Könyvelői felelősség. Miként változtak a szabályok? Meddig terjed a könyvelő felelőssége?

Átírás

1 Miként változtak a szabályok? Meddig terjed a könyvelő felelőssége?

2 Egy vállalkozás csak akkor képes jelentős gazdasági sikereket elérni, ha annak vezetése (tulajdonos, ügyvezetés) a szakmai tudásán, befektetett tőkén kívül bizonyos mértékű gazdasági (számviteli, adózási, vezetéstechnikai) alapismerettel rendelkezik. A Könyvelő elkötelezett a mellett, hogy partnerei részére a szerződéses szolgáltatása mellett minél több olyan tudást is átadjon, amely azok minél eredményesebb gazdálkodását segíthetik elő.

3 Hogyan kerülhető el a jogvita? Megelőzhető a felesleges jogvita, azzal is, ha a könyvelési szerződésben részletesen és konkrétan szabályozzák a felek jogait és kötelezettségeit. Így különösen, hogy kinek mi a feladata, milyen belső határidők vannak, mi a következménye, ha a felek nem tartják be ezeket.

4 Az első lépés a szerződéskötés előtt, a Megrendelő tájékoztatása azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a Könyvelő számára nyújtani képes az együttműködés keretében; ÉS Megrendelő tájékoztatása azokról a kötelező vagy lehetséges tevékenységekről, amelyeket a Könyvelő jogszabályi előírások, speciális információigény vagy megfelelő szakképesítés miatt nem tud vállalni, s így azokról a kötelezettségekről a Megrendelőnek saját magának kell gondoskodnia;

5 Meddig terjed a könyvelő felelőssége? Ahhoz hogy jó szerződést tudjunk kötni, tisztázni kell mi is a KÖNYVELÉSI TEVÉKENYSÉG 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma 2. A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése 3. A könyvelési együttműködés menete

6 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma A könyvelési munkák alatt mindkét Fél a következő feladatok elvégzését kell, hogy értse 1. A befektetett eszközök folyamatos analitikus és főkönyvi nyilvántartása; 2. A készletek Megrendelő számviteli politikájában előírt módon történő - főkönyvi könyvelése a Megrendelő analitikus nyilvántartásai, illetve adott időpontra vonatkozó leltárak, feladások alapján;

7 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma 3. A követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök, a saját tőke, a kötelezettségek és az időbeli elhatárolások folyamatos főkönyvi nyilvántartása; 4. A költség (ráfordítás) és a bevételi számlák folyamatos vezetése;

8 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma 5. Előírt analitikus nyilvántartások közül a főkönyvi rendszerhez tartozó, annak szerves részét képező analitikák vezetése; 6. A vállalkozás eredményének időszakonkénti meghatározása; 7. Éves beszámoló határidőre történő elkészítése; 8. A Megrendelő kívánsága szerinti fordulónappal közbenső mérleg vagy évközi beszámoló összeállítása;

9 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma 9. Az adózással kapcsolatos törvényekben előírt adat bejelentési kötelezettségek teljesítése csak és kizárólag a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, iratok, hiteles másolatok,, illetve a Megrendelő írásbeli nyilatkozata- alapján; 10. Az adózással kapcsolatos törvényekben előírt azon bevallások időbeni összeállítása, amelyek az elkészített könyvelés output adatain, számain alapulnak;

10 1. A könyvvezetési tevékenység tartalma 11. Időszakonkénti információs anyagok összeállítása, kiadása a Megrendelő szakmai jellegű feladatain kívüli azon jogszabályi változásokról, amelyek a Megrendelő gazdasági döntéshozatalát segíthetik; 12. A Megrendelő gazdasági életével kapcsolatos folyamatoknak támogatása figyelemfelhívások, konzultációk és írásos anyagok segítésével abban az esetben, ha erre a Megrendelő igényt tart.

11 Vannak olyan feladatok, melyek a Megrendelő feladatkörébe tartoznak: Például ilyen feladatok az alábbiak: a cégjogi jellegű feladatok a gazdálkodási jellegű feladatok a dokumentálás a speciális adózási feladatok az egyéb feladatok

12 Vizsgáljuk csak meg ezeket a feladatokat részletesen, mert esetleg némelyik feladat ellátásában a könyvelő tud segítséget nyújtani, természetesen ezeket a feladatokat a könyvvezetési tevékenységen túl vállalhatja el, ha rendelkezik a szükséges szakmai ismeretekkel a feladatok ellátásához.

13 Cégjogi jellegű feladatok 1. A Megrendelő cégjogi és kamarai ügyeinek nyilvántartása és intézése; Pl. kamarai regisztráció 2012-től (Regisztrációs díj fizetése évente március 31-ig) Kell-e szólni minden évben az ügyfélnek, hogy ezt ne felejtse el? 2. A Megrendelő működésével kapcsolatos törvényességi szabályok és követelmények betartása;

14 Cégjogi jellegű feladatok 3. A Megrendelő jogi státuszát meghatározó jogszabályokban, valamint a Megrendelő alapítási dokumentumában (pl. társasági szerződés) foglalt és az abból eredő ügyvezetői, ügykezelői hatáskörbe tartozó feladatok akár részbeni ellátása; 4. A harmadik személyekkel (pl. partnerek, tulajdonosok, dolgozók stb.) való kapcsolatok tartalma és formája;

15 Gazdálkodási jellegű feladatok 1. A Megrendelő anyagi és pénzügyi gazdálkodása; 2. A Megrendelő harmadik féllel szembeni szerződéseinek megkötése, teljesítési igazolások beszerzése, illetve az ügyletek körülményeiből eredő nemzeti és/vagy nemzetközi adózási követelmények vizsgálata (A Könyvelő az általa ismert adózást befolyásoló tényezőkre felhívja a figyelmet);

16 Gazdálkodási jellegű feladatok 3. A társasági szerződésben, ipari-, kereskedelmi és működési engedélyben, a bérleti-, szerződéses üzemeltetési okmányban foglaltak tartalmának bárminemű megítélése, betartása, betartatása, ezek tartalmával és formájával kapcsolatos módosítások, változtatások kezdeményezése;

17 Gazdálkodási jellegű feladatok 4. A Megrendelő társasági szerződésében, tevékenységi körében, megkötött gazdálkodási szerződéseiben lévő olyan adatoknak a hatóságok felé történő bejelentése, amelyekre vonatkozóan bármilyen bejelentési kötelezettség áll fenn, vagy valamely joganyagban bekövetkező változás a későbbiekben bejelentési kötelezettséget ír elő (különös tekintettel a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló személyét, kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyleteket, tevékenységi kört illetően) akkor, ha arra a Megrendelőtől nem kap utasítást;

18 Gazdálkodási jellegű feladatok 5. A Megrendelővel való kapcsolt vállalkozási státusznak a megítélése, illetve az ehhez hasonló minden olyan kapcsolat megítélése, amelynek következtében valamilyen nyilvántartási, bejelentési, elszámolásbeli eljárás következik, vagy következhet, valamint e nyilvántartási, bejelentési és elszámolási feladatoknak a teljesítése (pl. transzferár szabályzat elkészítése és nyilvántartás vezetése);

19 Gazdálkodási jellegű feladatok 6. A Megrendelőnél alkalmazott díj- és árképzés kialakítása, alkalmazása; 7. A Megrendelő tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági, kereskedelmi jellegű tervek, elő- és utókalkulációk készítése; 8. A Megrendelő tagi vállalkozói és alkalmazotti jövedelmeinek meghatározása, szétosztása, kifizetése és felhasználása;

20 Gazdálkodási jellegű feladatok 9. A Megrendelőnél keletkező osztalék, osztalékelőleg meghatározása, szétosztása, kifizetése, s az ezzel kapcsolatosan előírt (pl. cégbíróság felé történő) időben történő jelentés;

21 Gazdálkodási jellegű feladatok 10. A külföldi és belföldi kiküldetések, kirendelések elrendelése, rendelvények kiállítása, a kiküldetéshez kapcsolódó ellátmányok kiadása, a felvett ellátmányokkal történő elszámolás, illetve elszámoltatás, az úti-jelentések elkészítése, az abban foglaltak ellenőrzése, hitelesítése;

22 Gazdálkodási jellegű feladatok 11. A Megrendelő döntését igénylő, a számviteli politikájában és egyéb szabályzatokban rögzítendő elveknek, eljárásoknak, időpontoknak a meghatározása, a választási lehetőséget biztosító adózási, elszámolási módok közül a Megrendelőre vonatkozó kiválasztása. (A Könyvelő a tanácsadói tevékenysége keretében és külön díjazás ellenében vállalja a döntés-előkészítéshez szükséges számítások, kalkulációk elvégzését, amennyiben erre a Megrendelőtől megbízást kap.);

23 Gazdálkodási jellegű feladatok 12. A leltározási feladatok elvégzése a Megrendelő tulajdonában, birtokában lévő eszközöknek és forrásoknak a mennyiségi és minőségi számbavétele, a hozzájuk tartozó értékek a meghatározása; 13. A Megrendelő analitikus készletnyilvántartásának a vezetése;

24 Gazdálkodási jellegű feladatok 14. A közvetített szolgáltatások folyamatos nyilvántartása és szükség szerinti (pl. a beszámolóhoz) felleltározása; 15. A Megrendelő követeléseinek és kötelezettségeinek az érintett felekkel (vevő, szállító, hitelezők) való egyeztetése során az egyeztető levelek kiküldése, illetve a Megrendelő és vevőivel és szállítóival esetleges, de nem a könyvelésből eredő eltéréseknek az érdemi ügyintézése. (Ehhez a Könyvelő a Megrendelő részére minden, nála fellelhető adózási és számviteli információt megad.);

25 Gazdálkodási jellegű feladatok 16. A Megrendelő készpénzállományának a kezelése, a bankszámlái feletti rendelkezés; 17. Az azonos tárgyú számlák összeghatárának figyelése, jelentése; 18. A felmerülő költségeken, ráfordításokon belül az esetleges magánhasználat tényének, mértékének a megállapítása, s annak természetbeni juttatás címén történő megítélése és kezelése;

26 Gazdálkodási jellegű feladatok 19. Az üzleti partnerek létezéséről, azok gazdálkodásának, tevékenységének korlátozásáról (pl. adószám-felfüggesztés, felszámolás alatt, stb.), adataik valódiságtartalmáról, megbízhatóságáról szóló információk összegyűjtése; 20. Késedelmi kamat, behajtási költség átalány számítása, nyilvántartása, partnerre történő kiterhelése;

27 Dokumentálás Könyvelői felelősség 1. A pénztárak (forint és valuta) folyamatos nyilvántartása, dokumentálása; 2. A készpénzforgalommal összefüggő összeghatárok figyelése, jelentése;

28 Dokumentálás Könyvelői felelősség 3. A nem a könyvelés körébe tartozó szigorú számadású nyomtatványok (pl. számlák, szállítólevelek) nyilvántartása; 4. A hibásan, hiányosan kitöltött számlák, bizonylatok javítása, kibocsátóval történő javíttatása;

29 Dokumentálás Könyvelői felelősség 6. A menetlevelek, gépkocsi nyilvántartások, útnyilvántartások vezetése; 7. A bizonylatoknak a könyvelési rendszeren kívüli - rendszerezése, archiválása, megőrzése;

30 Dokumentálás Könyvelői felelősség 8. Az idegen nyelven kiállított bizonylatok (pl. számlák, szerződések, stb.) magyar nyelvre való fordítása, illetve a fordítás tartalmi ellenőrzése; 9. A határon átnyúló ügyleteknél a megfelelő határparitásokhoz szükséges bizonylatok biztosítása, ellenőrzése (pl. fuvarokmány, CMR, származási okmány, stb);

31 Dokumentálás Könyvelői felelősség 8. A támogatások, pályázatok előkészítéséhez, benyújtásához szükséges dokumentáció összeállítása, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések előkészítése, azokon való részvétel; 9. Számlázással, kimenő és bejövő számlák azonosításával, jelentésével kapcsolatos teendők;

32 Dokumentálás Könyvelői felelősség 10. Kiállított és befogadott elektronikus számlák archiválásával kapcsolatos feladatok; 11. A Megrendelőnél a postázás során elveszett vagy nem megfelelően érkezett iratok keresése, kerestetése, valamint a nem megfelelő postázásból, kézbesítésből, illetve küldeményfogadásból eredő ügyletek és ezek következményeinek az intézése;

33 Speciális adózási feladatok 1. A külföldi adóhatósághoz való bejelentés, azzal a kapcsolattartás (jelentések, bevallások); 2. Külföldi adózók beazonosítása, azok adószámának megerősítése;

34 Speciális adózási feladatok 3. A környezetvédelmi termékdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj, s minden más olyan díj megállapításához tartozó analitikának az összeállítása, folyamatos nyilvántartása, amely alapját képezi, vagy képezheti valamilyen hatósági eljárásnak, ellenőrzésnek, illetve az ehhez kapcsolódó, nem az állami adóhatósághoz tartozó bejelentések, bevallások, nyilatkozatok és hasonló jellegű dokumentumok benyújtása;

35 Speciális adózási feladatok 4. Az adóhatóságon kívül más szervezetek (hatóság, minisztérium, kamara) részére benyújtandó bejelentkezések, bevallások, adatszolgáltatások elkészítése, benyújtása; 5. Ingatlanokkal (telek, építmény) kapcsolatos bejelentések, adóbevallások, elkészítése, benyújtása;

36 Egyéb feladatok Könyvelői felelősség Olyan statisztikai célt szolgáló adatok biztosítása, benyújtása, amelyek nem nyerhetők ki a könyvelésből;

37 Egyéb feladatok Könyvelői felelősség A Megrendelőnél használt szoftverek egyedi, illetve a számítógépekhez kapcsolt nyilvántartása, a szoftverek és egyéb, a Megrendelőnél használt szellemi termékek jogtisztaságának megítélése;

38 Mivel ezek a feladatok nem tartoznak a fentebb meghatározott könyvelési tevékenység körébe, ezért e feladatok figyelemfelhíváson túli átvállalása a Könyvelő tanácsadói vagy adminisztratív szolgáltatásának keretében és díjazásával történik. (Erről külön megállapodást szükséges kötni!)

39 Láthatjuk, hogy nagyon sok múlik azon, hogy az ügyfél mennyire van felkészítve a számára előírt kötelezettségekre, hiszen sok vezető tisztségviselő nem vett részt számviteli oktatáson. Sok esetben az ügyfelek nincsenek tisztában azokkal a feladatokkal, amiket csak ők végezhetnek el. A számviteli törvényben előírt bizonylati rend alapján a könyvelésbe csak jóváhagyott, ellenőrzött számla kerülhet be. A bizonylati rend és fegyelem kialakításában, és a szabályzatok elkészítésében a könyvelőnek nagy szerepe van, hiszen az ügyfél nem feltétlenül ért ehhez a szakterülethez. A befogadott számlák valódiságáért, ezek ellenőrzésért az ügyfél (jellemzően a vezető tisztségviselő) felel. A számlák, bizonyaltok kifizetése, engedélyezése szintén az ügyfél feladatköre. A szerződések, teljesítési igazolások elkészítése, a kimenő számlák szerződés szerinti adattartalmának ellenőrzése, a házipénztár vezetése szintén olyan feladatok melyet az ügyfélnek magának kell elvégeznie.

40 A könyvelési munka a hozott anyagok számviteli törvény szerinti kontírozást, rögzítését jelenti. A könyvelő nagyon fontos feladata, hogy a könyvelésre átadott számlákat ellenőrizze abból a szempontból, hogy azok külsőre megfelelnek-e a számviteli törvényben előírtaknak. A bizonylatok alapján elkészítse a nyilvántartást, a szükséges bevallásokat és adatszolgáltatásokat. A bizonylatok megfelelő nyilvántartása és folyamatos könyvelése bizonylat nélkül nem megy, ha valami nem kerül átadásra az a későbbiekben problémát okozhat. A könyvelő csak bizonylatokból könyvelhet, bemondásra könyvelni nem lehet. A megbízott könyvelő nem írhatja alá a pénztárbizonylatokat, nem vezetheti a vállalkozás pénztárkönyvét, nem engedélyezheti utalásra a bejövő szállítói számlákat.

41 Módosult az adócsalás fogalma. Az adócsalást költségvetési csalásnak hívják. Elkövetheti-e a költségvetési csalást a könyvelő? A könyvelőnek nem feladata a bizonylatok utólagos gyártása, nem hozhat döntéseket az ügyfelek helyett. Felelősségteljes munkát végezni csak úgy lehet, ha betartjuk a szabályokat, ki-ki a rávonatkozót. A könyvelő tevékenysége nem valósíthat meg bűncselekményt, nem nyújthat segítséget bűncselekmény elkövetéséhez, szándékos magatartás esetében ugyanolyan bűnös, mint aki az elsődleges elkövető.

42 Mit kell tenni? A könyvelők szempontjából az elsődleges feladat az adatrögzítés során a tájékoztatás és a figyelemfelhívás. A cégvezető figyelmének felhívása a szabálytalan működésre, tájékoztatás a szabálysértés várható következményeiről (ez a könyvelőnek, mint megbízottnak egyik alapkötelezettsége). A másodlagos feladat, hogy meg kell tanítani az ügyfeleket arra, hogy milyen dokumentumokra van szükség, mit kell vezetniük, elkészíteniük.

43 Amikor az adóhivatal ellenőrzés alá vonja a gazdasági társaságot, és talál valami kivetni valót a nyilvántartásokban, mindig a könyvelő lesz a hibás. Pedig sok esetben a fentebb leírtak tisztázása, a feladatok megfelelő ismertetése megoldhatná a későbbi problémákat. Amit az ügyfelek néha elvárnak a könyvelőjüktől az irreális, de akkor ezt jelezni kell nekik. A könyvelés elsődlegesen nem tanácsadás, a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személy nem adótanácsadó. Mindenkinek fel kell mérnie, mit tud nyújtani, mit tud bevállalni és felelősségteljesen kell dönteni.

44 Térjünk vissza a könyvvezetési tevékenységre A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése A főkönyvi könyvelés a Könyvelő által biztosított jogtiszta forrásból származó programok segítségével, a Könyvelő irodájában (irodáiban, telephelyén, fióktelepén), annak eszközeivel történik.

45 A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése A Könyvelő a feldolgozási munkák során saját, egységes számlarendjét alkalmazza, amelyet a Megrendelő sajátosságainak figyelembevételével alakítja, szükség esetén változtatja.

46 A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése A főkönyvi könyvelés alapját képezi a Megrendelő részéről jogosult döntéshozó által hatályba léptetett minden, a könyveléssel kapcsolatos döntéseket, határidőket tartalmazó olyan szabályzat, amelyekben foglaltaktól a Könyvelő a bizonylatok feldolgozása során nem térhet el.

47 A főkönyvi könyvelés és a kapcsolódó nyilvántartások vezetése A Sztv. előírásai szerint Számviteli politika, Számlarend és Számlatükör, valamint az egyéb a számvitellel kapcsolatos belső szabályzatok elkészítése a törvényi előírások szerint az ügyvezetés felelőssége és feladata. Ennek kialakításához és folyamatos karbantartásához a Könyvelő minden szakmai segítséget megad a Megrendelő részére. Ennek keretében felhívja a figyelmet az e területeket érintő jogi háttér változására, esetenként ajánlásokat ad a szabályzatok módosítására.

48 Büntethető-e a könyvelő, ha nem tud a simlisségről? Fokozott felelőssége a könyvelőnek akkor van, ha felmerül benne a gyanú, hogy a bizonylat hamis vagy hamisított. Ekkor bejelentést kell tennie a Nemzeti Adóés Vámhivatalhoz (NAV), pénzmosás gyanúja miatt.

49 Hozott anyagból dolgoznak, de a vitás esetek elkerülésére javasolt, hogy dokumentálják a könyvelési anyagok átadását. Nincs a változásokban sem olyan, hogy a könyvelők vétlenül elmarasztalhatóak lennének. Eleve "utalványozott" bizonylatokból dolgoznak. Van, hogy a vállalkozás vezetője aláírja a bizonylatot, esetenként mellé tesz egy nyilatkozatot, hogy a számla a vállalkozás érdekében merült fel. Másrészt, amit átad könyvelésre a cég, az már múlt idő, megtörtént gazdasági esemény bizonylata. A könyvelő soha nem vesz részt a vállalkozás irányításában, csak tanácsot ad, előterjesztést készít stb. A döntés mindig a vállalkozás vezetőjének (vagy vezetésének) a feladata.

50 Számít-e, hogy ki írja alá az e-bevallást? A meghatalmazás azt jelenti, mintha a cég vezetője nyújtaná be a bevallásokat. S az ő kiemelt felelőssége, hogy ezeket ellenőrizze is. Tehát ha a könyvelő a tőle elvárható gondossággal végezte a munkáját, nem lehet a hibákért őt felelősségre vonni.

51 Módosult az adócsalás fogalma. Az adócsalást költségvetési csalásnak hívják. Elkövetheti-e a költségvetési csalást a könyvelő? A könyvelők felelőssége óriási. Nem csak a számlák, anyagok átvétele és a bevallás elkészítése a feladatuk, hanem a megbízó, a gazdasági társaság vezetőjének jogszabályokról való tájékoztatása is. Egy könyvelőnek - akár a cégben, akár külsős vállalkozásként dolgozik - a cég életével együtt kell élnie! Mindenféleképpen tájékoztatási kötelezettsége van az adófizetési és bevallási kötelezettségről, figyelmeztetnie kell ügyfelét az adó meg nem fizetésének kockázatára, illetve bizonyos könyveléstechnikai dolgok veszélyére is fel kell hívnia ügyfele figyelmét.

52 Büntethető-e a könyvelő, ha nem tud a simlisségről? Fokozott felelőssége a könyvelőnek akkor van, ha felmerül benne a gyanú, hogy a bizonylat hamis vagy hamisított. Ekkor bejelentést kell tennie a Nemzeti Adóés Vámhivatalhoz (NAV), pénzmosás gyanúja miatt.

53 Hozott anyagból dolgoznak, de a vitás esetek elkerülésére javasolt, hogy dokumentálják a könyvelési anyagok átadását. Nincs a változásokban sem olyan, hogy a könyvelők vétlenül elmarasztalhatóak lennének. Eleve "utalványozott" bizonylatokból dolgoznak. Van, hogy a vállalkozás vezetője aláírja a bizonylatot, esetenként mellé tesz egy nyilatkozatot, hogy a számla a vállalkozás érdekében merült fel. Másrészt, amit átad könyvelésre a cég, az már múlt idő, megtörtént gazdasági esemény bizonylata. A könyvelő soha nem vesz részt a vállalkozás irányításában, csak tanácsot ad, előterjesztést készít stb. A döntés mindig a vállalkozás vezetőjének (vagy vezetésének) a feladata.

54 Számít-e, hogy ki írja alá az e-bevallást? A meghatalmazás azt jelenti, mintha a cég vezetője nyújtaná be a bevallásokat. S az ő kiemelt felelőssége, hogy ezeket ellenőrizze is. Tehát ha a könyvelő a tőle elvárható gondossággal végezte a munkáját, nem lehet a hibákért őt felelősségre vonni.

55 A 2006-tól kibővített képviseleti szabályok szerint az állandó adójogi képviselő a cég kötelezettségeiért felelősséget vállal és pénzbüntetéssel is sújtható. Ezért is veszélyes az elektronikus bevallásból adódó patthelyzet, mivel legtöbb esetben a könyvelő ezt a képviseleti formát nem vállalja át - érthető módon - és nem veszi a céget saját ügyfélkapuja alá, hanem a cég vezetője vagy állandó meghatalmazott alkalmazottja ügyfélkapus regisztrációján keresztül a meghatalmazott nevében (aláírásával) nyújtja be az adóhivatal felé bevallását. Így a vállalkozó sok esetben nem is tudja pontosan, hogy aláírásával mi megy be a hivatalba. Ezért fontos az ügyfélkapu regisztráció során megadott címünk karbantartása és figyelése, mert erre a címre érkeznek a bevallások érkeztető nyugtái, illetve a hibás bevallási értesítők.

56 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére Miért van szükség szakmai felelősségbiztosításra? A biztosítás mindig nem várt események bekövetkeztére való felkészülést jelent. Akár egy indokolatlan kártérítési igény, akár egy valóban elkövetett szakmai hiba olyan költségekkel terhelheti meg a könyvelőket, mely már a biztonságos és folyamatos működést is veszélyeztetheti.

57 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére A könyvelőirodák, így a könyvelők munkája nem egyenletesen oszlik el az év során. A bevallási, mérlegkészítési időszakokban sokszor találkozhatunk túlterhelt számviteli munkatársakkal. A hosszabb munkanap és végtelen munkahét pedig a jól képzett, hozzáértő szakembereket is könnyen hibára kényszerítheti. Ezekben az esetekben nyújt fedezetet a felelősségbiztosítás.

58 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére A Biztosítási fedezet megléte, erősíti az ügyfelek bizalmát a könyvelőirodával szemben, hiszen tudják, hogy egy esetleges hiba esetén a biztosító helyt áll az okozott károkért.

59 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére Mire vonatkozik a fedezet? A biztosítási fedezet könyvelők könyvvizsgálók esetében kiterjed a hatóságok által ügyfelekre kivetett, és igazolhatóan szakmai tevékenységgel kapcsolatos hibára visszavezethető bírságok megtérítésére, tulajdonosi kártérítési igények fedezetére, és minden olyan eseményre, ahol a szakmai hiba következtében az ügyfelet kár érheti. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a biztosítottal, alkalmazottjával, vagy a fedezetbe vont alvállalkozójával szemben megbízó kárigénnyel lép fel.

60 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére A felelősségbiztosítási kockázat rendszerint a biztosítási szerződés fennállása alatt nyújt fedezetet. Ha biztosítót vált, vagy megszünteti tevékenységét, érdemes a biztosítási időszak alatt bekövetkezett, de ebben az időszakban ismertté nem vált károkra is fedezet-kiterjesztést vásárolni. A kiterjesztett fedezet, csak külön igény alapján, pótdíj ellenében válik érvényessé. A kiterjesztett bejelentési időszak pótdíját jellemzően csak az utolsó biztosítási évben szükséges megfizetni.

61 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére Mulasztási bírságra vonatkozó kiegészítő fedezetre csak akkor van szükség, ha a könyvelő közvetlenül az ügyfél nevében jár el bevallások beküldésekor, hiszen ebben az esetben a mulasztási bírságot a könyvelőre hárítja a hatóság. Az ügyfelekre kirótt és a könyvelőirodára továbbhárított mulasztási bírságra, ellenben az alapfedezet is kiterjed.

62 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére Retroaktív, visszamenő hatályú fedezet vásárlására is nyílik lehetőség. Ennek maximális ideje 12 hónap lehet. Minden olyan könyvelőiroda esetében érdemes megfontolni a fedezet megvásárlását, aki tevékenységét már korábban megkezdte és nem rendelkezett felelősségbiztosításssal (kiterjesztett bejelentési időszakkal)!

63 Felelősségbiztosítás könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók részére Biztosítási esemény akkor következik be, ha a biztosítottal, alkalmazottjával vagy a fedezetbe vont alvállalkozójával szemben megbízó kárigénnyel lép fel. Kizárásra kerülnek a fedezetből a teljesség igénye nélkül az alábbiak: A szerződés megkötésekor már ismertté vált és korábbi biztosítással fedezett káresemények kizárása Befektetési tanácsokból eredő károk kizárása Bűncselekmény minősített tényállás okán felmerült kárigény Óvadék, kötbér, bírság, adók Fizetésképtelenség Hozamgarancia Költségkalkuláció Szabadalmak, üzleti titkok megsértéséből eredő károk