TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése"

Átírás

1 Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Turisztikai termékek tervezése Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Az előadás témakörei A turisztikai termékek tervezésének elméleti alapjai Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc Operatív szinten jelentkező menedzsment feladatok A termék mint a szükséglet kielégítés eszköze A szolgáltatás, mint a szükséglet kielégítés eszköze, a szolgáltatások csoportosítása A termék és szolgáltatás versenyképessége

3 Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet. a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye. A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja). Az ellátási lánc a vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükségletkielégítése érdekében. A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető. A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezzük. A kooperáció az érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak. Az integráció lehet horizontális és vertikális.

4 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer A termelés fogalma A termelési folyamat tényezői a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás, raktározás, a javító, karbantartó tevékenység, továbbá beletartoznak azok a természeti folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak. 1. Műszaki tényezők 2. Fizikai tényezők 3. Kémiai tényezők 4. Biológiai tényezők 5. Humán tényezők a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás előállítást egyaránt érjük.

5 A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Termelőrendszer A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között. A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a termelési folyamat, mint rendszer tényezőit. Forrás: saját szerkesztés

6 Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei Forrás: A szerző saját munkája

7 Menedzsmentfunkciók A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén Termeléstervezés Termelésellenőrzés Termelésirányítás Az operatív szinten jelentkező menedzsment funkciók Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre). A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak. A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik. A funkciók célja alapvetően üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása). A kockázat, a bizonytalanság kicsi. A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól algoritmizálhatók. Termelésszervezés Forrás: saját szerkesztés

8 A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései

9 A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb kölcsönhatásai

10 A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze A termék lehet; fogyasztási cikk, termelési eszköz. A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke. A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek, A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék. Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.

11 A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze Főbb sajátosságai Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására. A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől. Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást. Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.

12 Az új termék fejlesztésének folyamata Forrás: saját szerkesztés

13 A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).

14 A szolgáltatás

15 A szolgáltatások csoportosítása A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód Kézzelfoghatóság alapján Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet Eszközorientált Emberorientált A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet; Piacositható szolgáltatás Nem piacositható A termeléshez való viszony alapján Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul A fogyasztóhoz való viszony alapján Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások A szállíthatóság alapján Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások Nem szállítható szolgáltatások

16 A szolgáltatási tevékenység alanyai Forrás: Chikán (2005)

17 A termék és szolgáltatás versenyképessége Forrás: A szerző saját munkája

18 A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői Forrás: Porter (1980)

19 2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában. Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység. Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől. A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre. A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.

20 A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges: A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket. A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek. A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek. A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

21 A turizmusfajták csoportosítása Az egyes turizmusfajták lehetnek belföldi (hazai), és a külföldi vagy más néven nemzetközi turizmus. utazás célja alapján motiváció jellege szerint : fizikai pszichikai eltöltött idő alapján vakációs és hivatás turizmus a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a üdülő-, az üzleti- és ún., közös érdek alapján történő turizmus. Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra), egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról

22 A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai Forrás: Lengyel (2004)

23 A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)

24 A Maslow-i szükségleti piramis Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985

25 A turisztikai kereslet fő formái Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban, és az utazási intenzitással jellemezhetőek. Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak. A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet. Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős, kiváltképpen a motiváció területén.

26 A turisztikai kereslet fő jellemzői A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb választási lehetőségek mellett. Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján. A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete. A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető. Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.) Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.

27 A turisztikai kínálat jellemzői A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök, önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát

28 A turisztikai kínálat jellemzői Megközelíthetőség, megtalálhatóság Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz

29 Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei Az attrakciók ingyenessége, illetve fizetős jelege Közvetlen források Belépők Kormányzati, önkormányzati Adományok, Tagdíjak, Baráti kör támogatása, Alapítványi támogatás, Szponzorráció Az attrakcióhoz, Parkolási díjak, Irodabérlet, Fotó/videó engedély Szálláshelyek Fizetővendéglátás, Szállodai elhelyezés, Terület/épület bérbeadás Tartósan; sport, camping Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató Vendéglátás Interpretáció Események Étterem, kávéház, Rendezvény. Vállalati programok, Konferenciák Továbbképzések Útikönyv, egyéb kiadvány Vezetett túrák, Hanganyag, Filmek, diák, Modellek működtetése Fesztiválok, Vásárok, Koncertek, Színházi előadások, Kiállítások, Sport rendezvények Történelmi játékok előadásai Kiskereskedelem Ajándéküzlet, Postai, internetes eladás, Franchise, Attrakción kívüli üzlet, Pénzváltás

30 A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék! A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg A turisztikai termék főbb összetevői a vonzerő, v. attrakció, megközelítés lehetősége, eszköze, a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.), a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások, turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása

31 A turisztikai termékek általános jellemzői Nem kézzelfogható: álmot vásárolunk, és élményt kapunk. Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő Veszendőség jellemzője Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése Szezonalitás problémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző: a kifejlesztett termékek lemásolását nehéz megakadályozni Megoldás: a marketingstratégia helyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsment eszköztárának megfelelő működtetése

32 Turisztikai vonzerő (attrakció) A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál, A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő) Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval. Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére, kipróbálására ösztönöz. Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti képződmény

33 A vonzerők főbb csoportjai ideografikus - kognitív (észlelési) megközelítés, kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta, jellegük alapján: események és helyek, valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetéses attrakciók tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter) illetve lineáris (vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók

34 A vonzerők főbb csoportjai II. helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók: milyen körből képesek azok turistákat vonzani attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján: magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást. a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis, konkurencia-analízis, elért vendégforgalom

35 A szolgáltatástermék áru jellege Jobber (1998) alapján a szerző

36 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985): H (Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó, Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás, Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!), egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében, személyek kiválasztása kiemelt fontosságú!

37 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv I (Intangibility) - nem fizikai természet nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!) a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.

38 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv P (Perishability) nem tárolható a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható (mosoly, naplemente), nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is, a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le, a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak a termeléshez viszonyítottan magas kapacitás lekötéssel érhető el. a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.

39 A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv I (Inseparability) elválaszthatatlanság a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok, egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében, a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása: térben és időben nem különülnek el, a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést, nincs lehetőség a selejt kiszűrésére. a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.

40 A szolgáltatástermék folyamatjellege

41 A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és sajátosságok

42 A turisztikai termékek tervezése A piaci részesedés piaci növekedés (BCG) mátrixa Forrás: Chikán (2008)

43 A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix Külső tényezők a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága, a piacra lépés korlátai, az elérhető jövedelmezőség, a szokásos technológia, munkaerő kínálat, környezetvédelmi kérdések, politikai, jogi kérdések. Belső változók elért piaci részesedés, marketing színvonala, K+F kapacitás, minőség, megbízhatóság, pénzügyi erőforrások, vezetés színvonala, stb. A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!

44 Elemzési módszerek PIACI VONZERŐ VERSENYKÉPESSÉG PONT legkevésbé vonzó súlyos versenyhátrány 1 kevésbé vonzó mérsékelt versenyhátrány 2 közömbös azonos versenypozíció 3 mérsékelten vonzó enyhe versenyelőny 4 rendkívül vonzó jelentős versenyelőny 5

45 A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja Turizmus- típus portfólió mátrix Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix Forrás: Lengyel (2004)

46 A turisztikai fejlesztések fő irányai A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.

47 A termék életgörbe-elmélet koncepciója Forrás: Barakonyi,1999

48 A vállalati tervtípusok főbb összefüggései Forrás: Zilahi-Szabó, 1990

49 A stratégiai tervezés folyamata Forrás: saját szerkesztés

50 Az éves terv főbb összefüggései Forrás: saját szerkesztés

51 A stratégiai terv főbb célkitűzései Forrás: saját szerkesztés

52 A stratégiai terv főbb célkitűzései Stratégiai cél: A minőség elvén alapuló, a speciális adottságok felhasználására épülő gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság biztosítása mellett, a lakósság életszínvonalának emelése és stabilizálása, valamint a mások számára is vonzó élettér kialakítása érdekében Átfogó cél: A régió versenyképességének további erősítése és fenntartása. A társadalmi kohézió erősítése. Specifikus célok: Innovatív és versenyképes gazdasági struktúra kialakítása Fenntartható életminőség feltételeinek megteremtése Humán erőforrás fejlesztés Prioritások: Gazdaság- és turizmusfejlesztés Humán és települési infrastruktúra fejlesztés Környezet és közlekedésfejlesztés

53 A terméktervezés folyamata, szakaszai

54 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus stratégiai helyzete hazánkban Erősségek - kedvező földrajzi helyzet - táj változatossága és szépsége - a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon - jó talaj minőség - egyelőre szabadon használható erdő- és földutak - a magyar lovas nemzet hagyományai és híre - a szolgáltatás árszínvonala - kitűnő ár-minőség arány - a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása - kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége - a külföldiekben kialakult Magyarország-kép

55 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (2) Gyengeségek - a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok (eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás) - lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet) - idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya - Niche marketingre épülő termék - nyelvtudás hiánya - biztosítások megoldatlansága - a szakmában tapasztalható összefogás hiánya - kiegészítő programok hiánya - központi támogatások hiánya - pályázati lehetőségek elégtelensége - országos lovas túra útvonal térkép hiánya - nem piacorientált termék és kommunikáció - minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön - tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai - lovas turizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai

56 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (3) Lehetőségek - turisztikai szezon nyújtása - összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva övelhető a tartózkodási idő - a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége - Európa szerte hiányzó termék kifejlesztése, piacvezető szerep elnyerése, - belföldi turizmus élénkítése - növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön - növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére

57 Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (4) Veszélyek - szigorú erdő- és természetvédelmi törvény - a lovas szakma összefogásának hiánya - magántulajdonba kerülő erdő- és földterületek - a kapcsolódó adórendszer kiszámíthatatlansága /jelenlegi ÁFA- kulcsok magasak stb./

58 A lovas turisztikai kereslet elemzése Fogyasztói piacok jellemzői. Versenytársak jellemzői. Divat. Ismertség és megismerhetőség. Nemzetközi kitekintés A belföldi kereslet prognózisa

59 A lovas turisztikai kínálat elemzése Kínálatelemzést a vonzerőkkel érdemes kezdeni, első lépése az értékelésbe bevont terület vonzerő-jegyzékének összeállítása, létező és potenciális vonzerők, a nyers jegyzékben szereplő vonzerők minősítése: Terhelhetőség-értékelés. A kritikus értékek és tényezők fenti meghatározása Kategorizálás. A vonzerőket mindenekelőtt célszerű fő- és alkategóriákba sorolni, viszonyítani kell azokhoz az igényekhez, amelyek kielégítésére a vonzerőre alapuló termékfejlesztés irányul Állapot-értékelés. Az egyes vonzerők állapota alapvetően befolyásolja a hasznosításhoz szükséges fejlesztések költségeit Potenciál- (hatókör-) értékelés: a várható hatókör felbecsülése egyrészt utal az attrakciót érő majdani terhelésre, másrészt jelzi a kiszolgáló létesítmények és a kiegészítő szolgáltatások kapacitásával kapcsolatos igényeket; Sérülékenység- és fenyegetettség-értékelés. A sérülékenység és a fenyegetettség szorosan összefüggenek egymással, a fenntarthatóság szempontjainak messzemenő figyelembe vétele (szakvéleményt) Hasznosítási korlátok és indikátorok megállapítása: figyelembe kell venni a tervezés során.

60 A helyzetelemzés során, hangsúlyosan kezelendő tényezők Humán erőforrások. Megközelíthetőség. Meglévő szolgáltatások. Infrastruktúra.

61 A kínálat és a kereslet elemeinek összekapcsolása Túralovaglás A terápiás lovaglás Lovas íjászat Fogattúrák szervezése Lovasbemutatók Lovardai szolgáltatások

62 A megvalósíthatósági tanulmány Lovas turisztikai központ a lovas turizmus és gyógy turizmus szolgálatában A projekt célja A célok számszerűsítésének indikátorai

63

64 A Lovas turisztikai központ tervezett kapacitása illetve erőforrásai

65 A termelési és értékesítési terv

66 A Lovas panzió erőforrásai: Lovak tervezett kapacitása /óra/ Szállásadás /vendégéjszaka/ Sétakocsikázás /óra/ Lovas túra /túranap, ill. túra db// Rendezvény /db/ Vendéglátás /Ellátási nap/ Vendéglátás /Adagszám/ Munkaerőlétszám /Állandó alkalmazott/: Ügyvezető igazgató: 1 fő Panzióvezető: 1 fő Recepciós 1 fő Étteremvezető/konyhafőnök 1 fő Felszolgáló 2 fő Szobaasszony/konyhai kisegítő 2 fő Lovas szakember 1 fő Fizikai dolgozó/gondnok 1 fő Takarítónő 1 fő Összesen: 11 fő *

67 A pénzügyi terv, az árképzés elméleti háttere

68 Alapadatok

69 Megoldás

70 Profitorientált árképzési technikák

71 A lovas szolgáltatások árképzése

72

73

74

75

76

77

78 A versenyképes desztináció

79 A desztináció térbeli lehatárolása

80 A desztináció termékének versenyképessége

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Operatív stratégia 98. lecke Stratégia: közös vízió, mely egyesíti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben