Tananyagelemek (LO) - gyakorlati szemmel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tananyagelemek (LO) - gyakorlati szemmel"

Átírás

1 Rory McGreal Tananyagelemek (LO) - gyakorlati szemmel A tananyagelemek (LO Learning Object) lehetıvé teszik és megkönnyítik az oktatási tartalmak online elérését. A nemzetközileg elfogadott elıírások és szabványok segítik, hogy a tananyagelemeket különbözı alkalmazásokban és eltérı tanulási környezetekben újra és újra fel tudjuk használni, mégpedig úgy, hogy a szabványokban meghatározott leíró adatok - úgynevezett metadatok biztosítják azonosíthatóságot, és könnyítik meg a keresést. A tananyagelem tárhelyeket SCO - Sharable Content Object - megosztható tartalomelem tárakat és LOR - Learning Object Repositories tananyagelem tárakat azzal a szándékkal hozták létre, hogy elérhetıvé váljanak a tananyagforrások óriási készletei. A tananyagelemek lehetnek animációk, videók, szimulációk, oktató játékok, multimédia elemek, szövegek, de akár zenei fájlok (mint például Napster és IPod esetében) is. Tananyagelem lehetıség a munkamegosztásra Az egyik meghatározás szerint a tananyagelemek technológia által támogatott tanulásban alkalmazható tananyagforrások. A metadatok helyes leírásával moduláris egységek jönnek létre, segítségükkel szerkeszthetıvé válnak az egyes leckék és kurzusok. A tananyagelem lehet: elektronikus szöveg, szimuláció, weboldal, grafikus állomány, QuickTime mozi, Java applet vagy más, a tanulást segítı forrás. Az online tananyagelemek tagoltság szerinti legegyszerőbb változata az információt vagy ismeretet tartalmazó állomány. Ez lehet egy egyszerő szöveges dokumentum, fénykép, videó klip, háromdimenziós ábra, Java applet vagy bármely más online tanulásra alkalmas elem. Egy nemzetközi sportesemény, például a világbajnokság videó klipje, lehet egy egyszerő médiaelem. A tanulók számára hasznosabb azonban, ha egy lecke is kapcsolódik hozzá. Egy elembıl számos, különbözı tananyagot készíthetünk. A fent említett videó például része lehet egy kinetikai, sporttudományi, politikai, történelmi, média vagy más egyéb tananyagnak is. A hosszabb, több, egymással összefüggı tananyagelembıl álló leckéket modulnak nevezhetjük. Egy modul általában 10 óránál kevesebb tananyagot tartalmaz. Ha a lecke több mint 10 órás tananyagot ölel fel, vagy több modulból áll, kurzusról beszélünk. Az olyan összetett képzéseket, melyek végén a résztvevık bizonyítványt kapnak, képzési programnak nevezzük. Számos intézmény és szervezet dolgoz ki tananyagokat, modulokat és kurzusokat közel azonos témakörben. Sok egymáshoz hasonló lecke online változata készül el. A folyamat ebben a formában nagyon idıigényes és költséges, szükségszerő lenne megoldást találni a tananyagforrások megosztására. Stephen Downes (2000) állítása szerint a világnak nincs szüksége arra, hogy több tízezer hasonló tananyag készüljön ugyanabban a témakörben. Ahogyan egy varga sem megy állatra vadászni, hogy a bırét lenyúzva kiválassza 1

2 a kívánt darabokat és kicserezze ıket minden egyes megrendelés után, ı is inkább körülnéz, honnan szerezhet be megfelelı nyersanyagokat, ugyanígy tucatnyi szépen kivitelezett multimédia tananyagelemet lehetne felhasználni több ezer kurzushoz is. A teljes, hosszú, oszthatatlan képzések helyett az online kurzusokat is inkább a tananyagelemek győjteményeként kellene kialakítani. Ahhoz, hogy az éppen szükséges online tananyagelemeket megtaláljuk fontos a rájuk vonatkozó legfontosabb adatok, jellemzık leírása és tárolása. Ezek azok a bizonyos metaadatok, amelyek nélkülözhetetlenek a tananyagelemek azonosításához. 1 ábra: Tananyagelemek tagolása Ahhoz, hogy az adott kurzushoz ideális tananyagelemeket találjunk, le kell írnunk a keresett elem meghatározó tulajdonságait. Ezek a leíró tulajdonságok az úgynevezett metaadatok: adat az adatról. Nézzünk erre egy példát! Próbáltál már megtalálni egy olyan házat, ahol nem voltak sem utcanevek sem házszámok? Ezek a jelzések nem feltétlenül szükségesek egy kis faluban, de egy nagyvárosban elengedhetetlenek. Az utcanevek és a házszámok széles körben elfogadott jelölések, megkönnyítik azt, hogy egy bizonyos épületet megtaláljunk. Az utcanevek és a házszámok is tekinthetık a metaadatok egy formájának. A könyvtári olvasójegy is lehet egy másik, jól ismert metaadat. A szerzı, a cím az ISBN kód minden területen megfelel a szabványos metaadatoknak. A metaadatok egyezményes szabályok szerint kiválasztott és a tananyagelemekhez csatolt leíró tulajdonságok (adatmezık). Az adatok létrehozására, kezelésére és tárolására vonatkozó egységesen elfogadott 2

3 szabályok, a leíró adatok elektronikus továbbításának egységes szabványai teszik lehetıvé nemzetközi együttmőködést. Elfogadott gyakorlat, hogy a viszonylag kis számú kötelezıen kitöltendı adatokat, az opcionális mezık hosszabb listája. kíséri, és ha valakinek még ez sem volna elegendı, a lista még tovább bıvíthetı. A legfontosabb metaadat szaványok a tananyagelemek esetében: IEEE LTSC LOM <http://ltsc.ieee.org/index.html>. Számos szervezet, pl. az ADL, ARIADNE, és az IMS közvetlenül vagy közvetetten részt vett a szabvány alapjául szolgáló leírások kidolgozásában. Kifejlesztették a szabvány speciális megvalósulásainak és különbözı alkalmazásainak profiljait is. Ilyen például a SCORM (Sharable Content Object Reference Model = megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje) és SingCore. A CanCore, egy sor általános megvalósítási útmutatót tartalmazó fejlesztés. <http://www.cancore.ca> A résztvevı szervezetek listája, a szabványok közötti különbségek magyarázata a leírások és az alkalmazások profilja megtalálható a következı weboldalon: A mai napig nincs a tananyagelemeknek általánosan elfogadott, végleges meghatározása, a közös definíció megalkotása meglehetısen nagy erıpróbát jelent. Nincs olyan megállapodás sem, amely egységesítené a tananyagelemekkel kapcsolatos szakkifejezéseket. Az alábbiak tartalmazzák a tananyagelemekre használt terminológiákat. Asset (Wiley 2000); tananyagelem Content object tartalom elem Educational object (Ilich, 1971; Friesen, 2001; EOE, 2003) oktatási elem Information object információs elem Knowledge object tudás elem Learning object (generic) tananyagelem (általános) Learning resource tananyag forrás Media object média elem Raw Media Element nyers média elem RIO (Reusable Information Object) Újrahasználható információs elem RLO (Reusable Learning Object) Újrahasználható tananyagelem Unit of Learning; tanulási egység Unit of Study tanulmányi egység 3

