoz%c3%b3_ism/8.%c3%b3ra_tv.alapoz% C3%B3_ism_nemzeti_parkjaink_1_02.pdf Nemzeti
RészletesebbenMária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?
Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai
RészletesebbenTurizmus alapjai. tantárgy. helyi programja
Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák
RészletesebbenHorizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)
A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenZáróvizsga témakörök a kereskedelem szakirányos üzleti szakoktatók záróvizsgájára
Záróvizsga témakörök a kereskedelem szakirányos üzleti szakoktatók záróvizsgájára 1./ A kereskedelmi vállalkozások sajátosságai, a kereskedelem szerepe helye, jelentősége a gazdaságban. Vállalkozások csoportosítása
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenStratégiai döntéstámogatás módszerei
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Hangsúlyeltolódás stratégiai gondolkodásmód Költségszerkezet Stratégiai döntéstámogatás
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
Részletesebben