Wertán Balázs: Történeti visszatekintés - hatályos szabályozás - javaslatok. I. fejezet. Bevezető fecsegés Rendszerezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Wertán Balázs: Történeti visszatekintés - hatályos szabályozás - javaslatok. I. fejezet. Bevezető fecsegés Rendszerezés"

Átírás

1 Wertán Balázs: A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK FELELŐSSÉGE Történeti visszatekintés - hatályos szabályozás - javaslatok I. fejezet Bevezető fecsegés Rendszerezés Amikor 1987-ben a leendő társasági törvény munkálatai folytak, a törvényjavaslat készítői - a hatályos szabályozást illetően - a semmiből teremtettek tv.-t a még nem is létező, illetőleg kisszámban létező, de nem működő gazdasági társaságok számára. A történelem ismét megakadályozta azt, hogy a nemzet gazdasága töretlenül, kényszerszünetek és vargabetűk nélkül, az ideális evolúció útján hozza létre a nem természetes személyek, a kereskedők, a gazdasági szervezetek, a társaságok jogát. Természetes folyománya ennek, hogy a törvénykezés - a leggondosabb összehasonlító elemzések ellenére - nem adhatott tartós, változtatásra nem szoruló szabályozást. (Mértékadó szakemberek is hangoztattak olyan nézeteket, hogy ennyire előzmények nélküli helyzetben nem szabad részletes szabályozást adni, a Gt. megalkotását későbbre kell halasztani.) Megemlítendő az a tényező is, hogy a szabad piac bejáratott működése fényévekre volt a '80-as évek magyar gazdasági valóságától és még az is csak egy halvány remény volt, hogy belátható időn belül megtörténik a politikai (ennek megtörténtét újabban vitatják) valamint a gazdasági rendszerváltás. Ez utóbbi mindenesetre megtörtént, s bár nem voltak túl fényes évek ezek - hogy a hirtelen meggazdagodást balgán várók reménykedéseit ne is említsem -, de legalább nagyszámú szereplővel működik a piac. Ilyen bizonytalan politikai, gazdasági és ennek megfelelően törvénykezési környezetben került tehát sor a gazdasági társaságokról szóló törvény elkészítésére. Mégis e törvény nélkül nem került volna sor - minden társadalmi nyomorúságunk ellenére sem - ilyen nagyreményű gazdasági fejlődésre. Jó törvényt hozni - talán a legnehezebb dolog. A jövő, sajna, nem látható. A jogi szabályozás mindig az absztrakció valamely szintjén lebeg tehát. Ez egy bonyolult, örökké vitatott és vitatható jogelméleti probléma, vázolása nem feladatom. A gazdasági életet oly erősen befolyásoló jogi szabályozási környezetet megteremteni - az egyik legnehezebb törvényhozói feladat. A társaságok belső viszonyai rendkívül szövevényesek, bonyolultak. A társaság mindennapi életét a vezető tisztségviselők alakítják, ezzel - a befektető-tulajdonos teljesítését a priori véve - szerepük elementáris, központi. S nemcsak a társaság és így a tag gazdagodása, hanem a társasággal kapcsolatba kerülő harmadik személyek, a szerződő partnerek, a hitelezők, továbbá, tágabban, az egész nemzetgazdaság, így a hon előbbre jutása is függ tőlük. Olyan 1

2 gazdaságon túli tényezők alakulásában is tevékeny alakító szerepet visznek (vihetnének), mint például a tisztességes üzleti eljárás meghonosítása-fenntartása, etikus magatartás a velük kapcsolatba kerülő (esetleg náluk gyengébb vagy nekik kiszolgáltatott) személlyel szemben, ezzel példát statuálva az átlagpolgárnak. A jogi szabályozásnak, ezen belül a vezető tisztségviselők felelősségének persze áttételes, korlátozott rész-szerepe van ezen tágan vázolt kívánalmak megvalósításában, de sok kicsi sokra megy. A jogi szabályozásnak a fent vázolt homályos összefüggések mellett igazi, közvetlen szerepe a vezető tisztségviselő által eljárása során okozott károk megtérítésének szabályozásával a társaság, tagjai és a harmadik személyek érdekeinek és vagyonának védelmében van. Ennek jegyében kerül sor e dolgozat elkésztésére. A vezető tisztségviselő felelőssége - általános fogalom. A legtágabb értelmezésébe belefér az a következmény, tehát igazi értelmében nem is felelősség, hogy a vállalatvezetésben többségében kudarcokat elérő vezetőket nem kérik föl cégvezetésre, ha pediglen saját vállalkozásról van szó, akkor tönkremegy a cége; így a vállalatvezetők sajátos rész-piaca, illetőleg - közvetetten - a vezetett vállalat piaca ítél a vállalatvezetőkről és rostálja őket. Ezt nevezhetnénk akár gazdasági felelősségnek. A gazdasági szféra - sajnálatos és nagyobbrészt elmarasztalható módon - nem független a politikától. A mi viszonyainkat alapul véve megállapítható, hogy személyi összefonódás sűrűn fordul elő. Az állami tulajdonban álló vállalat-birodalmak élére a legritkábban áll politikamentes döntés eredményeképpen kinevezett szakember. A felelősség legszűkebb értelemben vett és utolsó sorban bekövetkező formája a jogi felelősség. Ha arányokat kívánunk megjelölni azt mondhatjuk, hogy amíg a fentebb említett gazdasági felelősség az esetek többségében, rend szerint bekövetkeznek, addig a vezető tisztségviselők jogi felelőssége megállapítására ritka kivételként kerül csak sor. Ennek magyarázata az, hogy a piaci sikerek elérése, az üzleti tevékenység folytatása nagymértékű kockázatvállalással járó tevékenység. Kockáztat a tulajdonát valamilyen formában befektető tulajdonos, de döntéseinek meghozatalakor kockázatot vállal a vezető tisztségviselő is. Ezt a kockázatvállalást ismeri el - közvetetten a Gt. 32. (2) bek.-se is, amikor kimondja, hogy a munkáltató a vezető tisztségviselőt az e tisztséghez tartozó körben nem utasíthatja. A kockázatvállalás természetéből folyik, hogy - a legteljesebb gondosság és elővigyázatosság tanúsítása mellett - nem minden döntés, intézkedés hozza meg a kívánt vagy kalkulált sikert. A sikertelenség nagymértékű veszteséget, károsodást is magával hozhat. Jogi felelősség megállapítására azonban csak akkor van lehetőség, amikor a vezető eljárásában is megragadható valamely hanyagság vagy mulasztás, és nem csak annak eredményében a sikertelenség. Ennek jogi körülhatárolását azonban már a vezető tisztségviselő felelőssége alapesetének negyedik pontja, a vétkesség taglalásánál láthatjuk. Ebben a dolgozatban vezető tisztségviselő alatt elsősorban az ügyvezetőket és az igazgatóság tagjait értem, valamint az itt írtak - a tv.-i szabályozásból adódóan - vonatkoznak az üzletvezetőkre is. E dolgozat keretei között nem foglalkozom a fb. tagjainak és a könyvvizsgálók felelősségének különös vonásaival. Még a vezető tisztségviselők sajátos felelősségi szabályainak elemzését megelőzően indokoltnak tűnik azokat a ma hatályos, a Gt.-ben megjelenő szabályokat áttekinteni, amivel a törvény azt kívánja megelőzni, hogy a vezető tisztségviselő érdekei 2

3 az általa vezetett társaság érdekeivel ütközhessenek. E szabályok kisebb részben az általános szabályok között helyezkednek el, s így a Gt.-ben szabályozott valamennyi társaságra vonatkoznak, nagyobb részben az egyes társaságokra vonatkozó szabályok között találhatók mint speciális összeférhetetlenségi, illetőleg versenytilalmi szabályok. Ezen szabályoknak az ismertetése úgy illeszkedik tematikámba, hogy a törvényalkotó mintegy a vezető tisztségviselő potenciális károkozásai lehetőségét kívánta kizárni. A kérdés azért merül fel, annak ellenére, hogy ez a mai szabályozás értelemében nem szorosan vett felelősségi kérdés, hogy jó pár, az irodalomjegyzékben is felsorolt háború előtti szakírónk foglalkozott a kérdéssel, de lege ferenda javasolta törvényi szintű szabályozását; s lám, itt van: I. Az általános szabályok között: 1. nem szoros értelemben vett összeférhetetlenségi szabály ugyan, de mégis az esetleges későbbi visszaélések esélyét csökkenti az az előírás, mely szerint, ha a vezető tisztségviselőt más társaságnál is megválasztják hasonló beosztásba, akkor az érintett társaságokat erről előzetesen tájékoztatni köteles Az ellenőrzési funkció megbízható ellátása érdekében rendelkezik úgy a Gt., hogy a vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója nem lehet az fb. tagja 2. II. A kft. és a rt. szabályai között (klasszikus versenyszabályok): 1. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői és fb. tagjai csak a taggyűlés feljogosításával folytathatnak a társaság tevékenységi körébe eső üzletszerű gazdasági tevékenységet a saját nevükben, lehetnek korlátlanul felelős tagjai hasonló tevékenységet folytató társaságnak, tölthetnek be vezető tisztségviselői funkciót hasonló tevékenységet folytató társaságnál 3, továbbá az ügyvezetők és közeli hozzátartozóik csak a taggyűlés jóváhagyásával köthetnek a társasággal szerződést, kivéve, ha e szerződés megkötése a társaság szokásos tevékenységéhez tartozik A részvénytársaságnál 5 az 1. pontban kifejtettek az irányadók azzal a nem lebecsülhető különbséggel, hogy míg a kft. esetében a vezető a tagok 1 Gt. 31. (1) bek. 2 Gt. 31. (2) bek. 3 Gt (1) bek. - Külön érdekességként említem, hogy a vezető tisztségviselő potenciális károkozása kiszűrését célzó szabályok megszegésének jogkövetkezménye főszabályként ugyanúgy kártérítési kötelem keletkezése, amit a Ptk. szabályai alapján kell elbírálni (ld. a Gt át), mint magának a károkozó vezetői magatartás tanúsításának. A kártérítés feltétele természetesen itt is a kár stb. megléte, tehát a következmény ugyanaz, a törvényi szabályozás inkább eléje megy a csábító lehetőségnek. E (2) bek.-e azonban c) pontjában kínál egy speciális jogkövetkezményt, mégpedig az ügyletből előálló haszon kiadását. 4 Gt (1) bek. - Az itt található szabály a törvény mai védekezése a következő lábjegyzet a) pontjában ismertetett esettel szemben. Az érdekes az, hogy a jelenlegi szabályozásban - teljességgel érthetetlen módon - ilyen, a vezetett társasággal való szerződéskötésre vonatkozó tilalom kizárólag a kft.-re vonatkozóan áll fenn, tehát a rt.-nál nem. Holott a rt. esetében még nagyobb az esélye az ilyen visszaélésnek, hisz több az igazgató, kisebb a tulajdonosok rálátása a vezetés működésére, nagyobb, elidegenedettebb a társaság szervezete. 3

4 hozzájárulásával a veszélyes vizekre evezhet, addig a részvénytársaságnál abszolút a versenytilalom abban az értelemben, hogy az alól a részvényesek (a közgyűlés) sem adhatnak felmentést Mind az 1., mind a 2. pontban foglalt esetre azonos módon határozza meg a Gt. a versenytilalmi szabályok megszegésének lehetséges következményeit, miszerint a társaság a fenti tilalmak megszegése esetén - választása szerint - a) kártérítést, vagy b) a más számlájára kötött ügyletből eredő haszna, vagy arra vonatkozó követelésének a társaság részére történő átengedését követelheti Ide kívánkozik a megállapítás, miszerint itt részben speciális jogkövetkezményekről van szó. Ahogy az a 7. lábjegyzetben hivatkozott törvényhelyen látható, a - polgári jog felelősség általános jogkövetkezményeként itt is alkalmazni rendelt - kártérítés mellett a tiltott ügyletből eredő haszon kiadása, vagy az erre vonatkozó követelés engedményezése is - a károsult társaság legfőbb szervének döntése szerint - igényelhető. E károsulti választási lehetőség jogpolitikai indoka nem kétséges: a kártérítés megítélésének feltétele annak bizonyítása. Az ügylet megkötésének elmaradása miatt a társaságot ért kár létének, nemhogy mértékének a bizonyítása sokszor körülményes, esetleg lehetetlen. Adott esetben nincs kár, nem azért, mert a kötésből nem származik haszon, hanem mert a társaság pl. üzemi költségei fölemésztették volna azt. Az itt felsorolt bármelyik esetben mód van arra, hogy ne a társaságot esetlegesen ért kárért járó kompenzáció, hanem a vezető tisztségviselőknél jelentkező tisztességtelen haszon illesse meg a károsultat. A kérdés természeténél fogva az is előfordulhat, hogy a társaságnál jelentkező kár meghaladja az ügyvezetőnél előállott haszon mértékét, akár olymódon, hogy a társaság rendes működése során az adott ügyletből nagyobb hasznot tudott volna előállítani, akár úgy, hogy az aktuális haszonhoz további (vagyoni vagy nem vagyoni) előnyök társulhattak volna. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a társaság bizonyítsa kárát s ennek alapján kártérítést követeljen. E törvényi szabályozás jó. Most teszek egy kísérletet a vezető tisztségviselők jogi felelősségének rendszerezésére. A vezető tisztségviselő felelőssége rendszerezhető A felelősség alapjául szolgáló jogi norma és annak jogági jellege szerint 1. Polgári jogi felelősség: A) általános felelősségi alakzat: Gt. 32., Ptk B) különös felelősségi alapok 5 Az ellenérdekelt igazgató visszaélésének két fő - és számunkra ma is jelentőséggel bíró - lehetőségét Kuncz Magyar kereskedelmi és váltójogában (ld. irodalomjegyzékben) a következőképpen csoportosítja: a) társasággal kötött ügyletek (természetesen a társaságra hátrányosak); b) a kockázatos ún. in sich ügyletek, 273. oldal, amiről azt írja, hogy az ügylet megkötésénél nem fedi fel az igazgató, hogy saját nevében kötötte-e az ügyletet vagy a társaság képviselőjeként járt el. Ha kifizetődőnek bizonyul az ügylet, akkor az a saját maga nevében kötöttként állítja be, ha nem akkor a társaság nevében járt el. Konkrétan ilyen visszaélések kizárására került be a törvénybe a 200., illetve a 290. (1) bek. a) pontja. 6 ld. a Gt (1) - (2) bek. 7 Ld.: a Gt (2) bek., valamint a 290. (2) bek. 4

5 Gt.-ben (rend)bírság a) Cstv. b) Cgtvr. 2. Büntető törvénykönyv - büntetőjogi felelősség. A felelősség alapján érvényesíthető igény jogosultja szerint (alaki és anyagi legitimáció) 1. a társaság 2. a tag (részvényes) 3. kívülálló személy (hitelező) E rendszerezés, meglehet önkényes, vitatható, de keretet ad további bátortalan vizsgálódásaimhoz. Elemzésemben a fenti rendszerezés alapján kívánok haladni és a fellelt bőséges hazai irodalmat e rendszerbe kívánom beépíteni. II. fejezet A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGÉNEK RENDSZERE A) rész A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó Gt. főszabály - általános alakzat. Amint a témára vonatkozó hazai irodalom után kutattam - s amit hamar, nagy számban fel is leltem - szembetűnő volt, hogy kizárólag a részvénytársasági forma kapcsán írnak az elemzők, mégpedig mind az igazgatóság (igazgatótanács, ügyvezető igazgatók, ügyvezetők) mind pedig külön a felügyelő bizottság tagjainak felelősségéről. Az évi Kereskedelmi Törvénykönyv e század elején esedékes volt reformja is - nyilván több más kérdéssel együtt - csak a részvénytársaság vezető tisztségviselői felelőssége újraszabályozását tűzte zászlajára (lásd az irodalomjegyzéket), holott a 30-as években már a korlátolt felelősségű társaság is működött. Ez világosan rámutat arra a jelenségre, hogy minél nagyobb egy szervezet, minél önállóbbak, elkülönültebbek az irányító stb. szerveik, annál valósabb problémaként merül fel a vezető tisztségviselők felelősségének valaminő szabályozása. A fentiekkel szembeállítva állapítható meg, hogy a mi társasági törvényünk - talán az egységes szabályozás ideálját szem előtt tartva, vagy a születendő részvénytársaságok eltérő szabályozási követelményeit szem elől tévesztve - egységes szabályozást ad valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselőire. 5

6 32. (1) A vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgálók az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak. (3) Korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál a vezető tisztségviselők (1) bekezdés szerinti felelőssége egyetemleges. Nem terheli a felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak, ennek hiányában a taggyűlésnek bejelentette. Milyen meghatározó elemeket láthatunk a vezető tisztségviselők felelősségénél? E felelősség a tv.-hely tanúsága szerint is polgári jogi felelősség, a Gt. tehát mintegy átemeli a Ptk (1) bek.-ét annak teljes jogtudományi hátterével a tv.-be. Ebből világosan következik, hogy e felelősség bekövetkeztéhez az alábbi feltételek egyidejű fennálltára van szükség: 1. jogellenes magatartás 2. kár 3. ok-okozati kapcsolat az 1. és a 2. között 4. vétkesség 1. Minden, a károsult beleegyezését, vagy a kifejezett törvényi felhatalmazást nélkülöző károkozó magatartás jogellenes. Ezt előrebocsátva összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy valamennyi, egyrészről a társaság, másrészről a kívülállók, vagyonában beállott csökkenést, szükségtelenül felmerült költséget vagy kiadást, az igazolt haszon elmaradását okozó cselekmény vagy mulasztás jogellenesnek minősül ebben az értelemben. Ez természetesen egy átfogó megállapítás s e megállapítás szerint jogellenesnek minősülő magatartásokat több szempont alapján lehet csoportosítani (így pl.: a valóságban a legnagyobb gyakorisággal előfordulók, az általában a legnagyobb károkat okozók, a gondatlanok avagy szándékosak, a Gt.-ben a vezetők számára előírt kötelezettségek megszegők stb.). Ez utóbbi szempont alapján foglalnám össze ebben a fejezetben, valamivel alább, a lehetséges magatartásokat. Itt az általános felelősségi alakzatról tárgyalunk. Az emellé kreált külön felelősségi alapokról később lesz szó. 2. A kár fogalmi körébe vonható minden olyan vagyoni és nem vagyoni jellegű hátrány (vagyon csökkenése), amely a tisztviselő magatartása következtében áll elő; vagy, elmaradt haszon, előny esetében, ami nem áll elő a társaságnál vagy harmadik személynél. Nincs tehát akadálya pl. a piaci reputáció csökkenése okán nem vagyoni kártérítést követelni. 3. Az okozatosság adott kérdésben való értelmezése - véleményem szerint - nehéz dió s ennek feltörését bölcsebb felsőbíróságunkra hagynom. A problémát csak felvillantandó arra utalnék, hogy a modern számviteli-könyvvezetési-adózási-banki stb. szabályok mellett hallatlan nehéz és áttételes az ügyvezető vagy az igazgató cselekménye, mulasztása és a bekövetkezett - pl. számvitelileg kimutatható - kár közötti ok-okozati kapcsolat kimutatása. Az okfolyamat ugyanis egy ponton lezárandó - túl távoli ok nem 6

7 jöhet számításba. Hogy az adott esetben hol áll ez a pont, ennek meghatározása az ügydöntő bíró feladata. Ha nem is kizárólagosan, de alapvetően itt is alkalmazandó az az általános mérce, mely szerint:...polgári jogilag azokat az okokat tekintjük relevánsnak, amelyek alkalmazásával a polgári jogi felelősség célja, alapvetően a reparáció megvalósul 8. Az a mérhetetlen bizonytalanság, ami ezt a ténykérdést körüllengi jól lemérhető abból is, hogy egyetlen ilyen tárgyú per sem ért el a Legfelsőbb Bíróság elé az utóbbi 8 év alatt. Pedig egy biztos: kárt okozó, vétkes igazgatói, ügyvezetői intézkedés számos történt. 4. A tv. fent idézett részlete - elméleti síkon - tiszta, egyértelmű helyzetet teremtett. A polgári jog - a Ptk ába foglalt - általános magatartási mércéje, a követelményekhez igazítva megfelelő szabályozást nyújt. A szabály az ügyvezetői, igazgatósági tagsági, felügyelő bizottsági tagsági, valamint könyvvizsgálói tisztséget betöltő személyektől az ilyen tisztséget betöltő személyektől az adott helyzetben (s bár ez utóbbi fordulat nincs benne a 32. szövegében, nyilvánvaló, logikailag egyértelmű, hogy ott van) általában elvárható magatartás tanúsítását írja elő. A Ptk át felidézve megállapítható, hogy ez a mérce egyidejűleg kellően konkrét (ennél a pontnál nyilvánvaló, hogy az adott helyzetben elvárható magatartás értékeléséről van szó), absztrakt és precíz. Az (1) bek. második fordulata kimondja ugyan, hogy a kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért felelnek, de ez semmiképp sem értelmezhető úgy, hogy csak és kizárólagosan a Gt.-ben leírt kötelezettségeik megszegésével okozott kárért felelnek. Márcsak azért sem, mert maga az (1) bek. első mondata rendelkezik úgy, hogy az elvárható gondosság tanúsítása a vezető tisztségviselő általános kötelezettsége. Elméletileg tehát minden, a társaságnak kárt okozó cselekedet vagy mulasztás kötelezettségszegés, s mint ilyen, felróható. A polgári jog általános szabályaira utalás miatt itt minden esetben teljes kártérítésről van szó, s mivel a tisztség ellátása szerződést feltételez, a kötelezettségek megszegése szerződésszegésnek minősül, a kártérítés mértékének mérséklésére - jogszabályi eltérés hiányában - tehát nem kerülhet - bírói jogkörben - sor (ld. a Ptk (1) bek.-ét). A gondossági mércére nézve megállapíthatjuk, hogy az - bár ezt bírói állásfoglalás még nem precizírozta - emelt szintű követelmény. Ahogy azt régebbi irodalmunkban látjuk: a rendes kereskedő (fokozott) gondossága várható el attól, aki társaság vezetését vállalja. 9 A Ptk (1) bek.-e szerint továbbá kimentő e felelősségi rendszer, ami azt jelenti, hogy a kár, a jogellenes magatartás és a kettő közötti oksági kapcsolat fennállta esetén automatikusan beáll a felelősség, és a károkozónak kell bizonyítania azt hogy a helyzetében általában - és nem a tőle - elvárható gondosságot tanúsította. E bizonyítás sikertelensége esetén a teljes kár megtérítésére köteles. E kérdést másik oldaláról szemlélve az is megállapítható, hogy az ügyvezetők, igazgatók tevékenysége a gazdálkodásra jellemzően magas kockázatú tevékenység. A tv. meghozatala óta eltelt idő makrogazdaságilag kiegyensúlyozatlan, inflatorikus stb. időszak volt. Hiányozott továbbá a kiszámítható működés több feltétele: a stabil bankrendszer és a kiszámítható kormányzati gazdaságpolitika, a gazdaság irányításában szerepet vállaló állami intézmények ismert politikája (letisztult adórendszer, kiszámítható adó-, vámhivatali eljárás stb.) az olajozottan fungáló piac, csak hogy pár egyértelmű 8 Ld. Ptk. magyarázata KJK Budapest, 1993., I. kötet 845. o. 9 Ld. Kuncz id. m o., továbbá dr. Walton A rt. ig. és fb. felelőssége...c. művében bírói gyakorlatot idéz, 8. o. 7

8 példát hozzak. Mindez azzal az objektív eredménnyel járt, hogy a gazdálkodás minden szereplője elimerte a fent említett magas kockázatot. Ez azt jelenti, hogy sok esetben az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható emeltszintű gondosság, körültekintés tanúsítása sem elegendő a veszteség elkerüléséhez, vagy valamely más károsodás elhárításához. Ilyen körülmények között mind szubjektíve, a pert indító szemszögéből, mind objektíve, az ítélkező bíró szempontjából nehéz megállapítani, hogy mely vezetői intézkedés, ellenőrző lépés vagy annak hiánya felróható. Egy másik okcsoport a 32. alapján elméletileg elképzelhető felelősségre vonások elmaradásában a befektetői kör fejletlensége, melyből kifolyólag kevés érintett személy volt azzal tisztában, hogy mi történik, hogy milyen folyamatok zajlanak sokszor sem a tulajdonos-tag, sem az ügyvezető. A nagyobb vállalatoknál, amelyek rt.-gá alakultak, vagy amelyek zártkörűen rt.-ot alapítottak, a felelősség elkenésének, a kézkezet mos fertőző attitűdjének továbbélése is akadályozta a nyilvános, (mert) bírói felelősségre vonások lefolytatását. Ahol megtörtént a felelősségrevonás, ott pedig - a betöltött tisztség bizalmi voltából kifolyólag - a vezető tisztségviselőnek való felmondásra, vagy visszahívására került sor, és nem kártérítési per indítására. E szigorú, hiszen a felróhatóság leghalványabb esetében is minden kárkövetkezményre kiterjedő felelősséget megállapító szabály vizsgálatakor újra említeni kell azt az ellensúlyt, miszerint - éppen a fent említett speciális kockázati körülmények és a szigorú felelősség miatt - nagyfokú döntési szabadságot ad a jog a vezetőnek, ami úgy jelenik meg, hogy a vezetőt a tisztséghez tartozó körben munkáltatója nem utasíthatja. Az egyetemlegesség értelmezése. Az idézett törvényhely (3) bekezdése arra világít rá, hogy míg az egyszerűbb társasági formációknál vétkességen alapuló, de önálló felelősséggel viseltetnek eljárásukért az üzletvezetők (kkt., bt.) vagy az igazgatók (egyesülés, kv.) addig a kft. és az rt. esetében a felelősség ugyancsak vétkességen alapuló, de egyetemleges. Ez a szabályozás azonban további tisztázást igényel. Régi rt.-i irodalmunkban az egyetemlegességet csak a több igazgató közös károkozása esetén és a vétkesség fennállta esetén tartotta irányadónak a szabályozás. 10 A Gt. magyarázata a 32. -hoz fűzött kommentárban 11 arra az egyértelmű álláspontra helyezkedik, hogy: Mivel több személy esetében külsők számára a tényleges felelősség (annak mértéke) szinte megállapíthatatlan, közérdek és forgalombiztonsági okokból a (3) bek. kimondja, hogy kft.-nél, illetve rt.-nél a vezető tisztviselők felelőssége a Ptk a szerint egyetemleges harmadik személyekkel, illetve a társasággal és annak tagjaival szemben [Ptk (1) bek.]. Az idézett mondat - azon túl, hogy a Ptk.-hely megjelölésénél az első ízben téved, több érdekes és vitatható megállapítást tesz. Egyrészt kiindulásul megállapítható, hogy a testületi, a károsult pozícióját erősítő, egyetemleges felelősséget állapít meg az idézett passzus. Fölmerül azonban a kérdés, hogy milyen szerepe van a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozásánál a polgári jogi egyetemlegességnek: ha ugyanis a károsult reparációját tartjuk csupán szem 10 Ld. Kuncz id. m o.-án, ahol Kuncz külön ki is emeli, hogy a vétkességre mindig szükség van a felelősség megállapításához s hogy ez a felelősség alapvetően nem testületi jellegű. Igaz, hogy a mentesülésnek a hatályos jogban is megjelenő speciális esete akkor is külön nevesítésre került. Ebből is arra a következtetésre jutok, hogy a hatályos szabályozás alapvetően a régi - a nagyhatású Kuncz kifejtése szerinti - vétkességi elemhez helyesen kötött szabályozás átvétele. 11 KJK., Budapest, o. 8

9 előtt, akkor a föltételen egyetemlegesség szabálya a legmegfelelőbb. Ha azonban az ütköző érdekeket kellően balanszírozó tartós, ugyanakkor méltányos törvényi szabályozást akarunk, illetőleg a jogértelmezés eszközeivel ebbe az irányba törekszünk, akkor azt kell mondanunk, hogy főszabály szerint valóban egyetemleges kell legyen az ilyen tisztviselők felelőssége, de a kimentő vétkességi felelősség főszabályát szem előtt tartva lehetővé kell tenni a tisztviselő számára annak bizonyítását, hogy nem volt a károkozó magatartásról tudomása és az adott helyzetben az ilyen tisztviselőtől elvárható gondossággal eljárva sem szerezhetett volna tudomást az okfolyamat elindulásáról, vagy tudott volna tiltakozni a határozat vagy intézkedés ellen, illetőleg megfelelő kárelhárító magatartást tanúsítani. Ezen álláspontot nézetem szerint megerősíti a Ptk. magyarázatában található, a hoz fűzött azon vélekedés, amely szerint: A közös károkozás megállapítása szempontjából követelmény: a) a több károkozó között bizonyos akarategységnek kell fennforognia,.... E vélekedés megalapozottságának illusztrálására engedtessék meg csak a következő példákat felhoznom: mi történik, ha a tisztviselő - társai tudta nélkül - pozíciójával visszaélve bűncselekményt követ el. Vajon az ebből származó kárt is engedjük valamely társával megtéríttetni, holott a büntetőbíróság megállapította a tett elkövetéséért a felelősséget? Vagy: a tartósan kórházban ápolt tisztviselő-társ egyetemlegesen feleljen az időközben elkövetett kárt okozó cselekedetekért? A válasz nem. A törvény az egyetemlegesség ilyen korlátolt értelmezés mellett - a méltányosság, igazságosság megőrzésével - is elérheti célját, hiszen az ügyvezetés - akár döntéshozatali, akár végrehajtási - folyamatában aktívan résztvevő tisztviselő-társ nem tud majd élni a vétkesség alóli kimentés lehetőségével. Az így együtt marasztaltak egyetemlegessége pedig elegendő biztosíték kell legyen a károsulti érdekek kielégítésére. Hibás továbbá a külsők kitétel használata az adott kontextusban, hiszen a kártérítési felelősség kérdése elsősorban perben tisztázható. Az ügyvezetés, illetőleg az igazgatóság, vagy azok meghatározott tagjai ellen indított ilyen perben pedig az eljáró bíró állapítja meg a felelősséget. A hangoztatott közérdeket - azaz valójában a társaság s tagjai magánérdekét - a fenti értelmezéssel alkalmazott egyetemlegesség megfelelően védi. A forgalom biztonságának pedig az egész kérdéshez vajmi köze. A felmerült harmadik kifogásolható - s így általam vitaindítónak tekintett - megállapítást, a harmadik személyekkel, a társasággal és annak tagjaival szemben fennálló felelősséget a megfelelő helyen, a IV. részben taglalom. Az egyetemlegesség ilyen boncolása még egy megállapítást szükségessé tesz: a tárgyalt szabály a hitelezői érdekek kielégítésének biztonságát hivatott erősíteni. Nem jelenti ez semmiképpen azt, hogy a károkozó magatartást vagy mulasztást elkövető személyek belső jogviszonyukban vétkességük (felróhatóságuk) arányában regressz igényt ne érvényesíthetnének egymással szemben. 12 A jogi személy vezető tisztségviselővel járó problémákról. A Gt. 28. (3) bekezdése szerint: Vezető tisztségviselői feladatot a társaság jogi személy tagja is elláthat. Ebben az esetben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat a jogi személy képviselőjére kell alkalmazni. 12 Ld. a Ptk (1). 9

10 E tv.-hely megteremtett egy lehetőséget, amely egy sor jogi problémát vet fel: A bekezdés második mondata csak egy irányban tette tisztába a dolgokat. Kétségtelen és logikus, hogy a bevezetőben már elemzett - mind az általános, mind az egyes társaságoknál található - összeférhetetlenségi szabályokat a jogi személy vezető tisztségviselő esetében a vezető tisztségviselői funkciókat ellátó természetes személyre kell alkalmazni. Ezen túl tisztázásra szorul az pl., hogy a Gt. 32. (2)-ben foglalt utasítási tilalom szabályát hogyan kell értelmezni és alkalmazni. Természetesen helyesnek tűnik az a megoldás, hogy a jogi személy vezető tisztségviselővel munkaviszonyban álló képviselőjére kell alkalmazni az utasításadási tilalmat. Ha azonban, mint ezt később látjuk, az alkalmazott képviselő felelősségére is és javadalmazására is a munkaviszonyra jellemző szabályozást tartjuk elméletileg irányadónak, akkor azt kell mondani, hogy a funkció betöltése kapcsán keletkező teljes felelősséget vállaló jogi személy vezető tisztségviselő utasításadási joggal kell bírjon védettebb, biztonságosabb alkalmazotti pozícióban levő képviselőjével szemben. A tv.-hely szavai szigorú nyelvtani értelmezése, miszerint az utasításadási tilalmat csak a társaság és a vezető tisztségviselő kapcsolatában kell alkalmazni nem pedig a vezető tisztségviselő és képviselője között, is ezt erősíti. A legérdekesebb kérdések a felelősség területén merülnek föl. Nem kétséges, hogy bűncselekmény elkövetése esetén a tényállást megvalósító természetes személynek kell számot adnia tette következményeiről. A társaságnak a vezető tisztségviselő által okozott kárért való - társasági jogi, áttétellel polgári jogi - felelőssége kérdésében pedig úgy foglalok állást, hogy a társasággal szemben felel a vezető tisztségviselő, adott esetben tehát a jogi személy. E felelősség alóli kimentéshez arra van szükség, hogy a jogi személy bizonyítsa, hogy képviselője úgy járt el, ahogy ez a vezető tisztségviselői funkciót betöltő személyektől az adott helyzetben általában elvárható. A jogi személy vezető tisztségviselő felróhatóságát tehát képviselője, alkalmazottja vétkessége, közelebbről a funkciónak az elvárható gondossággal való betöltésére utóbb alkalmatlannak bizonyult személy kiválasztása, megbízása alapozza meg. A képviselő által eljárásával a vezetett társaságnak okozott kárért fizetendő kártérítés a tisztségviselő jogi személynél azonban kárként jelentkezik, így felmerül a kérdés, hogy a természetes személy képviselő, a vezető tisztségviselő alkalmazottjának felelőssége, azon belül is a kártérítés mértéke mely szabály alapján bírálandó el. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy vezető tisztségviselőnek minősül a vezető tisztségviselő helyett eljáró képviselő is, akkor a Gt. 32. (1)-se alapján alkalmazandó Ptk sa szerinti korlátlan kártérítéssel tartozik, ha a vétkesség vélelme alól nem tudja kimenteni magát. Ha azonban azt mondjuk, hogy a társasági jogi szabályozás véget ér a vezető tisztségviselő munkáltatónál, akkor a Mt (1) és (2)-se 13 lesz az irányadó, mely szerint ugyan a felelősség megállapítására az előzőekben ismertettek az irányadók, azzal a lényeges különbséggel, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés maximálva van a vezető munkavállaló egyévi jövedelmében. Tekintettel arra, hogy a károkozó magatartások, még inkább a mulasztások jelentős részét gondatlanul követik el (számításba véve a dolus eventualis-szal elkövetett károkozások tetemes arányát is), ezért egyáltalán nem mindegy 13 Mt (1) A vezető a munkáltatóval szemben vezetői tevékenységének keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. (2) A károkozásnak az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb eseteiben az általános szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető 12 havi átlagkeresetéig terjedhet 10

11 a minősítés kérdése. Tekintettel a következő bekezdésben olvasható rövid fejtegetésre is, arra az értelmezésre hajlom, mely szerint a munkajogi szabályozásnak indokolt teret engedni, hiszen itt már a társasági jog szabályozási köréből egy még szűkebb, az előzőhöz képest különös szabályozási terrénumra jutottunk, mégpedig a jogi személy munkáltató és a munkavállaló között vezetői feladatok ellátására létrehozott munkaszerződés jogviszonyába. Ezeket a szabályokat 14 ugyanis éppen ilyen jogviszonyokra alkotta meg a tv.-hozó, alkalmazásukhoz nincs szükség semmilyen kiterjesztő, analóg vagy áttételes értelmezésre. Természetesen az utóbbi gondolatsor akkor végiggondolandó, ha munkaviszony fennállása állapítható meg a vezető tisztségviselő és alkalmazottja, a képviselő között. Az előbbiek kiegészítéseként említendő a javadalmazás kérdése. A Gt sát ugyanis alkalmazni kell a jogi személy vezető tisztségviselő esetére is. Felvetődik, hogy a teljes körű polgári jogi kártérítéssel a munkavállalói (legyen az akár vezetői) javadalmazást meghaladó, a Gt án alapuló díjazás, valamint az utasítási jog kizártsága áll szinkronban. Nem akaszthatunk teljes körű kártérítést az alkalmazott nyakába, főleg nem az utasítási jog fenntartásával. B) rész Különös felelősségi alap a Gt.-ben Különös felelősségi alap a Gt.-ben Megállapítható, hogy azok a kereskedelmi vétségek, amelyeket a III. fejezet 1. pontjában elősorolunk, többségében megjelentek a Gt.-ben is. Immáron nem neveztetnek vétségnek, szabadságelvonást is eredményezhető súlyosabb elmarasztalást ezen törvényhely alapján már nem kellhet elszenvedni, a szankció is csak a teljes körű polgári jogi kártérítés. Az akkori szabályozásra részint reflektálva, annál valamivel egyszerűbb megoldásnak megfelelően az alábbi pontokon került sor különös felelősségi alapok megállapítására a Gt.-ben, de az általánoshoz képest a szankció (teljes, egyetemleges kártérítés) nem változik: Először nézzük azokat a szabályokat, amelyek a Gt. általános részében kaptak helyet: 1. A Gt. szerint csak a részvénytársaságok esetében lehet érvényesen értékpapírt kiállítani a társasági jogokról. Azok, akik ezt az előírást megszegik teljes, egyetemleges kártérítésre kötelezettek A cégbíróság irányába való bejelentési kötelezettség kötelezettjei 16 korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a bejelentett adat, tény, jog valótlanságából, vagy a bejelentés elmulasztásából származó kárért. 17 Tulajdonképpen fölöslegesen precizírozza ez a 3. pont alatti speciális felelősségi alakzatot, a jogbiztonságot ez a részletesség növelni nem képes. 14 Ld az előző lábjegyzetet! 15 Ld. a Gt át. 16 Ld. a Gt (1) és 285. (1). 17 Ld. a Gt. 23. (4). 11

12 3. Annál fontosabb az a szabály, amely értelmében a - még jogi értelemben meg sem született - cég nevében eljárt személyek (ezek nem szükségszerűen, csak nagyon valószínűen a leendő vezető tisztségviselők) mindaddig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság nevében vállalt kötelezettségekért, ameddig a társaság megfelelő szerve át nem vállalja a kötelezettségeket. Második csoportban tekintsük át a Gt. különös részében elhelyezett különös felelősségi alapokat: 1. Főszabályként érvényesülő egyetemleges vezetői felelősségtől eltérően az egyesülés és a kv. esetében kivételesen az igazgató(k) egyéni felelősségét állapítja meg a tv. 18 Ez a szabályozás az állami vállalatok szabályozásának átvételét jelenti, fenntartása nem indokolt, mert ha több igazgató látja el a vállalat operatív irányítását, akkor a - tagi érdekek védelmének a Gt. szabályozásával konform, a tagi érdekek védelmét szem előtt tartó - egyetemleges felelősség rendszere jobban szolgálja a szabályozási cél megvalósulását. Természetesen itt is a vétkes tisztségviselők egyetemlegességét értem. 2. A törzstőkéből a tag javára történő kifizetés tilalma a hitelezői érdekek védelmét szolgálja a visszaélésekkel szemben (fedezetelvonás). E tv.-i kötelezettség megszegése esetén az egyetemleges helytállásra kötelezettek kibővített köre áll helyt: a kifizetésben részesített tag mellett a kifizetés tárgyában a nem az elvárható gondosságot tanúsított vezető tisztségviselők is egyetemlegesen felelnek a hitelezői követelések kielégítéséért, amennyiben annak kielégítése a törzstőkéből eszközölt kifizetés miatt hiúsult meg. 19 Ez a rendelkezés az egyetemleges felelősség elemzésében (lásd az előző fejezetben) felhasználható rendelkezést tartalmaz: a tv. szövegének közelebbi szemlélése megmutatja, hogy csak azok a vezető tisztségviselők felelnek a többivel egyetemlegesen, akik a kifizetések teljesítése körül elmulasztották az elvárható gondosság tanúsítását. Ez azt jelenti, hogy a vétlen vezető tisztségviselők nem tartoznak felelősséggel! 3. [Tekintettel arra, hogy a rt. alapításánál személyek több csoportja is szerepet játszik érdemesnek látszik 20 említést tenni az alapítók, valamint a kibocsátók felelősségéről, tekintet nélkül arra, hogy az alapítók - ebben a minőségükben - nem vezető tisztségviselők, még az ilyen tisztségre az alapítási tervezetben történt kijelölés esetén sem. Az alaptőke az összes kibocsátott r. névértékének összege. A r.-t a névértéktől eltérő kibocsátási értéken is kibocsáthatók, ezzel a rt. az alaptőkén felüli, szabadon felhasználható forráshoz juthat. Az alaptőke védelme okán írja elő a Gt., hogy a kibocsátási érték nem lehet kevesebb, mint a névérték. A kibocsátók egyetemlegesen felelnek a névérték alatti r.kibocsátás miatt bekövetkező kárért. 21 Az alapítók egyetemlegesen és korlátlanul felelnek 22 a részvényjegyzők által befizetett összegnek a levonás nélküli visszafizetésért a következő három esetben: 18 Ld. a Gt és sa (1)-sét. 19 Ld. a Gt át. 20 Az alapítók és a vezető tisztségviselők felelőssége annyira közel esik egymáshoz a rt. esetében, hogy a Gt (4)- se az említett szereplők egyetemleges felelősségét írja elő. 21 Ld. a Gt (2)-ét. 22 Ld. a Gt ait. 12

13 túljegyzés visszautasítása esetén a túljegyzők által befizetett összegek tekintetében, az alapítás meghiúsulása esetén a részvényjegyzők tekintetében, végül az alakuló közgyűlésnek a tv.-ben megállapított határidőn belül az alapítók általi összehívásának elmulasztása esetén.] 4. A rt. (nyilvános) létrehozása bonyolult, többlépcsős, időben elhúzódó folyamat, amelynek szabályozásánál ütköző szabályozási érdekeket kell egyeztetni. A hitelezők és a forgalom biztonsága érvényesítése elsőrendű szabályozási érdek; a gazdaság működése, a tőkeáramlás elősegítése fontos nemzetgazdasági érdek. A rt. alapításának sajátos kísérője a rt. javára már befizetett összegekről igazolás, majd a rt. létrejöttével értékpapír kiállítása (részvényutalvány és ideiglenes részvény) III. fejezet A VEZETŐ TISZSÉGVISELŐK BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGÉNEK RENDSZERE A) rész: Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok büntetőjogi felelőssége - anno 23 Érdemes és tanulságos a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó jogi szabályozás komplex értékelése körébe a büntetőjogi szabályozást is bevonni. A háború előtti szabályok jelentős különbségeket mutatnak fel a maihoz képest. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül azok a jelentős, a jogrendszer egészét érintő különbségek, változások, amelyek a szovjet mintájú bírói szervezetrendszer, igazságszolgáltatás átültetésével, továbbá a jog egészének erőteljes átalakításával hagyták nyomukat a hazai jogi életben, kultúrában. Nézzük most az eltéréseket, a háború előtti szabályozás sajátosságait: A vétkesen eljáró igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag tettéért vagy mulasztásáért, ahogy az jelen dolgozat II. fejezete A) pontjában látható, a polgári jog általános szabályai alapján felel. Hasonló tartalmú kártérítési-magánjogi felelősséggel tartoztak eljárásukért az igazgatók a Kt. alapján. A magánjogi felelősségen túl azonban két különböző szintű büntetőjogi elmarasztalásra is számítaniuk kellett. A büntetőjogi következmények két csoportba foglalhatók: az egyik Kt.-ba foglaltak, amelyet a szakirodalom kereskedelmi vétségeknek nevez. (1. pont) A második osztályba a bűncselekmények tartoznak. (2. pont) 1. Mai jogunkból - legalábbis pontosan ebben a formában - hiányzó megoldás a kereskedelmi törvényekben foglalt kereskedelmi vétségek rendszere. Ide tartoznak valójában a jelen dolgozat II. fejezete 3. és 4. pontjában foglalt pénzbírságok. 23 Dr. Nagy műve alapján, ld. az irodalomjegyzékben. 13

14 A Kt pontjaiban vannak felsorolva az igazgatóságnak azok az üzletvitelre vonatkozó alapszabály- és törvényellenes ténykedései és mulasztásai, amelyek esetén 3 hónapig terjedő fogházbüntetés, vagy ennek megfelelő pénzbüntetés kiszabására került sor. A legfontosabbak 24 : tudva valótlan előterjesztés tétele az alaptőke aláírására és befizetésére nézve; mérleg törvényellenes felállítása, a közgyűlési előterjesztésben valótlan állítása, vagy a való eltitkolása; közgyűlési jegyzőkönyv szándékosan hamis vezetése; az rt. saját r.-einek meghatározott megszerzése, vagy azokra kölcsön folyósítása; az alaptőkéből a tilalom ellenére osztalék vagy kamat fizetése; a közgyűlés összehívásának illetve a csődnyitás kérésének elmulasztása; önhatalmú eljárás a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A Kt alapján az előző bekezdés elején leírt büntetéssel felel az alapító, ha a tervezetben tudva valótlan adatokat közöl; a fb.-i tag, ha a közgyűlés elé terjesztett év végi jelentésüket tudva valótlan adatokra alapítják; külföldi rt.-k itteni képviselői, ha az itteni üzlet céljára szánt tőkét más célra fordítják, vagy az országból kivonatni engedik. Végül enyhébb, elzárásra át nem váltható pénzbüntetésre ítéltetik az (legfontosabbak) igazgatóság tagja, ha a mérleget és jelentést a közgyűlés előtt 8 nappal közzétenni elmulasztja, a közgyűlési jegyzőkönyvet az illetékes törvényszékhez beterjeszteni elmulasztja, az ideiglenes részvényeket a tényleg befizetettnél összegről állítja ki; a közgyűlés összehívását elmulasztó; A fent kimerítően előadott vétségekkel kapcsolatos eljárás egy sor szokatlan vonást tükröz: ezekben az ügyekben a polgári bíróságok (akkori királyi törvényszékek) járnak el; e büntetéseket végzés útján és nem ítélettel szabják ki; az eljárás hivatalból, a törvényszék hivatalos tudomásszerzését követően, de nem ügyészi vádiratra kell megindítani; a büntetés kiszabására mindaddig újból sor kerülhet, ameddig a megkívánt magatarás tanusításásra sor nem kerül; a büntető jogszabályok egyes rendelkezései alkalmazandók a súlyosabb, fogság kiszabását maga után vonható vétségek esetében lefolytatott eljárás esetén, de elővezetésnek, előzetes letartóztatásnak vagy vizsgálati fogságba helyezésnek nincs helye; ezen eljárások lefolytatására akkor nyílik lehetőség, ha más, súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. 24 Dr. Nagy id. m és köv. o. 14

15 2. Az évi V. tc. büntető tv.könyvről megállapította a visszaélések és mulasztások elleni legdrasztikusabb jogi eszközzel történő fellépés eszközét is, ez pedig a hűtlen kezelés, amelyet az követ el, aki idegen vagyon kezelésével, gondozásával vagy felügyeletével van megbízva és ezen minőségében annak, akinek érdekeit előmozdítani kötelessége tudva és akarva, vagyoni hátrányt okoz (361. ). Ezt elkövethetik valamely rt. vagy szövetkezet ig.-ának vagy fb.-ának tagjai (362. ). B) rész. A vezető tisztségviselők büntetőjogi felelőssége - ma Megállapíthatjuk, hogy a Csemegi kódex hűtlen kezelést megállapító rendelkezéshez képest jelentősen kibővült azon tényállásoknak a köre, melyek fennállása esetén akár szabadságvesztés büntetéssel is büntetni rendeltetnek a tényállást megvalósító személyek. E megállapítást jelentősen finomítja az a tény, hogy a ma büntetőjogi eszközökkel védett érdekeket a kereskedelmi tv. akár hatékonyabban is védelmezni tudta a kereskedelmi vétségek rendszerével, azaz többségében a pénzbírság büntetésével. Úgy tűnik, hogy alapvetően a szerkezete változott meg a jog ilyen irányban gyakorolt szerepének; amit anno a kereskedelmi tv.székek pénzbírságokkal próbáltak kikényszeríteni, azt ma a - meglátásom szerint - drasztikusabb, ugyanakkor összhatásában erőtlenebb büntetőjog kíván felvállalni. Nem feladatom, és túlzott hangsúlyeltolódást jelentene dolgozatomban annak elemzése, hogy vajon mely eszközrendszer gyakorol hatékonyabb visszatartó hatást. Nem beszélve arról a sok jogszociológiai vizsgálatról, amit ehhez el kellene végezni. Arra szorítkozom tehát, hogy a szabályozási tárgyakat, az egyes bűncselekmény tényállásokat megjelöljem és csoportosítsam. Az alábbiakban az I. pont alatt a tagokat (a társaságot) védelmező tv.-i tényállásokat, majd II. pont alatt a hitelezőket védő tényállásokat fogom csokorba. Nem térek ki azokra a gazdasági élet tisztaságát (pl.: bennfentes értékpapír-kereskedelem), illetőleg a jogszabály által megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztását szankcionáló tényállásokra (pl.: társadalombiztosítási stb. járulék fizetési kötelezettség elmulasztása, számviteli fegyelem megsértése), melyek távolabb esnek jelen dolgozat magánjogias tárgyától. I. A társaságot és annak tagjait (leendő tagokat) védik az alábbi Btk. szabályok: 1. Hűtlen kezelést 25 valósít meg az, aki a rábízott idegen vagyont kötelességszegő és ezzel hátrányt okozó módon kezeli. 2. A társaság tagjait a társaság vagyonára vonatkozóan megtévesztő vezető a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélését 26 valósítja meg. 25 Ld. a Btk át. 15

16 3. Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása 27 ugyan elsősorban a hitelezőket védi, de az elvont vagyon a tagok (részvényesek)vagyonát közvetetten kisebbíthetik. 4. Nem kizárólag a vezető tisztségviselő, hanem bármely tagtárs elkövetheti a valótlan érték megjelölése 28 bűncselekményt, amely az apport értékelésénél, illetőleg az irreálisan megállapított apportérték elfogadtatásában játszott szerepet honorálja. 5. A befektetőket, tehát a potenciális tagokat védi a tőkebefektetési csalás 29, amely a befektetői és a további vagyoni hozzájárulási szándékot a társaság valós vagyoni helyzetének eltitkolásával és megtévesztéssel váltja ki vagy erősíti. II. A hitelezőket védő büntető szabályok: 1. Csődbüntettet 30 követ el az, aki a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon kisebbítésével, elérhetetlenné tételével, színlelt ügylet kötésével, kétes követelés elismerésével vagy veszteséges üzletvitel folytatásával a hitelezők kielégítését meghiúsítja. 2. Tartalmilag hasonló a helyzet a tartozás fedezetének elvonása 31 esetén, a különbség csak annyi, hogy itt a fedezetelvonó magatartás tanúsítására nem csődhelyzetben kerül sor. 3. Továbbra is a fizetésképtelenség esetkörébe tartozó tényállás a hitelező jogtalan előnyben részesítése 32, aminek az a megkülönböztető jegye, hogy a többi hitelező érdekeire hátrányos az adott hitelező előnyben részesítése, tehát az egyébként elvárt magatartás, azaz a tartozás kielégítése tanúsítása. 4. A fizetésképtelenség esetén kívüli, de a hitelezőt védelmező tényállás a hitelezési csalás 33, amely a kedvezőbb hitelezési feltételek elérése érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználásával valósul meg. 5. Mind a tag, mond a hitelező helyzetét hátrányosan befolyásolja, az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása 34. Ha most az összehasonlítás tárgyául nem csak az akkori és ma hatályos büntető rendelkezéseket vesszük, hanem a kereskedelmi vétségeket is, akkor meg kell állapítanunk, hogy a jogi szabályozás részint egy sor, a hitelezők érdekeit védő hivatalból üldözendő tényállással kibővült, másrészről pedig a szabályozás súlypontja a közelebb került a büntetőjogi szabályozáshoz. Ez persze távolról sem azt jelenti, hogy az akkoriban kereskedelmi vétségnek minősülő cselekedetek mára egyszerűen a büntetőjogba kerültek volna át. Nem. Az akkor vétségként tilalmazott magatartások ma is a különös tv.-ben, a Gt.-ben találhatók, részint nevesítetten, különös felelősségi alapként (amint azt már láthattuk az előző fejezetben), részint csak mint betartandó előírások, részint pedig az 26 Ld. a Btk. 298/A. -át. 27 Ld. a Btk. 298/B. -át. 28 Ld. a Btk. 298/C. -át. 29 Ld. a Btk. 299/B. -át. 30 Ld. a Btk át. 31 Ld. a Btk át. 32 Ld. a Btk át. 33 Ld. a Btk. 297/A. -át. 34 Ld. a Btk. 298/B. -át. 16

17 általános kártérítési kötelezettség áll potenciális jogkövetkezményként az egyébként ma tv.-ileg innominát magatartások, mulasztások mögött. IV. fejezet Az igény és érvényesítése 1. A társaság perel 2. A tag (részvényes) perel általános részben plusz a A kívülálló személy (hitelező) perel. A II. részben az egyetemleges felelősség kérdéseinek taglalásánál a Gt. komm. egy mondatát (ld. a 8. lábjegyzetet) veszem jelen vizsgálatom alapjául. A háború előtti hazai szabályozás esetében 35 ui. a vétkes tisztségviselőt, rt.-i igazgatót minden károsult perelhette. Ebben a rendkívül fontos kérdésben - véleményem szerint - teljességgel inkonzisztens a hatályos szabályozás. Az ügykörében eljáró vezető tisztviselő magatartásából kívülálló harmadik személynél beálló kár alapján a károsult által érvényesített igény megtérítésért a kkt., a bt. és a kft. esetében állapítja meg a tv. expressis verbis a társaság felelősségét 36. Vajon milyen következtetést lehet ebből levonni az egyesülés, a közös vállalat és a részvénytársaság kívülállókkal szembeni felelőssége vonatkozásában? A jogi személyiség megléte, a károsultak érdekeinek hatékony védelme azt a választ sugallja, hogy csak a társaság vonható a bírói pulpitus elé a kívülálló által. De - mint ahogy azt jeles szakírónk, Kuncz is megállapította 37 - csak a rt. felszámolása esetén juthat elementáris jelentőséghez ez a kérdés, hiszen ameddig fizetőképes a társaság, addig bolond lenne bármely károsult a tisztségviselő ellen fordulni, ha a kár megtérítésének lényegesen nagyobb az esélye a rt. által. Az elvi állásfoglalásnak tehát nagyobb a lángja mint a füstje. Véleményem szerint a jelen törvényi szabályozás a fenti társaságok esetében nem engedi meg a kívülálló közvetlen perlését. Törvényi tilalom híján, azonban, elképzelhetőnek tartom, hogy a rt. fizetésképtelensége esetén a vétkes igazgatót, vagy magát az igazgatótanácsot a károsult sikerrel perelje. Erre a perre a polgári jog általános szabályai alapján kerül sor, tehát a kívülálló károsulton nyugszik a bizonyítás terhe a jogellenes (károkozó) magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti ok-okozati kapcsolat tekintetében. Az előbbi gondolatmenetet megerősíti a Gt a utaló szabálya is, mely szerint a gt.-ok a törvényben nem szabályozott viszonyaira a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Ptk. szabálya pedig az, hogy a - szerződésen kívül - okozott kárt meg kell téríteni. 35 Ld. a r.jogi irodalomra vonatkozóan Kuncz, id. m o., továbbá Walton m. (mint az irodalomjegyzékben) 9. o. 36 Ld. a Gt. 74. (2) bek.-ét, a 94. (2) bek.-ét és a t. 37 id. m o. 17

18 V. fejezet Következtetések 1. A kereskedelmi vétségek eltűnésével erély- és esélytelenebbé vált a köz és a tag, részvényes védelme a hanyag, hűtlen vezetővel szemben, amennyiben büntetőeljárás megindítására nem kerül sor. 2. Jól megfigyelhető az előző megállapítással szemben, hogy - ha büntető eljárás megindítására sor kerül, akkor - túlsúlyossá válik a büntetőjogi fenyegetés a nagymértékű tv.-szegések esetében, hiszen alaposan kidolgozott gazdasági bűncselekményi kör várja alkalmazását. Nem állhatom meg annak kijelentését, hogy a gazdasági bűncselekmények miatti vádemelések aránya csekély. Pedig - a finoman fejlett üzleti morál és a hézagmentesen záródó jogi szabályozás hiányában - meglehetős társadalmi kereslet lenne az ilyen irányú aktívabb védelemre. A fejletlen üzleti morál, a jogkövetésre való alulfejlett hajlam pedig általános jelenség országunkban, régiónkban. El lehet-e vajon a gazdálkodó szervezetek vezetőitől az etikus magatartást várni, amikor éppen az elvárást támasztó állami szervek járnak el - a folyamatokat ismerők számára elleplezhetetlenül, sokszor leplezetlenül - erősen kifogásolható módon. Erre az esetre álljon itt illusztrációként a volt állami nagyvállalat - nevét nyilatkozatához természetesen nem adó - vezető tisztségviselőjének néhány tanulságos mondata: Az ÁVÜ 1992 nyarán még a privatizáció gyorsítására szólította fel a holdingként működő állami vállalatot, utasítva az igazgatót, hogy azonnal írjon ki pályázatot az ingatlanok értékesítésére. November végén azonban azonnali hatállyal elvonta a legértékesebb Csörsz utcai ingatlanokat... hogy egy esetleges felszámolási eljárás keretén belül ne kerüljön áron aluli értékesítésre. Vagyis az állam maga mentette ki a hitelezők kielégítése elől a vagyont. 38 Ami- tehetjük hozzá, a csődbűntett ma hatályos törvényi tényállását tartalmilag megvalósítja, az adott nagyvállalat hitelezői szempontjából, állami aktus ide vagy oda. Az előbbiekben vázolt esetekből is láthatóan, természetesen számos összetevőnek köszönhetően kifejezetten biztonságos, ennek következtében magasan kifizetődő a gazdasági bűncselekmények elkövetése. Az eredeti tőkefelhalmozás elmúlt 7 évében a szembetűnő nagy vagyonok részben gazdasági bűncselekmények útján, ebben az értelemben bűnözők kezén gyűltek össze. E vagyonok gazdasági hatalmat jelentenek, részben politikai hatalommá transzformálódnak, ez a politikai hatalom pedig a hivatali korrupció, az érdekközösségek útján sikerrel állítja meg a felderítés gépezetét. Ezen túl a gazdasági bűncselekmények elleni hatékonyabb védekezést az is hátráltatja, hogy a kormányzat a pártpolitikai csatározások eszközeként éppen e körben durrantgatja pattantyúit, ami a szakmai kérdés szakmai megoldását sikerrel lehetetleníti. Gyenge a bűnüldöző szervek felkészültsége is. Konklúzió: hatalmas szükség lenne a gazdasági bűnözés elleni aktív, offenzív fellépésre, ennek megvalósításához pedig a politikum támogatására. A törvény megvan. 38 A MOM volt vezetőjének nyilatkozata megjelent a HVG július 13-i száma 113. o.-án 18

19 Felhasznált irodalom 1. Dr. Kuncz Ödön A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata Budapest, Grill, Dr. Kuncz Ödön Az rt. védelme az igazgatóság tagjainak egyéni érdekeivel szemben Kolozsvár, Dr. Nagy Béla Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok büntetőjogi felelőssége Budapest Dr. Walter Ágoston Az rt. ig. és fb. felelőssége és ellenőrzése az újabb külföldi jogalkotás és a magyar szabályozás tükrében Budapest, Dr. Glücksthal Andor Az rt. ig.-i tagok felelőssége Budapest, Dr. Závodnik József Gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, fb. tagjainak és könyvvizsgálóinak felelősségbiztosítása Budapest, Saldó, Dr. Kormos Alfréd Az fb. tagok jogai, kötelességei és felelőssége Budapest, Apolló, Dr. Kormos Alfréd Az igazgatóság Budapest, Apolló, Dr. Leloczky Kálmán Az ig. felelőssége a részvényesekkel szemben. In: Külgazdaság Jogi Melléklete 9/ Igazságügyi zsebtörvénytár összeállította dr. Térfy Gyula és dr. Térfy Béla, Budapest, Grill, A Ptk. magyarázata I.-II. Budapest, KJK., A társasági tv. magyarázata Budapest, KJK., Rövidítések: id. m. idézett mű ig. igazgatóság ún. úgynevezett bt. betéti társaság Btk évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Ctvr évi 23. törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről Cstv évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Gt évi VI. törvény a gazdasági társaságokról fb. felügyelő bizottság kft. korlátolt felelősségű társaság kkt. közkereseti társaság Kt évi XXXVI. törvény a kereskedelmi törvényről kv. közös vállalat ld. lásd Mt évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről o. oldal pl. például Ptk évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 19

20 Ptkm. a Polgári Törvénykönyv magyarázata r. részvény rt. részvénytársaság tv. törvény 20

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság közgyűlési határozatai A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Ecseri út 14-16.)

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN. Vállalatgazdaságtan. Vállalatgazdaságtan. A vállalkozási formák típusai VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VG Termelésökonómia és enedzsment Tanszék VÁAATGADASÁGTAN VÁAKOÁS FORÁK Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. llés B. Csaba egyetemi tanár 2010. A vállalkozás formáját befolyásoló tényezők: ilyen tevékenységet

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

A felügyelő- és az audit bizottsági tagok felelősségének egyes kérdéseiről

A felügyelő- és az audit bizottsági tagok felelősségének egyes kérdéseiről www.pwc.com Felelősség szélcsendben és viharban Mi az ellenőrző bizottságok szerepe a társaságirányításban? A felügyelő- és az audit bizottsági tagok felelősségének egyes kérdéseiről Együttműködő partnereink

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő Mérlegképes könyvelő z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja

A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja 4/ Napirendi pont A Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatójának megbízása. ELŐTERJESZTÉS a Sárvár TÁVHŐ Kft. ügyvezető igazgatójának

Részletesebben

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: "Társaság") Igazgatótanácsának (a továbbiakban:

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. Tartalom társaságokra (jogi személyekre) 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ( új Ptk. ), amely kódex jelleggel

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

A Felügyelő Bizottság feladatai

A Felügyelő Bizottság feladatai I. A Felügyelő Bizottság feladatai A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság ügyvezetésének ellenőrzése, munkájának szakmai támogatása, a tulajdonos érdekeinek védelme. Ennek érdekében ellenőrzi a társaság

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben befolyásoló részesedésszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 139. -ában foglalt jó üzleti

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E A PPENINN NYRT. B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E V O N A T K O Z Ó S Z A B Á L Y Z A T T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS... 3 1.1 A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 1.2 A BENNFENTES SZEMÉLYEK

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket.

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 175., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén Kérdőív pénzforgalmi intézményben/elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedés szerzésének bejelentéséhez a Bejelentőnek az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A vezető tisztségviselők helyzetének szabályozása az új Ptk. társasági jogi fejezetében Jogi hírlevél

A vezető tisztségviselők helyzetének szabályozása az új Ptk. társasági jogi fejezetében Jogi hírlevél A vezető tisztségviselők helyzetének szabályozása az új Ptk. társasági jogi fejezetében Jogi hírlevél 2013. július 18. A vezető tisztségviselők helyzetének szabályozása az új Ptk. társasági jogi fejezetében

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

T OMORI Ügyvédi Iroda. Alapítva 1992 F ÜREDI A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK. ALAPJÁN ELŐADÓ: DR. GÁRDOS PÉTER OSONYI

T OMORI Ügyvédi Iroda. Alapítva 1992 F ÜREDI A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK. ALAPJÁN ELŐADÓ: DR. GÁRDOS PÉTER OSONYI Ügyvédi Iroda Alapítva 1992 A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK ALAPJÁN ELŐADÓ: DR GÁRDOS PÉTER XXIII ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA VISEGRÁD 2015 SZEPTEBER 3 A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK ALAPJÁN

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi

Részletesebben

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek A jelen kiegészítő biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356,

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes

Részletesebben

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció

Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Tájékoztató és bemutatkozó prezentáció Forgalmazó: Gratum Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 1138 Budapest, Népfürdő utca 22. Cégjegyzék szám: 01-10-047531 Adószám: 24119968-2-41 Értékpapír számlavezető

Részletesebben

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FINEXT Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság BENNFENTES INFORMÁCIÓKRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉRŐL ILLETVE A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZATA Igazgatóság a 3/2010 (február

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.)

Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) Közgyűlési Határozatok a Graphisoft Park SE (H-1031 Budapest, Graphisoft park 1., Záhony u. 7.) 2015. április 23. napján 10.00 órakor megtartott éves rendes közgyűlésén meghozott határozatok 1/2015.04.23.

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló ELŐTERJESZTÉS a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére Az ülés időpontja: Az ülés helye: 24. április 26. délelőtt 8,3 óra 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló 1. napirendi

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése

A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése Szerző: Dr. Bori Beáta Pécs, 2013. október 5. I. Hitelezővédelem A jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 302/2014. (VI.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Javadalmazási Szabályzatot jelen határozat 1. melléklete szerint. JAVADALMAZÁSI

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

1/2015. (I. 13.) Kt. határozat

1/2015. (I. 13.) Kt. határozat rendkívüli ülésének könyvéből: 1/2015. (I. 13.) Kt. határozat 1. Dombóvár Város Önkormányzatának a DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító számú, Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA

AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA. avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA AZ ARANYGYŰRŰ ÁRA avagy A JOGI ÚT ZSÁKUTCÁJA Az arany ára : az okozott KÁR 1. felmerült kár (damnum emergens) és nem vagyoni kár Tisza élővilágának elpusztulása: károsult a Magyar Állam a Tisza és a Tisza

Részletesebben