4 1. táblázat Tananyagelem szakkifejezések Bármi Bármi digitális Valami a tanuláshoz Speciális tanulási környezet Asset tananyagelem Content Object tartalom elem Educational Object oktatási elem Reusable Learning Object (RLO) újrahasználható tananyagelem Component Information Object Learning Object Unit of Learning komponens információs elem tananyagelem tanulási egység Learning Resource tanulási forrás Knowledge Object tudáselem Unit of Study tanulmányi egység Media Object média elem Raw Media Element Nyers média elem Reusable Information Object (RIO) újrahasználható információs elem A különbözı kifejezések ellenére is jól látható, hogy az elnevezéseket négy csoportba lehet sorolni lsd. 1 táblázat. A felsorolás az általánostól a konkrét felé halad a következık szerint: 1) elem, ami bármi lehet; 2) bármilyen digitális elem; 3) digitális elem, melyet látszólag tanulási céllal készítettek; 4) más elemek, melyek speciális szabványoknak megfelelıen készültek, pl. SCORM vagy Cisco s RLOs (Barritt et. al., 1999; OASIS, 2003). A 2. ábra az elemek összeilleszthetıségét ábrázolja. A kisebb, specifikusabb jelentésőek körök, a nagyobb, általánosabb leírásokat tartalmazó körökben helyezkednek el. 4

5 Mit tekintsünk tananyagelemnek és mit nem? A válaszok hihetetlenül széles skálán mozognak, kezdve azzal, hogy a mindent és bármit, folytatva azzal, hogy mindent, ami digitális majd szőkítve: csak azt, ami oktatási céllal készült, sıt csak azt, ami egy meghatározott oktatási célra készült. Lássuk ezeket a válaszokat az általánostól a specifikusig haladva: Bármi és valami Bármi digitális függetlenül attól, hogy oktatási célra készült vagy sem Bármi, ami oktatási célra készült Kizárólag olyan digitális elemek, melyeknek van formális oktatási célja Kizárólag olyan digitális elemek, amelyekrıl el vannak látva az oktatási célra megkülönböztetı jelzıvel. 2. ábra A tananyagelemek terminológiája A 3. ábra tartalmazza a fenti tananyagelemek elrendezıdését. A függıleges tengely a kizárólag/digitális + bármi osztályozást jeleníti meg, a vízszintes tengely pedig az általános tanulástól a specifikus felé halad. A bal alsó sarokban található a bármilyen tananyagelem, amely a legszélsıségesebb pozíciónak tekinthetı. Az ellentétes sarok tartalmazza azokat a digitális elemeket melyek a látszólag a tanulásra irányulnak, és a konkrétabb tananyagelemeket, melyek 5

6 speciális megvalósításokhoz szükségesek. A bal felsı sarokban helyezkednek el a bármely digitális tananyagelemek, míg a jobb alsóban találhatók a tanulásra irányuló, nem digitális tananyagelemek. 3. ábra Mi lehet tananyagelem? Bármi és minden Anything and everything A szakmai megbeszélések résztvevıi általában egyetértenek abban, hogy a tananyagelem digitális, újrahasználható, és a tanulás támogatásához készült. Az IEEE (2002) meghatározása szerint tananyagelem minden olyan digitális vagy nem digitális elem, amely használható és újrahasználható, vagy hivatkozni lehet rá a technológia által támogatott tanulásban. Ez a meghatározás olyan széles, hogy bármit magában foglalhat. Merrill megjegyzése szerint olyan kicsi, mint egy vízcsepp és olyan nagy, mit az óceán. Downes (2003), a papír zsebkendı példáját hozza fel arra, hogy valójában minden felhasználható a tanuláshoz, tehát nincs szükség arra, hogy pontosan definiáljuk a tananyagelem fogalmát, véleménye szerint nincs szükség a priori korlátozásokat megfogalmazni egy definíció formájában. Azt, hogy valami tananyagelemnek minısül-e, vagy sem, nem következik egy dolog természetébıl. Hogy fel tudjuk-e használni a tanításhoz vagy tanuláshoz, azt csak gyakorlat, a konkrét tapasztalat döntheti el. 6

7 Az emberek bármit fel tudnak használni tanulásra vagy a tanításra, szélsıséges esetben akár egy használt papír zsebkendıt is. Nincs értelme definiciókkal korlátozni a lehetıséget (Downes, 2003). A Warwick egyetem egy csoportja (2004) támogatja Downes nézeteit, mármint azt, hogy a gyakorlat dönti el, hogy egy elem tananyagelemmé válhat-e, vagy sem. Bár ık szemantikusan különbséget tesznek a tananyagdarabka adat ( asset data ), amely tartalmazhat képet, animációt, videó fájlokat stb és tartalom elem, tartalom objektum ( content object ) között, amely metadatokat tárol az összefüggések, a kontextus leírására. Bármi, ami digitális - anything digital Proponents of this view argue that the terms learning object and educational object should not be used to encompass non-digital entities such as a book or even an instructor. The word object in this term comes directly from objectoriented programming (OOP). This is not a coincidence. The term learning object has grown out of the OOP movement (Quinn and Hobbs, 2000). The concept of LOs has been developed from OOP, much to the consternation of some (see Sosteric and Hesemeier, 2002; and Friesen, in press). Therefore, it does make sense to limit the use of the term to digital entities only. Ennek a szemléletnek az indítványozói azt mondják, hogy a tananyagelem és az oktatási elem fogalmába nem szabad beleérteni a nem digitális anyagokat, például könyveket, vagy például magát az oktatót. A szó objektum/elem ( object ) ebben az objektum orientált programozásból (object-oriented programming -OOP) ered, maga a tananyagelem ( learning object ) kifejezést is az objektum orientált programozásból vettük át, és ez nem véletlen. (Quinn and Hobbs, 2000). Igaz, ami igaz, bár sokak szörnyülködésére (Sosteric and Hesemeier, 2002; and Friesen), de fogalom forrása az OOP. Éppen ezért volna értelme a tananyagelem fogalmát a digitális tartalomra szőkíteni. Wiley (2000) definíciója szerint a tananyagelem (LO) bármilyen digitális forrás, mely újrahasználható a tanulás támogatásához. Igaz, hogy Wiley maga is megjegyzi, a definíció elég tág ahhoz, hogy az interneten nyilvánosan hozzáférhetı tartalom beleférjen, mintegy 15 terabájtra becsült információ. Bár a digitális forrásokra korlátozza a meghatározást, még mindig nem elég szők ahhoz, hogy használható legyen. Bármi, aminek oktatási célja van - Anything that has an educational purpose Doorten, Giesbers, Janssen és mások (sajtó) meghatározása szerint tananyagelem lehet minden olyan újrafelhasználható forrásanyag, akár digitális akár nem, amely támogatja a tanulást. Szerintük ha egy elem azonosítható (lehet rá hivatkozni), akkor azt fel is lehet használni. Például: web oldalak, alkalmazások, tankönyvek, számológépek, mikroszkópok. Quinn (2000) szintén ezt a tág meghatározást fogadja el: a tananyagelem oktatási tartalom darabka ( chunks ), amely függetlenül médiától, lehet digitális és nem digitális. Ellentétben Wiley-val (2000) aki szerint a hangsúly azon van, hogy a tananyagelem digitális nem pedig azon, hogy objektum - Doorten és Quinn 7

8 azt mondják, hogy a tanulást kell a középpontba helyezni. Úgy gondolom, hogy el kell fogadnunk azt a korlátozást, hogy a tananyagelem digitális. Ez nem zárja ki, hogy ne hivatkozhatna külsı, nem digitális forrásokra, ami persze a használhatóságát valószínőleg hátrányosan befolyásolja. (Quinn, 2000) Digitális elemek formális oktatási céllal- Digital objects that have a formal educational purpose Sosteric és Hesemeier (2002) szerint az objektum fontosabb, mint a felépítés. Véleményük szerint a tananyagelem egy digitális fájl (kép, mozi, stb.) mely pedagógiai felhasználásra és pedagógiai céllal készült, amely belsı vagy külsı hivatkozásokon keresztül utal arra, hogy milyen kontextusban célszerő felhasználni. Szerintük egy újságcikk nem tekinthetı tananyagelemnek egyszerően csak azért, mert felhasználható a tanulásra. Ahhoz, hogy tananyagelemnek nevezhessük, pedagógiai célokat kell hozzá kapcsolnunk. Polsani (sajtó), Peirce jelelméletét használja, mely szerint a tananyagelem rendszerezett tanulási tartalom, tanulási célokkal és az újrahasznosítás lehetıségével. A fenti szerzık szerint: egy információs elem akkor nevezhetı tananyagelemnek, ha önmagában vagy más médiaelemek kombinációjában tanulás támogatására tervezték. A tanulást ellenırizhetı folyamat, amit lehet tesztelni, meg lehet figyelni és lehet értékelni. Egy forrásanyag akkor válik tananyagelemmé, azt egy leckébe beillesztve elérhetıvé tesszük. Duval & Hodgins (sajtó) szerint a tananyagelemek információ-objektumok, amelyek nyers médiaelemeket is tartalmazhatnak. Ezek hivatkozhatnak tananyagelemeket tartalmazó és más egyéb további győjteményekre. Dunning (2002) abban egyet ért, hogy a tananyagelemek tanulást segítı digitális elemek, de tovább szőkíti a meghatározást: szerinte a tananyagelemek olyan interaktív gyakorlati feladatok, melyek visszaigazolják a tartalom minıségét, és azt hogy a tanulásban alkalmazhatóak. További kikötéseket is tesz, például: nagyobb kurzusok részeként a tananyagelemeknek fejleszteniük kell például a kritikus gondolkodást. Hasonló szellemben Koper (2003szerint a tananyagelemek tanulási egységek, meghatározott tanulási célú digitális elemek, és kizárja a meghatározásból a teljes kurzusokat. Ally (sajtó) szerint a tananyagelem tetszıleges digitális forrás, mely használható, újrahasználható ahhoz, hogy egy adott kimenetet, egy adott tanulmányi eredményt elérjünk. A fenti definíció három kulcsszava: digitális, újrahasználható, és tanulási kimenet. Speciális oktatási célú digitális elemek Néhány szakértı tovább megy az általános digitális tananyagelem megközelítésnél és speciális feltételekkel bıvíti a meghatározást. Ezek a feltételek vagy az adott felhasználó igényeire, vagy a tananyagelemek online felhasználásának módszereire vonatkoznak. Alberta Learning meghatározása: 8

9 Egy vagy több digitális elem kombinációja és ütemezése, mely kialakítja, vagy támogatja tanulási folyamatot, tananyagot nyújt meghatározott célcsoport számára. A tananyagelem azonosítható, nyomon követhetı, lehet rá hivatkozni és különbözı tananyagokban használni és újrahasználni. A Cisco Systems (2001) szintén egy speciális leírást dolgozott ki a saját újrahasználható tananyagelemeihez, és ebben részletesen rögzíti az alkalmazható formátumukat. (lásd Wieseler, 1999). A SCORM leírásában Rehak (2002) rámutat arra, hogy a modellt úgy alakították ki, hogy kifejezetten támogassa a tananyagelem-szemléletet. A SCORM alapvetıen egy tanuló, saját ütemő és önállóan irányított tanulásáról szól. Határozott pedagógiai modell van mögötte, mely bizonyos környezetekben nem alkalmazható. A SCORM kezdeményezıi: az amerikai kormány és a Védelmi Minisztérium a saját speciális igényeik szerint, munkahelyi képzésekhez, fejlesztették ki a modellt. Rehak szerint a SCORM nem alkalmas arra, hogy a K12 vagy akár magasabb szintő oktatási környezetben használják. Koper (2001) és Sloep (sajtó) szerint a tananyagelemek tanulmányi egységek vagy tanulási egységek, és szerintük egy oktatási modell-nyelvre lenne szükség ahhoz, hogy a tananyagforrásokban rejlı lehetıségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni. Az EML (Educational Modell Language) az IMS Learning Design ajánlások alapjául szolgál, és várhatóan a tananyagelemek különbözı tanulási környezetben való alkalmazásainak egységes, széles körben használatos szabványává válhat. Konklúzió Jó oka van annak, hogy bizonyos korlátozásokkal éljünk, amikor eldöntjük, hogy egy információ-elem tananyagelem vagy sem. Az információ akkor válhat hasznossá a tanulók számára, van egyértelmően meghatározott tanulási célja. A tanulás maga lehet véletlenszerő, esetleges, de igazán hatékony csak akkor lehet, ha a tanulási folyamat irányított, és meghatározott célja van. A tanulóktól nem várható el, hogy saját maguk döntsék el, hogy egy tartalom számukra milyen mértékben fontos. Ezért van szükség a tanulási útmutatókra. Egy tananyagelem értéke akkor válik mérhetıvé, ha már legalább egy speciális tanulási kontextusban kipróbáltuk a benne rejlı lehetıségeket. Csak akkor dıl el, hogy más környezetben is hasznosítható, ha bebizonyosodott, hogy egy adott tanulási kontextusban már bevált. A tananyagelemek révén a tanulók irányítása, és a tanulási célok elérése könnyebbé válik. Kérdés persze, hogy ezzel mennyire sikerül elérni a végsı célt, mennyire sikerül növelni a tanulás hatékonyságát? Valóban lehetséges-e, hogy a tananyagelemek kategorizálásával és szabványosításával ugyanaz a lecke többféle környezetbe beilleszthetı, és más-más célcsoporthoz tartozó tanulók számára is hasznosítható lesz? Az én véleményem szerint nagyon fontos lenne egyfajta konzisztencia a különbözı tanulási helyzetekben, például a képességek fejlesztésében, sportok, nyelvek tanítása során. Az világos, hogy különbséget kell tenni, a nem kifejezett oktatási céllal nem rendelkezı információs elemek, és az erre szánt tananyagelemek között, és az is egyértelmő, hogy a tananyagelem fontos fogalom. Az persze nagy kérdés, hogy az emberi tudás szempontjából 9

