A hagyomány ereje Változatok a társadalmi együttműködésre
|
|
- Anna Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Zsolt Péter - Paár Ádám A hagyomány ereje Változatok a társadalmi együttműködésre Magyarországon huszonhárom év alatt sokan elsősorban az értelmiség köréből követelték, hogy a politikai erők működjenek együtt az ország érdekében. Azonban azok, akik ilyen igényt fogalmaznak meg a politika felé, adósak maradnak az együttműködés receptjével. Kivel, és hogyan kell együttműködni? Magyarországnak nincsenek kooperációs tradíciói. A politikai szférában az együttműködés kultúrája csak akkor alakul ki, ha a társadalomban is norma a kooperáció. Ha ilyen normák nincsenek, akkor az együttműködés nehezebb. Ebben az esetben az emberek fásultan tudomásul veszik ugyan az együttműködést sürgető szavakat, de nem veszik azokat komolyan, legyintenek rájuk. Ebből nem lesz kooperáció! Itt az ideje, hogy túllépjünk a szokásos értelmiségi sirámokon! Az értelmiség túlzottan Magyarországra koncentrált, és a Nyugatot, amelyet mintaadónak vélt, sterilnek látta. Nem akarta megérteni, hogy a Nyugat fokozatosan, évszázadokon keresztül jutott el oda, hogy a politikai, társadalmi erők képesek és készek bár régiónként, országonként különböző mértékben kooperálni az alapvető kérdésekben! Az értelmiség, főleg annak liberális része nem akarta megérteni, hogy Magyarország a 16. századtól kezdve nem a nyugatias utat járja, arra az útra 1989-ben tért véglegesen vissza, és nem ugorhatja át azt a konfliktusos fejlődési utat, amelyeket a Nyugat ugyanezen időszakban bejárt. Magyarországon éppen az az időszak hiányzik a Nyugat történelméből (a 18. századtól a 20. század második feléig terjedő időszak), amikor a nyugatiak fokozatosan nyugatosították, európaizálták és Észak-Amerikában amerikanizálták magukat, egyszóval kiforrott a Nyugat mai arculata (kapitalizmus, - 1 -
2 parlamentarizmus, jogállam kialakulása, egyház és állam szétválasztása, szekularizáció, a választójog lassú bővítése, a centrum-periféria, tőke-munka törésvonalak mentén a konfliktusok kihordása, a nemzet fogalmának letisztázása). A Nyugat arculatának kialakulásához hozzátartozott az ellentétek feloldása az együttműködés különböző formáiban. Magyarországon még nem ez a helyzet: a hagyományok nem összekötnek, hanem elválasztanak, és így a magyar politika legalábbis retorikailag vérre menő folyamat. Lehet-e tanulni az együttműködést? Véleményünk szerint igen. Természetesen nem egy-két év, hanem generációk kellenek hozzá. Ha Magyarország a nyugatias fejlődést akarja követni hitünk szerint, igen, akkor meg kell tanulnia az együttműködést, amelyik a Nyugatot a világ vezető erejévé tette. A Nyugat számos mechanizmust alakított ki az évszázados konfliktusok, ellentétek békés kihordására. Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk azokat a politikai hagyományokat, amelyek segítik a nyugati társadalmak együttműködési képességeinek megerősítését. Mindezt azzal a céllal tesszük, hogy világossá tegyük azt, amit eddig az értelmiség nem tett meg: hogyan, kiktől várjuk az együttműködést! Sorozatunkban olyan hagyományok nyomába eredünk, amelyek egy-egy politikai közösségen belül átívelnek a politikai, eszmei ellentéteken, és amelyek során a politikai közösségek bizonyítják, hogy képesek az együttműködésre, és ezekből az együttműködésekből tartós szokásokat, struktúrákat képesek létrehozni
3 Mit tekintünk hagyománynak? A nyugati politikai kultúrában nagy szerepet játszanak a tradíciók, amelyek segítenek a politikai, állampolgári közösség összetartásában. A hagyományok nem oktrojáltak, hanem az egyének és közösségek önként, belső késztetésből fogadják el azokat. A hagyomány értelmezését megnehezíti, hogy az európai kultúrában a szó eredetileg két jelentéstartalommal rendelkezik. A latin traditio és a superstitio kifejezések egyaránt a hagyományra utalnak, ámde a két kifejezés jelentésrétege eltér egymástól. A legtöbb európai nyelvben a hagyományt jelentő tradíció (pl. angol: tradition, francia: tradition, német: die Tradition, spanyol: tradición) alapját a latin tradere (átadni) igéből képzett traditio képezi. A traditio a rómaiak számára a nemzedékről nemzedékre továbbörökítendő javak átadását jelentette. Ma ezt a jelentésréteget értik közkeletűen a hagyomány kifejezés alatt. A superstitio kifejezést viszont az ókori Rómában mindannak a jelölésére alkalmazták, ami rossz, káros, babonás. 1 A hagyomány tehát kezdettől fogva kettős jelentéstartománynyal rendelkezik az európai kultúrában: a jó és a rossz, a nemes, emelkedett és az alantas, visszahúzó szokásokat, intézményeket egyaránt a hagyomány fogalma alá sorolták. A két jelentésréteg elmosódik a hagyomány fogalmában, amelyik jól kifejezi, hogy a szokások nemcsak megnemesítenek, hanem vissza is húznak. De mi a hagyomány értelme? A legfontosabb, hogy a hagyomány segíti az egyént abban, hogy képes legyen eligazodni a világban, és legyen egy mérce, amelyhez az 1 Nyíri Kristóf: A hagyomány filozófiája
4 egyének cselekedeteit mérni lehet. 2 Nyilvánvaló, hogy egyetlen személy sem függetlenítheti magát attól a történelmi, kulturális közösségtől, amelyben szocializálódott. A hagyomány emellett kialakítja a társas együttélés és az együttműködés formáit egy adott közösségen belül. Ha a társadalom tagjai azonos értékeket vallanak magukénak, akkor elméletben kevésbé valószínű, hogy egymás ellen forduljanak, és a közöttük lévő konfliktusok szétbomlasszák a közösséget. Természetesen a hagyományok nemcsak befelé, hanem kifelé is hatnak elválasztják az adott közösség tagjait másoktól, akik nem gyakorolják ugyanazokat a hagyományokat (nem ugyanazt a vallást követik, nem ugyanolyan szokásokat gyakorolnak, nem ugyanúgy étkeznek stb.). A hagyományok tudatosítják a közösség tagjaiban, hogy egymás nélkül, atomizáltan nem sokat érnek (ahogyan a Bréma város főterén álló brémai muzsikusok is csak együtt tudtak boldogulni, ld. két képünket). A hagyományoknak tehát van egy olyan szerepük, hogy segítik a közösség tagjainak összezárását, elkülönítését más közösségektől, a saját identitás fenntartását. Talán még ennél is érdekesebbek azonban azok a hagyományok és mi ezúttal ezt fogjuk kutatni amelyek, még akkor is, ha látszólag az elkülönülés érzelmeit mozgósítják, valójában valamiképpen a társadalom integrációjának szolgálatában állnak (az elkülönülés bizonyos fajtái nem sértik a kohéziót, sőt vannak országimázs szempontjából is kihasználható elkülönülések, pl. turisták által kiemelten látogatott kulturális közösségek). Ilyen kihívásoknak kell megfelelnie ma már minden országmarketingnek. Ezek ugyanis nem vezethetik le saját kohéziójukat valamilyen ellenségképből. Például ha a minket körülvevő tárgyak mögötti magyar feltalálókat sorolunk fel, azzal nem sértünk másokat, ellenben növeljük a kohéziót nemzeti szinten. Egy hagyomány kohezivitását is annak alapján tudjuk körbejárni, hogy megvizsgáljuk: 2 Molnár Attila Károly: A hagyományról. Valóság. 2008/
5 1. Hogyan fejezi ki az adott esemény, cselekvés, szokás, rítus, a közösség önállóságát, autonómiáját. 2. Ha az esemény kapcsán valaki a kritikáját, egyéni véleményét fogalmazza meg, akkor azt büntetik vagy tolerálják? Azaz a közösség miként kezeli az újítási vágyakat, elég erős-e ahhoz, hogy állandóságot mutasson, de ne is kriminalizálja a változtatási szándékot? A hagyományok alapfeladata az együttműködés, a társadalmon belüli kooperáció ösztönzése, illetve megteremtése. Az együttműködés, mint láthattuk, lehet oktrojált és önkéntes. Véleményünk szerint csak az önkéntes együttműködés vezethet el a közösség kohéziójához. De mit is értünk a kohézió fogalma alatt? A kohézió szó alapja a latin cohaereo ige, amelyet összefügg, összetevődik jelentéssel használtak. A fizika tudománya a molekulák és atomok közötti összetartó erőre alkalmazza a kohézió fogalmát, és a szociológiában is hasonló értelemben használják: az egyének közötti önkéntes kapcsolatot fejezi ki, anélkül, hogy az egyének kénytelenek lennének lemondani önbecsülésükről, identitásukról (hasonlóképpen, ahogyan az atomok és molekulák közötti vonzóerő is természetes folyamat eredménye). A társadalmi kohézió általánosan elterjedt értelmezése szerint ez biztosítja, hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni. 3 Mára a kohézió fogalmát leginkább az Európai Unió vitte be a köztudatba, hiszen az Uniónak is van kohéziós politikája, amelyik a fejletlenebb területek felzárkózását célozza, és megalakult egy kohézió barátai nevű országcsoport. Mindez arra utal, hogy a kohézió értéke egyre fontosabb lesz, nem csupán egyes országokon, társadalmakon belül, hanem uniós szinten is. 3 Winch, Christopher-Gingell, John: Key Concepts in the Philosophy of Education. Routledge, 1992., London-New York idézi: Tausz Katalin: Előszó. In: Tausz Katalin (szerk.): A társadalmi kohézió erősítése. Stratégiai kutatások-magyarország Bp., 2006., Új Mandátum Kiadó. 7. o
6 A jó hagyomány nyomában Nem véletlen, hogy a hagyományok kutatása a 19. században kezdődött meg, abban az évszázadban, amikor az ipari forradalom és a nemzetállamok új világa formálódott a falvakból tömegek áramlottak a nagyvárosokba, a falusias közösségek bomlásnak indultak, kis régiók, tartományok, amelyeknek a népei sokszor egymás nyelvét sem beszélték, az egy és oszthatatlan és öröktől fogva létező nemzet jelszavával egy nemzetállamba tömörültek (vagy tömörítették őket). Sokakat foglalkoztatott a kérdés: vajon az új társadalmi és politikai rendszerek elég szilárd lábakon állnak-e? Elegendőe az új politikai közösségek kohéziójának biztosításához a francia minta szerint, mint Szekfű Gyula nevezte, papirosalkotmányokban 4 rögzíteni valamennyi ember és polgár jogát? Nagyon hamar kiderült, hogy az ilyen hirtelen változások nyomán a közösségek felbomlásával együtt járó értékvesztés, az anómia romboló hatású lehet a társadalomra. A hagyomány kohézióteremtő erejét már Émile Durkheim francia szociológus megsejtette a 19. században. Durkheim felhívta a figyelmet arra, hogy az intézményeken kívül a társadalmi normáknak is szerepe van az állampolgári közösség fenntartásában. Az egyén csak akkor igazítja magatartását bizonyos szabályokhoz, ha ezek a szabályok olyan erkölcsi tekintélytől erednek, amely kellő kényszerítő erővel rendelkezik. 5 A kényszerítő erőt ebben az esetben nem valamely hatóság, hanem a tekintély biztosítja, amelynek gyökere az időtlenség, a múlt ködébe vesző eredet (noha Durkheim billegett annak eldöntésében, hogy vajon az erkölcs valami olyasmi-e, amit ránk kényszerít intézmény, hagyomány stb., vagy éppen ellenkezőleg, amellyel minden kényszer hatására is azonosulunk). 4 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1989., ÁKV-Maecenas Kiadó. 81. o. 5 Émile Durkheim: A vallási jelenségek maghatározásáról. In: Émile Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Bp., 1978., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó o
7 Durkheim megkülönböztette a mechanikus és organikus szolidaritást. Az első a homogén közösségek, a másik pedig a heterogén közösségek sajátja. Ferdinand Tönnies ezekre a közösségekre a Gemeinschaft és a Gesellschaft fogalmát használta. A homogén közösség vagy Gemeinschaft belső rendezőelve a személyi kötődések fontossága. Ezeket a közösségeket a közös szokások, hiedelmek strukturálják. Az alapegység a család, és lényegében a közösség is egy család vonásait hordozza. A heterogén közösség vagy Gesellschaft a tulajdonképpeni társadalom. Jellegzetessége, hogy az egyén mobilitási lehetőségei kibővülnek, azonban a közösen vallott értékek, normák meggyengülnek. A Gemeinchaftban az egyén feloldódik a közösségben és annak normarendszerében, a Gesellschaft középpontjában viszont az egyén áll. A heterogén közösség vagy Gesellschaft jellemzője a társadalmi, etnikai, vallási konfliktusok sokasága, és az, hogy a tagok közti kapcsolat közvetett jellegű. Egy ilyen bonyolult társadalmi szerveződés természetesen szétesik, felbomlik, ha nincsenek olyan intézmények és mechanizmusok, amelyek képesek kialakítani az állampolgárok együttérzését és együttműködését. Az egyik ilyen intézmény a törvény, a jogrend, amelynek az állampolgárok önként alávetik magukat. A másik a politikai rendszer (pl. az alkotmány) tisztelete. Végül az évszázadok alatt kifejlődött szimbólumok, rítusok a belőlük fakadó tekintély révén szintén alkalmasak az állampolgárok összetartozás-tudatának erősítésére. Ez utóbbiak különösen jól megragadhatók az állampolgárok számára, mert látványosak, vizuálisan is megjelenítettek vagy jól megjeleníthetőek. Az állami és nemzeti ünnepek, a politikusi szónoklatokkal kiváló alkalmat jelentenek a médianyilvánosság számára. Ezek a közösségi rituálék a tekintély hordozója iránti önkéntes alávetést fejezik ki. Hagyományok az együttműködés szolgálatában Sorozatunkban olyan hagyományokat mutatunk be a nyugati világból, amelyek egyegy, világnézeti, politikai, társadalmi törésvonalak mentén megosztott társadalomban - 7 -
8 a kohézió fenntartását szolgálják. A hagyomány kifejezést itt a lehető legtágabban értelmezzük, ennek megfelelően a példák tárháza is gazdag. Tradíció, azaz a szó eredeti értelmében jó hagyomány alatt egyaránt értünk politikai struktúrát, intézményt, szertartást. De az, amit egy adott szituációban jónak értékelünk, az lehet rossz egy másik helyzetben, és fordítva. Például a holland társadalom zárt szubkultúrás tagozódása a 19. század végén a társadalom természetes felekezeti és társadalmi megosztottságából fakadt, míg mára például a felekezeti (katolikus-református) törésvonal elhalványult, így ez a megosztottság értelmét veszítette. Lássuk be, Magyarországról egy rendkívül szekuláris, vallástalan országból nézve a felekezeti elkülönülés ilyen erőltetése maradinak látszik (ebben az attitűdben sok tényező játszik szerepet: nem csak a szocializmus évtizedei, mint ahogyan azt sokan felületesen gondolják, hanem az is, hogy 19. században, a reformkorban és a dualizmus korában a katolikus-protestáns ellentétet a nemzeti kérdéshez való viszonyulás fokozatosan felülírta). A jó és rossz hagyomány relatív voltát mutatja, hogy közép- és kelet-európai szemmel nézve a holland és svájci közéletnek a zárt felekezeti és nemzetiségi pillérek menti tagolódása retrográdnak, maradinak tűnik. Amennyiben úgy fogjuk fel ezeket a szubkultúrákat, mint amelyek nem szétfeszítik, hanem színesítik a társadalmat, akkor már inkább csodálatunkat kell kifejezni a holland és svájci társadalom és politika iránt, amelyik ilyen éles elkülönülések ellenére is működőképes. Ennek oka a társadalmak fegyelmezettsége és szolidaritása, amelyik a történelemben, és sokszor a természetföldrajzi viszonyokban gyökerezik. Megmutatjuk, hogy a világnézeti, társadalmi törésvonalak mentén történő éles megosztottság, a zárt szubkultúrák szimbiózisa maga is egyfajta hagyomány, amelyik nem feltétlenül vezet társadalmi robbanáshoz, feltéve, hogy van egy minimális közös cél, amelyben mindegyik politikai szubkultúra megegyezik. Bemutatjuk, hogy az állam és - 8 -
9 egyház szétválása miért hasznos a nyugati vallásosság számára, és hogy ez a vallásosság miért lehet alkalmas megfelelő társadalmi körülmények között a demokrácia erősítésére. Egyszóval, olyan kérdésekre keressük a választ, amelyek Magyarországon a közmegegyezés szerint kényes témáknak számítanak. Olvasóinkat arra kérjük, hogy tartsanak velünk ebben az utazásban! Sorozatunk első részében a holland politikai kultúrát vizsgáljuk. Lehet-e egy fundamentalista vagy bevándorlás-ellenes párt a demokratikus kultúra reprezentánsa? Következő elemzésünkből kiderül
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSzakács András. Kultúra és kohézió
Szakács András Kultúra és kohézió A kultúráról sokat beszélünk, de nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen szerepet szánnak neki az európai integrációs folyamatokban. Hiányérzeteinkre választ adhat a
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenA kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról
Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenTudomány a 21. században
Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság
RészletesebbenSomlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban
Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.
RészletesebbenElvándorlás lélektana
Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András
ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek
Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi
RészletesebbenJAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS
JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenTársadalmi Etikai Kódex
Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,
RészletesebbenMi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenHárom fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság
Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK
Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenBevezetés MI A SZOCIOLOGIA?
Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenSzociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.
Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:
RészletesebbenEgy kis kommunikáció
Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső
RészletesebbenHivatás és hitvallás konferencia, Budapest, február 16.
Erkölcs, jog, hivatásetika, pedagógusetika protestáns kitekintéssel Hivatás és hitvallás konferencia, Budapest, 2017. február 16. Miről lesz szó? Etika és jog kapcsolata Hivatásetika, szaketika Protestáns
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenVallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések
Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenNem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé 2015. December 08.
Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé 2015. December 08. A hagyományos cigány családból származó diplomás roma nõk komoly választások elé állnak életükben, ha meg szeretnének
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
RészletesebbenForray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió
1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,
RészletesebbenDr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet
Dr. Molnár Béla Ph.D. Intézetigazgató főiskolai docens NyME BDPK Pedagógiai Intézet 3. A szervezeti kultúra A szervezeti kultúra fogalma, sajátosságai; a szervezeti kultúra tartalma; a kultúra megnyilvánulási
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Szervezeti kultúra Dr. habil. Fehér János
Szervezetfejlesztés Szervezeti kultúra Dr. habil. Fehér János 2006. 1 A változási jéghegy Visszatekintés 2006. 2 Mi van a felszínen? A változási jéghegy stratégia form. szervezetfolyamatok részrendsz.
RészletesebbenMEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM
MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenA kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll
Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenHIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenIII. A szociológia története
III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenPszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenKÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
RészletesebbenÓvatos duhaj volt Széll Kálmán
SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
Részletesebbentut Beszprémy Katalin
A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami
RészletesebbenA HTKT KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ETIKAI KÓDEXE
A HTKT KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ETIKAI KÓDEXE I. Beköszöntő Kedves Diákok, Szülők és Pedagógusok! Miért élünk, ha nem azért, hogy minél könnyebbé tegyük egymás számára az életet? / George
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenA Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot.
Iromány száma: T/17784. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 17:15 Miniszterelnökség Parlex azonosító: K4KBTV2X0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenAZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN
Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott
RészletesebbenMiért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?
Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenAz egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18
Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:
RészletesebbenIDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT
IDENTITÁS AZONOSSÁG IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT FOBB KÉRDÉSEI KI VAGYOK ÉN? / 0 -? / MERRE TARTOK? / 6-40 / HOVÁ TARTOZOM?/ milyen csoportokhoz/? / 3 -? / MILYEN ÉRTÉKEKET TARTOK FONTOSNAK? / 3-13
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenF.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?
F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának
RészletesebbenAz SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
Részletesebben