A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata"

Átírás

1 A közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata Tartalomjegyzék 1. A civil szféra szerepe A civil szféra fogalma és jellemzői Civil szervezetek Civil szervezet mint gyűjtőfogalom Civil szervezetek jellemzői és meghatározásuk A civil szervezet kifejezés szinonimái Civil szektor és civil társadalom A civil szektor és a civil társadalom fogalma A civil szektor társadalmi szerepe Kérdések, feladatok A civil szervezetek formái, típusai és tevékenységei Civil szervezetek formái és tevékenységei A tevékenységek csoportosítása A civil szféra szerepe és jelentősége A harmadik szektor jellemzői A civil szektor szerepei és funkciói Társadalmi jellegű szerepek és funkciók Gazdasági jellegű szerepek és funkciók Társadalmi és gazdasági jellegű szerepek és funkciók Kérdések, feladatok A civil szféra szerepének változásai Önkéntes szektor a középkorban Polgári önszerveződések a reformkorban A jogi szabályozás megjelenése és hatásai Kérdések, feladatok Jogszabályi háttér és hatása A jogszabályi háttér megszületése A jogszabályi változások hatásai Kérdések, feladatok A civil szféra és a közigazgatás együttműködése Az együttműködések jelentősége Növekvő szerepvállalás Növekvő elvárások Kérdések, feladatok Az együttműködés formái Az együttműködés területei és formái A szereplők közötti kapcsolatrendszer A feladat-kihelyezés előnyei és hátrányai Kérdések, feladatok... 11

2 2.3 Mintaértékű programok Magyar Norma Szent Cirill és Method Alapítvány Örkényi távmunkaház Mintaértékű programok jelentősége Kérdések, feladatok A sikeres együttműködés feltételei Felek partneri viszonya Elvárások teljesítése Kölcsönös előnyök A másik szervezet megismerése Kérdések, feladatok További feladatok Általános problémák és kezelésük Kormányzati intézkedések a problémák megoldására Kérdések, feladatok A civil-kormányzati együttműködés intézményei Az intézmények célja Országgyűlés Civil Irodája Nemzeti Civil Alapprogram Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata Civiliáda Kérdések, feladatok Felhasznált irodalom... 19

3 1. A civil szféra szerepe 1.1 A civil szféra fogalma és jellemzői Civil szervezetek Civil szervezet mint gyűjtőfogalom Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Persze nem csak arról van szó, hogy az utcákon, újságokban, hirdetésekben lépten-nyomon az adónk 1%-át kérő felhívásokkal találkozunk. Ha jobban megnézzük, alapítványok segítik gyermekeink iskoláját, a kórházak életmentő műszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink életét, szerveznek közös túrákat, nyugdíjas klubbot, táborokat a szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a község járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. Lehet neves intézmény, vagy egyszerűen a község barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó. Akkor tehát, mit is nevezünk civil szervezetnek? Nem egyszerű a kérdés, mivel többféle értelemben is használatos: időnként a civil társadalom képviseletében fellépő szervezeteket általában, máskor pedig csupán az önkéntes alapon működő szervezeteket értik alatta Civil szervezetek jellemzői és meghatározásuk A civil szervezetek legfontosabb jellemzői: - az intézményesültség - a függetlenség - a profitszétosztás tilalma - az önkormányzatiság és - az önkéntesség. Hivatalos meghatározás szerint: civil szervezetek a évi L. törvény 14. -a alapján az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján alapított, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezetek, szövetségek a pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, biztosító egyesületek és egyházak kivételével - valamint az évi IV. törvény alapján létrejött jogi személyiséggel rendelkező alapítványok (a közalapítványok kivételével) A civil szervezet kifejezés szinonimái A civil szervezetek szinonimájaként használatos a nonprofit szervezetek kifejezés, amely azon társadalmi és gazdasági szervezeteket jelenti, amelyek nem államiak, nem profitorientáltak, és amelyeket bizonyos fokú intézményesültség, önkéntesség és a közjó szolgálata jellemez, 2 Hasonló értelemben használt a nem-kormányzati szervezetek kifejezés is, amely az Európai Uniótól átvett angol non-govermental organization (rövidítve: ngo) magyar megfelelője. (A szakirodalomban a nonprofit szervezetek kifejezés a 1 Kelemen: A civil szektor Magyarországon In: Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika 3. old Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 11. old. 1.

4 legelterjedtebb, azonban a dolgozat címére való tekintettel jelen tanulmány a civil szervezetek elnevezést használja.) Civil szektor és civil társadalom A civil szektor és a civil társadalom fogalma Tágabb jelentéssel bír a civil szektor, amely alatt a nonprofit és más nem-kormányzati szervezeteket értjük, intézményi formájuktól függetlenül. Idetartozó fogalom még a civil társadalom, amely a három közül a legtágabb jelentésű. A civil szektor tagjain kívül a társadalom valamennyi tagját ideértjük, akik bármilyen közösségi tevékenységben részt vesznek, önszerveződő módon, állami, politikai tevékenységtől független, autonóm, intézményesült vagy nem formális szervezeteket hoznak létre, és többnyire önkéntes munkával működtetik azokat. Legfontosabb feladata a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés A civil szektor társadalmi szerepe A civil szféra különböző elnevezései ugyan más-más sajátosságot emelnek ki, de mindezek együttesen határozzák meg a szektor jelentőségét, társadalmi szerepét: - civil szervezetek: az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza; - nonprofit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövő autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza. - nem-kormányzati szervezet - NGO (non-governmental organization), az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos; - civil szektor - harmadik szektor: a civil szervezetek, szerveződések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza; - civil társadalom: a társadalmi önszerveződések, az önkéntesség, a társadalmiközösségi kezdeményezések jelentőségét emeli ki; Kérdések, feladatok Melyek a civil szervezetek legfontosabb jellemzői? Magyarázza meg, mit jelentenek a fogalmak! Milyen szinonim kifejezései használatosak a nonprofit szervezetnek? Milyen sajátosságokat hangsúlyoznak a különböző kifejezések? 1.2 A civil szervezetek formái, típusai és tevékenységei Civil szervezetek formái és tevékenységei A civil szektort a szervezetek formai sokfélesége jellemzi. A szektor intézményei az alábbiak: 2.

5 alapítványok, közalapítványok, egyesületek, szövetségek, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, köztestületek, klubok, körök, önsegélyző csoportok, tömegszervezetek, közhasznú társaságok. A szervezetek formai gazdagsághoz a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Működési területeik - többek között - a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a jogvédelmen és a polgárvédelmen keresztül a már hagyományosnak számító szabadidős és sport, illetve oktatási, kulturális, szociális területekig terjedtek ben az alapítványok 60%-a három: az oktatási (32%) a szociális (15%) és a kulturális (13%) területeken tevékenykedett, A társas civil szervezetek 26%-a szabadidős, 18%-a pedig a sport területén dolgozott. A következő legnépesebb csoportot az érdekképviseletek jelentették A tevékenységek csoportosítása A civil szervezetek tevékenységeinek csoportosítására több rendezési elv is született. Az egyik ilyen nemzetközileg elfogadott felosztás a Nonprofit Szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICNPO), a másik általánosan használt rendszerezés a civil szervezetek domináns tevékenységeit, illetve elsődleges funkcióikat veszi alapul. Érdemes megemlíteni egy harmadik elvet is, amelyben talán jobban kifejeződnek a civil szervezetek mai szerepei. Ez a tipizálás funkcionális megközelítésben öt dimenzió mentén 7 szervezettípust határoz meg, egy teljesen új szempontú, az eddigieknél komplexebb osztályozási rendszer felállításával. Tevékenységek csoportosítási módjai (tevekenysegek_csoportositasa.doc) 1.3 A civil szféra szerepe és jelentősége A harmadik szektor jellemzői A hagyományos meghatározás szerint a gazdaság két szektorból áll: a piaci és az állami szektorból. Napjainkban azonban már háromszektorú gazdaságról beszélünk, ahol a korábbi két szektor (a kormányzati és a piaci) közé ékelődve helyet követel magának egy harmadik szektor, a civil szféra. A másik két szektortól elsősorban 1. a profitszétosztás tilalma 2. a működési autonómia és 3. az intézményesültség különbözteti meg. A lehatárolást jelentő három legfontosabb kritérium már sokat megmutat a szektor szerepéből. Legszembetűnőbb talán az a kiegyensúlyozó szerep, amelyet a másik két szektor között betölt, s nem is annyira gazdasági, mint inkább társadalmi szereplőként. Bár az egyes szervezetek tevékenységeikkel általában egy adott csoport hétköznapi igényeit szolgálják ki, összességükben mégis jelentős társadalmi-gazdasági funkciót töltenek be KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben; - In: Statisztikai tükör 2007/15. 3.

6 1.3.2 A civil szektor szerepei és funkciói A szektor korábban bemutatott jellemzői alapján az alábbi főbb szerepek rajzolódnak ki: - a közszféra és a magánszféra közötti közvetítés, - a társadalmi kontroll biztosítása, - társadalmi, szakmai csoportosulások érdekképviselete, - a társadalom önszerveződési igényeinek kielégítése, a közjó szolgálata. Kuti Éva 4 a fenti szerepek részletesebb kifejtését adja, amely szerint az több szerep és funkció különböztethető meg Társadalmi jellegű szerepek és funkciók - a civil szervezetek, mint a civil társadalom intézményei Jogrendszer által intézményesített civil kezdeményezések és szerveződések változatos formái, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az állam és polgárai között, ami által fontos társadalmi feladatot látnak el. Így társadalmi szükségletek kielégítésének eszközei, kezelői; állampolgári viselkedésre ösztönöznek, védelmezik az állampolgárok nyelvi, kulturális, etnikai identitástudatát, szolgáltatásai alternatívát jelentenek az állami közfeladat ellátással szemben, kontroll mechanizmusokat hoznak létre - a civil szervezetek, mint a társadalompolitika formálói a döntéshozók befolyásolása; általában nem nyílt lobbizással, hanem az alternatív befolyásolási módszerek sorával. Ilyen technikák a kikényszerítési stratégiája, a kezdeményező jellegű nyílt érdekérvényesítés, a védekező jellegű nyílt érdekérvényesítés, és a beépülés stratégiája Gazdasági jellegű szerepek és funkciók - a jövedelem-újraelosztásban játszott szerepük (jótékonyság és redisztribúció) A civil szervezetek által bonyolult újraelosztási folyamat megy végbe. Támogatók és támogatottak is egyben. Az állami, uniós és magántámogatások kedvezményezettjei, és a rászoruló magánszemélyek, esetleg intézmények támogatói. Ebben a folyamatban két terület: a szociális és az oktatás képvisel nagyobb jelentőséget, de vállalatok főként foglalkoztatási vagy kulturális célú támogatása is gyakori Társadalmi és gazdasági jellegű szerepek és funkciók - a társadalomlélektani szerepük az állampolgárok társadalmi szükségleteinek kielégítése, öntevékenység, jótékonyság, ellenszolgáltatás nélkül végzett Kuti: Hívjuk talán nonprofitnak 93. old. 4.

7 munkában való kifejeződése; a társadalom perifériájára szorult, elmagányosodott emberek elérése és társadalmi reintegrációja. A civil szféra jelentősége tehát gazdasági és társadalmi szerepvállalásában mutatkozik meg. Nélkülük fontos társadalmi funkciók maradnának betöltetlenül, amelyek pedig a társadalom demokratikus működését, valamint a lakosság önszerveződési igényeinek kielégítését biztosítják. Emellett a szektor munkahelyteremtő szerepe, illetve egyre növekvő gazdasági súlya sem elhanyagolható. Ajánlott link: Kérdések, feladatok Miért nevezzük a civil szférát harmadik szektornak? Milyen társadalmi és gazdasági szerepeket töltenek be a civil szervezetek? Miben ragadható meg a civil szektor jelentősége? A civil szféra szerepének változásai Önkéntes szektor a középkorban Az önkéntes szektor társadalmi szerepének változását vizsgálva az egyértelműen megállapítható, hogy a történelem folyamán mindvégig jelentős szerepet töltött be a társadalomszervezésben. Nyomon követhető társadalmi szerepvállalása az államalapítástól kezdődően a legutóbbi időkig. I. István király törvényeiben adományaival együtt a szegények ápolásának, segítésének kötelezettségét is az egyházakra bízza. Ettől kezdve az egyházak a királyi, nemesi adományok felhasználásával létrehozzák szociális jellegű intézményeiket: ispotályokat, árvaházakat. A polgárság megjelenésével a központi (királyi) hatalom egyre nagyobb mértékben támaszkodik az erősödő polgárságra az egyház megnövekedett politikai befolyásával, vagy a gyakran szembeforduló földesurakkal szemben. Ugyanakkor a polgárság is biztosabbnak látta, ha a közcélú adományait nem a szociális intézményeket fenntartó egyházra, hanem a városok tekintélyes polgáraira, vagy a magisztrátusra bízza. Így alakultak ki a polgári alapítványok, majd a kézművesek önsegélyező egyesületei, amelyek már jelentős társadalmi feladatot látnak el Polgári önszerveződések a reformkorban A reformkorban a polgári önszerveződések társadalmi szerepe tovább növekszik, és a kulturális és szociális közcélú szerepvállalással együtt politikai szerepük is felerősödik. Magyarország sajátos helyzetéből kifolyólag a társadalmi kontroll funkció az idegen hatalommal szembeni autonóm törekvésekben jelentkezett. Az iparosodás meghozta a szakmai szervezetek: önsegélyező, érdekképviseleti egyesületek kialakulását, amelyek jelentős társadalmi aktivitással, szervezőerővel bírtak, így komoly társadalmi kontrollt is jelentettek a mindenkori hatalom számára. A magánadományokból táplálkozó alapítványok támogató, finanszírozó szerepükkel megmaradtak a kulturális, 5.

8 oktatási és szociális közfeladatok ellátásánál, így esetükben korán kialakulhatott az állami szervekkel való együttműködés A jogi szabályozás megjelenése és hatásai A XVIII. századtól megjelenő jogi szabályozás a társadalmi önszerveződések szabályozására, működési kereteik meghatározására, és ezzel az együttműködés, vagy éppen az ellenőrzés lehetőségének megteremtésére törekedett. A jogi keretek hol segítették, hol akadályozták a civil szféra működését. Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltást követően felerősödött az igény a civil szervezetek állami közfeladatok ellátásába való bevonására. Az ezt követő időszak három egymástól jól elválasztható szakasza figyelhető meg. Az ig terjedő időszak a civil szervezet újjászületésének ideje, amely a szervezetek száma előbb gyors, majd kissé lassuló növekedésével jellemezhető. A következő években egy letisztulási folyamat indult meg. A szervezetek gyarapodásának üteme lecsökkent, és inkább a szervezetek belső életében, tevékenységeik és bevételeik szerkezetében következett be átalakulás. Ezzel együtt a civil szervezetek minden korábbinál nagyobb mértékű társadalmi elfogadottsága következett be tól ismét egy új szakasz körvonalai kezdenek kirajzolódni: a szektor polarizálódása. Egyfelől a kisebb erőforrásokkal rendelkező autonóm kezdeményezésekből kialakuló szervezetek, másfelől a kormányzat közelében kialakult jelentős forrásokkal rendelkező közhasznú intézmények jellemzik. Ezt a kettős szerkezetet valószínűleg tovább módosítja majd a évi törvény hatása, amelynek nyomán megjelennek a nonprofit gazdasági társaságok, mint gazdaság közeli nonprofit szolgáltató intézmények. A civil szféra kialakulásának történelmi háttere (civil_szfera_tortenelmi_hattere.doc) Kérdések, feladatok Hogyan gyarapodtak a történelem folyamán a civil szervezetek által ellátott feladatok? Milyen csomópontok figyelhetők meg a civil szervezetek fejlődésében? A magyar történelem mely időszakaiban volt különös jelentősége a civil szerveződések munkájának? 1.4 Jogszabályi háttér és hatása A jogszabályi háttér megszületése 1980-as évek végétől tudatos törekvés indult a civil szektor megerősítésére. EU mintára jogszabályok sora született a működési keretek megteremtésére. A szabályozás célja az volt, hogy a civil szervezetek bevonhatók legyenek a közfeladatok ellátásába (főként a szociális, az oktatási és a kulturális területeken), valamint képesek legyenek az érdekképviselet, illetve a társadalmi kontroll gyakorlására. Az évi II. törvény, az egyesülési jogról, és a hozzákapcsolódó szabályozások az adózásról, a szervezetek alapításáról, működéséről, majd az CLVI. törvény, a 6.

9 közhasznú szervezetekről, továbbá a évi L. törvény, a Nemzeti Civil Alapprogramról, nagymértékben segítették a szektor számbeli és minőségi megerősödését. A jogszabályi háttér megteremtette a civil szervezetek működésének feltételeit: finanszírozásuk lehetőségeit, gazdálkodásuk szabályrendszerét, és ezzel az állami feladatokban való szerepvállalás lehetőségeit. Az ekkor hozott jogszabályokban megfigyelhető a hangsúly eltolódása, amely a kezdeti működési kereteket lefektető szabályozásról, az együttműködési lehetőségek kereteinek, illetve a közfeladatok átvállalása lehetőségeinek megteremtésére helyeződött át. Az 1997-től születő jogszabályok olyan forrásokat nyitottak meg a civil szervezetek előtt, amelyek a szektor jelentős megerősödéséhez vezettek. Ezzel pedig a közfeladatok átvállalása előtt is újabb lehetőségek nyíltak meg. A kormány 2003-ban megjelent civil stratégiája már kifejezetten épít a civil szervezetek szerepvállalására mind a döntéshozatal folyamataiban, mind a közfeladatok ellátásában. (Lásd: A nonprofit szektor jogi szabályozásának változásai, valamint A civilnonprofit szervezeteket is érintő, egyes ágazati törvények áttekintése.) A nonprofit szektor jogi szabályozásának változásai, (jogi_szabalyozas_valtozasai.doc) A civil-nonprofit szervezeteket is érintő, egyes ágazati törvények áttekintése (agazati_torvenyek_attekintese.doc) A jogszabályi változások hatásai A kormány ösztönző intézkedéseinek hatására jelentősen megnőtt a civil szervezetek száma. A KSH adatai (Statisztikai tükör 2007/15. száma az alábbi linken l: szerint és között közel megduplázódott, és ez a tendencia 1992-ig változatlan is maradt. Ekkor a szigorodó adójogszabályok hatására némileg lelassult, majd egy rövid stagnálás után ismét növekedésnek indult. Az közötti időszakra vonatkozóan a szervezetek számában 63 %-os, a bevételek reálértékében pedig 76%-os emelkedés figyelhető meg ben már civil szervezet működött Magyarországon. Az alapítási lázban nem elhanyagolható szerepe volt az uniós támogatási források megnyílásának. A megváltozott pénzügyi szabályozás, valamint az állami és más támogatási források elérhetősége jelentősen átrendezte a civil szervezetek bevételi lehetőségeit. Az állami finanszírozás és az alaptevékenységekből származó bevételek aránya megnőtt, míg az adományok és egyéb gazdasági tevékenységekből származók lényegesen lecsökkentek ben a teljes szektor bevételeinek 10%-a, 2000-ben 28%-a, 2005-ben pedig már több mint 40%-a származott állami vagy önkormányzati költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 22%-ról 16%-ra, majd 2005-re 13%-ra csökkent. A bevételek területi eloszlása a vidék-főváros megoszlás tekintetében egyre javuló tendenciát mutat, de még 2005-ben is magas, 62%-nyi a fővárosi koncentráció. A szervezeti formák szerinti növekedést vizsgálva, a leggyorsabb növekedés a közhasznú szervezeteknél figyelhető meg. A bevételi lehetőségek átrendeződésének hatása a civil szervezetek tevékenységi körének megváltozásában is megmutatkozott. Kismértékben emelkedett az oktatási, kutatási, és az egészségügyi, továbbá a szociális tevékenység aránya. Ugyanakkor főtevékenységként megmaradt a szabadidős és sport tevékenységek elsősége, jelezve, hogy a civil szervezetek elsősorban továbbra is az egyéni közösségi igények kiszolgálását végzik től már érzékelhetően erősödött a szektor szolgáltató szerepe, ami a gazdálkodási mutatóik javulásában is 7.

10 megmutatkozott. Ezzel együtt növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma: és között a két és félszeresére nőtt ben a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma már fő volt. 5 Az 1990 után elindult fejlődés hatására jelentősen megnőtt a szektor gazdasági súlya Kérdések, feladatok Melyek a civil szervezetek működését szabályozó legfontosabb törvények? Milyen hatással volt a civil szférára az 1990-es években megkezdődött szabályozási folyamat? Milyen hatásuk volt az ekkor született jogszabályoknak? Hogyan és miért változott meg a szektor bevételeinek összetétele? 2. A civil szféra és a közigazgatás együttműködése 2.1 Az együttműködések jelentősége Növekvő szerepvállalás A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítő szerepet töltöttek be a civil szervezetek. Az 1990-es évektől azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnőtt. Feladataik egyre nagyobb súllyal számítottak, amit a közigazgatási szervekkel való szerződéses kapcsolataik növekedése is jelez ben már 1050 szerződéses kapcsolattal rendelkeztek, amelyek tevékenységi terület szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja. A nonprofit szervezetekkel közfeladat átadására kötött szerződéses viszonyok száma tevékenységi terület szerint Forrás: Az önkormányzatok A hivatkozott adatok a KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2005-ben című (megjelent a Statisztikai tükör 2007/15. számában) kiadványából és Kelemen Eszter: A civil szektor (megjelent: Kovách: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika Magyarországon kiadványban) című művekből származnak. 6 Nárai: Esély 2005/ old. 8.

11 2.1.2 Növekvő elvárások Az 1990-es évek óta megjelenő elvárások sokfélék és időnként egymásnak ellentmondóak voltak, amelyek csak fokozták a civil szektor problémáit. Egyrészt uniós minták alapján azt várták, hogy a civil szervezetek bevonásával a közfeladatok ellátása hatékonyabb lesz, az intézmények szolgáltatásaiban minőségi javulás következik be, mivel azok ügyfélorientált, a tényleges igényeket kielégítő szolgáltatásokkal egészülhetnek ki. Továbbá az újonnan megjelenő társadalmi szükségletek - mint a környezetvédelem, adott csoportok jogvédelme, a munkanélküliség vagy a hajléktalanok megjelenése - kezelésére is megoldást jelentenek. Másrészt tartottak a szakszerűség romlásától, a civil szervezetek szakmai és pénzügyi megbízhatatlanságától. Részben nem is alaptalanul, hiszen alig voltak olyan erős, komoly anyagi, szakmai háttérrel rendelkező szervezetek, amelyek képesek lettek volna a költségvetési intézmények feladatainak átvállalására. Ami azt jelentette, hogy a feladatokkal az ellátásukhoz szükséges forrásokat is át kell adni. A civil szféra szerepvállalásának jelentőségét tehát nem a pénzügyi hatékonyság adja. Sokkal inkább a szektor rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege, valamint a kormányzati feladatok racionalizálásának, kiszervezésének lehetősége a közösségi erőforrások mozgósításával. Továbbá nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kormányzat és a civil szféra együttműködése a demokrácia működésének fontos feltétele Kérdések, feladatok Miben látja a civil szféra és a közigazgatás együttműködésének jelentőségét? 2.2 Az együttműködés formái Az együttműködés területei és formái A civil szervezetek és a kormányzat között számos területen és formában jönnek létre együttműködések. Vonatkozhatnak egy konkrét ügyre, programra, rendezvényre, de kiterjedhetnek több évre szóló szerződéses kapcsolatokra is. A kapcsolatok általában az alábbi területeken és formákban jönnek létre: társadalmi részvétel, társadalmi kontroll érdekérvényesítés, döntések befolyásolása; eszközei: tárgyalás, véleményezés, egyeztetés, állásfoglalás, ajánlás, együtt-döntés, megállapodás, a döntés részleges átengedése; célja a kormányzati döntések széles körű támogatottságának biztosítása; támogató szerep a közfeladatok ellátásában oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények működésének, programjainak támogatása, önkéntes munka a támogatottak javára; közös programok, pályázatok, információcsere megvalósítása - közvetlen információ a társadalom adott csoportjai helyzetéről, rugalmas reagálás, innovatív megoldások, hatékony információ közvetítés; a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználása; szerződéses kapcsolatok, kormányzati feladatok kihelyezése közszolgáltatások biztosítására, állami támogatások elosztására, hatósági feladatok ellátására; gyakoriak 9.

12 a kormányzat által alapított nonprofit szervezetek, mint a kht-k, közalapítványok, köztestületek; állami támogatások formái: normatív finanszírozás (fejkvóta), feladat- vagy működés-finanszírozás (pályázatok); jogi és gazdasági szabályozás együttműködés a civil szektort érintő intézkedések előzetes és utólagos hatáselemzésében, rendszerszerű működési szabályozás kialakításában. Az együttműködések irányultságukat tekintve is sokfélék lehetnek. Bármelyik fél lehet kezdeményező vagy mellékszereplő, támogató vagy kedvezményezett, az információ szolgáltatója vagy kérője A szereplők közötti kapcsolatrendszer A szereplők közötti kapcsolatrendszert és irányait az alábbi ábra mutatja be. 7 A kapcsolatok rendszerint kölcsönös előnyöket biztosítanak a felek számára, de a gyakorlatban ezek nem mindig érvényesülnek. Előfordul, hogy a rövid és a hosszú távú érdekek nem esnek egybe, ami a szervezetek közötti súrlódásokhoz vezet. Leggyakrabban a közfeladatok átvétele és az érdekképviselet (a döntés-előkészítés és ellenőrzés) kapcsán alakulnak ki konfliktusok. A közfeladatok szerződéses viszonyban való átadása egyaránt segíti mindkét fél érdekeit. Ma a leginkább szabályozott formát a közhasznú szerződés jelenti ben 632 önkormányzatnak 1050 szerződése volt. Az együttműködések leggyakrabban a település- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátások terén jöttek létre ben az e területen létesített szerződéses kapcsolatok aránya 25% volt Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 20. old Nárai: Esély 2005/ old. 10.

13 2.2.3 A feladat-kihelyezés előnyei és hátrányai A feladat-kihelyezésekkel járó előnyöket és hátrányokat az alábbi táblázat foglalja össze. 9 A számtalan nehézség ellenére a két szféra együttműködésére mind társadalmi, mind gazdasági szempontból szükség van. Az együttműködések nagy előnye, hogy lehetőséget adnak egymás erősségeinek kiaknázására, és az elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználására. A szerzett tapasztalatok egy tanulási folyamatot jelentenek, amely a további programok megvalósítását segíti Kérdések, feladatok Mire terjedhetnek ki az együttműködések? Milyen formákban nyilvánulhatnak meg a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatai? Mondjon minden típusra egy-egy példát a saját tapasztalatai alapján! 2.3 Mintaértékű programok Magyar Norma A civil szervezetek és a közigazgatás együttműködésében számos program valósult meg az utóbbi közel húsz évben. Felsorolásuk reménytelen vállalkozás lenne. Néhány ötletszerűen kiragadott jó gyakorlat bemutatásán keresztül azonban célszerű rámutatni arra, hogy milyen jelentősége van a két szektor együttműködésének, továbbá, hogy milyen jelentős eredmények születnek a közös programok során. Rögtön egy történeti modell bemutatásával kezdem: az 1930 körül kialakított Egri Norma, majd később Magyar Norma néven ismertté vált szociálpolitikai modellel. Amellett, hogy az első mintaértékű civil-kormányzati együttműködés, jól példázza, a város különböző Baranyi és társai: Mit érdemes tudni?, 26. old. 11.

14 intézményeinek sikeres összefogását egy ügy érdekében. Továbbá az sem véletlen, hogy az első modell éppen szociális területen (a szegénység kezelésére) jött létre. Tanulságos még, hogy az akkori méltatók és kritizálók érvei nagyon hasonlítanak a napjainkban megvalósuló közös programok mellett vagy ellen érvelőkkel. Úgy tűnik, ez a vita nyolcvan éve nem tudott dűlőre jutni. Magyar Norma (Magyar Norma.doc) Szent Cirill és Method Alapítvány A szociális területen megvalósuló együttműködés egy mai példája a győri önkormányzat és a Szent Cirill és Method Alapítvány programja, pontosabban programjai. A több mint tízéves együttműködés talán nem mondható általánosnak, és az Alapítvány is nagyobb és szervezettebb, mint a hazai civil szervezetek legtöbbje, mégis tipikus lehet az az út, amelyet ezalatt az idő alatt végigjárt. Mintaértékű az önkormányzat törekvése a civil szervezetek munkájának elismerésére, a közös programok kialakítására. Továbbá az Alapítvány rugalmassága, innovációs képessége, amellyel a környezet változásaira, az újabb és újabb igények megjelenésére reagált. Cirill és Method Alapítvány (Cirill_Method_Alapitvany.doc) Az Alapítvány jelentős utat tett meg az évi alapítás óta. A százezer forinttal alapított kis szervezet, 2005-ben már 50 milliós költségvetéssel gazdálkodott, 21 főállású és 6 részmunkaidős alkalmazottal, valamint 1-20 önkéntes segítővel. Programjaik révén pontosan ismerték célcsoportjaik helyzetét, így munkájuk során célzottan tudtak az adott problémára reagálni. Eredményeikben fontos szerepet játszott az a stratégia, amellyel mindig a szociális szolgáltatások hiányterületeit vették célba. Ennek köszönhetően tevékenységeiket versenytársak nélkül, egyedüli szolgáltatóként kínálták. Bevételeik túlnyomó többségét költségvetési normatív (40%) és nem normatív önkormányzati támogatás (35%) biztosítja. Működésük meghatározó elemei a pályázatok, amelyek a fejlesztések, beruházások mozgatórugói és forrásai is egyben. Anyagi helyzetük így lényegesen jobb, mint a civil szervezeteké általában, de ennek hátterében az áll, hogy folyamatosan fejlődnek, kihasználják a kínálkozó, és a programjaikhoz is illeszkedő lehetőségeket, illetve képesek az önálló forrásteremtésre Örkényi távmunkaház A harmadikként idézett mintaértékű program: az örkényi távmunkaház létrehozása (http://hirek.prim.hu/cikk/63871/;), amely a Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) és az örkényi önkormányzat összefogásából született. Szerencsésen találkozott az MTMSZ szakmai kompetenciája, és az önkormányzat akarata a helyi lakosság foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére. Az MTMSZ a kialakításhoz szükséges szakértelmet, az önkormányzat az ingatlant adta, a munkák pénzügyi fedezetét pedig pályázati támogatás biztosította. Az együttműködés eredményeképpen megvalósult távmunkaház 22 helyi lakos számára biztosít távmunkahelyet. Nemcsak a munkahelyek rendelkezésre bocsátásával, hanem a tényleges foglalkoztatás biztosításával. Ugyanis a munkakörnyezet kialakítása után szinte azonnal jelentkezett munkáltató, aki szívesen vállalta a munkavállalók foglalkoztatását. 12.

15 A program nem valósulhatott volna meg az örkényi polgármester és az MTMSZ menedzser szellemű vezetői és az őket segítő munkatársak szakmai rátermettsége nélkül. A polgármestert dicséri, hogy meglátta a távmunkában rejlő lehetőséget, és mindvégig lelkesen vett részt a lebonyolításban és a modellt népszerűsítő marketing munkákban. A projekttervezési és a Interreg pályázat benyújtásához szükséges ismeretek nélkül esélyük sem lett volna az anyagi források előteremtéséhez. Összefogásukkal viszont a kisvárosban jelentősnek számító, 22 főt foglalkoztató munkahelyet hoztak létre, és készítették föl a lakosokat a nálunk még újnak számító távmunka-végzésre. A program sikerét jelzi, hogy az átadás óta több önkormányzat kereste meg az MTMSZ-t, hogy ehhez hasonló programot bonyolítsanak le. Így ez az együttműködési program több szempontból is modellt jelent: mind a foglalkoztatási gondokkal küzdő önkormányzatok, mind azoknak a civil szervezeteknek a számára, akik nem állnak híján tenniakarásnak és az ahhoz szükséges szakértelemnek, de nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy önálló programokat valósítsanak meg Mintaértékű programok jelentősége A sor még hosszan folytatható volna akár oktatási, kulturális, munkaerő-piaci, szabadidős vagy más területeken megvalósult programokkal. Az együttműködések jelentősége, fontosabb feltételei azonban a bemutatott programokban is megragadhatók, bármely időben és területeken is jöttek létre Kérdések, feladatok Ön szerint miben számít példaértékűnek még ma is a Magyar Norma? Miben tudná összefoglalni a bemutatott három minta tanulságait? Melyek azok a vonások, amelyeket saját szervezetére is jellemzőnek tart? Melyek azok a tanulságok, amelyeket saját szervezete munkájában is kamatoztatni tud? 2.4 A sikeres együttműködés feltételei Felek partneri viszonya A civil-kormányzati programok során számtalan tapasztalat szerezhető. A legszembetűnőbb talán, hogy a felek partneri viszonya nélkül nincs együttműködés. A kormányzati szereplők csak hiteles, a helyi közösség bizalmát élvező szervezettel létesítenek kapcsolatot. Érdekük, hogy partnerük stabil háttérrel: megfelelő anyagi, szakmai, és tárgyi feltételekkel rendelkezzen a program megvalósításához. Ezért, ha megvan a bizalom és a korrekt együttműködés lehetősége, közösen törekszenek a szükséges anyagi eszközök megteremtésére, például pályázati források bevonásával. A legfontosabb szempont a kormányzati szereplők számára, hogy a civil szervezet pénzügyi és szakmai szempontból egyaránt tudjon garanciákat nyújtani a szolgáltatás működtetéséhez. 13.

16 2.4.2 Elvárások teljesítése A civil szervezeteknek pedig képesnek kell lenniük az elvárások teljesítésére. A kapcsolatokban valódi partnernek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy szervezett háttérrel, megfelelő szakmai kompetenciákkal és rendezett anyagi körülményekkel kell bírniuk. Mindezek megteremtéséhez nemcsak a tevékenységük megkövetelte szakértelemmel kell rendelkezniük, hanem gazdálkodási és menedzsment ismeretekkel is. A másik fontos feladat: a forrásteremtés. Szponzorációs és pályázási ismeretek, az elnyert támogatások lebonyolításához szükséges alapvető projektmenedzsment ismeretek nélkül a civil szervezetek sem működhetnek eredményesen Kölcsönös előnyök A bemutatott programok jól reprezentálják, hogy a kapcsolatok mindig a kölcsönös előnyök reményében jönnek létre. Minden hivatalos szerv küzd a saját szervezete nehézkességével, szakember és forráshiánnyal. A civil szervezetek (rugalmassága, kezdeményezőképessége, az adott közösség ismerete és bizalma) megoldást jelenthetnek számukra. Különösen, hogy a társadalmi szereplő bevonásával intézkedéseik elfogadottsága is nő. A civil szervezetek elsősorban anyagi biztonságot keresnek a kormányzattal való együttműködésben. Emellett a biztos feladat a közösség megbecsülését is jelenti számukra A másik szervezet megismerése A kormányzati szervekkel létesített közös programok még rengeteg gyermekbetegséggel küzdenek. Mindegyik fél tudja, hogy egyedül nem, vagy kevesebb eredménnyel tudná ellátni feladatait. Úgy tűnik azonban, hogy időnként irreális elvárásokat támasztanak a másik féllel szemben, amelyeknek azok nem mindig tudnak megfelelni. Mindezek talán elkerülhetőek lennének, ha mindkét fél alaposabban megismerné a másik munkáját, egymás szervezeteinek működési mechanizmusait, és számításba vennék egymás érdekeit. A nem kevés probléma ellenére az együttműködések többé-kevésbé sikeresek. Az így megvalósult programok nagy része létre sem jött volna az összefogás nélkül. Továbbá az is megfigyelhető, hogy az együttműködés nem csupán gazdaságossági kérdés, hanem az adott közösség demokratikus működésének alapvető feltétele Kérdések, feladatok Miben látja a közigazgatási szereplők legfőbb problémát? Milyen területeken fejlesztené saját szervezetét? 2.5 További feladatok Általános problémák és kezelésük A civil és a közigazgatási szervezetek kapcsolatai sokat fejlődtek az utóbbi években. Ugyanakkor, éppen az együttműködési programok kapcsán kerülnek elő a még megoldásra 14.

17 váró problémák, feladatok. Az általánosan megfigyelhető problémákat és a velük kapcsolatban felmerülő feladatokat foglalja össze a következő táblázat: szereplő probléma feladat kezelése Civil szervezet közigazgatás a szervezetei keretek fejlesztéséhez és a programok lebonyolításához szükséges alapvető gazdálkodási, menedzsment, illetve pályázási ismeretek hiánya Szervezeti háttér bizonytalansága forráshiány Főállású szakemberek hiánya A partner ismeretének hiányosságai A civil szektor jobb megismerése Civil szektorral kapcsolatos ismeretek hiánya Bizalmatlanság A projektek tervezésének, a feladatok pontos megfogalmazásának hiányosságai A programok ellenőrzési rendszerének problémái Az együttműködésekkel kapcsolatos finanszírozási feladatok és lehetőségek pontos ismerete Hiányok pótlása a képviselők fejlesztésével Képviselők ismereteinek bővítése, menedzser szemléletű vezetés, Pályázás, adománygyűjtés; Forrásteremtési, pályázási ismeretek bővítése Szakértő tagok bevonása, forrásteremtés A közigazgatási partnerek megismerése A közigazgatási partnerek megismerése A civil szektor jobb megismerése A civil szektor jobb megismerése A szakmai ismeretek növelése Az együttműködés kereteinek meghatározása, és a betartás ellenőrzése Megfelelő jogszabályi háttér kidolgozása Ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel képzés képzés pályázati támogatások ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel ismeretterjesztés, képzéseken, rendezvényeken való részvétel képzések szabályozás szabályozás Az együttműködések, közösen lebonyolított programok tapasztalatai ma már olyan nagy számban állnak rendelkezésre, hogy érdemes volna azokat elemezni. Egy átfogó hatástanulmány rámutathatna azokra a legsürgősebb feladatokra, amelyek már az egyes programok nyomán is kirajzolódnak, de a sokszínűség miatt a hathatós megoldás még nem látszik egyértelműen. A feladat bonyolult, hiszen a civil szervezetek is és tevékenységeik is rendkívül szerteágazók. Hatékonyabb működésük elősegítése intézkedések sorát igényli Kormányzati intézkedések a problémák megoldására A problémákat felismerve a kormányzat a következő intézkedéseket tűzte ki: a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése, a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása, a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése, az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése, 15.

18 az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése. 10 A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei (kormanyzati_civil_kapcsolatok_fejlesztese.doc) Kérdések, feladatok Miért fontos a civil szervezetek számára a pályázási ismeretek elsajátítása? Ön szerint, milyen módon kezelhető a partnerek egymás iránti bizalmatlansága? 2.6 A civil-kormányzati együttműködés intézményei Az intézmények célja óta több olyan intézmény jött létre a kormányzat és a civil szervezetek együttműködésének elősegítésére, amelyek kifejezett célja a kapcsolatok ápolása, a civil szervezetek működésének segítése, és a különböző szervezetek közötti kommunikáció koordinálása. A teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat, amelyek központi szerepet töltenek be a civil és kormányzati kapcsolatok országos, illetve területi koordinációjában Országgyűlés Civil Irodája Országgyűlés Civil Irodája (http://www.mkogy.hu/civil/menu/index_1.htm) A Civil Iroda 2002-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy intézményesítse a Parlament és a civil szféra közötti párbeszédet. Fontos szerepet tölt be a kormányzat és a civil szervezetek közötti információcserében, és a kapcsolatok kialakításában. Működésének alapelvei: Együttműködés, Kezdeményezés, Partnerség és nyitottság. Feladat: Nézze meg az Iroda honlapján, hogy milyen arányban élnek a civil szervezetek a lobbizás lehetőségével? (segítség: Első Magyar Lobbi Szövetség kérdőíves felmérése a parlamenti lobbista gyakorlatáról - ) Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) ( ) A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei 16.

19 Az NCA a civil szervezetek hivatalos támogatója. Célja a civil szféra fejlesztése és megerősítése, amelyet elsősorban működési célú pénzügyi támogatások nyújtásával igyekszik elérni. Támogatásaira azok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek pályázhatnak (ide nem értve a munkaadói- és munkavállalói érdekképviseleteket, pártokat és biztosítóegyesületeket), amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A pályázatokat a civil szervezetek által választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról. Feladat: Nézze meg az NCA Tanács faladatait! Nevezze meg a szakmai kollégiumokat! Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya SZMM Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Civil kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya, amely közvetlen kapcsolatot tart fenn a civil szervezetekkel, összefogja, koordinálja a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatait, együttműködési programjaikat. A honlapján közölt információk átfogó képet nyújtanak a két szektor kiterjedt kapcsolatrendszeréről. Főbb feladatai és szolgáltatásai: Civil szervezetek együttműködésének elősegítése o Az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában, o Az üzleti szférával való kapcsolatok fejlesztésében. Szakmai tanácsadás o jogi, közhasznúsági, o pénzügyi, könyvelési, adózási, o pályázási, o számítógép-kezelési kérdésekben. Információszolgáltatás. Civilszakmai dokumentumtár működtetése. Kapcsolattartás a regionális civil szolgáltató központokkal. Feladat: Nézze meg a főosztály által működtetett honlapon, és gyűjtse össze, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt a szervezet, és mit tartalmaznak a szolgáltatásai! Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítvány (NIOK) (http:/www.niok.hu) A NIOK, az egyik első hazai civil szervezeteket segítő civil szervezet ban alapította a Nonprofit Kutató Egyesület, azzal a céllal, hogy háttérszervezeteként segítse a civil szervezetek munkáját, fejlődését. Olyan programokat szerveznek, amelyek a civil szervezetek munkáját, és annak szakszerűségét javítják, az intézményi kapcsolataik erősödését szolgálják. Ismertebb programjaik: Civil portál (www.nonprofit.hu) 17.

20 Civil adatbázis (http://www.nonprofit.hu/szerv/keresesadv.html) CISZOK (http://www.niok.hu/program_mutat.html?program_id=2) TEEN 2 program (http://www.niok.hu/program_mutat.html?program_id=31) Adományportál (www.adhat.hu) Feladat: Mi a célja a NIOK E-civil Programjának? Keresse meg a NIOK honlapján, és mutassa be röviden a program célját! Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata Civil Szolgáltató Központok Országos Hálózata (CISZOK) (http://www.civil.info.hu/downloads/seged/ciszok/ciszok2005.pdf) A civil szervezetek szolgáltató központjainak országos hálózata, amely szakmai és infrastrukturális szolgáltatások nyújtásával segíti a civil szervezetek fejlődését, az egymás közti, és a szektorok közötti együttműködést. Az egyes intézmények megyei regionális civil központként funkcionálnak. Szolgáltatásaik: tanácsadás, könyvtár, információ, adatszolgáltatás, hírlevél, rendezvényszervezés, képzés; inkubátor-funkció Feladat: Nézze meg, mely településeken vannak a CISZOK-hálózatnak tagintézményei! Kereső program pl. segítségével keresse meg, majd töltse le számítógépére a hálózat intézményeinek listáját Civiliáda Civiliáda (http://www.europeanhouse.hu/h/; A programot 1996-ban az Európa Ház indította útjára, azzal a céllal, hogy támogassa egy jól szervezett, aktív és öntevékeny civil társadalom kialakulását és térnyerését Magyarországon, melyet a mindennapok demokráciája elengedhetetlen feltételének tart. Civilek által kezdeményezett program, amely civilekről, civileknek szól. Minden évben megrendezésre kerülő kiállítás és nemzetközi konferencia, ahol a bemutatkozhatnak a hazai civil szervezetek, megismerhetik egymás munkáját, és a betekintést kapnak a külföldi civil szervezetek életébe. Az elmúlt években több száz szervezet vett részt a rendezvényeken. Feladat: Mikor kerül megrendezésre a Civiliáda évi rendezvénye? Nézze meg az Európa Ház honlapján! Kérdések, feladatok Milyen központi intézmények segítik a kormányzat és a civil szervezetek kapcsolattartását? Soroljon fel közülük hármat, és mutassa be röviden a tevékenységüket! 18.

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta

Non-profit vállalkozások. Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta Non-profit vállalkozások Vállalkozási alapismeretek 4. Előadás Onyestyák Nikoletta A nonprofit szektor Politikai pártok A szektor statisztikai f ogalma Alapítványok Közalapítványok Egyesületek Köztestületek

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu

30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com www.elestaregyesulet.mindenkilapja.hu SOMOGY MEGYEI CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUM 7400 Kaposvár, Csokonai u.1. 3/5. - EGYÜD Árpád Kulturális Központ, Agóra - ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület 30/846-9130, 30/681-0007 elestaregyesulet@gmail.com

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az 2154. Az egyéb szervezet, a közhasznú szervezet nyilvántartása, felügyelete

Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása az 2154. Az egyéb szervezet, a közhasznú szervezet nyilvántartása, felügyelete 4 5 6 7 M FELDTOK számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezeteknél a gazdálkodást érintő feladatokhoz kapcsolódóan döntést előkészít, a döntéshez, a vezetéshez szükséges információkat biztosítja,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nonprofit számvitel. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nonprofit számvitel. tanulmányokhoz III. évfolyam Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Nonprofit számvitel tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Nonprofit számvitel Tanszék: Számvitel

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza

Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu. Vissza 1 / 5 2012.11.02. 8:39 Szerkesztőség: Budapest I. ker. Corvin tér 12., Tel: 30-659-63-88, E-mail: info@pafi.hu Vissza Cím: A társadalmi szerepvállalás fellendítését, a civil társadalom megújulását segítő

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2013/2014. tanév II. SZÁMVITELI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A civil (nonprofit) szervezetek számviteli sajátosságai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2013/2014. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

=============================================

============================================= A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kéthetenként megjelenő, 9000 címre eljutó hírlevelének 262. számát böngészheti a Tisztelt Olvasó. Reméljük, talál benne hasznosíthatót. A www.nonprofit.hu

Részletesebben

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok

A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok A civil szervezetek előtt álló gyakorlati feladatok Civil nap 2014. május 3. Schütt Margit Tartalom 1. Bevezető gondolatok 1.1. Civilség fogalma 1.2. Civil szféra helye, céljai (szabályozási és irányítási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Hartay Eszter Európai Nonprofit Jogi Központ Fundraising konferencia 2014. március 20. 1 Témák Irányadó jogszabályok Definíciók Alapelvek

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens

Gazdasági vezető. Nemzetközi projektmenedzser. Pénzügyi menedzser. Projektasszisztens A Regionális Innovációs Ügynökségként működő, innovációs fejlesztésekkel és projektek menedzsmentjével foglalkozó Pannon Novum Nonprofit Kft. pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: Gazdasági

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető

Zala Megyei Civil Információs Centrum. Horváth Rita - irodavezető Zala Megyei Civil Információs Centrum Horváth Rita - irodavezető Tevékenységek Szakmai tanácsadási rendszer biztosítása: Jogi, közhasznúsági Pénzügyi, könyvviteli és adózási Pályázati Forrásteremtési Számítógép-kezelési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben