Argenta Tanulmányok 2008/1. Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Argenta Tanulmányok 2008/1. Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák"

Átírás

1

2

3 Argenta Tanulmányok 2/1 Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák Darvas Zsolt és Szapáry György 2. május 31.

4 Az Argenta Tanulmányok kiadványsorozat célja, hogy a társaság Pénzügyi Kutatócsoportjában készült, a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődésére számot tartható tanulmányokat bemutassa, és az olvasókat olyan észrevételekre ösztönözze, amelyeket a szerzők felhasználhatnak további kutatásaikban. ISSN 17-6 (Nyomtatott) ISSN (Online) Argenta Tanulmányok 2/1 Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák * Darvas Zsolt, az Argenta Pénzügyi kutatócsoport kutatási főtanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa Szapáry György, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára és az OTP Bank Igazgatóságának tagja, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke * Jelen tanulmány az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) megbízásából készült az projekt részeként. A szerzők köszönik a hozzászólásokat és a hasznos tanácsokat Olivier Blanchardnak, Marco Butinak, Csajbók Attilának, Zdeněk Čechnek, Servaas Deroosenak, Égert Balázsnak, Jürgen Krögernek, Jean Pisani-Ferrynek, Christopher Pissaridesnek, Schepp Zoltánnak, Paul Kutosnak, Massimo Suardinak és Székely Istvánnak, továbbá a szemináriumok és konferenciák résztvevőinek az Európai Bizottságnál Brüsszelben, a Magyar Nemzeti Banknál és a Corvinus Egyetemen Budapesten, az észt központi banknál Tallinnban, a Münster-i Egyetemen, valamint a brazil jegybanknál São Paulo-ban. A tanulmányban kifejtett vélemények a szerzők saját véleményei, és nem szükségképpen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. A tanulmány az Európai Bizottság hozzájárulása alapján jelenik meg magyar nyelven is. A tanulmány eredeti, angol nyelvű változata 2 februárjában jelent meg és az alábbi honlapon érhető el: Argenta ZRt. Budapest 126 Hűvösvölgyi út 27.

5 Tartalmi összefoglaló Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, melyekkel az új EUtagállamok néznek szembe az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominális konvergencia kapcsolatát az euróövezethez történő csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre eső jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Ugyanis minél alacsonyabb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb árszínvonalbeli lemaradással rendelkezik egy ország, amit be kell hoznia, és annál nagyobb a veszélye a túlzott hitelnövekedéseknek és annak, hogy a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, mely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL besorolás: E31, E2, E6, F3 Kulcsszavak: eurózóna-bővítés, konvergencia, árfolyam, infláció, Maastricht 3

6 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ EURÓBEVEZETÉS KEZDETI FELTÉTELEI A nominális- és reálkonvergencia kapcsolata: nagy különbségek az új tagállamok között A Balassa-Samuelson-hatás: az árszínvonal konvergenciájának csökkenő jelentőségű és csupán egyik eleme Valutaárfolyam: sokkok forrása? Monetáris transzmisszió: a belföldi monetáris politika hatásosságának korlátai Államháztartás: számottevő különbségek az országok között Az OCA-kritériumoknak való megfelelés: nem rosszabb, mint az eurózóna-tagok esetében Külkereskedelmi integráltság és az üzleti ciklusok összehangoltsága A kibocsátás volatilitása és a gazdasági struktúrák Munkaerő- és árupiacok Pénzügyi integráció Összegzés KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK ÉS HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIÁK Tőkeáramlások: számos kockázat A túlzott hitelállomány-növekedés és a túlfűtött gazdaság veszélye: a nagy kihívás Idegen valutában felvett hitelek: hogyan kezeljük ezeket? Fiskális politika: nem tökéletesen helyettesíti a monetáris politikát a sokkok kezelésében Jövedelempolitika: fontos részét kellene képeznie a gazdaságpolitikának Strukturális politikák: támogató eszközök Tanulságok néhány jelenlegi euróövezeti tag tapasztalataiból AZ EURÓBEVEZETÉS STRATÉGIÁI ÉS IDŐZÍTÉSE A monetáris és árfolyampolitika együttesének megválasztása Maastrichti kritériumok: megfelelőek-e az új tagok számára? Inflációs kritérium: miért kellene módosítani? Hosszú távú kamatláb kritérium: nem akadály Árfolyamkritérium: van értelme Fiskális kritériumok: az új tagországok esetében is ésszerűek Az euróbevezetés időzítése: korai bevezetés vagy a nagyobb reálkonvergencia kivárása? KÖVETKEZTETÉSEK HIVATKOZÁSOK FÜGGELÉK: EGY PANELREGRESSZIÓS MODELL EREDMÉNYEI AZ ÁRSZÍNVONAL MEGHATÁROZÓDÁSÁRÓL A modell Becslési eredmények Az árszínvonal-konvergencia kilátásai...

7 Ábrajegyzék 1. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EA12 = 1), ábra: Fogyasztói árszint (EA12 = 1), ábra: Belföldi hitel (a GDP százalékában), ábra: Nominális árfolyam ECU/EUR-viszonylatban (199 = 1), ábra: CPI-alapú effektív reálárfolyam (199 = 1), ábra: Teljes gazdaságra vonatkozó munkaegységköltségen alapuló effektív reálárfolyamok (199 = 1), ábra: A kibocsátás és az árszínvonal konvergenciája, 199 és ábra: Áram- és gázárak, ábra: Az államhátartás egyenlege (a GDP százalékában), ábra: Az államháztartás bruttó adóssága (a GDP százalékában), ábra: Az EA12 és az EU27 részesedése az exportban (százalék), 2-26 közötti időszak átlaga ábra: A gazdasági ciklusok összehangoltsága az EA12-vel, ábra: A gazdasági ciklusok volatilitása, ábra: A munkaerő védettségére vonatkozó szabályozások (EPL), az 199-es évek végén és 23- ban ábra: Az aktív munkaerőpiaci kiadások (ALMP) (a GDP százalékában), az 199-es évek végén és 2-26-ban ábra: Adóék egyéni munkavállaló, valamint egy átlagos család esetén (a teljes bérköltség százalékában), ábra: Szakszervezeti tagság a teljes foglalkoztatottság százalékában, ábra: Árupiaci szabályozás (PMR) ábra: 3 hónapos bankközi kamatlábak, ábra: 1 év lejáratú államkötvények hozamai, ábra: Kamatláb-különbözetek az EA12-höz képest ábra: A részvényárfolyamok havi változásának korrelációja az euróövezet részvényárfolyamváltozásaival, ábra: Részvénypiaci kapitalizáció és forgalom (a GDP százalékában), ábra: Nettó tőkeáramlás (a GDP százalékában), ábra: Három hónapos bankközi reálkamatlábak (múltbeli inflációt használva), ábra: A vállalati és háztartási bankhitelek, ábra: Inflációs ráta (százalék), ábra: Nominálbérek a feldolgozóiparban (éves százalékos növekedés), ábra: Feldolgozóipari fajlagos munkaköltség (éves százalékos növekedés), ábra: Reál ingatlanárak és reál lakáshitelek (éves átlagos százalékos változás), ábra: GDP-növekedéshez való hozzájárulás, az és közötti időszakok átlagai (százalékpont) ábra: A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP százalékában), ábra: Exportpiaci részesedés a világ összes importjában (százalék), ábra: A globális versenyképességi index, ábra: Rosszhitel-állomány és tőke-megfelelési mutatók a bankszektorban ábra: Aktivitási és foglalkoztatási ráta a 1-6 éves korosztály körében (százalék), ábra: Reálbér és termelékenység a feldolgozóiparban (éves átlagos százalékos változás), ábra: Ausztria felzárkózása Németországhoz,

8 39. ábra: Inflációs kritérium: jelenlegi és javasolt referenciaértékek, december 2. április ábra: Hipotetikus felzárkózási forgatókönyvek ábra: Az egy főre eső GDP növekedéstöbblete és a belföldi kereslet/gdp arány a 12 új tagállamban ábra: Alap felzárkózási forgatókönyv: vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP, ábra: Alap felzárkózási forgatókönyv: a belföldi kereslet/gdp és a kamatláb-különbözet, Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A főbb gazdasági mutatók táblázat: a Balassa-Samuelson (BS) hatás, táblázat: Az effektív reál- és nominális árfolyamok variancia-felbontása táblázat: Az idegen valutában felvett kölcsönök hányada (az összes kölcsön százalékában) táblázat: A gazdaság struktúrája (százalék), az és 2-6 közötti időszakok átlagai táblázat: A külföldi hitelintézetek részesedése az összes eszközből (százalék), táblázat: A háztartási hitelek kamatfelára a három hónapos bankközi kamatokhoz képest, valamint a reálkamatlába, a 2-27 időszak átlaga.... táblázat: Bruttó külső adósság (a GDP százalékában), táblázat: A maastrichti kritériumok teljesítése (a legutolsó rendelkezésre álló adatok) táblázat: Panel modellek az árszínvonal meghatározódására a 12 új tagállamban táblázat: Az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számolt növekedéstöbblete az eurózónatagokhoz viszonyítva 2-27-ben (százalék) táblázat: Alap forgatókönyv: várható éves átlagos árszínvonal-konvergencia

9 1. Bevezetés Az EU-hoz 2 óta csatlakozott tizenkét új tagállam nem rendelkezik olyan mentességgel, mint Dánia és az Egyesült Királyság, így a Szerződés értelmében be kell vezetniük az eurót. Az euróbevezetés időzítése a nominális konvergencia maastrichti kritériumainak teljesítésétől függ. A valutaunió előnyei általában, illetve az euró bevezetésének előnyei az egyes EUtagállamokra nézve egyaránt nagy figyelmet kaptak a szakirodalomban. 1 Elég itt csak a fontosabbakat megemlíteni. A valutaárfolyam ingadozásának, valamint az ebből adódó bizonytalanságnak és a tranzakciós költségeknek a kiküszöbölésével a valutaunió előmozdítja a külkereskedelmet 2 és a pénzügyi integrációt 3, továbbá fokozza az ártranszparenciát és ezáltal a versenyt. Az új tagállamok számára az eurózóna-tagság a monetáris politika hitelességének növekedését is lehetővé tenné, amennyiben a közös monetáris politikát hitelesebbnek tartják számon, mint az adott ország önálló monetáris politikáját. Végül pedig az euróbevezetés felé történő haladás és az ezzel együtt járó vágy, hogy a reál- és nominális konvergenciát fenntarthatóvá tegyék, reformokat is elősegíthet, például olyan területeken, mint a fiskális intézmények és fiskális transzparencia, a dereguláció, a jövedelempolitika, stb. Mindezen előnyök nagyobb növekedéshez és jobb életszínvonalhoz vezethetnek az egész társadalom számára. Tanulmányunknak a célja az, hogy feltárja és megvitassa a következő kérdéseket: (i) az új tagállamok tulajdonságait és kezdeti feltételeit adottnak véve melyek a kockázatok és kihívások az euróhoz vezető úton és az euró bevezetését követően; és (ii) milyen stratégiát célszerű követni az euróbevezetés időzítését illetően. Az új tagállamok kezdeti feltételeit az euróbevezetés szempontjából vesszük szemügyre. Ennek érdekében tanulmányunk áttekinti a lényeges makroökonómiai folyamatokat és strukturális mutatókat. Bemutatjuk azoknak a modellszámításoknak az eredményeit, melyek a reál- és nominális konvergencia kapcsolatát vizsgálják az új tagállamok felzárkózási folyamatában; közzétesszük a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat a Balassa-Samuelson-hatásról; bemutatjuk azokat az új számításokat, melyek azt vizsgálják, hogy a valutaárfolyam vajon csillapította-e a sokkokat, vagy sokkok forrásaként szolgált inkább a Közép- és Kelet-Európai (KKE) országok számára; valamint frissítjük a számításokat az üzleti ciklusok együttmozgásáról és a kibocsátás volatilitásáról a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján. Ezek különösen fontos kérdések, amikor az euróövezethez való csatlakozásról van szó. Amikor a kockázatokat és kihívásokat tárgyaljuk, tanulmányunk sorra veszi azokat a tanulságokat, melyeket az euróövezet azon tagjainak tapasztalataiból vonhatunk le, akik az új tagokéhoz hasonló kihívásokkal néztek korábban szembe. Amikor ezt tesszük, az Európai Bizottság tartalmas elemzésére támaszkodunk (Európai Bizottság, 26). 1 Lásd főként Eichengreen (1992), Emerson et al. (1992) és De Grauwe (22) tanulmányait. Mongelli (2) átfogó áttekintést szolgáltat az optimális valutaövezetek irodalmáról. Csajbók és Csermey (22) az euró bevezetésének költségeit és hasznait vizsgálja Magyarország esetében. A Magyar Nemzeti Bank 2-as konvergencia-jelentése kitűnő elemzést ad többek között arról, hogy Magyarország optimális valutaövezetet alkot-e az euróövezettel, tárgyalja a gyors hitelnövekedés kockázatait, az infláció és árkonvergencia kérdését, az euró külkereskedelem-bővítő hatását, néhány korábban csatlakozott euróövezet tagország tapasztalatait, a magyar költségvetés kihívásait és a strukturális reformok kérdését; lásd Magyar Nemzeti bank (2). 2 Rose (2) azt találja, hogy a valutauniók számottevően növelik a kereskedelmet. Sok más szerző talált hasonló szignifikáns pozitív hatást, bár ezek a hatások nem voltak olyan jelentősek, mint Rose esetében. Lásd Rose és Stanely (2) metaelemzését e témakör empirikus kutatási eredményeiről. 3 Lásd például De Grauwe és Mongelli (2) tanulmányát és az EU Economy 26 Review-t. De Grauwe és Schnabl (2), valamint Schnabl (27) empirikus vizsgálatai például azt bizonyítják, hogy az árfolyam-stabilitás hatása a növekedésre kis nyitott gazdaságokban pozitív. 7

10 Azt találjuk, hogy az új tagországok helyzete a hagyományos optimális valutaövezet (Optimal Currency Area, OCA) jellemzőinek tekintetében számottevően javult az évek során, és mostanra mindent egybevetve nem rosszabb, sőt bizonyos esetekben még jobb is, mint több jelenlegi eurózóna-tagok helyzete. Úgy véljük, hogy az OCA-kritériumoknak való megfeleléssel ezután már nem lesz különösebb gond, ami az euróbevezetésre való felkészültséget illeti. Azt találjuk, hogy főként egy ország egy főre eső GDP-ben mért fejlettségének kezdeti szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége határozzák meg az árszínvonal konvergenciáját. A hosszú távú relatív inflációt az árszínvonal konvergenciája és az alkalmazott árfolyamrendszer határozzák meg. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országok rendelkeztek a legnagyobb kezdeti árszint-lemaradással. Ugyanakkor a kevésbé fejlett KKE országok rendelkeznek a legalacsonyabb kezdeti GDP-hez viszonyított hitelaránnyal is és így a túlzott hitelnövekedés (credit boom) legnagyobb esélyével, ahogy a hitelek az egyensúlyi szintjükhöz konvergálnak. A legfontosabb kérdés így az, hogy figyelembe véve a kezdeti fejlettséget, a monetáris unión belül vagy kívül lehet-e jobban menedzselni az árszínvonal felzárkózási folyamatát, és ebből következően az euró felé való átmenetet lebegő vagy rögzített árfolyamrendszeren belül lehet-e jobban megvalósítani. A felzárkózási folyamat megvalósításához legalkalmasabb árfolyam- és monetáris rendszer kombinációjának megválasztása összetett kérdés. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy a merev árfolyamrögzítést (hard peg) alkalmazó új tagállamok számára a fő kockázatot az jelenti, hogy nincs lehetőségük arra, hogy a nominális árfolyamuk felértékelődjön, ezáltal segítve az árszínvonal konvergenciáját. Ezért az árszínvonalkonvergencia teljes mértékben az inflációban csapódik le, ami pedig alacsony vagy zérus kockázati prémium mellett túlzottan alacsony reálkamatlábakhoz vezet. Ez magában hordozza a túlzott hitelnövekedés veszélyét, amely nagy külső egyensúlytalanságokhoz vezethet. A merev árfolyamot alkalmazó balti országokban ezekhez hasonló folyamatok zajlottak le az elmúlt években. A lebegő árfolyamrendszerű inflációkövető országok számára a nominális árfolyam felértékelődésének lehetősége valamivel több rugalmasságot biztosít arra, hogy befolyásolják az inflációt és elősegítsék az árszínvonal konvergenciáját, azonban a monetáris politika mozgásterének lehetőségét nem szabad túlbecsülni. Ugyanis az új tagállamok magas fokú pénzügyi integrációjának és az euróövezetbe való belépéshez kötődő várakozások által befolyásolt tőkebeáramlásnak köszönhetően a belföldi monetáris politika hatásossága erőteljesen korlátozott. Akár rögzített, akár lebegő árfolyamrendszer mellett működik a gazdaság, világos, hogy más politikák, nevezetesen a fiskális, jövedelem- és strukturális politikák is fontos szerepet játszanak az infláció megfékezésében. A siker fontos összetevője a termelékenységnövekedés, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági felzárkózás zökkenőmentesen, árstabilitás mellett menjen végbe. A reálkonvergencia folyamatával kapcsolatos az a kérdés, hogy a kilencvenes évek elején lefektetett maastrichti inflációs és árfolyam-stabilitási kritériumok, amelyeket akkor egy homogénebb gazdasági fejlettségű országcsoport számára találtak ki, összeegyeztethetőke a legtöbb új tagállam alacsony mértékű reálkonvergenciájával. Vagy másképpen szólva, vajon ezek a kritériumok olyanok-e, hogy óhatatlanul kizárnak a monetáris unióból olyan országokat, melyek már elértek egy olyan állapotot, ahol normálisan működhetnének az euróövezeten belül és élvezhetnék a tagság előnyeit. Megvizsgáljuk és javasoljuk a

