412 MÉTER ÉRV A MILLENÁRIS VELODROM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "412 MÉTER ÉRV A MILLENÁRIS VELODROM"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék 412 MÉTER ÉRV A MILLENÁRIS VELODROM MELLETT FELTÁRÓ KUTATÁS A MILLENÁRIS VELODROM ÉRTÉKEINEK ÉS LEHETŐSÉGEINEK MEGISMERÉSÉRE A LÉTESÍTMÉNY MEGŐRZÉSÉT TÁMOGATÓ ÉRINTETTEK BEVONÁSÁVAL Készítette: Pignitzky Ágota Gazdálkodási szak Környezet- és vidékfejlesztés szakirány 2008 Konzulens: Matolay Réka

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Témaválasztás Téma választásának indoklása Kutatási kérdés és konceptuális keret A kifejtés menete Köszönetnyilvánítás 7 2. Elméleti felvezetés Fenntartható fejlődés Társadalmi fenntarthatóság Érintett-elmélet Érintett definíciók Felelősség és döntéshozatal Érintett-elmélet és gyakorlat Érintettek bevonása Módszertan Kvantitatív módszerek Környezetértékelés Teljes gazdasági érték Környezetértékelési módszerek Kulturális örökségek értékelése Kvalitatív módszerek Az interjú A kvantitatív módszerek kritikája és a dolgozat módszertanválasztása A Millenáris bemutatása A Millenáris múltja A Millenáris jelene Az elemzés keretei Érintettek Interjúkészítés A Millenáris értékei Asszociációk A Millenáris hangulata Történelem: hagyomány és emlékek Kerékpározás Közösség Merre tovább? A Millenáris problémája A Millenáris jövője 60 2

3 8. Összegzés Ajánlások Irodalomjegyzék Interjúalanyok Mellékletek Interjúkérdések Fókuszcsoport vezérfonal 70 3

4 1. Bevezetés 1.1 Témaválasztás A Millenáris szó hallatán ma a volt Ganz-telep revitalizációja során kialakított Millenáris Park jut az emberek többségének eszébe, és csak kevesek gondolnak a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Puskás Ferenc Stadion mellett található Millenáris Sporttelepre. Ez a létesítmény azonban valóban a Millenniumhoz kapcsolódik, és 100 éve viselte már a nevet, mikor a nem megfelelően átgondolt névválasztás során a budai kulturális központ ezt a hasonló nevet kapta. Ám ez a momentum jól mutatja a Millenáris Sporttelep ismertségének hiányát, a köztudatból való kikopását és a régen nagy közkedveltségnek örvendő létesítmény feledésbe merülését. A Millenáris az 1896-os millenniumi rendezvénysorozat sporteseményeinek befogadására épült, és számos sportág szülőhelyéül szolgált, a magyar sport bölcsőjének is nevezik. Sporttörténeti értékei mellett azonban építészettörténeti, várostörténeti jelentőséggel is bír, ezen kívül a története során számos esetben a civil összefogás szimbólumának is tekinthető, nem mellesleg pedig szinte egyedülálló abban a tekintetben, hogy ilyen jellegű épületként 110 éve folyamatosan működik. Az évek során a különböző sporttelepek, majd a Népstadion (jelenlegi nevén a Puskás Ferenc Stadion) megépülésével a sportágak elköltöztek a közkedvelt nevén csak Milinek szólított létesítményről és kizárólag a kerékpáros sport, ezen belül is a pályaszakág 1 használja. Az elmúlt évtizedekben magyar (kerékpár)sport hanyatlása, valamint a tömegek egyéb szórakozási lehetőségeinek megjelenése melynek következtében már nem járnak annyian sporteseményekre, illetve csak nagyobbakra a Millenáris feledésbe merülését eredményezte. Manapság a létesítmény nem megfelelően kihasznált és karbantartott, tulajdonosi jogai nem teljesen tisztázottak és átláthatóak, néhány éve felmerült a lebontás veszélye is. Az utóbbi két-három évben egy civil kezdeményezés és közösség csírái jelentek meg, mely a Millenáris ismertségének növelését, köztudatba való visszaemelését és esetleges felújítását, átalakítását tűzte ki céljául. Mindenképpen lényeges azonban, hogy 1 A pályakerékpározás a kerékpár nyitott illetve fedett, emelt fordulós kerékpárpályán, ún. velodromban űzhető változata. Az itt használt pályakerékpár kinézetre az országúti társára hasonlít, azonban a váz geometriája eltérő, nincsen rajta fék, se szabadonfutó illetve sebességváltó; rögzített, ún. fix, örökhajtós fogaskerékkel szerelik a hátsó kerekeket. Bővebben lásd még: Borbély, 1984; 4

5 a pályasport mellett megjelent a nem igazolt versenyzői réteg, akik használják a létesítményt, és támogatják a Millenáris ügyét. A lebontás veszélye ugyan úgy tűnik, aktuálisan nem fenyeget, de a Mili állapota továbbra is rendkívül leromlott, nincs karbantartva és nagyon kevesen ismerik, a látogatók és használók kibővült köre ellenére is. 1.2 Téma választásának indoklása A civil kezdeményezés újra és újra a gazdaságosság, profitabilitás kérdésébe ütközik. Megéri-e működtetni, karbantartani, esetleg felújítani egy ilyen létesítményt, melyet csekély számú közönség látogat és még kisebb a kapcsolódó sportág versenyzőinek, az edzések és versenyek száma? Lévén a tradicionálisan pályasportra koncentráló és ebben a legjobb eredményeket felmutató egyesület, a Budapesti Vasutas Sport Club igazolt versenyzője, valamint a civil kezdeményezés tagja, ezen kívül a Mili elkötelezett ha használhatom ezt a szót rajongója, felmerült bennem a kérdés a hely múltját és az odajáró emberek, nem mellesleg az én érzéseimet ismerve: mi lehet az, amiért számunkra ennyit jelent ez a létesítmény? Miért csak a gazdaságosság kérdése merül fel a jelenével és jövőjével kapcsolatban? Nincs-e más érték, melyet egy ilyen hely képvisel és képviselhet egy gazdasági döntésben a pénzügyi mutatókkal szemben vagy akár mellett? Miért érzik úgy a használók, hogy tehetetlenek az ügyben, miközben érintettek? Idealistának tűnhet az a gondolkodás, melyben elutasítom a pénz és a profitabilitás kizárólagosságát, különösen mivel a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán írom ezt a szakdolgozatot. De ha kitekintünk, lehet olyan irányokat, tendenciákat találni ezen tudományterületen is, melyek az anyagi érdekeket egyéb emberi, mondjuk így, fenntartható értékekkel próbálják összehangolni, ha ez sajnos a mai magyar gyakorlatban még nem is annyira elterjedt. 1.3 Kutatási kérdés és konceptuális keret Mindezekre alapozva a dolgozatomban egy feltáró kutatás keretében mutatom be azokat az értékeket, melyeket a Millenáris Sporttelepet, jelenleg elterjedt nevén Millenáris Velodromot használó érintettek interjúk keretében fogalmaztak meg a helyhez kapcsolódóan. Az interjúk során kizárólag a Millenárist jelenleg használó vagy régebben használt érintetteket kérdeztem meg, kutatásom nem terjed ki az összes érintetti csoportra, aki szóba jöhet a létesítmény kapcsán. Azt, hogy mennyiben 5

6 jelentenek ezek az értékek létjogosultságot a létesítmény számára, nem áll szándékomban vizsgálni, úgy gondolom, meghaladja a dolgozat és a tudásom kereteit, legfeljebb személyes véleményemnek tudok hangot adni. A kutatási kérdésem elméleti hátterét az érintett elmélet adja, melynek értelmében egy felelős döntés keretében az érintettek véleményét, érdekeit, igényeit is megpróbálják figyelembe venni. A Milit illetően nem tudunk valós, létező döntésről beszélni, mivel a lebontás kérdése nem aktuális. A dolgozat célja inkább feltárni azokat az értékeket, melyek egy esetleges döntésben szerepet játszhatnak, illetve a civilek által kidolgozott Kerékpáros Központ Koncepció megvalósítását támogatják. Ilyen tekintetben tehát nem egy konkrét probléma létezését hivatott megoldani, gyakorlati célja azonban felhívni a figyelmet a használók által fontosnak tartott értékekre, melyek ideális esetben nem hagyhatóak figyelmen kívül. Ezen felül, ha a lebontás kérdése nem is aktuális, mégis problémát jelent a hely nem megfelelő kihasználtsága, állapota és ismertsége, melyek javítására, növelésére indok lehet a használók által fontosnak tartott Millenáris és az általuk hozzákapcsolt értékek. A kérdéskör vizsgálatához szorosan kapcsolódik a magyar sport, ezen belül is a kerékpáros sport helyzete és aktuális problémái. Ez igen összetett és ellentmondásos terület, ahol ráadásul nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, ennek taglalására dolgozatom nem tér ki. Ennek ellenére, mivel előfordul, hogy az érintettek véleményt alkotnak a kérdésben, ezt kötelességemnek érzem ismertetni, amennyiben összefüggésbe hozzák a Millenáris helyzetével. Itt említeném meg dolgozatom egyik legnehezebb kihívását. Mivel jómagam is érintett vagyok a témában - sőt azért is választottam ezt a témát, mert gyakorlati hasznát látom, azaz szeretném felhasználni a munkánkban -, ezért nagyon nehéz számomra megtartani a távolságot, a kutatói objektivitást. Számos alkalommal érzelmileg is megterhelő volt az interjúk készítése, továbbá sokszor nehéz átadni, elmagyarázni azt, amit sokan érzünk, mikor kilépünk a Milire, és ami sok mindent megmagyaráz a számunkra. Azt gondolom mindenesetre, hogy ezt egy humánusabb, fenntartható rendszer tudja kezelni, sőt, kezelnie kell, figyelembe kell vennie. 1.4 A kifejtés menete Dolgozatomat az elméleti háttér bemutatásával, a kapcsolódó elméletek ismertetésével kezdem, melyek olvasatomban legitimitást adnak egy ilyen céllal lefolytatott kutatáshoz. Ezután a módszertant leíró részben a kvantitatív és kvalitatív 6

7 eljárások bemutatása után indoklást adok a kvalitatív módszer használatáról, melyet indokoltabbnak tartottam a kutatás során. Az elméleti felvezetés után részletesen ismertetem a Velodrom történetét, melyet elengedhetetlennek tartok a probléma megvitatásához, természetesen a jelenlegi helyzet bemutatásával egyetemben. A dolgozat központi részében a Millenáris érintettjeit térképezem fel, feldolgozom a velük készített interjúkat és bemutatom a Millenárishoz kapcsolódó, érintettek által meghatározott értékeket. Végül, mivel lényegesnek tartom a konstruktív megközelítést, prezentálom az érintettek véleményét a problémáról és az általuk kívánatos megoldást a Millenáris jövőjére nézve. 1.5 Köszönetnyilvánítás Legelőször is szeretném megköszönni konzulensemnek, Matolay Rékának a segítséget és a támogatást, mellyel tartotta bennem a lelket, ha elbizonytalanodtam. Szintén óriási köszönettel tartozom Bundai Zsófiának, aki nélkül állíthatom, ez a szakdolgozat nem született volna meg. Külön köszönöm Szabó Lajos igazgató úrnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Millenárisról szóló könyvét, mely olyan ritka, hogy még ő sem rendelkezik belőle saját példánnyal. A könyv mellett rendkívül hálás vagyok a tőle kapott fényképekért, melyek segítséget nyújtanak a Millenáris vizuális megjelenítésében és hangulatának átadásában, ezzel téve teljesebbé dolgozatom. Természetesen köszönöm az összes interjúalanyomnak, hogy hajlandóak voltak rám időt szakítani és őszintén válaszolni kérdéseimre. 7

8 2. Elméleti felvezetés Dolgozatomban olyan értékeket sorolok fel a Millenárisról megkérdezett érintettek interjúi nyomán, melyek profitorientált gondolkodásunkban nemigen kezelhetőek egy gazdasági döntés során. Sőt, ahogy leírtam, még kézzelfogható gazdasági döntésről sem beszélhetünk. Mindez nem jelenti, hogy egy fenntartható, emberi világban nem lehet ezeket a puha, nehezen számszerűsíthető paramétereket számításba venni, a döntés pedig tekinthető aktuálisnak, hisz a Millenáris abszolút bizonytalanságban működik a fenti érintettek szemszögéből. A gondolatmenetem elméleti hátterét a fenntarthatóság, az ebből következő felelősség és a kapcsolódó érintett elmélet jelenti, ezeket tárgyalom a következőkben. 2.1 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés fogalmának kialakulását és definícióját a legtöbben a Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök-asszony vezette Környezet és Fejlődés Világbizottságának Közös Jövőnk című, 1987-ben kiadott jelentéséhez kötik, azonban idáig hosszú út vezetett. A XX. század közepén tömegesen ismerték fel, hogy fenntarthatatlan az emberiség életmódja, gazdasági gyakorlata, pontosabban ekkor vált nemzetközi társadalmi mozgalommá a környezet- és természetvédelem (Láng, 2002). Ennek hatására több nemzetközi konferenciát hívtak össze, politikai intézkedéseket, megállapodásokat hoztak, ekkor még elsősorban a környezetvédelem terén. Felismerték, hogy a fejlődést nem lehet a környezet védelme, a szűkülő energiaforrások optimális használata, a környezetterhelés csökkentése nélkül elérni, a fejlődés alatt azonban a gazdasági fejlődést értették, és ezt próbálták a környezetvédelmi lépésekkel kombinálni. Az emberiség számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kettő, gazdaság és környezet nem tud egymás nélkül továbblépni. Ehhez kapcsolódóan a fenntartható fejlődés, fenntarthatóság fogalmát a Brundtland-jelentés hozta be a köztudatba, mint önálló fogalmat. A fenntarthatóság több definíciója létezik, a fogalom sokat fejlődött változott az utóbbi években az összehívott nemzetközi konferenciák és kiadványok nyomán. Magát a Brundtland definíciót többen kritizálják, mert túlságosan elméleti maradt, nem kézzelfogható, nem gyakorlati (Pálvölgyi et al. 2002; Tóth, 2007). Ahogy Láng István, a Bizottság magyar tagja megfogalmazta azonban 2001-ben, a jelentés elsősorban politikai üzenet célját szolgálta. A témában összehívott konferenciák eredményességére 8

9 is elmondható ez, sokszor papíron maradtak a meghozott döntések, átütő sikert nem hoztak, mindenesetre elérték, hogy bekerüljön a fogalom a köztudatba (Láng, 2002.) Egy másik elterjedt definíció értelmében, H. Daly megfogalmazásában a növekedés a nagyobb, a fejlődés pedig a jobb minőségi dimenzióját takarja. A fenntartható növekedés már elméletben sem létezhet mellesleg a véges anyag és a termodinamika törvényei alapján. Daly definíciója jól mutatja a közös pontot, amiben sokan egyetértenek: a fenntartható fejlődés a mennyiségiről, tehát a növekedésről a minőségire, tehát a fejlődésre való váltást jelenti. Mindenképpen elmondható tehát, hogy a fenntarthatóságról, fenntartható fejlődésről sok definíció született, sokan többféleképpen értelmezik. Mégis úgy tűnik, ugyan mindenki egyetért szükségességében, és magasztos döntések, elhatározások születnek politikai szinten, a köznapi ember valóságában megfoghatatlan a gyakorlata. A fogalom és a gyakorlatba való átültetésére tett próbálkozások eredményeképp sokat változott, bővült a fenntarthatóság kérdésköre. A fenntartható fejlődés meghatározóan a környezetvédelmet jelenti a többség számára, mint az a fenntarthatóság fogalmának megjelenése idején jellemző is volt, fejlődésével azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennél többről van szó. A gazdasági fejlődés a Dalyféle jobb értelemben természetesen és a társadalom életképessége is beletartozik, amellett és azért, hogy a környezet fenntarthatósága működjön. A hármas optimalizálás, a három láb (triple bottom line) fogalmát John Elkington (1994) vezette be, melynek értelmében a fenntartható fejlődés három, a gazdasági, társadalmi és környezeti pillérekre támaszkodik. Ez az ENSZ Fenntartható fejlődésről összehívott Világtalálkozóján (Johannesburg, 2002) került be végleg a köztudatba, és a világszervezet évi csúcstalálkozója tovább erősítette azt a feltevést, miszerint hatékony cselekvés érdekében a három pillérnek együtt kell működnie. Ennek hatására számos irodalom foglalkozik a fenntarthatóság eszköztárával az utóbbi időben. Az eszköztár fogalmi keretét meghatározza, hogy a vezetők, tudósok felismerték, a létező gazdálkodási rendszerben és az ezt meghatározó gondolkodásmódban nem megoldható a fenntartható fejlődés kérdése, még elméleti szinten sem. Egy megváltozott hozzáállásra, paradigmaváltásra van szükség, melynek etikai alapjai, értékei sokszor ismeretlenek a mai generációk számára köszönhetően a tőkés érdekek médián keresztül érkező üzeneteinek. A paradigmaváltás ragasztóját, összetartó erejét pedig az etika, a morál adja, mely nélkül a három összetevő nem tesz ki egy egészet (Tóth, 2002). 9

10 2.2 Társadalmi fenntarthatóság A fenti, főleg vállalatokra értelmezett három lábon álló fenntarthatóságot kiterjeszthetjük egy nagyobb közösségre, esetleg államra, hogy kezelhető legyen esetünkben is. Szociális fenntarthatóságról általában a társadalmi egyenlőtlenségek, igazságtalanságok kapcsán szoktak beszélni, véleményem szerint a fogalom magában foglalhatja az olyan emberi, pénzben közvetlenül nem mérhető értékek figyelembe vételét, melyeket dolgozatomban bemutatok. Láng István megfogalmazásában A fenntartható fejlődésről beszélve egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi vonatkozások. Az életmód, az életminőség, a tudatosság, az értékmegőrzés, a tradíciók mellett a mindennapi létszükségletet biztosító foglalkoztatás, az egészség megőrzése, továbbá az alapvető emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer is elengedhetetlen feltétele a fenntartható fejlődésnek. (Láng, 2002). A társadalmi fenntarthatóság a szegények és gazdagok közötti végletek, akár globális, akár nemzeti szinten történő megszűntetését, az esélyegyenlőséget jelenti, vállalati szinten az alkalmazottakkal való méltányos bánásmódot, a munkakörülmények javítását takarja általában, de sokan kiemelik a kisebb közösségek jelentőségét, mint a fenntartható társadalom kulcstényezőjét. Az emberi dimenzió, mint a fenntarthatóság értelmezésének és gyakorlatának mindenki által elfogadott összetevője magában foglalja a társadalmi tőke fontosságát. A társadalmi tőke az egyének közötti kapcsolatokat és az ebből társadalmi szinten kialakuló társadalmi kapcsolathálókat jelenti (Orbán-Szabó, 2005), továbbá az ezen alapuló társadalmi normák, morál, valamint az ideális demokrácia elengedhetetlen komponense, az erős civil szféra is ebbe a fogalomkörbe tartozik, mely mind alapvető feltétele egy fenntartható társadalomnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiadott Útmutató a társadalmi fenntarthatóság érvényesítéséhez (2008) többek között ezen tőke megőrzését és fejlesztését tűzte ki célul. Ebből az operatív dokumentumból is kiderül a fenntartható fejlődés felé vezető út egyik meghatározó technikája az érintettek bevonása, részvétele. 2.3 Érintett-elmélet Érintett definíciók Az érintett elmélet sokat hangoztatott és alapvető kulcstényezője a vállalati felelősségnek, - ezzel összefüggésben a fenntartható vállalatnak-, amit manapság már a gyakorlatban is alkalmaznak a vállalat működése során. Eredetileg a vállalattal kapcsolatban beszélnek az érintettekről, mégis könnyen átültethető bármilyen 10

11 szervezetre, például előszeretettel alkalmazzák kormányzati döntések előkészítésében. Dolgozatomban a feldolgozott irodalom nyomán a vállalatokon keresztül mutatom be a koncepciót, de a gyakorlati probléma kapcsán ennek analógiájára én is általában mint szervezet érintettjeiről beszélek. Egy szervezet, mely hatalommal rendelkezik és döntésében hatással van érintettjeire, ezért felelősen gondolkozva a fenntarthatóság jegyében kommunikál érintettjeivel, döntései során igyekszik azok véleményét, érdekeit is figyelembe venni. Az érintettek (angolul stakeholders) meghatározására rengeteg definíció született. Friedman és Miles (2006) gyűjtése alapján 1963-ig visszamenően találunk, én hármat emelnék ki, hogy bemutassam fejlődését, és hogy mennyire tágak a fogalom határai, melyet ennek következtében így is kezelnek a gyakorlatban. Az érintett elmélet egyik meghatározó alakja E. Freeman, publikációinak száma rendkívül bő a kapcsolódó témában, és nincs olyan szakirodalom, mely ne hivatkozna rá, ha érintettekről van szó. Az ő nevéhez fűződik az elmélet kidolgozása, a legtöbbet alkalmazott definíciót szintén ő fogalmazta meg: érintett minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban (Freeman, 1984). Ez a definíció sok újat és fejlődést hozott az érintett-elméletben. Mivel Freeman szerint széles értelmezésre van szükség a szervezet átfogó célkitűzése szempontjából, ezért alaposan számba kell venni az érintetteket, hogy minden olyan csoportot vagy egyént tartalmazzon az adott szervezet érintettjeinek listája, mely hatással lehet a céljainak megvalósítására. Friedman és Miles (2006) kiemeli, hogy ez az első definíció, mely a csoportok mellett egyéneket is bevesz a meghatározásba szemben a korábbiakkal. A meghatározás érintett szempontból aktív és passzív szerepet nevez meg (eredetiben can affect or affected by ), ami egyrészt megmutatja, hogy az érintettel való kapcsolat kétirányú, tehát kölcsönösen hathatnak egymásra, következésképp olyan széleskörűen kell számba venni az érintetteket, ami alapján a szervezet által esetleg legitimnek nem elismert egyének/csoportok is érintettek, Freeman példájával élve terroristákkal is számolnia kell egy vállalatnak. Másrészt olyan érintettek is léteznek, akik nem hallatják hangjukat, tehát passzívak, mégis hatással van rájuk a szervezet tevékenysége. Ráadásul a korábbi érintett-meghatározások értelmében azokkal kell számolni, akiken a szervezet léte függ, akik nélkül megszűnik a működése, ilyen értelemben tehát megint bővebb a Freeman-i meghatározás, hisz a passzív érintettek figyelembevétele kiterjed olyanokra is, akik nem létfontosságúak a szervezet fennmaradásához. 11

