INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (V.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (V.)"

Átírás

1 MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (V.) DR. LAKATOS MIKLÓS Jelen tanulmánnyal tovább folytatjuk azt a sorozatot, 1 amelynek célja, hogy röviden, közérthető formában különböző szakirodalmi háttéranyagok, a törvények indoklásának segítségével bemutassuk a statisztikai információs rendszerre ható az adatvédelemmel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, és rámutassunk azokra az összefüggésekre, amelyek alapvetően befolyásolják a statisztikai munkát. Témánk szempontjából döntő jelentőségű volt, hogy az Alkotmánybíróságnak a személyi számról és annak használatáról szóló határozata (11/1990. (V.1.) AB hat.; 15/1991. (IV.13.) AB hat.) hatására az Országgyűlés elfogadta az ún. Adatvédelmi (1992. évi LXIII.) és az ún. Nyilvántartási (1992. évi LXVI.) törvényt. Ez utóbbi törvény szabályozta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos teendőket, és igyekezett eleget tenni az Alkotmánybíróság által előírt kívánalmaknak. Ennek keretében szabályozta a személyiadat- és lakcímnyilvántartás működésének törvényes feltételeit, így többek között a nyilvántartás adattartalmát, szervezetét és a személyazonosító jel képzésének módját. Fontos rendelkezése volt, hogy határidő megjelölésével szűkítette a személyazonosító jel használatára feljogosított közigazgatási, illetőleg közfeladatot ellátó szervek körét, valamint a célhoz kötöttség figyelembevételével határozta meg a nyilvántartásból történő adatszolgáltatások rendjét, és rögzítette a polgároknak a nyilvántartással kapcsolatos alapvető jogait és kötelességeit. A Nyilvántartási törvény a személyazonosító jel alkalmazását december 31-ig tette lehetővé, illetőleg kimondta, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvénynek kell megállapítania. A kormányzat különböző okoknál fogva időzavarba került, nem tudott eleget tenni az alkotmánybírósági határozatoknak, ezért az ún. Bokros csomagot tartalmazó törvény keretében (1995. évi XLVIII. tv.) a Nyilvántartási törvény egyes rendelkezéseit módosította, többek között a személyazonosító jel használatát december 31-ig meghosszabbította. Az Alkotmánybíróság határozata (46/1995. (VI.30.)) nem meglepő módon a személyazonosító jel használatának meghosszabbítására és alkalmazásának kiterjesztésére 1 Lásd: Statisztikai Szemle évi 7. sz old., 8 9. sz old., 10. sz old., évi 4. sz old.

2 494 DR. LAKATOS MIKLÓS tett kísérletet alkotmányellenesnek nyilvánította. Az Alkotmánybíróság lényegében megismételte a 15/1991. (IV.13.) AB határozatban foglaltakat, és megsemmisítette a törvény vonatkozó rendelkezéseit. Határozatában kifejtette, hogy a személyazonosító jel használatának további időbeli kiterjesztésére kényszerítő ok nem áll fenn, és a jövőben a jogalkotás számára mintegy követelményként annak az igénynek adott hangot, miszerint Az Alkotmányból a személyes adatok felhasználását illetően az alapjogi védelem szempontjait érvényesítve a célhoz kötöttség elve és az osztott információs rendszernek alkotmányos követelménye határozható meg. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság elfogadhatónak tartja a nehezen összekapcsolható ágazatspecifikus nyilvántartásokat és e nyilvántartások azonosító jelrendszereit. Az alkotmányosság biztosítása érdekében a kormány javaslatára az Országgyűlés a személyazonosító jel használatát december 31-ig meghosszabbította és egyidejűleg elfogadta a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szabályozási koncepcióját tartalmazó országgyűlési határozatot is (122/1995. (XII. 22.) OGY határozat). Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról 2 A törvény az említett országgyűlési határozatnak megfelelően a következő alapelvekre épül: csak az ágazatspecifikus (osztott) nyilvántartási rendszerek tekinthetők alkotmányosnak; több személyazonosító kód együttes és kötelező használata ugyanarra a célra alkotmányellenes; a személyes adatoknak az azonosító kódok segítségével történő felhasználása az érintettek számára (adatalanyoknak) legyen átlátható. Az ágazatspecifikus (osztott) nyilvántartási rendszerek elvének megfelelően a törvény három szakazonosító jel bevezetéséről rendelkezik oly módon, hogy szabályozza az azonosító kódok képzését, kezelését, továbbítását, rögzíti az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett polgároknak az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A három azonosító jel (kód) a következő. 1. Adóazonosító jel: az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele, amelynek használata az állami adóhatóság nyilvántartásában kötelező, de a használatára jogosultak (kötelezettek) között találhatók a más adóhatóságok (az önkormányzat jegyzője, a vámhatóság, az illetékhivatal), valamint az állami adóhatóság számára adatszolgáltatást teljesítő szervek és polgárok is. 2. Társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ): a jóléti és szociális igazgatással kapcsolatos azonosító jel, melyet főleg a nyugdíj- és egészségbiztosítás, az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális igazgatás használ (ez az azonosító jel már e törvény megalkotása előtt is létezett). 3. Személyi azonosító: ezt az azonosítást alkalmazzák a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a honvédelmi és ingatlan-nyilvántartás, a bíróságok, a nemzetbiztonsági szol- 2 Az évi XX. törvényt a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról az Országgyűlés az 1996.március 26-i ülés napján fogadta el (Megjelent: Magyar Közlöny évi 26. sz old.)

3 INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM 495 gálatok, a választási, népszavazási, népi kezdeményezési, népiülnök-választási eljárásban érintett polgárok és szervek, valamint a nyomozóhatóságok január 1-jétől a személyi azonosítón a korábban kiadott személyazonosító jelet (ún. személyi számot) is érteni kell. 3 Ez azt is jelenti, hogy a személyazonosító jellel (ún. személyi számmal) rendelkező polgárok nem kapnak új személyi azonosítót. E megoldás költségkímélő, és így elkerülhetővé vált, hogy minden érintett polgár számára új azonosító kód kerüljön képzésre és kiadásra. (Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy bár az Alkotmánybíróság korábban kifogásolta a személyi számnak az egyén nemére és korára utaló ún. beszélő jellegét, de belátva a változtatással járó anyagi terheket e törvény kapcsán nem emelt kifogást a személyi azonosító eddig használt képzésével szemben. Ugyanakkor január 1. után az ún. ellenőrző számjegy algoritmusát már másképpen képezik, mint január 1. előtt.) Kapcsolati kód A kapcsolati kód alkalmazása lehetővé teszi, hogy az érintett polgárnak természetes személyazonosító adatokkal történt azonosítása után az adatkezelők közötti kapcsolat egymás azonosító kódjának megismerése, illetve a természetes személyazonosító adatok rendszeres átadása nélkül valósuljon meg. A kapcsolati kódot mindig az az adatkezelő képezi, akinek a rendszeréből az adatigénylés történik, azt rajta és az adatigénylőn kívül más nem ismerheti meg. A kapcsolati kód a különböző nyilvántartások összekapcsolását és ezzel új tartalmi adatállomány létrehozását nem teszi lehetővé, csupán a törvény által engedélyezett adatátadások lebonyolítását egyszerűsíti. A kapcsolati kód használatának lényege tehát, hogy az adatok átadása átvétele úgy történjen meg, hogy az egyes rendszerekben meglevő adatállományok a törvényben engedélyezett mértéken túl ne kapcsolódjanak össze és ne sérüljön a személyes adatok kezelésének célhoz kötöttséggel kapcsolatos alapelve. A törvény külön megemlíti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a törvényes adatátadások megkönnyítésére kapcsolati kódot képezhet. (26. ) A kapcsolati kódnak ugyanazon polgárra vonatkozóan adatkérőnként eltérőnek kell lennie és csak addig az időtartamig kezelhető, amíg az adatkezelés törvényi feltételei adottak. Az adatkezelési cél teljesítése után a kapcsolati kódot mind az adatkérő, mint az adatátadó nyilvántartásából törölni kell. A törvény az okban összefoglalja a szabályozás célját és hatályát, és meghatározza az alapvető fogalmakat. Kimondja, hogy csak a jelzett azonosítási módokról rendelkezik, és nem kívánja tiltani a hatálya alá tartozó adatkezelők számára más azonosító kódok vagy belső azonosításra szolgáló technikai kódok alkalmazását. (Például továbbra is használható a nyugdíjfolyósítási törzsszám, de egyéni vállalkozók esetén ide sorolhatjuk a statisztikai számjelet is.) A jogalkotó a okban az azonosító módokkal kapcsolatos általános szabályokat foglalta össze. Lényeges megállapítás, hogy a főszabály szerint a polgárt a természetes személyazonosító adataival (például családi és utónév, nem, anyja neve, születési idő, hely) kell azonosítani. (Lényegében azokkal az adatokkal, amelyek a személyi igazol- 3 A törvény egy kissé erőltetett módon úgy próbál különbséget tenni a régi és az új azonosító között, hogy a régit személyazonosító jelnek az újat pedig személyi azonosító -nak nevezi.

4 496 DR. LAKATOS MIKLÓS ványban megtalálhatók.) A törvény rendezi az azonosító kód kiadásával kapcsolatos szabályokat. Kimondja, hogy az azonosító kódok mindegyikéről külön hatósági igazolványt kell kiadni, és szabályozza a kiadással kapcsolatos egyéb részleteket. Az azonosító kód olyan személyes adat, amely nem utalhat különleges (például nemzetiségi) adatra. Kezelni csak akkor szabad, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy alkalmazását törvény rendeli el. A továbbiakban a jogalkotó részletezi az egyes azonosító módokkal kapcsolatos alapvető szabályokat. A törvény a az adóazonosító jelről rendelkezik. Az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) képezi, használata e hivatal nyilvántartásaiban kötelező, de az adózással kapcsolatos tevékenységük ellátásához más adóhatóságok (vámhatóság, az önkormányzat jegyzője, illetőleg az illetékhivatal) is használhatják. Az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján állították ki. (Ez bizonyos összhangot feltételez a személyiadat- és lakcímnyilvántartással.) A 15. arra kötelezi a polgárt, hogy az adóigazolvány adatait különösen az adóazonosító jelet a törvény által felhatalmazott szerveknek mutassa be. (Fel kell hívni a figyelmet, hogy annak a polgárnak, akinek valamilyen vállalkozása van vagy forgalmi adó fizetésére kötelezett, az ún. adószámát is meg kell tartania, ugyanis ez az azonosító az egyént nem mint magánszemélyt, hanem mint vállalkozót azonosítja. Ez a kettősség a statisztikai rendszer működését is befolyásolja, melyre a későbbiekben visszatérek.) A jogalkotó lényegében az adatkezelés célhoz kötöttséggel kapcsolatos elvének tesz eleget, amikor felsorolja, hogy az adóazonosító jelet mely szervek, mely feladataikkal összhangban kezelhetik. (Például ide tartoznak a bíróságok, a nyomozóhatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a munkaügyi központok, de nem tartozik ebbe a körbe a Központi Statisztikai Hivatal.) A törvény óvatosságból, az egyértelműség biztosítása érdekében kimondja, hogy amikor az adóhatóság részére az adatszolgáltatásra kötelezett szerv (például a munkabért kifizető munkáltató) az adóazonosító jelet kezeli, akkor azt csak e feladat teljesítésével összefüggésben használhatja. A törvény a a társadalombiztosítási jellel (továbbiakban: TAJ-szám) kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A TAJ-szám az egészségbiztosítási, szociális, egészségügyi és munkaügyi nyilvántartásokban szereplő személyek egyedi azonosítására szolgáló azonosító kód, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képez. A személyi számmal kapcsolatos alkotmánybírósági határozat szellemében és az egészségügyi szolgáltatási rendszer átalakításának, illetve jobb működésének biztosítása érdekében már e törvény hatálybalépése előtt kiosztásra került a TAJ-számot is tartalmazó hatósági bizonyítvány, illetve a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére is jogosító okmány. A törvény úgy rendelkezik, hogy ezek az okiratok is hatósági igazolványnak minősülnek. A törvény ebben az esetben is rendelkezik a TAJ-szám kezeléséről és továbbításáról, melyre az egészségbiztosítási szervet, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltatót, a társadalombiztosítási törvényben adatszolgáltatásra kötelezett szerveket, valamint az egyes feladatokat nevesítve célhoz kötötten az egészségügyi ellátó hálózat szerveit, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a szociális és munkaügyi igazgatás szerve-

5 INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM 497 it, továbbá az egészségügyi ellátással összefüggésben a büntetés-végrehajtási (fogvatartó) szerveket jogosítja fel. (A felsorolásból kitűnik, hogy a KSH nem tartozik ebbe a körbe.) A jogalkotó a célhoz kötöttség elvének tisztább érvényesülése érdekében a TAJ-szám kezelésével, illetve továbbításával kapcsolatos rendelkezéseket külön-külön paragrafusban szabályozza. Szintén a pontosabb szabályozást szolgálja, hogy a törvény rendelkezik arról, hogy az OEP a törvényes adatátadások érdekében hogyan és milyen feltételekkel képezhet kapcsolati kódot. A törvény jelentős mértékben újraszabályozta a volt személyazonosító jellel (személyi számmal) kapcsolatos jogviszonyokat. (A törvény-előkészítés stádiumában még az is felmerült, hogy e törvény rendelkezéseit az ún. Nyilvántartási törvény (1992. évi LXVI. tv.) keretében szabályozzák.) Végül a megoldás az lett, hogy a személyi azonosítóval kapcsolatos legfontosabb szabályokat e törvény tartalmazza, és e mellett az ún. Nyilvántartási törvény is hatályban marad, igaz jelentős módosításokkal. A törvény ai foglalják össze a személyi azonosítóval kapcsolatos szabályokat. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a személyazonosító jel helyébe lépő személyi azonosító kód képzését e törvény a továbbiakban is a nyilvántartás központi szervének a hatáskörébe utalja. Ez a szerv lényegében a volt Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) illetve az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal (OSZH) örökébe lépett Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal (a bürokráciában használatos, némiképpen találó rövidítés szerint KÖNYV). Az Adatvédelmi törvénnyel összhangban a szabályozás abból indul ki, hogy a személyi azonosító személyes adat, ezért azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervei csak a törvény felhatalmazása vagy a polgár írásbeli hozzájárulása alapján kezelhetik. A jelen törvény a személyi azonosító kezelésére jelentős számú felhatalmazást tartalmaz. A célhoz kötöttség elvének érvényesítése érdekében a 32. alatt felsorolja mindazokat a szerveket, amelyek e törvényben meghatározott feladataik ellátásához jogosultak a polgárok személyi azonosítóját kezelni. (A teljesség igénye nélkül például adatkezelésre jogosult az anyakönyvvezető, a külképviseleti hatóság, a hadkiegészítő parancsnokság, a választási szerv, a polgármester meghatározott feladatok vonatkozásában.) A személyi szám miatti alkotmányos aggályok is hozzájárultak ahhoz, hogy a törvény nemcsak a személyi azonosító kezelésére jogosultakról rendelkezik, hanem külön paragrafusban (36. ) szabályozza a személyi azonosító továbbítására jogosultak körét, sőt külön rendelkezik arról (37. ), hogy rendszeresen kik kaphatnak adatot a személyiadatés lakcímnyilvántartásból. A személyi azonosítóval kapcsolatos jogszabályi rendelkezések tehát nemcsak e törvény keretein belül találhatók, hanem az ún. Nyilvántartási törvény is tartalmaz szabályokat a személyi azonosító használatról. A jogszabályok összehangolása érdekében e törvény egyfelől átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a korábbi személyazonosító jel használatával kapcsolatban, másfelől pedig az ún. Nyilvántartási törvény azon rendelkezéseit módosítja, amelyek e törvény elfogadása miatt szükségessé váltak. E módosítások érintik a statisztikai információrendszerrel kapcsolatos rendelkezéseket is. E törvény rendelkezéseinek ismertetéséből látható, hogy a személyi azonosító kezelését, továbbítását és rendszeres adatátadását szabályozó részekből hiányzik a statisztikai

6 498 DR. LAKATOS MIKLÓS információrendszerre, illetve a KSH-ra mint intézményre történő utalás. Ugyanakkor az ún. Nyilvántartási törvény néhány rendelkezése tartalmazott ezzel kapcsolatos szabályokat, és a szabályok némelyikét módosítja e törvény. (Témánk szempontjából kiemelt fontosságú, hogy ismertessük a statisztikai információ-rendszerrel kapcsolatos módosított szabályokat, ezért e paragrafusokat szó szerint idézzük.) E törvény 43. -a tartalmazza a módosított rendelkezéseket. a) A Nytv 2. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre. g) A Nytv 21. -a az alábbi h) ponttal egészül ki:...adatokat jogosultak igényelni: h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához. i) A Nytv 23. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. E törvény felhatalmazása alapján a 17. (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak: a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához. E módosítások alapvetően nem változtatták meg a polgárok személyi adatainak és lakcímének statisztikai célú adatkezeléséről szóló szabályozást. Az a) pontban jelezett módosítás, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése című kitétel csak pontosította, illetve kiterjesztette azt, hogy e nyilvántartás szervei mikor szolgáltathatnak azonosításra alkalmas módon adatokat. A g) pontban jelzett új bekezdés pedig kimondja, hogy a KSH a nyilvántartás szerveitől a természetes azonosítók alkalmazásával mikor igényelhet adatot. (Ez azt jelenti, hogy csak olyan adatokról lehet szó, amelyek a személyi azonosítót nem tartalmazzák.) Az i) pont pedig jelzi, hogy a népszámlálásról szóló törvényben lehetőség van a nyilvántartás szerveitől olyan adatokat is igényelni, melyek a személyi azonosítót is tartalmazzák. (Ez a szabály viszont azt jelenti, hogy ebben az esetben mód van a személyi azonosító kezelésére is.) Összességében ezek a szabályok azt jelentik, hogy a statisztikai célú adatkezelések főleg olyanok lehetnek, amelyekből a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre, ha viszont a jogszabály engedi, akkor főleg az ún. természetes azonosítás használata lehetséges, és csak kivételes esetben lehet a személyi azonosítót statisztikai célból alkalmazni. A törvény még számos ponton módosítja az ún. Nyilvántartási törvényt, azonban ezek a módosítások főleg jogtechnikai szempontból igazítják egymáshoz a két törvény rendelkezéseit. (A módosítások új elemként tartalmazzák többek között a kapcsolati kód személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő használatának részletes szabályait. Erre azért van szükség, mert az azonosító kódot kezelő szervezetek főleg a kapcsolati kód révén igényelhetnek adatot a nyilvántartási szervezetektől.) Már az azonosítási módokkal foglalkozó országgyűlési határozat is kötelezte a kormányt, hogy terjessze elő az ágazati törvényeknek, az ágazatok adatkezelésének, adattovábbításának részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. (Mintegy folytatásaként az ismertetett törvénynek.)

7 INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM 499 Adóazonosító Társadalombiztosítási azonosító Személyi azonosító Az adóazonosító jel, a társadalombiztosítási azonosító jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvény 4 elsősorban azokat a törvényeket kívánja összhangba hozni a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló évi XX. törvény (továbbiakban SZÁZ tv.) rendelkezéseivel, amelyek eddig a személyazonosító jel használatára adtak felhatalmazást. Ennek a törvénynek megfelelően: a SZÁZ törvény alapján a személyi azonosító használatára jogosult adatkezelők tekintetében meghatározza, hogy e jelet milyen célból és mely adatok kezeléséhez használhatják, továbbá e jel segítségével milyen más adatkezelésekkel tarthatnak kapcsolatot (igényelhetnek adatot); a vonatkozó törvények módosításával rendelkezik a személyazonosító jelnek adóazonosító jellel történő kiváltásáról azokra az adatkezelőkre kiterjedően, akiket a SZÁZ törvény e jel használatára feljogosít, valamint más adatkezelőkkel elsősorban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveivel való kapcsolattartás módjáról; a törvény tartalmazza azon adatkezelőkre vonatkozó részletes szabályokat, amelyek eddig a személyi azonosító jelet használhatták, azonban a hivatkozott törvény szerint TAJ-szám kezelésére kapnak felhatalmazást. A törvény továbbá néhány kiegészítő rendelkezést tartalmaz abból a célból, hogy az azonosító jelek alkalmazásának jogalapját törvényi szintre emelje. Jelen dolgozatnak nem célja, hogy az összes ágazati törvény módosításával kapcsolatos rendelkezést bemutassa. Ezért csak felsorolásszerűen jelezzük, hogy milyen sokrétű életviszonyokat érint a különböző azonosító jelek használata: adó- és vámigazgatás, nyugdíj- és egészségbiztosítás, egészségügyi és szociális igazgatás, ingatlan-nyilvántartás, anyakönyvi igazgatás, választási eljárás, honvédelmi igazgatás, rendészeti igazgatás, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonság, statisztika. Néhány területet érintő rendelkezésekhez bővebb magyarázatot fűzünk. Az adó- és vámigazgatás területén a vonatkozó törvény gyűjtő fogalomként használja az adóazonosító szám -ot, amelyen az ún. adószámot (amelyet a vállalkozók is használnak) és az adóazonosító jelet (ami minden adózó polgárnak van) is érteni kell. Fontos rendelkezés, hogy a törvény igyekszik olyan jogi környezetet teremteni, melynek eredményeképpen a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az adózással kapcsolatos nyilvántartás összhangja az azonosíthatóság tekintetében biztosítva legyen. (Például a lakcímváltozást elég legyen csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének bejelenteni.) 4 Az évi LXVI. törvényt az adóazonosító jel, a társadalombiztosítási azonosító jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról az Országgyűlés az július 3-i ülésnapján fogadta el. (Megjelent: Magyar Közlöny évi 61. sz old.)

8 500 DR. LAKATOS MIKLÓS Az Egészségügyi törvény egészségügyi és szociális igazgatás területét érintő, statisztikai célú adatkezelésekkel kapcsolatos kitételeiről a következőképpen rendelkezik. 12. Az Eütv. a következő 90/B. -sal egészül ki: 90/B. (1) A 90/A. (1) bekezdése szerinti adatok a TAJ-szám kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és átadhatók. (2) A 90/A. (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon a) az érintett személy hozzájárulásával, b) az élveszületésekről és halálozásokról a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatalnak átadhatók. A főszabály az, hogy a statisztikai célra felhasználható adatok (például foglalkozás, lakóhely) azonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Kivéve, ha az adott személy hozzájárul, illetve népmozgalmi adatfeldolgozás a cél. (Ez a rendelkezés megteremti az Egészségügyi törvény és a Statisztikai törvény összhangját.) Azonban a TAJ-szám átvétele ebben az esetben is tilos, az adatátadás természetes azonosítók révén történik. 37. (1) A statisztikáról szóló évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. -a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul, és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A KSH feladata:) f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése, (2) Az Stt. 6. -a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: (2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az annak meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefaxszámát tartalmazza. (3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével nyilvános. A statisztikai adatgyűjtési rendszerek nélkülözhetetlen kelléke a gazdasági szervezetek (vállalkozások) regisztere (névjegyzéke). A gazdaságstatisztika nem képes hiteles, a gazdasági élet szereplőit azonosítani tudó regiszter nélkül működni. Ez a kérdés a korábbi évtizedekben azért nem vetődött fel ilyen élesen, mert a gazdasági szervezetek száma nagyságrendekkel kisebb volt, mint jelenleg, és a statisztikai adatgyűjtések jelentős részben teljes körűek voltak. Jelenleg viszont terjedőben vannak a reprezentatív adatfelvételek és a reprezentativitás elve jelentős sérülést szenved, ha a minta kialakítása pontatlan, hibás regiszterek alapján történik. A nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozás is szükségessé teszi azt, hogy a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás hiteles és pontos statisztikai regiszterek alapján működjön. Ennek érdekében a törvény úgy módosította a statisztikai törvényt, hogy még inkább világossá váljon, hogy a KSH feladatai közé tartozik a statisztikai regiszter(ek) működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése. A törvénymódosítás a nyilvánosságra hozás kötelezettsége miatt a regiszter tartalmát pontosan meghatározza, ezzel elhatárolja a vállalkozó azonosítóját annak szemé-

9 INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM 501 lyi azonosítójától. (Ez azt jelenti, hogy a statisztikai regiszter a természetes személyt kizárólag vállalkozói minőségében tartja nyilván.) Fontos része még a törvénymódosításnak, hogy a nyilvánosságra hozás a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatokra nem terjed ki. (Például nem lehet a névjegyzéket a konkrét dolgozói létszám szerint nyilvánosságra hozni, csak azt, hogy a gazdasági szervezetek között milyen nagyságkategóriába tartoznak.) A népmozgalmi statisztikai rendszer működése szempontjából a törvénymódosítás pontosította a személyes adatok körét, és felvette a személyes adatok közé az állampolgárság ismérvét. (3) Az Stt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje. Az ismertetett két jogszabály kapcsán feltételezhetjük, hogy a személyi számmal kapcsolatos, az Alkotmánybíróság által kifogásolt jogi diszharmónia megszűnt, olyan igaz kissé bonyolultra sikerült jogi környezet alakult ki, amely megfelel az alkotmányosság követelményeinek. A kialakult ún. osztott információs rendszerek szisztémája ugyan megfelel az alkotmányosság követelményeinek, azonban ez a rendszer felvet néhány olyan problémát, amely már a személyi szám bevezetése előtt is jellemezte a magyar közigazgatást. 5 A személyi szám bevezetése előtti évtizedekben ugyanis amikor szintén voltak osztott információs rendszerek az egyes igazgatási apparátusok monopolizálták az adatokat, nem voltak igazán érdekeltek az egységesítésben és a különböző állami hivatalokban bolyongó polgároktól külön-külön kérték ugyanazokat az információkat. Remélhető, hogy ez a helyzet nem fog újratermelődni, és az alkotmányosság keretein belül olyan józan a személyiség jogait maximálisan figyelembe vevő, a célhoz kötöttség elvét alkalmazó rendszer alakul ki, amely biztosítja az osztott információs rendszerek minimális összhangját. E kívánalom teljesülését elősegítheti az, hogy az egyes azonosító módokat kezelő információs rendszereknek módjuk lesz legalább önmagukon belül biztosítani az egységességet, és az információszabadsággal, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megalkotása és alkalmazása révén, a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével megoldhatóvá válik az információrendszereknek egymás közötti az állam és a polgár érdekeit figyelembe vevő hatékony kommunikációja. E kereteken belül külön téma a statisztikai információrendszer működése, kapcsolódása az osztott információs rendszerekhez. Mint a jogszabályok elemzéséből kitűnik, a statisztikai szolgálat általában nem kapott felhatalmazást az adóazonosító és a társadalombiztosítási azonosító jel használatára, és a személyi azonosítót is csak meghatározott feltételek mellett használhatja. Mint már jeleztük, a statisztikai szolgálattal kapcsolatos legfontosabb szabályokat a statisztikai törvény tartalmazza. A törvény 21. (4) bekezdése kimondja, hogy a statisztikai szolgálat iránti bizalom jeleként a KSH statisztikai 5 Lásd dr. Lakatos Miklós: A személyiség joga, az állam működőképességének joga. (Valóság évi 3. sz old.)

10 502 DR. LAKATOS: INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM célú feldolgozásra egyedi azonosításra alkalmas módon is átvehet adatokat. Az adatátvétel azonban főleg a természetes azonosítók alkalmazásával valósulhat meg, és a személyes adatok vonatkozásában, adatfajtánként az ún. ágazati törvények felhatalmazására is szükség van. A statisztikai munka természetéből adódik, hogy főleg olyan adathalmazokkal dolgozik, amelyeknél az információk egyediségének nincs jelentősége, ezért csak kivételesen lehet szükség az egyedi azonosításra. (Ez a megállapítás nem vonatkozik a statisztikai regiszterekre, amelyeknek lényege az egyedi azonosíthatóság, azonban ezt a kérdést mint jeleztük törvényi szintű szabályozás rendezte.) * Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jelen tanulmányban elemzett két törvény megalkotásával újabb lépés történt az információszabadsággal és adatvédelemmel kapcsolatos életviszonyok szabályozására. Ez azt jelenti, hogy lassan végéhez közeledik az e témakört szabályozó törvények megalkotása, és a jövőben főleg a meglévő jogszabályok a felgyülemlett tapasztalatok alapján történő módosítása, a jogharmonizáció biztosítása, az alacsonyabb szintű végrehajtási típusú jogszabályok megalkotása lesz a fő feladat, melynek alakulásáról megfelelő időközönként szintén beszámolunk. TÁRGYSZÓ: Információ. Adatvédelem. SUMMARY The study is the fifth part of the series of articles made for that purpose to present the most important statutory provisions concerning data protection which exert influence on the statistical information system. For this reason the author drew on various materials of special literature as well as on the preambles to bills. The correlations influencing fundamentally statistical activity are also shown in the article.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA KÉSZÍTETTE: GÁL GÁBOR IGAZAGTÓ SZOLNOK 2013 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. I. Nyilvántartható

Részletesebben

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás

Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás Személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos eljárás A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk

Részletesebben

1993. évi XLVI. törvény. a statisztikáról. A törvény célja. A törvény hatálya. A hivatalos statisztikai szolgálat

1993. évi XLVI. törvény. a statisztikáról. A törvény célja. A törvény hatálya. A hivatalos statisztikai szolgálat 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról A törvény célja 1. A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

Magyarszentmiklós község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2001.(II.15.) számú Rendelete az adatvédelemről

Magyarszentmiklós község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2001.(II.15.) számú Rendelete az adatvédelemről Magyarszentmiklós község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2001.(II.15.) számú Rendelete az adatvédelemről Magyarszentmiklós község Önkormányzatának Képviselő testülete a polgárok személyi adatainak

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG. Kitöltési útmutató az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemhez

NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG. Kitöltési útmutató az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemhez NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c. Tel: +36 (1) 391-1400 Fax: +36 (1) 391-1410 e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu Kitöltési útmutató az adatvédelmi

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az információs

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelet és az egyéni vállalkozói

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.... /2006. (..) ÖTM rendelete Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter... /2006. (..) ÖTM rendelete ingatlan-értékbecslés területén az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

Tetétlen községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2007. ( XI.29.) ÖKT rendelete az adatvédelemről

Tetétlen községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2007. ( XI.29.) ÖKT rendelete az adatvédelemről Tetétlen községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2007. ( XI.29.) ÖKT rendelete az adatvédelemről Tetétlen községi Önkormányzat képviselő-testülete a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Részletesebben

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha TÁJÉKOZTATÓ az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről A PTTSystems Kft. (Szolgáltató) az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 7400 KAPOSVÁR, BAROSS G. U. 19. Telefon: 82/312-177; Fax: 82/422-675 E-mail: kinizsisuli@kinizsi-kap.sulinet.hu 1. sz. melléklet ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

Kitöltési útmutató az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemhez

Kitöltési útmutató az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemhez Kitöltési útmutató az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemhez Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Inftv.) 65-68. -ai rendelkeznek

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA 2013 I. Bevezetés A jelen Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat ) a SPORTKÁRTYA Kereskedelmi

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról 1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2010. (XII. 21.) rendelete a helyi idegenforgalmi adóról Módosítás: a) 3/2011 (II. 3.) ör. b) 50/2011 (XI. 28.) ör. c) 15/2014.

Részletesebben

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. (7) bekezdés r) pontjában

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. január 26-i ülésére Tárgy: Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása 2015. évben Sorszám: / Előterjesztő: Siklósi István polgármester Készítette: Gulyásné dr. Sáli Henrietta aljegyző Véleményező Ügyrendi, Jogi, Közbiztonsági

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása

T/16302/27.szám. i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés. Alkotmány- és igazságügyi bizottságának. ajánlása T/16302/27.szám A, i~s9~éíili'ipiő,4~ú45iííaiy, Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottságának ajánlása az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes

Részletesebben

Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete 8/2007. (VIII.16) ÖKT. rendelete. az adatvédelemről

Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete 8/2007. (VIII.16) ÖKT. rendelete. az adatvédelemről Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete 8/2007. (VIII.16) ÖKT. rendelete az adatvédelemről Gáborján községi Önkormányzat képviselő-testülete a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Részletesebben

ŰRLAP. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése

ŰRLAP. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése I. Vállalkozó személyes adatai ŰRLAP egyéni vállalkozói tevékenység megkezdéséhez Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése 1.Családi név 2.Utónév 3.Születési családi név 4.Születési

Részletesebben

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (VI.29.) rendelete az idegenforgalmi adóról Ágfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (VI.)

INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (VI.) INFORMÁCIÓSZABADSÁG ADATVÉDELEM STATISZTIKA (VI.) DR. LAKATOS MIKLÓS Jelen tanulmánnyal folytatjuk azt a sorozatot, 1 amelynek célja, hogy bemutassuk és elemezzük a statisztikai információs rendszerre

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Tippeld meg a hét kérdését és nyerj!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 11. 23. 12:00 perctől 2015. 12. 13. 23:59 percig tartó "Tippeld meg a hét kérdését

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos ügyintézése A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: igazolvány vagy parkolási igazolvány) közokirat,

Részletesebben

A vállalkozás azonosításához szükséges adatok

A vállalkozás azonosításához szükséges adatok ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSI ADATLAP EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE - TÖRZSLAP Szervkód: A kérelem ügyszáma: A csatolt pótlapok száma: A db B db C db D db E db F db A kérelmező tölti ki! A vállalkozás azonosításához

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról

TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról TÁJÉKOZTATÓ a díjmentes készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztói nyilatkozatok Központi Nyilvántartásáról Tisztelt Ügyfeleink! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a

Részletesebben

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra törzslapból és pótlapokból áll. A törzslap kitöltése minden esetben

Részletesebben

A vállalkozás azonosításához szükséges adatok

A vállalkozás azonosításához szükséges adatok ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSI ADATLAP EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP Szervkód: A kérelem ügyszáma: Az adatváltozás bejelentési adatlap beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: A: db B: db C: db D:

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Ügyfélkapu ügyintézés

Ügyfélkapu ügyintézés Ügyfélkapu ügyintézés A www.magyarorszag.hu portálon a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással rendelkező személy elektronikus nyomtatvány kitöltésével önállóan is létrehozhat ügyfélkaput.

Részletesebben

A vállalkozó személyi adatai

A vállalkozó személyi adatai Szervkód: KÉRELEM EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE TÖRZSLAP A kérelem beadásának dátuma: A csatolt pótlapok száma: A vállalkozó személyi adatai év hó nap A: db B: db C: db D: db 1. Neve: 2. Születéskori neve:

Részletesebben

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások 2000. január 1-jétől az új személyazonosító igazolvány kártya formátumú. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre kibővült 2000. január 1-jétől

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat Adatkezelő Ferling Webline Szolgáltató Kft. Székhely 7621 Pécs, Mária u. 8. Adatkezelés megnevezése Adatkezelés nyilvántartási száma hírlevél küldése céljából kezelt adatbázis.

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Ugod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015.(VIII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási és adatszolgáltatási szabályokról Ugod Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Önkormányzati megújulás konferencia 2011

Önkormányzati megújulás konferencia 2011 Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Önkormányzati megújulás konferencia 2011 2011. november 3 4. Dr. Ignácz István általános elnökhelyettes A KEK KH a közigazgatás központi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Ügyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri

Részletesebben

Szabályzat. I. Általános rendelkezések

Szabályzat. I. Általános rendelkezések Szabályzat a Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény 30.. /6/ bekezdése

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Magyar Faktorház Zrt. (a továbbiakban: Társaság) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (a továbbiakban: Avtv.)

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról *Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

15746-1/2015 I. TÉNYÁLLÁS

15746-1/2015 I. TÉNYÁLLÁS 15746-1/2015 Állásfoglalás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban A Társaság

Részletesebben

Adatkezelési szabályzat, adatvédelmi tájékoztató

Adatkezelési szabályzat, adatvédelmi tájékoztató Adatkezelési szabályzat, adatvédelmi tájékoztató a a Help2Startup Kft. www.help2startupcenter.com internetes honlap felhasználói részére 2014 Tartalom: 1. Az adatvédelmi politika és tájékoztató célja 2.

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján.

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Szocio-Produkt Kft. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. Kiadva:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29 - i nyilvános testületi ülésére az 5. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: A helyi hulladékkezelési

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete. az idegenforgalmi adóról

Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete. az idegenforgalmi adóról Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyűlés é n e k 15/2003. (III. 27.) számú rend e lete az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben a 23/2007. (VI.26.), a 46/2009. (XI1.27.) és a 20/2013. (IV.26.) önkormányzati

Részletesebben

Ügyfelek adatkezeléseinek nyilvántartása. Adatkezelésre jogosult személy. TKSZ dolgozók Kiszervezett tevékenységet ellátó szervek dolgozói

Ügyfelek adatkezeléseinek nyilvántartása. Adatkezelésre jogosult személy. TKSZ dolgozók Kiszervezett tevékenységet ellátó szervek dolgozói Adatkör aláírásminta állampolgárság adóazonosító anyja neve Adatkezelő Adatkezelés megnevezése Adatkezelés célja Adatkezelés jogalapja befektetési közvetése, közvetítése, pénzforgalmi nyújtása, letéti-és

Részletesebben

Jogi és adatvédelmi nyilatkozat

Jogi és adatvédelmi nyilatkozat Jogi és adatvédelmi nyilatkozat A Szatmári Kft. mint honlap és web áruház (továbbiakban: Adatkezelő) üzemeltetője ezúton kijelenti, és magára kötelezőnek ismeri el, hogy a honlap és a web áruház üzemeltetése

Részletesebben

Az adminisztratív adatforrások használatának jogszabályi környezete

Az adminisztratív adatforrások használatának jogszabályi környezete Az adminisztratív adatforrások használatának jogszabályi környezete Lakatos Miklós Nagy Eszter Központi Statisztikai Hivatal 1. Magyarországi helyzet Magyarországon az elmúlt másfél évszázad alatt hat

Részletesebben

Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat 3/2000. (III.1.) Ök. rendelete. az adatvédelemről. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat 3/2000. (III.1.) Ök. rendelete. az adatvédelemről. A rendelet célja. A rendelet hatálya Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat 3/2000. (III.1.) Ök. rendelete az adatvédelemről Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat képviselőtestülete a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

Részletesebben

A kérelmező tölti ki!

A kérelmező tölti ki! 2000.11.01. ELŐTT KIADOTT VÁLLALKOZÓI IGAZOLVÁNY CSERÉJE IRÁNTI KÉRELEM (REGISZTRÁCIÓ) Szervkód: A kérelem ügyszáma: TÖRZSLAP A vállalkozói igazolvány lecserélési adatlap beadásának dátuma: év hó nap A:

Részletesebben

1992. évi LXVI. törvény. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1992. évi LXVI. törvény. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról Az Országgyűlés, az Alkotmánynak a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi

Részletesebben

A Zempléni Vízmű Kft adatvédelmi tájékoztatója

A Zempléni Vízmű Kft adatvédelmi tájékoztatója A Zempléni Vízmű Kft adatvédelmi ja 1. Az adatkezelés elvei A Felhasználó személyes adata csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetőleg - törvény felhatalmazása alapján

Részletesebben

Kulcs Község Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2012. (XI. 5.) Önkormányzati rendelete az Idegenforgalmi adóról

Kulcs Község Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2012. (XI. 5.) Önkormányzati rendelete az Idegenforgalmi adóról Kulcs Község Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2012. (XI. 5.) Önkormányzati rendelete az Idegenforgalmi adóról Kulcs Község Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1)

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Találd meg az elveszett EFOTT jegyeket!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 07. 08. 00:01 perctől 2015. 07. 13. 23:59 percig tartó "Találd meg az elveszett

Részletesebben

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013

Részletesebben

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Dr. Jóri András (jori@mail.datanet.hu) (Megjelent: Napi Jogász, 2002/3., 27-28. o.) A

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Gyakran Ismételt Kérdések

Gyakran Ismételt Kérdések Gyakran Ismételt Kérdések Nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérdések: 1. Elektronikus vagy postai úton legyen beküldve a kérelem a Hatósághoz? A kérelmet célszerű elektronikus úton beküldeni, mert annak

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Adatkezelési szabályzat

Adatkezelési szabályzat BRUNSZVIK TERÉZ ÓVODA 2462 Martonvásár, Deák F. u. 3. Telefon:06-22/460-958 E-mail: mvovoda@gmail.com OM azonosító:030016 Adatkezelési szabályzat Szervezeti és működési szabályzat melléklete 1. Általános

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

Adatvédelmi Tájékoztató

Adatvédelmi Tájékoztató Adatvédelmi Tájékoztató Hatályos: 2014. november 18 -től Tartalomjegyzék: 1. Fogalmak... 2 2. A kezelt adatok köre... 3 3. Az adatkezelés jogalapja... 4 4. Az adatkezelés célja... 4 5. Az adatkezelés időtartama,

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS

BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS Szatymaz Községi Önkormányzat 6763 Szatymaz, Kossuth u. 30. Tel.: 62/583560, Fax: 62/283311 BEJELENTKEZÉS / ADATMÓDOSÍTÁS (állandó, ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) I. A vállalkozás

Részletesebben

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról

Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete az újszülöttek és csecsemők támogatásáról Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (V.12.)

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Hatályos:

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete az újszülött gyermekek és a házasulandó személyek támogatásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2016.

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Adatvédelmi tájékoztató

Adatvédelmi tájékoztató Adatvédelmi tájékoztató 1. Az adatkezelés elvei Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetőleg - törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet közérdeken

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1./ Bevezetés 1./1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a Vár Holding Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. 3. emelet 28. ajtó. cégjegyzékszám:

Részletesebben

Adatvédelem 1., Definicíók, meghatározások

Adatvédelem 1., Definicíók, meghatározások Adatvédelem A Birdiecar weboldal, a www.birdiecar.eu honlap üzemeltetője, a "NAGY ÉS FIAI" Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (1131 Budapest, Jász utca 179., a továbbiakban szolgáltató,

Részletesebben