10 mennyiben elınyös a minket körülvevı valóság leszőkítése és mesterséges kategorizálása? Egy másik fontos kérdés az, hogyan tudják a tananyagelemeket a tanárok a gyakorlatban használni. Valójában a gyakorlat szempontjából az lenne a TE legcélszerőbb meghatározása, hogy tananyagelemnek nevezzük azt az ismeretanyagot, amivel a tanárok dolgoznak. De ez a meghatározás inkább a tanár és kevésbé a tanuló szempontjából hasznos. Az a javaslatom, hogy a TE munka-defíníciója épüljön a két utóbbi tipológiára: a TE olyan digitális elem, amelynek egyértelmően meghatározott tanulási célkitőzése van, oktatási céllal készült. Újrahasznosítható digitális forrás, amely beépíthetı egy leckébe, vagy tanegységekbe, modulokba, kurzusokba vagy akár képzési programokba rendezett leckékbıl álló tananyagba. A lecke tanulási útmutatókkal ellátott tananyag, amely tartalmazza a tanulási célt vagy célokat. Ez a meghatározás integrálja a 3. ábra a jobb felsı negyedében felsorolt elemeket közelebb van a digitális oktatóanyag csoporthoz, de elég tág fogalom ahhoz, hogy magába foglalja a speciális kontextusok csoportját. Összegzés Ahogyan a gyarapszik a kurzusfejlesztık tapasztalata és nı az online források száma, egyre inkább fontossá válik a tananyagelemek és metaadatok átlátható szabványainak kidolgozása. Ahhoz, hogy az Internet folyamatosan bıvülı multimédia forrásait oktatási célra tudjuk használni, egyre több, metaadatokkal leírt tananyagelemre lesz szükség. A bármilyen digitális forrástól a speciális digitális oktatási tartalmakig, a tanulás jövıjét meg fogja határozni a tananyagelemek minısége. Fordította: Gerhát Szilvia, Prompt Oktatóközpont, Gödöllı, Lektorálta: Hartyányi Mária, Prompt Oktatóközpont, Gödöllı, 2010 Irodalomjegyzék 1. ADL (2001) [accessed 26 April 2003] Sharable content object reference model Version 1.2: The SCORM overview, [Online] 2. ADL (2003) [accessed 28 April 2003] Sharable Content Object Reference Model (SCORM), [Online] q.pdf 3. Alberta Learning (2002) [accessed 17 April 2003] Learn Alberta glossary, Author [Online] 4. Ally, M. (in press). Designing effective learning objects. In R. McGreal (Ed.), Online Education Using Learning Objects. London: Routledge/Falmer. 5. Barritt, C and Lewis, D (2002) [accessed 10 December 2002] Reusable learning object strategy, [Online] 10

11 6. _strategy_v3-1.pdf 7. ancore (2003) [accessed 17 April 2003] [Online] 8. Cisco Systems (2001) [accessed 18 May 2002] Reusable learning object strategy. Designing information and learning objects through concept, fact, procedure, process, and principle templates, [Online] _strategy.pdf 9. Cisco Systems Reusable Information Object strategy, (1999) [accessed 19 May 2003] Cisco Systems [Online] /el_cisco_rio.pdf 10.Digital Library Network for Engineering and Technology. (no date). Brief introduction to learning objects in DLNET, Retrieved May 28, 2004, from 11.Doorten, M., Giesbers, B., Janssen, J., Daniels, J., & Koper, R. (in press). Transforming existing content into reusable learning objects. In R. McGreal (Ed.), Online education using learning objects. London: Routledge/Falmer. 12.Downes, S (2000) [accessed 28 April 2003] The Need for and Nature of Learning Objects: Some Assumptions and a Premise, News Trolls Inc. [Online] 13.Downes, S (2003) [accessed 5 April 2003] Paper tissue argument, Downes blog [Online] 14.Duval, E., & Hodgins, H. W. (in press). Learning objects revisited. In R. McGreal (Ed.), Online Education Using Learning Objects. London: Routledge/Falmer. 15.Epsilon Learning Systems (2003) [accessed 27 April 2003] Learning objects, Author [Online] 16.Friesen, N (2001) [accessed 18 April 2003] What are educational objects?, Interactive Learning Environments, 9 (3), [Online] 17.Friesen, N. (in press). Some objections to learning objects. In R. McGreal (Ed.), Online Education Using Learning Objects. London: Routledge/Falmer. 18.Hodgins, W and Conner, M (2000) [accessed 17 April 2003] Everything you wanted to know about learning objects but were afraid to ask, LineZine, (Fall), [Online] 19.IMS Global Learning Consortium (2000) [accessed 17 April 2003] IMS learning resource meta-data best practices and implementation guide, [Online] ml 20.Ip, A, et. al.. (1997) Enabling re-useability of courseware components with Web-based virtual apparatus, in What works and why, ASCILITE'97. Proceedings of the Australian Society for Computers in Learning in Tertiary Education Annual Conference, eds R Kevill, R Oliver and R Phillips, pp , Academic Computing Services: Curtin University of Technology, Perth. 11