12 Gray, Owen és Adams (Friedman-Miles, 2006) definíciója továbblép és az érintetteket a következőképp határozza meg: minden olyan egyén vagy csoport, akire hatással van a szervezet tevékenysége vagy maga hatással bír arra. A bővebb értelmezést az adja, hogy itt a Freeman-félével szemben nem a szervezet célmegvalósításában, hanem általában a tevékenységében, működésében érhető tetten a szervezet-érintett viszony. Az érintettek legbővebb és talán legfilozofikusabb meghatározása Starik nevéhez fűződik (Friedman-Miles, 2006): minden olyan természeténél fogva létező entitás, mely befolyásolhatja a szervezet teljesítményét vagy érintve van abban. A fenntarthatóság szempontjából talán ez a legmegfelelőbb meghatározás, melyben a szervezet felelőssége a leginkább kiteljesedik. Először is nemcsak élő, de hangjukat hallatni nem tudó lények kerülnek itt számításba, de a környezet élettelen elemei, sőt, általában véve az őket tartalmazó rendszer is érintett, továbbgondolva pedig olyan elvont fogalmak, kézzel nem fogható entitások is figyelembeveendők, mint például az emberiség kollektív tudata vagy a jövő generációi Felelősség és döntéshozatal A klasszikusnak számító érintettek (alkalmazottak, fogyasztók, beszállítók, stb.) tárgyalásakor talán nem mindenkiben merül fel a kérdés, de Starik széleskörű és sokak számára talán elvontnak tűnő megfogalmazása hatására talán még azok is keresik a választ, akik addig nem gondolkoztak el rajta: miért kell egy adott szervezetnek figyelembe venni szűken vagy bőven értelmezett érintettjeit? Mi adja a jogalapot, a hátteret az elmélethez? Radácsi (1996) áttekintése szerint az elmélet népszerűsége és alkalmazásának szükségessége társadalmi változások hatására alakult ki, melyek értelmében a társadalom egésze máshogy tekint az üzletre, más elvárásokat állít egy szervezet fele. Az angol shareholder és stakeholder szavak szembeállítása kifejezően írja le a problémát. A vállalatokra klasszikusan mint tulajdonosai összességére tekintő szemlélettel szemben megjelent a vállalat (szervezet) mint az érintettek összessége, ahol a központi csoportot a menedzserek képviselik, azonban nemcsak a tulajdonosok fele, hanem minden érintettnek felelősséggel tartoznak. A felelősség kérdése az elmélet kiindulópontja. M. Friedman neves közgazdász alapvetése szerint az üzlet egyetlen felelőssége a társadalom fele, hogy profitot termeljen a törvényekben és szokásokban megtestesülő szabályok között. Vele szemben 12

13 állítja Goodpaster és Matthews (1982) a vállalati etika egyik oly sokat idézett alapirodalmában, hogy a vállalatoknak lehet és kell legyen lelkiismerete, azaz erkölcsi felelőssége a gazdasági felelősség mellett. Munkájukban az egyén felelősségéből kiindulva, azt kiterjesztve jutnak el a vállalat felelősségéhez. A felelősség hármas jelentésű lehet: felelőssé tenni valakit (oksági értelmezés), felelősséget érezni (szabálykövetési értelmezés) és felelősséget vállalni (döntéshozatali értelmezés). Belátható hogy az első két értelmezés alapján beszélhetünk egy szervezet felelősségéről, még a Friedman-i alapvetés szerint is, hisz a tulajdonosok fele fennálló (fiduciáris) felelősségnek és a társadalom által elvárt jogi, erkölcsi szabályoknak való megfelelés pont ezeket takarja. Továbblépve ezért azt kell vizsgálni, lehet-e egy szervezet döntésében is felelős? Goodpaster Frankena nyomán a racionalitás és a respektus együttes érvényre jutásával jelöli meg az etikai értelemben is felelős döntéshozatalt. A racionalitás - azaz a tudatosság, az alternatívák és konzekvenciák számbavétele, célok és szándékok tisztázása, végrehajtásra szánt figyelem - mellett többletet jelent a respektus, tehát a döntés másokra való hatásának figyelembevétele. Zsolnai (2001) szerint a felelős döntéshozó több nézőpont alapján értékeli az alternatívákat és optimális kompromisszumra törekszik. A vállalat pedig, ha maga nem is személy, csak jogilag, mégis emberek csoportja. Tehát, ha egy ember tud felelősen cselekedni, ezt egy emberekből álló csoport, melynek döntéseit emberek hozzák, miért nem tekinthető erkölcsi értelemben felelősségre képes szervezetnek? A felelős döntés és cselekvés nem a tulajdonosok és szabályok általi követelményeknek való megfelelést, hanem ennél többet, egyfajta attitűdöt jelent. A gazdasági szempontok, a hatékonyság nem jelent legitimációt, a jog és az etika prioritást élvez a gazdasági gyakorlatban is. A haszonmaximalizálás mellett a jogi és etikai normák megsértésének minimalizálása is követelménye, ez sokszor proaktív viselkedést jelent, mivel a döntés lehetséges következményeit is fel kell mérni. De nem a hatékonyság dimenziójában kell ezt megtenni, hisz ez az a gondolkodásmód, mely a gazdasági tevékenységeknek más normák szerinti működést engedélyez, mint bármi másnak a társadalomban. Az, hogy a vállalat jogi és etikai felelősségét szisztematikusan alárendeljék a profitcéloknak, illetve instrumentálisan kezelve őket, csak akkor juthassanak érvényre, ha a vállalat fennmaradása szempontjából fontossá válik, nyilvánvalóan elfogadhatatlan (Boda, 1996). 13

14 2.3.3 Érintett-elmélet és gyakorlat A vállalatnak tehát egyéb érdekeket is figyelembe kell vennie a tulajdonosi profitmaximalizálás mellett. Sikerességéhez sok, eltérő érdekekkel bíró csoportnak kell megfelelnie, a menedzserek az érintettek széles köre felé tatoznak felelősséggel. Evan és Freeman (1988) a tulajdonosok elsődlegességét megkérdőjelezve új alapokra helyezik a vállalatok működését, kiterjesztve a menedzseri és ezen keresztül a vállalati felelősséget az érintettek széles köre fele. Érvelésük szerint egyrészt a jogrendszer is ebbe az irányba fejlődik, másrészt több olyan jelenség létezik (externáliák, morális kockázatok, monopolista erőfölény), mely megkérdőjelezi a klasszikus közgazdaságtan láthatatlan kéz elméletét olyan értelemben, hogy ezek is korlátokat jelentenek a tulajdonosi érdekek kizárólagos érvényesítésében. A stakeholder-elmélet fő mondanivalóját a kanti morálfilozófia alapjára helyezik, melynek kategorikus imperatívusza értelmében senkivel sem bánhatunk úgy, mintha csupán eszköz lenne saját céljaink megvalósításában. Két elv szolgál az elmélet tárgyalásának alapjává: a vállalati jogok elve alapján a vállalat nem sértheti mások jogait, a vállalati hatás elve alapján pedig a vállalat felelős a másokra tett hatásaiért. A vállalat legitimitását új alapokra helyezik, mikor kimondják: a vállalatnak az érintett csoportjai érdekében kell tevékenykednie, a menedzsereknek tehát nem a tulajdonosok, hanem az érintettek érdekében kell vezetnie a szervezetet, biztosítaniuk kell a fenti csoportok jogait és részvételüket az őket is érintő döntések meghozatalában. A fiduciáris-elvet is kibővítik az érintettekre, eszerint a menedzsment megbízotti viszonyban van az érintettekkel és a vállalattal, ennek következtében az érintettek ügynökeként és egyben a vállalat túléléséért kell dolgoznia, biztosítva az egyes csoportok hosszútávú érdekeit. Freeman később az érintetteket már a vállalat túléléséhez és sikeréhez elengedhetetlen csoportokként határozza meg (Friedman-Miles, 2006), és ennek fényében a két fenti elvet is átfogalmazza. Az érintettek felhatalmazásának elve szerint a vállalatot az érintettek érdekeinek megfelelően kell kormányozni, a vezető felelőssége elve pedig azt mondja ki, hogy a vezető a köteles gondosság jegyében kell meghatározza és irányítsa a vállalat ügyeit az érintettek felhatalmazásának elvével összhangban. Egy további elvvel bővíti a kérdéskört, mely szintén jól kifejezi az érintett elmélet fejlődését és az érintettekhez való hozzáállás változását. Ez az érintetti válasz elve, melynek értelmében az érintettek felléphetnek a vezető ellen, ha az nem cselekszik a köteles gondosságnak megfelelően. A fentieket általában az érintettek szűk körére értelmezik, akiktől Freeman és Reed definíciója szerint (Friedman-Miles, 2006), a vállalat folyamatos túlélése függ, 14

15 mégis fontosnak tartottam bemutatni a szellemiség és az elmélet fejlődése szempontjából. Mindez akkor nyer jelentőséget, ha a szervezetek a gyakorlatban is alkalmazzák az érintett-elméletet és a lefektetett elveket. Freeman szerint (1984) tudatosan akcióorientáltan irányítani kell az egyes érintett-csoportokkal való kapcsolatot. Ehhez először azonosítania kell érintettjeit, melyhez kiindulási alapot nyújt az érintett-térkép módszere. A vállalatok esetében létezik néhány tipikus érintetti csoport melyek minden vállalatnál jelen vannak. Fontos azonban megemlíteni, hogy az érintettek köre vállalatról vállalatra változhat, sőt adott vállalatnál ügytől függő, hogy kik érintettek. Ugyancsak, egy-egy személy több érintetti csoporthoz is tartozhat, egy érintetti csoport pedig többfajta érdeket is képviselhet. Komplikált feladat tehát az érintettek feltérképezése, de mindenképpen feltételezi azt a gondolkodásmódot, mely több már annál, mintha a vállalat csak tulajdonosai érdekében cselekedne. Következő lépésként az adott szervezet meg kell vizsgálja működését és környezetébe való illeszkedését, ezen keresztül felmérve a meghatározott érintettjeivel való kapcsolatát. A vállalat és környezetének viszonyára vonatkozó eljárásokat (portfólió elemzés, stratégia felülvizsgálat és környezetelemzés) kell az érintett-szemlélettel kombinálva alkalmazni, melynek eredményeképp a teljesítményértékelés alapját az érintettek elvárás rendszerének való megfelelés adja (Radácsi 1996). Harmadik és utolsó lépésként az egész folyamat lényegére, a stakeholderekkel való interakcióra kerül sor, a napi, megszokott tranzakciók helyett (és mellett). Azoknak a folyamatoknak a vállalati működésbe történő beillesztését jelenti, amelyek segítségével az egyes érintettek feltárhatják érdekeiket, kommunikálhatják értékrendszerüket a vállalat felé (Radácsi, 1996.) Pruzan és Thyssen (1990) az etikus döntés fogalmát a dialógusra alapuló kultúrához köti, értelmezésükben etikus döntésnek tekinthető az, melyet döntés által befolyásolt érintettek racionálisan elfogadnak, az etika pedig az érintettek összehangolását szolgálja egy szervezetben. A dialógus a pluralista társadalomban egy többféle, más-más normákkal bíró szubkultúra konszenzusát eredményezi, melynek során az egyes csoportok érvelnek igazuk, értékeik mellett és mindenki által elfogadható, közös értékek mellett döntenek. Értelmezésükben az etika a legitimet, a mindenki által racionálisan elfogadhatót keresi, és érték-orientált kommunikációt teremt a szubkultúrák közötti konfliktusok feloldására. Ha egy szervezet érintettjeit bekapcsolja a tervezésbe, vérkeringésbe - azok felülemelkedve egyén és 15

16 csoportérdekeiken -, felelősséget vállalnak a szervezetért, az önszerveződés bizalomhoz, kooperációhoz, lelkesedéshez vezet Érintettek bevonása Az érintett-elmélet tehát nem kötődik szorosan már a vállalatokhoz, ha azok kapcsán alakult is ki, mára már kiterjesztették más jellegű szervezetekre is. Az érintettek bővebb értelmezése, a klasszikus vállalati stakeholdereken túlmutató bővítése megfelelő keretet nyújt bármilyen közösségi döntéshez, melynek során az adott szervezet etikusan, felelősen akar dönteni az érintett felek érdekeit figyelembe véve. A fenntartható fejlődés, a fenntartható gondolkodásmód magában foglalja az érintettek bevonását, részvételét a gazdasági döntésekben. Bela és szerzőtársai a részvétel következő definícióját adják: A társadalmi részvétel a gyakorlatban általában programok, politikák kidolgozásában való közvetlen részvételi lehetőséget jelent többféle társadalmi érdeket képviselő csoportok (érintettek) számára. Társadalmi részvételről akkor beszélhetünk, ha olyan korai fázisában van lehetősége bekapcsolódnia az állampolgároknak a közösségi döntési folyamatba, ahol a szereplők között még elképzelhető konszenzusos megoldás létrejötte. (Radácsi, 2006) Szintén Bela és társai adják azonos munkájukban a társadalmi bevonás legitimációját biztosító elméleteket. Ezek közül csak néhányat kiemelve, a demokrácia, a demokratikus gondolkodás és az erre való nevelés adja a participáció jelentőségét, ezenkívül a döntések legitimációját növeli a társadalmi konfliktusok elkerülését szolgálja, nem utolsósorban pedig erkölcsi alapon joga van az érintetteknek az igazságos eljárásokhoz. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Államreform operatív program és Elektronikus közigazgatás operatív program projektgazdái számára kiadott Útmutató a társadalmi fenntarthatóság érvényesítéséhez (2008) című dokumentumában a fejlesztések során alkalmazandó szempontok között kiemelten kezeli a jó kormányzás szempontcsoportjai közül a megegyezést szolgáló részvétel gyakorlatát. A kormányzás itt széleskörűen, vállalati, önkéntes, közösségi, helyi, nemzeti, nemzetközi szinteken értelmezett döntéshozatali és azok megvalósulási folyamata. A kormányzási eljárás sarkalatos pontja a döntésben és megvalósításában érintettek bevonása a folyamatba, mely történhet közvetlenül és közvetítőkön keresztül. A részvétel során biztosítani kell a szervezet részéről a hozzáférést és a véleménnyílvánítás lehetőségét, másik oldalon pedig szervezett közösség és civil társadalom kell fennálljon. 16

17 A részvétel a már idézett Pruzan és Thyssen tanulmánnyal összhangban a mindenki érdekeit figyelembe vevő konszenzusra törekszik. A közösségi konszenzus eléréséhez a jó kormányzásnak mediátorként kell működnie a különböző érdekek között, hogy a megoldás és elérési módja a teljes közösség érdekét szolgálja. Ehhez a széles látókörű és hosszútávban gondolkodó megközelítés szükséges, melyhez az adott közösség történeti, kulturális és szociális összefüggéseinek ismerete szolgál alapul. Általában tehát biztosítani és erősíteni kell a hozzáférést és tájékoztatást, valamint az ezen alapuló döntéshozatali részvételt mindenki számára. 17

18 3. Módszertan A kvantitatív kutatási módszerek alkalmazása a kutatott jelenség mennyiségi mérésére, számszerűsítésre ad lehetőséget szemben a kvalitatív módszerekkel, melyek inkább a minőségi aspektusokat tárják fel. Dolgozatomban interjúk alapján tártam fel a Millenáris értékeit, mely technika a kvalitatív metodológiák közé tartozik. A következőkben bemutatom a kétfajta módszertant, a kvantitatív módszereket a környezetértékelési eljárásokon keresztül prezentálva, hogy választ adjak, miért az interjútechnika módszerét alkalmaztam az adatgyűjtés során. 3.1 Kvantitatív módszerek Számorientált világunkban olyan értékek számszerűsítésére is sor kerül, melyeket hagyományosan nem mérünk pénzben. Számomra személyesen sok fejtörést okoz, miért szükséges elmagyarázni azt, ami magától értetődő, - miért kell számokban, árakban kifejezni például egy csodálatos természeti jószág értékét -, hisz az ember ránéz és számokkal nem leírható a haszon, jólét, - nevezzük inkább érzésnek -, amit ez okoz. Mégis sokszor ütközünk abba a problémába, ami ma már globális szinten is jelentkezik környezetszennyezés címén, miszerint mégsem olyan magától értetődőek ezek az értékek. Ilyen tekintetben a környezetértékelési módszerek számomra egy nyelvet képviselnek, mely lefordítja a pénz és számok nyelvére a környezetünk, természetünk értékeit Környezetértékelés A környezetértékelést kétféle módon lehet értelmezni: értékelhetjük a környezeti jószágot vagy csak az abban bekövetkező változást. A környezeti javak közgazdasági értékelése körülbelül ötvenéves múltra tekint vissza, jelentősége abban rejlik, hogy a döntéshozók számára megfelelő információt szolgáltasson a természeti javakról vagy azok változásairól. Más szóval, számukra is érthető nyelven elmagyarázható legyen azok megőrzésének fontossága, mivel a mai gondolkodásmódban annak van értéke, ami pénzben kifejezhető és az emberek hajlandóak érte fizetni. Marjainé Szerényi (2000) a környezetértékelés gyakorlati alkalmazását a következő területeken azonosítja: környezeti tudatosság fejlesztése; környezetet is érintő beruházások, projektek költséghaszon elemzése; új környezetvédelmi szabályozók kidolgozásánál azok hatáselemzése; környezetszennyezési externáliák határköltségeinek kiszámolásával megfelelő árképzés; 18

19 természeti vagyon nemzeti elszámolásban történő figyelembevétele (ún. zöld elszámolás ) Teljes gazdasági érték A környezeti javak közgazdasági érékeléséhez szükséges bevezetni a teljes gazdasági érték (total economic value) fogalmát. A közgazdasági értékelés alapja az értékelő és az értékelt jószág közötti kapcsolat, a teljes gazdasági érték pedig összesíti mindazt az értéket, amit az értékelő az adott (környezeti) jószágnak tulajdonít. Ez tehát tulajdonképpen az értékek aggregátuma, melyet értelemszerűen több értékösszetevőre lehet bontani. Két értékből, a használattal összefüggő és attól független értékekből (use and non-use values) áll össze a teljes gazdasági érték, melyek további komponensekre bonthatók. A használattal összefüggő értékösszetevő a környezeti jószág vagy erőforrás tényleges használatából fakad, mely lehet közvetlen vagy közvetett érték (direct and indirect use) a jelenlegi vagy jövőbeli használattal összefüggően. A használattal összefüggő értékek harmadik csoportja az ún. választási lehetőség értéke (option value), ez már kizárólag a jövőbeli használattal függ össze, hisz az emberek arra vonatkozó preferenciáit fejezi ki, hogy megőriznék az adott jószágot/erőforrást a jövőre nézve, annak ellenére, ha jelenleg nem is használják (Marjaién Szerényi, 2000, 2005). A használattal nem összefüggő értékösszetevők fogalma azon a feltételezésen alapul, hogy az emberek pénzben kifejezhető értéket tulajdonítanak olyan környezeti jószágnak is, akár hajlandóak fizetni érte, mely egyedülálló, nem helyettesíthető attól függetlenül, hogy maguk használják-e (Marjainé Szerényi, 2000, 2005). A használattal nem összefüggő érték három további összetevőre bontható, ezek közül egyik az ún. kvázi lehetőség értéke (quasi option value), mely azt fejezi ki, hogy egy adott erőforrás elpusztítása olyan érték elvesztéséhez vezethet, melyről jelenleg még nincs tudomásunk, de tudomány számára annak fejlődésével fontossá válhat a jövőben. Következő értékösszetevő az ún. örökségi érték (bequest value), mely a jövő generációi számára való megőrzés fontosságából fakad. A harmadik összetevő az ún. létezési érték (existence value), mely az adott erőforrás önmagában való létezéséhez való jogát jelenti. (Marjainé Szerényi, 2000, 2005). Ehhez kapcsolódóan Freeman különbséget tesz a tiszta létezési érték és az egyéb, használattól független értékek között. A tiszta létezési érték azon értékek halmaza, melyek az erőforrás megszűnésével elvesznek, az egyéb értékek, pedig továbbra is fennmaradnak ilyen esetben, de állapotukban minőségi vagy 19