11 maastrichti inflációs kritérium módosításának kérdését. Úgy véljük, ez a kritérium jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. Egy olyan megközelítést ajánlunk, mely indokolhatóbb közgazdasági tartalommal bír, és amely valamelyest növelné az inflációs ráta elfogadható nagyságát az euróövezethez való csatlakozáskor. A teljes euróövezet inflációjára való hatás minimális lenne. Az új tagállamok között vizsgáljuk Ciprust, Máltát és Szlovéniát is, melyek már csatlakoztak az euróövezethez. Ezért mikor az euróövezetről beszélünk, ebben a tanulmányban beleértve a táblázatokat és ábrákat is a 12 régi eurózóna-tagra (euro area 12, röviden: EA12) utalunk. Ciprus és Málta már régóta piaci feltételek mellett működnek. A KKE országok azonban négy évtizeden keresztül tervgazdaságként működtek, és ezen országokban a piacgazdaságok intézményeit és mechanizmusait fokozatosan és különböző gyorsasággal vették át az 199-es évek elejétől kezdődően. Gazdaságaik emiatt olyan jellemzőkkel bírnak, melyek nem szükségképpen érvényesek Ciprusra és Máltára. Tanulmányunk további részei a következőképpen tagolódnak: a II. szakaszban áttekintjük az új tagállamok kezdeti feltételeit az euró bevezetésének szempontjából; a III. szakaszban tárgyaljuk az euróhoz vezető út és az euróövezeti csatlakozás utáni időszak kockázatait, kihívásait és a hosszú távú stratégiákat; a IV. szakaszban ezen kihívások fényében sorra vesszük az euróbevezetéssel és annak időzítésével kapcsolatos stratégiákat; végül a VI. szakaszban összefoglaljuk az elmondottakat. Ez a tanulmány nem vizsgálja azt a három régi EU-tagállamot (Dániát, az Egyesült Királyságot és Svédországot), melyek nem tartoznak az euróövezethez. Dánia követi az ECB monetáris politikáját, és csak azért nem tagja az euróövezetnek, mivel népszavazáson elutasította az euró bevezetését. Svédország tagságát választói ugyancsak népszavazáson utasították el. Mivel Svédország nem rendelkezik mentességgel, úgy maradhat csak az euróövezeten kívül, hogy nem lép be az ERMII-be s így nem teljesíti az egyik maastrichti kritériumot. Az Egyesült Királyság Pénzügyminisztériumának Öt Tesztje kimerítően felsorolja azokat a feltételeket, melyek mellett az Egyesült Királyság számára előnyös lenne bevezetni az eurót: tanulmányunk nem tudna érdemi hozzájárulást adni ehhez az alapos munkához. 9

12 2. Az euróbevezetés kezdeti feltételei 2.1. A nominális- és reálkonvergencia kapcsolata: nagy különbségek az új tagállamok között Az új tagállamok gazdasági folyamatainak szembeötlő jellegzetessége az egy főre jutó GDPben mutatkozó felzárkózásuk, illetve az ezzel kapcsolatos árszínvonalbeli konvergencia (1. és 2. ábra). A közgazdasági elmélet jól ismert állítása, hogy a gazdagabb országok azonos valutában kifejezve jellemzően magasabb árszínvonallal rendelkeznek, és ezáltal a felzárkózó országok teljes inflációs rátája magasabb és/vagy nominális árfolyamuk felértékelődik a felzárkózás alatt. Amint arról később szót ejtünk, az árszínvonal-konvergencia legfontosabb elméleti alapja a Balassa-Samuelson-hatás. Az árszínvonal-konvergencia egy egyensúlyi jelenség, azonban átmeneti tényezők, így például gazdasági túlfűtöttség is okozhatja az árszínvonal emelkedésének megfigyelt sebességét. Ebből következik, hogy nem valószínű, hogy azok az országok, amelyek magas növekedéssel rendelkeznek, akárcsak a legtöbb új tagállam, egyszerre érjenek el stabil nominális árfolyamot és alacsony inflációt, legalábbis addig nem, amíg valamekkora árszínvonal-konvergencia be nem következik. 1. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EA12 = 1), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország Litvánia Románia Bulgária Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Forrás: Eurostat. 2. ábra: Fogyasztói árszint (EA12 = 1), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország 1 Litvánia Románia Bulgária Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Források: Eurostat ig; a 27-es értékeket mi számítottuk a hazai és EA12-beli inflációt, valamint az euró árfolyamváltozásait felhasználva. Megjegyzés: A mutatott értékek a magánháztartások végső fogyasztásának összehasonlító árszintjét mutatják, és magukban foglalják a közvetett adókat is (EA12 = 1).

13 Az 1. táblázat kiindulásként összefoglalja az új tagállamok és néhány euróövezet tag főbb gazdasági mutatóit. A táblázat az 199-ös, EA12-átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP szerint rangsorolja az új tagokat. A rangsor élén az a Ciprus áll, amely 199-ben a legmagasabb relatív egy főre jutó GDP-vel rendelkezett (99,3%), a rangsort pedig Lettország zárja a legalacsonyabb értékkel (31,%). A jövőbeli kihívásokra összpontosítunk, ezért a fő gazdasági mutatókat csak az elmúlt négy év (2-27) időszakára mutatjuk be az 1. táblázatban. Az öt legalacsonyabb egy főre eső GDP-vel rendelkező ország 199-ben a három balti állam, valamint Bulgária és Románia voltak. Még a legutóbbi években is ezek az országok mutatták fel a leggyorsabb éves GDP-növekedést, a leggyorsabb hitelexpanziót, a legnagyobb folyófizetésimérleg-deficitet, a leggyorsabb béremelkedést, és ezen országok közül négy rendelkezett a legmagasabb inflációval, nem számítva Magyarországot, ahol az inflációnak nemrég adóemelések és hatósági árkiigazítások adtak lökést, melyek az elszaladó fiskális deficitet igyekeztek kezelni. Ez az öt ország egyben a legalacsonyabb kezdeti árszintet is magáénak tudhatta az 199-es évek közepén (kivéve Észtországgal), valamint a legalacsonyabb hitel/gdp arányt is (3. ábra). Az itt felsorolt országok közül négy rögzített árfolyamrendszer mellett működött, Románia viszont lebegtette valutáját. 3. ábra: Belföldi hitel (a GDP százalékában), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország Litvánia Románia Bulgária Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Forrás: IMF, IFS. Megjegyzés: A 27. évi értékek saját előrejelzéseink, amihez a legtöbb ország esetén negyedévi adatokat használtunk, más országokhoz pedig negyedévieket. Ha a legmagasabb 199-ös egy főre eső GDP-vel rendelkező négy országot vizsgáljuk, vagyis Ciprust, Máltát, Csehországot és Szlovéniát, ezek az országok alacsonyabb GDPnövekedést, lassabb hitelexpanziót, kisebb folyófizetésimérleg-deficitet illetve alacsonyabb béremelkedést és inflációt tapasztaltak az elmúlt években. Ezen országok közül kettő, Ciprus és Málta rögzített árfolyammal rendelkezett, Csehország lebegő árfolyamrendszert, Szlovénia pedig egy szűk mozgásterű irányított lebegtetést alkalmazott, az utóbbi években gyakorlatilag rögzítve valutáját. Az egy főre eső GDP alapján számított rangsor közepén elhelyezkedő három ország (Magyarország, Szlovákia és Lengyelország) a rangsor végén található öt országhoz képest szintén alacsonyabb GDP-növekedéssel (kivéve Szlovákiát), kisebb hitelexpanzióval, alacsonyabb folyófizetésimérleg-deficittel és alacsonyabb inflációval (kivéve Magyarországot, mint azt említettük) rendelkezett. Mindhárom országban lebegő árfolyamrendszer volt érvényben. 11

14 1. táblázat: A főbb gazdasági mutatók GDP/fő, vásárlóerőparitáson Hitel / GDP Külső adóssá g / GDP Feldolg. termelé kenysé g GDP Magánf ogyasz tás Berzhá zás Export Import Folyó fiz.mérl eg / GDP Reál bankkö zi kamat Hitel 2-27 átlaga Euró árfolya m Reálárf olyam CPI Reálárf olyam ULC (EA12) Költség vetés/ GDP Feldolg ozóipar i bér Infláció Árfolyamrendszer Ciprus rögzített Málta n.a rögzített Csehország lebegő Szlovénia irányított Magyarország lebegő Szlovákia lebegő Lengyelország lebegő Észtország rögzített Litvánia rögzített Bulgária rögzített Románia lebegő Lettország rögzített EA rögzített Ausztria rögzített Finnország rögzített Írország rögzített Spanyolország rögzített Portugália rögzített Görögország rögzített Források: A forrásokat táblázataink és ábráink alatt soroljuk fel. Megjegyzés: a százalékos változást jelöli. A Hitel, Euróárfolyam, Feldolgozóipari bér és Infláció esetében a nominális növekedési ütemeket tüntettük fel; a többi növekedési ütem reálértékben értendő. A szlovén belföldi hitel/gdp 26-os adat. 12

15 Ha azt vizsgáljuk, hogy miként változott az 199-es évek közepe óta a nominális árfolyam abban a hat országban, amely lebegő árfolyammal rendelkezett, 6 akkor vegyes képet kapunk (. ábra). Románia árfolyama erősen leértékelődött 2-ig, azóta pedig felértékelődőben van. Románia 2-ben állt át az inflációs célkövetésre. Szlovénia irányított árfolyama 2-ig leértékelődött, azután pedig stabil maradt mindaddig, amíg 27 januárjában az ország bevezette az eurót. Magyarország árfolyama leértékelődött, amíg 21 májusában az ország a csúszó leértékelés időszakát követően be nem vezette az inflációs célkövetést, azóta pedig anélkül ingadozott, hogy bármilyen szignifikáns le-, illetve felértékelődési trendet mutatott volna. Lengyelországban az árfolyam jelentős leértékelődések és felértékelődések időszakán is keresztülment, 2 óta pedig az árfolyam felértékelődőben van. Lengyelország 199-ban vezette be az inflációs célkövetést a csúszó leértékelés és fokozatosan szélesedő árfolyamsáv időszaka után. Egyedül Csehországban és Szlovákiában érezhető erős felértékelődési trend az 199- es évek közepe óta. A cseh korona árfolyama 1997-ben kezdett lebegni, az inflációs célkövetést pedig 199-ban vezették be. Szlovákiában 199 óta lebeg az árfolyam, és az ország 2-ben belépett az ERMII-be. Ez a két ország, melyek az 199-es évek közepén a legalacsonyabb árszínvonallal rendelkeztek a fejlettebb KKE országok között, egyben a legalacsonyabb inflációt is magukénak tudhatják az utóbbi években, melyben feltehetően nagy szerepe volt az árfolyam nominális felértékelődésének, ahogy ezt a későbbikben elemezzük.. ábra: Nominális árfolyam ECU/EUR-viszonylatban (199 = 1), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország Litvánia Románia Bulgária EA12 Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Forrás: Saját számításaink az Eurostat adatai alapján. A 2-ra vonatkozó adat a 2. májusi érték változatlanságát feltételezi az év hátralévő részére. Megjegyzés: az index növekedése nominális felértékelődést jelent. Az árszínvonal-konvergencia ábrázolásának egy másik módja a fogyasztói árindexen (CPI) alapuló effektív árfolyam (. ábra), ami nagyon hasonló dinamikus alakulást mutat, mint a 2. ábrán látható összehasonlító árszintek. A gazdaság egészére számított fajlagos 6 Az új tagállamok nem egyforma árfolyamrendszereket tartottak fent, és alkalmanként változtatták is árfolyamrendszerüket. Az alkalmazott árfolyamrendszerek a valutatanács, a valutakosárhoz történő rögzítés, a csúszó leértékelés, az irányított lebegtetés és a szabadon lebegtetés voltak. Jelenleg négy ország tagja az ERMIInek: Észtország és Litvánia egyoldalúan elköteleződött a rögzített árfolyam mellett, Lettország +/-1%-os sávban lebegtet egyoldalúan elköteleződve ehhez a sávhoz, Szlovákia pedig a szokásos +/-1%-os sávot választotta. Bulgária valutatanáccsal rendelkezik, az eurót használva horgonyvalutaként. Csehország, Lengyelország és Románia inflációs célkövetést folytat szabadon lebegő árfolyam mellett, míg Magyarország inflációs célkövetése az euróhoz viszonyított +/-1%-os árfolyamsáv mellett valósult meg 2. februárjáig, amikor az árfolyamsávot eltörölték. Mielőtt az euróövezethez csatlakozott volna, Ciprus árfolyama viszonylag szűk sávban ingadozott, Málta rögzített árfolyammal rendelkezett, Szlovénia pedig egy többé-kevésbé irányított lebegtetést alkalmazott. 13

16 munkaköltségen (unit labour cost, ULC) alapuló reál effektív reálárfolyamok (real effective exchange rate, REER) hasonló trendet mutatnak, mint a CPI-alapú reálárfolyamok. A három fejlettebb ország sokkal kisebb mértékű felértékelődéseken ment keresztül 199 és 27 között, mint a fejletlenebb országok: az ULC-alapú reálárfolyam Szlovéniában valójában stagnált (6. ábra). A legnagyobb felértékelődések Romániában (1%) és Litvániában (1%) következtek be. Ugyanakkor Bulgáriában a felértékelődés csupán 2%-os volt. A többi kevésbé fejlett KKE-országban a felértékelődés mértéke 6 és 9 százalék közötti volt.. ábra: CPI-alapú effektív reálárfolyam (199 = 1), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország Litvánia Románia Bulgária Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Források: 26-ig minden országra Eurostat (1 kereskedelmi partnerre számolva). A 27-es értékek három különböző forrásból származnak: (1) A régi EU-tagok esetében az Eurostat-adatok negyedévéig elérhetőek. (2) Négy KKEországra (Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia) saját számításaink a 2 legnagyobb kereskedelmi partnerrel szemben, az árfolyam- és fogyasztói árindex adatokat az IMF-től vettük (27 szeptemberéig). (3) A fennmaradó nyolc EUtagállam esetén az effektív reálárfolyamokat (REER) az IMF számította a világ összes országával szemben (27. augusztusig elérhető). Megjegyzés: Az index növekedése reálfelértékelődést jelent. 6. ábra: Teljes gazdaságra vonatkozó munkaegységköltségen alapuló effektív reálárfolyamok (199 = 1), Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Ciprus Málta Észtország Lettország Litvánia Románia Bulgária Ausztria Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Forrás: Eurostat. Megjegyzés: Az index növekedése reálfelértékelődést jelent. A 27. évi értékek előrejelzések, melyek negyedévéig terjedő adatokon alapulnak. Az adatokból az is kitűnik, hogy a kevésbé fejlett országok gyorsabb gazdasági növekedését a magánfogyasztás sokkal gyorsabb növekedése kísérte, mint a fejlettebb országokban. Ezekben az országokban a fogyasztás növekedését a bérek gyors emelkedése és, mint arról később szót ejtünk majd, a háztartások számára rendelkezésre álló hitelmennyiség jelentős növekedése táplálta. A beruházások is gyorsan növekedtek, ezek nagy része 1

17 lakásépítés volt (lásd később). Ugyanakkor az export növekedése alig különbözött a fejlettebb és kevésbé fejlett országokban: egyforma gyors növekedés ment végbe minden KKEországban a vizsgált időszakban. Fontos, hogy a feldolgozóipari termelékenység növekedése nem mutat egyértelmű szabályszerűséget, a fejlettebb és kevésbé fejlett országok a kérdéses időszakban nem mutattak fel különböző termelékenységjavulást. Szemlélve a fő gazdasági mutatókat lehetővé válik számunkra, hogy egy sor megfigyelést tegyünk. Először is az alacsony kezdeti egy főre eső GDP és az ezzel kapcsolatos alacsony árszínvonal, akárcsak az alacsony kezdeti hitelállomány fontos magyarázó tényezői a rangsorok végén álló országok gyors hitelállomány-növekedésének és magas inflációjának. Ez a rögzített árfolyammal rendelkező balti országokra és Bulgáriára ugyanúgy igaz, mint a lebegő árfolyamot alkalmazó Romániára. Annak érdekében, hogy tesztelhessük ezt a hipotézist, panelmodelleket becsültünk az közötti időszakra, melyek segítségével feltárhatjuk az árszínvonal-konvergencia meghatározó tényezőit az új tagállamokban (a részleteket lásd a Függelékben). A szakirodalommal összhangban azt találtuk, hogy az egy főre eső jövedelem valóban az árszínvonal legfontosabb magyarázó változója. A belföldi kereslet GDP-t meghaladó része szintén jelentős magyarázó tényező. Feltéve, hogy a hitelállomány növekedése befolyásolja a belföldi keresletet, és hogy a hitelállomány növekedését befolyásolja a kezdeti hitelállomány, ez utóbbi fontos meghatározója az árszínvonalnak. Ezt a modellben az mutatja, hogy ha kihagyjuk az egy főre jutó jövedelmet, mely erősen korrelál a hitel/gdp aránnyal, akkor a hitel/gdp arány erősen szignifikánssá válik az árszínvonal magyarázó változójaként. Az euróövezet kamatlábánál magasabb reálkamatláb (és nominális kamatláb), amely befolyásolja a kamatlábra érzékeny tőkebeáramlást szintén olyan tényező, amelynek szignifikáns pozitív hatása van az árszínvonalra, ugyanis felértékelődést okozhat a nominális valutaárfolyamban, megnövelve ezáltal az euróövezethez viszonyított árszintet (amennyiben az árfolyamcsatorna nem tökéletes, azaz a devizaárfolyam nominális felértékelődése nem csökkenti azonos mértékben a belföldi árakat). Egy másik eredményünk, hogy a nominális árfolyam rögzítettsége is pozitívan befolyásolja az árszintet, viszont szignifikanciája időben csökken az egy főre jutó jövedelem konvergenciájával párhuzamosan. Ez is erősíti azt az tételt, hogy rögzített árfolyam esetén az árszínvonal konvergenciája magasabb infláció által következik be, és ahogy a reálkonvergencia előrehalad, ez a hatás csökken. Azonban ha az árfolyamrögzítés például az alacsonyabb reálkamatlábon keresztül belföldi túlkereslethez vezet, akkor természetesen magának a rögzítésnek lesz (közvetett) hatása az árszínvonal növekedésére és az inflációra, mivel a belföldi kereslet együtthatója szignifikánsan pozitív. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az egy főre eső jövedelem szintje, a jövedelem-konvergencia sebessége, a belföldi keresletnek a GDP-ét meghaladó növekedése, továbbá az árfolyamrendszer egyaránt szignifikáns magyarázó erővel rendelkezik az árszínvonal konvergenciájára. Minél gyorsabb a reálkonvergencia, annál gyorsabb az árszínvonal konvergenciája. Rögzített árfolyam mellett az árszínvonal konvergenciája magasabb hazai inflációval egyenértékű. Lebegő árfolyam esetén az árszínvonal konvergenciája magasabb inflációt és nominális felértékelődést egyaránt okozhat, vagy akár egyszerre mind a kettőt is. A modellszámítások eredményei azt is mutatják, hogy a kamatlábra érzékeny tőkeáramlások ideiglenesen nagyobb nominális felértékelődést okozhatnak, mint amekkora az árszínvonal konvergenciájához kizárólag az egy főre eső GDP felzárkózása következtében szükséges lenne. 1

18 Egy másik megfigyelés értelmében az effektív reálárfolyam jelentős felértékelődése, amit csupán a fejlettebb KKE-országokban nem tapasztalunk, az árfolyamrendszertől függetlenül ment végbe, akár ha a különböző országok eltérő árfolyamrendszereit vesszük, akár amikor ugyanazon ország időben változó rendszerét. Ez azt mutatja, hogy a felzárkózással együtt járó reálfelértékelődés nem függ az árfolyamrendszertől, viszont az árfolyamrendszer hatással lehet a reálárfolyam túllendülésének (overshooting) kockázataira, amint azt később vizsgáljuk majd. Egy harmadik megfigyelés szerint Csehországban, Szlovákiában és újabban Lengyelországban és Romániában a reálárfolyam felértékelődését a nominális árfolyam jelentős felértékelődése követte. Ezek közül az első három ország egyben a legalacsonyabb átlagos inflációval rendelkező országok között volt a 2-27 közötti időszakban, Romániában pedig az inflációs ráta gyorsan csökken. Másképpen, amikor a nominális árfolyamot engedték felértékelődni, akkor az árszínvonal konvergenciáját alacsonyabb inflációs ráta kísérte. Ezt a felismerést a korábban említett modellszámítások is megerősítik. Negyedszer a kevésbé fejlett országok gyorsabb növekedési üteme (leszámítva Bulgáriát) nagyrészt a fogyasztás növekedése, és nem pedig a termelékenység javulása miatt következett be, ami a beruházások növekedésével együtt és az export gyors növekedése ellenére nagy folyófizetésimérleg-hiányhoz vezetett. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak a felzárkózása külső adósságfelhalmozással járt. A nagy folyófizetésimérleghiányokat nem a laza fiskális politika okozta ezekben az országokban. Ezek az országok költségvetési többletet vagy a GDP egy százalékánál kisebb éves költségvetési deficitet mutattak fel a 2-27-ig terjedő időszak átlagában. Csupán Románia rendelkezett 2 százaléknál nagyobb éves átlagos deficittel. Végül a balti országok és főként Észtország gyorsan felzárkóznak az egy főre eső GDP alapján a középmezőnyt képező országokhoz, Bulgária és Románia azonban csak 2 körül kezdett felzárkózni, és még mindig nagyobb lemaradással rendelkezik. Ez arra utal, hogy a felzárkózással járó árszínvonal-konvergencia mérséklődhet majd a balti országokban, viszont Bulgária és Románia esetében továbbra is jelentős inflációs nyomást okoz majd. Ezek a megfigyelések azt jelzik, hogy a reálkonvergencia kezdeti szintje és sebessége, valamint az árfolyamrendszer a lényeges tényezők azokkal a kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel az új tagállamok néznek szembe, miközben az euróbevezetés nominális konvergencia-kritériumainak igyekeznek megfelelni. Ebből következően pedig lényegesek az euróbevezetési stratégiákkal és az euró bevezetésének időzítésével kapcsolatban is. Ezekkel a kérdésekkel később bővebben foglalkozunk majd A Balassa-Samuelson-hatás: az árszínvonal konvergenciájának csökkenő jelentőségű és csupán egyik eleme Az új tagállamok várható euróövezeti csatlakozásával számos tanulmány vizsgálta a Balassa- Samuelson-hatás (BS) fontosságát az új tagállamok szempontjából. Ezt az érdeklődést az motiválta, hogy, mint említettük, a felzárkózási folyamat ideje alatt az új tagállamok alacsonyabb árszínvonala idővel a fejlettebb euróövezeti tagok magasabb árszínvonalához konvergál (7. ábra), ceteris paribus magasabb inflációt okozva, ha a nominális felértékelődés már nem jöhet számításba. Ha a magasabb infláció a BS-hatás miatt következik be, vagyis az új tagállamok gyorsabb termelékenység-növekedése miatt 7, akkor az ebből következő 7 Lein-Rupprecht, León-Ledesma és Nerlich (27) strukturális VAR-modellt használva megerősíti, hogy a termelékenység-javulás pozitív kapcsolatban állt az árszinttel az új tagállamokban. 16

19 reálfelértékelődés nem hat a versenyképességre, ami fontos szempont lesz akkor, ha egy ország bevezeti az eurót. 7. ábra: A kibocsátás és az árszínvonal konvergenciája, 199 és 26 Árszint (EA12=1) DK FI 1 12 FR DE 12 AT IE 1 NLBE 1 ES IT PT CY SI GR 6 MT 6 CZ LV EE PL HU RO SK LT 2 BG DK IE FI FRBE IT CY PT AT GR ES DE NL MT EE SI PL RO LV HUCZ LT SK BG GDP/fõ vásárlóerõparitáson (EA12=1) Források: Eurostat és IMF; a regressziós egyenesek a szerzők becslései. Megjegyzés: vízszintes tengely: egy főre eső GDP vásárlóerőparitáson (EA12 = 1). Függőleges tengely: a magánháztartások végső fogyasztásának összehasonlító árszintjei, beleértve a közvetett adókat (EA12 = 1). Három regressziós egyenes látszik: (1) az új tagállamok keresztmetszetére (a rövid vonal bal oldalon), (2) a régi eurózóna-tagok (kivéve Luxemburg) és Dánia keresztmetszetére (a jobb oldali rövid vonal), és (3) mindkét országcsoport keresztmetszetére (a hosszú vonal). A regressziók részleteit lásd a Függelékben. Égert, Halpern és MacDonald (26) áttekinti a szakirodalom eredményeit a BS-hatás új tagállamokra becsült nagyságáról. Korábbi tanulmányok jelentős BS-hatást találtak, az újabb kutatások viszont kisebb hatást mutatnak. Az általunk ismert legújabb becslés az új és régi tagállamokban megfigyelhető BS-hatásról Égert (27) tanulmányában található. Ennek a tanulmánynak a vizsgálatai az es időszakra terjednek ki. Ezeket a becsléseket a 2. táblázat tartalmazza. Ebből a táblázatból az az általános kép rajzolódik ki, hogy a BS-hatás, vagyis a termelékenység-javulásban meglévő különbségekből eredő inflációs különbözet az új tagállamokban,-től 2, százalékpontig terjed, és természetesen valamivel magasabb, mint a régi tagországokban. Az euróövezethez viszonyítva, ahol a BS-törvények szintén érvényesek, az új tagországok BS-hatása nullától vagy negatív értéktől 1,2%-ig terjed. A KKE-országok esetében nincs egyértelmű kapcsolat a BS-hatás nagysága és a gazdasági fejlettség szintje között, ami megfelel annak a korábban tett megfigyelésünknek, hogy nem találtunk ilyen kapcsolatot a termelékenység-javulás és a gazdasági fejlettség szintje között az új tagállamokban. A BS-hatás azonban Ciprusban, a legfejlettebb új tagállamban a legkisebb. A BS-hatás kétségtelenül magyarázza a különböző fejlettségű országok árszínvonalának konvergenciáját, ugyanakkor szokásos mérése számos gyengeséggel A Balassa-Samuelson-hatás a következőképpen működik: a nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetében, ahol az egy ár törvénye érvényes, a termelékenység gyorsabban javul, mint a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek szektorában, mely utóbbi termékek tipikusan munkaintenzívebbek, és ahol a termelékenység javulása általában kisebb. A külkereskedelemben részt vevő termékek szektorában a bérek összefüggésben állnak a termelékenység-javulással. Ugyanakkor a külkereskedelembe nem kerülő termékek szektorában a bérek követik a külkereskedelemben részt vevő termékek szektorában kialakult béreket. A technológia terjedésével a termelékenység egy felzárkózó gazdaságban gyorsabban növekszik, mint egy fejlettebb országban. Így a felzárkózó országokban a külkereskedelembe nem kerülő termékek árai, mint például a szolgáltatásoké, gyorsabban növekednek, mint a fejlett országokban, és ezáltal a teljes infláció magasabb a felzárkózó országokban. 17

20 rendelkezik. Először is azt tételezi fel, hogy a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek közös valutában mért ára kiegyenlítődik az országok között, ez a hipotézis viszont általánosan nem igaz, ahogyan a szakirodalom is vitatja. Másodszor azt tételezi fel, hogy arányos kapcsolat található a termelékenység és a reálbérek között a külkereskedelemben résztvevő (tradable) termékek szektorában, és hogy a bérek a külfölddel nem versenyző szektorban kiegyenlítődnek a külkereskedelemben résztvevő termékek szektorának béreivel. Ez két olyan feltevés, melyek gyakran nem valósulnak meg teljesen. Számos más tényezőt is számításba kell vennünk, amikor a BS-hatás valószínűsíthető hatását vizsgáljuk az elkövetkező évek árkonvergenciájára vonatkozóan (Égert, 27). Amint azt korábban megjegyeztük, az új tagállamok esetén a szolgáltatások részaránya kisebb, mint a régi tagállamok esetén, viszont gyorsabban nő, ez pedig növelni fogja a szolgáltatások súlyát a fogyasztói árindexben, és így ceteris paribus a BS-hatásét is. Másfelől azonban az új tagállamok termelékenysége a szolgáltatások szektorában is gyorsan nőtt (például a forgalmazásban és a pénzügyi szolgáltatásokban), ami enyhíti az árak növekedését ebben a szektorban. Továbbá a termelékenység növekedése valószínűleg alacsonyabb lesz annál a gyors ütemnél, amit a felzárkózási folyamat korai éveiben mutatott, ez pedig gyengíti a BShatást. 2. táblázat: a Balassa-Samuelson (BS) hatás, BS hatás az euróövezethez BS hatás képest Tág Szűk Tág Szűk Bulgária n.a. n.a. n.a. n.a. Ciprus Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Málta n.a. n.a. n.a. n.a. Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Ausztria Belgium Finnország Franciaország Németország Görögország Írország n.a. n.a. n.a. n.a. Olaszország Luxemburg n.a. n.a. n.a. n.a. Hollandia Portugália Spanyolország EA Forrás: Égert (27), 2. táblázat (9. o.). Megjegyzés: A táblázat a termelékenységbeli különbségek hatását mutatja a hazai inflációs rátára. Tág: a külfölddel nem versenyző szektort az összes szolgáltatás képviseli; Szűk: a külfölddel nem versenyző szektort csupán a piaci szolgáltatások képviselik. 1

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai Szapáry György Az euró tíz éves évfordulójának alkalmából az Európai Bizottság megbízásából Darvas Zsolttal készített tanulmány alapján Megválaszolandó kérdések

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Az euróövezet bõvítése és euróbevezetési stratégiák

Az euróövezet bõvítése és euróbevezetési stratégiák Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. október (833 873. o.) DARVAS ZSOLT SZAPÁRY GYÖRGY Az euróövezet bõvítése és euróbevezetési stratégiák Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel

Részletesebben

Árszínvonal-konvergencia az új EU tagországokban: egy panel-regressziós modell eredményei

Árszínvonal-konvergencia az új EU tagországokban: egy panel-regressziós modell eredményei MŐHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 009/ Árszínvonal-konvergencia az új EU tagországokban: egy panel-regressziós modell eredményei DARVAS ZSOLT SZAPÁRY GYÖRGY INSTITUTE OF ECONOMICS, HUNGARIAN ACADEMY

Részletesebben

Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák

Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT-DP 28/19 Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák DARVAS ZSOLT SZAPÁRY GYÖRGY INSTITUTE OF ECONOMICS, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES BUDAPEST, 28 Műhelytanulmányok

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Working Paper Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák

Working Paper Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák econstor www.econstor.eu Der Open-Access-Publikationsserver der ZBW Leibniz-Informationszentrum Wirtschaft The Open Access Publication Server of the ZBW Leibniz Information Centre for Economics Darvas,

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN Rövid kiegészítés az ICEG Európai Központ által készített Patterns of Inflation and Disinflation című anyaghoz ICEG Európai Központ Budapest, 2002 május

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Simor András. Pénzügyi Csúcstalálkozó

Simor András. Pénzügyi Csúcstalálkozó Konvergencia és strukturális reformok Simor András Pénzügyi Csúcstalálkozó 2008 április 14. Áttekintés 1. Az euro bevezetésének közgazdasági feltételei 2. Munkaerőpiaci rugalmasság 3. Termékpiaci verseny

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben