3. Pedagógiai vezetési program

Átírás

1 3. Pedagógiai vezetési program A közeljövőben várható a közoktatási törvény módosítása, de az Óvodai nevelés országos alapprogramjának változtatása a törvény koncepciója szerint nincs tervbe véve. A törvénytervezet egyebek mellett a tehetséggondozás, a fejlesztés, és a nevelés hármas egységét tűzte ki célul. A nevelés és a fejlesztés az óvoda legfontosabb feladata, de óvodánk nevelési programjában a tehetséggondozás is kiemelt terület. Mindezek függvényében továbbra is a kipróbált, jó minőségű, a gyermekek nevelését, fejlesztését eredményesen szolgáló, pedagógiai gyakorlatunkat kell folytatnunk. 3.1 Környezettudatos magatartás formálása Napjainkban a fenntarthatóság pedagógiájának érvényesítése egyre inkább előtérbe kerül. A fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata történeti eredetű. A környezeti nevelés eddig is nagyon hangsúlyos volt intézményünkben, de a jövőben, a fenntartható fejlődés érvényesítése érdekében, még intenzívebben kell kezelnünk ezt a területet. Az óvodáskorban szerzett tapasztalatok meghatározó jelentőségűek a gyermekek személyiségfejlődésében, ezért már ebben az életkorban is kiemelt fontossággal bír a környezettudatos magatartás és szemlélet formálása. A napi nevelőmunkánk során olyan ismeretek megalapozását, olyan szokások, szabályok, kialakítását kell közvetítenünk, amelyek a gyermekek környezettudatos viselkedésének alapjait jelenthetik, a későbbiekben pedig meghatározzák a természethez való kötődésüket, a természet védelméhez való hozzáállásukat, illetve kialakítják a gyermekekben a környezettudatos életvitel igényét. A környezettudatos magatartás és szemlélet formálása azért is döntő fontosságú, mert a gyermekeken keresztül mintát adhatunk a családoknak. Világszerte felismert jelenség, hogy a környezettudatos életvitelt illetően a tudatosabb gyermekek nevelik a szüleiket. A környezeti nevelés eredményesebb megvalósítása, és a fenntartható fejlődés érvényesítése érdekében fontosnak tartom az óvodapedagógusok környezettudatos szemléletének megerősítését, illetve a Zöld Óvoda cím elnyerésére való pályázást. Ennek koordinálása óvodánk környezeti nevelés mentorának feladata lesz. A környezettudatos nevelésben egyebek mellett drámapedagógia eszközeit is kiválóan fel tudjuk használni. 1

2 3.2 Esélyegyenlőség, integrált nevelés A gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítási módjait az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben megfogalmazottak alapján beépítettük a stratégiai dokumentumainkba. A módosított dokumentumokat 2011 márciusában hagyta jóvá Sárvár Város Képviselőtestülete. Óvodánk Integrációs Programjában (IP) eddig csak az éves HH és HHH gyermekek vettek részt. Célom, hogy ezen túl a 3-4 éves HH és HHH gyermekek körében is kerüljön bevezetésre az óvodai IP. Személyi és tárgyi feltételeink csak a beszédfogyatékos sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez adottak. Más fogyatékossággal küzdő SNI gyermekek fogadását - abban az esetben, ha rendelkezésre áll megfelelő képzettségű szakember -, ezen túl is csak a fenntartó anyagi támogatásával tudjuk megoldani. 3.3 Egyéb szakmai feladatok Bázisóvodai működés A Drámajáték gyakorlati alkalmazása az óvodai életben és a Fejlesztőpedagógia bázisóvodai státusz fenntartását továbbra is indokoltnak tartom. A státuszból adódó feladatok hatékony megvalósítása - a drámajáték gyakorlati alkalmazásának bemutatása megyei szinten; a fejlesztő óvodapedagógusok munkájának koordinálása, segítése, fejlesztő klub működtetése területi szinten; a bázisnapok és a pedagógiai napok, az előadások szervezése, mindkét területen - nagyban elősegítik óvodánk szakmai fejlődését és hozzájárulnak presztízsének emeléséhez Minőségfejlesztés A teljes körű intézményi önértékelést háromévente tervezzük elvégezni, mivel ez kapcsolódik a gyermekek cserélődésének periódusaihoz. Teljesítményértékelési rendszerünk a gyakorlati alkalmazás során működőképesnek bizonyult. Elmondható, hogy a tesztelését (próbaértékelés) követő kisebb korrekciók elvégzése után teljes mértékben megfelel a közalkalmazottak munkájának objektív megítélésére, reális értékelésére. Ennek megfelelően a minőségfejlesztési programunkban meghatározott intervallum szerint, a már kipróbált rendszer alapján javaslom folytatni az alkalmazotti kör teljesítményértékelését. Szeretném megjegyezni, hogy a fenntartói és intézményi minőségirányítást a közoktatási törvénytervezet jelenleg nem említi. A törvénykoncepcióban az országos szakmai ellenőrzés 2

3 lép a minőségfejlesztés, a minőségirányítás helyébe. Úgy gondolom azonban, hogy az intézménynek és az óvodavezetőnek érdeke, hogy folytassák a belső minőségfejlesztést. Ennek hiányában ugyanis nem tudunk felkészülni a külső értékelésre A Helyi Nevelési Program követésvizsgálata A Helyi Nevelési Programunk és a mellékletét képező Cseperedő Nevelési Program beválásvizsgálatát az IMIP-ben meghatározott szempontok szerint háromévente kell elvégeznünk. A programok kötelező felülvizsgálatát, és szükség szerinti módosítását a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 2010-ben végeztük el legutóbb. Az átfogó vizsgálatot ezért a 2013/2014-es nevelési évben tartom szükségesnek Szakmai munkaközösségek Jelenleg a Drámajáték gyakorlati alkalmazása illetve a Játék munkaközösség működik óvodánkban. Céljuk a pedagógiai hatékonyság fejlesztése, az innovációra való ösztönzés. A drámajáték munkaközösség működését óvodánk profilja és a bázisóvodai státusz miatt továbbra is indokoltnak tartom. A játék munkaközösség néhány éves múltra tekint vissza. Működését a játék kiemelt szerepe, és a munkaközösségnek az óvoda életében való tevékeny részvétele miatt továbbra is támogatom. 4. Működési vezetési program A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közzé tette az új közoktatási törvénytervezet és a pedagógus életpálya-modell koncepcióját, de a parlamenti elfogadásuk még hátra van. Az új közoktatási törvényt előreláthatólag 2012 szeptemberében fogják bevezetni, ezáltal a 2011/2012-es nevelési évet még a jelenlegi jogszabályok alapján kezdjük. A pedagógus életpálya-modell bevezetése 2012-re, vagy 2013-ra várható. A törvények életbe lépésekor szükség szerint módosítjuk a stratégiai dokumentumainkat, az új törvényi előírásoknak megfelelően végezzük a pedagógiai munkát, és az életpálya-modell alapján történik a pedagógusok alkalmazása, előmenetele továbbképzése, ellenőrzése, minősítése. 3

4 4.1 Vezetési koncepcióm Az óvoda eddigi vezetési struktúrája és felelősi rendszere véleményem szerint a továbbiakban is biztosítja az intézmény zavartalan, kiegyensúlyozott működését. Majd két évtizedes vezetői munkám ideje alatt intézményünkben a nevelőtestület és a technikai dolgozók összetétele szinte alig változott. Fluktuáció egyáltalán nem volt, kollégáim, munkatársaim nyugdíjba vonulás miatt mentek el az intézményből. Elmondható, hogy a közel két évtized alatt az óvodavezetés és az alkalmazotti közösség között kialakult az a kölcsönös bizalom, tisztelet, elismerés és felelősség, amely a minőségi munka elengedhetetlen feltétele. Közös erővel megteremtettük azt a pedagógiai klímát, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak a nevelőtestület, de a többi dolgozó is jól ismeri az óvoda célkitűzéseit, és elkötelezetten tevékenykednek azok megvalósításáért. Vezetői munkám során fontos feladatomnak tartom az egyéni képességek figyelembe vételével, a munkatársaim motiválását annak érdekében, hogy mindenki a képességei maximumát hozza ki magából. Törekszem a színvonalas nevelő-fejlesztő munkához szükséges, a közösség erősítését és megfelelő formálását elősegítő, a jó közérzetet biztosító munkahelyi klíma fenntartása. Alkalmazom a tanulmányaim során megismert vezetési technikákat, és motivációs lehetőségeket. Kiemelt figyelmet fordítok, úgy az óvoda, mint a munkatársaim menedzselésére; törekszem a munka biztonságának megteremtésére, vezetői ismereteim tudatos fejlesztésére és az őszinte, hiteles vezetői magatartásra. 4.2 A humán erőforrás fejlesztése A nevelőtestület szakmai fejlesztését a jövőben is egyik legfontosabb feladatomnak tekintem, hisz a nevelés hatékonysága leginkább az óvodapedagógusok felkészültségén múlik. Az idei évtől a költségvetés ismét biztosítja a továbbképzési keretet, de az állami normatíva szűkös volta miatt csupán néhány kolléganő (szakvizsga estén csak 1 fő) külső továbbképzését tudjuk megoldani. Jelenleg egy óvodapedagógus vesz részt, drámapedagógusi szakvizsgát adó iskolarendszerű továbbképzésen. Van ugyan drámapedagógusunk, de mivel a drámapedagógia óvodánkban 4

5 speciális nevelési terület, és bázisóvodai státuszt is betöltünk ezen a téren, mindenképpen szeretném megoldani az utódlás kérdését. A környezettudatos magatartásra nevelés kiemelt volta miatt szorgalmazni fogom, hogy egy, a környezeti nevelés iránt fokozottan érdeklődő kolléganő ilyen irányú szakképesítést szerezzen. Amennyiben a továbbképzésre biztosított normatíva nem fedezné a tandíjat, az Óvó Kezek Alapítvány anyagi bázisát is felhasználjuk erre a célra. A nevelőtestület belső továbbképzésének egyik módja a Jó gyakorlat módszer adaptálása lehetne. Javaslom, hogy a kolléganők hospitáljanak egymásnál, figyeljék meg egymás jól bevált nevelő-fejlesztő gyakorlatait. A közeljövőben néhány dolgozónk óvodapedagógus, dajka, technikai dolgozó nyugdíjba készül. Az alkalmazotti közösség fiatalítása érdekében a nyugdíjba vonulók helyett lehetőség szerint fiatal (pályakezdő) munkatársakat szeretnék alkalmazni. Át kell gondolnunk, hogy megválasztásom esetén, a vezetői megbízásom lejártát követően érdeklődnének-e belső pályázók a vezetői munka iránt, és vállalnák-e az óvoda vezetését. Amennyiben igen, támogatást nyújtok a vezetői munkára való felkészülésben. A közösségformálás, a nevelőtestület szemléletének alakítása érdekében szorgalmazom a kolléganőimnek a város életében, a városi programokban való aktívabb részvételét. Fontosnak tartom a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák szakmai ismereteinek bővítését is. Részükre az óvodavezető-helyettesek irányításával belső továbbképzéseket szervezünk. (előadók: óvodavezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, mentorok) Amennyiben lesz ilyen, támogatom a dajkák szakmamegújító -n való részvételét is. Az óvodatitkár és az élelmezésvezető szakirányú továbbképzését is szorgalmazom és támogatom. A nem pedagógus munkakörben dolgozók továbbképzését a pedagógiai szakmai szolgáltatások vásárlására nyújtott összegből finanszírozzuk. 5

6 4.3 Az óvoda kapcsolatrendszere Kapcsolataink rendszerét, és a partnerközpontú működés módját stratégiai dokumentumaink szabályozzák. A következő vezetői ciklusban is törekednünk kell a már kialakított, és jól működő kapcsolatok fenntartására, erősítésére. Természetesen keresnünk kell a bővítés, illetve a partneri igényeknek megfelelően a fejlesztés lehetőségeit. Külső partnereink közül a legfontosabbakat emelném ki. Hangsúlyozni szeretném Sárvár Város, valamint Sitke Község Önkormányzataival való kapcsolatunk fontosságát. Mindkét önkormányzat részéről odafigyelést, segítő szándékot, munkánk elismerését tapasztaljuk. A jövőben is törekedni fogok a velük való korrekt, építő jellegű kapcsolattartásra. A Városgazdálkodással jó minőségű együttműködésre, és naprakész, a kölcsönös információáramláson alapuló munkakapcsolatra törekszem. Az általános iskolákkal (állami és egyházi) az átmenet megkönnyítése, a folyamatosság biztosítása érdekében továbbra is tartalmas, a kölcsönös nyitottságon alapuló, rendszeres kapcsolattartásra törekszünk. Vezetői programomban egyik legfontosabb belső partnerünkkel, a családdal való kapcsolatunkat szeretném részletezni Család és óvoda Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A szülők igényeinek, véleményének figyelembe vételével igyekszünk közös nevezőre hozni a család és az óvoda értékrendjét. A közoktatási intézmények közül az óvodában kezdődik meg a gyermekek társadalmi szocializációja. Miközben a lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a gyermekek szociális fejlődéséért, szembesülnünk kell azzal a problémával, hogy a szülők egy részének szocializációjával komoly gondok vannak. Szeretném leszögezni, hogy óvodánkban a szülők döntő többségével jól, vagy éppen nagyon jól együtt tudunk működni. Megjelent azonban a szülőknek egy új, nálunk még szerencsére szűk réteget kitevő csoportja, akik az óvodát olyan szolgáltatásnak tekintik, ahol ők szabályozhatják a belső működés rendjét. Nekik gyakran nehézséget jelent az intézményi szabályok és a közösségi magatartási formák elfogadása és betartása. 6

7 A velük való együttműködés esetenként gondot jelent számunkra, de a pozitívumokat kiemelve, azokra építve, keresnünk kell a kapcsolatépítés, -tartás megfelelő formáit. A helyes nevelői magatartás és értékek közvetítésével törekednünk kell a szemléletük formálására. Ügyelnünk kell arra, hogy az együttműködés alapját a mi szakmai kompetenciánk képezze, és ragaszkodnunk kell pedagógiai elveinkhez, értékeinkhez. A családokkal való kapcsolattartásban kiemeltebb szerepet szánunk a Szülői Közösség és az Óvodaszék tagjainak. Számítunk rájuk a közös szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában; a szülői észrevételek és igények közvetítésében; a szülőknek szervezett pedagógiai-pszichológiai programokon (pl. Szülők iskolája) való aktívabb részvételre ösztönzésben; az információ áramlás segítésében. Az információáramlás és a kapcsolattartás megkönnyítését segíti óvodánk honlapja oly módon, hogy rajta keresztül is tájékoztatjuk a szülőket az óvodai eseményekről, programokról. 4.4 Tárgyi feltételek Nevelési programjaink megvalósításának tárgyi feltételei mindhárom feladatellátási helyünkön rendelkezésre állnak, de természetesen szükséges az elavult eszközök cseréje, és a hiánypótlás. Pályázati lehetőségek híján tárgyi feltételeink javításához az eddigi gyakorlatunknak megfelelően, ezután is felhasználjuk alapítványaink anyagi bázisát. Sitkén alapítvány nem működik, a farsangi rendezvény bevételét fordítják eszközbeszerzésre. Az alapítványokkal való együttműködésre, menedzselésükre továbbra is nagy gondot fordítunk: bevételes rendezvények szervezése; az SZJA 1%-ának kérése a szülőktől és egyéb támogatóktól; anyagi lehetőségeink növeléséhez támogatók keresése; pályázatok készítése. Óvodánk dolgozói a székhelyen és a telephelyen egyaránt rendszeres, önkéntes munkával támogatják az alapítványokat. Ezt a szép gesztust a jövőben is támogatni, illetve szorgalmazni fogom. Sárvár Város Önkormányzata évek óta az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság által kiírt pályázati támogatásokkal segítette alapítványainkat. Remélhetőleg erre a Humán Erőforrás Bizottságnak is lehetősége nyílik majd. 7

8 Számíthatunk a szülők önkéntes munkájára és közvetlen vagy közvetett anyagi támogatásukra is. Ezek közül ki kell emelni Schuller Henriette és zenésztársai által, az Óvó Kezek Alapítvány javára adott jótékonysági koncertet, amelyet a szülők, sárvári cégek, vállalkozók, és Sárvár Város Önkormányzata is támogatott. A 2010 márciusában megrendezett koncert fővédnöke Dr. Szijártó Valéria Sárvár Város jegyzője volt, és a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kondora István úr, akkor még alpolgármesterként, és az önkormányzati képviselők közül is néhányan. A műsorban fellépett a Gárdonyi iskola Ágacska színjátszó csoportja és óvodánk drámajáték tehetséggondozó csoportja is. A kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltakhoz viszonyítva a legnagyobb problémát a Várkerületen a tornaszoba hiánya jelenti. Kialakításához az önkormányzat segítségét kérjük. Mindhárom óvodaegységünkben gondot okoz az elhasználódott eszközök, felszerelések pótlása. Felújításra, az épületek állagmegóvására az önkormányzat által biztosított felújítási alapból, illetve a fenntartó által készített pályázatokból van lehetőségünk. A közeljövőben az alábbi munkák elvégzése lenne indokolt: Várkerület: - az első épületben az ablakok cseréjének folytatása, - tornaszoba építése, - a parketták csiszolása, lakkozása, - az elkorrodálódott kerítés cseréje, - a fűtésrendszer korszerűsítése, - akadálymentesítés megoldása. Szatmár út: - a fűtésrendszer javítása, - a bejárati ajtó és a mellette lévő ablak cseréje, - a csoportszobák ablakainak cseréje, - a parketták lakkozása, - homlokzat felújítása. Sitke: - a játszóudvar fejlesztése, mászóka, egyensúlyozó játékok felállítása, - az udvarra levezető út kiépítése, - az óvoda helyiségeiben a világítás korszerűsítése, - az elektromos hálózat felújítása, 8

9 - a terasz korlátjának cseréje, - falburkolat cseréje a csoportszobában, - a belső nyílászárók felújítása, - műpadló cseréje a csoportszobában. Mindhárom óvodaegységünkben szükséges a játszóudvarok eszközeinek folyamatos karbantartása. Ebben az esetben ugyancsak a fenntartó támogatására számítunk. Szükséges lenne ezen kívül a csoportszobák, öltözők, mosdók, az egyéb helyiségek, és a konyhák rendszeres festése, úgy higiéniai, mint esztétikai szempontból. 5. Összegezés A következő évekre vonatkozó, a pedagógiai munkával és az óvoda működésével kapcsolatos elképzeléseimet az óvodavezetéssel, a munkaközösség-vezetőkkel, a bázisóvodai mentorokkal és az egyes nevelési területek mentoraival konzultálva fogalmaztam meg. Végrehajtásukban számítok a nevelőtestület aktív közreműködésére. Ma egy közoktatási intézmény vezetőjének szembe kell néznie az anyagi lehetőségek beszűkülésével, a családok élethelyzetének, életmódjának, és az óvodával szembeni elvárásainak megváltozásával. Vezetői munkám során mindezek figyelembevételével fontosnak tartom az alábbiakat: - a külső elvárások ellenére óvodánkban a gyermekek mindenek felett álló érdeke valósuljon meg, - továbbra is biztosítanunk kell partnereink számára az egyenletes, magas színvonalú nevelő- fejlesztő munkát, a szabályozott, kiszámítható működést, - az új kihívásokra nyitottan, törekednünk kell a szakmai megújulásra, a sokszínű pedagógiai kultúra biztosítására. 9