A Benedek Elek Óvoda Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Benedek Elek Óvoda Pedagógiai Programja OM Készítette: Fátrai Zsuzsanna óvodavezető

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Bemutatkozás A programírás előzményei Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Óvodai nevelésünk alapelvei Gyermekkép Óvodakép Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Csoportszervezés A nevelés időkeretei Az óvodai élet tervezése Az óvoda ünnepei, rendezvényei Az óvoda kapcsolatai Óvoda-család Óvoda-bölcsőde Óvoda-iskola Óvoda-közművelődési intézmények Óvoda-egészségügyi intézmények Óvoda-Pedagógiai Szakszolgálat Óvoda-Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Polgármesteri Hivatal Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása Betegségmegelőzés Egészséges környezet, a környezet védelme, szokások Lelki egészség Gondozás Mozgás Levegőzés Pihenés Étkezés Testápolás Öltözködés Egészségnevelési munkaközösség Az óvodapedagógus feladatai A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmi nevelés Az erkölcsi nevelés A közösségi nevelés Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Értelmi képességek fejlesztése Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Játék

3 5.2 Munka Tanulás Vers, mese Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Környezet megismerése Matematika A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Esélyegyenlőség az óvodában A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása A hátrányos /halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, csalások felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése az intézményhasználókról intézményünkben A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Ellenőrzési és értékelési rendszer Érvényességi rendelkezések Melléklet

4 1 Bevezetés A Benedek Elek Óvoda mai formájában VIII. 01-én kezdte meg működését, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata - Az önkormányzat nevelési-oktatási és közművelődési feladatainak évi finanszírozhatóságáról szóló - 55/2009. (III.26.) kgy. sz. határozata alapján. Két, addig külön működő óvodából egy Alapító Okirattal, egy vezetővel, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lett. A székhely óvoda augusztus 1-jén felvette a Benedek Elek Óvoda nevet. Az intézmény hivatalos elnevezése: BENEDEK ELEK ÓVODA OM szám: Az intézmény feladatellátási helyei és elérhetőségeink: Székhely: Benedek Elek Óvoda 2800, Tatabánya, Ságvári Endre út 7/d Telefon: 34/ Fax: 34/ Mobil: Fátrai Zsuzsanna óvodavezető: 30/ Kukuda Zsuzsanna óvodatitkár: 30/ benedekelek.ovoda.tb@gmail.com Telephely: Móra Ferenc Óvoda 2800, Tatabánya, Molnár János utca 4/a Telefon: 34/ Fax: 34/ Mobil: Igó Zoltánné óvodavezető-helyettes: 30/ moraovoda@fre .hu Alapító Okirat száma: /2009. ( VIII.27) kgy.sz. 89.4/2010. (III. 18.) kgy. sz. 151/2012. (VIII.29.) kgy.sz. 4

5 Alapító Okirat kelte: augusztus március augusztus 29. Az óvoda fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 1.1 Bemutatkozás Óvodánk két feladatellátási helyen működő intézmény. Engedélyezett gyermeklétszám nevelési évtől: Óvoda Gyermeklétszám Csoportok száma Benedek Elek Óvoda székhely 208 fő 8 Móra Ferenc Óvoda telephely 99 fő 4 Összesen: 307 fő 12 Benedek Elek Óvoda bemutatása: Az intézmény 1962-ben óvodának épült, 4 csoporttal nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. Az 1974-es bővítésnek köszönhetően jelenleg nyolc csoporttal működik. Az épület az akkori építészeti stílus jegyeit viseli től a Humanista szellemű óvodai nevelés a Ságvári Endre Óvodában című, saját kidolgozású, elfogadott óvodai pedagógiai program alapján dolgoztunk, melyet ban kiegészítettünk a krónikus légúti betegségekben szenvedő óvodás korú gyermekek nevelésével. (1.sz. melléklet) 5

6 Móra Ferenc Óvoda bemutatása: Az épület 1910-ben lakóvillának épült, 1954 óta működik óvodaként az Óvárosban egy természetvédelmi park szélén. Az eredeti épület átalakítása, folyamatos felújítása tette lehetővé, hogy meghitt, családias hangulatú környezetben fogadhassa a gyerekeket. Az óvoda 1999-től dolgozott a Tevékenységközpontú Óvodai pedagógiai program helyi adaptációja alapján. Mindkét óvoda udvarát egy természetvédelmi park veszi körül, adva a szemet gyönyörködtető környezetet és biztosítva a friss levegőt itt az Óvárosban. A dolgozók keze munkáját, igényességét dicséri az esztétikus környezet, az egyedi hangulatú csoportszobák. 1.2 A programírás előzményei A novemberi Alapprogram módosítás szükségessé tette a helyi pedagógiai programok felülvizsgálatát, kiegészítését. A két óvoda összevonása után, a két helyi pedagógiai programot összehasonlítva, a hasonlóságokat kiemelve, már augusztusában módosítottuk a programunkat. A helyi programok vizsgálatánál látható volt, hogy mi az, ami az elmúlt években a gyakorlatban is megállta a helyét, mik azok az értékek, amelyeknek az új programunkban is helye van. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elmúlt időszakban változtak az óvodával szemben támasztott igények, elvárások, feladatok. Ezek ismeretében nevelőtestületünk úgy döntött, hogy egy intézményként, egy közös helyi pedagógiai programot kíván létrehozni, amelyben megjelennek értékeink, pedagógiai hitvallásunk, megfogalmazzuk azokat az irányelveket, amelyek meghatározzák kollektívánk munkáját. Programunk kiegészítését a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés alapprogramja és az Alapprogramot módosító 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendeletben, valamint a évi CXIV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény módosításában foglaltaknak megfelelően készítettük el. 6

7 2 Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2.1 Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve biztosítja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. Óvodai életünk rugalmasan alkalmazkodik a gyerekek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, egyéni fejlődési üteméhez. Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. A játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem pótolható alaptevékenységnek tekintjük. Nevelőmunkánk alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi. A műveltségtartalmak közvetítésében igazodunk a gyermekek egyéni képességeihez. Biztonságot nyújtó, derűs légkörben, élményekhez juttatva, közösen tevékenykedve fejlesztjük az alkotókedvüket és a kreativitásukat. Feladatunk a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns és etnikumhoz tartozó gyermekek segítése, támogatása, a multikulturális, az inkluzív nevelés megvalósítása. A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedésüket. Programunk biztosítéka a minőségi munkának, mert alapelveiben mindenkire nézve kötelező, ugyanakkor meghagyja a pedagógiai, szakmai szabadság lehetőségét, biztosítva az óvodai nevelés sokszínűségét, teret ad az innovatív pedagógiai törekvéseknek, megkötéseket csak a gyermek érdekéken védelmében tartalmaz. 7

8 2.2 Gyermekkép A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek önálló személyiség, egyénenként és életkoronként más-más szükségletekkel. Fejlődési tempóját meghatározzák: genetikai adottságai, az érés törvényszerűségei a spontán és a tervszerűen alkalmazott környezeti hatások Személyiségének kibontakozásában a személyi és a tárgyi környezet is meghatározó. Fejlődésének alapja a fiziológiai, biológiai igényeinek kielégítése. A gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája a játék. Elsődleges számára, hogy kielégíthesse a játékszükségletét. Jellemzője a kíváncsiság, a tudásvágy, szeret tevékenykedni, inger gazdag környezetben, megfelelő motiváció mellett aktív résztvevője az óvodai életnek, vágyik az elismerésre, a megbecsülésre, a sikerélményre. Ebben a korban még az érzelmei vezérlik, ezért fontos számára hogy szeretetteljes, biztonságot nyújtó környezetben megnyilvánulhasson. Szociális lény, a szűkebb családi környezet után kinyílik és képes egy tágabb körben gyerekekkel és felnőttekkel is kapcsolatokat alakítani. Önállóságra törekszik, keresi az önkifejezés lehetőségeit. Nagyfokú szabadságvágy jellemzi, tevékenységében szüksége van választási lehetőségre. Életének ebben a szenzitív szakaszában a gyermek alakítható, formálható, csak biztosítani kell számára az élményszerzés, a tapasztalás, a gyakorlás lehetőségeit. A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns és etnikumhoz tartozó gyerekek jól érzik magukat a környezetükben. Képesek egymás elfogadására, tisztelik a felnőtteket és gyermektársaikat. 8

9 Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodáskor végére testileg, lelkileg felkészült az iskolakezdésre. Megszerzett ismeretei, képességei alkalmassá teszik, hogy megfelelő önbizalommal és kíváncsisággal várjon az iskolai élet megkezdésére. 2.3 Óvodakép Óvodánk: A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segítségével biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez, neveléséhez szükséges legmegfelelőbb feltételeket. Miközben teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, megteremti a gyermekekben a következő életszakaszba, a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételeit. Célja az óvodás korú gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a hátrányok csökkentése, életkoruk jellemző tulajdonságainak kibontakoztatása az egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) a gyermek három éves korától az iskolába lépéséig. Biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, derűs, családias légkört, a fejlődéshez szükséges optimális feltételeket, megteremti számukra az érzelmi biztonságot. Erősíti azokat a személyiségvonásokat, amelyek az iskolai közösségbe történő beilleszkedést segítik. Kielégíti a gyermekek testi és lelki szükségleteit. Gyermekközpontú, alapelve a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása. 9

10 Figyelembe veszi, hogy a gyermekek alapvető, elsődleges tevékenysége a mással nem helyettesíthető játék. Komplex módon érvényesülő tevékenységeket szervez, amelyek átszövik az óvodai nevelés egész rendszerét. Alapvető emberi értékeket közvetít. Messzemenően figyelembe veszi a gyermek egyéniségét, szükségleteit, fejlődési tempóját, ugyanakkor az óvodai közösség keretein belül mozog és a szocializációra is nagy hangsúlyt fektet. Figyelembe veszi a helyi viszonyokat, kielégíti a helyi igényeket. Törekszik a nevelés-oktatás színvonalának folyamatos fejlesztésére, amelynek feltétele a szakmai, módszertani gazdagság, az innovatív nevelőtestület. Partnerközpontú, szoros kapcsolatot tart fent a családokkal, kiegészíti a családi nevelést. Tapasztalati úton ismerteti meg a gyermekekkel a tágabb és a szűkebb környezetet. Törekszik arra, hogy a gyermekek felfedezzék, megbecsüljék és tiszteljék a környezetüket és a felnőttek példája alapján azt is megtanulják, hogy ők maguk mit tehetnek környezetük megóvásáért, fenntartásáért. Befogadó, elfogadja a másságot és erre neveli a gyermekeket is. Segítséget nyújt azoknak a gyerekeknek, akiknek a fejlődéshez speciális segítségre van szükségük. Mindkét nembe tartozó gyermeket arra neveli, hogy tisztelje, elfogadja a másik nembe tartozókat. Feladatainkat közösen kell megoldani, szükség van a nemek közötti együttműködésre. A nemi szerepek kialakulása már óvodáskorban is jelen van, a gyerekeknek azt kell megtanulniuk, hogy a nemek közötti különbség nem jelenthet alá és fölérendeltségi viszonyt, hátrányos megkülönböztetést. Óvodánk nyitott, együttműködő, ellátja feladatait az esélyegyenlőség területén is. Biztosítja a gyerekek minél korábbi óvodába kerülését, a hiányzások csökkentését, biztosítja a gyerekek számára az egyéni fejlesztést és a programokban való részvételt, hozzásegíti őket a számukra kínált támogatások eléréséhez. 10

11 A migráns gyermekekben erősítjük azt az érzést, hogy ő is a gyermekcsoport elfogadott tagja, ugyanakkor tiszteletben tartjuk, elfogadjuk a más nemzethez tartozását és az ebből eredő különbözőségeket, segítjük társadalmi integrálásukat, beilleszkedésüket a lokális közösségbe a velük való kulturális interaktivitás révén. 3 Az óvodai élet megszervezésének elvei 3.1 Személyi feltételek Óvodánk személyi ellátottságát a törvényi előírások, illetve a fenntartó által meghatározott keretszámok határozzák meg. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A pedagógusok számtalan kihívással szembesülnek a napi munkájuk során. Egyre több problémára, nevelési helyzetre kell megoldást találniuk. A velük szemben támasztott normák és elvárások folyamatosan változnak. Az óvodapedagógus felelőse és irányítója a csoportban folyó munkának. Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Pedagógusképünk: Pedagógusaink alapvető értékei, ideális személyiségtulajdonságai, speciális pedagógiai képességei: Gyermekszerető, biztonságteremtő, együttérző, szociálisan érzékeny Hiteles az értékközvetítésben, viselkedése példaértékű Elfogadó, türelmes, következetes, őszinte, barátságos Szakmai elkötelezettség, hivatástudat Széleskörű tájékozottság, szakmai igényesség, felkészültség Kreativitás, kihívások keresése, az új utak kipróbálása, nyitottság Önkritika, önfegyelem Együttműködő, pozitív munkakapcsolatot alakít ki a nevelőtestületen belül 11

12 A nevelőmunka eredményessége azonban nem csak az óvodapedagógusokon múlik. Az óvoda többi dolgozója is helytáll a saját munkaterületén, munkájával segíti az óvodapedagógus munkáját, az óvoda nevelési céljainak sikeres magvalósítását, eredményességét. A csoportban a dajka is tevőlegesen részt vesz a gondozási feladatok ellátásában, szintén hatást gyakorol a gyerekekre. Ezért fontos, hogy beszédével, viselkedésével, egész lényével ő is modellértékű lehessen a gyerekek számára. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok tájékoztatják a dajkát a csoport programjairól, a feladatokról, hogy ő is hozzájáruljon munkájával ezek zökkenőmentes és sikeres megvalósításához. (Pl.: Karácsony előtti készülődésnél az óvodapedagógus csak akkor tudja a dekorációt elkészíteni, ha előtte megbeszélés szerint megtörtént már a nagytakarítás a csoportban és a folyosón.) Alkalmazotti létszám Óvodapedagógus Ebből magasabb vezető óvodavezető óvodavezető-helyettes telephely óvodavezető-helyettes Nevelőmunkát közvetlenül segítők pedagógiai asszisztens dajkák Gazdasági tevékenységet ellátók óvodatitkár Álláskeret 41 fő 25 fő 1 fő 1 fő 1fő 3 fő 12 fő 1 fő 41 fő Óvodapedagógusaink felsőfokú óvónőképző, vagy főiskolai diplomával rendelkeznek. Szakvizsgája 16 óvodapedagógusnak van (2. sz. melléklet). Dajkáink közül 8 fő rendelkezik dajka szakmunkás, 4 fő egyéb szakmunkás végzettséggel. Hozzáértésüket több évtizedes, a munkaterületen szerzett tapasztalat adja. Az egyéb területen pedagógiai asszisztens - dolgozók is rendelkeznek a munkakörük betöltéséhez szükséges végzettséggel, (érettségi, OKJ vagy felsőfokú intézményben szerzett gyógypedagógiai, pedagógiai asszisztens végzettség). Az óvodatitkár végzettsége is megfelel munkaköre ellátásához. Programunk megvalósításához, az óvoda zavartalan működéséhez a személyi ellátottság ideális. 12

13 3.2 Tárgyi feltételek A csoportszobák, - egy kivételével - tágasak, megfelelő teret biztosítanak a nyugodt, elmélyült tevékenykedéshez. Berendezésük felújított, zömében fából készült bútorzattal. Hat csoportban galéria is található. Sok játék, fejlesztő eszköz áll a gyerekek rendelkezésére. A csoportszobák berendezései változatosak, díszítésük az ott dolgozók ízlését, esztétikai érzékét dicséri. A székhely és a telephely óvoda is hatalmas, fákkal, egyéb növényekkel teli, gondozott, igazán szép udvarral rendelkezik. A Móra Ferenc Óvodában csupa fából készült, míg a Benedek Elek Óvodában színes KOMPAN-os udvari játékok biztosítják a gyermekek mozgásvágyának kielégítését, ami azért is fontos, mert zömében lakótelepi lakásban élő családok gyermekei járnak hozzánk. A Benedek Elek Óvodában 155 m 2 -es, jól felszerelt tornateremben, a Móra Ferenc Óvodában a régi konyhából kialakított tornaszobában tornáznak a gyerekek. A Benedek Elek Óvodában a konyha egy részét gyermekebédlővé alakíttattuk át, valamint az asztmás programhoz sószobát is kialakíttattunk. Az épületek felújítása folyamatosan történik, a költségvetési keretek között. A programok végrehajtásához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, - a minimális eszköz és felszerelési jegyzékben megtalálhatóak -, de az anyagi lehetőségeink egyre szűkebbek. (3. sz. melléklet) Az eszközjegyzék megtalálható a vezetői irodában az óvodai dokumentumok között. A jegyzékben szereplő eszközök csoportosítása: Helyiségek Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tisztálkodási és egyéb felszerelések A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Egészség- és munkavédelmi eszközök. 13

14 Az elhasználódott eszközöket megpróbáljuk pótolni, a hiányzókat beszerezni a költségvetésből és a pályázati pénzeszközök segítségével. Pályázatokon nyert pénzekből szépítjük az óvodát és az udvart, saját munkánkat hozzáadva, valamint szülők és az óvoda örökbefogadójának segítségét is igénybe véve. 3.3 Az óvodai élet megszervezése Csoportszervezés A Móra Óvoda telephely jelenleg négy osztatlan életkorú csoporttal működik. A Benedek Elek Óvoda székhely jelenleg nyolc csoporttal működik. Ezek egy része osztott, más része részben osztott. A csoportok megszervezése minden esetben a beiratkozó és az óvodában maradó gyerekek létszámától és összetételétől függ. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodapedagógusok heti, vagy kétheti váltásban dolgoznak A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyerekek életrendjét, időbeosztását. A gyerekek számára biztonságot, kapaszkodót nyújt a megalapozott, átgondolt és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos fogalakozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A hetirend és a napirend segítségével alakítjuk ki a gyerekek életrendjét, időbeosztását. A napirend és a hetirend biztosítja a gyerekek számára a nyugodt, kiszámítható, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. 14

15 Napirend: A napirend a gyermek nyugodt napi időbeosztását biztosítja, figyelembe veszi a gyerekek életkorát, a fejlődés közben végbemenő változásokat, az évszakok változását. A napirend kialakításánál fő szempont a tevékenységek közötti folyamatosság biztosítása a párhuzamos tevékenységekkel, a várakozási idő kikerülése, minimálisra csökkentése, a monoton tevékenységek kiküszöbölése, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtése. A napirend rögzíti az étkezések és a pihenés időpontját, a tevékenységek időtartamát. Napirenden belül a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék kapja, de tartalmazza a gyerekek egyéb tevékenységeit, és a szabad levegőn tartózkodást is. Gondozómunkánk folyamatos, óvodai életünk egészében jelen van, nem csak a napirendünkben meghatározott időpontokban. Kiemelten kezeljük, mert fontos szerepe van a gyermeki szükségletek kielégítésében, az óvodapedagógus dajka gyermek kapcsolatának elmélyülésében, a gyermeki önállóság kiteljesedésében. Minták a napirend kialakításához, amennyiben az óvoda nyitvatartási ideje ig, összesen 11 óra: Benedek Elek Óvoda: Az óvoda ebédlővel rendelkezik, ahol egyszerre négy csoport étkezik, tehát ennek megfelelően két turnusban bonyolítjuk az étkezéseket, a reggeli és az ebéd időpontja felosztásra kerül, és a napirendek beosztása is ehhez igazodik. A mindennapos testnevelések időpontját a csoportban a gyerekek beérkezéséhez és a reggeli időpontjához igazítva határozzák meg az óvodapedagógusok, így kerülhet a reggeli előtti, vagy utáni időpontra. A pihenés tervezett időtartamát a gyermekek életkora határozza meg. 15

16 5 30 Nyitás Az óvoda napirendje Játék Gyülekezés Spontán és szervezett tevékenységek Tisztálkodás, reggeli Játékba integrált tanulás Szabad játék Levegőzés, játék az udvaron, séta, öltözködés Tisztálkodás, ebéd Csendes pihenő, öltözködés Folyamatos ébresztés Tisztálkodás, uzsonna Szabad játék a csoportszobában vagy az udvaron Zárás Móra Ferenc Óvoda: 5 30 Nyitás Gyülekezés, pihenés Játék, szervezett és szabad tevékenységek Tisztálkodás, reggeli Játék, szabad tevékenységek, foglalkozások, egyéni fejlesztés Levegőzés, mozgás, séta, öltözködés Tisztálkodás, ebéd Csendes pihenő, öltözködés Tisztálkodás, uzsonna Játék a csoportban ill. az udvaron Zárás 16

17 Hetirend: A hetirend az adott csoport tervezett tevékenységeit rögzíti a hét napjaira lebontva. A tornaterem és a sószoba használatát a csoportok elosztják egymás között, ezek időpontján körülményes változtatni. A gyümölcsnap kijelölése is csoportonként változó. A napi feladatok megjelölése az óvodapedagógus munkáját segíti. A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalom megteremtését segíti elő a csoportban. A hetirendet is rugalmasan kezeljük, egy-egy hirtelen esemény bármikor megváltoztathatja a sorrendet. Óvodás életünk napjai nem korlátozódnak egy megtervezett foglalkozás megtartására, a tevékenységek átszövik mindennapjainkat. Az ábrázolás, az ének, a mondóka, vers bármikor megjelenhet a nap folyamán és mesélünk is minden nap a csendes pihenő előtt, a tervezetteken felül is. A környezet megismerése, vagy a matematika sem korlátozódhat egy napra, hisz minden lehetőséget kihasználunk a megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre, gyakorlásra. Mozgásra, mozgásos játékok szervezésére is sor kerül minden nap. Egy lehetséges hetirend: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Mindennapos testnevelés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mese, vers Mindennapos testnevelés Rajzolás, mintázás, kézimunka Mese, vers Mindennapos testnevelés Környezet megismerése Gyümölcsnap Mese, vers Mindennapos testnevelés Matematika Mese, vers Sószoba Testnevelés Mese, vers 17

18 3.3.3 Az óvodai élet tervezése Az óvodavezető éves terve: Az óvoda éves munkaterve, melyet az óvodavezető készít el az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. A csoport éves terve: Évkezdés előtt az óvodapedagógusok elkészítik azt a tanulási területekre bontott gyűjteményt az azokhoz tartozó feladatokkal, amelyekből aztán a csoport ismeretében, a csoport fejlődési ütemének megfelelően választani lehet a konkrét heti tervezéshez. Csoportnapló: Csoportnaplónk saját kivitelezésű, pontosan alkalmazkodik az óvodai pedagógiai programunkhoz. (4.sz. melléklet) Sorrendben a következőket tartalmazza: Az óvoda és a csoport adatai A gyermekek névsora és jele Születésnapok nyilvántartása A csoport életkor és nem szerinti összetétele Gyermekjóléti adatok Beiskolázási adatok Napirend Hetirend Családlátogatások Kapcsolattartás a szülőkkel Szülői értekezlet Kapcsolatok Szakmai látogatások Nevelési feladatok Egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 18

19 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés biztosítása Szervezési feladatok Az óvodai élet tevékenységformái Játék Munka A gyermekek fejlődését elősegítő tartalmak (Az egyes tevékenységeket heti bontásban tervezzük, megjelölve a fejlesztendő területeket.) Nyári élet Beszoktatás értékelése Évközi értékelés Év végi értékelés Feljegyzések a csoport életéről Gyermekbalesetek megelőzése. Fejlődési napló: Fejlődési naplónk két részből áll. A csoportos fejlődési naplóban rögzítjük évente kétszer a gyerekek fejlettségi szintjét. Ez a napló tartalmazza még a fejlődési mutatókat súly és magasságmérést évente háromszor, valamint a társas kapcsolatok dokumentációit. Ehhez a naplóhoz csatoljuk az óvodaorvos, védőnő, logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus által készített csoportos méréseket is. Az egyéni fejlődési napló tartalmazza a gyermek egyéni fejlődését nyomon követő táblázatokat és/vagy diagramokat, az óvodába lépéskor kitöltetett anamnézist, valamint a szakemberek által kiadott egyéni felmérések eredményeit tartalmazó dokumentumokat, szükség esetén a gyermekek fejlesztését tervező táblázatokat. (5. sz. melléklet) benne. Mulasztási napló: A gyermekek adatait, illetve naponként jelenlétüket vagy hiányzásukat rögzítjük Étkezési lap: Az étkező gyermekek naponkénti számát tartalmazza. 19

20 Óvodai nevelésünk jóváhagyott pedagógiai programunk alapján valósul meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 3.4 Az óvoda ünnepei, rendezvényei Az ünnepekre, rendezvényekre, megemlékezésekre intézményi szinten, vagy csoportonkénti szervezésben kerül sor, a gyerekek életkorának megfelelően. A közös ünneplés segíti az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak közösséggé formálását. A szülők számára is nyílt ünnepélyek pedig az óvoda-család kapcsolatot erősítik. Benedek Elek Óvoda: A magyar népmese napja Benedek Elek születésnapja óvodai program Alma nap óvodai program Állatok világnapja akadályverseny óvodai szinten Márton nap óvodai program, szülőkkel Mikulás csoportonként Karácsony csoportonként szülőkkel Farsangi bál csoportonként szülőkkel Mesenap óvodai program Március 15. óvodai közös megemlékezés Tavaszi zsongás óvodai program Szülők-nevelők bálja Húsvét csoport ünnep Anyák napja csoport ünnep Föld napja óvodai program Kihívás napja óvodai megmozdulás Évzáró csoport ünnep Ballagás óvodai ünnep Gyermeknap kerti parti szülőkkel Nemzeti Összetartozás Napja közös óvodai megemlékezés. 20

21 Móra Ferenc Óvoda programjai: Az óvoda születésnapja óvodai program szülőkkel Alma nap óvodai program Márton nap óvodai program szülőkkel Mikulás csoportonként Karácsony csoport és óvodai közös ünnep Farsang közös óvodai ünnep Március 15. csoportonkénti megemlékezés Anyák napja csoportonkénti ünnep Kihívás napja, Ovis Olimpia óvodai megmozdulás Évzáró csoportünnep Ballagás csoportonkénti szervezés Nemzeti Összetartozás Napja közös óvodai megemlékezés. 3.5 Az óvoda kapcsolatai Óvoda-család A gyermekek személyisége a család és az óvodai nevelés együttes hatására fejlődik. Törekszünk arra, hogy a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a ránk bízott gyermekeket, csökkentsük az esetlegesen fenn álló hátrányokat az egyes gyerekek között. Fontos feladatunk, hogy megismerjük a családot, az otthoni körülményeket, a családok szokásait, nevelési módszereit. Ezekhez illesztjük saját nevelési céljainkat, módszereinket, szükség szerint ennek megfelelően választjuk meg a segítségnyújtás formáit, lehetőségeit is. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a szülők megismerjenek minket, az óvoda programját, a dolgozókat, betekintést nyerjenek a napi munkánkba. Sikeres munkánkhoz szükségünk van arra, hogy a szülők megbízzanak bennünk, pozitív hozzáállásukkal segítsék a munkánkat. Törekszünk a családokkal való szoros együttműködésre. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. 21

22 Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a Szülői Munkaközösségnek. Az óvodapedagógusok támaszkodhatnak a SZMK koordináló, programszervező, segítő munkájára. Az SZMK véleményével, javaslataival segítse az óvoda helyi programjának alakulását, megvalósítását. Kapcsolattartási formák: Beiratkozás Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt napok SZMK értekezlet Egyéni beszélgetések Faliújság Ünnepek, rendezvények Kirándulás Munkák az óvoda környezetében. Az óvodapedagógus feladatai: Magatartásában, szakmai felkészültségében példamutató Kölcsönös bizalomra, őszinteségre törekszik Tiszteletben tartja a család világnézetét, meghallgatja a szülő véleményét Ismeri a segítségnyújtás lehetőségeit, tapintatos Óvoda-bölcsőde Sok gyerek jön a közeli bölcsődéből. Próbáljuk zökkenőmentessé tenni a két intézmény közötti átmenetet a gyerekek számára: a gondozónőkkel, nevelőnőkkel folytatott tapasztalatcserével, tájékozódással az óvodába érkező gyermek fogadását megkönnyítjük. A gyerekek meglátogatása a bölcsődében szintén a beszoktatás megkönnyítését szolgálja. 22