Kérdőívek elemzése Avasiak az Avasról május 14.

Átírás

1 Kérdőívek elemzése Avasiak az Avasról május 14. Az adatok jelenleg feldolgozás alatt állnak, így a leírt adatok változhatnak a végleges kiértékelés után. Vizsgálatunk első részébe az Avas II. ütemében, a Szentgyörgy, az Áfonyás, a Szilvás, a Hajós, a Gesztenyés, a Sályi, és a Pattantyús utcák bizonyos lakásai estek. 1. ábra Avasra költözés időpontja Az 1. ábra megmutatja, hogy a vizsgált terület lakosságának mintegy 3 százaléka 40 évnél régebben, 26 százaléka éve él az Avas-délen, valamint jelentős a éve itt élők aránya is. A három kategória együtt 42 százalékot tesz ki, ami arra enged következni, hogy a vizsgált terület lakosainak egy igen jelentős része még az első beköltözők közül került ki. Mindazonáltal jelentős lakosságmozgásra is enged következtetni, az hogy igen magas a 0-20 év óta itt lakók aránya. Ezen tények okait természetesen vizsgálni fogjuk, és a későbbiekben még visszatérünk arra, hogy mik lehettek a közel 40 százalékos lakosságcseréhez vezető okok, illetve az ittmaradás okai. 2. ábra Szeret-e az Avason élni? 3. ábra Szeret-e az adott lépcsőházban élni? 1

2 A 2. ábra szerint elsöprő többségben vannak azok, akik szeretnek az Avason élni, de ez még csak a vizsgálat első néhány tucat kérdőívének részadat-halmaza, ami a későbbiekben az összesített adatokban mutathat mást. Ebből kizárólag még csak azt tudjuk leszűrni, hogy a vizsgált utcákban a megkérdezettek 81 százaléka szeret az Avason élni, és a 18 százalékuk mondta azt, hogy nem szeret itt lakni. A 3. ábrán láthatóak az eredményei annak a kérdésnek, mellyel azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mennyire kötődnek a saját lépcsőházukhoz, melyben élnek. A 90%-os igen válasz arra enged következtetni, hogy a vizsgált lakóközösségekben szeretnek élni az emberek, vagy arra, hogy nem ismerik annyira a szomszédjaikat, hogy ne szeressenek velük együtt lakni. Harmadik variációként pedig azt is gondolhatjuk, hogy a megkérdezettek számára a szomszédok, és a lakóközösség kérdése közömbös. Innen kanyarodtunk rá arra a kérdésre, hogy a megkérdezettek mit tartanak fontos értéknek a lakóhelyükön. A negyedik ábrán látszik, hogy kiemelkedően fontosnak tartják, a jó lakóközösséget a megkérdezettek. Ez megerősíti a korábbi kutatások eredményeit is, melyek valószínűsítették, hogy a lakótelepek egyik legnagyobb problémája a szomszédság kérdése, hiszen nem mindegy, hogy milyen 4. ábra: a vizsgált terület értékei szomszédaink vannak. Hasonlóan kiemelkedő értéknek tarják a csendes, nyugodt lépcsőházat, és azt, hogy közel vannak az üzletek is. További fontos értékként jelenik meg a jó szomszédsági viszony is. Ezekkel összefüggésben, de már csökkenő értéket mutatva jelenik meg a rendezett lépcsőház, a sok zöld terület, és az egymás segítésének igénye mint érték. Érdekes, hogy az összkomfort ma már kevésbé számít értéknek, mint korábban. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az összkomfortos lakások léte természetessé vált az elmúlt évtizedekben, különösen azok számára, akik már ilyenekbe születtek bele. További kevésbé preferált, alig, vagy egyáltalán nem is mérhető értékek is megjelentek a megkérdezettek által adott válaszokban, mint például: sportpálya orvosi rendelő közvilágítás közutak állapotának javulása szép kilátás közel a város, jó az infrastruktúra, a családi élet olcsó volt a lakás barátok, gyermekkor helyszíne 2

3 Ezen dolgok feltehetőleg azért alig preferáltak, vagy mérhetőek, mert az Avas infrastrukturális hálózata és közlekedése az elmúlt évtizedekben, mondhatni teljesen kiépült. A belvárostól való távolsága még gyalog sem igazán jelentős mintegy 30 perc alatt teljesíthető távot jelent. Az Avas sportpályákkal, játszóterekkel, orvosi rendelőkkel jól ellátott területe lett Miskolcnak. Még akkor is, ha ezek a sportolásra alkalmas létesítmények többnyire iskolákhoz kötődnek, és a fokozódó biztonsági intézkedések miatt egyre nehezebb oda csak úgy bejutni a sportolni vágyóknak. Ugyanakkor a közutak és a közvilágítás állapota is jónak mondható főleg a főutakon, azonban a kisebb mellékutcákon volna még mit fejleszteni. Az alacsonynak tekinthető ingatlanárak már régóta köztudottak az Avassal kapcsolatban, aminek a későbbiekben még lesz jelentősége a vizsgálat szempontjából, itt mégis alig mérhető kategóriaként jelenik meg. Azonban nem csak olyan dolgok vannak egy lakóközösségben, melyeket értéknek tartanak az érintettek. A tartós együttélés során óhatatlanul felmerülnek olykor egészen 2. ábra A problémákról komoly problémák is, melyek alapvetően befolyásolják a 5. ábra Problémák az Avason közösség életét, lakóhelyével való elégedettségének mértékét. Az 5. ábrán láthatjuk a megkérdezettek válaszát arra a kérdésre, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának a lépcsőházukban és az Avason. Komoly probléma itt, hogy a megkérdezettek 40 százaléka nem adott választ, ami jelentős torzulás az adatokban. A megkérdezettek 11 százaléka a fészekrakókat tartotta a legkomolyabb problémának. Tulajdonképpen a problémás lakók kifejezés is pillanatok alatt ugyanezt az értelmet vette fel a megkérdezettek körében, ami azt jelzi, hogy ez a két kategória a megkérdezettek fejében összetartozik, és komoly átfedések mutatkoznak. Azonos súllyal képviseltette magát a rossz közbiztonság, és a szemetes lépcsőház is 6-6 százalékkal. Ez egy bizonyos mértékig szintén összefüggésbe hozható a problémás lakókkal, de figyelmeztető intésként már megjelent 3 százalékos szinttel egy új, mindeddig kevésbé jellemző probléma: a droghasználat, és a környéken egyre nagyobb számban megjelenő függők kérdése. A drogosok a jelekből ítélve szintén összefüggésbe hozhatók a rossznak tartott közbiztonsággal, a szemeteléssel, a büdössel. Ez egy nagyon komoly intő jel arra vonatkozóan, hogy egy újabb társadalmi probléma kibontakozásának lehetünk szemtanúi. 3

4 Szóba került a kérdőívek elemzése során mint megemlített probléma hogy az Avas egy lepusztult, szürke betonrengeteg. Felidézték a megkérdezettek a csótányokat a rovarirtás szükségessége kapcsán. Többször megemlítették a romlónak tűnő közlekedést is, és az egészségügyi szakellátás hiányosságait. 6. ábra: A lakógyűlésről 7. ábra Ön szokott-e járni lakógyűlésre? A kérdések sorát a lakógyűlésekre vonatkozó kérdésekkel folytattuk, melyeket a 6-7. ábrák mutatnak be. Segítségükkel arra kerestünk választ, hogy mennyire van tisztában a megkérdezett lakókörnyezetének történéseivel, mennyire vesz részt a lakóközössége életének a szervezésében, a közösen eldöntött dolgok kivitelezésében. Kijelenthető, hogy elsöprő a többség azt illetően, hogy a megkérdezettek tudják: rendszeresen szokott lenni lakógyűlés. Ugyanakkor, amikor arról kérdeztük a válaszadókat, hogy szoktak-e járni lakógyűlésre, akkor már azt látjuk, hogy a lakók egy igen jelentős része nem jár a lakógyűlésekre. A lakógyűlésekről való távolmaradásnak számos oka lehet. Az egyik ilyen összefüggésbe hozható a megkérdezettek által említett problémákkal is. A korábban már említett fészekrakós ügyekből eredő problémák megoldhatatlannak látszó tömkelege sok megkérdezettből a közösség ügyeitől való elfordulást eredményezett. Újabban a drogos probléma felbukkanása eredményezhet hasonló elfordulást. Persze nem szabad elfeledkeznünk a korábbi kutatások eredményei kapcsán arról a tényről sem, hogy a lakótelepekre költözött emberek fokozatosan fordultak el a közösségi programoktól, a közélettől, a nyilvános terektől stb. A következő kérdés arról szólt, hogy a lakók milyen lehetőségeket látnak az életminőségük javítására, a közösségi élet fejlesztésére. A megkérdezettek 25,9 százaléka játszóterek felújításában lát ilyen lehetőséget. Ami érthető, hiszen a játszóterek fontos találkozási pontok lehetnek a közösségi élet szempontjából. A válaszadók 24,1 százaléka kutyafuttatót is szeretne, ami életminőség-javulás 8. ábra A lehetőségekről 4

5 szempontjából, elsőre talán kevésbé tűnik hasznosnak, mint például a lépcsőház teljes felújítása, melyet a megkérdezetteknek a 12,1 százaléka emelt ki, vagy a rendszeres takarítás, melyet a válaszadók 10,39 százaléka tartott komoly lehetőségnek. Persze az újabb igények felmerülését jelzik az olyan népszerűbb felvetések, mint például az említett kutyafuttató, szalonnasütő, vagy padok kihelyezése, amik közösségi szempontból valóban hasznosak, viszont ezekkel párhuzamosan csökkenni látszik az igény például térkőlerakásra, a szemétszedésre, sőt a bogárirtás, a kaputelefon megjavítása, a lépcsőház gépészeti berendezéseinek karbantartása, a zöldesítés már fel sem került a mérhető igények listájára, pedig szerepeltek a választható opciók között. További lehetőségként merült fel, hogy legyen akadálymentesítés (amiben igazuk is van a megkérdezetteknek, hiszen az Avason rengeteg a lépcső, és kormányhatározat is született már az országos akadálymentesítésről), mégsem tudott a téma a mérhető lehetőségek közé kerülni. Ugyanez a helyzet, a balkonkert-programmal, a parkosítással, a focipályával a Felsőruzsin előtti füves területen. Nem voltak mérhetőek az olyan igények sem, melyek a közvilágosítás fejlesztésére, a járdák-közutak rendbetételére, a boltok előtti italozás megszüntetésére, az Avasi Búcsú rendszeres megtartására irányultak volna, mivel ezek, az igények leginkább csak egy-egy ember személyes igényeinek bizonyultak, a kérdőívekben a megkérdezettek nem jelölték őket elegen ahhoz, hogy a közösség igényeinek listájára felkerüljenek. A kilencedik ábrán, látható az egy settlement lakás létrehozására irányuló kérdésre adott válaszok megoszlása. A válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók, 51 százaléka szeretné, hogy létrejöjjön egy settlement ház, és mindössze 11 százalék ellenzi. Azonban nagyon elgondolkodtató, az a 38 százalék, akik nem adtak választ arra, hogy szeretne-e lakóhelye közelében egy settlement házat. Kérdés, hogy mi az oka annak, hogy nem válaszoltak. Szerepet játszik ebben az a tény, is, amely megerősítést nyert a április 22-i 9. ábra A Settlement házakról budapesti Settlement Konferencián is, ahol több, az ország különböző pontjairól érkezett előadó is megerősítette, hogy nem használják a settlement kifejezést, mert a magyar ember ezzel a szóval nem igazán tud mit kezdeni. Helyette inkább a közösségi ház kifejezést használják, amivel már senkinek nincs problémája, és értik is az emberek, hogy mit takar a fogalom. Tehát a válasz hiánya feltételezhetően az ismeret hiányából fakad. Ami fontos, ilyenkor az a feladat, hogy megismerjék az emberek a settlement szó tartalmát, és az ott dolgozó embereket, hogy legyen mihez kötni a fogalmat. 5

6 A következő kérdés a kérdőíven, a szabadidő eltöltésével volt kapcsolatos. A vizsgált csoport tagjai közül csak ketten nem adtak választ arra a kérdésre, hogy mit szoktak csinálni a szabadidejükben. Ez a vizsgált minta 1 százaléka. A szabadidő eltöltése terén elég nagy szórás mutatkozik, ami leginkább azzal van összefüggésben, hogy a különböző korosztályok elég változatosan töltik el a rendelkezésükre álló szabadidőt. Kiemelkedően magasnak számít az olvasással eltöltött szabad idő, a maga 15 százalékával. Ennek hátterében leginkább az áll, 10.. ábra A szabadidő eltöltéséről (a) hogy a vizsgált populációban elég magas az átlagéletkor, hiszen mint az később látszani is fog, a megkérdezettek majd 20 százaléka év közötti, akik jellemzően olvasással, kertészkedéssel, varrással, tv-, és filmnézéssel, esetleg színházlátogatással, sétálással, vagy házimunkával töltik szabadidejüket. A fiatalokra sokkal inkább jellemző az internetezés, a kirándulás, sportolás, haverokkal flangálás. Egy diagram és egy táblázat is készült erről, mely százalékosan is bemutatja, hogy milyen válaszokat adtak a megkérdezett személyek a szabadidejük eltöltésével kapcsolatban. Szabadidő eltöltése táblázat olvasás 15% Gyermeknevelés, 4% Kertészkedés 11% pihenés 4% kirándulás 9% Úszás 3% séta 7% keresztrejtvény 2% barátok 6% kézműves 1% családlátogatás 6% önkéntes munka 1% házimunka 5% Festés 1% tv nézés 5% ismerkedés, 1% sport 5% betegápolás 1% színház 4% filmezés, 1% internet 4% rajzolás 1% varrás 4% Nem válaszolt 1% 11. ábra A szabadidő eltöltéséről (b)) 6

7 Innen tértünk rá a klubfoglalkozásokon, klubalkalmakon való részvételre. E kérdés kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók 38,4 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő vagy bármely családtagja rész vesz-e valamilyen klubfoglalkozáson, míg a válaszadók 58,9 százaléka azt mondta, hogy nem vesz részt ilyesmiben sem ő, sem a családtagjai. Csupán a megkérdezettek 2,7 százaléka nem adott 12. ábra Klubfoglalkozásokon való részvétel választ a kérdésre. A kapott válaszokból azt a következtetést lehet levonni, hogy mivel a válaszadók közel kétharmada nem jár el klubfoglalkozásokra, ezért valamilyen módon be kell vonni őket is a közösségi életbe. Erre irányult a következő kérdés is, melynek lekérdezése kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen foglalkozások, milyen klubalkalmak érdeklik a lakosokat. Hiszen az a lényeg, hogy ők milyen dolgokban vennének részt szívesen. A 13. ábrán erre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok eredményei láthatóak. Ha igen, milyen eseményeken vesz részt? 3 2,5 2 1,5 1 0, ábra milyen eseményeken vesz részt? A kapott válaszokat összesítve készítettünk egy táblázatot, amelyből látszik, hogy mik azok az események, amelyeken szívesen vettek és vesznek részt az emberek. Természetes módon elég változatos ezeknek az eseményeknek, és foglalkozásoknak a listája. Akár még megtévesztő is lehet, hogy egyes kategóriák kicsit elhúztak a többitől, hiszen az egy dolog, milyen támogatottságot élveznek, az meg egy másik dolog, hogy mennyire stabilan látogatják a támogatók ezeket az eseményeket, programokat. Így akár egy kicsit kevésbé támogatott program is masszívan jelen tud lenni a közösség életében. 7

8 Ha igen, milyen eseményeken vesz részt? önkéntes munka 10% patchwork, 3% Szív Egyesület 10% Avasi fotókör 3% kézműves klub 10% MINŐIES 3% vezetői tréning 9% háziasszonykör 3% könyvcsere pont 6% Panelkertészklub 3% NV 6% varrás 3% szereplés 6% programok a közösségi térben 3% sport 6% családi napok 3% nyugdíjas klub 6% Munkaerő piaci klubok 3% Nem venne részt 4% Az adatokból látszik, hogy eléggé változatos azoknak a közösségi programoknak és foglalkozásoknak a listája, amelyeken a megkérdezettek szívesen vennének részt. A következő kérdéssor is erre kérdez rá, csak itt már arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen programokban vennének még részt szívesen ezeken kívül is. Itt elsősorban a jelenleg is futó programokra és 14. ábra foglalkozásai foglalkozásokra koncentráltunk, ahogy ez a 14. ábrán is látszik. Az látszik, hogy a nem tudom/nincs adat kategória értéke nagyon magas, ami azt jelzi, hogy a megkérdezettek igen nagy százaléka bizonytalan, és nem tudja hányadán áll ezekkel a programokkal. Ugyanakkor örvendetes, hogy a könyvcsere pont programban igen sokan szeretnének részt venni, csakúgy, mint az alkotó kreatív kézműves klubban. Ezt követően rákérdeztünk az egyes klubokon való részvételi hajlandóságra is a vizsgált csoportnál, és a következő eredményeket kaptuk: aktív életmód/mozgás [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 56,5 % nem érdekel 43,5 % Aktív Klubok szülőklub [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 6 % nem érdekel 94 % 8

9 személyiségfejlesztő klub [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 26, 5% nem érdekel 73, 5% receptklub [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 31, 8% nem érdekel 68, 2% "Csináld magad!" (házi fortélyok) [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 37,7 % nem érdekel 62,3 % szabás-varrás [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 26,9 % nem érdekel 73,1 % "Gazdálkodj okosan!" (családi kassza) [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 16,7 % nem érdekel 83.3 % kertes program/balkonkert/gyógynövények [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 33,3 % nem érdekel 66,7 % média klub [II/2. c) Milyen témájú klubok, szabadidős programok érdeklik?] érdekel 31,3 % 9

10 nem érdekel 68,7 % Ezeket a mutatókat összevetve a klubok valóságos látogatottsági mutatóival kerül képbe az, amiről már korábban is beszéltünk: nem biztos, hogy az a legéletképesebb klub, amelyet a kérdőívek felvétele pillanatában a legtöbben támogattak, mert előfordulhat, hogy egy-egy kisebb támogatottságú klubot egy lelkes csapat tovább képes fenntartani. Ez a lehetőség azonban még további vizsgálatot igényel. Vizsgálatunk további részében azt vettük górcső alá, hogy a vizsgált csoport korábban milyen közösségi programokban, tevékenységekben vett részt. Ezt azért tartottuk fontosnak megvizsgálni, mert így képet kaphattunk arról, hogy mely tevékenységekbe lehet sikeresen bevonni a közösség tagjait, hogy innen aztán továbbléphessünk más programok, programelemek irányába is. Ahogyan azt a 15. ábrán is látni fogjuk, a vizsgált csoport már jó pár alkalommal vett részt közösségi programokban, megmozdulásokban. A csoport tagjainak a közösségi tevékenysége eléggé széles skálán mozog, a szellemi munkavégzéstől kezdve egészen a kölcsönös segítségnyújtásig láthatunk szinte mindent. Megjelenik, hogy kiemelkedően magas értékeket hozott a takarítás, a szemétszedés, az önkéntes munka, a festés, és a segítségnyújtás. Milyen tevékenységben vett részt? média felmérések készítése takarítás Játszóház kertészkedés festés önkéntes munka véradás kézműves foglalkozás akciónapok újság kihordás plakátolás ételosztás környezetvédelem szemétszedés papírgyűjtés gyermekek iroda rendezvény szervezés szerelés fordítás segítségnyújtás nem válaszolt 15. ábra milyen feladatokban vett már részt? A táblázatból látszik, hogy korábban milyen feladatokban vettek részt a kérdezettek, és a feladatok általuk felállított fontossági sorrendjére is lehet némileg következtetni. Nem gondoljuk, hogy pusztán csak a véletlen műve lenne, hogy ennyire előre került az első hat kategória. Különösen, ha van módunk végigjárni az adott utcákat, és lépcsőházakat mindezt pedig gyalogosan tesszük. 10

11 Milyen feladatokban vett már részt? takarítás 12% ételosztás 3% önkéntes munka 12% környezetvédelem 3% kertészkedés 10% véradás 3% festés 9% felmérések készítése 3% szemétszedés 6% gyermekek korrepetálása 2% segítségnyújtás 6% fordítás 1% Játszóház gyermekekkel. 4% papírgyűjtés 1% akciónapok 4% rendezvény szervezés 1% nem válaszolt 3% iroda 1% kézműves foglalkozás 3% újság kihordás 1% szerelés 3% plakátozás 1% média 3% Ezt követően arra kanyarodtunk rá, hogy milyen képességekkel, tudással rendelkeznek a vizsgált csoport tagjai. Hipotézisünk szerint arra számítottunk előzetesen, hogy egy rendkívül sokszínű, változatos képességekkel és tudással felruházott csoport kérdőíveit vehetjük majd fel. Számításaink be is igazolódtak, hiszen a válaszadók között szép számmal akadtak idegen nyelveket is beszélő emberek, diplomások, szakmunkások, érettségizettek, művészek, és kreatív szakemberek is. A helybeli lakosok annyira sokrétű ismeretekkel rendelkeztek, hogy komoly gondot okozott a képességek megfelelő kategóriába sorolása. A kérdőív ezen részénél arra voltunk kíváncsiak az iskolai végzettségek mellett, hogy majdan 16. ábra milyen képességekkel tudással rendelkezik? milyen képességeket, és tudásokat lesznek majd képesek továbbadni a válaszadók. Ezen adatok látszanak a 16. ábrán, és a hozzá mellékelt táblázaton is. 11

12 III/2. Milyen képességekkel/tudással rendelkezik? főzés 52.1% barkácsmunka 17.8% számítógépes ismeretek 35.6% Other 17.8% takarítás 34.2% rajz 15.1% kreatív 30.1% festés 12.3% gyermekfelügyelet 30.1% előadó művészet 12.3% sport 28.8% kézművesség 12.3% szabás/varrás 24.7% zene 12.3% tanítás-korrepetálás-fejlesztés 20.5% nem tudom / nincs adat 6.8% nyelvtudás 17.8% szobrászat 2.7% szerelés 17.8% A táblázatból világosan látszik, hogy a főzés kategória úgymond mindent vitt a válaszadók körében. Egy képesség, amelyet a válaszadóink fontosnak tartottak. Feltűnően magas volt a számítógépes ismeretek, a takarítás, a kreatív, a gyermekfelügyelet, és a sport kategóriák értéke is. Ezek az értékek változásokat jeleznek felénk ha az összesített kérdőíven is hasonló arányokkal fogunk találkozni képességek és tudások terén. Hiszen egy-két évtizeddel ezelőtt egy kicsit más képességek birtoklására törekedtek az emberek: sokan voltak, akik nem értettek a számítógépek használatához, nagyon kevesen beszéltek idegen nyelveket, kreatív és 7% 7% Milyen képességekkel/tudással rendelkezik még? 7% 14% 14% 29% 22% nem válaszolt művészeti jellegű dolgokról nem is beszélve. Azonban a világ változott, és ma már, lassan de biztosan törnek előre ezek a kategóriák. Érdekességképpen készítettünk egy diagramot arról, is, hogy a válaszadóink között miként oszlik meg az idegen nyelv ismerete. Mint látható, az angol ismerete vezeti a mezőnyt, de előfordul a nemzetiségi nyelvek ismerete (szlovák és a roma), a francia, és a német nyelv ismerete is. Az eredményen sokat torzít, az hogy 22 százaléka a megkérdezetteknek nem válaszolt. Mindezek után cseppet sem meglepő, hogy következő kérdéseinkre, amik arra vonatkoztak, hogy ha lenne módja Angol 17. ábra Milyen képességekkel tudással rendelkezik még? 12

13 valakinek segíteni, ismereteket közölni, és átadni, akkor a ábrákhoz kísértetiesen hasonlító eredményeket kaptunk. A miben szorulna segítségre kérdésben nagyon sok nem válaszolt kategória van, ami két dolgot is jelez nekünk. Egyfelől nem pontos a mérésünk, hiszen a vizsgált populáció közel fele nem válaszolt. Másfelől pedig az emberek úgy tűnik, nem szeretnék kiadni, hogy ők bármiben is segítségre szorulnának. 18. ábra Miben szorulna segítségre? A végezne-e önkéntes tevékenységet kérdésre a megkérdezettek 64 százaléka igennel válaszolt ahogy az a 19. ábrán látszik is ami bátorítás is lehet egyfelől a kérdezőknek, hogy bekapcsolhatóak az emberek a folyamatokba, másfelől pedig, mint már korábban is utaltunk rá, a gyakorlatban lehet, hogy nem mindenki vállalja az önkéntes tevékenységet. Ugyanakkor elgondolkodtató az a kb. 33 százaléknyi elutasító válasz, amely azt jelzi számunkra, sokan nem szívesen végeznek önkéntes tevékenységet. Azt is lehetett érezni némely válasz hangsúlyából, hogy fizetés nélkül nem dolgozik semmit, senkinek. Végezne-e ön önkéntes tevékenységet? igen nem nem tudom / nincs válasz 3% 33% 64% 19. ábra Végezne e önkéntes tevékenységet? Életkori megoszlás tekintetében azt láthatjuk, hogy a vizsgált populáció egy lassan elöregedő közösség, csökkenő gyerekszám mellett. Mint az jól látszik, a éves korosztály vezeti a mezőnyt, és az közöttiek követik őket. Szorosan a nyomukban a évesek, miközben Életkor 20. ábra Életkor 13

14 gyerekeket és fiatal felnőtteket alig látni a diagramon. Ezt támasztja alá az egyháztartásban élők életkori megoszlását taglaló táblázat is. A háztartásban élők életkora(i) % % % % % % % % % % % % % % % % % % 21. ábra A vizsgált populáció foglalkozását és végzettségét tekintve, a következőképp oszlik meg: 22. ábra 14

15 Iskolázottság 15% 37% 17% 14% 17% 8 általános Szakmunká sképző 23. ábra Az ingatlanok tulajdonviszonyaira jellemző, hogy túlnyomórészt saját tulajdonú lakásokról van szó, a bérlői státusz 13 százalék környékén mozog. Tulajdonviszony az ingatlanban tulajdonosa 64.3% bérlője 12.9% nem nyilatkozom / 11.4% nincs adat egyéb 11.4% 15