Az olaszországi szociális szövetkezetekről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az olaszországi szociális szövetkezetekről"

Átírás

1 Az olaszországi szociális szövetkezetekről A hetvenes évek végén jelentek meg azok a szociális szövetkezetek, amelyek tagjai közt egyaránt található önkéntes és növekvő számú fizetett alkalmazott. A nonprofit szervezeteket Olaszországban egy új szociálpolitika alapjának tekintik, ugyanakkor állandó téma a függetlenségük és autonómiájuk megőrzésének lehetősége az állami támogatottság megszerzése idején. A nonprofit szektor meghatározásának egy kísérlete Barbetta (1997) szerint az olasz nonprofit szektor átfogó meghatározására Salamon és Anheir (1992) strukturális-működési definíciója adhat megközelítőleg pontos leírást, de ennek szempontja (formális, nem-kormányzati, önmagát irányító, a profitot nem osztja szét) sem fedik le maradéktalanul az olasz szektort. A definíció elemei: Ennek a szempontnak eleget tesz az olasz nonprofit szektor, amennyiben nem firtatjuk azokat a nembejegyzett civil csoportokat, akik nem adják le a bíróságon alapszabályukat. Nem-kormányzati - a szervezet nem lehet állami intézmény része. Korábban láttuk, hogy Olaszországban nagyon nehéz, alkalmanként szinte lehetetlen megmondani egy szervezetről, hogy vajon az állami, vagy a nonprofit szektor része (például az IPAB-hoz tartozó szervezetek, amelyek irányításukat tekintve nem-kormányzati szervezetek, némely jogosítványuk alapján viszont állami funkciókat látnak el: engedélyeket adnak ki, bizonyos területen jogi monopóliumot élveznek stb.). Önmagát irányító Ez a kritérium kétféle szervezetnél is gondot okoz. Az egyik, a katolikus kórház, amely tulajdonosa az egyház, de fennhatóságát több fontos szempontból minisztériumok látják el (ápolási díjak szabályozása, átépítés, új szolgáltatások bevezetésének engedélyezése stb.). Ezen ellentmondások ellenére is a nonprofit szektorhoz sorolhatók. A másik csoporthoz tartoznak azok az alapítványok, amelyek banki tevékenységet folytatnak. Jelenleg ezek felügyeletét a pénzügyminisztérium által kinevezett tisztviselők és a helyi önkormányzatok látják el. Ehhez, hogy ezek az alapítványok a nonprofit szektorhoz tartozzanak a szervezeti irányítás és felügyelet kérdésében kell változtatni. A profitot nem osztja szét Az olasz törvénykezés csak egy különleges esetben rendelkezik a tulajdonosok és/vagy tagok közötti profitelosztásról (az olasz labdarúgó klubok, illetve ebből a szempontból helyesebb, ha cégnek nevezzük, ezek nem tartoznak a nonprofit szektorhoz). A többi nonprofit szervezet, ahol a fő cél szociális vagy úgynevezett ideális (= a közjót szolgáló), eloszthatja a profitot. Ezek a nonprofit szervezetek nagyobb részt egyesületek: Folytathatnak vállalkozási tevékenységet; Különböző elbánásban részesíthetik saját tagjaikat és azokat, akik nem az egyesülethez tartoznak, például a profitot csak tagjaik közt oszthatják szét; Az egyesület megszűnésekor tagjaiknak vagyontárgyakat oszthatnak szét (kivétel: a szociális szövetkezetek és az önkéntes szervezetek) Látjuk, hogy szinte minden kritérium vonatkozásában beszélni kell olyan kisebb-nagyobb eltérésekről, ami miatt kilóg sok olasz szervezet/szerveződés a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Nonprofit Kutatócsoportjának definíciójából. A nonprofit szervezetek főbb típusai Barbetta (1997) csoportosítása szerint Az olasz jogrendszerben nincs a nonprofit szektornak elfogadott definíciója. A legelterjedtebb terminusok a nonprofit szektor alkotóelemeire vonatkoznak: (terzo settore), vagy harmadik rendszer (terzo sistema) is (associazionismo) Önkéntesség (volontariato) (Az eredetileg amerikai nonprofit terminus használata is egyre inkább terjed.) Harmadik szektor Terzo settore Ezt a terminust akkor használják általában, amikor a nonprofit szervezeteket meg akarják különböztetni a magán- és az állami szektortól. Gyakran beleértenek olyan szervezeteket is, amelyek más országok harmadik szektor kategóriáján kívül esnek, például a szakszervezetek, szövetkezetek. 1

2 Egyesületek, alapítványok Associazionismo A terminus a gyakorlatilag minden területen jelenlévő egyesületeket, szövetségeket jelenti, amelyek a polgári törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Mindenféle embercsoportra használják, ahol egy tevékenység (kivéve üzlet) közös végzésére gyűlnek egybe. Jogi értelemben: az üzleti társulásokat és az egyesületeket nem különbözteti meg a törvény abból a szempontból, hogy elosztják-e profitot vagy sem. Olaszországban a megkülönböztetés szempontja a szervezeti cél vagy a tevékenység természete. Kicsit leegyszerűsítve: az önérdekű vagy üzleti célú szervezet az üzleti társulás sajátos jellemzője, míg egy önzetlen, emberbaráti cél alapján az olaszok egyesületre vagy alapítványra asszociálnak. Egy alapítvány létrehozásához jogi személlyé kell válni, az egyesületek ezzel a megkötöttséggel szemben választhatnak: az egyesület kérhet bírósági bejegyzést (bejegyzett egyesület), vagy maradhat nem-bejegyzett egyesület is. (Ez a megkülönböztetés létezik Nagy-Britanniában és több más országban is). Bejegyzett egyesületek A bejegyzést általában két okból választják: Egyrészt, a nem-bejegyzett egyesületnek nem lehet vagyona, nem fogadhatnak adományokat, nem lehet rájuk örökséget hagyni. A bejegyzett egyesületek élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, de az ő esetükben sem zajlanak mindig zökkenőmentesen a felsorolt dolgok. Másrészt, ez a forma biztonságot nyújt tagjainak károk és veszteségek esetén. Az egyesület, mint jogi személy kizárólagosan felelős, tagjainak személyes vagyona érinthetetlen. Az egyesület bejegyzése időigényes folyamat (több év!), állami nyilvántartásba kerül, alapításkor már rendelkezni kell a célok elérését biztosító vagyonnal. Az alapszabály későbbi módosítását állami fennhatóságnak kell jóváhagynia. Nem-bejegyzett egyesületek Nem-bejegyzett egyesület megszervezése tulajdonképpen magánügy. El kell készíteni egy alapszabályt, és azt közjegyzőnél kell hitelesíteni. Állami nyilvántartásba nem veszik fel. A megalakulás egyszerű voltának is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben gomba módra szaporodtak ezek az egyesületek. Az adótörvények szempontjából külön kategóriát alkotnak a nem-kereskedelmi szervezetek, ide tartoznak azok a nem-üzleti társaságok is, amelyeknek fő célja nem kereskedelmi jellegű. Ezek a szervezetek majdnem minden tevékenységükben adómentességet élveznek függetlenül attól, hogy szándékukban állt-e a profitszerzés (nem, mint elsődleges cél), vagy sem, abban az esetben, ha a profitszerző tevékenység közvetlen kapcsolatban van a szervezet fő céljával, és a szolgáltatás árából nem szerez külön profitot a szervezet. Az egyesületeknek és alapítványoknak nyújtott adományok csökkentik az adóalapot. Önkéntesség Volontariato A főként önkéntesekkel dolgozó szervezetek elsősorban az egészségügy és a szociális ellátás területén tevékenykednek. Ide tartoznak azok a karitatív szervezetek, amelyek megkötések nélkül mindenkinek szolgáltatnak, és azok az önsegítő-jellegű társulások, amelyek a hozzájuk csatlakozott tagságot szolgálják. Ezek a szervezetek is választhatnak, hogy bejegyzett, vagy nem-bejegyzett csoportként kívánnak működni. A szervezetben dolgozók lehetnek önkéntesek és fizetett alkalmazottak egyaránt. Az elmúlt években emelkedett a fizetett alkalmazottak aránya. A szervezetek jogi szabályozása A jogi kategóriák kuszasága ellenére is, mind a törvényhozás, mind pedig a hétköznapi emberek egyre inkább tudatában vannak a nonprofit szektor, mint önálló szektor létezésével (Barbetta, 1997). A kilencvenes évek új törvényei, külön kedvezményekről rendelkeztek elismerve a jóléti államban és az egészséges demokráciában a nonprofit szektor kiemelt szerepét. 2

3 1990 óta jelentős változások következtek be a törvényi szabályozásban. Az olasz parlament elfogadta az önkéntes szervezetekről és a nonprofit szervezetekről szóló új törvényjavaslatot. Az új törvények szabályozzák az önkéntes szervezetek és az úgynevezett szociális szövetkezetek (cooperative sociali) működését. A törvények szemléletváltást is tükröznek, a korábbi hiányos és sok helyen szabályozott területeket megpróbálták pontosan, csak a nonprofit területtel foglalkozó törvényekben leírni. Az önkéntes szervezetek (volontariato) szabályozása Az önkéntes szervezeteket az évi 266. sz. törvény szabályozza. Körülbelül szervezetekre vonatkozik, ezek közel 20%-a szociális és/vagy egészségügyi feladatokat lát el. A törvény elismeri, hogy ezek a szervezetek különféle eszközökkel a szociális kizáródás ellen küzdenek, mégis úgy rendelkezik, hogy nem lehet a szociális szolgáltatás rendszeres tevékenység. E mellett kiköti, hogy a személyzet nagyobb részének önkéntes segítőnek kell lennie. A törvényi kényszer túl általános, ez lehet a magyarázata annak, hogy a szervezetek nem mindig tartják be az előírásokat. A FIVOL (Olasz Alapítvány az Önkéntességért) 1996-ban készített felmérése kimutatta, hogy önkéntes szervezetből szervezet (majdnem 10%) folyamatosan és következetesen szociális szolgáltatást nyújt fizetett alkalmazottal, és önkéntessel. E szervezetek több mint 65%-a kizárólag, vagy nagyrészt a szolgáltatási díjakból tartotta fenn magát. A törvény önkéntes szervezet kategóriába sorolja azokat a szervezeteket, ahol céljaik megvalósításában a szolidaritás eszménye a meghatározó. A törvény nem rendelkezik az idesorolt szervezetek jogi státuszáról. A legtöbb szervezet nem-bejegyzett, elsősorban az egészségügy és a szociális ellátás területén jelentős önkéntes munkával dolgozó civil szervezet. A törvény megjegyzi, hogy a profitszerzés nem lehet fő cél, illetve az önkénteseknek kiemelkedő szerepe van a szervezet irányításában és a szolgáltatás nyújtásában. Bevételi forrásuk lehet állami támogatás; tagdíjak, adományok, pályázati bevételek; és kereskedelmi jellegű tevékenység, amennyiben nem játszik jelentős szerepet. Az általános nem-bejegyzett szervezetektől eltérően ezek a nem-bejegyzett önkéntes egyesületek/szervezetek vásárolhatnak ingatlant, elfogadhatnak adományokat, ingó és ingatlan vagyont lehet rájuk örökül hagyni. A szociális szövetkezetek (Ha másként nem jeleztük a számadatokat Borzaga és Santuari (1998) a CGM (Consorzio Gino Mattarelli) statisztikából meríti, melyet a turini Fondazione Agnelli tett közzé 1997-ben.) A szociális szövetkezetek (cooperative sociali) szabályozása Az olasz szociális szövetkezetek fontos újításokat képviselnek nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is, ezért ezt a szervezettípust tárgyaljuk legrészletesebben. A hetvenes évektől kezdve számos önkéntes és érdekképviseleti szervezet alakult át szövetkezetté, vagy alapított szövetkezet. (Az első szövetkezeteket célzó felmérés 1986-ban készült. Ez kimutatta, hogy a vizsgált közel 500 szövetkezetből korábban 22,6% önkéntes szervezet, 15,9% más típusú egyesület volt, s csak a szövetkezetek fele viselt a kezdetektől szövetkezeti formát.) A szociális szövetkezetek saját szervezeti stratégiát dolgoztak ki. Társulásokat hoztak létre helyi szinten és országos szinten egyaránt. Hatást kezdtek gyakorolni a szövetkezeti mozgalom egészére, lobbizni kezdtek a parlamentben azért, hogy sajátos helyzetüket a törvényi szabályozás is elismerje és erősítse. A szociális szövetkezetek működését az évi 381. sz. törvény szabályozza. Legfontosabb jellemzőiket az alábbiakban foglalhatjuk össze: A kedvezményezett, segítséget élvező célcsoport az egész közösség, különösen annak hátrányos helyzetű csoportjai, akkor is, ha azok nem tartoznak a szövetkezet tagságához: a 3

4 szociális szövetkezet az egész közösség jóléte, és az állampolgárok szociális integrációjának érdekében fejti ki tevékenységét fogalmaz a törvény. A tagság különféle érdekeltekből állhat: olyan tagok, akik a szövetkezetben valamilyen tevékenységet látnak el, s ebből gazdasági nyereségük származik (a szövetkezet dolgozói, vezetői); azok a tagok, akik a szövetkezet szolgáltatásain keresztül kerülnek számukra előnyösebb helyzetbe (például: idős emberek, mozgáskorlátozottak, a szolgáltatást igénybevevők általában); azok a tagok, akik önkéntes alapon dolgoznak a szövetkezetnek spontán, személyes meggyőződésből, profitszerzés célja nélkül. A törvény szerint számuk nem lehet nagyobb a teljes munkaerő 50%-ánál (ez a kitétel nem vonatkozik a törvény hatályba lépte előtt alakult szövetkezetekre); valamint finanszírozó tagok és állami intézmények. A szociális szövetkezet, mint látjuk, egy viszonylag újabb nonprofit szervezettípus (az első szociális szövetkezeteket a hetvenes évek végén létesítették), korábban társadalmi/szociális szolidaritási szövetkezetnek hívták. Körülbelül szervezet tartozik ide, ezek megközelítőleg 70%-a szociális szolgáltatásokat nyújt, 30%-a pedig az emberek munkaerőpiaci integrációjában segít. Gyakorlatilag ezek a szervezetek két fő jellemzővel írhatók le: olyan szervezet, amely mindenféle emberi szükséglet esetén nyújt szociális segítséget, és a szociális munkások és más segítők ügyfeleikkel együtt végzik a szolgáltatást A szociális szövetkezetek tipikus szolgáltatásai: foglalkozási tréningek szervezése rehabilitációs területen, alkoholbetegek, és kábítószerfüggők, börtönből szabadultak, részére; önsegítő csoportok szervezése, közösségi szociális munka; oktatás. Ezek a szervezetek gyakran szerveznek mezőgazdasági munkát, terményeiket a piacon értékesítik, a hangsúly azonban a munka oktatói, rehabilitációs, és rekreációs jellegén van. A profitszerző tevékenység miatt sokan nem tartják a szociális szövetkezeteket a nonprofit szektor részének. Ez ellen a következőképpen lehet érvelni: Az üzleti tevékenység célja nem a profitszerzés önmagában, hanem a szociális célok színvonalasabb megvalósítása. A pénz bizonyos tevékenységi területeken minőségileg magasabb értékű szolgáltatást tesz lehetővé. A tipikus tevékenységek szempontjából ez a legmegfelelőbb jogi kategória, s a törvény más szempontjai a nonprofit státuszt teszik kötelezővé. A szervezet köteles fizetett alkalmazottai mellett önkéntesekkel is dolgozni, a foglalkozási tréningek résztvevőinek minimum egyharmadát szociálisan veszélyeztetett csoportoknak kell alkotnia stb.) A szövetkezetek vezetését demokratikus úton kellett megoldani az egy fő, egy szavazat elvén, elvben ezért demokratikusabb a döntéshozó folyamat, mint az egyesületekben. Az 1991-es törvény elfogadását tízéves parlamenti vita előzte meg. Ebben a törvényelőkészítő folyamatban a vitázó pártokon kívül a szövetkezeti mozgalom is hallatta hangját. A törvényjavaslatot főként azok a szövetkezetek és képviselők támogatták, akiknek az értékrendje a katolikus egyház tradícióiban vagy a kereszténydemokrácia eszmeiségében gyökerezett, miközben a Szocialista és a Kommunista Párt, valamint az ezekhez közel álló szövetkezetek ellenezték. Az utóbbi csoport különösen kifogásolt, hogy önkéntesek is szövetkezeti tagok legyenek. Ebből a szempontból a végső változat egy kompromisszum lett, ami a törvényben így szerepel: az önkéntesek tagsága megengedett, de jelenlétük nem kötelező. A törvény jóváhagyását követően a szociális szövetkezetek száma országszerte nőtt. A változás magyarázatához három fő okot említhetünk: A törvényi elismerés a szociális szövetkezetek társadalmi értékének elismerését jelentette. A törvény a modellt igazán láthatóvá tette. A szociális szövetkezetek mozgalma, mely már a törvény elfogadása 4

5 előtt is jól szervezett és strukturált volt, széleskörű vitát kezdeményezett a törvénnyel és megvalósításával kapcsolatban, s ez a társadalmi párbeszéd még inkább feléjük fordította a figyelmet. További lendületet és reklámot jelentett számukra az a folyamat, melynek során a helyi rendeleteket az új törvény szerint kellett módosítani. Az állami hivatalok és az önkormányzatok figyelme a szociális szolgáltatások iránti növekvő igény nyomása alatt fokozottan a szociális szövetkezetek szolgáltatásai felé fordult, kapcsolatuk egyre gyakrabban kiszerződés formájában valósult meg. Ez a tendencia lehetővé tette az állami hivatalok számára, hogy a szolgáltatások számát újabb állam által fizetett alkalmazottak munkába állítása nélkül növeljék. (A korábbi jóléti modell a szolgáltatást az állami adminisztráció feladatává tette elsősorban.) A szociális szövetkezetek egyre inkább hangsúlyozták a társadalmi összefogás, a szociális együttműködés fontosságát, s ez jó lehetőséget nyújtott számukra az együttműködés és partneri kapcsolat jelentőségét kiemelő általános szociálpolitikai légkörben. A szociális szövetkezetek összetétele: 1991-ben, a törvény elfogadásának évében a szociális szövetkezetek száma alatt volt. Öt év elteltével, 1996-ban számukat már re becsülték, ebből biztosan működött. A szociális szövetkezetek a teljes szövetkezeti mozgalom megközelítőleg 4%-át alkotják, a szövetkezeti foglalkoztatottaknak pedig 10%-át adják. Borzaga és Santuari (1998) különböző statisztikai források figyelembevételével re becsli a szociális szövetkezetek tagszámát, ebből kb önkéntes és fizetett alkalmazott. A szociális szolgáltatásokat nyújtó szövetkezeteknek összesen kb tagja van, ebből önkéntes, fizetett alkalmazott. A maradék tagság mindkét esetben azokat jelenti, akik nem a szövetkezet dolgozói és nem is önkéntesek, mert nem vesznek részt a szolgáltatás nyújtásában. Ők olyan támogató tagok, akik a szövetkezetek tevékenységében nem játszanak meghatározó szerepet. A szociális szolgáltatásokat nyújtó szövetkezetek kb embernek nyújtottak szolgáltatást ban. Egy átlagos szövetkezetnek tagja, és 25 fizetett alkalmazottja van (tagok, és nem tagok). A szociális szövetkezetek 90%-ában 100-nál, 68%-ában 50-nél kevesebb tag van. A helyi közösség jólétét támogatni kívánó elvek mellett a jellemzően alacsony taglétszám is arra predesztinálja a szövetkezeteket, hogy tevékenységüket behatárolható kisebb területen végezzék ban a szociális szövetkezetek 49%-a működött tartományi vagy regionális szinten, a többi abban a helyhatósági körzetben, kerületben tevékenykedett, ahol székhelye volt. Borzaga és Santuari (1998) nem talált 1986 utáni adatot, de becslésük szerint ez a tendencia a szövetkezetek számának növekedésével sem változott jelentősen.) 1996-ban egy felmérés szerint a szereplő szociális szövetkezetek felénél nem voltak önkéntes tagok. Ahol volt adat, a felmérés azt mutatta, hogy az önkéntes tagok száma 1993 és 1996 között felére csökkent, a taglétszám növekedése teljes mértékben a felvett új fizetett alkalmazottaknak köszönhető. (Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok olyan szövetkezet van, ahol dolgoznak önkéntesek, de nem tagok.) Ez a tagság összetételében mutatkozó változás az 1991-es törvény, és a kilencvenes évek növekvő társadalmi-szociális együttműködéseinek eredménye. A szociális szövetkezetek vállalkozási dimenziója erősödött, vállalt szociális szerepük, és a helyi közösséghez való korábbi szoros kapcsolatuk pedig lazult. A szociális szövetkezetek területi eloszlása A szociális szövetkezetek kezdetben Észak-Olaszországban terjedtek el, ahol nagyobb tőkeerő és élő vállalkozási kultúra volt. A déli szociális szövetkezeteket elsősorban a munkanélküliség elleni harc eszközeként hozták létre, gyakran tűzoltás volt az egyetlen cél, önkéntes tagjuk alig akadt ban a szociális szövetkezetek 63%-a az északi régióban működött, a maradék 37% irodája az ország középső és déli részén volt, ezek főleg szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtottak. A déli területek fejlődésbeni lemaradása részben azzal magyarázható, hogy nagyobb szegénység ellenére is kisebb az igény a szociális szolgáltatásokra (nagyrészt ennek még ma is a család a helyettesítője), másrészt azzal, hogy az állami hatóságok kevesebb figyelmet szentelnek az itteni problémákra. Az elmúlt években a szociális szövetkezetek országos szervezetei jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy egyenletesebben le tudják fedni az igényeket. 5

6 A szociális szövetkezetek célcsoportjai 1996-ban az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szövetkezetek az alábbi arányban szolgáltattak célcsoportjaiknak: 47,1% időskorú, 44,1% fiatalkorú, 39,8% egészségügyi rehabilitáció, 9,95% kábítószeres, 9,6% pszichiátriai beteg, 14,7% hátrányos helyzetű felnőtt korosztály. A szolgáltatás legjellemzőbb formája a bentlakásos intézményi keret volt, ezt követte a házigondozás. Tanulságos az 1986-os és az 1996-os felmérés összehasonlítása ban a legtöbb szövetkezet elsősorban az egészségkárosodottaknak kínálta szolgáltatásait (32%) ügyfeleiknek csak 18,8%-a tartozott az idős korosztályba, 15,9% fiatalkorú, stb. A változás oka kettős: 1. A szükséglet változása, mely magával vonta 2. az állami szervek támogatási politikájának módosulását: idősellátás fokozott támogatása. A szociális szövetkezetek bevételi forrásai Az állami támogatások legnagyobb része vagy versenypályázatok útján nyerhető el, vagy a szolgáltatás mennyiségi mutatóit veszik alapul a normatíva kialakításánál. Az önkormányzatoknál elterjedt gyakorlat, hogy győztes állami versenypályázatok modelljeire szerződnek ki a szociális szövetkezetekkel, és más nonprofit és forprofit szervezetekkel. Ilyen esetben az önkormányzatok vagy csak a pályázatok költségparamétereit nézik, más esetben a megmérettetés alapja egy összetettebb szempontrendszer, ahol a program és a szolgáltatás minőségi sztenderdjei, valamint a minél nagyobb számú önkéntes bevonása szerepel döntő szempontként. A győztes szervezetekkel szerződést köt az önkormányzat, és szabályozzák a szolgáltatás nyújtásának módját és árát. Vannak területek, ahol az önkormányzat a szociális szövetkezetekre bízza az igények felmérését, és megoldási javaslatot kér. Ilyenkor nem mindig kell pályázatot kiírni, a feladattal megbízható a szükségletfelmérést, vagy szociális térképet készítő szervezet is. A szociális szövetkezetek létrehozásához és működtetéséhez szükséges tőke majdnem teljesen magán forrásokból ered, ez a tőke folyamatosan nő, és általában 40%-os önfinanszírozást tesz lehetővé. Ez a szervezetei tőke elsősorban a tagsági jegyzés, takarékalap. A szociális szövetkezetek szervezeti egységei helyi és országos társulások A szociális szövetkezetek fejlődésében nem a szervezetek nagyságának növelése volt legfontosabb stratégiai cél, hanem: A jó ötletek, újítások terjesztése, ezáltal a specializáció stratégiája; Kiaknázni azokat az előnyöket, amit a kis szervezetek helyi társulásokba való tömörülése jelent, melyek tartományi szinten, majd végül országos szinten újabb társulásokat képezhetnek. Olaszországban a társulások kialakulása az együttműködés jellegzetes keretét jelenti. Egy-egy szövetkezet számára a társulásban való részvétel az a hagyományos eszköz, aminek segítségével leküzdhetők a vállalkozásokhoz minimálisan szükséges szervezeti méretből eredő problémák. A szövetkezetek nem egy közös új szervezetbe való beolvadással, hanem egy másodszintű szervezeti struktúra kialakításával érik ezt el. Az első szociális szövetkezeti társulást 1983-ban hozták létre Bresciaban. A társulás három fő jellemző mentén írható le, melyek a későbbi társulásokra majdnem minden esetben igazak voltak: Mély gyökerek a helyi közösségben; Több szektor tevékenységének csoportosulása; Innovációs (újító) képesség nyarán már 70 helyi és tartományi társulás működött országszerte, legtöbb az északi országrészben. A területi elv helyett vagy mellett, speciális tevékenységi területek alapján is alakultak társulások például, tréningprogramok, az Európai Unió által támogatott programok, idősellátás, stb. szerint csoportosulva. A sikeres helyi és regionális társulások pozitív tapasztalatai 1986-ban életrehívták a legfontosabb országos társulást, a Gino Mattarelli Társulást (CGM) őszén már 42 regionális társulásból és kb. 700 szövetkezetből állt, ezek közül legalább 300 szociális szolgáltatásokat nyújtott. 6

7 A szociális szövetkezetek tevékenységének értékelése Erősségek: Bebizonyították, hogy lehetséges sikeresen nem állami szolgáltatásokkal, a társadalmi kohézió megvalósulását szolgálni, és közvetlenül be lehet vonni olyan emberi és anyagi erőforrásokat, amiket más módon korábban nem sikerült; Példát adtak abban, hogy bizonyos speciális szükségleteket szolgáltatásokon keresztül sokkal jobban ki lehet elégíteni, mint puszta segélyekkel; A szociális szövetkezetek segítették a jóléti állam átalakulását azzal, hogy a társadalmi kohéziót erősítették; A szociális szövetkezetek számos esetben speciális szükségleteket elégítenek ki, ez, valamint az önkéntes munka szerepe a szociálpolitikában is növelte a társadalmi kizáródással összefüggő problémák tudatosítását; Kis méretüknek és a helyi közösségben való mély gyökereknek köszönhetően közel vannak az emberek szükségleteihez. Sok más szervezethez képest előnyük van a szociális tőke gyarapításának területén is. A társulásokba való tömörüléssel sajátjukká válnak mind a kis szervezeteket, mind pedig a nagy szervezeteket jellemző előnyök; Az állami hatóságok által előírt szolgáltatások hatékonysága és minőségi sztenderdjeinek emelkedése is jelentős részben a szociális szövetkezeteknek köszönhető. A szövetkezetek rugalmassága, a források ésszerű felhasználása, egyértelműen a hatékonyságot szolgálja. Változatlan állami kiadások mellett több embert szolgáltak ki; Képesek magas humán erőforrásokat összesíteni, ebben szerepe van az önkéntesek jelenlétének és az altruista attitűdnek; Mindig számolnak az újító képességgel, ez részben az állami támogatástól való viszonylag nagy függetlenségből ered. Az új, mások által is átvett élenjáró szolgáltatások egy része a szociális szövetkezetek innovatív tevékenységében gyökerezik. A gyenge pontok érdekes módon pozitív jellemzők fonákja is lehetnek: Túl gyorsan alakultak ki. Előfordult, hogy olyan igényeknek kellett volna megfelelniük, amiket gyenge szervezeti struktúrájuk miatt nem tudtak kezdetben teljesíteni; Egyre inkább függnek az állami hatóságoktól. Ez kicsit talán kisarkítva azt jelenti, hogy az állami adminisztrációra és nem az emberek szükségleteire kell odafigyelni; Sok szociális szövetkezetben nincs önkéntes, ebből következik, hogy kevesebb humán erőforrással gazdálkodnak, kevesebb a helyi közösséghez való közvetlen érintkezési pont. Az önkéntesek hiánya fokozott külső támogatótól való függőséget jelent. Az önkéntesek le nem kötelezettsége mindig egyfajta kontrolt jelent. A minőségbiztosítás kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos szerepük is jelentős lehet ezáltal. Az önkéntesek a szolgáltatást igénybevevők szükségleteire is érzékenyebbek; A szociális szövetkezetek egy része nem többféle érdekeltségű már. Ahol több letéteményes határozza meg a szervezeti politikát, rendszerint nagyobb eséllyel találják meg a szükségleteknek leginkább megfelelő szolgáltatást. A szociális szövetkezetek fejlődésének útja Meghatározó szociálpolitikai tendenciák engednek arra következtetni, hogy a szociális szövetkezetek szerepe tovább erősödik. Az önkormányzatok különböző szolgáltatások kivitelezésével bízzák meg a szövetkezeteket, s a szolgáltatások kivitelezésével bízzák meg a szövetkezeteket, s a szolgáltatások köre folyamatosan bővül (pl.óvodák); Bizonyos szociális szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások igénybevevői adókedvezményeket élveznek. Ez a politika várhatóan újabb szolgáltatások bevezetésének igényét fogja eredményezni; Nonprofit szervezeteknek (köztük szövetkezeteknek) nyújtott adományok utáni új adókedvezmények.. Adókedvezmény azok részére, akik úgynevezett szolidaritás utalványt vásárolnak. (Az utalvány kamatát a nonprofit szektor támogatására fordítják.); Egyre nő a politikai érdeklődés a szociális szövetkezetek irányába; A szociális szövetkezeteknek nincs riválisa. Nincs jelentős számú olyan forprofit szervezet a színtéren, amelyek versenytársai lennének. (ugyanakkor meg kell említeni, hogy az Európai 7

8 Unió versenypolitikája, amely azt vallja, hogy minden piac a verseny szabályai szerint működik, hátrányt jelenthet később.) 8

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: A Mentálhigiénés Egyesület feladatellátási szerződés iránt benyújtott kérelmének elbírálása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOZGÁSSÉRÜLTEK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETE (8200 Veszprém, Budapest út 16.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. december 31. Kelt: Pápa, 2012. május 4. Glück Ferenc György gazdálkodó képviselője A közhasznú szervezetről

Részletesebben

Összefogás Építési Alap

Összefogás Építési Alap Összefogás Építési Alap koncepció Bevezető Régi hagyomány Biatorbágyon, de talán az egész országban is, hogy egyes közösségek, utcák lakói összefognak és társadalmi munkában elvégeznek olyan feladatokat,

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Közhasznúsági jelentés 2006 A szervezet megnevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítvány A szervezet címe: 1142 Budapest, Alsóőr u. 9/b. A szervezet adószáma: 18190931-1-42 Számviteli beszámoló 2006.

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ 1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális

Részletesebben

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

Kiegészítő melléklet üzleti évről

Kiegészítő melléklet üzleti évről Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Készítette: KÖRNYÉSZ Oktató, Környezeti Nevelő és Hagyományőrző közhasznú Egyesület 2011.03.15. 1 I. Általános kiegészítések 1.Az Egyesület bemutatása elnevezése: KÖRNYÉSZ Oktató,

Részletesebben

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek.

Célterület: nincs korlátozás a tevékenységi területre vonatkozóan. Előnyt élveznek a helyi termékeket és szolgáltatásokat népszerűsítő projektek. A pályázati program fő célja: A márka neve: Háromszék! - PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A helyi értékek, sajátosságok védelme, a velük való gazdálkodás fontosságának tudatosítása a polgárokban. Helyi értékek: kulturális,

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám:

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: Pályázati adatlap Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: (A pályáztató szervezet tölti ki!) Kedvezményezett: Partnerek: 7624 Pécs,

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT

BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT Adószám: 18549861 2 09 Cégjegyzékszám: 09-09-016888 BIHARI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT 4130 Derecske, Sas u. 1. K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2 0 1 1. Beszámolási időszak: 2011. január

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

HEGYEM NONPROFIT Korlátolt Felelősségű Társaság

HEGYEM NONPROFIT Korlátolt Felelősségű Társaság 1025 Budapest, Törökvész út 87-91. KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÚ TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Tartalma: I. A számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló a) egyszerűsített

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

ingatlan-gazdaságtani előadások ingatlanpiac

ingatlan-gazdaságtani előadások ingatlanpiac i előadások ingatlanpiac 1 építés-gazdaságtan - ingatlanpiac 1. az ingatlanpiac 2. az ingatlanok értékbecslése 3. a földpiac 4. a lakásszektor 5. ingatlangazdálkodás FM 6. az ipar és a tercier szektor

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 Tel/fax: 27-302-893 Mobil: 30-29 33 657 E-mail: eletut @eletutvac.hu

Részletesebben

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2008/2 XVIII. évfolyam 2. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

PÉCS_NORMANDIA LIONS CLUB Pécs, Mártírok u évi Közhasznúsági jelentés

PÉCS_NORMANDIA LIONS CLUB Pécs, Mártírok u évi Közhasznúsági jelentés Statisztikai számjel: 19035165-9499-331-02 Adószám: 19035165 1-02 PÉCS_NORMANDIA LIONS CLUB 7623. Pécs, Mártírok u.7. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Pécs, 2012. május 2. Dr. Szőke Gergely László 1 PÉCS-NORMANDIA

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

A BIBLIA SZÓL EGYESÜLET. 2012. évi Közhasznúsági jelentése

A BIBLIA SZÓL EGYESÜLET. 2012. évi Közhasznúsági jelentése Székhelye: 1089. Budapest, Golgota u. 3. Közhasznú jogállása: Közhasznú szervezet. Adószáma: 18297296-1-42 Egyesület képviselője: Majoros Kende Fővárosi Törvényszék 11.Pk.63.867/1990. A BIBLIA SZÓL EGYESÜLET

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év

A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE év A MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. év Nyíregyháza, 2012.május 18. Losonczi László ügyvezető igazgató 1 AZ MTESZ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZERVEZET KÖZHASZNÚSÁGI

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA FÓKUSZBAN AZ ÖNKORMÁNYZATI TAGSÁGGAL RENDELKEZŐ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK - SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA FÓKUSZBAN AZ ÖNKORMÁNYZATI TAGSÁGGAL RENDELKEZŐ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK - SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE SZÉCHENYI PROGRAMIRODA FÓKUSZBAN AZ ÖNKORMÁNYZATI TAGSÁGGAL RENDELKEZŐ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK - SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE BELÜGYMINISZTÉRIUM Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes

Részletesebben

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése Tartalom 1. A SZERVEZET ALAPADATAI... 2 2. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ... 3 3. KIMUTATÁS

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A foglalkoztatási program évi szakmai beszámolója

A foglalkoztatási program évi szakmai beszámolója A L A P Í T V Á N Y 1081 Budapest Reviczky Gyula u. 72. Tel/Fax: 233-27-23 A foglalkoztatási program 2009. évi szakmai beszámolója A 2009-es év során az úgynevezett közhasznú foglalkoztatás programja teljesen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9.

Frekvencia Egyesület 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye pontjában a következőket határozza meg: Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, 8200 Veszprém, Vár u. 6.

3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye pontjában a következőket határozza meg: Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, 8200 Veszprém, Vár u. 6. 192/2009. (XII. 17.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdése g) pontja és a költségvetési szervek jogállásáról és

Részletesebben

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET?

NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? NONPROFIT? CIVIL? EGYÉB SZERVEZET? Önkéntes céllal tevékenykedő szervezet egyszerre lehet: - Nonprofit - Civil - Egyéb Nonprofit szervezet: - 2007. júl. 1-től alapítható np. gazdasági társaság, - jelenleg

Részletesebben