Miért segítenek a segítık? Az altruizmus jelensége a szociális munkában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miért segítenek a segítık? Az altruizmus jelensége a szociális munkában"

Átírás

1 ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika - Szociális munka Doktori Program Miért segítenek a segítık? Az altruizmus jelensége a szociális munkában Disszertáció Készítette: Vályi Réka Témavezetı: Dr. Vajda Júlia Budapest, április 27.

2 Köszönetnyilvánítás Dolgozatom nem készült volna el tanáraim, barátaim és munkatársaim hozzájárulása nélkül. Köszönetet mondok elsısorban témavezetımnek, Vajda Júliának, aki megtanított a narratív interjú technikára, és munkámat türelmes tanácsaival segítette. Ferge Zsuzsának, aki bábáskodott kutatási témám megszületésekor, és bíztatásával hozzákezdhettem ehhez az izgalmas munkához. Tanáraimnak, Bányai Emınek, Darvas Áginak és Szilvási Lénának, akik tanácsaikkal járultak hozzá az anyag elkészüléséhez. Végül és legfıképpen Fehér Borókának, aki majdnem szerzıtársam lett, több interjút is elkészített, és aki gondolataival és támogató személyiségével végig kísért a disszertáció írás boldog-szomorú fázisain. 2

3 Tartalomjegyzék I. PROBLÉMAFELVETÉS... 5 II. AZ ALTRUIZMUS FOGALMA, TUDOMÁNYOS ELMÉLETEI III. EMPIRIKUS KUTATÁSOK CSERÉRİL, AJÁNDÉKOZÁSRÓL, ALTRUIZMUSRÓL IV. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS SZOCIÁLIS MUNKA IV. 1. AMIT EDDIG TUDTUNK RÓLUK HAZAI VIZSGÁLATOK SZOCIÁLIS MUNKÁSOKRÓL 46 V. 1. A KUTATÁS MÓDSZERTANI ALAPELVEI V. 2. A NARRATÍV ÉLETTÖRTÉNET FOGALMA ÉS JELLEMZİI V. 3. A MÓDSZER NARRATÍV ÉLETTÖRTÉNETI INTERJÚ TECHNIKA V. 4. AZ INTERJÚ KÉSZÍTÉS ÉS ELEMZÉS MÓDSZERTANA V. 5. INTERJÚK SZOCIÁLIS MUNKÁSOKKAL V. 6. KUTATÁSI KÉRDÉSEK VI. SZOCIÁLIS MUNKÁS NARRATÍVÁK A SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL VI.1. ESETTANULMÁNYOK JUDIT GÁBOR KÉT SEGÍTİ GENERÁCIÓ - KINGA SZERZETES SEGÍTİK MÁRIA, EMMA ÉS ANNA VI. 2. TÖRTÉNETEK KÖZÖTT ZÁRSZÓ HIVATKOZOTT IRODALOM

4 A megrögzött ateista Bertrand Russellt egyszer megkérdezték, mit tenne, ha halála után mégis találkozna Istennel. Russell állítólag így válaszolt: Meg fogom kérdezni tıle: Mindenható Isten, miért adtál olyan kevés bizonyítékot létezésedre? Ez a mi borzasztó világunk valóban nem úgy néz ki legalábbis a felszínen -, mint ahol egy mindenható jóakarat munkálkodik. Ha a világrend tényleg olyan könyörületes volna, hogy kerül ide annyi szegény, éhezı, nyomorgó és nélkülözı ember, és miért halnak éhen, pusztulnak el gyógyellátás és szociális gondoskodás híján évente ártatlan gyerekek milliói. Ez a kérdés természetesen nem új, teológusok is foglalkoznak vele: Jelentıs tudományos támogatottságot is élvez az érv, hogy Istennek oka van arra, miért akarja, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a problémákat. Mint nem vallásos ember, nem vagyok abban a helyzetben, hogy felmérjem ennek az érvelésnek a teológiai értelmét. De tudom értékelni azt a követelményt, hogy az embereknek maguknak kell felelısséget vállalniuk világuk fejlıdéséért és megváltozásáért. Nem kell ahhoz hívınek vagy nem hívınek lenni, hogy elfogadjuk ezt az alapvetı összefüggést. ( ) Mint értelmes emberi lények, nem bújhatunk ki a feladat alól, hogy megítéljük az adott helyzetet és eldöntsük, mit kell tenni. Mint gondolkodó teremtmények, képesek vagyunk arra, hogy elgondolkodjunk mások életén: Nemcsak azokkal a szenvedésekkel kapcsolatban kell felelısséget éreznünk, amelyeket esetleg tulajdon magatartásunk okozott (bár ez is nagyon fontos lehet), hanem azokkal a nyomorúságokkal kapcsolatban is, amelyeket magunk körül látunk, és amelyeket hatalmunkban áll orvosolni. (Amartya Sen: A fejlıdés mint szabadság) 4

