Nemzetközi szervezetek jogállása, egy konkrét nemzetközi szervezet, vagy szervezetek bemutatása

Átírás

1 Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdasági Jog Tanszék Konzulens: Dr. Fézer Tamás egyetemi tanársegéd Nemzetközi szervezetek jogállása, egy konkrét nemzetközi szervezet, vagy szervezetek bemutatása - diplomamunka Készítette: Szabó Beáta Debrecen, március

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI ÁLLAMOK NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Kormányközi versus nem kormányközi szervezetek A jogalanyiság kérdése A FINANCIAL ACTION TASK FORCE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS TEVÉKENYSÉG A PÉNZMOSÁS A PÉNZMOSÁS BECSÜLT VOLUMENE A PÉNZMOSÁS FÁZISAI Elhelyezés Rétegzés Integrálás PÉNZMOSÁSI TECHNIKÁK - ELKÖVETÉSI MÓDSZEREK Hagyományos módszerek A TERRORIZMUS A TERRORIZMUSRÓL ÁLTALÁBAN NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ FATF 40+9 AJÁNLÁSA A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA ELLENI KÜZDELEM AZ ÉVES ÖNÉRTÉKELÉS, A KÖLCSÖNÖS KIÉRTÉKELÉS ÉS A FEKETELISTA ÖNÉRTÉKELÉS ÉS KÖLCSÖNÖS KIÉRTÉKELÉS N ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK LISTÁJA MAGYARORSZÁG A FEKETELISTÁN ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET: AZ FATF 40 AJÁNLÁSA SZ. MELLÉKLET: É K SZ. MELLÉKLET: AZ FATF 9 SPECIÁLIS AJÁNLÁSA SZ. MELLÉKLET: A 25 KRITÉRIUM FELHASZNÁLT IRODALOM JOGSZABÁLYMUTATÓ

3 1. BEVEZETÉS A pénzmosás ma a legnagyobb szabású üzlet a világon. Néhány éve még a szótárakban sem jegyezték ezt a szót, azonban mára már olyan méreteket öltött, hogy a tisztára mosott piszkos pénzek nagysága egyes becslések szerint megegyezik Spanyolország gazdaságának teljes éves kibocsátásával. Bár az a tevékenység, hogy valaki megpróbálja a törvénytelen úton szerzett jövedelme eredetét eltitkoln pl. a kábítószerkereskedelem (egyéb illegális tevékenységek mellett), hogy mostmár az egész világot behálózó rendszerek nyomán a piszkos pénzek nagysága is mérhetetlenné vált. Vagy inkább már nem is számolja, hanem méri. A alkalmaznak, melyek felderítése egyre nehezebb. S ez nem csak a pénzmosási technikákra beszivároghatnak az államigazgatás apparátusába, ami még nagyobb veszélyt jelent, nem csak a nemzet határain belül. ednek következtetni, hogy a nemzetközi összefogás egyik eredménye a Financial Action Task Force (FATF) létrejötte, melynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellenes tevékenysége a legszínvonalasabb a világon. pénzmosás elleni mechanizmusok, így kicsi a lebukás veszélye. Éppen ezért rendkívül fontos olyan nemzeti és nemzetközi standardok létrehozása, mely lefedi ezeket a sérülékeny területeket. Az FATF ennek szellemében alkotta meg Ajánlásait, melynek hazai jogrendjükbe való átültetését nemcsak annak tagjai vállalták magukra. Tanulmányomban az FATF tevékenységére helyezem a külön fejezeteket szánok a pénzmosás és a terrorizmus bemutatására. Mind azonban kezdjü 2

4 2. A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI A nemzetközi jog alanya az, akit a nemzetközi jog nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel ruházott fel, más nemzetközi jogalanyokkal szembeni érvényesítésük velük kapcsolatos vitákat a nemzetközi jog szabályai szerint kell rendezni. 1 Az entitásoknak, legyenek azok egyének vagy társaságok minden jogrendszerben jogilag milyen jogokat és milyen feltételek mellett érvényesíthetnek. A jogrend feladata, hogy ezeket a jogokat és kötelezettségeket kijelölje a jogalanyként elismert entitások számára, tehát meghatározza az alanyiság természetét és tartalmát. Az alanyiság a jogrend olyan fogalmainak vizsgálatát foglalja magában, mint jogállás, jogképesség, hatáskör, valamint meghatározott jogok és kötelezettségek természete és terjedelme. Egy entitás jogállása meghatározó lehet jogosítványaira és kötelezettségeire nézve, az alany jogállását pedig a jogképesség kapcsolja össze jogaival és kötelezettségeivel. Az alanyiság természetének és fogalmának egész viszonyrendszere az adott jogrendszer keretei közé illeszkedik. A nemzetközi jogban ez különösképpen így van. A rendszer egészé identitására vonatkozó kérdésekre adható válaszokat. 2 A nemzetközi élet közül nem mindegyik rendelkezik jogalanyisággal, azonban a nemzetközi színtéren befolyással bírhatnak. A nemzetközi jog az gyakorlat, mind a nemzetközi jog elmélete kizárólag az államokat tartotta a nemzetközi jog alanyának. 1 Bruhács János [1998] 73. old. 2 Malcolm N. Shaw [2001] old. 3

5 A nemzetközi jog alanyai lehetnek tehát (a legrészletesebb felosztás alapján 3 ): - államok - sui generis területi egységek - különleges entitások *Máltai Lovagrend *Szentszék és a vatikáni állam *nemzeti felszabadítási mozgalmak *nemzeti közhasznú társaságok *transznacionális társaságok - egyének - nemzetközi szervezetek Illetve még magát az emberiséget is a nemzetközi jog alanyai közé szokták sorolni. 4 Az államok és a nemzetközi szervezetek jogalanyiságának áttekintése: 2.1. Államok A nemzetközi jog eredeti és legfontosabb alanyai az államok. Az állam jogképessége keletkezésénél fogva jön létre, így a jogalanyisága eredeti, független attól, hogy más államok elismerik-e az újonnan létrejött államot vagy sem. Másrészt korlátlan, vagyis mindenféle nemzetközi jogviszonynak alanya lehet, azaz a nemzetközi jog teljes jogú alanyai. azonban nem szükségképpen rendelkeznek minden nemzetközi jogosultsággal és nem is körülmények között, adott esetben rendelkezzenek bármilyen joggal és ter bármilyen kötelezettség. 5 Fontos még azt megemlíteni, hogy a nemzetközi jog alanyai közül csak az állam szuverén, azaz rendelkezik talommal és dönthet jogilag függetlenül minden más államtól, saját ügyeiben. 3 Malcolm N. Shaw [2001] old. 4 Nagy Károly [1999] old old. 4

6 Az államok pedig további nemzetközi jogalanyokat hozhatnak létre, nemzetközi 2.2. Nemzetközi szervezetek maguk a nemzetközi szervezetek és intézmények csak a XIX. században kezdtek kialakulni, többnyire a kialakuló nemzetállamok köré fonódva. Az államokat már a nemzetközi 6 az államok, megállapodásokkal nemzetközi szervezeteket hoztak létre, melyeknek f kiterjed a tevékenységük, például a technikai, gazdasági, kulturális, munkaügyi stb. kérdésekben -, és így jön létre a rendszerben: a nem kormányközi szervezetek, valamint a transznacionális vállalatok, melyek a) univerzális szervezetek; b) a sze 6 Blahó András Prandler Árpád [2005] 25. old. 5

7 A két felosztás a dolog természete szerint keresztezheti egymást, azaz vannak speciális mutató integrációs szervezetek, továbbá a nemzetközi szervezetre ruházott döntési hatáskör nagysága és természete alapján vizsgált csoportosítások. Mivel a nemzetközi intézmények a nemzetközi rendszer viszonylag új elemei, hatásuk a befolyásuk a világ politikai és gazdasági folyamataira folya 7 Ezt bizonyítja a -részlet is: Senki sem állíthatja teljes bizonyossággal, hogy a globalizáció a szegények érdekeit és a nemzetközi intézmények milyen politikákat folytatnak. Ha azokat bölcsen használják fel, sztést azon múlik majd, hogy a kormányok, a nemzetközi intézmények, a magánszektor és a civil ahhoz, hogy a globalizáció a világ szegény népességének javát is szolgálja Kormányközi versus nem kormányközi szervezetek tagságában, feladataiban stb. nemzetközi elemeket hordozó szervezetet szokás nemzetközi szervezetnek tekinteni. Kormányközi szervezetek (valódi nemzetközi szervezetek) azok, intézményesítésére. 9 Így az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának terminológiájának alapján különböztetjük meg a kormányközi és a nem kormányközi szervezeteket. 7 Blahó András Prandler Árpád [2005] 25. old Bruhács [2001] 6

8 kulturális és emberbaráti egyesületek, társaságok, illetve természetes személyek is. E a székhelyük szerinti államnak az tevékenységüket. Napjainkban meghatározott körben a nem kormányzati szervezetek is a l fogalakoznak. 10 A Nemzetközi Társaságok Uniója (Union of International Associations) 11 nemzetközi társadalmi szervezetnek három kritériumnak kell megfelelnie: szerint egy 1. Nemzetközi jelleg: több ország természetes és jogi személyei a tagjai, melynek 2. (pl. az UNESCO számos tudományos társaságot alapított). 3. A tevékenység nonprofit jellege, mely inkább csak a célokra és a tagok motivációjára korlátozódik. A tevékenys transznacionális vállalatoktól. A kormányközi szervezetek ismérvei: 1. Az államok, mint a nemzetközi jog alanyai hozzák létre. (Pl. az FATF esetén a szervezet 31 tagja közül 29 állam.) milyen szinten és melyik szerv, intézmény vesz részt a szervezet tevékenységében. Ezért a nemzetközi terminológi (interstate) szervezetek, de 10 Bokorné [1998]

9 leggyakrabban a kormányközi (intergovernmental) kifejezést használják. Így alakult ki rövidítésként az angolszász nyelvterületen az IGO vagy INGO, illetve a nem kormányzati szervezetekre az NGO azaz nongovernmental organization. 2. létre. Ezt a fogalmi ismérvet a szakirodalomban konstitucionális elemnek is nevezik. Az alapító okirat határozza meg a szervezet céljait, a szervezeti struktúrát, azaz azt, hogy milyen szervek milyen hierarchikus rendben, milyen feladat- egyezségokmány. (Néhány fontos kivétel a konstitucionális elemmel kapcsolatban: - formájában (pl.: EBESZ). -Olyan is lehet, hogy bár a szervezet az állam bizonyos intézményeinek döntése következtében jön létre, mégsem tekintik azt kormányközi szervezetnek. - kialakulnak bizonyos kvázi-szervezeti elemek.) 3. másrészt a szervezet tagjai határozzák meg azt, hogy a tagfelvételi eljárás keretében- mely államok számára nyitják meg a szervezetet. (Az FATF mostmár nem kíván újabb tagokat felvenni, helyette regionális FATF-szervezetek kialakítását szorgalmazza.) 4. A nemzetközi szervezet tagjai az államok, de kivételesen- föderációk tagállamai vagy nem autonóm területek is kaphatnak különleges státust. (Pl. az FATF-nek tagja az Európai Bizottság és az Öböl- 5. keret, melyet az állandó adminisztráció testesít meg. A nemzetközi szervezet állandó struktúrával, szervekkel, intézményekkel rendelkezik. Ezt nevezik a szakirodalomban az 8

10 institucionális elemnek. Egy szervezet nyilvánvalóan nem létezhet anélkül, hogy bizonyos t ne hívjon össze. Tehát minden jogosult részt venni, és amelyet diplomáciai konferenciák formulái uralnak. Ezenkívül gyakori korlátozott létszámú testületek felállítása is. A legtöbb esetben azonban a A nemzetközi szervezet által létrehozott szerv, illetve szervek esetében alá kell húzni, hogy 6. lét markánsan nemzetközi jellegét, mégis létezik relatív önállóságuk, önmagukból adódó súlyuk a nemzetközi életben. 7. Bár a nemzetközi szervezetek az államok közötti együttm struktúrában, a feladatkör és a tevékenységi formák meghatározásában, a finanszírozási rendszerben, döntési hatáskör megállapításában. A specialitás elvét mutatja a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogalanyiságának megoldása is: bár a nemzetközi szervezetek rendelkeznek magánjogi jogképességgel, egyes szervezetek nemzetközi jogalanyisággal való felruházása és annak mértéke a tagállamok dönt adminisztráció vonatkozásában- nem felelnek meg a diplomáciai kongresszusok és konferenciák, bár szokás ezeket ideiglenes nemzetközi szervezeteknek nevezni. Így szervezetek. 9

11 A jogalanyiság kérdése A nemzetközi jog az államok jogalanyiságát helyezi ind a nemzetközi gyakorlat, mind a nemzetközi jog elmélete kizárólag az államokat tartotta a nemzetközi jog alanyának. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan teret nyert a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogalanyisága is. A nemzetközi szervezetek jogalanyiságának kiterjesztése még nem jelent radikális szakítást a nemzetközi jog államközi jellegével. Bár a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogai és kötelezettségei hozzák lé jogrendben. mint a nemzetközi jogalanyiság esetén után a nemzetközi szervezeteket felállító t tagállamaik területén ltérést mégis ki kell emelni: egyrészt a jogügyletekre alkalmazandó jog meghatározása a felek autonómiájába tartozik, másrészt figyelembe véve a nemzetközi szervezetek immunitását a viták rendezése nemzetközi választott bíróságok joghatóságába tartozik a területi állam bírósága helyett. 12 Azonban rendelkezik-e egy nemzetközi szervezet nemzetközi jogalanyisággal, vagy sem? Ez a kérdés sokkal bonyolultabb, s a szakirodalom sem nyújt számunkra egységes képet: Mivel a XX. század elejéig gyakorlatilag csak az államok lehettek a nemzetközi jog alanyai, az államok fukar kezekkel mérték a nemzetközi jogalanyiságra vonatkozó szabályokat az annyit mond, hogy az Egyesült Nemzeteket mindegyik tagjának területén megilleti a feladatai ellátásához és a céljai eléréséhez szükséges jogképesség Bruhács [1998] 13 Blahó András Prandler Árpád [2005] 63. old. 10

12 nemzetközi jogalanyiságáról, de olyan jogokat és köt az ún. Bernadotteügyben ENSZ jogalanyisága a nem tagállamokkal szemben is érvényesül, mivel létrehozása az államok nagy többségének akaratát tükrözi. Mindenestre egy biztos: a nemzetközi szervezetek rendelkeznek nemzetközi jogalanyisággal. Ez a jogalanyiság azonban nem eredeti, mint az államok esetében, amelyek (legalábbis az elvi kötelezettség vagy jog alanyai lehetnek. Összehasonlítás az államokkal a jogalanyiság tekintetében: 14 Állam Nemzetközi jogalanyisága közvetlenül a létrejöttéhez tapad Jogalanyisága teljes és átfogó. létrejöttének tényével keletkezik és minden más állammal szemben elismerés nélkül is fennáll. Nemzetközi szervezet A nemzetközi szervezet nem automatikusan, feltétlenül válik nemzetközi jogalannyá, hanem csak abban az esetben, ha az államok felruházzák tehát jogalanyisága származékos. nemzetközi jogalanyiságuk terjedelme is a létrehozó államok akaratától függ. Ha nemzetközi szervezetnek az államok meghatározott körben nemzetközi jogokat biztosítanak, ez még nem jelenti azt, hogy a szervezetnek a kívülálló államok irányában nemzetközi jogalanyisága lesz. A nem tagállamok vonatkozásában a jogalanyiságot a nemzetközi szervezet csak az elismeréssel szerzi meg. * * A nemzetközi szervezet nemzetkö harmadik államok nemzetközi szervezet így nem hozható létre. Nem-tagállamoknak az adott szervezet 14 Bokorné [1998] 11

13 nemzetközi jogalanyiságát el kell ismerni, mely diszkrecionális döntést jelent, azaz politikai, 15 Azonban Malcolm N. Shaw 16 így fogalmaz: Mára már alaptételként vált elfogadottá, hogy a nemzetközi szervezetek rendelkezhetnek objektív nemzetközi jogalany kifejti, hogy ezen objektív jogalanyiságnak a megszerzése nehéz, hiszen lényegét tekintve a nemzetközi közösség egészének vagy nagy részének cselekvését igényli. Ezzel szemben a - amely csak a beleegyezését adó másik jogalanyra nézve - sokkal könnyebb. Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint egyes nemzetközi szervezetek nem a nemzetközi jog származékos alanyai, hanem közösségeknek eredeti jogalanyiságuk van, így a nemzetközi jog rendes, mi több objektív szerveket és az egyéneket is, a nemzetközi jog származékos alanyai. Csak azokkal a jogosítványokkal bírnak, amelyekkel a nemzetközi jog eredeti alanyai kivételes jelleggel 17 Sok esetben valóban nem zármazékos besorolás. Minden a kérdéses jogalanynak azon a képességén múlik, hogy ki tudja- révén, mind további nemzetközi alanyok létrehozása és a normaalkotó folyamatban játszott szerepe révén. jogainak és kötelezettségeinek terjedelmét. Mindez az érintett entitáson, illetve követelésein, elvárásain, feladatain és a nemzetközi közösség hozzáállásán múlik. Az alapításukról szervezet tagállamaitól független, azaz önálló jogok illetik-e meg, amelyeket a szervezet saját szervei útján önmaga gyakorolhat, vagy pedig a szervezet létesítésével kapcsolatban csupán maguk a tagállamok szereznek-e közvetlenül jogokat, illetve kötelezettségeket Bruhács János [1998] 77. old. 16 Malcolm N. Shaw [2001] 176. old. 17 Malcolm N. Shaw [2001] 177. old

14 Az eddig leírtak mellett azonban fontos azt megjegyezni, hogy sok tény támasztja alá azt, hogy a nemzetközi szervezetek rendelkeznek jogalanyisággal. Ilyen tény például a. saját tagállamaikkal, más államokkal ezmény, az államok és 1986-ban fogadtak el. szervezetekhez küldött állandó képviseletek létezése. Ez az államok és a szervezet közötti kapcsolattartást szolgálja, mely során az állam képviseletet tart fenn a szervezetnél, s ritkábban a nemzetközi szervezet az államnál (pl. EU). Valamint ilyen diplomáciai kérdéskörbe tartozik egy másik dolog is, a mentesség. A nemzetközi szervezetek ugyanis rendelkezhetnek kiváltságokkal és mentességekkel a fogadó államok területén, mely kérdéskört általában kétoldalú nemzetk Jogok és kötelezettségek pontos katalógusát azonban esetre változik. A nemzetközi jogalanyiság tehát nem az entitásoknak arra a képességére összpontosít, hogy azok nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek. Sokkalta -e a szükséges jogokkal és kötelezettségekkel Malcolm N. Shaw [2001] 179. old. 13

15 3. A FINANCIAL ACTION TASK FORCE 3.1. Általános bemutatás Dolgozatom további részében egy konkrét nemzetközi szervezet bemutasára kerül sor. Egy olyan nemzetközi szervezetet választottam, mely megalakulása óta arra törekszik, hogy felhasznál júliusában létrehozta a Financial Action Task Force on Money Laundering (FATF), vagy másik hivatalos nevén: Le Groupe d'action financière sur le blanchiment des capitaux (GAFI), azaz Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció Munkacsoportot. Tehát az FATF-et a G7 20 -ek párizsi csúcstalálkozóján hívták életre a G- a G-7 tagországokból, az Európai Tanácsból és 8 másik országból, azzal a céllal, hogy megvizsgálja a lehetséges pénzmosás elleni intézkedéseket, fejlessze és támogassa a pénzmosás elleni harccal kapcsolatos elképzeléseket. létrehozása óta- többször meghosszabbították. Legutóbb 2004 augusztusában járt le a mandátuma, jelenleg 2004 szeptember 4- meg újból. Az FATF partikulá, nemzetközi szervezet. mondható az, hogy minden más állammal szemben elismerés nélkül is fennállna. Mivel nem szup kiderül- tevékenysége során nemzeti és uniós jogforrások alapjául szolgáló Ajánlásokat készít. A létrehozáskor bizonyára egyik alapító sem gondolta, hogy ténylegesen a világ egyik legbefolyásosabb nemzetközi szervezetét indították útjára. A Financial Action Task Force 20 G7: Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Egysült Királyság, Olaszország, Japán 14

16 anakkor józan köznapi Ajánlásukat. 21 meghatározza a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelem straté 1991 és 1992 folyamán a Munkacsoport -ról 28-ra re, ra. Tehát ervez zen kívül szoros pénzmosás elleni harcban és a terrorizmus finanszírozásában. FAFT tagok: vezeteket, melyek az FAFT országot, valamint az Európai Bizottságot és az Öböl- Argentína 2000 Ausztrália 1990 Ausztria 1990 Belgium Brazília 2000 Kanada 1990 Dánia 1991 Finnország 1991 Franciaország 1990 Németország 1990 Görögország 1991 Hong Kong, Kína 1991 Izland 1992 Írország 1991 Olaszország Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben. Pénzügyi Szemle (51. évf.) 3. sz old. 15

17 Japán 1990 Luxemburg 1990 Mexikó 2000 Holland Királyság Új-Zéland 1991 Norvégia 1991 Portugália 1991 Orosz föderáció 2003 Szingapúr 1992 Dél-Afrika 2003 Spanyolország 1990 Svédország 1990 Svájc 1990 Törökország 1991 Egyesült Királyság 1990 Egyesült Államok 1990 Európai Bizottság jelenlegi tagjai: José Manuel Barroso elnök (Portugália), Margot Wallström (Svédország), Günter Verheugen (Németország), Jacques Barrot (Franciaország), Siim Kallas (Észtország), Franco Frattini (Olaszország), Viviane Reding (Luxemburg), Stavros Dimas (Görögország), Joaquín Almunia (Spanyolország), Danuta Hübner (Lengyelország), Joe Borg (Málta), Dalia Grybauskaite (Litvánia), Janez Potocnik (Szlovénia), Ján Figel' (Szlovákia), Markos Kyprianou (Ciprus), Olli Rehn (Finnország), Louis Michel (Belgium), Kovács László (Magyarország), Neelie Kroes (Hollandia), Mariann Fischer Boel (Dánia), Benita Ferrero-Waldner (Ausztria), Charlie McCreevy (Írország), Vladimir Spidla (Csehország), Peter Mandelson (Nagy- Britannia), Andris Piebalgs (Litvánia), Meglena Kuneva (Bulgária), Leonard Orban (Románia) Öböl-menti Együ tagjai: Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek 22 Hollandia, Holland Antillák, Aruba 16

18 Kína, Koreai Népköztársaság Társult tagok: -Ázsiai/Csendes-óceáni Pénzmosási Csoport - Asia/Pacific Group on Money Laundering - Tanácsa Council of Europe Select Comittee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures (MONEYVAL) - Dél-Amerikai Pénzmosás Elleni Pénzügyi Akció Munkacsoport - Financial Action Task Force on Money Laundering in South America (GAFISUD) regionális FAFT-típusú szerveknek az FATF-nek, és az FATF közül néhány ezeknek is tagja. A felsorolt nemzetközi szervezeteknek egyéb más funkciók mellet- specifikusan pénzmosás elleni küldetése vagy funkciói is vannak. FATF-típusú regionális szervezetek: globális küzdelem arénájában szükségessé vált további nemzetközi szervezetek felállítására. Karib-tengeri Pénzügyi Akció Munkacsoport - Caribbean Financial Action Task Force (CFATF) Eurázsiai Csoport - Eurasian Group (EAG) Kelet- és Dél-Afrikai Pénzmosás-ellenes Csoport Eastern and Southern Africa Anti- Money Laundering Group (ESAAMLG) Afrikai Pénzmosás-ellenes Kormányközi Akciócsoport Intergovernmental Action Group against Money-Laundering in Africa (GIABA) Közel-Keleti és Észak-Afrikai Pénzügyi Akció Munkacsoport - Middle East and North Africa Financial Action Task Force (MENAFATF) 17

19 Egyéb nemzetközi szervezetek: Afrikai Fejlesztési Bank - African Development Bank Ázsiai Fejlesztési Bank - Asian Development Bank Nemzetközösségi Titkárság - The Commonwealth Secretariat Egmont Csoport - ek (Egmont Group of Financial Intelligence Units) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) Európai Fejlesztési Bank - European Central Bank (ECB) Europol Amerikai Államok közötti Fejlesztési Bank - Inter-American Development Bank (IDB) Biztosítási Felügyeletek Nemzetközi Szövetsége - International Association of Insurance Supervisors (IAIS) Nemzetközi Valutaalap - International Monetary Fund (IMF) Biztonsági Bizottságok Nemzetközi Szervezete - International Organisation of Securities Commissions (IOSCO) Interpol Amerikai Államok Szervezete/ Amerikai Államok közötti Terrorizmus Elleni Bizottság - Organization of American States / Inter-American Committee Against Terrorism (OAS/CICTE) Amerikai Államok Szervezete/ Amerikai Államok közötti Drog-visszaéléseket ág - Organization of American States / Inter-American Drug Abuse Control Commission (OAS/CICAD) - Organization for Economic Cooperation and Development (OECD) Banki Felügyeletek Offshore Csoportja - Offshore Group of Banking Supervisors (OGBS) Egyesült Nemzetek Szervezete - United Nations - Office on Drugs and Crime (UNODC) * A Biztonsági Tanács Terrorizmus Ellenes Bizottsága - Counter-Terrorism Committee of the Security Council Világbank - World Bank Vámügyi Világszervezet - World Customs Organization (WCO) 18

20 Elnökség és Titkárság -júniusig), mely pozíciót a 31 tagország végrehajtó hatalmának egy magas beosztású kormányhivatalnoka tölti be. Minden elnöklés a plenáris közül az országok közül választanak, akik korábban is elnököltek. Hollandia, az Egyesült Államok, Olaszország, Belgium, Japán, Portugália, Spanyolország, 23 Hong Kong Kína, Németország, Svédország, Franciaország, Dél-Afrika. A jelenlegi Elnök: a kanadai Mr Frank Swedlove, aki a Kanadai Pénzügyminisztérium magas beosztású volt. Kulcsfontosságú szerepet játszott a kanadai pénzügyi szektor jónéhány Az FATF Titkársága az Akció Munkacsoport és az Elnökség munkáját segíti. Annak ellenére, hogy a Titkárság az OECD 24 párizsi központjában székel, az FATF egy független nemzetközi szerv, nem az OECD része Organisation for Economic Co-operation and Development - Szervezet 19

21 3.2. Tevékenység A szervezet feladata az alapítók szándéka szerint a Bécsi Konvenció és a Bázeli Nyilatkozat gyakorlati megvalósítása volt. Az december 19-i Bécsi Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kábítószerek és a pszichotrop anyagok engedély nélküli forgalmáról szól, melyhez Magyarország is csatlakozott, így nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a kábítószer kereskedelembõl származó piszkos pénzek lefoglalására és a pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás megteremtésére. A Bécsi Egyezményhez több mint ötven ország csatlakozott évi Bázeli Nyilatkozat alapelvei pedig kifejezetten pénzügyi rendelkezéseket tartalmaznak. Nyugat-európai országok vezet bankjai, valamint az USA és Japán központi bankjai alkották meg. írják az ügyfelek személyazonosságának tisztázását, pénzmosás alapos gyanúja esetén a banki szolgáltatások megtagadását, a nyomozóhatóságok képzését. A megakadályozása. pénzmosási technikákat és trendeket, áttekintse azokat a lépéseket, melyeket nemzeti vagy nemzetközi szinten már megtettek, megállapítsa azokat az intézkedéseket melyek még szükségesek, hogy felvegyék a harcot a pénzmosás ellen áprilisában, kevesebb, mint egy évvel a megalakulás után, kiadott egy jelentést, mely a fent említett 40 Ajánlást rendelkezett. ó elismerés bizonyítékául szolgál, hogy a Munkacsoport Ajánlásait minden nemzetközi szervezet elfogadja alapelvként. Az Ajánlások valamint a nemzetközi információcsere fontosságát szabályok alkalmazásához. Cég és jog, (4. évf.) 6. sz. 34. old. 20

22 Az FATF az OECD pénzmosás elleni küzdelemre alakult Munkacsoportjaként tevékenykedik, hozott létre: - az I-es munkacsoport a jogi ügyekkel - a II-es a pénzügyekkel, míg - a III-as a külkapcsolatokkal foglalkozik. 27 Kezdetben nemzeti és nemzetközi szinten elfogadott és alkalmazott alapelvek lefektetése. menetén belül azokat a kulcsfázisokat, ahol a leleplezés leginkább lehetséges. Ezen munka eredménye a 40 Ajánlás kidolgozása. Ez egy olyan egységes, nemzetközileg elfogadott i kooperáció megvalósításához. Az 1990-ben elfogadott Ajánlásokat 1996-ban kellett felülvizsgálni, majd újbóli átdolgozása az FATF június közt Berlinben tartott konferenciáján történt meg; a tették, ezáltal hatása elmélyült. Az új Ajánlások figyelembe vették a pénzmosással kapcsolatos újabb fejleményeket, különösen a -én történtek kapcsán), így október 31.-i dátummal további 8 Speciális Ajánlást bocsátott ki kat a gazdaság, a pénzügyi 27 21

23 28 Az FATF-országok egyértel végrehajtását: - éves önértékelés, amelyben minden tagországot arra kérnek, hogy saját állapotát megvi hogy milyen mértékig alkalmazza az Ajánlásokat. - helyszíni vizsgálatot folytatnak hogy mennyire felelnek meg az egyes országok az Ajánlások követelményrendszerének, és Azonban nem csak a tagok kötelezik el magukat az Ajánlások iránt. Annak ellenére, hogy 31 tagja van a szervezetnek, számos nem tag- állam elfogadja és követi azokat, nyomon követi a vizsgálatokat, értékeléseket és folyamatelemzéseket, illetve figyelembe veszik az FATF programjait a jogalkotó tevékenysége során is. A szervezet, ezek kulcsfontosságú pontoknak 1. Pénzmosás-ellenes és terrorizmust finanszírozó programok megakadályozását szolgáló nemzeti 2. Egy mérték felállítása, amihez az országok olyan rendszabályokat foganatosítanak, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel. 3. Felismerjék és behatóan tanulmányozzák a pénzmosási és a terrorizmust finanszírozó technikákat és trendeket. 28 Steiner Péter: Paradigmaváltás a pénzmosás elleni küzdelemben. Pénzügyi szemle, (51. évf.) 3. sz old. 22

24 Az Ajánlásoko között, amelynek célja, hogy tisztázzák azok alkalmazási módját és további iránymutatást nyújtsanak. A zágok és területek FATF szabályzatának is szokták nevezni. Ezeken kívül Éves jelentéseket és Tipológiai tanulmányokat is publikál a szervezet, melyek részletes információt nyújtanak a pénzmosással vonatkozóan. Tehát rendkívül hatékony tevékenységet folytat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban. 29 kicsit bele a pénzmosás és a terrorizmus világába. 29 évf.) 6. sz old. 23

25 4. A PÉNZMOSÁS 4.1. A pénzmosás fogalma Azt tartja a fáma, hogy a pénzmosás kifejezést Al Capone találta ki, aki Chicago-szerte prostitúcióból, panamázásból és a szeszti Bár ez így ebben a formában nem igaz, mégis nagyon szemléletes, hiszen a piszkos pénzek tisztára mosásáról van szó. Az illegális cselekedetek túlnyomó többségének hátterében egyetlen dolog áll: a pénz. A forrását el nem rejtik, vagy ami még jobb, meg nem szüntetik. 30 A pénzmosás kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy általuk lehetetlenné tegyék az illegálisan szerzett pénz eredetének azonosíthatóságát, illetve azt legális forrásból származónak tüntessék fel. Tehát: A pénzmosás egy járulékos meghatározott súlyos -kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, embercsempészet, prostitúció, gépkocsi lopás, adócsalás, korrupció származik. 31 A jelenség felismerésére tulajdonképpen a 90-es évek végén került sor a nemzetközi kábítószer kereskedelem által termelt illegális jövedelmek felhasználása kapcsán, azonban ma n gazdaságban. Lényegében tehát egy olyan (általában nemzetközi) pénzügyi tranzakció-sorozatról van szó, 30 Peter Lilley [2001] 11. old. 31 Tóth Emese: A bankok a pénzmosás ellen, Cég és jog, (4. évf.) 6. sz. 20. old. 24

26 szerzett vagyon felhasználható legyen a legális gazdaságban. 32 jövedelmét, igyekszik annak eredetét, valódi természetét eltitkolni. A jövedelmet próbálja tisztára mosni, hogy a megtisztított jövedelmet be tudja forgatni a legális gazdaság szférájába A pénzmosás becsült volumene Vajon mennyi jövedelem folyik át a pénzmosók mosodáin? becsülni lehet. Erre két módszert alkalmazhatnak: 1. közvetlen becslés: csupán feltételezéseken alapul, a nemzetközi banki statisztikákból indul ki. 2. közvetett becslés össze a kábítószer- -fogyasztásból és lefoglalásból rendelkezésre álló adatokkal. ncselekményeket is figyelembe vesznek. 33 Meglátásom szerint egyik módszer sem vesz figyelembe olyan kifinomult technikákat, melyek során pl. az új fizetési technikákat (aktív memóriakártya, e-készpénz stb.) használják fel pénzmosás tott statisztikák így is igen Az IMF 1996-os becslése szerint a pénzmosás aggregált nagysága a világ össz GDP 34 - jének 2-5%- 35 A kábítószer-forgalomból származó törvénytelen jövedelem önmagában eléri a milliárd amerikai dollárt. Amihez hozzá kell tenni azt, hogy hiedelmekkel Gál István László [2003] 34 Gross Domestic Product Bruttó Hazai Termék