12 21.Jacobsen, P (2001) [accessed 4 December 2002] Reusable learning objects - What does the fiuture hold?, E-Learning Magazine, [Online] 22.Koper, R (2001) [accessed June ] Modeling units of study from a pedagogical perspective: The pedagogical meta-model behind EML, Heerlen, Open University of the Netherlands [Online] 23.Koper, R (2003) Combining reusable learning resources and services with pedagogical purposeful units of learning, in Reusing Online Resources, ed A Littlejohn, pp , Kogan Page, London. 24.Koper, R., & van Es, R. (in press). Modeling units of learning from a pedagogical perspective. In R. McGreal (Ed.), Online education using learning objects. London: Routledge/Falmer. 25.Koutlis, M, Roschelle, J and Reppening, A (1999) Developing educational software components, IEEE Computer, Merrill, M D (1983) Component display theory, in Instructional design theories and models: an overview of their current status, ed C M Reigeluth, pp. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ. 27.Merrill, M D (1999) Instructional Transaction Theory (ITT): Instructional design based on knowledge objects, in Instructional-design theories and models: a new paradigm of instructional theory, ed C M Reigeluth, pp , Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah. 28.Merrill, M D (2002) [accessed 2 June 2003] Mental models, knowledge objects, and instructional design, Brigham Young University [Online] 29.Mortimer, L (2002) [accessed 1 June 2003] (Learning) objects of desire: Promise and practicality, Learning Circuits, [Online] 30.OASIS (2003) [accessed 21 February 2003] Sharable Content Object Reference Model initiative (SCORM), [Online] 31.Papatheodorou, C, Vassiliou, A and Simon, B (2002) [accessed 1 December 2003] Discovery of ontologies for learning resources using word-based clustering, in ED-MEDIA 2002 Conference, August, Denver [Online] 32.http://www.wu-wien.ac.at/usr/wi/bsimon/publikationen/EDMEDIA2002.pdf 33.Paquette, G and Rosca, I (2002) [accessed 18 May 2003] Organic aggregation of knowledge objects in educational systems, Canadian Journal of Learning Technologies [Electronic version], 28 (3) [Online] 34.Polsani, P. R. (in press). Signs and objects: Modeling learning objects on Peirce's theory of signs. In R. McGreal (Ed.), Online Education Using Learning Objects. London: Routledge/Falmer. 35.Quinn, C and Hobbs, S (2000) [accessed 13 August 2002] Learning objects and instructional components, Educational Technology and Society, 3 (2), [Online] 36.Rehak (2002) [accessed 25 March 2003] SCORM is not for everyone, the Centre for Educational Technology Interoperability Standards [Online] 12

13 37.Rehak, D and Mason, R (2003) Keeping the learning in learning objects, in Reusing online resources: A sustainable approach to e-learning, ed A Littlejohn, pp. Kogan, London. 38.Roschelle, J., DiGiano, C., Koutlis, M., Repenning, A., Jackiw, N., & Suthers, D. (1999) Developing educational software components. IEEE Computer, 32(9), Shabajee, P (2002) [accessed 26 April 2003] Primary multimedia objects and 'educational metadata' - A fundamental dilemma for developers of multimedia archives, D-Lib Magazine, 8 (6), [Online] 40.Sloep, P. B. (in press). Why learning design? In R. McGreal (Ed.), Online Education Using Learning Objects. London: Routledge/Falmer. 41.Slosser, S (2001) [accessed 1 December 2003] ADL and the sharable content object reference model, Joint ADL Co-laboratory [Online] 42.http://www.nectec.or.th/courseware/pdf-documents/adl-scorm.pdf 43.Sosteric, M., & Hesemeier, S. (2002, November 2002). When is a learning object not an object: A first step towards a theory of learning objects. International Review of Research in Open and Distance Learning, 3(2) Retrieved 1 December, 2002, from 44.Warrick University Centre for Academic Practice. (2004). Glossary, Retrieved March 28, 2004, from 45.Wieseler, W (1999) [accessed 9 May 2000] RIO: A standards-based approach for reusable information objects, Cisco Systems [Online] rs/ 46.Wiley, D A (1999) [accessed 17 April 2003] The Post-LEGO Learning Object, Author [Online] 47.Wiley, D A (2000) [accessed 17 April 2003] Connecting learning objects to instructional design theory: A definition, a metaphor, and a taxonomy, in The instructional use of learning objects: Online version, [Online] 48.McGreal, R., Ed. (2004). Online Education Using Learning Objects. Open and Distance Learning Series. London, Routledge/Falmer. Angol mozaikszavak és rövidítések ADL Advanced Distributed Learning Az elektronikus oktatási formák szabványosítására és az új technológiák terjesztésére az amerikai Védelmi Minisztérium és a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Irodájának kezdeményezésére létrejött szervezet. Az általuk kidolgozott modell a SCORM (Sharable Content Object Reference Model). ARIADNE Alliance of Remote Instructional Authoring and Distribution Networks for Europe Európai Távoktatási Disztribuciós Hálózatok Szövetsége AU Athabasca University Atabaszk egyetem CANCORE Canadian Core Metadata implementation profile A CanCore profil célja, az oktatási erıforrásokat elérhetıségének növelése szerte a világon. CANARIE Canadian Network for Advanced Research for Industry and Education Kanadai Fejlett Kutatási és Oktatási Hálózat CAREO Campus Alberta Repository of Educational Objects Campus Alberta Oktatási Adatok Tárháza EML Educational Modelling Language Oktatási Modellezı Nyelv 13

14 IEEE Institute of Electrical and Electronics Engineers Elektrotechnikai és Elektronikus Mérnöki Intézet az Egyesült Államokban, több fontos hálózati szabványt kidolgozó intézet IEEE LTSC IEEE Learning Technologies Standards Committee Tanulási Technológiai Szabványok Bizottsága IMS formerly Instructional Management System IMS korában Oktató Rendszer IMS LD IMS Learning Design meta-nyelv szabvány LD Learning Design (IMS) meta-nyelv szabvány LMS Learning Management System Tanulásszervezési keretrendszer LO Learning Object tananyagelem LOM Learning Object Metadata tananyagelem metaadat LOR Learning Object Repository tananyagelem adattár OOP Object-Oriented Programming objektum-orientált programozás RIO Reusable Information Object újra használható információs elem RLO Reusable Learning Object újra használható tananyagelem SCORM Shareable Courseware Object Reference Model megosztható megosztott kurzus objektum-hivatkozási modell A szerzırıl Rory McGreal a kanadai nyitott Atabaszk Egyetem alelnöke és kutatója, a 2002 es Wedemeyer Távoktatatási Szakember Díj gyıztese. Korábban a New Brunswick TeleEducation, távoktatási hálózat igazgatója volt. Doktori fokozatát (1999)-ben szerezte a Számítástechnika az oktatásban témakörben a Nova Southeastern Egyetem Infirmatikai Tanszékén, távoktatásban. 14

Blended learning módszerek. Komló Csaba

Blended learning módszerek. Komló Csaba Blended learning módszerek Komló Csaba MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Blended learning módszerek Komló Csaba Eger, 2013 Lektorálta: A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN

KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN KORSZERŰ WEB-ALAPÚ OKTATÁS A NATO ORSZÁGOK HADSEREGEIBEN Az információs és kommunikációs technológia (ICT) korszerű eszközei lehetővé teszik, de meg is követelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását,

Részletesebben

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben

Részletesebben

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.