5 I. Problémafelvetés A közgondolkodásban elterjedt vélekedés, hogy a szociális munkások, más segítı hivatások végzıihez hasonlóan, önzetlenek, altruisták. Ezeket az embereket mindig körüllengte valamiféle misztikus tisztelet, sajátos megbecsülés. Régóta foglalkoztatott ez a kérdés, vajon tényleg igazak-e ezek a feltételezések. Vajon tényleg a másokon való önzetlen segítés az, ami a mindennapi munkájukat meghatározza? Elképzelhetı, hogy a szociális munkások egy sajátos embertípushoz tartoznak? És ha igen, vajon a személyiségükbıl ered ez, vagy a szocializációjukban keresendı az ok? Minek a hatására választják ezt a pályát? És miért maradnak ott? A kérdések egy része az elmúlt 15 év magyar szociális munkás kutatásainak is témája volt. Az altruizmus problémája azonban továbbra is megválaszolatlan maradt. Pedig mindez most különösen aktuális, hiszen a szociális munkáról folyó diskurzusok egyre hangsúlyosabban emlegetik a szakma bürokratizálódásának, és a menedzserizmus térhódításának a veszélyét. Az egészségügyi és a jóléti területen is a piacosítás a meghatározó tendencia, a szakember nem a kliensnek, hanem a fenntartónak felelıs, a személyes kliens - szociális munkás viszonyt felváltja a gondozási csomagok vásárlása véli Bányai (Bányai, 2007). Dominelli (Pik, 2001) a posztmodern szociális munka elemzésekor bemutatja, hogyan terjed el a kompetencia alapú paradigma a gyakorlatban, szétaprózott, töredékes szolgáltatásokat vezetnek be, melyek csak a krízisállapot megelızését helyezik elıtérbe. Az esetmenedzsment (case management) gyakorlata újból pszichologizálta a szakmát, és elısegítette a kliensek helyzetének patologizálását. Márpedig ha az egyéneket a társadalmi kontextustól függetlenül szemléljük, csapdába esünk, véli Pik. A csapda a nem cselekvés, a felelısség áthárítása, a szakmai álarc mögé bújt nemtörıdömség. (Pik, 2001:358) Az európai szociális munkában az utóbbi években lezajlott folyamatok elemzésekor Bill Jordan az Egyesült Királyságbeli változásokra a kemény szeretet terminológiáját használja (Jordan, 2003). Anélkül, hogy részletesen bemutatnám elméletét, csak röviden vázolom a fı gondolatait. Az Új Munkáspárt harmadik út programja a munkanélküliséget akarta csökkenteni a jólét növelése érdekében, a program a foglalkoztatás és a beillesztés közötti kapcsolatot tekintette a központi kérdésnek. Ebben a programban a szociális munkának kevés szerep jutott, a kormány új közszolgálati ügynökségek egész sorát hozta létre, új foglalkozásokkal. Eközben az amúgy is válságban lévı szociális szakma individualizált, széttagolt, piacosított 5

6 szolgáltatásokat nyújtott. Bár megfogalmazódtak olyan új gondolatok, mint a szolgáltatások felhasználói érdekérvényesítési esélyeinek növelése, a kirekesztés elutasítása, a fogyatékossággal élı emberek állampolgári jogainak érvényesítése, ezek alárendelıdtek a menedzserizmus és a kontraktualizmus elveinek, és a racionalizáció és ellenırzés feladatának. Jordan szerint: a közszférában mőködı szociális munka bezáródott egy sajátos stílusú gyakorlatba, melynek alapvetı jellemzıje a legalizmus, a formalizmus, az eljárásközpontúság és a távolságtartás, aminek következtében az irodákban rekedt szakemberek elveszítették kapcsolatukat a közösségi hálózatokkal. A közszférában dolgozó szociális munkások tevékenysége egyre inkább a veszélyhelyzetek felmérésére és kezelésére, továbbá a szolgáltatások elosztására és ellenırzésére korlátozódik egy olyan rendszeren belül, mely kevés helyet ad a személyes készségeknek. (Jordan, 2003) Mindezen tendenciák mögött Jordan az állam és az állampolgár közötti viszony megváltozását látja. Az ipari társadalom szolgáltató gazdasággá alakult, és míg a korábbi jóléti állam bürokratikus szabályokon és rendszereken keresztül mőködött, a harmadik út a személyes fejlıdésen, a teljesítményen alapszik. A korábbi az osztálykonfliktus korlátozásának és a szolidaritásnak a rendszere volt, ez személyes, szemtıl szembeni módszerekkel dolgozik, és a személyes, családi szintet akarja elérni. A kialakult helyzetbıl Jordan lát kiutat, hiszen egyre világosabbak a kormány keménységének korlátai. És amit a szociális munka véleménye szerint kínálhat, az a kölcsönös függés, az együttmőködés; a hatalom és a konfliktus problémáival, tágabban a társadalmi igazságosság kérdéseivel összefüggı ügyek szakavatott kezelése, és olyan módszerek, melyek rugalmasak, kreatívak és a politika területének nagy részén alkalmazhatóak. (Jordan, 2003) Egy másik szerzı, Lorenz cikkében a kontinentális Európa szociális munkájában megfigyelhetı fı tendenciákat tekinti át (Lorenz, 2003). Elsı megállapítása, hogy az egyes nemzeti szakmák koránt sem egységesek, ezért nehéz általános tendenciákat megfogalmazni. Amit mégis látni lehet, az a következıkben foglalható össze. A szociális munka az utóbbi évtizedekben a legtöbb országban megszilárdította helyzetét a felsıoktatásban, minden szinten lehetıség van fokozat megszerzésére. Fontos jelenség az akkreditáció és a nemzetközi licenszálás, amely magával hozza az internacionalizációt is. Aggasztó jel az oktatási ügyek funkcionalizációjával kapcsolatban a technikai kritériumok felülkerekedése a szakmai kritériumokon. 6

7 A szociálpolitika változásával kapcsolatban az a probléma jelenik meg, hogy míg a harmadik utas politikák fıként az önsegítésre, a megküzdési stratégiák javítására helyezik a hangsúlyt, ez nincs összhangban a szakma társadalmi sajátosságaival. Pontosabban Lorenz arra utal, hogy a szociális munkának társadalmi mandátuma van, nem tárgyalhat magánszemélyekkel magánszerzıdésekrıl. A szociális azt jelenti, hogy a szociálpolitikai kontextust is figyelembe kell venni, és aktív részvételt kíván a szociálpolitika megformálásában. Ehelyett azonban a szociális szakma egyre inkább a politikai döntéshozatal kiszolgálójává válik. A legutóbbi idık egyik legfontosabb jelensége a gondozó szerep és a kontroll szétválása, és e szakadás intézményesülése. Az állam legitimitását inkább az ellenırzési, irányítási szerepébıl származtatja, semmint a társadalmi szolidaritás létrehozásából. A szociális szakma erıteljes kontroll szerepet kap, a gondozás pedig az önkéntesek vagy a közösségek tevékenységei közé sodródik. A szociális munkában alkalmazott helyes módszerek kérdése kikerült a szakmai viták fókuszából, a szociális munkás maga választ a rendelkezésére álló módszerek közül. Gyorsan teret nyert az esetmenedszment koncepciója, a menedzseri megközelítés mely a mérhetı kimeneteket tőzi ki célul, és magával hozza a minıségellenırzést is. A nemzetközi tendenciákhoz képest Magyarországon az elmúlt húsz évben zajlott a szociális szakma újjászületése: egy addig nem, vagy csak csíráiban létezı szakma indult útjára, és professzionalizálódott néhány év alatt. Mindez a folyamat a rendszerváltást követı gazdasági-társadalmi változásokkal párhuzamosan, több elemzı (pl. Darvas-Kozma) szerint egymásra hatva zajlott. A szociális munkások részt vettek a demokratizálódási folyamatban, és fontos szerepük volt a hazai jóléti intézményrendszer kialakításában is. Ettıl kezdve - Darvas és szerzıtársa meglátása szerint - a hazai szociális munkában a nyugat-európaihoz hasonló folyamatok zajlanak, csak nálunk az egész sokkal gyorsabb ütemben, ugyanakkor nagy idıbeli késéssel zajlik. A legnagyobb problémát a szerzık abban látják, hogy a szolgáltatások körének gyors bıvülését a képzés nem tudta követni és 2004 között így is szociális diplomát adtak ki a felsıoktatási intézmények (Mányai-Bass, 2006). De egy 1996-os tanulmány szerint a szociális munkások iránti kereslet az ezredfordulóra várhatóan ezerre emelkedik (idézi Mányai-Bass). Az es tanévben 7 helyen indult szociális képzés, de ban már 14 intézményben (ebbıl 2 egyetemi szintő, és 12 fıiskola) lehetett szociális munkás diplomához jutni, míg további 8 fıiskolán szociálpedagógus, 3 egyetemen 7

8 szociálpolitikus oklevelet adtak ki (Nagy, 2003). Bár a felsıoktatás próbált lépést tartani az igényekkel, a szociális munkát végzık nagyobb része a statisztikai adatok szerint nem diplomás szociális munkás. A másik probléma a jogszabályok gyors változása következtében kialakult instabil környezet, ami a gyakorlati munkát megnehezíti. Többféle értelmezése is van a szociális munkának: egyesek inkább a pszichoszociális, egyéni segítségnyújtásra helyezik a hangsúlyt, míg másoknak a társadalmi változás elérése, a szakpolitika befolyásolása a fontosabb. A szociális munka mottója hagyományosan a segítés egyéneknek, csoportoknak, közösségeknek. A szociális munkások pedig olyan emberek, akik hivatásszerően végzik munkájukat, iskolában elsajátított képzés, velük született és a képzés során fejlesztett készségek, valamint a szakmában általánosan elfogadott értékek mentén. Kutatásomban a szociális munkát Bill Jordan elmélete alapján értelmezem, aki a fogalom többdimenziós definícióját alkotta meg. Mivel a szociális munkát többnek tartotta, mint alkalmazott jóindulat (Jordan, 1994:91), a tevékenység három dimenzióját különítette el: a morálist, a szociálist és a politikait. A morális dimenzióhoz tartozik a segíteni vágyás, ami szerinte vallásos vagy humanista okokból fakadhat, és szükséges, de nem elégséges feltétele a szociális munkássá válásnak. Egyfajta erıhöz hasonlítható, ami segíti a mindennapi munkát, és a kliensek számára is érzékelhetı. A szociális dimenzió egyrészt a szociális munka specialitására utal, vagyis hogy sok segítı foglalkozással ellentétben (pl. orvos, pedagógus) az esetet a környezettel együtt látja. Ide tartozik még az a vonás is, hogy ez a tevékenység törvények által szabályozott. A szociális munkás és a kliens kapcsolata leképezi az állam és az állampolgár kapcsolatát, és ez nem más, mint a politikai dimenzió. De míg egy hivatalnoknak ragaszkodnia kell a formális eljárásokhoz, a szociális munkás rugalmasabb lehet, ezzel elısegítve a klienscsoportok társadalmi részvételének növelését, áttételesen pedig, a demokráciát. A segítı viselkedés magyarázatai között számos olyan elméletet találunk, ami a motivációk között a nárcisztikus kielégülést, a hatalomvágyat vagy az elismerés iránti vágyat tartja a legfontosabb mozgatórugónak. Az egyik legismertebb elmélet kidolgozója Schmidbauer, aki a 70-es években írta le a segítı tünetcsoport jelenségét, amelyben a segítık motivációit a személyiségjegyeikkel hozta összefüggésbe (Fekete, 2000). Azt állítja: a segítı saját ingatag pszichés egyensúlya fenntartásával függ össze rejtetten a gyengéken, a pácienseken való segítés szükséglete (Fekete, 2000:180). Véleménye szerint a helfer szindrómás segítı azért segít, hogy saját érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, jellemzı rá, hogy saját szükségleteit tagadja, kerüli 8

9 az egyenrangú kapcsolatokat, a privát kapcsolatait is segítı-kliens kapcsolat mintájára alakítja. Fekete szerint a helfer szindróma esetén a tudatosítás és az önismeret segíthet abban, hogy a segítségnyújtás a felettes én szabályozta tevékenység helyett az én szolgálatában álló aktivitás legyen. A kreatív, kielégítı, növekedésre lehetıséget adó aktivitás pedig az érett segítı identitásra jellemzı. Kutatásom nem ehhez az elméletrendszerhez kötıdik, nem a segítı viselkedést motiváló személyiségjegyeket vizsgálom. Alapvetı kérdésem sokkal inkább a csereelmélethez kötıdik. Hogyan értelmezhetı a morális dimenzió, vagyis hogyan jelenik meg az altruizmus, az önzetlen segítségnyújtás a szociális munkában? Hogyan élik meg a segítı kapcsolatot a szociális munkások, mit jelent számukra az altruizmus, hiszen lehet tisztán altruista módon segíteni; külsı vagy belsı parancsra, gazdasági érdekbıl, vagy egy közösség fennmaradása érdekében. Célom a weberi értelemben vett megértés, nem pedig statisztikai összefüggések felfedezése, ezért kvalitatív kutatási eljárást választottam, amennyiben: Empirikus anyagon és kutatómunkán alapuló elméleti magyarázat megalkotását, kialakítását tartom szükségesnek a szociális munkások segítségnyújtáshoz való viszonyáról, illetve ennek mintázatáról. Nem törekszem statisztikai értelemben vett reprezentativitásra, a segítségnyújtás jelenségének megérése a célom. Kutatóként interpretatív szerepet veszek fel, és megpróbálkozom a vizsgált jelenség leírásán túl annak értelmezésével is. Mielıtt rátérek saját kutatási eredményeim ismertetésére, az elsı fejezetekben összefoglalom azt az elméleti és empirikus alapot, amirıl kiindulva megterveztem a vizsgálatot. Egyrészt áttekintem az altruizmus fogalmáról alkotott elméleteket, másrészt ismertetem a legfontosabb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit a témáról. Ezzel egyúttal elhelyezem magam abban a gondolati mezıben, amiben a kutatásom mozog. Talán szerteágazónak tőnik, de fontosnak tartom bemutatni, hogy a társadalomtudományon kívül mely határtudományágak tematizálják az altruizmust, hisz ezek hatással vannak a társadalomtudomány elméleteire is. Az ötödik fejezetben bemutatom azt a kvalitatív kutatási módszertant és a mögötte álló narratív elméletet, amivel a kutatásom során dolgoztam. Ezt azért tartom fontosnak, mert a kvalitatív módszertan hazánkban még kialakulatlan, a kutatók gyakran elvi megfontolások nélkül vágnak bele egy-egy interjús kutatásba. A tudományos közönség pedig olyan elvárásokat támaszt felé, amik a kvantitatív eljárásokra 9

10 jellemzıek. A másik ok, amiért önálló fejezetet szánok a témának, a narratív életút interjú módszer viszonylagos ismeretlensége a hazai kutatók körében 1. A hatodik fejezetben mutatom be a saját empirikus kutatásom eredményeit. Elemzem a segítségnyújtásról összegyőjtött narratívákat, és esettanulmányok segítségével ismertetem megállapításaimat. Az esettanulmányok a kutatás során, között készült narratív élettörténeti interjúk hermeneutikai esetrekonstrukciós módszerrel történı elemzése alapján készültek. Tulajdonképp a kutató interpretációi a segítségnyújtás fogalmának konstrukciós mechanizmusáról, valamint a segítık saját segítségnyújtásukról alkotott képérıl. Kutatási kérdéseim: 1. Rekonstruálom a szociális munkássá válás élettörténeti folyamatát, azonosítom a tipikus utakat a megélt élettörténetek elemzésével. Megvizsgálom, hogy milyen történetek jönnek elı a narratívában, mire vonatkoznak az élettörténeti adatok. 2. Igyekszem feltárni azokat a sorseseményeket, amik az interjúalanyt a szociális munka felé vitték. A kérdés továbbá arra vonatkozik, hogy elıfordul-e a reflexív önkéntességnek megfelelı, általam reflexív segítınek nevezett jelenség, amikor a rossz életút-választásokból eredı életút-diszkontinuitás vezet a szociális munkássá váláshoz. Egy másik esetlegesen elıforduló jelenség lehet az elnyújtott reciprocitás, vagyis amikor az interjúalany családjának az életében már elıfordult segítségnyújtás elfogadása, és ennek tudatos vagy tudattalan viszonzásaként választotta ezt a pályát. 3. Az elemzés másik szintje az elbeszélt élettörténet, az élettörténeti narratíva. Itt egyrészt a segítségnyújtás elbeszélhetıségét, valamint reflektáltságát vizsgálom. 4. Külön, és részletesebben is elemzem azokat a narratíva-részleteket, amik a segítségnyújtásról szólnak. Vajon az önfeláldozás eszméje a jellemzı, vagy 1 Magyarországon e módszerrel végzett kutatásokat Kovács Éva és Vajda Júlia a zsidó identitásról, Pászka Imre a lokális elitekrıl, Kovács Éva és Melegh Attila a magyarországi emigrációról, Kovács, Vajda és munkatársai a Kádár-kor emlékezetérıl, Vajda és munkatársai pszichiátriai és neurológiai betegségben szenvedıkrıl. Vajda Júlia tanítványai közül szakdolgozatában Légmán Anna és Fernezelyi Borbála kutatást végzett pszichiátriai betegekrıl, Udvarnoky Virág ávósokról, Laszák Melinda vajdasági vegyes házasságokban a magyar identitásról, Kalocsai Csilla pedig a leszbikus szubkultúráról. 10

11 hazánkban is végbement már az a változás, aminek eredményeként vannak olyan segítık, akik a magánéletüket, a családjukat ugyanolyan fontosnak mutatják be, mint a hivatásukat. Az önmegvalósítás mennyire jelenik meg a segítı viselkedésben? 5. Ehhez kapcsolódva a különbözı szociális munkás csoportok között megvizsgálom, létezik-e generációs ellentét a régi és az új típusú segítık között. Vannak-e generációk a fiatal magyar szakmában, illetve a fiatal generáció már mutatja-e a posztmodern etika jellemzıit. 11

12 II. Az altruizmus fogalma, tudományos elméletei Miután meghatároztam, hogy a szociális munka morális dimenziójával foglalkozom, tisztáznom kellett az altruizmus, az önzetlen segítségnyújtás fogalmát is. Mielıtt tehát belekezdtem a szociális munkások altruizmusáról folytatott kutatásomba, áttekintettem a társadalomtudomány legfontosabb, altruizmussal foglalkozó irodalmát. Ez alapján a magam számára is meg tudtam alkotni egy definíciót, mely jól használható a késıbbiekben. Ebben a fejezetben ennek az elméleti kutatásnak az eredményeit adom közre. Ahogy az elméleteket tanulmányoztam, lassan az altruizmus fogalma mellett olyan egyéb fogalmak is elıtérbe kerültek, mint az ajándék, a csere. Ahhoz, hogy az altruizmus komplex fogalmához eljussunk, ezeket is át kellett tekinteni. Az altruizmus szó köznyelvi jelentése önzetlen, jótékony, emberszeretı tett, vagy ilyen személy, de beszélhetünk altruista szellemrıl, illetve magatartásról is (Magyar Értelmezı Kéziszótár, 2006). A közbeszédben az altruizmus a segítségnyújtás egy alkategóriája, mely önkéntes, a másik jóléte motiválja, és nem valamilyen külsı jutalom anticipációja. A bibliai karitász fogalom szinonimájának tekinthetı szeretet, amely nem vár viszonzást. Az európai, zsidó-keresztény hagyományban az altruizmusnak nagy jelentısége van. A zsidó vallásban a micve 2, a vallásos jócselekedet meghatározó szerepet tölt be. Fontos jellemzıje a tudatosság, és hogy a Tóra törvényeire támaszkodik. Alapja az úgynevezett aranyszabály, mely a Tóra középsı könyvének közepén található: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. A micve gyakorlása olyan fontos a zsidó emberek számára, hogy még az imádságot is meg lehet szakítani miatta. A zsidó vallás egyik legfontosabb parancsa tehát az embertársak szeretete, segítése. A Talmud beszámol egy alkalomról, amikor Hillel rabbit (Jézus kortársát, a zsidó hagyomány egyik legismertebb tanítóját) felkereste egy pogány, és azt mondta neki, hogy ha meg tudja neki tanítani a Tórát annyi idı alatt, amíg egy lábon áll, áttér a zsidó hitre. A rabbi a következıt válaszolta: Ne tégy semmi olyat másokkal, aminek te nem örülnél. Ez a teljes Tóra, a többi csak ennek a magyarázata. Menj és tanulmányozd!. Egy másik híres rabbi, Akiba ben József, aki szintén a római birodalom idejében élt, hasonlóképp vélekedett. Szerinte a 2 Errıl lásd: Raj Tamás: Száz jiddis szó 87. A micve (www.interdnet.hu/zsido/ujelet/archiv/u html ) 12

13 Tóra lényege a 5 Mózes 19:18 Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!, s az összes többi parancsolat (micve) ennek a módszerére tanít 3. Az általános felebaráti szereteten belül külön csoportot alkot a cedeka. Ezt a héber kifejezést magyarul jótékonyságnak fordíthatnánk, hiszen ez rendelkezik a szegények számára elkülönítendı pénzösszegekrıl és a rászorulókkal való törıdésrıl, ugyanakkor a szó eredete többre utal egyszerő nagylelkőségnél, az igazságosság megnyilvánulása. A zsidó ember a cedeka parancsainak betartásával Istennek engedelmeskedik, ez feltétele a bőnbocsánat elnyerésének. Az adományadásnak a következı fajtáit különbözteti meg a Talmud: 1. összeszorított fogakkal adni 2. kevesebbet adni, mint kellene, de vidám szívvel 3. kérésre adni 4. kérés nélkül adni 5. úgy adni, hogy ne tudja az adakozó, kinek ad, a rászoruló viszont tudja, hogy kitıl kapta 6. úgy adni, hogy az adakozó ismeri a rászorulót, a rászoruló azonban nem tudja, kitıl kapta 7. úgy adni, hogy egyik fél sem ismeri a másikat 8. a rászorulót képessé tenni az önellátásra A keresztény egyházak és személyek évszázadok óta gyakorolt segítı tevékenységét leíró szó a karitász, vagy más szóval diakónia, ami a keresztény altruizmus egyik megnyilvánulásának is tekinthetı, hiszen lényege az ellenszolgáltatást nem váró segítségnyújtás. A keresztények számára Jézus és a Biblia tanítása alapján kötelezı felebarátaik (embertársaik) segítése. Az egyik legismertebb újszövetségi példabeszéd, az irgalmas szamaritánus példája bemutatta, mit is értett Jézus a felebarát szeretetén. Fontosabbnak tartja a szív állapotát, a segítıkészség, irgalom meglétét a foglalkozásnál: hisz épp a hivatásos segítık voltak azok, akik cserbenhagyták volna a rászorulót. Olyan fajta morális elkötelezettségrıl van szó tehát, amely a másik emberben Isten teremtményét, sıt, Isten leheletének birtoklóját látja, s ezért arra törekszik, hogy a másik emberben is minél jobban ki tudjon bontakozni az isteni rész. Más vallásoktól és a humanistáktól az különbözteti meg a keresztény altruizmust, hogy az ember mint örök érték jelenik meg, a földi lét ennek az örökkévalóságnak csak egy (ámde nagyon fontos) mozzanata. Az ember szeretete az isten iránt érzett szeretet egyik mérıje, bár avval nem egyezik - a diakóniát végzık az ember segítését célul tőzı tanúságtétel formájában konkretizálják Isten szeretetét. Ez a segítés végsı soron a testi, lelki és szociális szükség okainak megszüntetésére irányul, módszereiben pedig igénybe veszi 3 13

14 az anyagi, fizikai, lelki akadályozó tényezık felszámolásának lehetıségeit és a belsı és külsı erıforrásokat. (Csáky 1994:34) A keresztény egyházak a történelem folyamán több-kevesebb lelkesedéssel igyekeztek megfelelni a felebarátok iránti szolgálat elvárásának. Számos rendet alapítottak a szegények, betegek, özvegyek istápolására, de a plébániákon, gyülekezeteken belül is alakultak laikusokból álló csoportokat, melyek szegénygondozást végeztek. Nem csak azokban a korokban volt jelentıs a szerepük, amikor az állami felelısségvállalás e téren még nem létezett, hanem a jóléti állam kialakulásának korában, sıt, napjainkban is. A két világháború közötti Magyarországon pl. a Szociális Testvérek Társasága végzett olyan magas színvonalú szociális munkát és képzést, mely állta a versenyt a fejlettebb Anglia és Németország hasonló intézményeivel, és napjainkban is számos keresztény identitású szervezet lát el szociális feladatokat. Az altruizmus tudományos fogalmának megalkotása a 19. század elejének fejleménye, és Comte nevéhez főzıdik. A fogalom eredete az olasz altrui (másik) szóra vezethetı vissza. Comte elképzelése szerint az altruizmus az önzetlenséggel szinonim, és az egoizmussal ellentétes ösztönt jelenti. Az ı altruizmusa nem csupán etikai kategória, hanem vallási fogalom, a humanitás vallása. Elképzelése szerint a pozitív stádiumban a tudomány hatására az önzés helyét az önzetlen szeretet, a társadalom iránti odaadás veszi át. Ekkor a másokért való élet mint magatartás legfıbb célja nem az egyéni boldogság megtalálása, hanem az emberiség mint egész iránti érdek nélküli odaadás lesz. Az altruizmus uralmának elımozdítása érdekében Comte vallást is alapított, ahol az istenséget egy absztrakció, az emberiség helyettesítette. Az altruizmus problematikájával napjainkban számos tudományterület foglalkozik, tematizálva az állatvilágban és az emberi társadalmakban megfigyelhetı segítı viselkedést. Sokféle fogalom keveredik ezekben az elméletekben. Az altruizmus szót használják az ajándékozás, az önzetlen segítségnyújtás, de a kooperáció vagy a proszociális viselkedés szinonimájaként is. A szakirodalomban már több jól használható összefoglaló is megjelent a témával kapcsolatban. A legfontosabb közülük Jane Allyn Piliavin és Hong-Wen Charng 1990-es publikációja Altruism: A review of recent theory and research címmel, és Kristen Renwick Monroe nagyon figyelemfelkeltı címő cikke, az A fat lady in a corset: Altruism and social theory 1994-bıl. Mindkettı interdiszciplináris hozzáállást tükröz, bemutatva a szociálpszichológia, a politológia, a közgazdaságtan és a szociológia legfontosabb dilemmáit. A fı kérdés, hogy létezik-e 14

15 egyáltalán tiszta altruizmus, mi a lényegi meghatározója, és mik az altruista viselkedés genetikai, szociobiológiai és szociálpszichológiai alapjai. Számtalan definíciós kísérlet látott napvilágot, több szinten megközelítve a problémát. Az önzetlen segítségnyújtás létezésével kapcsolatban Monroe úgy látja, hogy mivel a közgazdaságtan és a racionális döntéselmélet az önérdek-érvényesítést tartja az emberi viselkedés meghatározójának, az altruista viselkedés nem illeszkedik a paradigmákba. A mai napig az altruizmust az önérdekkövetés sajátos formájának tekintik hisz a segítı hasonló jószándékú viselkedést kap cserébe, vagy valamilyen pszichés haszonra tesz szert. Ha elfogadjuk, hogy mégis létezik az altruizmus, vagyis hogy az emberek számításba veszik a másikat, törıdnek a közjóval, áldozatot hoznak másokért esetleg olyanokért is, akik nem a hozzátartozóik, még számtalan további kérdés következik. Az egyik, hogy vajon vannak-e az altruizmusnak különbözı fajtái? Piliavin és Charng a kutatási adatok alapján három típust sorol fel: a hardcore altruizmust (pl. altruista öngyilkosság), az evolúciós altruizmust (pl. vészhelyzetben megfigyelhetı impulzív reakció) és a komplex altruizmust (hosszabb távú, rendszeres segítségnyújtás). A különbözı tudományágak nagyon eltérı kifejezéseket használnak az altruizmus meghatározásakor. Fıként a szociobiológia tartja az altruizmust egyfajta viselkedésnek, önmagára nézve kedvezıtlen viselkedés, mások hasznára (Wilson definícióját idézi Michalski 2003: 342.). Evolúcióelméleti nézıpontból az altruizmusnak genetikai alapjai vannak, és egy élılény túlélési esélyeinek növekedését jelenti egy másik (az altruista) kárára (Ridley Dawkins, idézi Michalski 2003: 342). A szakirodalom egy másik része az altruista viselkedés motivációs bázisára koncentrál, és megkülönbözteti a sajátos altruista motivációt másfajta motivációktól (mint pl. az egoizmus). A meghatározásban fontos fogalomelem a szándékosság, vagyis hogy a másik jólétének növelése szándékos legyen. Több kutató az érzelmek jelentıségét hangsúlyozza, mely nagy hatással lehet a cselekvésre. Hasonlóan fontos lehet az empátia, hiszen azok, akik empátiával fordulnak a többi ember felé, nagyobb eséllyel viselkednek altruista módon (Batson, idézi Michalski 2003: 343). Elsısorban a szociálpszichológusok fordítanak kiemelt figyelmet a szocializáció folyamatára, mely kulcsfontosságú az altruista orientáció elsajátításában. Egészen más fókuszból, nem az egyénre koncentrálva az altruizmus felfogható egyfajta interakciónak is, a források egyirányú elosztásaként (Michalski 2003: 344). Végül az altruizmus normatív modellje úgy fogalmaz, hogy a társadalmi kapcsolatok sokféle normatív sajátossága vezethet a csere altruista típusához, beleértve a 15

16 reciprocitás, a társadalmi felelısségvállalás és az igazságosság normáit. A közelmúlt tudományos eredményei közül két definíciót emelnék még ki, melyek talán közelebb visznek egy teljesebb és pontosabb megértéshez. Eisenberg (idézi Midlarsky és Kahana 1994: 14) szerint az altruizmus olyan viselkedés, mely más hasznára van, önkéntes, szándékos, és tudatosan nem a cselekvı saját érdekeit szolgálja. Bal-Tar és Raviv (idézi Midlarsky és Kahana 1994: 14) az altruizmust a segítés legmagasabb rendő formájaként értelmezik. Önkéntes és szándékos, önmagáért viszi véghez a cselekvı, valaki másnak az érdekében, az igazságba vetett erkölcsi meggyızıdés eredményeként, külsı jutalom elvárása nélkül. A fentiek alapján megfogalmazhatóak az altruizmus kritériumai; ezek teljesülése szükséges ahhoz, hogy valamit altruista cselekedetnek minısíthessünk. Négy dimenzió, a motiváció, a költségesség, az önkéntesség és az alternatív cselekvési lehetıségek meglétének mentén szervezi Kahana és szerzıtársa az altruista cselekedet meghatározóit. 1. táblázat. Az altruista cselekedet kritériumai Kritérium Altruista tett Nem altruista cselekedet A cselekvı motivációi másokkal való törıdés morális ítélet altruista értékek beállítódás szociálisan érzékeny viselkedésre anyagi juttatás dicséret társadalmi státusz emelkedése A költségesség mértéke Önfeláldozással jár, a cselekvı többet veszít, mint amennyit befektet. Az önkéntesség mértéke Önként, önmagáért hajtja végre a Alternatív cselekvések lehetıségének mértéke segítı. Valódi alternatívát jelentı cselekvési lehetıségek vannak. A befektetés és a nyereség egyensúlyban van, vagy ez utóbbi a nagyobb. Szerepelvárásnak vagy más külsı elvárásnak tesz eleget. A segítésen kívül nincs más lehetıség. Természetesen nagyon ritka az a viselkedés, mely az altruizmus minden kritériumának megfelel, ezért a szerzık a segítés egy kontinuumát állították fel, melynek egyik végpontján alacsony az altruizmus mértéke, másik végpontján pedig magas. Rosenham (idézi Midlarsky és Kahana 1994: 39) kifejezésével az elıbbi az ún. normatív altruizmus, míg a másik az autentikus altruizmus az igazi altruizmus, amely önfeláldozó, önkéntes, másokkal törıdik valamilyen morális ok, értékrendszer vagy a beállítódás hatására. 16

17 Elméletek Mielıtt megpróbálok széles körő és részletes áttekintést adni a legkülönfélébb tudományágak altruizmuselméleteirıl, egy rövid táblázatban foglalom össze a tematizált problémagócokat. 2. táblázat. Tudományos dilemmák az altruizmussal kapcsolatban Etológia Pszichológia Antropológia Minden viselkedésforma, amelynek hatására a szaporodás sikeressége csökken, ki kell, hogy szelektálódjon? Mi a szelekció alapegysége? Az individuum, a faj vagy a gén? Altruista személyiség Miért viselkedünk altruista módon az altruizmus motivációi Létezik valódi altruizmus A nem piaci társadalmakra alkalmazható-e a piac vonatkozási rendszere? Hol van a csere egyensúlyi állapota? Az ajándékozás helye a modern társadalomban Hamilton, rokonszelekció (csoportszelekciós elmélet) Trivers, reciprok altruizmus Dawkins, önzı gén elmélete (génszelekciós elmélet) Schwartz, Howard, önelvárások által befolyásolt altruista viselkedés, az altruista viselkedés folyamatmodellje Hornstein, az altruista viselkedés mozgatója a külsı világban végbemenı kívánatos változások elırevetítése Batson: empátia-altruizmus hipotézis Polányi, az ember gazdasága társadalmi kapcsolataiba van rejtve Sahlins, a csere kontinuuma Godelier, az ajándékozás terepe egyre szőkebb, személyes ügy, de a szolidaritás egyik bástyája Titmuss, szociálpolitikai folyamatok mőködési elvei, amelyek során egyének segítik egymást ajándékokon keresztül (véradás) Szociológia Társadalmi reguláció és individualizáció problémái A gazdasági önérdek az egyetlen motivációs tényezı, vagy a hatásmaximalizáló modell keretein belül tárgyalhatók más viselkedésbefolyásoló mechanizmusok is? A társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai Durkheim, altruista öngyilkosság Elster, következménycentrikus morális megfontolások Mások anyagi jólétének javítására irányuló motivációs tényezı Az adakozás vágya Putnam: Bowling Alone Berman Phillips, az altruizmus, mint a társadalmi kohézió egyik indikátora A csoportszelekciótól a génszelekcióig Az állatok egymást segítı, együttmőködı és önzetlen viselkedésének evolúcióelméleti magyarázata hosszú ideig váratott magára. A darwini evolúció alkalmazásával arra a következtetésre juthatunk, hogy az altruista viselkedésforma, amikor is egy állat olyat 17

18 tesz, ami növeli egy társa szaporodási sikereit, a saját szaporodási sikereit viszont csökkenti, nem fejlıdhet ki. Minden olyan viselkedésforma, melynek hatására a szaporodás sikeressége csökken, szelektálódik. Újabban három olyan szelekciós elképzelés is ismert, amely darwini alapokon magyarázza az altruista cselekedetek eredetét (rokonszelekció, reciprok altruizmus, parazitizmus). Az altruista magatartás elsı lehetséges evolúciós magyarázata Hamilton nevéhez főzıdik, aki a rokonszelekció fogalmának bevezetésével oldotta fel az ellentmondást. A rokonszelekció az az eset, amikor egy szervezet azért szelektálódik, hogy egy viszonylag közeli rokonát segítse (idézi Trivers 1999: 246). Ezt pedig azért teszi, hogy rokonai reproduktív sikerességét növelje, bár így csökken saját reproduktív sikere. Trivers bírálja Hamilton megközelítését. Definíciója szerint igazán altruista viselkedés csak az lehet, amely kedvezı egy másik, nem szorosan rokon számára, azonban káros a viselkedést gyakorló szervezet számára (Trivers 1999: 246). Olyan modellt dolgoz ki, amivel azon fajok közötti altruisztikus viselkedések is magyarázhatók, amik genetikailag távol állnak egymástól, vagyis a rokonszelekció kizárható ez pedig a reciprok altruizmus modellje. Hosszú távon azonban a viszonzások révén a modell szerint a veszteségek és a nyereségek kiegyenlítıdnek: a természetes kiválasztódás bizonyos feltételek mellett azért kedvez az altruisztikus viselkedésformáknak, mert azok hosszú távon az altruisztikus viselkedést gyakorló szervezet elınyét szolgálják. (Trivers 1999: 246). Trivers megállapítása szerint az állati fajokon kívül az embernél is szinte minden kultúrában megfigyelhetık olyan viselkedésformák (segítségnyújtás veszély esetén, élelem megosztása, beteg, öreg, fiatal segítése, szerszámok megosztása, tudás átadása), melyekre az a jellemzı, hogy az adó kis árat fizet, de a kapó nagy elınyt élvez. A viszonzáskor azonban ez az arány megfordul, vagyis mindkét félnek elınyös, ha segítséget nyújt. Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a reciprok altruizmus a humán evolúció során milyen mértékben érvényesült, és a genetikai alapokra vonatkozóan sem rendelkezünk bizonyítékokkal. Adott azonban a humán reciprok altruizmus univerzális jellege és szinte mindennapos gyakorlata, és ezért ésszerő az a feltételezés, hogy az altruizmus az újabb kori humán evolúciónak jelentıs tényezıje lehetett, és hogy a háttérben álló, az altruisztikus viselkedést befolyásoló emocionális diszpozíciók fontos genetikus komponenssel rendelkeznek (Trivers 1999: 260). 18

19 A reciprok altruizmus modellje szerint az egyedek nem egyszerően altruisták vagy csalók 4, hanem abban különböznek, hogy milyen mértékben altruisták és milyen feltételek mellett csalnak. Az altruizmust szabályozó pszichológiai rendszerek elemei között Trivers felsorolja a barátságosságot, a morális agressziót, a hálát, a szimpátiát, a bizalmat, a megbízhatóságot és a bőntudatot. A harmadik magyarázati lehetıség a parazitizmus, ekkor a gazdának valamilyen haszna származik a parazita felé irányuló altruizmusból. Mérı László (1996) másfajta csoportosítását adja az evolúciós elméleteknek. Ebben a különbség abból adódik, hogy mit tekintünk a szelekció alapegységének: az individuumot, a fajt vagy a gént. Az a szemlélet, mely szerint az egyedre vonatkozik a természetes szelekció, és a jól alkalmazkodó, több utódot hátrahagyónak kedvez, nem tudta magyarázni az állatvilágban egyértelmően tapasztalható altruizmust. A kutatók két irányba mozdultak el, és ez a mai napig versengı elméletek kialakulásához vezetett. A csoportszelekciós elmélet feltételezése szerint a szelekció alapegysége egy nagyobb csoport, a fajta vagy a faj. Ha a szelekció magára a fajtára hat, akkor szükség esetén valóban kikényszerítheti az egyes egyedek önfeláldozó viselkedését, hiszen az a csoport lesz a túlélı, amelynek egyedei ezt megteszik (Mérı 1996: 169). Hasonlóan jó magyarázat született abból a feltételezésbıl, hogy a szelekció az egyednél kisebb egységre hat. A génszelekciós elmélet, pontosabban Dawkins után az önzıgén-elmélet szerint a természetben zajló túlélési verseny a gének küzdelme. Az önzı gén elmélete olyan gépeknek fogja fel az egyedeket az amıbától az elefántig, sıt az emberig, amelyeket génjeik kizárólag saját túlélésük céljából építettek. Valamennyien önzı génjeink túlélıgépei vagyunk. A létért folytatott harc következtében ugyan nem az egyes gének pusztulnak el vagy maradnak fenn, de maga a szelekció mégis a génekre hat: az a gén lesz a túlélı gén, amelyik jobb túlélıgépben talál helyet magának (Mérı 1996: 171). Az elmélet szerint a génnek tulajdonképpen mindegy, melyik példánya a túlélı, mert nem saját maga miatt önzı, hanem a vele pontosan azonos felépítéső összes gén érdekében. A feltételezett altruista gént is saját példányainak túlélése vezérli, számára érdektelen, hogy közben elpusztul a túlélıgép, és ezzel a génnek az a példánya, amely történetesen ı maga. 4 A csalás ebben a modellben a viszontsegítés elmulasztását jelenti. 19

20 Elıfordulhat, hogy az a gén, amely a túlélıgép számára bizonyos esetekben önfeláldozást határoz meg, segíti önmagának (mint génnek) a túlélését azzal, hogy az egy egyedre kényszerített önfeláldozással a többi egyedben önmaga több példányát megmenti (Mérı 1996: 172). Vita az önzetlenségrıl 1962 és 1982 között több mint 1000 empirikus kutatást végeztek pszichológusok az altruizmusról (Rigby és O Grady 1989). Az egyik vizsgált témakör az altruizmus és a személyiség összefüggése. Piliavin és Charng összegyőjtötték a legfontosabb idevágó kutatásokat. Az eredmények döntı többsége arra utal, hogy az altruizmus az egyéni értékekkel függ össze. A segítséget nyújtók, legyen szó véradókról, mint Boe és Ponder kutatásában (idézi Piliavin Charng 1990: 31), vagy a náci Európában zsidókat segítıkrıl (Oliner és Oliner 1988-as kutatását idézi Piliavin Charng 1990: 31.), jobban bíznak az emberekben, hisznek az egyenlıségben, és kevésbé potyautasok. Ugyanakkor megfigyelhetı náluk az önfeláldozási vágy, a presztízs és az elismerés iránti vágy, de a rizikó keresése is. Az altruizmus motivációit kutatva, vagyis annak a kérdésnek a megválaszolására, miért viselkedik az ember a hétköznapokban altruista módon, szintén számtalan pszichológiai és szociálpszichológiai elmélet született. Most Karylowski (1983) összefoglalójára támaszkodva tekintem át a legfontosabb pszichológiai magyarázatokat. 3. táblázat. Az altruizmus pszichológiai magyarázatai Motiváció Eredete az egyénnel kapcsolatos önelvárás belsıvé vált társadalmi normák egyén által kialakított normák Altruizmus a másik emberrel kapcsolatos kognitív a külvilággal kapcsolatos elvárások affektív a másik érzelmi állapotáról érkezı információk Az egyik magyarázattípus szerint az altruisztikus viselkedést a cselekvı saját magáról alkotott elképzelésében beálló kívánatos változás anticipációja irányítja (Karylowski 1983: 114), illetve az motiválja, hogy elkerülje az önleértékelés különbözı formáit (Schwartzot idézi Karylowski 1983: 115). Az önelvárások állhatnak 20

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index visszapattant a trendcsatorna alsó határától, ahogy azt legutóbb jeleztük. Nem emelkedett viszont új maximumokra és az ellenállás mőködött. Úgy

Részletesebben

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN

TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 4: 29 49 TERVEZÉS ÉS SZABÁLYOZÁS A VÁROSALAKÍTÁSBAN (Planning and Regulation in Urban Formation) SZABÓ JULIANNA Kulcsszavak: tervezés szabályozás társadalomtechnika település

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012

Önzetlenség az élővilágban. Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 Önzetlenség az élővilágban Készítette: Torkos Hanga Gödöllői Református Líceum 12. osztály 2012 2 Bevezetés Ha az önzetlenség szót halljuk, valószínűleg az jut eszünkbe, hogy önzetlenség a buszon átadni

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben