Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) A felsőoktatási diáktanácsadás szakmai irányelvei, szakmai protokollja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) A felsőoktatási diáktanácsadás szakmai irányelvei, szakmai protokollja"

Átírás

1 Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) A felsőoktatási diáktanácsadás szakmai irányelvei, szakmai protokollja 2015

2 ELŐSZÓ A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) 20 éves működésének egyik határköve a felsőoktatási tanácsadó rendszer szakmai irányelveinek és a szolgáltatástípusok szakmai protokolljának közreadása. A FETA elnöksége köszöni a protokoll megírásában részt vállaló szerzők és a szakmai közösség tagjainak áldozatos, önkéntes munkáját. Külön köszönet: Ritoók Magdának, akinek sok évtizedes munkája, publikációi a protokoll kereteit fektették le, szakmai irányítása végig kísérte az alkotás folyamatát; Faragó Magdolnának, aki az elmúlt 20 évben figyelemmel kísérte és támogatta a FETA munkáját, s a protokoll összeállítását nemcsak tanácsaival, hanem konkrét munkával is segítette; Takács Ildikónak a szakmai lektorálásért; Kerülő Tündének és Füleki Beátának a tördelőszerkesztési munkákért; Karner Orsolyának, Füleki Beátának, Berényi Andrásnak, Szabó Editnek, Hazag Anikónak a fejezetekhez fűzött kiegészítéseikért. Ez a munka is, mint annyi más FETA termék az elmúlt két évtizedben nagy összefogással és a szakmai felelősségvállalással jött létre. Köszönet mindenkinek, szép munka volt. A FETA elnöksége Budapest, február 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 2 BEVEZETŐ (Ritoók Magda, Faragó Magdolna és Burgyán Annamária)... 8 Mi is a tanácsadás lényege?... 8 Miért szükséges a tanácsadás?... 9 Mi a felsőoktatási diáktanácsadás? Célkitűzés a protokoll segítségével A diáktanácsadók feladatai TÖRVÉNYI KERETEK BIZTOSÍTOTTA LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK (Faragó Magdolna) A FELSŐOKTATÁSI DIÁKTANÁCSADÁS FŐBB TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI (Szenes Márta és Ritoók Magda) A munka szervezési keretei A felsőoktatási diáktanácsadó rendszer szervezeti felépítése Szervezeti egységek és feladataik Költségkihatások A Diáktanácsadó Központok költségvetésének tervezési tételei Szakmai kapcsolatrendszer TANULMÁNYI/TANULÁSI TANÁCSADÁS A FELSŐOKTATÁSBAN (Dávid Mária) A tanácsadási terület meghatározása A tanulási és a tanulmányi tanácsadás fogalma A tanácsadási terület céljai Megvalósítandó feladatok Szakmai feladatok Tervezési feladatok Szakképesítés, kompetenciák és készségek Szakképesítés Kulcskompetenciák További készségek Módszerek A tanulási tanácsadás keretei FELSŐOKTATÁSI ÉLETVEZETÉSI TANÁCSADÁS (Perényi Andrea, Burgyán Annamária és Vörös Ágota) Tanácsadási terület meghatározása Normatív krízisek Nehezített krízis

4 Akcidentális (váratlan) krízis Tanácsadási terület céljai Egészséges hallgató esetén Klinikai probléma esetén Megvalósítandó feladatok Felsőoktatási életvezetési tanácsadó pszichológus feladatai A szakember tevékenységét támogató nem pszichológusi feladatok Elégséges munkafeltételek Szakképesítés, kompetencia, képességek és készségek Szakképesítés Képzettség, képesség Pszichoedukáció során A tanácsadási folyamatban (egyéni vagy csoportos konzultáció, tréning) Tanácsadási készségek Módszerek Egyéni tanácsadás Intézményen belüli és intézményen kívüli kapcsolatok FELSŐOKTATÁSI KARRIER- ÉS PÁLYATANÁCSADÁS (Répáczki Rita) A karrier- és pályatanácsadás fogalmi meghatározása A karrier- és pályatanácsadás célja Megvalósítandó feladatok Szakképesítés, kompetenciák és készségek Kompetenciák Egan modellje szerint Oktatási és Pályatanácsadó Szakemberek Nemzetközi Kompetenciái A karrier- és pályatanácsadás keretei A tevékenység végzéséhez szükséges szervezeti feltételek A tevékenység végzéséhez szükséges fizikai feltételek Egyéni tanácsadás esetén Csoportos tanácsadás esetén A karrier- és pályatanácsadás módszertana és eszközei A karrier- és pályatanácsadás módszertana Egyéni tanácsadás Csoportos tanácsadás formái: konzultáció és tréning Elérő program (out-reach) A karrier- és pályatanácsadás eszközei Strukturált beszélgetés

5 Önértékelő eljárások...52 TEHETSÉGGONDOZÁS A FELSŐOKATATÁSBAN (Bodnár Gabriella) A tehetséggondozás területének meghatározása, szükségesség indoklása A tehetséggondozás céljai Tehetségazonosítás és fejlesztés a felsőoktatásban Megvalósítandó feladatok Módszerek A segítségadás keretei INTERKULTURÁLIS TANÁCSADÁS (Puskás-Vajda Zsuzsa, László Noémi és Kiss István) A tanácsadási terület meghatározása Feladatok Az indulás előtti felkészítés, prevenció Hazatérés után szükséges lezárás A tanácsadási terület céljai A tanácsadás célja Megvalósítandó feladatok Mikor Kik (szereplők) További feladatok Szakképesítés, kompetenciák és készségek Szakképesítés Kulcskompetenciák További készségek: Módszerek (a kibocsátó és a befogadó egyetemen egyaránt) FELSŐOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TANÁCSADÁS (Burgyán Annamária) Tanácsadási terület meghatározása Tanácsadási terület céljai Megvalósítandó feladatok Tájékoztatás Személyes információs tanácsadás Életpálya-tervezés Ismeretterjesztés, szemléletformálás Életvezetési tanácsadás Szakképesítés, kompetenciák és készségek Szakképesítés

6 Egyéb ismeretek Személyes kompetenciák Elégséges munkafeltételek Módszerek Intézményen belüli és intézményen kívüli kapcsolattartás Intézményen belül Intézményen kívül FELSŐOKTATÁSI KORTÁRS SEGÍTŐI TANÁCSADÁS (Pásztor Anett és Takács Rita) A kortárs segítés fogalmi meghatározása a felsőoktatásban A kortárs segítés célja A kortárs segítés helye a tanácsadásban Képzés és szakmai felügyelet A kortárs segítés megvalósítandó feladatai Kompetenciák, készségek Személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek A kortárs segítés módszerei Eszközei ONLINE MENTÁLHIGIÉNÉS / PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS A FELSŐOKTATÁSBAN (Sebő Tamás) Tanácsadási terület meghatározása Pozitív hatások Negatív hatások A tanácsadási terület céljai Megvalósítandó feladatok Pszichoedukáció Egyéni online tanácsadás A szolgáltatás eszközrendszerének kialakítása és karbantartása Szupervízió Dokumentáció és adatvédelem biztosítása Elégséges munkafeltételek Szakképesítés, kompetenciák és készségek Elméleti ismeretek terén Elemzés terén Válaszadás során Módszerek JOGI ÉS ETIKAI VONATKOZÁSOK A FELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁSBAN (Takács Rita)

7 Jogi keretek és előírások A pszichológus titoktartási kötelezettsége Továbbküldés Etikai keretek és előírások Adminisztráció és adatvédelem Adminisztráció és adatvédelem pszichológiai tanácsadás esetében Kettős kapcsolat A tanácsadó és a hallgató kapcsolata A tanácsadó felelősségei HIVATKOZOTT SZAKIRODALOM Függelék ESETREGISZTRÁCIÓS LAP Függelék A évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

8 Ritoók Magda, Faragó Magdolna és Burgyán Annamária BEVEZETŐ A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) mint a felsőoktatás területén működő tanácsadó szakembereket két évtizede összefogó, kiemelten közhasznú társadalmi szakmai szervezet, a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy az intézmények a diáktanácsadással kapcsolatos feladataikat minél eredményesebben lássák el. Az Egyesület két évtizedes kutató- és egyeztető munkájának tapasztalatai birtokában most érkezett el a szakmai együttműködésnek arra a fokára, amely alapján közösen tud vállalkozni arra, hogy a jogi szabályozásból hiányzó, de a minőségi működéshez elengedhetetlen szakmai irányelveket és a konkrét megoldásmódokat protokollformában megfogalmazza. Mi is a tanácsadás lényege? A segítő kapcsolati tevékenységek a legszélesebb értelemben vett egészséges társadalmi alkalmazkodást szolgálják, amelyek egyike a tanácsadás." (Ritoók, 2009) Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazásában a tanácsadás (counselling) egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és kliens(ek) közt jön létre, és amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. A tanácsadás ebben a megközelítésben nem azonos a pszichológiai tanácsadással: a pszichológiai tanácsadás csak része a tanácsadás sokféle tevékenységrendszerének (Ritoók, 2009), tehát a segítő tanácsadás szélesebb körű a pszichológiai tanácsadásnál. A tanácsadás elsősorban a normálisan működő, de az aktuális élethelyzetben elakadt személyek segítése abban, hogy elérjék céljaikat vagy hatékonyabban működjenek. Jellemzője, hogy középpontjában az aktuális élethelyzeti probléma áll, amelynek megoldásán a tanácsadó támogatásával a kliens a jelenre összpontosítva, tudatos szinten dolgozik. Ez a folyamat preventív célokat is szolgál, hiszen a probléma optimális megoldása elősegítheti a további problémák megelőzését. (V. Dávid, 2002 in Dávid 2012) 8

9 Miért szükséges a tanácsadás? Olyan társadalmi közegben élünk, amely kevés kapaszkodót ad az embereknek ahhoz, hogy hogyan oldják meg életproblémáikat. A tradicionális minták már nem működnek a megváltozott környezeti feltételek mellett, vagy nem adaptív válasznak minősülnek az új kihívásokra. Az új generációra jellemző új megoldásmódok átörökíthetően még nem alakultak ki, ezért szinte mindenkinek egyénileg kell megkeresnie személyes adaptív válaszát a gyorsan változó környezeti feltételekre. Ebben a társadalmi helyzetben erőteljesebben jelenik meg az igény olyan támogató szolgáltatásokra, mint amilyennek a tanácsadás is tekinthető. Ennek az igénynek a jelentőségét mutatja az is, hogy a tanácsadás az elmúlt ötven évben vált dinamikusan fejlődő szakterületté. A menedzsment-tanácsadás önálló szolgáltató iparággá nőtte ki magát. A fejlett országokban a gazdasági élet innovációjának egyik fontos fokmérője a tanácsadási szolgáltatások fejlettsége: szoros összefüggést találtak az e területre fordított összegek és a gazdasági fejlődés között. (Poór, 2005). Tanácsadókra azonban nem csak a gazdasági élet szereplőinek van szüksége, hanem szinte minden embernek, hiszen a tanácsadók az aktuális életproblémák megoldásában segítenek. Épp a változó feltételekhez való igazodást képesek facilitálni, a személy számára legoptimálisabb adaptív választ segítenek megtalálni. Az Európai Közösség a '80-as években folytatott szakképzési politikájában már megemlítette a szociális kirekesztettség elkerülésének fontosságát az iskolai kudarcok megelőzésében. Az Európai Bizottság e célra felállított munkacsoportja hat prioritásra hívta fel a figyelmet, köztük második helyen említve a nevelési és pályaválasztási tanácsadást, mint az emberi erőforrással való gazdálkodás meghatározó jelentőségű gyakorlatát. Emlékeztetett a minél korábbi tanácsadás jelentőségére, azaz arra, hogy az érintetteknek még a döntések meghozatala előtt szükséges igénybe venniük ezt a szolgáltatást." (Mihály, 2009) Természetesen a sikeres tanulási teljesítményhez és társadalmi beilleszkedéshez nem csak a pályaválasztási döntés előkészítésénél, hanem életpályánk egész ideje alatt szükség van a tanácsadói szakértelem jelenlétére. A pályaválasztási tanácsadás mellett a tanulási és életvezetési tanácsadásnak is meg kell jelennie az oktatási-nevelési és közművelődési intézményekben. Különösen nagy jelentősége van a tanácsadói szakértelemnek mint humán szolgáltatásnak a hátrányos helyzetű csoportok megsegítésében. (Dávid, 2012) 9

10 Mi a felsőoktatási diáktanácsadás? A felsőoktatási intézmények kontextusában a tanácsadás célja az oktatási tevékenység hatékonyabbá tétele, a lemorzsolódás minimálisra csökkentése, a munkaerőpiacra kilépő hallgatók rugalmas és gyors alkalmazkodását megalapozó személyiségfejlesztés. A diákok sokféle szükséglete a felsőoktatási tanácsadás sokféleségét igényli. Ugyanakkor szükséges lenne e sokféleség szakmai kontrollja, a jó gyakorlatok elterjesztése, kanalizálása és az intézmények hallgatóinak esélyegyenlősége is arra, hogy problémás helyzetükben mindenütt szakszerű segítséget kaphassanak. A FETA 1995 óta látja el tagjainak részvételével és körében ezt a munkát: követi a hazai felsőoktatási rendszer átalakulását, számba veszi az azzal járó új feladatokat, figyeli az új lehetőségeket, folytat kutatásokat, gyűjti és rendszerezi a nemzetközi példákat és hazai megoldásokat, kiadványaiban és honlapján hozzáférhetővé teszi eredményeit. Az egyetemi és főiskolai hallgatók gördülékeny alkalmazkodása az oktatás egyre differenciálódó, egyre sokszínűbb feltételeihez, a megfelelő szintű tájékozódásuk a képzési lehetőségekről, karrierépítésük és elhelyezkedésük elősegítése és munkaerő-piaci alkalmazkodóképességük fejlesztése, az eközben felmerülő (akár intézményen belüli, akár személyes) akadályok, problémák leküzdése olyan célok, amelyek a képzés hatékonyságát alapvetően meghatározzák. Mindezek csak átgondolt tájékoztatással, szükség esetén a hallgatók személyesen megfogalmazott igénye alapján történő tanácsadással segíthetők elő. A hallgatói tanácsadó feladatokat ellátó szolgáltató intézmények nélkül mindez nem biztosítható. E fenti célkitűzésnek kiemelt jelentőséget ad az európai felsőoktatási térség kialakításának minden tagországban felvállalt feladata, ill. hallgatóink számára a mobilitás elérhetővé tétele. (Már a Bolognai Nyilatkozat is hangsúlyozza az egyenlő esélyekkel megvalósuló mobilitáshoz elengedhetetlen szolgáltatások rendszere megteremtésének fontosságát /Bologna declaration, 2/4./.) A felsőoktatási diáktanácsadás nemzetközi tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy az EU csatlakozás általános feltételei e témakörben is érvényesek. Valamennyi jelenlegi EU tagország gondoskodik a felsőoktatásban tanulókról, intézményenként megteremtve számukra a beilleszkedéshez nélkülözhetetlen információkat, egyéni támogatási lehetőségeket problémáik megoldásához, különös tekintettel az esélyegyenlőségre, a kreditrendszerben 10

11 megvalósuló egyéni tanulmánytervezéshez nyújtandó segítségre, az egészséges életvitelükhöz, karriertervezésükhöz elengedhetetlen tanácsadási szolgáltatások biztosítására. Ezek a normák a mi számunkra is követendőek. Célkitűzés a protokoll segítségével Célkitűzésünk, hogy e protokoll segítségével fél évtizeden belül a felsőoktatási törvénynek a hallgatói szolgáltatások biztosítására vonatkozó alapelveit kibontva felzárkózzunk az Európai Unióban kialakult gyakorlathoz: minden intézményben azonos szempontok és feltételek alapján működő, önálló szervezeti egység, az Egyetemi/Főiskolai Diáktanácsadó Központ nevű szervezet jöjjön létre, amely a hallgatók beilleszkedési, életvezetési, humánpolitikai és a tanulmányokkal, illetve a leendő szakmával kapcsolatos problémáinak megoldásához (karokkal vagy több telephelyen működő intézmények esetén utóbbi feladatot Kari Diáktanácsadó Központok működtetésével) segítő szolgáltatásokat nyújt az egyetem/főiskola valamennyi hallgatója számára, s amely szabályozott módon kapcsolatban áll az intézmény vezetésével, diákképviseleti szerveivel, és együttműködik a FETA országos szervezetével. A diáktanácsadók feladatai Jelen javaslat e program megvalósításának feladatait és módozatait tartalmazza: tartalmi, szervezeti és gazdasági szempontból egyaránt. A diáktanácsadást végző hallgatói szolgáltató intézmények különböző feladatait számba vettük, és standardokat határoztunk meg arról, melyik feladathoz milyen szakképzettségű tanácsadók alkalmazására milyen létszámban lenne szükség ahhoz, hogy az említett korcsoport életvezetési problémáit megfelelő szinten kezeljék, és biztosítsák az európai térségben megvalósuló esélyegyenlőséghez szükséges szolgáltatásokat. Olyan fontos kérdésekre kell felkészíteni az egyetemi védőhálóban élő hallgatókat, mint a hatékony életvezetés, a munkában való helytállás, a párválasztás és családtervezés. Mindezek sorában kezelni kell azokat a nehézségeket is, amelyek a különböző hallgatói rétegek életében speciálisan jelennek meg: 11

12 egyenlőség az intézményben tanulók között (fogyatékkal élők, első generációs értelmiség nehézségei, külföldi hallgatók beilleszkedése, kisebbségi származás); a kreditrendszer mentálhigiénés szempontból előnytelen következményeinek kompenzálása, közösségek építésének katalizálása; a tudatos életút- és karriervezetés pszichológiai alapú megvalósítása; esélyegyenlőség megteremtése a bekerülés, a bennmaradás, illetve munkába állás kapcsán; az egészségmegtartási normák tudatosítása, az egészségkárosító magatartás mindenekelőtt a függőségi problémák megelőzése és kezelése. 12

13 Faragó Magdolna TÖRVÉNYI KERETEK BIZTOSÍTOTTA LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK A felsőoktatás működését meghatározó törvényi szinten mindössze két évtizede jelent meg a diáktanácsadás feladata, s az is csak általános formában ( biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják ; s ezen feladatok ellátását saját vagy más intézményekkel közös szervezeti egység létrehozásával biztosítják ). Hiányzott és mindmáig hiányzik a hallgatók ellátását szolgáló területek konkrét megnevezése, vagyis a beilleszkedésüket, egészséges életvitelüket és egészségügyi ellátásukat célzó információk és szolgáltatások mibenléte, mind pedig az ezen feladatot ellátó szervezeti egység meghatározása, működési feltételeinek körvonalazása. A kapcsolódó jogszabályoknak sem volt témája ennek további szabályozása (így pl. a legutóbbi időkig az intézményi akkreditáció kötelező vizsgálati területei között sem szerepelt a megvalósítás ellenőrzése). A 2005-ös, majd a 2011-es új felsőoktatási törvény (a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény ma hatályos módosított változata) sem sokban lépett túl ezeken az általánosságokon. Így pl. a hallgatók egészségügyi ellátása nem mint intézményi kötelezettség, hanem csak mint lehetőség szerepel benne (s emiatt a diáktanácsadás során azonosítható pszichés betegek továbbkísérése szakrendelésre jelenleg sem megoldott: a hallgató lakhelye szerinti háziorvossal vagy pszichiátriával a diáktanácsadó pszichológusok nincsenek kapcsolatban). Az egészségügyi ellátás, illetve a későbbi törvény szóhasználatával az egészségfejlesztés mint feladat nincs kibontva, ezért pl. nem tartalmazza a mentálhigiénés segítségnyújtást. A kreditrendszer 2002-ben történő bevezetésével egyidejűleg a törvény külön nevesítette és ma is nevesíti a tanácsadási feladatok közül a tanulmányi tanácsadás feladatát, amely ellátásához minthogy ez a tanulmányok egyéni összeállításával kapcsolatban lett új feladat egy mindenütt kötelező, de saját körben meghatározandó szervezeti egységet rendelt hozzá. (Ez a gyakorlatban mindmáig a tanulmányi osztály, többnyire nem megfelelő tanácsadói attitűddel rendelkező munkatársakkal, és meghatározatlan, ezért esetleges kapcsolattal a diáktanácsadókban hasonló feladatokat ellátó szakemberekkel.) 13

14 Ugyancsak elkülönített témaként (először a 2005-ös törvény későbbi törvénymódosítása alkalmával és külön helyen) jelentek meg a fogyatékkal élő hallgatók támogatásának feladatai, amelyeket sokhelyütt a diáktanácsadó szervezetek láttak, illetve látnak el ma is. Még későbbi fejlemény volt a tehetséggondozással, valamint a hátrányos helyzetű hallgatókkal kapcsolatos feladatok törvénybe emelése (amelyet a 2011-es törvény jelenlegi módosítása tovább pontosított, egyértelművé téve a tehetségek tudományos továbbhaladása terén a szakmai mentorálás célját és a hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi felzárkóztatását, de kihagyva az ezzel járó személyiségfejlesztés aspektusát). Ezek részben vagy egészében korábban is a hallgatók beilleszkedésének és egészséges életvitelük elősegítésének a részét képezték, és jelenleg is a diáktanácsadók feladatkörébe tartozhatnának ámde ennek pontos jogszabályi meghatározására nem került sor. A 2011-es törvény módosítása utalt első ízben a tanácsadó rendszer meglétére a ma hatályos törvény 11. -ában (korábban nem fogalmazva meg, hogy a felsőoktatási intézménynek tájékoztató és tanácsadó feladatát mivel valósítják meg). E módosításban a feladat helyett a tanácsadó rendszerével kifejezés található, amellyel segíti a hallgató kiemelve a fogyatékkal élő hallgató beilleszkedését és előrehaladását ( ), illetve segítséget nyújt a karriertervezésben is. A 12. -ban pedig megjelenik az is, hogy a szenátus határozza meg a tanácsadó szolgáltatás rendszerét. Ugyanakkor a lehetséges szolgáltatásokat felsoroló paragrafusból (14. ) amely szolgáltató feladatok megoldására az intézmények önálló szervezeti egységet hozhatnak létre hiányzik a tanácsadó szolgáltató szervezet felsorolása. S még inkább hiányzik, hogy milyen szervezetben mely feladatokat lásson el a diáktanácsadó rendszer. Esősorban pedig annak kimondása lenne szükséges, hogy e tanácsadó szervezet nem csak létrehozható, hanem létre is kell hozni minden intézményben! S jóllehet a szenátus feladatai között a tanácsadó rendszer meghatározása is szerepel már, még mindig nem nevezi nevén a törvény a rendszer legfőbb elemét: magát a tanácsadó szervezetet, valamint, hogy mik a diáktanácsadó szervezet paraméterei. A hallgatók jogai között (43..) sincs nevesítve a diáktanácsadók segítő szolgáltatásainak igénybevétele, csupán általános megfogalmazásban: A hallgató joga, hogy állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A tehetséggondozásról szóló fejezet (54..) a tehetségesek mellett a hátrányos helyzetű hallgatók segítését is feladatul jelöli meg, azonban ehhez egy másik módot nevez 14

15 meg ( az intézmény mentorprogram keretében nyújt nekik segítséget ), amelynek nincs meghatározva a viszonya a diáktanácsadó szolgáltatásokkal. A felsőoktatási törvény rendelkezik arról is, hogy milyen témákat kell rendeletekben kibontani, így egyes tanácsadói feladatok ellátásának finanszírozási forrásait az állam által juttatott hallgatói normatíva elosztását meghatározó kormányrendeletben lehet megtalálni (és nem az állam által juttatott más intézményi normatívák között, amely források nagyságrendekkel magasabbak a hallgatói normatívák összegénél). Ebben a rendeletben (A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007-es Kormányrendelet jelenleg hatályos módosított változatában) a tanácsadó szolgáltatások felsorolása nem teljes, és szintén nem egyértelmű, sőt, következetlen. A rendelet részint a kulturális, részint a sporttevékenységek körébe sorolta a diáktanácsadás egyes feladatait (a kulturális tevékenységek körébe tartozóként a karrier-tanácsadást, életviteli és tanulmányi, valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadást sorolta fel, a sporttevékenységek körébe tartozónak pedig az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás területét a diáktanácsadás egységes szerkezetének logikáját nélkülözve). Tehát a finanszírozás megvalósulása is igen eltérő megoldásokat eredményező alkukérdés. A finanszírozás módja is pontosításra szorul tehát. Emellett célszerű lenne külön rendeletben meghatározni a diáktanácsadó szervezet működésének paramétereit, finanszírozását többek között erre javaslatot tettünk a 2. Függelékként közölt, a fent elemzett törvényhelyeket bemutató szövegbe építve. A diáktanácsadók foglalkoztatásáról a törvény (és egyéb jogszabály) mindmáig nem rendelkezik (amely szintén része lehetne a diáktanácsadóról szóló önálló rendeletnek). Jóllehet másfél évtizedes múltra tekint vissza a felsőoktatási diáktanácsadó szakképzettséget nyújtó szakirányú továbbképzési szak, a diáktanácsadó szakképzettséget szerzett felsőoktatási oktatók alkalmazásának elősegítéséhez a felsőoktatásban foglalkoztatottakról szóló jogszabályok mindmáig nem kapcsolódtak. Tehát mind a feladatok, mind a megoldásmódok, mind pedig a források szabályozása csak általános, megengedő formában történt meg. A FETA eddig körvonalazott céljaival összhangban javaslatot teszünk a felsőoktatási törvény most elemzett paragrafusainak a módosítására. Ameddig ez nem valósulhat meg, azt 15

16 javasoljuk, hogy az intézmények szenátusai ezeknek a szellemében határozzák meg a tanácsadó rendszerük paramétereit. 1 Mivel a jogszabályokban ily elnagyolt, következetlen módon foglalt feladataikat a jelenleg országszerte más-más feltételek mellett működő szolgálatok a jövőben különböző színvonalon, egyesek csak alacsony hatásfokkal vagy sehogy sem tudják ellátni, ezért alapvető cél, hogy minden intézményben megtörténjék a felsőoktatási tanácsadó szolgáltató intézmény létrehozása, illetve a diáktanácsadóknak a felsőoktatás szervezeti rendjébe történő integrálása oly módon, hogy a jó gyakorlatok alapján ajánlott standardok szerint hatékonyan működő intézményi Diáktanácsadó Központok országos intézményrendszerré szerveződhessenek. 1 A felsőoktatásról szóló törvény diáktanácsadással kapcsolatba hozható paragrafusait a 3. számú Függelékben idézzük, az adott szövegbe beillesztve a célirányos módosító javaslatainkat. 16

17 Szenes Márta és Ritoók Magda A FELSŐOKTATÁSI DIÁKTANÁCSADÁS FŐBB TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI A felsőoktatási tanácsadás általánosan megfogalmazva olyan segítő szolgáltatás, melynek célja, hogy a tanácskérőt tovább segítse tanulási, felkészülési tevékenységében, saját életútjának építésében. Ez a forma a tanácsadás olyan módszereit gyűjti egybe, melyek sajátosan erre a korcsoportra jellemző problémák megoldását segítik elő. A tanácsadó szervezetek struktúráját és tevékenységét a sokszínűség jellemzi, ahogy arról meggyőződhettünk a hazai és a külföldi szervezetek tanulmányozása során is. Jelen protokollban mi a következő tevékenységi területeket vesszük sorra: életvezetési tanácsadás, tanulmányi/tanulási tanácsadás, karrier- és életpálya-tanácsadás, interkulturális tanácsadás, esélyegyenlőségi tanácsadás, kortárs tanácsadás, tehetséggondozás, online mentálhigiénés tanácsadás. A munka szervezési keretei a) Ügyfélszolgálati jellegű egyéni információ b) Csoportos tájékoztatás, speciális hallgatói csoportok részére c) Karrierépítő és személyiségfejlesztő tréningek d) Egyéni tanácsadás, konzultáció személyes problémák megoldása érdekében Az Egyetemi Diáktanácsadó Központban az a), b), c), d) típusú tevékenységre egyaránt szükség van. 17

18 A kari Diáktanácsadó Központokban célszerű, ha az esélyegyenlőségi szempontok mellett a képzési profilhoz kapcsolódó, a szakmai szocializációt támogató tanulmányi/tanulási és pályaorientációs jellegű tanácsadási tevékenység folyik. A felsőoktatási diáktanácsadó rendszer szervezeti felépítése Szervezeti egységek és feladataik A felsőoktatásban sokféle néven, formában és szervezeti keretek között működő és különféle feladatokat végző tanácsadó szervezeteket a jövőben e protokoll ajánlásai alapján Diáktanácsadó Központ elnevezéssel célszerű működtetni. Javasoljuk, hogy ez minden intézményben önálló szervezeti egységként és az alábbi egységeket magába foglalva működjön. A felsőoktatási tanácsadó szolgáltatás a karokkal rendelkező egyetemen/főiskolán két szinten célszerű, hogy elérhető legyen: az intézmény Diáktanácsadó Központjában és a Kari Diáktanácsadó Központokban is. Az Egyetemi 2 Diáktanácsadó Központ feladatai Speciális szolgáltatásokat nyújt valamennyi kar hallgatói számára úgymint: információs tanácsadás; tanulmányi/tanulási tanácsadás; pálya- és karrierépítő tanácsadás, életpálya-építést megalapozó pszichológiai tanácsadás; életvezetési-pszichológiai tanácsadás; tanácsadás a külföldi hallgatók, valamint a külföldi részképzésre készülő vagy onnan visszatérő hallgatók számára; mentálhigiénés tanácsadás, addiktológiai prevenció és intervenció; speciális tanácsadás a fogyatékkal élő hallgatók, a hátrányos helyzetű, a kiemelkedő tehetségű vagy egyéb speciális élethelyzetű hallgatók általános vagy személyes problémáinak megoldása érdekében; 2 Egyetemi Diáktanácsadó Központ néven nevezzük a főiskolai intézményi Diáktanácsadó Központot is. 18

19 jogi és adótanácsadás a hallgatói jogokkal és adózással kapcsolatos problémák megoldásának elősegítésére. Az Egyetemi Diáktanácsadó Központ szupervíziós lehetőséget nyújt, és továbbképzést szervez a kari Diáktanácsadó Központok munkatársai és a kortárs segítő hallgatók számára. Az Egyetemi Diáktanácsadó Központ tevékenységében is fontos szerepe kell, hogy legyen a kortárs segítő diákok munkájának és az EHÖK-kel való együttműködésnek. A Kari Diáktanácsadó Központok ajánlott feladatai információs tanácsadás, tanulmányi/tanulási tanácsadás, a kar jellegzetességeinek megfelelő pálya- és karrierépítő tanácsadás, tanácsadás a karon tanuló külföldi hallgatók számára, a fogyatékkal élő és egyéb speciális szükségletű hallgatói csoportok (pl. kiemelkedő tehetségű és hátrányos helyzetű hallgatók) segítése. A kari egység munkáját támogatják a kortárs segítő hallgatók, a kari HÖK képviselőivel együttműködve. Költségkihatások A évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, XXIV. Fejezet, 52. rész, 85/C. ef) pontja értelmében a felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel: e) az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása. Ugyanakkor a Diáktanácsadó Központok működési költségei nem csupán a fenti jogcímen, a hallgatói normatívából finanszírozhatók. Az intézményi költségvetés tervezésekor számos más legális forrás is felhasználható a felsőoktatási intézmények működésére az állam által juttatott egyéb normatívákból, illetve saját forrásokból. 19

20 A Diáktanácsadó Központok költségvetésének tervezési tételei Bér jellegű személyi kiadás Szakmai vezető 1 fő teljes állásban Irodavezető 1 fő teljes állásban Esélyegyenlőségi referens 1 fő teljes állásban Tanácsadó pszichológusok hallgatói létszámtól függően Minden 4 ezer diákra minimum 1 teljes állású pszichológus, részmunkaidő esetén 3 fő javasolt. (Így például egy 8 ezer fős hallgatói létszám estén minimum 2 teljes állású pszichológus, részmunkaidőben történő alkalmazás esetén minimum 5-6 fő.) Pszichiáter hallgatói létszámtól függően egy fél- vagy teljes állású A pszichológusok és pszichiáterek javasolt tevékenységi profilja heti bontásban: - Egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, csoportterápia vagy tréning: 22 óra - Regisztrációs lapok kitöltése 3, esetjegyzőkönyv dekurzálás, tesztértékelés: 13 óra - Szupervízió, team-megbeszélések: 5 óra A tanácsadó központ szolgáltatáskínálatától, illetve a hallgatói létszámtól függően külön karriertanácsadó, életvezetési tanácsadó, krízisintervenciós szakember, interkulturális tanácsadó, tehetséggondozó szakemberek, ill. kortárs segítők alkalmazása javasolt. Mentálhigiénikus minimum 1 fő minden központban Addiktológus 1 fő minden központban Informatikus, webkarbantartó 1 fő rész- vagy tejes állásban PR, marketing, sajtóreferens 1 fő rész- vagy teljes állásban Külső szakértők, trénerek esetenként megbízási díj vagy szolgáltatásként történő kifizetéssel Szaktanácsadók: egészséges életmód, rekreáció, tanulásmódszertan szakértő állandó vagy eseti megbízással Dologi kiadások Tárgyi eszközök Irodaszer Tréningeszközök Irodabútor (egyszeri beszerzés) Fénymásoló, fax, nyomtató (egyszeri beszerzés) Szakirodalom, oktató-filmek 3 Ajánlott ESETREGISZTRÁCIÓS LAP 1. mellékletben 20

21 Szolgáltatások Kommunikációs költségek Terembérlet, fűtés, világítás Utazási, szállítási költségek PR-tevékenység, szakmai ismeretterjesztő anyagok előállítása Kubatúra igények 1 db tágas szoba ügyintézés, szervezés, feladatkoordinálás céljára 2-3 kisebb tanácsadó szoba 2 db mintegy húsz fős tréning-, illetve csoport-szoba 1 db egészségügyi szolgáltatásnyújtásra alkalmas helyiség Egyéb tárgyi feltételek Fénymásoló, nyomtató Projektor Minimum 3 db laptop Oktatási segédeszközök fogyatékossággal élő hallgatóknak Szakmai kapcsolatrendszer Az Egyetemi Diáktanácsadó Központ az intézményi Mentálhigiénés Fejlesztési és Támogatási Terv kidolgozásáig kezdeményezi és a hatékony intézményi működés érdekében formális kapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: Az Egyetemi Diáktanácsadó Központ kapcsolatot tart a Kari Diáktanácsadó Központokkal. Kapcsolatot tart az egyetemi vezetéssel, részt vesz a hallgatók problémáival kiemelten foglalkozó bizottság munkájában. Munkájáról évente beszámol az egyetem ezzel megbízott testületének. Szoros kapcsolatot tart a tanulmányi osztállyal. Amennyiben az külön szervezetben működik, kapcsolatot tart a hallgatóknak szolgáltatást nyújtó Hallgatói Szolgáltató Irodával, valamint a Karrier- és Alumnus- Központtal. Munkájáról kölcsönösen tájékoztat, együttműködik meghatározott feladatok közös, kooperatív megoldásában. 21

22 Kapcsolatot tart a nemzetközi kapcsolatokat irányító szervezettel (külföldi hallgatók, kimenő hallgatók felkészítése érdekében). Együttműködik a Tehetségpontokkal és a Szakkollégiumok vezetőivel. Együttműködik a Hallgatói Önkormányzattal. Kapcsolattartás az egyetemi lelkészekkel (külön szabályokkal az egyházi felsőoktatási intézményekre), az egyetemen működő egyéb hitéleti szervezetekkel. Kapcsolatot tart az egyetemi hallgatók életvitelét, beilleszkedését segítő egyéb bizottságokkal: pl.: esélyegyenlőségi koordinátori testület, Drogprevenciós Bizottság, intézményi sportegyesület, szabadidő-szervező, kulturális központok, Tudásközpont, Alumni-szervezet stb. Hatékony kapcsolatot tart a város területén tevékenykedő hasonló profilú tanácsadó irodával, más felsőoktatási és közoktatási, ifjúsági, nevelési, szociális tanácsadó intézménnyel, civil szerveződéssel. Az együttműködés közös pályázatok kivitelezését, konferenciák lebonyolítását jelentheti, de azt is, hogy a diáktanácsadóhoz forduló hallgatók tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen lehetőségeik vannak más szervezetektől is támogatást kérni. Kapcsolatot tart a felsőoktatási diáktanácsadás módszertani segítését szolgáló Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel (FETA), amely közhasznú, nonprofit szervezetként vállalja a felsőoktatási diáktanácsadás területén dolgozó szakemberek szupervízióját és szakmai továbbképzését. Nemzetközi kapcsolatok keretében az EAIE szervezet jelenti elsődleges kapcsolatrendszerét. Transzparenssé teszi a szolgáltatások belső és kapcsolati rendszerét: Organogram segítségével ábrázolja a nagy rendszeren belüli fenti élő kapcsolatokat az oktatás vezetői testületeitől az intézmény hallgatóival foglalkozó egyéb szervezetekig és társ-diáktanácsadókig, vertikális és horizontális elemekkel. A felsőoktatási intézmény feladata kidolgozni a Mentálhigiénés Fejlesztési és Támogatási Tervet, amelynek célja, hogy definiálja azokat a szükségleteket és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségeket, amelyekkel a hallgató lelki egészsége, öndefiniálása, önmenedzselése és ezáltal hatékony életvezetése, a szakmai és magánéleti kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodása 22

23 fejleszthető; megküzdésük ismeretekkel, gyakorlati módszerek elsajátításával, önismereti munkával javítható vagy gazdagítható. Ennek érdekében az intézmény időszakosan (5 évente) felméri a szükségleteket, problématerületeket és a szükségleteknek a szolgáltatásokkal való lefedettségét. A Mentálhigiénés Fejlesztési és Támogatási Terv magában foglalja az egyes intézmények meglevő hallgatói szolgáltatásainak, támogató, tanácsadó, fejlesztő tevékenységeinek bemutatását, amely az egyes tevékenységek átláthatósága, összehangoltsága által hatékonyabb működést tesz lehetővé (elérhetőség, tájékozottság javulása a hallgatók irányába, kommunikáció az egyes tevékenységek között, intézményen belüli továbbküldési és együttműködési útvonalak). A Mentálhigiénés Fejlesztési és Támogatási Terv definiálja az intézményben működő hallgatói szolgáltatások és tevékenységek körét. Területenként (tanulmányi/tanulási, életvezetési, karrier/pálya, tehetséggondozás, interkulturális, esélyegyenlőségi) megnevezi: a tevékenységet végző szervezet(ek)et vagy szervezeti egysége(ke)t, azon belül ezen egységek: o szervezeti formáját (pl. tevékenységre specializált szervezet, oktatói feladat, hallgatói önkéntes kezdeményezés, kortárs segítés stb.) o az adott tevékenység színterét (egyetemi, kari, tanszéki, közösségi stb.) o szintje(i)t (információszolgáltatás, konzultáció, tanácsadás, fokális tanácsadás) o a tevékenység(ek) módját (személyes, telefonos, ; internet, papír alapú kiadványok) o kompetencia, feladat és felelősségi körét, o a kapcsolódási pontokat, komplementer és közös feladatokat. Az egyes szolgáltatásokon belül kialakítja és nyilvánossá teszi: a tájékoztatási (hirdetés, informálás) és szolgáltatási szabályokat (kliens sürgősségi rangsorolás, várólista), valamint az ellátás feltételeit (hallgatói jogviszony vonatkozások, alkalomszám, lemondási feltételek, kompetenciakörök). Meghatározza a feladatellátáshoz szükségszerűen kapcsolódó, de intézményi rendszerszinten nem kapcsolódó intézményekkel (alapítványok, egészségügyi szolgáltatók, stb.) való kapcsolattartás módját és formáját, az együttműködési szerződés alapjait. 23

24 Dávid Mária TANULMÁNYI/TANULÁSI TANÁCSADÁS A FELSŐOKTATÁSBAN A tanácsadási terület meghatározása Az Európai Unió oktatási stratégiájában már régóta központi szerepet kap az önálló tanulásra való felkészítés ben jelenik meg az EU oktatási stratégiájának egyik fontos alapdokumentuma, a fehér könyv (White Paper on Education and Training Teaching and Learning Towards the Learning Society). A közösség előtt álló kihívásokat áttekintve a szerzők három fontos elemet emelnek ki, amelyek szükségessé teszik az önálló ismeretszerzésre való felkészítést, ezek a következők: a tudományos és technikai fejlődés felgyorsulása, a gazdasági tevékenység nemzetközi jellegűvé válása és az információs társadalom megjelenése. Ennek nyomán az Európai Bizottság két fontos dokumentumot adott ki a Közösséghez tartozó országok számára: A tanulásról szóló memorandumot (Memorandum on Lifelong Learning, 2000), amely széles körű megvitatásra került Európa-szerte, majd a memorandum vitáját követően elkészült stratégiai tervet az egész életen át tartó tanulásról (Making a European Area of Lifelong Learning a Reality, 2001). A stratégiai terv fontos építőelemnek tekinti az új tanulási kultúra kialakítását, az önálló tanulásra való felkészítést, melynek segítségével az egyén képes a változásokhoz alkalmazkodni, az információáradatban eligazodni. Meg tudja szerezni és fel tudja újítani azt a képzettséget, amelyre a tudásalapú társadalomban az adott helyzetben szüksége van. A prioritások között említi az új alapképességek rendszerének kidolgozását, útmutatást, tanácsadást, tájékoztatást a tanulási lehetőségekről. Hazánkban a felsőoktatási törvény és egy hozzá kapcsolódó kormányrendelet adja meg a jogi hátteret a hallgatók számára biztosítandó tanulmányi/tanulási tanácsadásnak. 43. (1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, 24

25 személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatási intézmény keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier tanácsadás, életviteli és tanulmányi, valamint mentálhigiénés életvezetési tanácsadás. (A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a) pontja) A felsőoktatási intézményekben a tanulmányi ügyekkel foglalkozó hivatali egységek és a már működő diáktanácsadó hálózat megfelelő szervezeti kereteket adnak a tanulási tanácsadás megvalósításához. A szakmai protokoll kidolgozásával ezt a munkát szeretnénk támogatni. A tanulási tanácsadás szükségességét a felsőoktatásban az is indokolja, hogy jelentős változás történik a közép- és felsőoktatás határán, amelyhez nehéz adaptálódni a fiataloknak, és a tanulási sikertelenségeket ezek az alkalmazkodási hiátusok is okozhatják. Főbb változások a tanulás terén a felsőoktatásba kerülés után (Dávid, 2004): Jelentősen megváltozik a tanulási tevékenység eddig kialakult ritmusa, amely teljesen új tanulási szokásrendszer kialakítását teszi szükségessé. A napról napra kis anyagmennyiséget feldolgozó tanulás helyett át kell állni a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak eltérő terheléseire. Sokaknál kampányszerűvé válik a tanulás, évközben nem készülnek, csak a vizsgaidőszakban próbálkoznak a nagy mennyiségű tananyaggal rövid idő alatt megbirkózni, gyakran sikertelenül. Megszűnik a tanulás külső irányítottsága. A középiskolában a pedagógus osztja be a megtanulandó tananyag mennyiségét, és a rendszeres számonkérés szekventálja a tanulást. A felsőoktatásban a hallgatónak önállóan kell az időt, a megtanulandó anyagrészeket beosztani, saját tanulását megtervezni és irányítani. Többszörösére növekszik a feldolgozandó tananyag-mennyiség, és ennek megtanulásához gyakran hiányoznak a megfelelő tanulási technikák, stratégiák. Elszemélytelenedik az oktatás. A nagy létszámú előadási csoportok és a fél évig tanult tárgyak rendszere a tanár-diák kapcsolatok kialakulását nehezíti. A kreditrendszerű oktatásra való áttérés a hagyományos tanulócsoportok közösségformáló erejét és mentálhigiénés szerepét veheti el a hallgatóktól, ha ennek tudatos korrigálására nem törekszik az intézmény vagy maga a hallgató. 25

26 A legtöbb hallgató nem saját lakóhelyén tanulva kilép a családi-baráti környezetéből, egyedül kell idegen helyen kialakítania kapcsolatait, amely bizonytalanság további pszichés energiákat vesz el a tanulástól. Ezek mellett a nehézségek mellett pozitívum, hogy amennyiben a diák érdeklődésének megfelelően választotta meg tanulmányait, azzal foglalkozhat, amit szeret. De ha rossz volt a pálya- vagy intézményválasztás, akkor felmerülhet a szakváltás kérdése is, amely újabb megterhelő döntés elé állítja a fiatalt. A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület honlapján a diáktanácsadás jó gyakorlatait összegző cikkben olvasható, hogy: a felsőoktatásba belépő hallgatók számára az első megmérettetés után gyakran kiderül, hogy nem ismernek olyan tanulási technikákat, módszereket, amelyek a középiskolaitól nagyban eltérő tananyag elsajátítását segítik. Ezért szükséges a tanácsadás a tanulmányi problémák megoldásához. Ugyanebbe a csoportba tartoznak azok a kérdések, amelyek a tanulmányi tájékozódás, az órarend összeállítása, a kreditrendszer adta korlátok és szabadság használata során megfogalmazódnak a hallgatókban. A tanulmányi tanácsadás szolgáltatásaira elsősorban az első évben, majd a szakváltáskor, a mesterképzés kiválasztásakor van nagy szüksége a hallgatóknak. (Puskás- Vajda és munkatársai, 2014, 5. o.) A tanulási tanácsadás segíthet elkerülni az elhúzódó tanulmányokat, a lemorzsolódást, ilyen jellegű szolgáltatás igénybevételével hatékonyabbá tehető az egyetemi, főiskolai tanulás. Hatékonynak tekintjük a tanulást akkor, ha a hallgató a képességeinek megfelelő eredményt a legrövidebb idő és az éppen szükséges energiabefektetés mellett éri el (Dávid, 2004). A tanulási és a tanulmányi tanácsadás fogalma A tanulási tanácsadást a felsőoktatási tanulmányi tanácsadás, a pálya- és karriertanácsadás, illetve életvezetési tanácsadás metszőpontjaként lehet tekinteni, természetesen figyelembe véve azt, hogy mind a felsorolt felsőoktatási tanácsadási területek, mind a tanulási tanácsadás nagyobb halmazt képvisel. Saját értelmezésünkben a tanulási tanácsadás egy olyan interperszonális segítségnyújtási forma, amelyben a tanácskérőket tanulással kapcsolatos nehézségeik megértésében és megoldásában, a tanulási szokásaik hatékonyabbá tételében meghozandó változtatásokhoz szükséges önálló döntéseik kialakításában és megvalósításában segítjük. Ez történhet egyéni és csoportos tanácsadás formájában egyaránt. (Dávid, 2010, 101.o.) 26

27 A tanulási tanácsadás segíti a hallgatókat egyéni tanulási útjaik megtervezésében és a megvalósítás során előforduló nehézségek leküzdésében is. A tanulmányi tanácsadást sok esetben hasonló jelentésárnyalattal használja a szakirodalom, mint a tanulási tanácsadást. Értelmezésünkben a tanulmányi tanácsadás hasonlóan a pályatanácsadáshoz a hallgató érdeklődésének, egyéni szempontjainak és (itt a szélesebb karrierlehetőségek helyett) az intézményen belüli választási lehetőségeknek az összeegyeztetésére irányul: a félévek elején a kreditfelvétellel kapcsolatos feladatok megoldásának segítésére (pl. a kötelezően felveendő és az egyéni céloknak leginkább megfelelő, illetve szabadon megválasztható tananyagok kiválasztása, időbeli összeegyeztetése az órarend egyénre szabott kialakításakor), a vizsgákra való jelentkezéskor a célszerű egyéni szempontok és az adott lehetőségek egyeztetésére, a specializációk, szakirányok, szakkollégiumok megválasztása előtt az adott lehetőségek megismerésére és a személyes célok összeegyeztetésére, szakváltoztatási vagy továbbtanulási szándék esetén az adott képzési kínálat megismertetésére és összeegyeztetésére a személyes célokkal. Tolonics ( o.) úgy fogalmaz, hogy Az egyetem törvényben előírt tájékoztatási kötelezettsége, hogy a hallgatónak döntéseihez rendelkezésére bocsásson minden szükséges ismeretet a felsőoktatásba jelentkezéstől diplomájának kiadásáig. Ennek az állami feladatnak a végrehajtásában nyújt szakmai segítséget, illetve ebből a feladatból vállal részt a tanulmányi tanácsadó. A gyakorlatban azonban a tanulmányi tanácsadás fogalmához erőteljesebben kapcsolódik a tanulmányok végzéséhez szükséges információadás, mint a választáshoz szükséges másik feltétel: az egyéni célok és döntések kialakításában nyújtandó segítség a felmerülő problémák, alternatívák esetén. Gyakori az is, hogy a tanulmányok végzéséhez szükséges informáló tevékenységet nem kiképzett tanácsadók végzik a felsőoktatási intézményekben, ezért sok esetben még a választásra felkínálható lehetőségek bemutatása sem szakszerű. A fogalmak használata során magunk úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne a tanulási tanácsadás kifejezést szélesebb gyűjtőfogalomként használni, amelyben megtaláljuk a 27

28 tanácsadás mindhárom szintjét, az információadástól a konzultáción keresztül a tanulási gondok okainak feltárásáig és a pszichológiai tanácsadásig. Mindazonáltal nevesítjük mind a két feladatkört. A tanácsadási terület céljai A felsőoktatási intézmények kontextusában a tanácsadás célja az oktatási tevékenység hatékonyabbá tétele, a lemorzsolódás minimálisra csökkentése, a munkaerőpiacra kilépő hallgatók rugalmas és gyors alkalmazkodását megalapozó személyiségfejlesztés (Puskás-Vajda és munkatársai, 2014, 10. o.). Különösen igaz ez a megállapítás a tanulási tanácsadásra. Tolonics (2001, 38. o.) úgy fogalmaz, hogy: A tanulmányi tanácsadás célja elsősorban az egyéni problémahelyzetek kialakulásának megelőzése (prevenció), valamint konzultatív segítségnyújtás az információ vagy élettapasztalat hiányában bajba került, de döntésképes hallgatók számára. A tanulási tanácsadás fő célja a tanulási eredményesség és hatékonyság fejlesztése, a hatékony tanulási módszerek elsajátítását lehetővé tevő kulcskompetenciák erősítése, a hallgatók támogatása személyes céljaik elérésében, egyéni tanulási útjaik kidolgozásában. E célok egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában egyaránt megvalósíthatók. A tanulási tanácsadás célul tűzi ki továbbá a hallgatók intencionalitásának növelését, az önszocializáció révén az önszabályozó tanulás kialakulását. Az önszocializáció folyamata feltételezi a kezdeményezés, célirányosság hatását a tanulási folyamatban, amelyhez szorosan kapcsolódik az információszerzéssel és feldolgozással kapcsolódó értékek és motivációs tényezők önszabályozása (Kiss, 2007, 70. o.). Az önszabályozó tanulás pedig olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvési önfejlesztő képesség, amely szisztematikusan a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességet. (Schunk és Zimmerman 1994, idézi: Molnár, 2002). 28

29 Megvalósítandó feladatok Szakmai feladatok A tanácsadásra jelentkező hallgatók segítése a tanulással kapcsolatos problémáik felismerésében és megoldásában. Egyéni tanulási utak tervezésének elősegítése, az önszabályozó tanulás támogatása. Az önszabályozó tanuló jellemzői Taskó (é.n.) nyomán: - önállóan kezdeményezi a tanulást, - végig kitart a feladat elvégzése mellett, - hatékony tanulási stratégiákat alkalmaz, - felméri cselekedetei következményeit, - képes önreflexióra, a tanulásra vonatkozó metakognícióra, - saját képességeit reálisan ismeri, - kialakult érdeklődése van, - képes belső és személyes céljai megfogalmazására, - felelősséget érez saját tanulásáért, - motiváltan irányítja saját tanulási folyamatát. További feladat még a felsőoktatásban a hatékony tanulási szokásrendszer kialakulásának facilitálása. Szükség esetén feladat a ki nem alakult tanulási technikák, stratégiák megismertetése, esetleg begyakoroltatása, a személyes tanulási stílusnak megfelelő tanulási technikák megválasztásában segítségnyújtás. (Dávid, 2006) Feladat probléma esetén a tanulás eredményesebbé tételéhez szükséges változtatások felismertetése, cselekvési tervek kidolgoztatása a tanácsadás sajátos módszerei segítségével. Tervezési feladatok Feladattervezés A tanulási tanácsadás tevékenységrendszerének beépítése a diáktanácsadó szolgáltatásrendszerébe. (Lásd: Jó gyakorlatok a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület honlapján: Feladatok operacionalizálása Az egyéni tanácsadás és a csoportos tanácsadás folyamatának időbeli megtervezése, levezetése, az értékelés elvégzése. 29

30 Preventív jellegű tevékenységek tervezése és szervezése az érdeklődő hallgatók számára. Célszerű tanulási hatékonyságfejlesztő tréningeket hirdetni a felsőoktatási tanulmányokat megkezdő hallgatók számára, vagy Hogyan készüljek a vizsgákra? címmel a vizsgaidőszak megkezdése előtt felkészítő csoportfoglalkozásokat tartani. A prevenciós tevékenységeknek is a hallgatók igényeihez kell igazodniuk. (Dávid, 2004; Dávid, 2010) Az utánkövetés és elemzés alapján önértékelés, ebből következő stratégiai fejlesztő célkitűzések. A szükséges szakirodalmak, információhordozók beszerzése, használata, frissítése (Lásd: Lisznyai, 2001) Adminisztrációs tevékenységek ellátása. Szakmai kapcsolattartás a diáktanácsadó kollégákkal, a felsőoktatási intézmény érintett kollégáival és szükség esetén külső szakemberekkel. Szakképesítés, kompetenciák és készségek A tanácsadói szakértelem természetét kettős meghatározottság jellemzi (Dávid, 2012 alapján). Első a tanácsadói szakértelem készségei, melynek segítségével a tanácsadó képes a tanácskérőt egy belső munkára késztetve végigvezetni a problémamegoldó folyamaton. Ritoók Magda (2009) alapvető kompetenciáknak nevezi az ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek azon halmazát, amelyre minden tanácsadó szakembernek munkahelytől függetlenül szüksége van. (pld. etikus viselkedés és szakmai magatartás, saját képességek és korlátok ismerete, a tanácsadó programok tervezésére és lebonyolítására való képesség). Második a szakterületi tudás, amely az adott problémakörhöz kapcsolódó magas színvonalú szakmai ismereteket, készségeket és szakszerű hozzáállást jelent, amelyben a tanácsát kikérik. Ilyen például a pályaválasztás, tanulás, egészséges életvezetés stb. Ezek a szakmai ismeretek teszik lehetővé a probléma megoldásához szükséges szakszerű információk beáramoltatását a tanácsadási folyamatba. Ritoók (2009) speciális kompetenciáknak nevezi ezeket, amelyekre a munkahelyi környezettől és a szolgáltatásban részesülő klienscsoporttól függően lehet szükség." 30

31 A tanulmányi/tanulási tanácsadás speciális kompetenciáit a felsőoktatási rendszer működésének és tanulmányi kínálatának az ismerete, illetve a tanulásmódszertani felkészültség jelenti. Szakképesítés A tanulási tanácsadás alapszintje az aktuális tanulmányokkal kapcsolatos információnyújtás (advise). Ezt sok esetben az egyén maga tudja menedzselni, ha megfelelő, az öninformálódást segítő rendszerek állnak rendelkezésére (a felsőoktatási intézmény honlapja, elektronikus tanulmányi rendszere stb.), de ezt a funkciót tölti be az asszisztált tanulmányi információs szervezet is. Itt elsősorban a felsőoktatás tanulmányi kínálatának, működési szabályainak naprakész ismerete a követelmény a tanácsadó szerepben lévő személynél. A második szint a tanulási konzultáció, melynek célja a tanulási problémákhoz kapcsolódó alternatív megoldások kidolgozása, a személyre szabott információfeldolgozás. Ezen a szinten már szükség van a tanulási tanácsadás módszereinek készségszintű ismeretére. Olyan végzettségű szakemberek láthatják el, akik tanácsadásból és tanulásmódszertanból is megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. Pl. tanácsadó szakpszichológusok, szociálpedagógusok tanácsadó szakiránnyal, munkavállalási tanácsadók, legalább 30 órás tanulásmódszertani képzettséggel. A harmadik szint a pszichológiai tanácsadás, amelyben a tanulási, irányváltási vagy karriertervezési problémák életvezetési problémákkal összefonódva jelentkeznek, és a tanácsadás (counselling) célja az, hogy az egyéneket a változási tervek kidolgozásában és a változtatások végrehajtásában segítse. Ez a tanácsadás csak pszichológiai háttértudással, tanácsadó szakpszichológusi, illetve pedagógiai vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel látható el megfelelően. Kulcskompetenciák Ismeri és önmaga is készségszinten alkalmazza a felsőoktatás kínálatával és működési szabályaival kapcsolatos információk megszerzésének módjait és a különböző tanulási technikákat, stratégiákat. Ismeri és készségszinten alkalmazza a tanulmányi és tanulási tanácsadás fent felsorolt feladatait és a szakirodalmakban megjelölt módszereit. 31

32 Ismer tanulásfejlesztő gyakorlatokat, feladatokat, honlapokat. Fontosnak tartja a tanulásra vonatkozó metakogníció és az önszabályozó tanulás fejlesztését. Elfogadó, toleráns a tanulási problémával küzdő hallgatókkal szemben, ugyanakkor bízik a fejlődőképességükben. További készségek Az egyéni és a csoportos tanácsadás folyamatának végigvezetését készségszinten alkalmazza. Birtokában van tanácsadói szakértelem alapvető kompetenciáinak, készségeinek. Módszerek Célzott beszélgetés A tanulásra vonatkozó öndefiníciót támogató eljárások: o önértékelő kérdőívek (tanulásdiagnosztikai kérdőív, (Dávid és Estefánné, 2008). Tanulási stílus, vagy felsőoktatási tanulási szokásokra vonatkozó kérdőív stb. o önreflexióra lehetőséget adó speciális feladatok (pld. a heti időbeosztás leírása a tanulás tervezésénél) Mérlegelési eljárások (A módszerek részletes leírását lásd: Dávid, 2012) A tanulás-módszertani fejlesztés eljárásai (Lásd: Oroszlány, 2009) A tanulási tanácsadás keretei A tevékenység végzéséhez szükséges szervezeti feltételek A tanulmányi/tanulási tanácsadás esetében hasonló szervezeti feltételekre van szükség, mint a felsőoktatási életvezetési diáktanácsadás során. A tevékenység végzéséhez szükséges fizikai feltételek A tanulmányi/tanulási tanácsadás esetében hasonló szervezeti feltételekre van szükség, mint a karrier- és pályatanácsadás egyéni és csoportos tanácsadásra vonatkozó fizikai feltételek leírásában megjelenik. 32

33 Perényi Andrea, Burgyán Annamária és Vörös Ágota FELSŐOKTATÁSI ÉLETVEZETÉSI TANÁCSADÁS Tanácsadási terület meghatározása A felsőoktatásban résztvevő hallgatók életszakaszából és élethelyzetéből adódó: normatív (életciklusból adódóan várható, törvényszerűen bekövetkező), hipertrófikus (nehezített), illetve akcidentális (váratlan) kríziseinek, krízismátrix 4 professzionális megoldása. Normatív krízisek A formálódó felnőttkor, azaz az egyetemi tanulmányokkal egybeeső és részben ezáltal kialakult életszakasz az egyetemistára a felnőtté válás életfeladatát rója: - biztos identitás, önálló énkép kialakítása, - családtól való függetlenedés folyamata, - új támogató és biztonságos kapcsolatok kialakítása, - szakmai elköteleződés, hivatástudat, felkészültség a munka világára. Ez az érzelmi és környezeti változások összhangja, dinamikus egymásra hatása esetén tud megfelelően megvalósulni. 1) A környezeti, helyzeti változások (be-, ki- vagy átlépés a képzés során, költözés stb.) minden esetben újraalkalmazkodást, a korábbi megszokott magatartásminták, kapcsolatok, szokások elengedését, átalakítását, új megoldások kidolgozását és beépítését igénylik. 2) Az érzelmi változás akkor tud megtörténni, ha az igény, elképzelés realizálódik, azaz formát ölt, megjelenik helyzeti, környezeti változásként. Felsőoktatásban tanuló hallgatók vonatkozásában krízisállapotot jelenthet az addig a középiskolában megszokott jó tanulási teljesítmény romlása, a befektetett energia alapján elvárható siker elmaradása, a korábbi anyagi és lakhatási körülményeihez képest rosszabb 4 Elmélete Jacobson nevéhez fűződik, miszerint a fejlődési és akcidentális krízis egy időben jelentkezhet 33

34 feltételek, az eligazodás és a mindennapi életvezetés nehézségei, a korábbi kapcsolatok megszakadása, új kapcsolatok hiánya. Amennyiben a hallgató nem rendelkezik adekvát megküzdésmódokkal, és a környezet nem nyújt ebben megfelelő keretet, támogatást, úgy a tehetetlenségérzés eluralkodhat az akadályokkal, a tornyosuló problémákkal való szembenézés, megküzdés során. (Nehezített krízis) A tanácsadás segítséget nyújt a változás felismerésében, a lezárás megkönnyítésében, az erőforrások felmérésében, a lelki szükségletek megfogalmazásában, alternatívák feltérképezésében, illetve a realitások megtalálásában és a megvalósítás felé elindulásban. A felnőtté válás önmagában is krízisállapotokon és bizonytalanságokon keresztül vezető fejlődési potenciált igénylő feladat, amit a biztonság hiánya megnehezít. Ez adódhat abból, hogy: 1) egy korábbi fejlődési szakasz esetében a krízis kimenetele nem volt sikeres (nehezített krízis). Ebben az átmeneti életkorban a személyiség összerendezése történik, így ezek a korábbi fejlődési kudarcok visszaköszönnek és aktiválódnak. 2) Valamely hirtelen, váratlan, az egyént érintő krízishelyzet ingatja meg a biztonságot. (Akcidentális krízis) Ezekben a helyzetekben a küzdelem a legtehetségesebb hallgatóknak is nehézséget jelent abban, hogy a képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtsák, s ezeknek drasztikus hatása lehet az egyén hangulatára, teljesítményére. Nehezített krízis Nehezített krízis áll fenn abban az esetben, mikor a korábbi fejlődési krízisekben elakadás történt. A nehezített krízis legfontosabb jellemzője, hogy segítség nélkül nem megoldható. A diszfunkcionális családi minták a normatív krízis megoldásában nem szolgálnak konstruktív megoldásmódokkal, fejlődési potenciállal. Nehezített krízis esetén a krízishelyzetre való önkéntelen reakció valamely maladaptív, önkárosító viselkedés, mint például a feszültségek elfojtásából vagy a túlfeszített aktivitásból adódó testi megbetegedés, szerhasználat (alkohol, drog), agresszió vagy öngyilkosság. Az önkárosító viselkedés mivel újabb nehezítő körülményeket idéz elő az eredeti megoldásra váró problémahelyzetet tovább mélyíti. 34

35 Akcidentális (váratlan) krízis Akcidentális krízis következik be, amikor olyan események érintik az egyént, amelyek megrendítik az addigi biztonságos és megszokott életvezetését, felborítják stabil életfeltételeit, megváltoztatják a kialakult emberi kapcsolatait. Az addig tervezhető jövő kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá válik. A fizikai vagy érzelmi biztonságot veszélyeztető leggyakoribb akcidentális krízisek a hallgatók életében: tartós kapcsolat megszakadása; támadás, bántalmazás; súlyos betegséggel való szembenézés; családtag vagy barát öngyilkossági kísérlete, vagy öngyilkossága nem kívánt terhesség, abortusz; szülő súlyos betegsége, halála; szülő munkanélkülisége, anyagi biztonság változása; szülők válása. Tanácsadási terület céljai A hallgatók jó tanulmányi, szakmai eredményeihez, sikeres elhelyezkedéséhez nem csak tudásnövekedésre van szükség, hanem egy céltudatos, kiegyensúlyozott, jó problémamegoldó stratégiákkal rendelkező személyiségre is. Ezért a hallgatók számára biztosítani kell a lelki egészséghez való hozzáférést az életvezetési- pszichológiai tanácsadás mind a négy szintjén (információs tanácsadás, konzultáció, tanácsadás, fokális tanácsadás) és a krízisintervenció során. Egészséges hallgató esetén Ismeretek terjesztése az egészséges intrapszichés (belső) és kapcsolati (interperszonális) lelki működésre vonatkozóan: o a formálódó felnőttkor feladatai, a normatív krízis sikeres és kudarcos kimenetele, o belső feszültségek kezelése adaptív megküzdésmódokkal, ezáltal lehetőség a maladaptív megküzdési formák (addikciók, szuicidum) elkerülésére, 35

36 o egészséges kapcsolati működés megismertetése, konfliktuskezelés módjai. A krízisek megoldásának megkönnyítése azáltal, hogy a problémát elvégzésre és megoldásra váró feladattá alakítja át, és segítséget nyújt a hallgatók saját erőforrásainak feltárásához és mozgósításához. Életvezetési készségek fejlesztése az önismeret növelésével, a személyiség lehetőségeinek kibontakoztatásával. Klinikai probléma esetén A betegségbelátás elősegítése, felkészítés az aktív gyógyulásra. Továbbirányítás az egészségügyi ellátó rendszerbe, támogató jelenlét a kapcsolatfelvételig. Lehetőség és szükség szerint együttműködés a kezelésben résztvevő szakemberekkel. Megvalósítandó feladatok Felsőoktatási életvezetési tanácsadó pszichológus feladatai Ismeretterjesztő anyagok szakmai részének elkészítése, terjesztésének megtervezése, kidolgozása (pszichoedukáció, mentálhigiéné) Egyéni tanácsadás o Problématerület és igény meghatározása o Konzultációs folyamat megtervezése o Konzultációs alkalmak vezetése Csoportos tanácsadás vagy készségfejlesztő vagy adott terület önismeretét megcélzó tréning o Célcsoport, szükséglet meghatározása o Tréningfolyamat megtervezése o Tréning vezetése Részvétel a szakember által választott és az intézmény által biztosított rendszeres szupervízión Az intézmény mentálhigiénés stratégiájának alakítása Kapcsolattartás társintézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal 36

37 A szakember tevékenységét támogató nem pszichológusi feladatok Egyéni jelentkezésekhez kapcsolódó nyilvántartási és ügyintézési feladatok Csoportokhoz kapcsolódó hirdetési és szervezési feladatok Egyéb adminisztratív és szervezési tevékenységek Segédanyagok szerkesztési, grafikai, nyomdai, informatikai előkészítése Egyéb informatikai háttértevékenységek Pénzügyek kezelése Pályázatfigyelés Elégséges munkafeltételek Szervezési, munkavégzési feltételek Tárgyi feltételek A tanácsadás az oktatási (szorgalmi és vizsga-) időszakban zajlik, csakúgy, mint az oktatók tevékenysége. Napi 4 kontaktóra (kliens(ek)sel, esetmegbeszéléssel, szupervízióval vagy képzésben töltött óra) Fennmaradó munkaidőben a pszichológus háttérmunkálatokat végez (felkészülés, összefoglalás, folyamat tervezése, tesztek, kérdőívek értékelése, kapcsolattartás intézményekkel, megfelelő intézmények felkutatása, szakirodalmi tájékozódás) Szupervízió kéthetente munkaidőben, intézményi finanszírozásban Képzés, továbbképzés a munkához szükséges mértékben, intézményi finanszírozásban Tanácsadásra alkalmas helyiség kizárólagos használati joga (megfelelően hangszigetelt, természetes fény, kulcsra zárható, min. két független ülőfelület) Csoportozásra alkalmas helyiség használati lehetőségének biztosítása az igényeknek megfelelően (megfelelően hangszigetelt, természetes fény, kulcsra zárható, rögzítetlen székek és asztalok, min. 10 ülőfelület) Számítógép, megfelelő hardver és szoftver ellátottsággal (működő operációs rendszer, internet elérhetőség, nyomtatási lehetőség) Telefon munkavégzési célokra meghatározott kerettel 37

38 Szakképesítés, kompetencia, képességek és készségek Szakképesítés Pzichológus folyamatban levő (elvégzett sajátélmény és elmélet) vagy megszerzett módszerspecifikus képzéssel vagy tanácsadó szakpszichológus végzettséggel. Képzettség, képesség Az életvezetési tanácsadónak rendelkeznie kell a pszichológiai tanácsadás területén való jártassággal, folyamatosan fejlődő önismerettel és az ehhez szükséges önreflexióval. Szemléletmódjában képviseli az emberi méltóság tiszteletét. A klienssel való viszonyban a hitelesség, szakmaiság és empátia megvalósítására törekszik. Képes egy biztonságos, megtartó helyzet megteremtésre, melyben a kliens aktívan és hitelesen tud megnyilvánulni. Munkájában a pszichológiai (lelki) értékek kibontakoztatására törekszik. Képviseli: az élet értékességébe és értelmességébe vetett hitet, a jól-léthez szükséges változás fontosságát, az egyénben rejlő változási és változtatási képességet, a jól működő kapcsolatok lehetőségét és fontosságát, a jelen lehetőségeire alapozó, jelen feladataira fókuszáló jövőorientáltságot. Pszichoedukáció során Képes felmérni a célcsoport szükségleteit, általános vagy aktuális nehézségeit. Az adott területen jártas, vagy képes új információk elsajátítására, beépítésére és rendszerbe foglalására. A liens szintjén képes akár szóban, akár írásban kommunikálni. A tanácsadási folyamatban (egyéni vagy csoportos konzultáció, tréning) Az első interjú során Képes felmérni a kliens problémáját, meghatározni szükségleteit. Képes tisztázni a kliens motivációját és folyamatba vonhatóságát. Képes meghatározni, hogy a probléma jellegének milyen tanácsadási szint felel meg, és a tanácsadási folyamatot vagy a továbbküldést ennek tükrében határozza meg. 38

39 A szerződéskötés folyamán A kliens igényeit és a saját lehetőségeit összhangba tudja hozni, és erről a kliensnek reális visszajelzést tud nyújtani. Képes a tanácsadás kereteinek meghatározására. Képes a tanácsadási folyamatban a klienssel közösen elfogadható és megvalósítható célokat kialakítani, és a változást mérhetővé tenni. A munkafázis folyamán egyéni vagy csoportos tanácsadás esetén A kliens számára követhetően, érthetően tudja kommunikálni az információkat. A folyamat során a pszichológiai tanácsadási készségeket (lásd lent) a kliens személyiségének, problémájának, a folyamat és a kapcsolat szintjének megfelelően használja. Képes feltárni a kliens erőforrásait, erősségeit. Képes teret biztosítani a különféle alternatívák, megoldásmódok megnyilvánulásának. Képes az alternatívák pszichológiai oldalának megvilágítására, a lehetséges lelki következmények felvázolására. Képviseli a pszichológiai értékeket: o az egyén intrapszichés jóllétéhez szükséges érzelmi, kognitív és viselkedéses változások vonatkozásában, o az egyén kapcsolati jóllétéhez szükséges érzelmi, kognitív és viselkedéses változások vonatkozásában. Tréningfolyamat esetén a fentiek kiegészülnek az alábbiakkal Képes az adott területre vonatkozó ismereteket gyakorlatok, sajátélmény formájában a klienssel megismertetni. Képes a csoportfolyamatokat felismerni és megfelelően alakítani. A lezárás során Képes reális visszajelzést adni a munkafolyamatról, a cél megvalósulásáról. Képes megítélni a változás szintjét (tüneti vagy valódi). Meg tudja erősíteni a klienst az elért eredményekre és a további fejlődésre vonatkozóan. 39

40 Képes rendszerbe helyezni a munkafolyamatot és szükség esetén rámutatni a további feladatokra (terápiás szükséglet). Szupervízió során Képes a tanácsadási folyamatban felmerülő nehézségeket, elakadásokat felismerni és vállalni, rendszeres (kéthetenkénti) szupervízión részt venni. Képes és hajlandó az elakadásához kapcsolódó saját ellenállásaival szembesülni, és a megoldásra érzelmi energiát fordítani. Mentálhigiénés stratégia készítése során Képes a rendelkezésére álló tapasztalatokból és adatokból az intézmény hallgatói körében előforduló gyakori pszichológiai problémákat vagy fejlesztésre szoruló mentálhigiénés területeket azonosítani. Képes saját hatáskörében pszichológiai szolgáltatások kidolgozására, hatáskörén kívül a probléma megfogalmazására, jelzésére. A gyakori, rendszerszintű vagy oki problémákat megfelelő alátámasztással és javaslattal a kari vezetés (oktatási dékán-helyettesek) és a rektor felé jelezni. Tanácsadási készségek A tanácsadási folyamat során az alábbi készségek helyzetnek megfelelő használata szükséges A figyelmi fókusz elhelyezése Direktív tanácsadás Nonverbális megerősítő jelzések Megnyugtatás Parafrázis Általánosítás Empátiás visszajelzés Önfeltárás Az üzenet jelentésének visszaadása A feltétel nélküli elfogadás Áttételes érzelmek interpretációja kinyilvánítása A helyzet értelmezése A tanácsadó szituációra vonatkozó Figyelem-megvonás Összegzés értelmező, metaszinten megjelenő közlések (Ivey, Downing, 1990) Információnyújtás Logikai következetlenség demonstrálása 40

41 Módszerek Egyéni tanácsadás 1. Célzott beszélgetés: a pszichológiai tanácsadás elsődleges módszere. A beszélgetés a hétköznapi érintkezés formáitól abban tér el, hogy meghatározott céllal és keretek között történik. 2. Interjú (strukturálatlan vagy félig strukturált): aktív interakció, melynek segítségével képet kaphatunk az egyén testi és lelki állapotáról, vélekedéseiről vagy problémáiról. Krízishelyzetben strukturált fókuszált interjú. 3. Önértékelő eljárások: Egy-egy részterületre vonatkozó: - önismereti - problémafeltáró - motivációs kérdőívek Állapotfelmérő kérdőívek, tünetbecslő skálák Tanácsadási folyamatba átemelhető, módszerspecifikus képzésekből származó eszközök, technikák 4. Egyéb módszerek (pl. családrajz, szociális atom, alaprelaxáció) Intézményen belüli és intézményen kívüli kapcsolatok Az felsőoktatási életvezetési tanácsadó pszichológus az aktuálisan érvényben levő jogi szabályozásnak megfelelően együttműködik az egészségügyi és szociális rendszer pszichológiai, pszichiátriai, mentálhigiénés és addiktológiai szolgáltatásaival. Formális útvonalak hiánya esetén személyes kapcsolatfelvétellel, találkozásokkal, konferenciákon, szakmai találkozókon való részvétellel építi ki saját szolgáltatásának támogató környezetét. 41

42 Répáczki Rita FELSŐOKTATÁSI KARRIER- ÉS PÁLYATANÁCSADÁS A karrier- és pályatanácsadás fogalmi meghatározása Az emberi élet egyik központi eleme az a pálya, amelyet az egyén művel. A munka, egy adott foglalkozás gyakorlása mindig is része volt az emberi életnek, de a 20. század olyan jelentős társadalmi változásokat hozott, amelyek révén átalakult a társadalmi munkamegosztás is. A sikeres munkavégzés egyrészt követendő céllá, másrészt az egzisztenciateremtés egyik legfontosabb eszközévé válik. Az új szakmák és szaktevékenységek kialakulása révén a választás szabadsága is előtérbe kerül, a nagy szabadság és autonómia mellett a bizonytalanság terhével is nyomasztva az érintetteket (Fazekas, 2009). Ezekkel a trendekkel vált egyre fontosabbá a tájékoztatás, illetve a tájékozódás igénye, és csúcsosodik ez ki most, amikor a választási lehetőségek száma szinte végtelenné vált, még több döntési ponttal és választási kényszerrel, mint korábban valaha. Az így felmerülő tanácskérői igényt hivatott kielégíteni a professzionális karrier- és pályatanácsadás (Völgyesy, 1996). A pályaorientációs tanácsadás egy célorientált, problémamegoldó tevékenység, amely az ügyfél és a tanácsadó közötti személyes kontaktuson keresztül valósul meg. A folyamat alapvető célja a beszélgetések során segíteni az ügyfelet abban, hogy (a) saját maga számára tudatosítsa értékeit, eredményeit, pozitív képességeit; (b) ehhez kapcsoljon reális képzési vagy elhelyezkedési irányokat; (c) képes legyen önállóan mérlegelni, relatíve helyes, önálló döntést hozni (Borbély- Pecze és mtsai, 2009). A karrier- és pályatanácsadás egy olyan, az egész életutat támogató folyamat/szolgáltatás, melynek koncepciója az élethosszig tartó tanulás támogatásán alapszik. Interaktív folyamat, mely során a tanácsadó átsegíti a tanácskérőt azokon a döntési pontokon, elakadásokon, amelyekkel a tanácskérő élete során bármikor és akár többször is szembesülhet. Egyénre szabott, a tanácskérő aktuális élethelyzetét figyelembe vevő célorientált, problémamegoldó tevékenység és szolgáltatás ez, amely a tanácsadó és a tanácskérő személyes kontaktusa révén vezet el a megoldáshoz. Komplex szolgáltatás, a tanácsadó egy 42

43 személyben képes támogatni a tanácskérőt az önismerettel kapcsolatban felmerülő kérdésekben (pszichológiai támogatás) és a munkaerőpiaci ismeretek megszerzésében (munkapiaci ismeretek átadása). A karrier- és pályatanácsadás létjogosultságának hátterében az áll, hogy a munka világa folyamatosan és dinamikusan változik, és a hatékony tanácsadáshoz speciális ismeretekre és tapasztalatokra van szükség a tanácsadó részéről, ami magában foglalja: - a munkaerőpiaci és képzési ismereteket; - a pályák ismeretét; - az önismeret fejlesztésére irányuló készségeket. A karrier- és pályatanácsadás célja Az életpálya során időről időre felmerül az egyénben a változás, a változtatás igénye. Az életút változási ciklusok összessége, és az életünk folyamán a viszonylag stabil időszakok és az instabil, változásokat hozó periódusok ciklikusan váltakoznak. Ritoók (2008; 2009) szerint a korábban főként fiatalokkal foglalkozó magyarországi pályaválasztási tanácsadás célkitűzés-rendszere is kibővült a társadalmi-gazdasági változások következtében. Különösen a felnőtt pályaalakulás gondjaival ide értve a munkanélküliség okozta pályakríziseket és a pozitív lehetőségeket kínáló kihívásokhoz való alkalmazkodás segítése az, ami fontos és újszerű feladata a karrier- és pályatanácsadóknak. A magyar szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget. A pályaválasztási tanácsadás fogalmát világszerte egyre inkább felváltja a pályafejlődési tanácsadás, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek, pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG). A felsőoktatási karrier- és pályatanácsadás célja annak segítése, hogy a hallgató (illetve a felsőoktatást még csak tervező vagy azt már befejező egyén): megértse és értékelni tudja önmagát; megfelelő oktatási és képzési terveket készítsen; fel tudja mérni a pályaválasztási vagy pályaváltási lehetőségeket; 43

44 képes legyen érdemi döntést hozni saját életpályájával kapcsolatban annak érdekében, hogy a sikeres társadalmi és munkaerőpiaci integrációja megvalósuljon. Megvalósítandó feladatok A legfontosabb tanácsadói feladatok a fő életpálya-fordulatokhoz kötődnek, melyek közül több éppen a fiatal felnőttkor idejére esik, és így érinti a felsőoktatási karrier- és pályatanácsadást. A legfontosabb fordulatok a teljes életpályát tekintve: a) pályaválasztás; b) középiskola választása; c) felsőfokú továbbtanulás kérdései; d) az első szakmaválasztáshoz kapcsolódó kérdések, dilemmák; e) felnőttkori tanulás, pályamódosítás; f) első munkahely, szocializáció a munka világába; g) munkahely elvesztése és az azzal járó nehézségek; munkanélküliség. Amivel a felsőoktatásban a leggyakrabban találkozunk: pálya- (vagy szakmai) szocializáció, a pályára lépés támogatása, pályadöntések támogatása, pályavitel és pályakorrekció. A tanácsadási folyamat jellegzetes témái: az egyén érdeklődése, az egyén értékrendje, az egyén által preferált munkamód, az egyén személyisége, az egyén képességei, kompetenciái, erősségei, fejlesztendő területei, önismeret fejlesztése, önértékelés és aspiráció összefüggései, külső (akár szülői) elvárások vs. saját vágyak. 44

45 Szükséges szakképesítés, kompetenciák és készségek a feladat ellátásához Karrier- és pályatanácsadási tevékenység végzésére hazánkban is többféle szakképesítéssel van lehetőség. A 2009-ben publikálásra került Pályaorientációs tanácsadók szakmai protokollja az alábbi szinteket különíti el (Borbély-Pecze és mtsai, 2009): A hazai felsőoktatási intézmények karrier- és pályatanácsadó szakemberei között pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és coachok is megtalálhatóak, akik részben egyéni konzultáció keretében, részben csoportkeretek között (tréningcsoport) végzik a munkájukat. A karrier- és pályatanácsadás alapszintje a pályákkal kapcsolatos információnyújtás (advise). Ezt sok esetben az egyén maga tudja menedzselni, ha megfelelő, az öninformálódást segítő rendszerek állnak rendelkezésére, de ezt a funkciót tölti be az asszisztált pályainformálás is. A guidance (útmutatás) célja, hogy a fontos választásokra irányuló döntésekben segítse az egyént. A counselling (tanácsadás) célja az, hogy az egyéneket a változási tervek kidolgozásában és a változtatások végrehajtásában segítse. A guidance-funkció betöltéséhez 45

46 alapos munkaerőpiaci és képzési ismeret szükséges, míg a tanácsadás csak speciális pszichológiai háttértudással látható el megfelelően. A CEDEFOP 2009-ben jelentette meg az európai életpálya-, karrier-, pályatanácsadók képzési rendszereinek összevetését bemutató PANORAMA füzetet. Az előzménynek tekinthető 1992-ben kiadott kötetben Watts 19 feladatot 7 csoportra osztva szerepeltetett. A hét csoport az alábbi volt: 1. információk menedzselése a munkaerőpiac, az oktatási rendszer, a foglalkozások vonatkozásában, 2. egyéni tanácsadás (individual counselling), 3. csoportos tanácsadás (valamint önsegítő csoportok támogatása), 4. munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás), 5. utánkövetés, 6. kapcsolat- és hálózatépítés: visszajelzés nyújtása a felhasználóknak, karrier információs források feltöltése, 7. menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése. A CEDEFOP-NICEC (2009) friss uniós kutatási jelentése három nagy kompetenciakörre építi a karrier- és pályatanácsadói munkát; szakmai alapkompetenciák (client-interaction competences) (6) ügyfél interakciós kompetenciák (supporting competences) (7) egyéb szükséges (irodai) kompetenciák (foundation competences) (6) A kompetencia egymást feltételezi-támogatja meg, amelyben az egyes területeken az adott gyakorlati szakember különböző szinteket érhet el. A pályatanácsadók nemzetközi kompetenciajegyzéke (CEDEFOP-NICEC, 2009) Gyakorlati ismeretek és szellemi értékek 1 SZAKMAI ALAPKOMPETENCIÁK 1.1 Etikus magatartás 1.2 Felismeri és reagál az ügyfél különböző igényeire, szükségleteire 1.3 Az elméleteket és a kutatásokat integrálja gyakorlatba 1.4 Feltárja és fejleszti ügyfele képességeit és feltárja annak korlátait 46

47 1.5 Jó kommunikációs és facilitáló skillekkel rendelkezik 1.6 IT és számítógépes ismeretek Az ügyfelekkel folytatott munka 2 ÜGYFÉL-INTERAKCIÓS KOMPETENCIÁK 2.1 Karrierfejlesztési tevékenységet folytat 2.2 Információkhoz való hozzáférést biztosít 2.3 Elősegíti a folyamatok értékelését 2.4 Életpálya-építési programokat készít és fejleszt 2.5 Pártfogolja és támogatja kliensét 2.6 Munkához és tanulási lehetőségekhez segít hozzá Rendszerek és hálózatok 3 EGYÉB TEVÉKENYSÉGTÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK 3.1 Információkészleteket kezel 3.2 Különböző hálózatokkal kapcsolatokat épít és fenntart 3.3 Nyilvántartja klienseit és dokumentálja az eseteket 3.4 Karrierfejlesztési stratégiát tervez 3.5 Együttműködés a pályaorientációs szolgáltatásszervezésben érdekeltekkel (pl. szülői szervezetek, iskolák, szakszervezetek, kamarák) 3.6 Utólagos kutatómunkát végez (saját munkájának eredményét nyomon követi) 3.7 Tudását és készségeit folyamatosan frissíti, korszerűsít Kompetenciák Egan modellje szerint A képzett tanácsadó Egan (2011) strukturált és megoldásorientált segítő modellje szerint az alábbi kompetenciákkal rendelkezik (Kissné, 2013): 1. Hatékony hallgatás, melyet a SOLER betűszóval ír le részletesen S: Lehetőség szerint a klienssel szemben üljünk. O: Nyitott testtartás. L: Enyhén dőljünk a kliens felé. E: Tartsunk szemkontaktust. R: Legyünk nyugodtak. 47

48 2. Aktív hallgatás és empátia Az aktív hallgatás a képzett segítő legfontosabb kompetenciája, melynek lényege a kliens verbális és nem verbális (testbeszéd, arckifejezések, egyéb testi reakciók) kommunikációjára történő egyidejű figyelem. Az empátia lényege, hogy a segítő képes az aktuális helyzetet a kliens szemszögéből értelmezni, és tud azonosulni mindazzal, amit a kliens átél, úgy, hogy ennek egyrészt részese, ugyanakkor megőrzi objektív és kívülálló pozícióját. A gondolatok és az érzések segítségével képes a klienst saját helyzete és a valóság megértésének irányába mozdítani. 3. Feltárókészségek Célja a kliens aktuális helyzetének feltárása. Abban segíteni a klienst, hogy azonosítsa és tisztázza a problémákat, lehetőségeket, és értékelje saját erőforrásait. A feltáró készségek elemei: nyitott kérdések, csönd, fókuszálás, empátia, parafrázis és reflektáló gondolatok, parafrázis és reflektáló érzelmek, strukturálás, összefoglalás. 4. Megértési készségek Célja az ügyfél fejlődésének, valamint a helyzet objektív megértésének elősegítése. A segítő a klienst az objektív lehetőségek feltárásában és a reális célok megfogalmazásában segíti. A megértési készségek elemei: felismerési minták és témák, alternatív referenciakeretek, énfeltárás, azonnaliság, kihívás, időzítés és ütemezés, haladó empátiás készségek. 5. Akciókészségek Ezen készségek révén a segítő abban támogatja a klienst, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket, meghatározva a célokat. Mindennek részét képezi a változatos kérdések megfogalmazása, a problémamegoldási és döntési módszerek átadása, miközben a tanácsadó folyamatosan támogatja és bátorítja a klienst. Ezek a készségek abban segítik a klienst, hogy egyrészt megbirkózzon az aktuális problémáival, másrészt képessé váljon olyan új készségek elsajátítására, melyek lehetővé teszik számára, hogy a jövőben hatékonyabbá váljon. Ennek a fázisnak a sikeres kivitelezése a két előző fázison alapszik. Az akciókészségek elemei: divergens gondolkodás, célállítás, döntés, problémamegoldás, választás, erőforrások értékelése, viselkedésváltoztatás, a hatékony viselkedési technikák fenntartásának módszerei, tanítási és tanulási készségek. 6. Értékelés A segítő folyamat utólagos értékelése éppoly fontos, mint maga a folyamat. Érdemes lehet értékelést beiktatni az egyes fázisokat követően éppúgy, mint a teljes folyamat végén. 48

49 Hasznossága leginkább abban érhető tetten, hogy a kliens is láthatja, hova jutott el a folyamat során, és mi az, ami még vár rá az eredményesség érdekében. Oktatási és Pályatanácsadó Szakemberek Nemzetközi Kompetenciái Az Oktatási és Pályatanácsadó Szakemberek Nemzetközi Kompetenciái c. szakmai anyag az IAEVG (International Association for Educational and Vocational Guidance) gondozásában készült el egy 1999-ben indult és 4 éven keresztül tartó kutatómunka eredményeképpen. Az anyag szerzői: Elvira Repetto, Beatriz Malik, Paula Ferrer, Nuria Manzano és Bryan Hiebert. Ez a rendszer egy olyan megközelítést foglal magában, ami a minőségi szolgáltatások biztosításához szükséges ismeretekre, készségekre és attitűdökre helyezi a hangsúlyt. Ennek két fő része van, az alapvető kompetenciák (amelyekre munkahelytől függetlenül minden szakembernek szüksége van) és a speciális kompetenciák (amelyek olyan további készségeket, ismereteket és attitűdöket jelentenek, amelyekre a munkahelyi környezettől és a szolgáltatásban részesülő klienscsoporttól függően lehet szüksége a tanácsadónak). Vannak olyan szakemberek, akiknek sokfajta, másoknak viszonylag kevés fajta kiegészítő kompetenciára van szükségük. Az alapvető kompetenciák: etikai viselkedési és szakmai magatartás; a kliensek tanulásának, pályafejlődésének és személyes problémáinak megoldásával kapcsolatos támogatás és irányítás; a kliens kulturális különbözőségének ismerete és értékelése; a saját képességek és korlátok ismerete; tanácsadó programok tervezésére, alkalmazására és értékelésére való képesség; az oktatási, képzési, munkavállalási irányvonalakkal, a munkaerőpiaccal és a szociális problémákkal kapcsolatos információk ismerete; a munkatársakkal való hatékony kommunikáció. Ezen alapkompetenciákon túl tíz területe van azoknak a speciális kompetenciáknak, amelyekre adott esetben bármelyik szakembernek szüksége lehet a munka és a munkahely jellegének függvényében. A speciális kompetenciák területei: 1. értékelés, 2. oktatási tanácsadás, 49

50 3. pályafejlesztés, 4. tanácsadás, 5. információk kezelése, 6. konzultáció, 7. kutatás és értékelés 8. programok és szolgáltatások kezelése, 9. közösségi képességek fejlesztése, 10. elhelyezkedés. Az alap- és a speciális kompetenciák teljes körét részletesen lásd: Ritoók Magda (2009) Új tendenciák a pszichológiai tanácsadás fejlődésében c. írásában. A karrier- és pályatanácsadás keretei A tevékenység végzéséhez szükséges szervezeti feltételek meghatározott időkeret a tevékenység végzésére; a hallgatók előzetes bejelentkezését biztosító szervezési folyamat; rendszeres szupervízió és esetcsoport; továbbképzési lehetőség rendszeres időközönként. A tevékenység végzéséhez szükséges fizikai feltételek Egyéni tanácsadás esetén Az egyéni tanácsadás egy külön, erre a célra fenntartott helyiségben zajlik. Fontos a nyugodt, bizalmas légkör kialakítására lehetőséget adó fizikai környezet, ahol a tanácsadási folyamatot nem zavarják külső ingerek. Fontos, hogy a helyiségben a beszélgető felek egymást jól lássák, és ne legyenek zavaró körülmények (zaj-, hanghatások). A tanácsadó szobájában nélkülözhetetlen a számítógép és az ahhoz tartozó különböző informatikai felszerelések (szkenner, nyomtató), valamint a telefon. Csoportos tanácsadás esetén A csoportos munka lebonyolításához olyan helyiségre van szükség, ami a csoport létszámától függően fő befogadására alkalmas. Fontos a mobil berendezés, a mozgatható székek és asztalok, továbbá a tréningjellegű tevékenység lebonyolításához szükséges eszköztár. 50

51 A karrier- és pályatanácsadás módszertana és eszközei A karrier- és pályatanácsadás módszertana Karrier- és pályatanácsadási tevékenység végzésére egyéni és csoportos formában is van lehetőség. Egyéni tanácsadás Meghatározott, konkrét, személyes jellegű probléma feltárása és megoldása érdekében. A folyamat célja, hogy a tanácskérő a saját életpályájának önálló menedzselésére alkalmas maradandó készségeket, skilleket sajátíthasson el. Ahhoz, hogy egy ilyen folyamat létrejöhessen, és a tanácsadó végig tudja vezetni ezen a tanácskérőt, minimum három alkalommal szükséges találkozniuk, ugyanakkor a tanácsadási folyamatot 6-8 alkalomnál nem célszerű hosszabbra tervezni. Csoportos tanácsadás formái: konzultáció és tréning Csoportos konzultáció A csoportos konzultáció olyan találkozássorozat, melynek célja lehet a direkt információnyújtás, a direkt és konkrét segítségnyújtás, meghatározott élmények megbeszélése. Ilyenkor a résztvevőknek nemcsak az információhoz való hozzájutásra van lehetőségük, hanem annak megvitatására is. Tréning A csoportos fejlesztés egy hosszabb időtartamban, tematikusan felépített, strukturált csoportos munkára épülő folyamat. Résztvevői többé-kevésbé állandóak, és a csoport tagjai a témafeldolgozás időtartama alatt együtt maradnak. A csoportfoglalkozások mindig egy meghatározott, a pályaorientációhoz fűződő tematika köré terveződnek. A csoportvezető feladata az, hogy a foglalkozások teljes időintervallumát végiggondolva, tematikusan előkészítse a foglalkozások menetét. A csoportfoglalkozások tervezésekor mindig a megoldandó probléma áll a középpontban, ami köré szerveződik a csoport tematikája, majd a foglalkozások. Minden egyes foglalkozásra külön forgatókönyv készül, amin a csoport igényeinek megfelelően lehet változtatni. A csoportos foglalkozások során a csoport tematikájának megfelelő információmennyiség kerül feldolgozásra. A csoportfoglalkozások célja, hogy irányt adjanak a csoporttagoknak saját életútjuk megtervezéséhez. A foglalkozások végén a résztvevők maguk fogalmazzák meg a 51

52 továbblépés irányát. Ez az egyéni terv minden csoporttag saját egyéni, önálló szellemi terméke, ami szólhat rövid- illetve hosszabb távra. A csoportfoglalkozások során az ideális létszám 8-15 fő. Elérő program (out-reach) A karrier- és pályatanácsadó szakember tevékenységi körébe tartozik a pályaorientációs információk terjesztése, népszerűsítése. Erre lehetőséget nyújthat például a pályaválasztási kiállításokon való részvétel; a karrierbörzéken és a hazai/nemzetközi állásbörzéken történő megjelenés. A karrier- és pályatanácsadás eszközei Strukturált beszélgetés A beszélgetés módszere minden tanácsadói és pszichológiai folyamat fontos eleme, hiszen ez az az út, ahogyan a vizsgált személy véleményét a legkötetlenebb formában rögzíteni tudjuk. A tanácsadási folyamat sikeressége szempontjából fontos, hogy a beszélgetés célirányos legyen, erre használjuk a célzott beszélgetés fogalmát (Szilágyi, 2007). Önértékelő eljárások Az érdeklődés, az értékrend, a motiváció, a kompetenciák feltárására alkalmas tesztek és kérdőívek. Az önértékelő eljárások általános jellemzői: céljuk a kitöltő számára is világos; a kérdésekre nincs egyértelműen elvárt jó vagy rossz válasz, megoldás; az értékelést maga a felhasználó végzi el; az előre megfogalmazott értelmezést a kitöltő is megkapja; világos célkitűzéssel (produkciófelülettel), értékelési kulccsal és értelmezési kerettel leírható önismeretet támogató eszközök (Szilágyi, 2007). 52

53 Bodnár Gabriella TEHETSÉGGONDOZÁS A FELSŐOKATATÁSBAN A tehetséggondozás területének meghatározása, szükségesség indoklása A szellemi tőke, az emberi erőforrás, az innováció, a kreativitás felismerése és hasznosítása mind az egyén, mind a szervezetek szempontjából sikert, versenyképességet eredményez. A felsőoktatásban tehetségnek nevezzük azt, aki szellemi potenciáit megfelelő társadalmi tőke segítségével, önmaga és mások, a közösség számára eredményesen megmutatja, hasznosítja. Vagyis tudását, motivációját, kreativitását megfelelő környezeti feltételek között kiemelkedő teljesítménnyel és hatékony interperszonális készségével érvényesíteni tudja. A magyar felsőoktatás intézményei egyre fontosabbnak tartják a tehetséges fiatalok támogatását, menedzselését, a kapcsolatépítést a munkaerőpiaccal, ahová önmaguk menedzselése érdekében is szívesen küldik, juttatják el fiataljaikat. A felsőoktatási intézmények tehetséggondozási feladatvállalásának szükségessége érdekében, ennek támogatására kormányzati szinten rendeletek születtek. A 126/2008 (XII.4.) OGY határozat és a 152/2009 (VII.23.) Korm. rendelet lehetővé tette a Nemzeti Tehetségprogram kidolgozását, ezzel megteremtette a Nemzeti Tehetségalapot (nyitott), mellyel beindult a magyar tehetséggondozás új rendszerszemléletű kidolgozása. A tehetséggondozás különbözőképpen jelenik meg a felsőoktatásban. Az ismeretek és a nyilvánosság szerint a felsőoktatási intézmények a tehetséggondozást elsősorban a tudományos diákköri munkával, a szakkollégiumi tevékenységgel és ezeket követően az MA (mester)képzésbe való bekapcsolódással, valamint ennek magas színvonalú tudományos képzési formájával, a doktori képzésben való részvétellel tudják segíteni. A évi CXXXIX. Felsőoktatási Törvény 66. -a a felsőoktatás tehetséggondozását elsősorban a tudományos diákköri munka és a szakkollégiumok formájában képzeli el: A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos diákkör, a szakkollégium és a doktori képzés segíti. A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget. A tudományos 53

54 diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését és a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja. A fenti megfogalmazások kiemelik, hogy a felsőoktatási intézményeknek a törvénynek megfelelően gondoskodniuk kell a tehetséges fiatalok felismeréséről, azonosításáról. A évi felsőoktatási törvény pontosította a tehetséggondozással kapcsolatos intézményi feladatokat, és mellettük a hátrányos helyzetben lévő hallgatók felzárkóztatását is feladatul tűzte ki. 54. A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó és felzárkóztató rendszert, illetve programokat működtet, ennek keretében tudományos diákköröket, szakkollégiumokat, illetve roma szakkollégiumokat működtethet. A szakkollégiumokat, illetve a roma szakkollégiumokat felsőoktatási intézménnyel együttműködve azok is létesíthetnek, akik felsőoktatási intézmény alapítására, fenntartására e törvény alapján jogosultak. A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához, A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) rendeletben a Kormány a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszerének kialakítását rendelte el. 1. (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja: a) a kiemelt felsőoktatási intézményt, a kutatóegyetemet, a kutató kart, az alkalmazott tudományok főiskoláját; b) a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat; c) a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyeit; d) az oktatói és kutatói kiválóság rendszerét, egyes intézményeit, így különösen a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat; e) a felsőoktatási intézményeknek autonóm működésük keretében önállóan, más felsőoktatási intézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel működtetett tehetséggondozó rendszereit. 54

55 (2) A Kormány elismeri, és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait. Azok a felsőoktatási intézmények, melyek tehetségprogrammal, -koncepcióval rendelkeznek, programjaikban figyelmet fordítanak a tehetséges fiatalok azonosítására, valamint a fejlesztési programokban való részvételre, a tehetséges hallgatók képviseletére, menedzselésére, a tehetségsegítésére, ezt a tevékenységüket nem tudják eredményesen végezni e hallgatókkal speciálisan foglalkozni tudó diáktanácsadási lehetőségek kihasználása nélkül. A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása sem lehet eredményes csupán oktatási programokkal. Mind az átlagos teljesítménytől pozitív irányban kiemelkedő teljesítmény megtartásához, illetve fokozásához, mind pedig a negatív irányban eltérő teljesítmények felzárkóztatásához olyan irányú támogató segítségre is szüksége van a hallgatóknak, amely a célnak megfelelő sajátos motivációk, életvezetési minták kialakítását eredményezheti. Ez a speciális szakértelem a diáktanácsadó szervezetekben található meg. A tehetséggondozás céljai Tehetségazonosítás és fejlesztés a felsőoktatásban A középiskolától eltérően a felsőoktatás tehetséggondozása más módon közelíti a jó, ill. kiváló képességű hallgatóit. Míg a középiskolák tehetségazonosítása a tanár-diák kapcsolatából könnyen megtehető, addig ez az interperszonális kapcsolat az egyetemeken nehezebben alakul ki, főleg az egyetem első éveiben. Mivel az egyetemen maradás első feltétele a megfelelő tanulmányi eredmény, ezért kevesebb esély van egy korai mester-tanítvány kapcsolat kialakítására. Másrészt a tehetség igazi arca az egyetemeken a specializációkban bontakozik ki, ezért az egyetemek nem igazán tartják fontosnak a tanulmányi idő kezdetén az ilyen irányú kapcsolat kialakítását, szervezését. Minden elsőéves egyetemista életében az egyetemre kerülés nagy öröm és várakozás. Ugyanakkor egy új életforma kezdete is egyben, amikor elszakadnak a szülői háztól, a biztonságot jelentő iskolafalaktól, és megadatik a bizonyítás lehetősége, hogy képességüket megmutassák azon a területen, amely a szakmaválasztásukat is igazolja majd. 55

56 A képességeik, eredményeik megmutatása mellett az új életformához való igazodás próbatétel lehet a fiatal részére, ezért szükség van olyan egyetemi támogató, segítő szolgáltatásra, mely az alkalmazkodást és a beilleszkedést problémamentessé teszi. A segítséget erre a célra képzett szakemberek és segítőik, mindenekelőtt a kortárs segítők tudják megadni, akik nélkül e két csoport tagjainak azonosítása nem is képzelhető el. A felsőoktatási intézmények közül többek között a következők rendelkeznek tehetséggondozó programmal, koncepcióval, Tehetség Segítő Tanáccsal, Tehetségpontokkal: DE, PTE, SOTE, ELTE, NymE, SZE, Corvinus, BME, Pannon Egyetem, Szent István Egyetem, EKF, Miskolci Egyetem. Az intézmények koncepciói a olvashatóak. Ezekből és kiadványaikból is támpontot lehet szerezni ennek a két speciális szükségletű csoportnak a tanácsadás terén nyújtható hatékony módszereiről. A felsőoktatási intézmények különböző, de több ponton hasonló tehetséggondozó koncepcióval, programmal rendelkeznek. Hasonlóságok: programba kerülés módszerei: azonosítás, kiválasztás; tehetségazonosítás szempontjai: sokirányú érdeklődés, motiváció, pályaérdeklődés, karriercélok, képességmérő tesztek, interjú, állapotfelmérés, szociokulturális körülmények feltárása stb.; programban maradás feltételei: eredményes tanulmányi teljesítmény, egyéni vállalások, kutatómunka, más képzési formákba történő kapcsolódás, ösztöndíj, pályázati program vállalása, mentorprogramban való részvétel; tehetséggondozó formák: tudományos diákköri munka, szakkollégiumi tagság vállalása, tehetségműhelyekben részvétel, konkrét tehetségprogram teljesítése; publikációs lehetőségek megteremtése. Különbségek: a hallgatók lelki, szellemi egészségvédelmének módjai, támogatási formák, mentori, tutori rendszer kiépítése, feladatok, teljesítmények elismerésének módja, a nyilvánosság biztosítása, 56

57 kreditmentesség, térítésmentesség lehetőségei, továbbképzések (MA, doktori program) lehetőségeinek útja (Bodnár, Takács, Balogh, 2010). Megvalósítandó feladatok A tehetséggondozás szakmai feladatain kívül szükség van a résztvevők lelki egészségvédelmére, megfelelő életvitelük, életmódjuk kialakításának elősegítésére, melyet az intézmények diáktanácsadói biztosíthatnak. Néhány felsőoktatási intézményben működnek olyan szolgáltatások, ahol lehetőség van arra, hogy a tehetséges fiatalok segítséget kapjanak életvitelük, életmódjuk alakításában, tehetségük kibontakoztatásában megjelenő problémáik kezelésére. A Nemzeti Tehetség Program keretén belül megvalósításra került a Nevelési Tanácsadók és a Géniusz Program együttműködése, ahol a tehetséges középiskolás fiatalok számára dolgoztak ki fejlesztési programokat, emellett az intézmények közötti együttműködésre vonatkozó javaslatokat. A programok elsősorban a serdülő fiatalok számára kerültek összeállításra, melyek valójában tipikusan erre a korosztályra érvényesek, de ezeket a felsőoktatásban tanuló hallgatók esetében is használni lehet. Ajánljuk még a kimondottan e korosztály számára a Nemzeti Tehetség Program keretében kidolgozott fejlesztő kézikönyveket is. (Oktatói kézikönyv a tehetségfejlesztéshez. Szerk.: Kun Ágota és Takács Ildikó Typotex és Pszichológia a gyakorlatban: kézikönyv a kapcsolatépítéshez. Szerk.: Séllei Beatrix és Takács Ildikó Typotex) A hallgatók problémáinak megoldásához segítséget kérhetnek, kaphatnak az intézményeken működő diáktanácsadóktól, ahol karrierépítési, életvezetési, kommunikációs stb. kompetenciafejlesztő programokban vehetnek részt. Az intézmények közül az ELTE tanácsadó szakpszichológusi képzését vezetők részéről fogalmazódott meg elsőként a tehetségsegítő tanácsadás szükségessége (Herskovits és Ritoók, 2013). Emellett az intézmény Kortárs Segítő Csoportja példaként állítható, ahol a csoport feladatai között kiemelten foglalkoznak a tehetséggondozás céljával, a belső és külső tehetséggondozással is. A hazai jó gyakorlatokra példát Takács és Pásztor (2013) pilot projektjéből ismerünk. 57

58 Módszerek A tehetséggondozás könyvtárnyi irodalma áll rendelkezésre a tehetségazonosításhoz, problémakezeléshez és felismeréshez, valamint a tréningek és képzések tervezéséhez. A felsőoktatási diáktanácsadás speciális kontextusában kiemelten fontosak Dávid, Hatvani, Héjja-Nagy (2014), Kun és Takács (2014), Séllei és Takács (2014), Herskovits és Ritoók (2013) munkái. A segítségadás keretei A tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és szervezeti feltételek biztosítását a felsőoktatási intézmény szabályozza. 58

59 Puskás-Vajda Zsuzsa, László Noémi és Kiss István INTERKULTURÁLIS TANÁCSADÁS A tanácsadási terület meghatározása A hazai felsőoktatás intézményeiben tanuló diákok egyre növekvő hányada egyrészt a külföldön gyűjtött (inter)kulturális ismeretek, másrészt a kiépíthető szakmai kapcsolatok, a nemzetközi kutató hálózatokba való bekapcsolódási lehetőségek vonzásában töltenek formális keretek között vendégfélévet a fogadó egyetemen. A magánjellegű és szakmai tapasztalatok a fiatalokat újabb kihívások elé állítják. A kimenő és a bejövő diákcsoportok eltérő feladatok elé állítják a tanácsadókat, de egyéni szinten hasonló folyamatok figyelhetők meg. Feladatok Az ismerős szociokulturális háttértől különböző, európai vagy tengerentúli fogadó egyetemen eltöltött időszakban megtapasztalt kihívások, problémák sokrétűek. Az interkulturális tanulás mellett számos más kihívás, probléma, krízis jellemzi ezt az időszakot, ami szükségessé teszi a kibocsájtó és befogadó felsőoktatási intézmény hallgatói szolgáltató egységeinek együttműködését (Puskás-Vajda, 2010). A kimenő és bejövő diákok támogatása mellett az interkulturális tanácsadás másik fontos feladata a hallgatói szolgáltató egységek érzékenyítése a nemzetközi peregrinációval járó kihívásokra, feladatokra. Az indulás előtti felkészítés, prevenció A külföldi hallgatóknak vállalkozniuk kell a kultúraközi tanulásra ahhoz, hogy a befogadó intézetben sikeresek legyenek a tanulásban (Ward, Bochner & Furnham, 2001) (interkulturális tanácsadás: a tanácsadás 1. területe). A változásokkal való megküzdéssel kapcsolatban felmerülő problémák Lisznyai (2010) szerint hat tényezővel vannak összefüggésben: döntésképesség, megküzdés, kapcsolati készségek és kompetenciák optimális szintje, az önértékelés alapvetően pozitív jellege, a pályaérettség és pályaidentitás magas szintje, valamint a kontroll és az önirányítás. Ezek 59

60 olyan alapvető tényezők, amelyek fejlődése egy átmeneti folyamatban kulcsfontosságú az életvezetési egyensúly megőrzéséhez (életvezetési tanácsadás: a tanácsadás 2. területe). Az anyagi problémák, a költség-haszon elemzés eredményei mellett további fontos mérlegelési szempont a fiatalok számára, hogy a külföldi (rész)tanulmányaik során szerzett kreditjeiket be lehet-e számítani hazai tanulmányaik teljesítéseként. A későbbiekben gyakorolni kívánt foglalkozáshoz szükséges készségek, kulturális kompetenciák körét is érintő, valamint a munkaerő-piaci folyamatokra vonatkozó ismeretek megszerzése is szempont (életpályaépítési-tanácsadás: a tanácsadás 3. területe). Mérlegelésre kerül a nyelvtudás, ill. annak hiánya (tanulási tanácsadás: a tanácsadás 4. területe). A hallgatók tájékoztatása, a támogatási feltételek transzparenciájának növelése, a finanszírozás gördülékenyebbé tétele, a kreditátvitel biztosítása, esetleg párhuzamos képzési programok kialakítása, mint kínálati szempont is fontos (információs tanácsadás: a tanácsadás 5. területe). Mind a kiutazó, mind a fogadott hallgatók esetében fontos mérlegelni, hogy a peregrinációt megelőző információgyűjtési fázisban kiemelt szereppel bír a modern információ-kommunikációs technológia. A nemzetközi mobilitás támogatásában ezért lényeges szempont az online tanácsadás feltételeinek biztosítása. Hazatérés után szükséges lezárás A visszaérkezők egy sajátos gyászmunkát végeznek, amelyben élményeik tudatos feldolgozása, a tapasztalatok összegzése, értékelése, a kiutazást motiváló célok és eredmények összevetése elengedhetetlen feladat (Füzi, 2010). A folyamat segíti az interkulturális tanulás reflektálását, az újrakeretezést és ennek részeként a személyes identitás fejlődését. A tanácsadási terület céljai A tanácsadás célja Egyrészt, hogy segítse a diákokat abban, hogy az interkulturális találkozás és az új szakmai ismeretek, készségek gazdagítsák eddigi ismereteiket, árnyalják identitásukat és erősítsék ágenciájukat; 60

61 másrészt, hogy felkészítse a diákokat az interkulturális találkozásból származó új tapasztalatok, a találkozás során fellépő kulturális, ill. self-sokk feldolgozására. Harmadrészt az intenzív tapasztalatok feldolgozására való felkészítés, a támogatás online biztosítása szükség esetén segíti a diákokat abban, hogy a felmerülő kihívással való megküzdés a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósuljon, hogy a lehető legkevesebb időt és energiát vegye igénybe a tanulásra fordítandó időből. Negyedrészt a visszatérés után segíti a tapasztalatok integrálását és a megkezdett tanulmányok zökkenőmentes folytatását. Megvalósítandó feladatok Mikor Indulás előtt Menetközben (online ill. a befogadó egyetem) A visszatérés után Kik (szereplők) Kortárs segítők Formális (ESN) és informális hallgatói csoportok Hallgatók, akik a célországban, a megpályázott ösztöndíjjal, a kiválasztott területen már szereztek tapasztalatokat. További feladatok A tanácsadási feladatok ellátása mellett további feladatok is körvonalazódnak: Együttműködés a felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályával, adminisztrációs problémák megoldásában való közreműködés. Kapcsolattartás és mediációs feladatok a tanszékek, oktatók és nemzetközi hallgatók (ide értve a posztgraduális képzésben résztvevő doktoranduszokat), valamint a nemzetközi mobilitásban részt vevő oktatók csoportjával. 61

62 Lehetőség szerint szolgáltatások biztosítása a mobilitás keretében érkező családtagok (házastársak, gyermekek) ellátására, különös tekintettel a huzamosabb tartózkodás alatti szolgáltatások kialakítására. Kapcsolattartás a felnőttképzési intézményekkel, munkaügyi ellátó rendszerrel a nemzetközi mobilitásban részt vevő hallgatók munkaerő-piaci beágyazásának elősegítésére. Kapcsolattartás a tartós egészségkárosodással élő vagy egyéb speciális szükséglettel jellemezhető hallgatók ellátásáért felelős egységekkel, koordinátorokkal. Oktatók, adminisztrációs munkatársak érzékenyítése a nemzetközi hallgatókkal végzett munkára. A mobilitást lehetővé tevő képzési programok tájékoztató anyagai mellett a kapcsolatépítést, a hallgatók kulturális beágyazását segítő információs anyagok idegennyelvi változatainak elkészítésére való ösztönzés. Szakképesítés, kompetencia, készségek Szakképesítés Interkulturális coach Interkulturális tréner Tanácsadó szakpszichológus Life coach narratív-konstruktivista megközelítésben Kulcskompetenciák Egan (2011) modelljében meghatározott kompetenciák mellett: Tolerancia elvének elfogadása Kulturális relativizmus elvének elfogadása A másik ember méltóságának tisztelete A többes kulturális kötődés elve Önreflexióra való képesség A saját kulturális tőke/hagyomány dekonstruálására való képesség 62

63 Saját kompetencia területeinek ismerete További készségek Etikai és szakmai normák betartása A szerződés megkötése A kapcsolat kialakítása Hatékony kommunikáció A célok megvalósításának támogatása A szerződés és a keretek betartása Módszerek (a kibocsátó és a befogadó egyetemen egyaránt) A megfelelő módszerek a folyamat kísérését, valamint az interkulturális találkozásból adódó speciális helyzetekre való felkészítést, továbbá a kialakult problémák feldolgozását, transzformálását teszik lehetővé. Személyes és online tanácsadói/coaching támogatás (csoportos és egyéni konzultáció, kortársak, alumni hálózat, mentorok bevonásával). Az érdeklődők és a segítségért fordulók egy része hasonló korú segítőt keres fel. Erre készülnek fel a kortárs segítő csoportok és egyéb önszerveződő, illetve diákszervezetek. Interkulturális tréningek során a kiutazó hallgatók felkészülhetnek az őket érő élményekre és az új környezetben bekövetkező változásokra. Hasonlóképpen fontos érzékenyítő tapasztalatokkal gazdagodnak ezeken a tréningeken azok a segítők, akik az érkező hallgatók fogadásával foglalkoznak. Csoportos formában az érkező fiatalok számára közösségfejlesztő és a kultúrával megismertető foglalkozások könnyítik beilleszkedésüket. Egyéni konzultációk, mentorálás és segítő beszélgetés módszerével biztosítható az intenzív élmények feldolgozása, beépítése és hasznosítása. Online tájékoztató adatbázis (nemzeti és európai adatokkal) is segítheti az információátadást. Képzés és szupervízió a nemzetközi osztály munkatársainak. 63

64 Burgyán Annamária FELSŐOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TANÁCSADÁS Tanácsadási terület meghatározása A felsőoktatásban résztvevő speciális szükségletű hallgatók és a velük kapcsolatban álló érintett személyek (pl. oktatók, hozzátartozók) részére nyújtott információs tanácsadás: tájékoztatás nyújtása a vonatkozó egyetemi és törvényi jogszabályokról és lehetőségeikről, valamint a speciális szükségletekhez igazodó tanulmányi tanácsadás és életpálya-tervezés. A tanácsadási területben érintett hallgatók: Fogyatékossággal élő: testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élő (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) (Oktatási és Kulturális Minisztérium: Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban, 2009) Egészségkárosodással élő: tartós vagy átmeneti egészségkárosodással élő, mely megnehezíti számára a mindennapi életvitelt és a felsőoktatásban való aktív részvételt. Pszichés megbetegedéssel élő: tartós vagy átmeneti pszichiátriai betegséggel élő, mely megnehezíti számára a mindennapi életvitelt és a felsőoktatásban való aktív részvételt. Hátrányos helyzetű: a beiratkozáskor 25. évét be nem töltött személy, akit középfokú, iskolarendszerű szakképzési vagy felsőoktatási tanulmányai alatt családi körülményei, szociális helyzete okán a jegyző, illetve a gyámhatóság védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesült, vagy aki tartós nevelt vagy tartós nevelését követően utógondozói ellátásban részesült. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, 108. /10.) 64

65 Tanácsadási terület céljai A tanácsadás célja, hogy az érintett hallgatók lehető legszélesebb körben értesüljenek az esélyegyenlőségüket támogató lehetőségeikről. A tevékenység olyan formában történjen, hogy az az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen, segítse őket a lehetőségek igénybevételében, és tartsa tiszteletben az emberi méltóság és a személyes adatok védelmének szempontjait. Megvalósítandó feladatok Tájékoztatás Széleskörű (nem személyes) információadás a következő témákban: Mik az aktuális törvényi és egyetemi jogszabályok? Milyen speciális lehetőségeik vannak az adott felsőoktatási intézményben, és milyen feltételekkel lehet ezeket igénybe venni? Ki(k) az adott felsőoktatási intézményben az adott esélyegyenlőségi területtel foglalkozó hivatalos személy(ek), mikor, hol, és milyen formában lehet elérni ő(ke)t? Személyes információs tanácsadás Személyre szabott informálás az érintett hallgató speciális szükségleteihez igazodó lehetőségekről, feltételekről, igénybe vehető támogatási formákról és az ezekhez kapcsolódó feladatokról (mit kell tennie ahhoz, hogy élhessen az adott lehetőséggel). Életpálya-tervezés Személyes konzultáció, mely során a hallgató és a tanácsadó közösen sorra veszi a hallgató speciális szükségletéből adódó lehetséges nehézségeket, feltérképezik a rendelkezésre álló erőforrásokat, és alternatív megoldási lehetőségeket dolgoznak ki. 65

66 Ismeretterjesztés, szemléletformálás Az esélyegyenlőség szemléletének terjesztése a felsőoktatásban résztvevők körében, ismeretátadás, mely által közérthetővé, megfoghatóvá válik az esélyegyenlőség fogalma, oldódnak a témához kapcsolódó társadalmi tabuk, és könnyebben kezelhetővé válnak a speciális szükségletekhez kapcsolódó helyzetek. Életvezetési tanácsadás A speciális szükségletű hallgató számára olyan életvezetési kérdések felvetése és megbeszélése, amely a hallgató mindennapi életében problémákat okozhat. Ez nem feltétlenül ered állapotából, sokkal inkább fejlődési vagy akcidentális krízis, amely esetlegesen speciális helyzete miatt jelenthet nagyobb problémát számára. Szakképesítés, kompetenciák és készségek Szakképesítés Humán végzettség (szociálpedagógus, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus, szociológus, mentálhigiénés szakemberek stb.). Egyéb ismeretek A tanácsadónak ismernie kell: a vonatkozó aktuális törvényi és intézményi szabályozásokat, illetve azok várható változásait, a különböző fogyatékossági típusokat vizsgáló intézményeket, a különböző speciális szükségleteket igazoló szakértői vélemények tartalmi sajátosságait, a különböző speciális szükségletek főbb sajátosságait, országos szervezeteit. Személyes kompetenciák Nyitott, emberközpontú szemlélet Megoldásorientált gondolkodásmód Etikus magatartás Jó kommunikációs készség Jó kapcsolatteremtő készség 66

67 Képesség a biztonságot nyújtó légkör megteremtésére, melyben a kliens szabadon megnyilvánulhat Képesség arra, hogy felismerje a kliens szükségleteit, és ezt össze tudja kapcsolni a leginkább illeszkedő támogató lehetőségekkel. Elégséges munkafeltételek Tanácsadásra alkalmas, akadálymentesen megközelíthető helyiség (megfelelően hangszigetelt, természetes fény, kulcsra zárható, min. két független ülőfelület) Számítógép, megfelelő hardver és szoftver ellátottsággal (működő operációs rendszer, internet elérhetőség, nyomtatási lehetőség) Telefon munkavégzési célokra meghatározott kerettel Módszerek A megvalósítandó feladatokhoz kapcsolódó módszerek: Tájékoztatás széles körben: o Levelező listák, hírlevél formájában o Kiadványok készítése o Honlapon megjelenés o Bemutatkozó előadások tartása Személyes információs tanácsadás: o Személyes beszélgetés formájában o es, online formában. Életpálya tervezés: o Személyes, strukturált beszélgetés Intézményen belüli és intézményen kívüli kapcsolattartás Intézményen belül A tanácsadó kapcsolatot tart a különböző esélyegyenlőségi területeket érintő ügyek képviselőivel, például: esélyegyenlőségi/fogyatékosügyi koordinátor, 67

68 hallgatói esélyegyenlőségi bizottság, hallgatói képviselet, szociális ügyek bizottsága, tanulmányi hivatal, tanszéki koordinátor. Intézményen kívül A tanácsadó kapcsolatot tart a különböző, esélyegyenlőséggel foglalkozó köz- és civil intézményekkel, illetve más felsőoktatási intézmények esélyegyenlőségi tanácsadóival, koordinátoraival. 68

69 Pásztor Anett és Takács Rita FELSŐOKTATÁSI KORTÁRS SEGÍTŐI TANÁCSADÁS A kortárs segítés fogalmi meghatározása a felsőoktatásban Kortárs segítő csoportok már több hazai felsőoktatási intézményben működnek a felsőoktatási intézmény életvezetési tanácsadójával szoros együttműködésben (pl. SZTE, ELTE, DE). A kortárs segítés alapelve, hogy a segítő kapcsolatban álló felek az életkor mentén, s ebből kifolyólag feltételezhetően élményvilág szintjén is hasonlítanak egymásra, ami a megértés és a támogatás alapját szolgálja (D'Andrea és Salovey, 1983). Munkájuk hatékonysága a közvetlen segítésben rejlik, és abban, hogy a hallgatók gyakrabban, illetve könnyebben fordulnak saját korosztályukba tartozóhoz (Murányi, 2009). A kortárs segítői csoportok egy intézményen belül alacsony küszöbű mentálhigiénés szolgáltatásként működhetnek. Ez a segítői forma nagyon fontos potenciálokat rejt magában arra vonatkozóan, hogy bizonyos kockázati csoportokat hatékonyabban elérjünk, illetve hidat képezhetnek a professzionális segítő intézmények és a segítségre szoruló csoportok között, hiszen ún. szűrő funkciót is betöltenek (Rácz, 2008). A kortárs segítés nem egyezik meg a kortárs mentorálással ( peer mentoring ) és kortárs tutorálással ( peer tutoring ), melyek közvetlenül a tananyag elsajátítását szolgáló segítségre vonatkoznak (Topping, 2005) támogató és bátorító jelenléten, illetve valódi oktatói tevékenységen keresztül. A kortárs segítés célja A kortárs segítés célja egy önálló életvezetés facilitálása, s kiindulási alapja az, hogy a tanácskérőt abban támogassuk, ahol éppen tart, és ne terheljük túl elméletileg megalapozott elvárásokkal. A segítő kapcsolat inkább a döntéshozatal, a lehetőségek közül való választás támogatásáról és kíséréséről szól. A kortárs segítésben a támogatás célja, hogy a tanácskérő képes legyen a problémáját, nehézségeit saját maga megoldani. Az USA-ban ezt empowerment -nek nevezik, amit felruházásnak, képessé-tevésnek fordíthatnánk (Rösch, 1995). A kortárs segítők tehát azon munkálkodnak, hogy hallgatótársaik képesek legyenek saját belső lehetőségeik, erőforrásaik és tehetségük felszabadítására. 69

70 Az önkéntes kortárs segítő csoportoknak kétféle szerveződését különböztetjük meg: 1. Az of típusú csoportok saját magukat szervezik meg, ehhez keretet és támogatást pedig az intézmény nyújt, ezáltal elősegítve a szervezet kreatív, belülről irányított fejlődését. 2. A for típusú társulások készen kapják kereteiket és tevékenységi feladatukat. A felsőoktatási kortárs segítő csoportokhoz segítségért fordulók között megjelenő kérdések a fiatal felnőttkori életszakasz normatív krízisei (családi konfliktusok, szülőkről való leválás, párkapcsolati nehézségek, tanulmányi ügyek, vizsgaszorongás, pályaválasztási bizonytalanság) mentén, illetve az életkori szakaszból adódó nehézségek, amelyek a megoldandó feladatok körül csoportosulnak, valamint előfordulhatnak akcidentális krízisek (pl. anyagi nehézségek) és valamely sajátos élethelyzet (hátrányos helyzet, kisebbségi származás, kiemelkedő képességek, fogyatékosság, betegség) miatt jelentkező problémák. A kortárs segítés helye a tanácsadásban A magyar felsőoktatásban több és többféle profilú kortárs segítő csoport alakult, közös vonásukat keresve viszont elmondható, hogy mind önkéntes alapon szerveződnek, ahol fiatalok segítenek fiatalokat, a szolgáltatások az azt igénybevevők számára ingyenesek, valamint a segítség, amit nyújtanak, nem egyezik meg egy egyszerű baráti beszélgetéssel, ugyanis meghatározott szakmai keretek között, felügyelet mellett zajlik (Puskás-Vajda, 2010). Általánosság még, hogy a kortárs segítő csoportok kidolgozott képzési struktúrákkal rendelkeznek a segítővé válás érdekében (Boncz, 2009), ami nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is így van (Gerencsér és Takács, 2012). Képzés és szakmai felügyelet Folyamatos szakmai támogatás és képzés segíti munkájukat. A felkészülésük során a következő témakörökkel találkoznak: kommunikációfejlesztés, empátiát és kongruenciát fejlesztő gyakorlatok, a segítő beszélgetés technikája. A Debreceni Egyetemen drogprevenció és elsősegély része is van a képzésnek. A képzésük és segítő munkájuk során rendszeres stáb- megbeszélések segítik tevékenységüket. A kortárs segítők fejlesztésében kiemelt szerepet foglal el az önismeret fejlesztése, a segítői munkához való viszony rendszeres átgondoltatása. Ebből kifolyólag a kortárs segítők megerősödnek segítői, szakmai identitásukban, javul kezdeményezőkészségük s önismeretük (Gerencsér, 2012). Az önkéntes munka elengedhetetlen segítő motorja a szupervízió, mely során a 70

71 csoportfolyamatokra, vezetői és koordinálási feladatokra folyamatos visszajelzést kapnak a résztvevők, ezáltal fejlődik a szervezethez és csoporthoz való alkalmazkodás készsége. A szervezeti kultúra elsajátítása segít a szereptanulásban, a tapasztalati úton való tanulás pedig a szakmai felkészülésben (Takács és Puskás-Vajda, 2013). A kortárs segítés megvalósítandó feladatai A felsőoktatási tanácsadásban az egyetemen tanuló diákokból álló, úgynevezett kortárs segítő csoportok komoly szerephez juthatnak a szolgáltatások közvetítésében is. A diáktanácsadók a diáktársak egyetemi eligazodásában, beilleszkedésében, a problémájukhoz igazodó megfelelő szakember megkeresésében vagy problémájuk szerinti továbbirányításban nyújthatnak legfőképpen segítséget. Filozófiájának központi feltevése, hogy az emberek képesek megoldani a legtöbb mindennapi problémájukat, és saját maguk tudják a legjobban, hogy mit éreznek vagy gondolnak egy helyzetről. Ezért a kortárs segítő feladata mindössze abban segíteni, hogy a másik személy minél tisztábban lássa saját érzelmeit, problémamegoldási lehetőségeit és készségeit (D'Andrea és Salovey, 1983). A kortárs segítés legtágabb értelemben az a folyamat, amelyben az egyén elítélés nélkül, nondirektív módon támogatást nyújt egy kortársának, aki éppen személyes válságban van, s vélhetően ez megakadályozza lehetőségeinek, képességeinek maximális kihasználásában. A kortárs segítés egyik elemi mivolta, hogy a kortársak sem azt nem mondják meg, mit kellene tennie a másiknak, sem konkrét tanácsot nem adnak, helyette aktívan figyelnek a másikra, és az erőforrásokat kutatják (Cox, 1999). Ez a segítői forma nagyon fontos potenciálokat rejt magában a segítségre szorulókkal való kapcsolatteremtésben, hiszen éppen ez a tény, hogy közös vonást mutatnak a segítettekkel, az, ami lehetővé tesz egy alapvető kontaktust a másikkal. Ezáltal könnyebb egy ellazultabb, szabadabb légkört, mint a segítő kapcsolat alapfeltételét megteremteni. (Rajnai, 2006) A segítés ezen formája az életkori hasonlóságra, a közös érték és szocializációs háttérre épít, a hitelesebb megértésre és közös tapasztalatok cseréjére alapozva (Pásztor, 2013). Ez a tanácsadási forma tehát a hallgatótársak felé biztosít támogatást. A képzett és szupervizionált csoporttagok különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Ennek egyik része, hogy 71

72 a programok által megismertetik magukat, például filmklubok, tematikus nap szervezése (pl. vizsgaszorongás témában), önismerettel foglalkozó társasjátékok, amik informálisan segítenek találkozni a hallgatótársaikkal. A kialakult kapcsolatok révén indulhat el a személyes, négyszemközti találkozó, ahol a hallgató biztosítva van a titoktartásról és arról, hogy személyes problémájával kapcsolatban, amivel a kortársak felé fordul, segítséget kap. Ilyen még a személyes ügyeleti, illetve a telefonos vagy internetes elérhetőség. Kompetenciák, készségek A kortárs segítők problémaérzékeny, segítő attitűddel rendelkező, szakmailag képzett fiatalok, összekötő kapcsolatot jelentenek a diákok és a professzionális tanácsadók, orvosok, pszichológusok, pszichiáterek, jogászok között, informális módon is kapcsolatba kerülnek diáktársaikkal, akiket, ha szükséges, a megfelelően szervezett tanácsadási rendszerbe emelnek be, legfőbb feladatuk, hogy érzékeny figyelemmel legyenek jelen hallgatótársaik iránt, képesek legyenek megszólítani azokat, akik átmenetileg vagy hosszabban tartóan támogatásra szorulnak, képesek legyenek kétszemélyes helyzetekben felmérni, hogy szükség van-e professzionális beavatkozásra. A kortárs segítők kompetenciahatárainak pontos meghatározásában a Wiegersmamodell (1978) nyújt segítséget. Ebben elkülönülten láthatjuk a tanácsadás tevékenységi körét az információs tanácsadástól a pszichoterápiáig. A szerző piramisszerűen mutatja be a tanácsadás ötfokozatú rendszerét, melyben jól érzékelteti, hogy a problémák felfelé haladva egyre kevesebb embert érintenek, illetve minden szinthez hozzárendelhető a tanácsadást végezni jogosult szakemberek köre, ami a piramis csúcsa felé haladva szintén egyre szűkül. A tanácsadás piramisszerű felépítésében az információs szint az alapja minden folyamatnak. Erre épül a második szint, a konzultáció, amikor az információnyújtás már nem személytelen, a tanácskérő bizonytalan, és segítségre van szüksége, hogy megfelelően dönthessen, illetve, hogy jobban megértse helyzetének körülményeit. A harmadik szinttől kezdve beszél a szerző már valódi és fokális tanácsadásról, s az ötödik szintet tartja a pszichoterápiás beavatkozásnak. A modell értelmében az első és második szint tartozik a 72

73 kortárs segítés kompetenciahatárai közé, így tehát az információnyújtás és konzultációs segítség is, ahol már szükséges a segítségért forduló személy pszichoszociális helyzetét a közös munkában számításba venni a megoldási utak kijelölésénél. A tanácsadás ötfokozatú modellje (Wiegersma, 1978) Személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek A kortárs segítő csoport létrehozása a legalacsonyabb küszöbű mentálhigiénés szolgáltatás az egyetemen belül. Fenntartása elsősorban emberi erőforrásokra épül, mely az önkéntesek munkáján keresztül valósul meg. Még ha a szervezetnek kevés anyagi erőforrása is van, jó, ha támogatni tudja diákjait szakmai gyakorlótereppel, és elsősorban a helyet biztosítja a szolgáltatás kivitelezéséhez. A felsőoktatási intézmény adja a program infrastrukturális hátterét. A kortárs segítők munkájához nélkülözhetetlen egy saját, jól elkülönült tér, szoba, ahol képzéseiket tarthatják, illetve fogadhatják a segítő beszélgetésre jelentkezőket. A képzések mellett elengedhetetlen a folyamatos szakmai támogatás, ami segíti a kortárs segítők munkáját. A csoport kialakulásától kezdve időszakosan toborozza új tagjait, 73

Felsőoktatási diáktanácsadás protokoll - 2015.

Felsőoktatási diáktanácsadás protokoll - 2015. Felsőoktatási diáktanácsadás protokoll - 2015. ELŐSZÓ A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) 20 éves működésének egyik határköve a felsőoktatási tanácsadó rendszer szakmai irányelveinek és a szolgáltatástípusok

Részletesebben

Keretek és módszerek a felsőoktatási tanácsadásban

Keretek és módszerek a felsőoktatási tanácsadásban Keretek és módszerek a felsőoktatási tanácsadásban FETA Könyvek 10. FETA_10_konyv_beliv_.indd 1 2015.12.04. 16:24:53 A FETA könyvek sorozat korábbi kötetei Puskás-Vajda Zsuzsa, Lisznyai Sándor (szerk.)

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDNEK ÉS MIBEN SEGÍT AZ ÉLETVEZETÉSI TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN

HOGYAN MŰKÖDNEK ÉS MIBEN SEGÍT AZ ÉLETVEZETÉSI TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁS A FELSŐOKTATÁSBAN Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (Puskás-Vajda Zsuzsa, Szenes Márta, Takács Ildikó, Perényi Andrea, Burgyán Annamária, Németh Marietta, Szabó Edit, Berényi András, Bócsi B. Ivett, Nagy Dóra és Sumics

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI IRODA

ESÉLYEGYENLŐSÉGI IRODA ESÉLYEGYENLŐSÉGI IRODA Fogyatékossággal Élő Hallgatók a Nyíregyházi Főiskolán 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b Tel.: 06-42/599-4000 06-30/676-1089 Honlap: http://www.nyf.hu/hallgató/fogyatékossággal élő

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Segítség a jó döntés meghozatalához A munka fontos része az életünknek: felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, megélhetést biztosít, fontos része az önbecsülésünknek, társadalmi megítélésnek.

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28.

Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. Tehetséggondozó munka a szakszolgálati működésben Dr. Nochtáné Bakonyi Erika tehetséggondozó koordinátor 2015.05.28. BEMUTATÁS A szekció megbeszélés tartalma: - Törvényi szabályzók: - szakszolgálat - tehetséggondozó

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE. Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KÉPZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET ÜGYRENDJE Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án A Képzési és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: KTI) ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben