Pólus Program. dr. Zombori Zita. Pólus Programiroda. Miskolc, október 15.

Átírás

1 Pólus Program dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Miskolc, október 15.

2 Tartalom Jelenlegi kihívások A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása A sikeres együttműködés alapja 2

3 A magyar gazdaság nemzetközi versenyben történő helytállása a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök használata esetén biztosítható A magyar gazdaság jelenlegi kihívásai és a fejlesztéspolitikai válaszok A magyar gazdaság legfontosabb jelenlegi kihívásai A tradable és a non-tradable szektor egyensúlytalansága az utóbbi javára Ennek következtében az export és a versenyképesség csökken A növekedés jelentősen elmarad a potenciálistól A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál Az európai gazdasági vérkeringésbe történő hatékony integráció a következő évre meghatározza a gazdaság fejlődési pályáját A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztéspolitikai válaszok A makro és üzleti környezet javítása Kiszámítható és hatékonyságot növelő üzleti környezetet valósít meg A klaszteresedés előmozdítása A visszaigazolt piaci sikereket elért KKV-k kooperációi a nemzetközi piacon is versenyképes méretet érhet el, szemben az egyedi KKV-kkal Az innováció előmozdítása A piaci igények által vezérelt innováció javítja a nemzetközi versenyképességet a magasabb hozzáadott érték következtében Forrás: EPAP elemzés 3

4 Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység A magyarországi vállalatok helyzete Tartalom A magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, fennáll annak a veszélye, hogy régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya A KKV szektor forráshiánya A munkaerő immobilitása Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Forrás: EPAP elemzés 4

5 Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínűsíthető a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Alapvetések Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövőjét, mint az üzleti élet A valódi haszonnal kecsegtető ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás A termelékenységet nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet Leírás Magyarázat Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerűen kimutatható A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkező projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévő üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások versenyképességének A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének Forrás: EPAP elemzés 5

6 A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínűsítik A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök Eszköz Leírás Makro- és üzleti környezet javítása A kiszámítható és a hatékonyságot elősegítő környezet kialakítására tett kormányzati lépések A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit A kedvező környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban A kiszámíthatatlanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek Klaszteresedés előmozdítása Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának előmozdítása A láthatóság/ méretgazdaságosság elősegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetősége Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak Innováció előmozdítása Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetővé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját Az innovációnak köszönhetően az adott tevékenység hozzáadott értéke nő (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentős a siker potenciálja Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazdaságokban Forrás: EPAP elemzés 6

7 A program kialakítása a gyakorlati megvalósítás fázisához érkezett Pólus program kialakítása 2006.végéig végétől decemberig 2008.januártól Leírás Valamennyi pólus város, felismerve a fenntartható gazdasági fejlesztés fontosságát, kidolgozta saját innovációs tevékenységekre alapozott stratégiáját A program koncepciójának kialakítása, a megvalósítás előkészítése, szervezeti keretek kialakítása Nemzetközi legjobb gyakorlatok azonosítása Hazai adottságoknak megfelelő koncepció kialakítása Konstrukciók, és ezáltal a potenciális források és támogatási összegek azonosítása Program által érintett konstrukciók összehangolásának kezdete Akkreditációs modell kialakítása Szervezeti rendszer kialakítása, HFI kollégák kiválasztása, folyamatos felkészítése A program első fázisában elkezdett folyamatok teljes körű gyakorlati megvalósítása, folyamatos monitoringja Kialakított koncepció megvalósítása Forrásstruktúra véglegesítése A program által érintett konstrukciók részletes kidolgozása, figyelembe véve a pályázói igényeket Klaszterek minősítésének (akkreditáció) megkezdése A program hatékony és gördülékeny végrehajtása érdekében döntéshozó és javaslattételi joggal felruházott Stratégiai Irányító Bizottság létrehozása és működtetése Műhelybeszélgetések, találkozók, előadások szervezése Klaszter kézikönyv kiadása 7

8 A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szerveződő klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitűzött célokat A Pólus Program felépítése Vállalkozásfejlesztés Sikeres gazdaság-fejlesztés Horizontális gazdaságfejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Klaszter Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Fejlesztéspolitikai célkitűzés Főbb fejlesztési területek Földrajzi terület Horizontális gazdaságfejlesztés A vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet kialakítása Felsőoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió Vállalkozásfejlesztés Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Nincs földrajzi lehatároltság Mozgatórugók A kereslet és kínálat tényalapú elemzése A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái Már működő, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetőségek 8

9 A horizontális gazdaságfejlesztési konstrukciók csak a klaszterfejlesztési pályázatokkal összhangban tudják előmozdítani a Pólus városok és vállalkozásaik sikerét Bemutatás Horizontális pillér konstrukciói (2/1) Státusz GOP TIOP Agóra Pólus Cél: Kutatási és IKT infrastruktúra, K+F+I szolgáltatás Pályázói kör: Gazdasági társaság (egyetem és/vagy önkormányzat részvételével) Forrás nagysága és intenzitása: millió Ft; 50% Cél: Oktatási, kutatási és informatikai infrastruktúrafejlesztés Pályázói kör: Felsőoktatási intézmények, K+F+I, és nonprofit szervezetek Forrás nagysága és intenzitása: A) millió Ft; 95% B) millió Ft; 100% Cél: multifunkcionális közösségi terek létrehozása, amelyek bemutatják a térségi innováció eredményeit. Pályázói kör: Fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok önkormányzatai Forrás nagysága és intenzitása: millió Ft; 100% A pályázat első kiíráa lezárult A következő kiírásra 2008 augusztusától nyújthatók be pályázatok 2008-ban eddig két nyertes Pólus pályázat: Budapest Szeged Jelentős érdeklődés A pályázat első fordulója lezárult Megjelent május 30-án Lehatárolt konstrukció 9

10 A horizontális gazdaságfejlesztési konstrukciók csak a klaszterfejlesztési pályázatokkal összhangban tudják előmozdítani a Pólus városok és vállalkozásaik sikerét Horizontális pillér konstrukciói (2/2) TÁMOP Bemutatás Cél: A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása Pályázói kör: : felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és velük együttműködő kutatói csoportok, szervezetek Forrás nagysága és intenzitása: millió Ft; 85% Státusz szeptember 15-ig adható be Lehatárolt és plusz pontos konstrukció TÁMOP Cél: felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása Pályázói kör: felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és velük együttműködő kutatói csoportok, szervezetek. Forrás nagysága és intenzitása: millió Ft; 85% szeptember 30-ig adható be Lehatárolt és plusz pontos konstrukció 10

11 A hálózatfejlesztés nemzetközi sikerpéldái a magánszektort jól ismerő, kiválóan felkészült hálózati brókerek szerepének fontosságára világítanak rá A hálózatfejlesztő szervezetek nemzetközi sikerpéldái Leírás Program működése Hálózatszervezés feladatai Sikerek Dán Ipari Hálózat Program 1989-ben indított 3 éves program 25 millió dollár költséggel, amit főként a hálózati brókerek képzésére fordítottak A brókerek 2-3 cégből álló csoportnak 3 fázisban nyújtanak támogatást: Koncepcióalakítás Tervezés Megvalósítás Találkozók szervezése Külső források bevonása Technikai/üzleti támogatás Üzemlátogatások Új piacok fejlesztése Konfliktuskezelés Egységesedő beszállítói kapcsolatok Közös megoldások (piacfigyelés, K+F, stb.) PLATO, Belgium 1988-tól működő, a KKV-k és nagyvállalatok közötti információ-megosztást támogató kezdeményezés Nagyvállalatoknál dolgozó mentorok 12 KKV +2 mentor alkotta csoportok 2 évre Menedzsment tapasztalat átadása Csoportos konzultációk Vendégelőadók meghívása havonta Négyszemközti mentorbeszélgetések A mentorált KKV-k forgalma lényegesen jobban nőtt, mint a programon kívülieké Tradenz, Új- Zéland Az új-zélandi kormány által a mikrohálózatok kialakítására indított program Mikrohálózatosodás támogatása Önfenntartó magántanácsadók megbízása, állami juttatás nélkül Folyamatos képzés A hálózattal kapcsolatos adminisztratív ügyek Üzleti terv készítése Pályázatírási folyamat menedzsmentje A sikeres hálózatfejlesztés végül klaszterfejlesztéssé nőtte ki magát A hálózatfejlesztés sikere a hálózati bróker felkészültségén és üzleti ismeretein is múlik Kulcsfontosságú a magánszektorban jártas potenciális hálózatfejlesztők felkutatása és folyamatos, megfelelő képzése A jó hálózatfejlesztő aktívan építi a kapcsolatokat a vállalatok között Forrás: Boosting innovation: The cluster approach, OECD, 1999; Networking and Clusters, Stuart A. Rosenfeld; EPAP elemzés 11

12 A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Klaszterek pozicionálása Együttműködés Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent Vállalat 2 Vállalat 5 Vállalat 1 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 8 Egyetem Vállalat 6 Vállalat n Vállalat 7 Vállalat 9 Önkormányzat Klasztermenedzse r Klasztertagok Támogatás Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra 12

13 A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység Összeg 7 éves keret Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Közös szolgáltatások Közös beruházások millió Ft millió Ft millió Ft 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft milliárd Ft Szolgáltatás, beruházás Komplex központok millió Ft milliárd Ft Támogatás célja A klaszterbe szerveződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása Új, innovatív termékek piacra vitele Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképes klaszterek kialakulásának elősegítése A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése Az akkreditációs címpályázat május 13-án jelent meg első Akkreditációs Testületi ülés szeptember 8-án A ROP-ok klaszterpályázatait május 30-án írták ki és augusztus 30-án zárták le 13

14 A Pólus Program mind a klasztermenedzsmentet, mind a klasztertagok közös projektjeit támogatja a klaszter érettségével arányosan Az egyes fázisokban elérhető tipikus konstrukciók maximális támogatási összegei Akkreditáció Pólus innovációs klaszterek Millió Ft Klaszterenkénti maximális, teljes támogatási összeg Klasztermenedzsmentre fordítható támogatási összeg A klaszterek fejlődésével párhuzamosan a projektekre fordítható támogatás összege is emelkedik A klasztermenedzsment költségei induló és fejlődő klasztereknél a szükséges mértékben finanszírozhatók 14

15 Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása Áttekintés Az akkreditáció általános bemutatása Cél Időtartam Akkreditáció gyakorisága Megszerezhető jogosultság Akkreditációs Tanúsítvány A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Potenciálisan további komoly lehetőségeik vannak Kiszűrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak A címet elnyerő klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap Szerződés, megállapodás megkötésére nem kerül sor A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében 15

16 Az akkreditációs modell a program alappilléreit képező együttműködéseket egy szakértői szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Jelenlegi szempontok száma, db A kategóriák mögötti szempontok célja I. Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái II. Klaszter összetétele III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye IV. Klaszter K+F+I teljesítménye 10* A klaszter tagok közötti együttműködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelő rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttműködések kiválasztása V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése 14 A klaszter által alkotott jövőkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttműködések kiszűrése *A Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái 5 KO kritériumot tartalmaz 16

17 Az akkreditáció folyamatosan nyitva álló lehetőség a klaszterek számára Esemény Az akkreditációs folyamat Az Akkreditált Innovációs Klaszter * cím elnyerésére kiírt pályázat megjelent Az első beadási határidő a klaszterek számára A 11 beérkezett pályázat értékelése és előkészítése döntésre Formai és jogosultsági ellenőrzés Tartalmi értékelés, amelynek átfogó és alapos helyszíni szemle képezte részét Akkreditációs Testület első ülése: döntés az első körben beérkezett pályázatokról A második beadási határidő a klaszterek számára (ezt követően negyedévente) A tapasztalatok alapján az akkreditációs modell felülvizsgálata Az Akkreditációs Testület tagjai a hazai üzleti szféra és a kormányzati oldal elismert szereplői: Chikán Attila Egyed Géza Kocsis Magdolna Dr. László Géza Balla Gergely Siegler András Dr. Vági Márton * Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím használatára az azt elnyerő klaszter 2 évig jogosult. 17

18 A program első sikerei: kilenc akkreditált klaszter, valamint két tudományos / technológiai park A Pólus Program eredményei Terület Klaszterfejlesztés Pályázat Klaszter akkreditáció ROP klaszterpályázatok Eredmény 9 akkreditált klaszter Jellemző iparágak : Biotechnológia Orvosi műszergyártás IT Csomagolástechnika Egészségipar Jelentős pályázói érdeklődés Értékelés folyamatban Tudományos és technológiai parkok GOP Két sikeres projekt: Budapest Szeged 18

19 Eddig kilenc klaszter kapott akkreditált innovációs klaszter címet Klaszter Akkreditált klaszterek Magyarországon Iparág Régió Pharmapolis Életminőség Klaszter Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter PharmacoFood Mobilitás és Multimédia Klaszter Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter Magyar Medikai Gyártók Pannon K+F+I+O Goodwill Biotechnológiai Klaszter Biotechnológia, orvostudomány Biotechnológia, orvostudomány Csomagolástechnika Biotechnológia IT, média Biotechnológia, orvostudomány Orvosi műszergyártás IT Biotechnológia, orvostudomány Országos Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Dél-Alföld 19

20 A Pólus Program az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások közötti együttműködések támogatása által éri el gazdaságfejlesztési célkitűzéseit A Pólus Program gazdaságfejlesztési intézkedései Pólus Program szerepvállalása Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek Gazdaságfejlesztés Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján Klasztermenedzsment Közös szolgáltatások Közös beruházások A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot 20

21 A Pólus Programban valamennyi szereplő aktív szerepvállalása szükséges, mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres együttműködés alapja Üljünk le egy asztalhoz - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre Alkossunk együtt stratégiát - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a szereplők gazdasági sikereinek előmozdítását 21

22 Köszönöm a figyelmet! polus@polusiroda.hu