Részletesebben

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Készítette: Komló Csaba

Készítette: Komló Csaba Készítette: Komló Csaba Készült az Eszterházy Károly Főiskolán az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízásából A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, tartalom és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése

Részletesebben

Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time)

Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) (specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az egyik szigorlat

Részletesebben

Best Practices for TrusBest Practices for Trusted Digital Repositories in HOPE. ted Digital Repositories in HOPE.

Best Practices for TrusBest Practices for Trusted Digital Repositories in HOPE. ted Digital Repositories in HOPE. Best Practices for TrusBest Practices for Trusted Digital Repositories in HOPE. ted Digital Repositories in HOPE. OAIS alapú digitális archívumok: best practice and HOPE (2010-2013) http://www.peoplesheritage.eu/pdf/d5_1_grant250549_ho

Részletesebben

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola ELEARNING A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Papp Gyula pappgy@kfrtkf.hu Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó vecsei@kfrtfk.hu Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Az elearning-ről nagyon sokat beszéltünk az elmúlt években.

Részletesebben

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák

Bevezetés az SAP világába. 5. Kommunikációs és integrációs technológiák Bevezetés az SAP világába Zolnai László zolnai@elte.hu http://zolnai.web.elte.hu/bev_sap.html 5. Kommunikációs és integrációs technológiák 1 Rendszerek közötti kapcsolatok SAP és nem-sap rendszerek Vállalaton

Részletesebben

Az e-learning-től az u-learning-ig

Az e-learning-től az u-learning-ig Az e-learning-től az u-learning-ig Tananyagfejlesztés, tanulás több (web, mobil és digitális televíziós) csatornán keresztül. MÁRKUS Zsolt László Antenna Hungária Zrt. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ CÉLOK, EREDMÉNYEK

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

MTA Könyvtára, MTA K TM Csillagászati Kutatóintézete. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. KFKI Rendszerintegrációs Zrt

MTA Könyvtára, MTA K TM Csillagászati Kutatóintézete. Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. KFKI Rendszerintegrációs Zrt Networkshop, 2009 Ápr. 15 17., Szeged Holl Karácsony Harangi Cserbák: SWORD... 1 Teljes szövegű publikációk cseréje repozitóriumok között a SWORD protokoll tesztelése az MTA Könyvtárában és a Debreceni

Részletesebben

adottságai A Moodle programcsomag

adottságai A Moodle programcsomag A adottságai Dr. Bujdosó Gyöngyi & Dr. Molnár Tamás 2010. június 18. TÁMOP-4.1.2.-08/1/A A Moodle programcsomag A Moodle olyan nyílt forráskódú programcsomag, amely elektronikus tanulás és tanítás komplex

Részletesebben

Arculat fontossága & Akadálymentesítés

Arculat fontossága & Akadálymentesítés Webdesign 7 Arculat fontossága & Akadálymentesítés Bujdosó Gyöngyi Debreceni Egyetem Informatikai Kar Fontos a webfelület let arculata A klíma azt jelenti a szervezet számára, mint a személyiség az ember

Részletesebben

A mobilkommunikáció lehetõségei a tudomány és a társadalom közti párbeszéd alakításában

A mobilkommunikáció lehetõségei a tudomány és a társadalom közti párbeszéd alakításában I_5_BV.qxd 2006.05.25. 18:21 Page 111 Tudomány Kommunikáció Társadalom Bedõ Viktor A mobilkommunikáció lehetõségei a tudomány és a társadalom közti párbeszéd alakításában A tudománynépszerûsítés legfõbb

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Tananyagelemek nyílt megosztása Útmutató nyílt forrású/ingyenes tananyagelemek készítéséhez, megosztásához és tervezéséhez

Tananyagelemek nyílt megosztása Útmutató nyílt forrású/ingyenes tananyagelemek készítéséhez, megosztásához és tervezéséhez Giovanni Fulantelli, Pierfranco Ravotto: e-mail: giovanni.fulantelli@itd.cnr.it - p.ravotto@aicanet.it Tananyagelemek nyílt megosztása Útmutató nyílt forrású/ingyenes tananyagelemek készítéséhez, megosztásához

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv A WSDM weboldaltervezési módszer a gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv Webfejlesztés Technikai feladatok: (X)HTML oldalak szerkesztése CSS adatbázis tervezés, megvalósítás programozás Ezekrıl

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Blended Learning alkalmazások és kutatások a nemzetközi kitekintésben. Antal Péter

Blended Learning alkalmazások és kutatások a nemzetközi kitekintésben. Antal Péter Blended Learning alkalmazások és kutatások a nemzetközi kitekintésben Antal Péter MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Blended Learning alkalmazások és kutatások a nemzetközi kitekintésben Antal Péter Eger, 2013

Részletesebben

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI

A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI A TÉRINFORMATIKA OKTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI Katona Endre, katona@inf.u-szeged.hu JATE, Alkalmazott Informatikai Tanszék Abstract Geographer students learn how to apply GIS, but for programmer

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II.

LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II. V. Évfolyam 1. szám - 2010. március Deák Ferenc deak@nct.hu LÉTRADIAGRAM FORDÍTÓK ELMÉLETE PLC VEZÉRLÉSEK SZÁMÁRA II. Absztrakt A létradiagram egyszerű, programozási képzettséggel nem rendelkező szakemberek

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban I. Intelligens tervezőrendszerek - Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban Adat = struktúrálatlan tények, amelyek tárolhatók,

Részletesebben

MC Kérdés Kép Válasz. Melyik állítás igaz?

MC Kérdés Kép Válasz. Melyik állítás igaz? Melyik állítás igaz? A mediatizált, informatizálódott, digitális technológiákra alapozott munkahelyek alapvetően megváltoztatják a munka természetét, amelynek szükségszerűen az oktatási rendszer egészére

Részletesebben

Az Információs és kommunikációs technológiák a HORIZONT 2020-ban

Az Információs és kommunikációs technológiák a HORIZONT 2020-ban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 Az Információs és kommunikációs technológiák a HORIZONT 2020-ban Hálózatépítő stratégiai együttműködés

Részletesebben

Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között

Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között Mérnökgeológia-Kızetmechanika 2011 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) 283-289. Összehasonlító módszerek kızetek felületi érdesség mérésére laboratóriumi körülmények között Buocz Ildikó BME Építıanyagok

Részletesebben

NÉMETH MÁRTON Networkshop 2014 Pécs. Discovery alapú katalógus szoftvereszközök tudományos könyvtári környezetben

NÉMETH MÁRTON Networkshop 2014 Pécs. Discovery alapú katalógus szoftvereszközök tudományos könyvtári környezetben NÉMETH MÁRTON Networkshop 2014 Pécs Discovery alapú katalógus szoftvereszközök tudományos könyvtári környezetben Discovery: Szoftvereszköz és szolgáltatás Központi aggregált index, tartalomforrások széleskörű

Részletesebben

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere Gál Zoltán 1 Marius Onic 2 1 IT igazgató, Debreceni Egyetem TEK, zgal@unideb.hu 2 IT vezet, Nagyváradi Egyetem, omar@uoradea.ro

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina

Részletesebben

Technológia-semlegesség a szabályozásban

Technológia-semlegesség a szabályozásban 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás 2008. október 15-17. Zalakaros Technológia-semlegesség a szabályozásban Nagy Péter nagy.peter@hte.hu Szabályozás korai szakasza Technológia

Részletesebben

DR. KOKOVAY ÁGNES. Személyes információk. Születési hely, idő: 1956. május 30. Várpalota. Képzettség

DR. KOKOVAY ÁGNES. Személyes információk. Születési hely, idő: 1956. május 30. Várpalota. Képzettség DR. KOKOVAY ÁGNES Személyes információk Születési hely, idő: 1956. május 30. Várpalota Képzettség Középiskolai testnevelő tanár (1978) Aerobic oktató (1983) Kézilabda szakedző (1989) C kategóriás néptáncoktató

Részletesebben

LABMASTER anyagvizsgáló program

LABMASTER anyagvizsgáló program LABMASTER anyagvizsgáló program A LABMASTER anyagvizsgáló szabványok szerinti vizsgálatok kialakítására és végzésére lett kifejlesztve. Szabványos vizsgálatok széles skálája érhetı el a mérések végrehajtásához

Részletesebben

Web Services. (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform

Web Services. (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform (webszolgáltatások): egy osztott alkalmazásfejlesztési plattform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A Web Service Web Service definíciója Számos definíció létezik. IBM [4] A Web

Részletesebben

Karbantartási játék. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Karbantartási játék. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karbantartási játék Dr. Kovács Zoltán, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kovács Viktor, PhD hallgató, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1. Bevezetés A játékoknak komoly szerepük van az oktatásban.

Részletesebben

Könyvtári kölcsönzések kezelése

Könyvtári kölcsönzések kezelése Könyvtári kölcsönzések kezelése Célkitőzés Feladatunk egy egyetemi könyvtár kölcsönzéseit nyilvántartó rendszert elkészítése, amely lehetıséget nyújt a könyvtár tagjainak, illetve könyveinek nyilvántartása.

Részletesebben

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest Szegnerné dr. Dancs Henriette PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Dancs, H- Hughes, M.- Donoghue, P. (2006) (eds): World Congress of Performance Analysis of Sport 7th, Proceeding,

Részletesebben

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű

Részletesebben

A művelődés- és tájékoztatásügy világszerte

A művelődés- és tájékoztatásügy világszerte 1 von 5 30.01.2008 12:40 51. évfolyam (2004) 11. szám Eredeti cim:oberhauser, Otto: Digitale Langzeitarchivierung als Thema internationaler Institutionen und Organisationen: Ein bibliotheksorientierter

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

A kreatív iparág és az új média összefonódása

A kreatív iparág és az új média összefonódása A kreatív iparág és az új média összefonódása Varga Tamás, fejlesztési igazgató varga.tamas@carnation.hu Budapest, 2009. december 7. Tartalomjegyzék 1. A Carnation bemutatása 2. Új média technológiák 3.

Részletesebben

Ipari hálózatok biztonságának speciális szempontjai és szabványai

Ipari hálózatok biztonságának speciális szempontjai és szabványai Ipari hálózatok biztonságának speciális szempontjai és szabványai Borbély Sándor CISA, CISM, CRISC Információvédelmi projekt vezető sandor.borbely@noreg.hu Tartalom Az ipari hálózatnál mennyiben, és miért

Részletesebben

Policy keretrendszer dinamikus hálózatkompozíciók automatizált tárgyalási folyamatához

Policy keretrendszer dinamikus hálózatkompozíciók automatizált tárgyalási folyamatához Policy keretrendszer dinamikus hálózatkompozíciók automatizált tárgyalási folyamatához ERDEI MÁRK, WAGNER AMBRUS Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék {merdei, awagner}@hit.bme.hu

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban

A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban A kreatív intelligencia fejlesztésének lehetőségei a vállalkozásoktatásban GARAJ Erika Edutus Főiskola, Tatabánya garaj.erika@edutus.hu Az oktatási innovációk egyik formája a módszertani fejlesztések köre,

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

A mezőgazdaság jövője

A mezőgazdaság jövője Zelenák Dávid Óbudai Egyetem NIK, 2013 A mezőgazdaság jövője Döntéstámogató rendszerek a Mezőgazdaságban "Mint sok sportágban az időzítés - minden. Megfelelő pillanatban egy üzleti húzás lehet eredményes,

Részletesebben

BIZTONSÁGI AUDIT. 13. óra

BIZTONSÁGI AUDIT. 13. óra 13. óra BIZTONSÁGI AUDIT Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

MULTIMÉDIA ALAPÚ OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KATONAI SZAKNYELVOKTATÁSBAN

MULTIMÉDIA ALAPÚ OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KATONAI SZAKNYELVOKTATÁSBAN Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola Tick Andrea MULTIMÉDIA ALAPÚ OKTATÁSI TECHNOLÓGIÁK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KATONAI SZAKNYELVOKTATÁSBAN

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Szoftver-technológia II. Tervezési minták. Irodalom. Szoftver-technológia II.

Szoftver-technológia II. Tervezési minták. Irodalom. Szoftver-technológia II. Tervezési minták Irodalom Steven R. Schach: Object Oriented & Classical Software Engineering, McGRAW-HILL, 6th edition, 2005, chapter 8. E. Gamma, R. Helm, R. Johnson, J. Vlissides:Design patterns: Elements

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...

Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...

Részletesebben

FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK

FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY FELHŐBŐL A TUDÁS - A CLOUDOK SZEREPE AZ E-LEARNING-BEN SZAKKÉPZÉSTŐL PHD-IG Seebauer Márta, Rajnai Zoltán

Részletesebben

Nemzetközi vállalat - a vállalati szoftvermegoldások egyik vezető szállítója

Nemzetközi vállalat - a vállalati szoftvermegoldások egyik vezető szállítója Nemzetközi vállalat - a vállalati szoftvermegoldások egyik vezető szállítója A Novell világszerte vezető szerepet tölt be a Linux-alapú és nyílt forráskódú vállalati operációs rendszerek, valamit a vegyes

Részletesebben

A szoftver tesztelés alapjai

A szoftver tesztelés alapjai Szoftverellenőrzési technikák A szoftver tesztelés alapjai Micskei Zoltán, Majzik István http://www.inf.mit.bme.hu/ 1 Hol tartunk a félévi anyagban? Követelményspecifikáció ellenőrzése Ellenőrzések a tervezési

Részletesebben

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel

Részletesebben

GÁSPÁR TAMÁS 1. Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés

GÁSPÁR TAMÁS 1. Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés GÁSPÁR TAMÁS 1 Útkeresés és makroszintû stratégiai tervezés Social-economic paths and macro-level strategic planning The methodological foundations of exploring development are a fundamental question of

Részletesebben

vezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com

vezeték nélküli Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com Biztonság és vezeték nélküli hálózat? Turi János Mérnök tanácsadó Cisco Systems Magyarország Kft. jturi@cisco.com 1 Amiről szó lesz - tervezés Mi az a CVD? Hogyan készül Mire e használjuk áju Vezeték nélküli

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel

Hazánkban jelentõs múlttal rendelkeznek a klasszikus tesztelméleti módszerekkel Iskolakultúra 2008/1 2 Molnár Gyöngyvér SZTE, Pedagógia Tanszék, MTA-SZTE Képességkutató Csoport A Rasch-modell kiterjesztése nem dichotóm adatok elemzésére: a rangskálás és a parciális kredit modell A

Részletesebben

Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században

Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században Németh Vilmos Nemzeti Innovációs Hivatal 1. Magyar Jövő Internet Konferencia Budapest, 2014. október 17. A kezdetek ARPANET 1969 Az Internet ma TCP/IP

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan

Részletesebben

bujdoso@inf.unideb.hu, http:www.inf.unideb.hu/~bujdoso 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4.

bujdoso@inf.unideb.hu, http:www.inf.unideb.hu/~bujdoso 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4. Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival kapcsolatban Problems in tests papers on word processing of ECDL exams and competitions BUJDOSÓ Gyöngyi 1, Ph.D., egyetemi adjunktus CSERNOCH

Részletesebben

Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak. 2014. június 20. HTTP Alapítvány, Budapest / WebEx

Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak. 2014. június 20. HTTP Alapítvány, Budapest / WebEx Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak 2014. június 20. HTTP Alapítvány, Budapest / WebEx Mai program 1. 14.00-15.00 Amit feltétlenül tudnunk kell az új CCNA R&S tananyag 3. és 4. szemeszterének

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ Kővári Edit

ÖNÉLETRAJZ Kővári Edit ÖNÉLETRAJZ Kővári Edit SZAKMAI TAPASZTALAT 2015 február- One Téma alapítása (kerekasztal mediátor) 2013 szeptember-december Vendégoktató, University of Derby, Üzleti Iskola és Buxton, Turizmus és Spa Menedzsment,

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A számítógépes szakirodalmi forráskutatás 11. elıadás

Részletesebben

Leonardo da Vinci Projekt sz. SK/06/B/F/PP-177436 Időtartam: 2006-2008. Európai Virtuális Matematikai Laboratórium

Leonardo da Vinci Projekt sz. SK/06/B/F/PP-177436 Időtartam: 2006-2008. Európai Virtuális Matematikai Laboratórium Leonardo da Vinci Projekt sz. SK/06/B/F/PP-177436 Időtartam: 2006-2008 Európai Virtuális Matematikai Laboratórium Szerzői jog Az EVLM minden ebben a dokumentumban található információval kapcsolatban ragaszkodik

Részletesebben

Publikációk. Könyvek, könyvfejezetek:

Publikációk. Könyvek, könyvfejezetek: Publikációk Könyvek, könyvfejezetek: 1. Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei, In: Dr. Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia - Tanulás

Részletesebben

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62

HU ISSN 1787-5072 www.anyagvizsgaloklapja.hu 62 Kockázatalapú karbantartás Új törekvések* Fótos Réka** Kulcsszavak: kockázatalapú karbantartás és felülvizsgálat, kockázatkezelés, kockázati mátrix, API RBI szabványok Keywords: risk-based inspection and

Részletesebben

Információ-visszakeresı módszerek egységes keretrendszere és alkalmazásai. Kiezer Tamás

Információ-visszakeresı módszerek egységes keretrendszere és alkalmazásai. Kiezer Tamás Információ-visszakeresı módszerek egységes keretrendszere és alkalmazásai Doktori (PhD) értekezés tézise Kiezer Tamás Témavezetı: Dr. Dominich Sándor (1954-2008) Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar

Részletesebben

Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés

Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés ZMNE Digitális tudástárak és archívumok Holl: Elektronikus szövegek és adatok... 1 Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés Holl András, MTA KTM CsKI & MTA Könyvtára A könyvtár mint a tudomány

Részletesebben

Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja. Hesz Gábor

Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja. Hesz Gábor Pacemaker készülékek szoftverének verifikációja Hesz Gábor A szív felépítése http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=fájl:diagram_of_the_human_heart_hu.svg http://en.wikipedia.org/wiki/file:conductionsystemoftheheartwithouttheheart.png

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

E-learning a nyelvoktatásban: tanulás management rendszerek online használata és elemzése

E-learning a nyelvoktatásban: tanulás management rendszerek online használata és elemzése Debreceni Egyetem Informatika Kar E-learning a nyelvoktatásban: tanulás management rendszerek online használata és elemzése Témavezető: Dr. Zichar Marianna egyetemi adjunktus Készítette: Szűcs Emese Ágnes

Részletesebben

Köztesréteg adatbiztonsági protokollok megvalósítására

Köztesréteg adatbiztonsági protokollok megvalósítására Köztesréteg adatbiztonsági protokollok megvalósítására GENGE Béla 1, dr. HALLER Piroska 2 1,2 Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely, ROMÁNIA { 1 bgenge, 2 phaller}@upm.ro Abstract This paper presents a Web

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. február 11. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság és

Részletesebben

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek!

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek! MÉRNÖK-SZÓTÁR számítógépes program rendszer - Többnyelvő szakszótárak - Építıipari szakszótár - Gépipari szakszótár - Vasúti szakszótár - Nyelvi választék: magyar-angol-német-orosz és más nyelvek - Általános

Részletesebben