HÍRLEVÉL HÉT. A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten

Átírás

1 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: , fax: HÍRLEVÉL HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Célkeresztben a rendészeti szakvizsgára történő felkészítés A katasztrófavédelem tiszti állományának rendészeti szakvizsgára történő felkészítése zajlott január között a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél dolgozók közül körülbelül ötszáznak kellett teljesíteni a képesítési követelményként előírt rendészeti szakvizsgát. Közel száz kollégát a kötelezően előírt közigazgatási és integrált vezetési ismeretek, valamint a katasztrófavédelmi vagy tűzvédelmi igazgatás választható vizsgatárgyak elsajátítása érdekében iskolázott be az oktatásigazgatási és kiképzési főosztály a BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósággal együttműködve. Az első félévben további tanfolyamok is lesznek Pécelen, a képzésekkel 2014 végéig az érintettek teljesíthetik az előírásokat. Jó időben, jó helyen, jó döntések A polgári védelem múltjának, jelenének és jövőjének átfogó elemzését ismerhették meg a regionális védelmi igazgatási felkészítés résztvevői január 29-én a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. Az eredetileg tizennyolcadikára tervezett, de a havazás miatt elhalasztott rendezvényen a főváros, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye igazgatóhelyettesei, polgári védelmi főfelügyelői, katasztrófavédelmi kirendeltségeinek vezetői, hivatásos tűzoltóparancsnokai, katasztrófavédelmi megbízottai, valamint a megyei védelmi bizottságok katasztrófavédelmi állományában lévő titkárok és titkárhelyettesek vettek részt. A felkészítést a házigazda Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, Varga Ferenc tű. ezredes nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, a jelenlévők többségének a polgári védelem új terület, de ettől még nem kevésbé fontos,

2 mint a tűzvédelem és az iparbiztonság. Az ezredes hozzátette, a katasztrófavédelem szervezetének átalakulása óta minden bizonnyal az összes kolléga azon dolgozott, hogy a témában megfelelő jártasságot szerezzen. Ezt a célt szolgálja a mostani találkozó is, amely az igazgató reményei szerint hasznos ismeretekkel gazdagítja a résztvevőket. A délelőtti előadást Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartotta, aki a polgári védelmi szakterület tevékenysége, a katasztrófavédelmi megbízottak helye, szerepe és feladatai, valamint a járási rendszer kialakítása, a helyi védelmi bizottságok működéséből adódó feladatok köré csoportosította mondandóját. A tábornok hangsúlyosan beszélt a katasztrófavédelem három szakterülete közötti kapcsolatról, a közös munka fontosságáról, és arról, hogy az együttműködés vezet el a közös célig. A főfelügyelő szólt a szervezet életében végbement szemléletváltásról, majd proaktivitásra buzdította a jelenlévőket. Mint fogalmazott, jó időben, jó helyen, jó döntéseket kell hozni, majd azokért vállalni kell a felelősséget is. Előadásában Tóth Ferenc áttekintette a polgári védelem kialakulását, szerepének változását az eltelt hét és fél évtized alatt, itt egyebek mellett a kockázatbecslésről és a települések besorolási rendjéről ejtett szót, külön kiemelve, hogy mindkét tevékenység új alapokra került. A dandártábornok példákon keresztül vette sorra a védelmi rendszer működését a megelőzéstől a krízishelyzeten, a beavatkozáson át a helyreállításig. Hangsúlyt helyezett a beavatkozás előtti folyamatra, emlékeztetve a közelmúltban végrehajtott ellenőrzésekre, amelyek során a vízelvezető árkok, illetve az út menti fasorok állapotát mérték fel. Mint mondta, az ott tapasztaltak alapján javító intézkedéseket kellett tenni, ezeknek a döntéseknek sem túl puhának, sem agresszívnek nem szabad lenniük, bátor, határozott intézkedésekre van szükség a kollégák részéről. Mindezek után Tóth Ferenc a polgári védelmi szakterület tavalyi munkájáról, illetve idei főbb feladatairól beszélt. Előzőek között a települések kockázatértékelését és katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a hazai veszélyelhárítási tervezés megújítását említette, majd a reagálóképes, a katasztrófavédelem veszélyhelyzeti szinten kívüli feladataiba is bevonható önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozásáról, a védelmi igazgatás intézményrendszerének megújításáról beszélt. A 2013-as feladatok közül egyebek mellett kiemelte a lakosságtájékoztatás, a riasztás helyi rendszerének továbbfejlesztését, az önkéntes és köteles polgári védelmi erők helyi és területi képzési, gyakoroltatási, műveleti bevonási rendjének kialakítását, az önkormányzati közbiztonsági referensek felkészítésének, műveleti részvételének, szakmai irányításának és felügyeleti ellenőrzésének rendjére vonatkozó szabályozás megalkotását, illetve a védelmi igazgatásnak a járások létrejöttéből fakadó katasztrófavédelmi feladatairól szóló egységes szabályzat kiadását A katasztrófavédelmi megbízottak helyének, szerepének taglalásakor az országos polgári védelmi főfelügyelő sietett tisztázni, a megbízottak rendvédelmi és védelmi igazgatási feladatokat egyaránt ellátnak, előzőek esetében irányításuk a polgári védelmi felügyelő dolga, a helyi védelmi bizottság elnöke csak a bizottságban végzett munkáját irányíthatja. Tóth Ferenc a megbízottak feladatai közül kiemelte a települések kockázatbecslését, besorolását, a veszélyelhárítási tervezést, a polgári védelmi szervezetek létrehozását, működtetését, valamint a hatósági munkát. Végezetül a járási rendszer megalakításából adódó feladatokról esett szó. A dandártábornok itt egyebek mellett arról beszélt, hogy míg korábban a helyi védelmi bizottságok a honvédelmi körzetekhez igazodtak, most már a járásokhoz igazodnak. Igencsak nagy könnyebbséget jelent az a tény, hogy egy-egy járásban minden szervezetnek ugyanaz az illetékességi, működési területe szögezte le Tóth Ferenc.

3 A felkészítés délutáni részét Harmati István, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály vezetőjének előadása töltötte ki, aki azokat a feladatokat vette sorra, amelyek a települések osztályba sorolásából a katasztrófavédelmi kirendeltségekre, a hivatásos tűzoltóparancsnokságokra, valamint a katasztrófavédelmi megbízottakra hárulnak. Szó esett egyebek mellett a települések önvédelmi képességének erősítéséről, a köteles polgári védelmi szervezetek megalakításáról, a gyakorlatokról, az elégséges védelmi szintről, valamint az úgynevezett indulókészletekről. Mindezek után a főosztályvezető a polgári védelmi erők reagálóképességének fejlesztését szolgáló területi és helyi gyakorlatokról beszélt. Az előadásból kiderült, a beosztottakat képzésben kell részesíteni, itt alap-, szak-, tovább- és vezetői képzésekről is szó van. Harmati István érintette a nemzeti minősítő rendszer kérdését is, hiszen az érvényben lévő szabályozók szerint kárterületre csak az ilyen minősítéssel rendelkező önkénteseket lehet beengedni. Előadása befejező részében a főosztályvezető a veszélyelhárítási tervezés rendszerének átalakításáról, annak a védelmi igazgatási tervrendszerrel való összehangolásáról értekezett. A polgári védelmi adattárról szólva elmondta, annak célja a döntéstámogatás, az, hogy az adatokat gyorsan le lehessen kérni, így a lehető legrövidebb idő alatt minél több, az adott eseményhez kapcsolódó adat álljon rendelkezésre. Elhangzott, a települési veszélyelhárítási tervek elkészítésére 180, az összesített települési veszélyelhárítási tervekre (kirendeltség) és a járási tervkivonatra, valamint a területi veszélyelhárítási tervekre 240, a központira pedig 300 nap áll rendelkezésre, a számláló január elsején indult. A regionális felkészítést záró országos polgári védelmi főfelügyelő összegzésként mintegy módszertant tárt a katasztrófavédelmi megbízottak elé, amelyben a társszervekkel való együttműködés mikéntjéről, a feladatkörökről és a kompetenciákról beszélt. Minden vér jó vér Ismét véradást szervezett a Magyar Vöröskereszt XIV. kerületi szervezete a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálatával közösen a főigazgatóság épületében. Január 30-án a kollégák három órán át élhettek a véradás lehetőségével. Negyvenen szánták el magukat arra, hogy vérüket adják, az előzetes állapotfelmérés és orvosi vizsgálat után végül harmincegyen tehették ezt meg, többségében hölgyek. A Magyar Vöröskereszt zuglói szervezetének munkatársai rendszeres vendégek a főigazgatóságon, ahogy Dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes, főorvos, a BM OKF Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központjának vezetője elmondta, negyedévenként van közös véradás. A mostani alkalommal negyvenen gondolták úgy, hogy önként adják vérüknek körülbelül egytizedét. Egy átlagos felnőtt férfinak ugyanis körülbelül öt liter vére van, véradáskor 450 millilitert (ahogy nevezik, egy egységet) vesznek le, plusz annyit, amennyi a szükséges laborvizsgálatokhoz kell, mondta el a főorvos. Ez a mennyiség, tette hozzá az alezredes, egy normál állapotú emberi szervezet számára nem megterhelő. Véradó bárki lehet, aki egészségesnek érzi magát, de 18 év alattiak és a 65 év felettiek már nem adhatnak vért. Természetesen vannak kizáró, illetve halasztó okok is, így például füllyukasztás, tetoválás, kisebb műtétek után három hónapot, nagyobb operációt követően fél-

4 egy évet várni kell, de azt is figyelembe veszik az előzetes szűrésnél, hogy járt-e a jelentkező a közelmúltban külföldön, és ha igen, merre, a kitöltendő kérdőívben rákérdeznek egy sor betegségre, szokásra is. Akinek a helyszínen vizsgálatot végző orvos szabad utat ad, három életet menthet meg. Aki donor szeretne lenni, fel is készülhet rá, a meghirdetett véradási időpont előtt magas vastartalmú ételek fogyasztásával (pl. cékla, máj, brokkoli, vörös húsok) készítheti fel a szervezetét, és fontos, hogy az adott napon elegendő ételt és italt vegyen magához. Az országban egy év alatt körülbelül 450 ezer egység vérre van szükség. A hazai népesség negyven százalékának A-s, ötödének B-s, harminc százalékának 0-s vér csörgedezik az ereiben, a legkevesebben pedig, körülbelül tíz százaléknyian azok vannak, akiknek AB-s a vérük. A véradás szervezői azt mondják, minden vér jó vér, vagyis nem csak az igen ritka csoportokra van szükség. Akikre büszkék lehetünk A katasztrófavédelem honlapján kiemelt helyen szerepel azon személyek listája, akik 2010 óta kiérdemelték a Bátorságért Érdemjelet. A honlaplátogató azt is megtudhatja, hogy a 36 kiváló ember milyen cselekedetével szolgált rá az elismerésre. Megtekinthetőek azok a díszparancsok is, amelyeken azok neve szerepel, akiket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere példaként állított a szervezet állománya elé. A hősies viselkedés egyik legnagyobb elismerése a Bátorságért Érdemjel, amelyet azok a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak kaphatnak, akik kiemelkedő helytállásukkal, különösen bátor magatartásukkal azt kiérdemelték. A belügyminiszter olyanoknak adja ezt az elismerést, akik saját testi épségük kockáztatásával mások életét mentették meg, vagy jelentős anyagi kárt előztek meg munkájukkal. Ezzel együtt nem csupán a rendvédelemnél szolgálatot teljesítők kaptak eddig érdemjelet, azok a civilek is kiérdemelték már, akik nem az emberi életek mentésére esküdtek fel, hanem az élet állította őket olyan helyzet elé, amelyre ők emberséges, olykor önfeláldozó módon reagáltak óta 36-an részesültek a katasztrófavédelem főigazgatójának javaslata alapján Bátorságért Érdemjelben, közöttük két civil és egy önkéntes tűzoltó. A díjazottak között van Pados Zsolt is, aki sajnos életével fizetett azért, hogy október 4-én egy anya és gyermeke életét próbálta megmenteni ben is helytálltunk Így értékelte egy mondatban az előző esztendőt Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a tárca éves értékelő és feladatszabó értekezletén. A rendezvényen részt vett Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató is. Hende Csaba értékelésében úgy fogalmazott, a honvédség az előző esztendőben szigorú, szoros pénzügyi keretek között talpon tudott maradni, a tőle elvárt feladatokat elvégezte. A miniszter egy társadalmi elégedettségi felmérés eredményére hivatkozva elmondta, a honvédelem tevékenységével a megkérdezettek túlnyomó többsége közepesen elégedett, elégedett, illetve nagyon elégedett, ami azt jelenti, hogy a nemzet érti és érzi azt az erőfeszítést, amit a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium kifejt.

5 A tárca vezetője beszélt arról is, hogy kormányzati döntés alapján 2015-ig a katonai költségvetés nominálisan szinten marad, utána évente a GDP 0,1 százalékával emelkedik. Hende Csaba kijelentette, rövid távú cél megőrizni a meglévő képességeket, hosszú távon pedig lépésről-lépésre lecserélni az elavult felszereléseket ban a honvédelmi költségvetés az előző évihez képest 3 százalékkal, vagyis hétmilliárd forinttal emelkedik, összesen több mint 241 milliárdból gazdálkodhatnak eseményeiről szólva a miniszter emlékeztetett arra, hogy megerősítették a hazai légtér biztonságát, sűrűbb lett a radarháló, ami szükséges is, hiszen évente 450 ezer légi jármű fordul meg a magyar légtérben. Tavaly harminckét gép nem jelentkezett be a magyar légtérbe érve, hatszor kellett elfogásra indítani a Gripeneket feladatait részletezve Hende Csaba beszélt a külföldi missziókról, arról, hogy az afganisztáni tapasztalatokat a kiképzésben és a napi munkában is alkalmazni kell. Kiemelte a nemzeti helikopterképesség megerősítését, amelyet, mint fogalmazott így, vagy úgy, de végig kell vinni. Mint mondta, erre nemcsak azért van szükség, mert a katonai csapatok sem tudnak helikopterek nélkül mozogni, hanem mert meg kell felelniük a katasztrófahelyzetek kihívásainak is, hiszen részt szoktak venni az árvízi védekezésben, erdőtüzek oltásában, baleseteknél. Az értekezletet követő sajtótájékoztatón az erre vonatkozó kérdésekre válaszolva a honvédelmi miniszter kijelentette, ez a feladat megoldható a régi gépek felújításával, némiképp meghosszabbítva így azok élettartamát, vásárolhatnak használt járműveket is, illetve természetesen beszerezhetnek vadonatúj helikoptereket is. Mindhárom megoldás drága, a beruházás milliárdos nagyságrendet jelent. Az idei esztendő feladatai között a miniszter szólt a tartalékos rendszer fejlesztéséről. Mint mondta, azt még az előző esztendőben sikerült létrehozni, jelenleg 4300 elkötelezett tartalékosa van a honvédségnek, 2014-re el akarják érni a nyolcezres létszámot. A honvédelmi tárca vezetője kijelentette, összességében 2013 is nehéz, munkával teli évnek ígérkezik, amelyet hangsúlyosan a feszes, takarékos gazdálkodás kell, hogy jellemezzen. Az értekezlet végén a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium jelenlévő vezetői előtt ismertették a köztársasági elnök által aláírt határozatot, amely alapján február elsejétől a távozó Fodor Lajos ny. vezérezredest követően dr. Dankó István tölti be a minisztérium közigazgatási államtitkári posztját. Védelmi igazgatásról a nyugati országrészben A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében január 31-én régiós védelmi igazgatási felkészítés zajlott Győrben. Az értekezleten a vendéglátó megye érintettjei mellett Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megye összesen nyolcvan hivatásos állományú tagja vett részt. Az elmúlt évben elkezdődött a védelmi igazgatás rendszerének átalakítása, és a folyamat az idén sem áll meg. A közigazgatásban bekövetkező strukturális változásokhoz a katasztrófavédelem rendszerének is igazodnia kell, és meg kell felelnie a jövőben rá háruló, egyre jelentősebb feladatoknak is, ezért regionális értekezlet keretében tekintették át a legfontosabb újdonságokat. Az igazgatóságok helyettes vezetői, polgári védelmi főfelügyelői és felügyelői, a kirendeltségvezetők, a tűzoltóparancsnokok, a katasztrófavédelmi megbízottak és a megyei titkárok számára Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos polgári védelmi főfelügyelője és

6 Szarka Zsolt tű. alezredes, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály helyettes vezetője tartott előadást, az új feladatok mellett szó esett ezek összehangolásáról és egységesítéséről is. A délelőtti előadást Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő tartotta, aki ezúttal is a polgári védelmi szakterület tevékenysége, a katasztrófavédelmi megbízottak helye, szerepe és feladatai, valamint a járási rendszer kialakítása, a helyi védelmi bizottságok működéséből adódó feladatokra helyezte a hangsúlyt. Kitért a katasztrófavédelem három szakterülete közötti együttműködésre, a közös munkára, valamint a jó döntéshozatali képesség fontosságára, a gyors és határozott beavatkozásokra. Ezt követően a már korábbi értekezleteken vázolt idei feladatokat ismertette az egybegyűltekkel, e fórumon is részletezve a katasztrófavédelmi megbízottak helyét, szerepét és feladatait. A polgári védelmi szakterületről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy figyelni kell az erők rendeltetésszerű igénybevételére, valamint újabb polgári védelmi szervezetek létrehozására. Az önkéntes polgári védelmi szervezetek körét a járásiakkal kell bővíteni, a köteles polgári védelmi szervezetekbe célszerű a gazdálkodó szervezeteket bevonni. A felkészítés délutáni részében Szarka Zsolt tű. alezredes, a tervezési és védelmi igazgatási főosztály helyettes vezetője a települések osztályba sorolásából a katasztrófavédelmi kirendeltségekre, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra, valamint a katasztrófavédelmi megbízottakra háruló teendőkről, és a területi és helyi gyakorlatokról beszélt, majd itt is megismertette a polgári védelmi adattár szerepét a döntéstámogatásban. A regionális felkészítés Győrben is interaktív foglalkozással zárult. Megújult az érdekegyeztetés a katasztrófavédelemnél Január 31-én megtartotta soros ülését a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács. A találkozó adott alkalmat az együttműködési megállapodás, valamint az esélyegyenlőségi terv aláírására is. Az együttműködési megállapodás a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Magyar Rendvédelmi Kar és a szakszervezetek között született, illetve aláírás került a hivatásos katasztrófavédelmi szervek esélyegyenlőségi tervére is. A dokumentumokat a munkáltatói oldal képviseletében, a BM OKF főigazgatójának megbízásából Bittmann Tibor tű. ezredes, a humánszolgálat vezetője, a munkavállalói oldal képviseletében Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke, a szakszervezetek részéről pedig dr. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, valamint Kiss József, a Fővárosi Tűzoltók Szakszervezetének elnöke látta el kézjegyével. Az együttműködésben részt vesz még a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete is, de elnökük az ülésen hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, a megállapodást és az esélyegyenlőségi tervet egy későbbi időpontban fogják aláírni. Az érdekegyeztetési tanácsülés további napirendi pontjai között szerepelt az ellenőrzésekkel, továbbá a költségvetéssel- és a szociális juttatásokkal kapcsolatos tájékoztató, melyeket a szakterületi vezetők tartottak meg.

7 Főigazgatói szemle Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe látogatott február 1-jén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. A főigazgatói szemle során a megyei rendvédelmi, közigazgatási, valamint együttműködő társadalmi szervek vezetőivel folytatott kötetlen szakmai megbeszélést, amelynek célja a 2010-eshez hasonló árvízi helyzetek megelőzése volt. Az altábornagy ezt megelőzően a szolgálatban lévő miskolci tűzoltókkal és az igazgatóság állományával is találkozott. Dr. Bakondi György tű. altábornagyot Miskolcon Lipták Attila tű. ezredes, megyei igazgató fogadta, majd az állománynak tartott értekezlet következett. Ezt követően a főigazgató a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendvédelmi, közigazgatási, valamint együttműködő társadalmi szervek vezetőinek körében a 2010-es árvíz tapasztalatairól beszélt annak érdekében, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló helyzet. Mint mondta, az akkori szervezetlenség és tapasztalatlanság vezetett katasztrófához, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a hasonló helyzetek csak tudatos és célirányos felkészüléssel előzhetők meg. Ezután a védelmi igazgatás rendszeréről ejtett szót, mint mondta, az több résztvevőből áll, ezért javasolta, hogy a védekezésben résztvevő szervezetek közös gyakorlatok keretében ismerjék meg egymás feladatait és gyakorlati példákon keresztül készüljenek fel az esetleges veszélyhelyzetre. Ennek érdekében rövidesen törzsvezetési gyakorlatra kerül sor a megyében. Emlékeztetett arra, hogy Borsodban már van minősített mentőszervezet, de járási szintű csapatot is létre kell hozni a lehető leggyorsabb beavatkozás érdekében. Ezt követően az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság képviselője arról számolt be, hogy folyamatos az árvízi védművek fejlesztése, és elkészültek a védelmi tervek is, a szükséges eszközök és az emberi erőforrások pótlása pedig folyamatban van. Az egyeztetésen részt vettek a január 1-jén megalakult járási kormányhivatalok vezetői is, akik ettől kezdve betöltik a helyi védelmi bizottság elnöki tisztét. Egyöntetű javaslatuk az volt, hogy az ő gyakorlati felkészítésüket is segítse a katasztrófavédelem, amelyre a főigazgató úgy reagált, a szervezet a pótolhatatlan szaktudás megszerzéséhez támogatást ad. Ezután a főigazgató, Dr. Lukács Irén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Dr. Mecser Tamás rendőr ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója, valamint Papp Zsolt az Észak-Magyarországi Regionális Mentőszervezet vezető mentőtisztje sajtótájékoztatót tartott a téli időszak eddigi tapasztalatairól, valamint a szakmai megbeszélésről. A sajtótájékoztató után Bakondi György a megyei kirendeltség-vezetőkkel, a tűzoltóparancsnokokkal, valamint az igazgatóság vezető állományába tartozókkal konzultált. Kollektív jogvédelmi biztosítás és munkavállalói felelősségbiztosítás A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felismerve azt, hogy a gondatlan károkozásból eredő kötelezettség mekkora nagyságú terhet jelent az állomány számára, több biztosítótól kért ajánlatot. A legkedvezőbbet, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. tette, az erről szóló szerződést Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes a mai napon látta el kézjegyével. A főigazgatóság jogvédelmi biztosítást a parancsnoki állományra, a gépjárművezetőkre, a különlegesszerkezelőkre, a beosztott tűzoltókra, az iparbiztonsági fő- és

8 felügyelőkre, a hatósági területen dolgozókra, valamint a katasztrófavédelmi mobil laborok személyzetére, összesen több mint kilencezer-egyszáz emberre köt, míg a közel háromezer gépjárművezetőre munkavállalói felelősségbiztosítás is köttetik. A jogvédelmi szolgáltatás keretén belül a büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem a biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi olyan szabálysértési és büntetőeljárásokban, amelyek a munkaviszonyával összefüggő tevékenysége során elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt indult ellene. A gépjármű büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem pedig a biztosított által a munkaviszonyával összefüggésben vezetett gépjármű vezetésekor elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt vele szemben indult eljárásra nyújt fedezetet. A védelem mindkét esetben a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések, bűncselekmények miatt indított eljárásokra terjed ki, a szándékosságra nem. A munkavállalói felelősségbiztosítás alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyeket a munkaviszonyából eredő kötelezettségek megszegésével, gondatlanul okozott, és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik. Mértéke legfeljebb akkora, mint amilyen mértékben a biztosított a munkajog szabályai szerint a kár megtérítésére köteles. Heves megyében is volt miről beszélni Borsod-Abaúj-Zemplén után Heves megyébe is ellátogatott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere. Dr. Bakondi György tű. altábornagy kora délután a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon tartott szemlét. A kormány döntése értelmében november 28-a óta a főigazgató hangolja össze kormánymegbízottként a téli időszakkal összefüggő szociális, közegészségügyi, lakhatási problémák kezelését, illetve koordinálja a tájékoztatást. Mivel a téli időjárásból fakadó rendkívüli helyzetek kezelése több szervezetet érintő feladat, így a szemle során találkozott a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatójával, a Heves Megyei Önkormányzat elnökével, a Heves megyei rendőrfőkapitánnyal, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatójával, valamint a hét járási hivatal vezetőjével. A kötetlen szakmai beszélgetésen számtalan olyan probléma került terítékre, ami a lakosság biztonsága érdekében a társszervekkel közös fellépést igényel, de ezeken túlmenően szó esett a védelmi igazgatás megváltozott rendszeréről is. A találkozó után Bakondi György a megyei igazgatóság vezetői állományával, a kirendeltségvezetőkkel és a hivatásos tűzoltóságok parancsnokaival találkozott. A főigazgató tájékozódott a tűzoltó-parancsnokságokon és a kirendeltségeken folyó munkáról, a vezetők erősségeiről, valamint problémáiról. A főigazgatói szemle az igazgatóság épületének megtekintésével zárult.

9 A tűzoltósági területen történt A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozásért felelős munkabizottságok vezetői tartottak egyeztetést január 28-án a. A normaszöveg tervezetét a tűzvédelmi főosztály január 31-én összeállította. A Rendszeresítési Bizottság január 31-én megtartott ülésén a tűzoltósági főosztály munkatársa is részt vett. A résztvevők egy mélyből mentésnél használt légzőrendszerrel ismerkedtek. Február 1-jén a tűzoltósági főosztály munkatársa az ORFK Dunakeszi Oktatási Központjában tűzvédelmi szakmai ismeretekről tartott előadást a Kisérőőr tanfolyamon résztvevőknek. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság szabadtéri tűzesetek megelőzésével foglalkozó munkabizottsága tartott egyeztetést. A héten a tűzvédelmi főosztály által szervezett vizsgán egy építész tűzvédelmi szakértő tett sikeres vizsgát. A következő hét eseményei Három napon keresztül folynak a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által szervezett Tűzoltó II. szakmai vizsgái. Az elnöki feladatokat a tűzoltósági főosztály vezetője és egyik munkatársa látta el. Február 4. és 8. között az országos tűzoltósági főfelügyelő A parancsnoki/vezetői munkával szembeni elvárások a korrupció visszaszorítása és az etikai elvárások betartása területén címmel tart előadást a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vezetői évi továbbképzésén. A katasztrófavédelmi igazgatóságok által létrehozott területi tűzmegelőzési bizottság munkájában résztvevők számára tart tájékoztató értekezletet február 5-én a főfelügyelőség. Február 8-án az országos tűzoltósági főfelügyelő részt vesz a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában szervezendő Ne égess rajz- és irodalmi pályázat eredményhirdetésén. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 220 tűzesethez vonultak és 421 műszaki mentésnél avatkoztak be, 16 esetben pedig tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására került sor. A polgári védelem területén történt A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél A műveletirányítási főosztályvezető, Jackovics Péter képviselte január 27. és február 1. között a magyar katasztrófavédelmet az új típusú, első alkalommal megrendezett Head of Team (HOT) nemzetközi tanfolyamon, amit az EU polgári védelmi missziót irányító vezetőknek fejlesztettek ki. A tanfolyam diplomáciai képességeket és külpolitikai tantárgyakat tartalmaz. Az első tanfolyamon, két képzés során 30 szakértőt képeztek ki. A jövőben csak a HOT tanfolyamon végzett szakértők vehetnek majd részt EU polgári védelmi szakértői csapat kiküldetésben csapatvezetőként vagy vezető-helyettesként.

10 A as programozási időszakra vonatkozó, a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó ex-ante feltétel Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: nemzeti vagy regionális kockázatfelmérés megléte a katasztrófavédelem céljából, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást teljesítése érdekében tartottak megbeszélést február 1-jén a Belügyminisztériumban, amelyen az országos polgári védelmi főfelügyelőség is részt vett. A évi országos nukleárisbaleset-elhárítási törzsvezetési gyakorlat tapasztalatait összegezte és értékelte az országos polgári védelmi főfelügyelő az ONER-szervek szakértőivel január 28-án Pakson. A következő hét eseményei A műveletirányítási főosztályvezető részt vesz az UNDAC Tanácsadó Csoport ülésén február 5-6-án, továbbá az ENSZ INSARAG Irányító Bizottság ülésén, február 7-8-án, Genfben. Az iparbiztonsági területen történt Veszélyes üzemek, radiológiai és nukleáris létesítmények szakterület Január 28. és február 1. között három igazgatóság három telephelyen, további öt kirendeltség pedig öt telephelyen tartott helyszíni szemlét biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából. Két igazgatóság egy-egy telephelyen, tizenhárom kirendeltség pedig tizenöt telephelyen tartott helyszíni szemlét üzemazonosítás céljából. Iparbiztonsági supervisori felügyeleti hatósági ellenőrzést két igazgatóság és egy kirendeltség tartott egy-egy telephelyen. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület két munkatársa vett részt január 28-án a Paksi Atomerőmű Zrt. területén megrendezett, a novemberében végrehajtott nukleárisbalesetelhárítási törzsvezetési gyakorlat értékelő, elemző megbeszélésén. A Magyar Honvédség Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központban megtartott évi Atom, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési rendszergyakorlat (ABV RIÉR) tervező konferenciáján is képviseltette magát a nukleárisbaleset-elhárítási szakterület képviselője. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem szolnoki telephelyén. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy felső küszöbértékű üzem dunaújvárosi telephelyén belsővédelmiterv-gyakorlatot ellenőrzött. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület munkatársai előadóként vettek részt Pécelen azon az egynapos módszertani felkészítésen, amelyen a katasztrófavédelmi mobil labor alaptanfolyam végrehajtásáért felelős emberek vettek részt. Felkészítő oktatást és gyakorlati bemutatót is tartott a nukleárisbaleset-elhárítási szakterület az országos iparbiztonsági főfelügyelőség kijelölt állománya számára. A téma a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ és a mobil bevetési egység alkalmazása volt. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság időszakos hatósági ellenőrzést tartott egy alsó küszöbértékű, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem szekszárdi telephelyén. A Heves Megyei

11 Katasztrófavédelmi Igazgatóság szintén egy alsó küszöbértékű üzem telephelyén ellenőrzött belsővédelmiterv-gyakorlatot, Lőrinciben. Veszélyesáru-szállítás szakterület Az elmúlt héten közúton összesen 15 igazgatóság 30 helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során összesen 296 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 37 ellenőrzött gépjármű közül egy volt szabálytalan. 10 igazgatóság 17 telephelyi ellenőrzést tartott, ezek során összesen 4 ADR hatálya alá tartozó járművet vizsgáltak meg. Két telephelyi ellenőrzés kapcsán hatósági eljárást indítottak. Vasúton 13 igazgatóság 14 helyszínen vizsgálódott, összesen 176 vasúti járművet ellenőriztek. Ezek közül 133 tartozott a RID hatálya alá, három jármű volt szabálytalan, ebben az esetben hatósági eljárás indult. 5 igazgatóság 5 RID telephelyi ellenőrzést is tartott. Vízi úton 3 igazgatóság összesen 3 helyszínen végzett ellenőrzést, ezek során 18 vízi járművet vizsgáltak meg, közülük 6 tartozott az ADN hatálya alá. Kritikusinfrastruktúra-védelmi szakterület A szakterület vezetője január 28. és 29-én részt vett a franciaországi Lille-ben megrendezett 5. Nemzetközi Kiberbiztonsági Fórumon. A szakterület képviselője felkészítést tartott az iparbiztonsági főfelügyelőség állományának az Iparbiztonsági Információs Központ beüzemeléséről, illetve az abban futó alkalmazásokról. A következő hét eseményei A veszélyes üzemek szakterület vezetője tart előadást az iparbiztonsági főfelügyelők, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatósági osztályvezetőinek. A németországi Karlsruhe-ban rendezik meg február 5. és 7. között a RODOS User Group szakmai találkozót, amelyet egy JRODOS képzés követ. Ezen a nukleárisbaleset-elhárítási szakterület kijelölt munkatársa részt vesz. A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelősége háromnapos továbbképzést tart Balatonföldváron a megyei (fővárosi) iparbiztonsági felügyelők és a hatósági osztályvezetők számára. A főügyelet területén történt A hét jelentős eseményei Január 28-án a társszervek részvételével zajlott a Marathon Terra rendszer januári kommunikációs gyakorlata. Január 31-én a BM-ben ülésezett az ESR 112 mobil munkacsoport, amelyen a főosztályvezetőhelyettes is részt vett.

12 Hatósági-koordinációs és művelet-elemzési szakterület A hét jelentős eseményei A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítása miatt, azzal összhangban alakította át a szakterület a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzmegelőzési hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről szóló belső intézkedést. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma által szervezett filmklubon a főosztály képviselője szakmai előadást tartott. A hatósági adatszolgáltatási rendszer alkalmazásából és a katasztrófavédelmi műveletek felsőszintű értékelésének összeállításából levont tapasztalatok alapján változott a Hatósági Adatszolgáltatási Rendszer Felhasználói Útmutatója és a katasztrófavédelmi műveletek elemzési, komplex veszélyhelyzeti prognózis és beválásvizsgálat készítésére vonatkozó módszertani útmutató. A következő hét eseményei február 5-6-án tartja a SEERISK projekt a soron következő munkaműhelyét, amelyen a főigazgatóság delegációját a főosztályvezető vezeti. További információkért és hírekért kattintson az alábbi címekre További hírek Megyei hírek