20 mennyiségi változás következik be (Marjainé Szerényi, 2000, 2005.) További értékösszetevő lehet az ún. altruista emberbaráti érték (altrusitic value), melynek értelmében az egyén már azzal is törődik, hogy a jelenben élő generáció más tagjai számára is elérhető legyen az adott természeti jószág (Krajnyik, 2008). A használattól független értékek tehát nehezen megfoghatóak, kezelhetőek, a szakirodalomban is eltérő definíciókat és csoportosításokat találunk, általában elmondható azonban, hogy olyan humán értékrendbeli tényezőknek köszönhető, mint a mások fele érzett önzetlenség, a jövő generációi fele érzett felelősség és a természeti környezet megbecsülése (Marjainé Szerényi, 2005). Ahhoz pedig, hogy használattal összefüggő és attól független értékösszetevőkről tudjunk beszélni egy adott természeti erőforrás vagy jószág kapcsán, azaz használni tudjuk azt, léteznie kell egy egészséges, működő ökoszisztémának, mely biztosítja az adott erőforrást/jószágot. Ezen megközelítés alapján ezen ökoszisztémák elsődleges értéket képviselnek, és az összes fenti használattal összefüggő és nem összefüggő értékkategória csak másodlagos (Marjainé Szerényi, 2000, 2005, Krajnyik 2008) Környezetértékelési módszerek A környezetértékelési módszereket többféle szempont szerint lehet csoportosítani, ezek összegzését és az egyes módszerek felsorolás szinten történő ismertetését szeretném mutatom be Marjainé Szerényi (2005) tipológiája alapján. A költség alapján értékelő eljárások a környezeti jószágban bekövetkező változás elkerülésének vagy csökkentésének összegét fejezik ki pénzben, mivel annak megőrzése illetve helyreállítás költségként jelentkezik a társadalom számára. Azon a feltételezésen alapulnak tehát, hogy az adott erőforrás értékét az a hasznosság jelenti, amit az emberek számára nyújtanak, ez pedig a fent említett megőrzési vagy helyreállítási költségével fejezhető ki. Ez lehet az erőforrás/jószág által nyújtott szolgáltatás szintjének csökkenésével járó haszonkiesés, illetve ugyanezen szolgáltatás vagy funkció fennmaradására, illetve helyreállítására történő beruházás költsége. A feljebb bemutatott értékösszetevők ismeretében látszik, hogy a költség alapú módszerek nem vagy csak kis mértékben tudják becsülni a használattal nem összefüggő értékeket, leginkább a közvetlen és közvetett használatból fakadó értékrész kiszámítására alkalmasak. Mivel a természeti értékek becslésénél általában jelentősek a használattal nem összefüggő értékek a teljes gazdasági értéken belül, ezért a költség alapú módszerek ezekben az esetekben torz eredményeket adnak, alulbecsülik az adott jószág értékét, költség-haszon 20

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

A természeti erõforrások pénzbeli értékelése

A természeti erõforrások pénzbeli értékelése Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. február (114 129. o.) MARJAINÉ SZERÉNYI ZSUZSANNA A természeti erõforrások pénzbeli értékelése A tanulmány a természeti erõforrások és környezeti javak változásainak

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 1 Teljes gazdasági érték (TGÉ) 2 KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Pomucz Anna Boglárka Az előadás egy része Dr. Szlávik János, Csigéné Dr. Nagypál Noémi és Dr. Csete Mária előadás diáinak felhasználásával

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

Értékteremtés műemléki fejlesztéssel a Bécsi Corner irodaház példáján. Esettanulmány

Értékteremtés műemléki fejlesztéssel a Bécsi Corner irodaház példáján. Esettanulmány Értékteremtés műemléki fejlesztéssel a Bécsi Corner irodaház példáján Esettanulmány Előadó: Dr. Hajnal István, FRICS Elérhetőség: hajnal.istvan@biggeorges-nv.hu Vázlat Bevezetés A közjó mérésének problémája:

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY A konferenciát 2013. október 13-án, Budapesten a Normafánál a Hotel-Agro Konferenciaközpontban, abból a célból hívták össze

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám

Lobbizás, kormányzati kapcsolatok. Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám Lobbizás, kormányzati kapcsolatok Zsigmond Király Főiskola 2004./2005. I. félév Kégler Ádám A lobbizás módszertana Minden ügy annyit ér, ahogyan azt érvényesítik (Moliére) A lobbizás klasszikus értelemben

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I.

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. I. Hogyan tekintsek a változásokra? Alkalmazkodás a változásokhoz Internetes tanfolyam Készítette: Szűcs Tamás manager coach, üzleti vezetők trénere

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR Melyik tréningcéget válasszam? Avagy mi a helyes koncepcionális megközelítés egy fejlesztésnél?!

Részletesebben

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában

Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Folyamatmenedzsment módszerek a projekt menedzsment eszköztárában Kisbej András vezető tanácsadó 2007. április 5. Projektszerű működés és a funkcionális szervezeti működés szabályozása nem egyen szilárdságú

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

KRAJNYIK ZSOLT. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával

KRAJNYIK ZSOLT. Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával KRAJNYIK ZSOLT Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Témavezető: Marjainé Dr.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben