Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz

12 Tartalomjegyzék 1. Általános rész 3. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása 3. oldal 1.2. Számviteli politika ismertetése 5. oldal 1.2.a. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások 9. oldal 1.2.b. Az amortizációs politika bemutatása 17. oldal 1.2.c. Alapítás-átszervezetés és a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása 21. oldal 1.2.d. Az értékvesztés elszámolásnak rendje 21. oldal 1.2.e. Céltartalékok képzése 24. oldal 1.2.f. Szokásos és rendkívüli tételek elkülönítésének szempontjai 25. oldal 1.2.g. A számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése 30. oldal 2. Az eredmény-kimutatás főbb sorainak szöveges elemzése (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítése) 32. oldal 2.1. Bevételek elemzése 33. oldal Értékesítés nettó árbevétele 36. oldal Az értékesítés nettó árbevétele 36. oldal Egyéb bevételek alakulása 37. oldal Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése 38. oldal 2.2. Költségek elemzése 38. oldal A költségek költségnemenkénti alakulása 38. oldal Kutatás, kísérleti fejlesztés 39. oldal Egyéb ráfordítások részletezése 39. oldal 2.3. A pénzügyi eredmény elemzése 40. oldal 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 41. oldal A rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése 41. oldal Támogatási program keretében folyósított illetve elszámolt összegek támogatásonként 41. oldal 2.5. Az eredménykimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek 41. oldal 2.6. A társasági adó megállapításánál a módosító tételek ismertetése 42. oldal 3. A társaság vagyoni helyzete, mérleghez kapcsolódó kiegészítések 44. oldal 3.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 44. oldal A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása 44. oldal 3.2. Eszköz, forrás összetétel, fő mérlegsoronként 44. oldal Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként 46. oldal Elszámolt értékcsökkenési leírás, leírási módonként 51. oldal Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és visszaírás 51. oldal Üzleti vagy cégérték leírása 51. oldal A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megváltozásából adódó eredménymódosulás 51. oldal Készletalakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása 51. oldal Követelések részletezése 52. oldal A bevételek és a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának részletezése 53. oldal A saját tőke üzleti éven belüli változása 55. oldal A lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása 56. oldal A céltartalék képzés és felhasználás részletezése 56. oldal Kötelezettségek bemutatása 57. oldal 1

13 Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség 59. oldal Zálogjoggal biztosított kötelezettségek 59. oldal Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 59. oldal Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 60. oldal 3.3. Cash flow elemzése 61. oldal 3.4. A társaság pénzügyi likviditási helyzetének elemzése 62. oldal 3.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása 64. oldal 4. Humánerőforrás, gazdálkodás, munkaügy 65. oldal 4.1. Létszám, átlagkereset, keresettömeg 65. oldal 4.2. Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság 66. oldal 4.3. Személyi jellegű ráfordítások összetétele 66. oldal 5. Beruházások, fejlesztések 67. oldal 6. Környezetvédelem 68. oldal 6.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 68. oldal Levegőtisztaság-védelem 68. oldal Helyhez kötött légszennyező pontforrások 68. oldal Mobil légszennyező pontforrások 68. oldal 6.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme 68. oldal 6.3. Zaj- és rezgés elleni védelem 69. oldal 6.4. Egyéb végrehajtott környezetvédelmi feladatok 69. oldal 6.5. Hulladékgazdálkodás 69. oldal 6.6. A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök bruttó értékének évi alakulása 70. oldal 7. Egyéb témakörök 71. oldal 7.1. Mérleg fordulónapja utáni változás 71. oldal 7.2. A részvénytársaság részvényeinek bemutatása 71. oldal Mellékletek: 1/a. számú: 1/b. számú: 2/a. számú: 2/b. számú: Társaságonkénti egyedi vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez Társaságonkénti összevont vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez A Nógrád Volán Zrt. autóbusz motorállomány állapota A Nógrád Volán Zrt. állományában üzemelő motorok emissziós minősítés szerinti megoszlásának alakulása 3. számú: A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi munkálatai 4. számú: Hulladékok nyilvántartása 2

14 1. Általános rész 1.1. A vállalkozás bemutatása A NÓGRÁD VOLÁN Zrt január 1-től részvénytársasági formában működik, a Nógrád Volán állami vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi összetétele a következő: Névérték Tulajdonosi részarány Megnevezés XII XII XII XII. 31. E Ft % Magyar Állam (MNV Zrt.) ,5 98,5 Dolgozók ,5 1,5 ÖSSZESEN ,0 100,0 A részvénytársaság alaptőkéje db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló teljes jogú (törzs) részvényre, továbbá db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló dolgozói részvényre oszlik évben 12 db, 120 e Ft értékű dolgozói részvény bevonást jegyzett be a cégbíróság. A törzsrészvények értékpapír letéti számlán történő nyilvántartását szerződés alapján a KELER Elszámolóház és Értéktár Zrt. biztosítja. A Nógrád Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejegyzett székhelye: Salgótarján, Rákóczi út főbb telephelyei az alábbiak: Balassagyarmat, Szügyi út 63. Bátonyterenye, Béke út A vállalkozás képviseletére, a beszámoló aláírására jogosult személy: Bucsok Lajos vezérigazgató lakcíme: 3123 Cered, Arany János út 2. A társaságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvvizsgálatot hó 26-ig az EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Zrt Budapest, Fő utca 71., végzi /ügyvezető igazgató: Őriné Végh Mária, bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló Fiedler Gábor (tagsági szám: ). A könyvvizsgálatért fizetett díj évben e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett hó 1-től a könyvvizsgálatot a SIGNATOR AUDIT Könyvvizsgáló Kft Veszprém, Radnóti tér 2. végzi /ügyvezető igazgató: Olma Frigyes bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló: Olma Frigyes (tagsági szám: ). A könyvvizsgálat díja évben e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett évtől kezdődően a zrt. saját tevékenysége keretében végzi a könyvelést, és a beszámoló készítését. A könyvviteli szolgáltatásért felelős: Pálné Jancsi Eszter gazdasági igazgató, kamarai tag könyvvizsgáló (jelenleg szüneteltető), 3104 Salgótarján, Csehov út 10. Tagsági szám:

15 A részvénytársaság alapvető feladata a menetrendszerű helyi és helyközi személyszállítási tevékenység bonyolítása január 1-től a helyközi közlekedésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi közlekedésben pedig a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei önkormányzatokkal kötött közszolgáltatói szerződések, VII. 1-től Budapest tömegközlekedésében a Budapesti Közlekedési Vállalattal kötött alvállalkozói szerződés szerint veszünk részt. Cél: az Alap Szabályban meghatározott közszolgáltató tevékenység egyre magasabb szinten történő ellátása, az alap és melléktevékenységek bővítése, szem előtt tartva a gazdálkodás egyensúlyát. A vállalkozás tevékenységi köre: alaptevékenység: melléktevékenységek: menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ipari szolgáltatás ingatlan bérbeadás kereskedelem A társaság tevékenységét szabályozó speciális jogszabály az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény. Piaci helyzet Autóbuszközlekedés A piaci helyzet értékelésénél a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés esetén a megkötött közszolgáltatatási szerződések esetleges módosításai, a teljesítményigény változások, ezek bevételek alakulására gyakorolt hatása, a gazdasági környezet alakulása a főbb tényezők. A bázishoz viszonyítva valamennyi járatfajta kilométer-teljesítménye csökkent, kivételt a helyközi járat képez, melyben meghatározó, hogy az 1020-as vonal üzemeltetési joga július 1-től a társaság saját hatáskörébe került, illetve az 1010-es Salgótarján-Balassagyarmat vonalon az ütemes menetrend bevezetése július 1-től. A helyközi autóbusz-közlekedésben jelentős változást hozott a december 11-én érvénybe lépő új menetrend, mellyel társaságunk megkapta az 1020-as, Salgótarján-M3-Budapest autóbuszvonal üzemeltetési jogát. A NÓGRÁD VOLÁN az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye városokban végzett helyi menetrendszerinti személyszállítást. A helyi járati autóbusz-közlekedésben legjelentősebb volt a Bátonyterenye városban végrehajtott szeptember 1-i menetrend módosítás. A járatracionalizálás 5 %-os éves hasznos futásteljesítmény csökkenést eredményezett. Salgótarján városban a Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezésére, a diákok új iskolai hálózatba történő eljutásának biztosítása érdekében, augusztus 29-től menetrend módosítás történt, mely változatlan teljesítmény szükséglettel került megvalósításra. A menetrend módosításokat a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltaknak megfelelően az érintett önkormányzatokkal egyeztetve hajtottuk vérge. A BKV Zrt-nél megjelenő futásteljesítmény szűkülés a menetrend módosításából adódott. Az autóbusz-közlekedésből származó árbevétel bázisszinten realizálódott. Ezen belül a BKV Zrtnél végzett alvállalkozói tevékenységből származó bevétel 51,1 millió Ft-tal nőtt. A helyi járati közlekedésnél 5,5 millió Ft a növekedés. Az elért többletet az üzleti évben végrehajtott áremelés biztosította. A helyközi közlekedés bevétele 18 millió Ft-tal csökkent. A menetrend szerinti közlekedés bevételi volumene összességében 0,1 %-kal haladta meg a bázis szintet. A változások következtében 0,9 %-kal csökkent a realizált fogyasztói árkiegészítés tömege. Társaságunk évi autóbusz közlekedési bevételében a szerződéses és különjárati tevékenység 0,7 %-ban részesedik, részarányának megfelelő súllyal alakítja gazdálkodásunkat. 4

16 A megyei szabadáras autóbusz-közlekedésben a piaci kereslet hiányában a különjárat esetében jelentősen visszaesett a kibocsátott futásteljesítmény mind az előző évhez, mind pedig a tervhez képest. A szerződéses járatok futásteljesítménye bázis alatt teljesült, de a tervet meghaladta. Melléktevékenységek Az egyéb tevékenységek 59 %-kal kevesebb bevételt hoztak, melyben a gázolajeladás bevételi volumene csökkent le számottevően. A biztosítási jutalék, a reklám és az egyéb tevékenység bevételén kívüli összes többi melléktevékenység bevétele nem érte el a bázis szintet. A kedvezőtlen folyamatot, a megyét sújtó gazdasági recesszió indokolja, melynek hatására a munkanélküliségi ráta Nógrád Megyében a magyarországi átlag másfélszeresét is meghaladja. Kapcsolt vállalkozások bemutatása Leányvállalati, társult és egyéb vállalkozások bemutatása Megnevezés, székhely Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat, Szűgyi út 63. Salgókontrol Kft. Salgótarján, Rákóczi út Panorámabusz Kft. V.A. Salgótarján, Rákóczi út Alfa Travel Kft. Salgótarján, Rákóczi út Befektetett Jegyzett eszközök tőke XII. 31 e Ft Saját tőke december 31. Tulajdoni hányad (%) Névérték Könyv szerinti érték Nettó árbev. e Ft Átl. áll. létszám (fő) Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat 86, ,3 Salgókontrol Kft. Salgótarján 80, ,0 Panorámabusz Kft. V.A. Salgótarján 99, Alfa Travel Kft. Salgótarján 100, A számvitel politika ismertetése évtől a társaság az MNV Zrt. mint fő tulajdonos kezdeményezésére a Volán vállalatokra kidolgozott egységes számviteli politikát alkalmaz. A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionál, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. Az üzleti év időtartama a részvénytársaságnál megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. 5

17 2009. január 1-től a Nógrád Volán Zrt a Libra6i integrált rendszert keretein belül végzi az adatfeldolgozást. A főkönyvi könyvelés a Mérleg modulban történik. A Mérleg modul funkciója, hogy az egyes analitikus alrendszerekben, illetve a mérleg modulban lekönyvelt (rögzített) tételeket összefogja, a modulból történő lekérdezés során a gazdálkodásról egységes, valós és teljes körű képet nyújtson a rendszerben rögzített adatok alapján. A Mérleg, mint a Libra6i integrált gazdálkodási rendszer egyik modulja folyamatos és állandó kapcsolatot tart fenn a rendszeren belül működő többi alrendszerrel. Az alrendszerekből érkező adatokat a rögzítést követően bármely Mérleg modulból nyerhető táblában, listában lekérdezhetjük és adott tételre vonatkozóan megtekinthető a könyvelési tétel és az alapbizonylata is. A Mérleg alrendszerbe kerülnek tehát azok a könyvelési tételek, amelyeket az analitikus alrendszerek készítenek, és itt kerülnek rögzítésre az ún. vegyes és fél automatikus könyvelési tételek. A Nógrád Volán Zrt jelenleg a következő alrendszereket használja a MÉRLEG alrendszeren kívül: - LIKVID modul a pénzügyi kapcsolatok (bank, pénztár, vevő, szállító és egyéb pénzügyi kapcsolatok) nyilvántartására. - ÁLLÓ modul a tárgyi eszközök nyilvántartására, - HUMÁN modul a jövedelem elszámolással, jövedelem adózással, munkaerő gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - SZERVIZ modul a járműkarbantartással kapcsolatos folyamatok rögzítésére, - KÉSZLET modul a készletgazdálkodással, raktári forgalmazással, kezeléssel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - KASSZA modul a pénztári pénzmozgások rögzítésre, - CASH-CENTER modul a banki kapcsolatok, pénzmozgások nyomon követésére, - SZÁMLÁZ modul vevői számlák készítésére. A MÉRLEG modullal könyvelési szempontból négy alrendszer áll közvetlen kapcsolatban a LIKVID, ÁLLÓ, HUMÁN, KÉSZLET modulokban történik könyvelési adatrögzítés. A költségeket elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek és 7. tevékenységek költségei számlaosztály, másodlagosan, pedig az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveljük. Vállalkozásunk Éves beszámolót és Üzleti jelentést készít. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálata A Nógrád Volán Zrt. konszolidációs számviteli politikája alapján konszolidációs éves beszámolót nem készít, mivel a vállalat beszámolója e nélkül is valós képet ad a leányvállalatokkal együtti vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. Leányvállalatokra egyedileg értékelendő mutatók és értékhatárok: Fentieket alátámasztó mutatók a következő: - A számviteli törvény 117. (1) bekezdése alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő- üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a) a mérleg főösszeg millió forintot, b) az éves nettó árbevétel millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. - A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. 6

18 - A leányvállalatot nem kell a konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevonni, ha az éves beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet. A következetesség elve alapján az alábbiakban rögzítjük, hogy melyek azok a mutatók és hozzájuk tartozó határértékek, amelyek teljesülése esetén a leányvállalat mentesítése nem befolyásolja az éves beszámoló megbízható és valós összképét. Jegyzett tőke aránya = Leányvállalat = % anyavállalat Saját tőke aránya = Leányvállalat = % anyavállalat Mérleg főösszeg aránya = Leányvállalat = % anyavállalat Éves nettó árbev. aránya = Leányvállalat = % anyavállalat Személyi jellegű = Leányvállalat = % ráfordítások aránya anyavállalat A mutatókat az üzleti évet megelőző két egymást követő- üzleti évre vonatkozóan kell kimutatni. Ha az öt mutató %-ban kifejezett értékéből három mutató értéke nem haladja meg az 5 %-ot a leányvállalat nem jelentős minősítésű, s ezért konszolidálás alól mentesíthető. Mentesítés esetén az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében be kell mutatni: - Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség esetén a kötelezettség meglétét és módszerének megjelölését. - Mentesítés esetén tájékoztatást kell adni, ha az anyavállalat a Számviteli törvény mentesítési lehetőségei alapján nem készít az üzleti évről konszolidált éves beszámolót. Az 1/a. számú melléklet szerinti mutatók alapján a Nógrád Volán és leányvállalatai a teljeskörű konszolidálás alól mentesek. A mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletének A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőségének ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal 7

19 jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként, forgalmi költség eljárással állapítjuk meg. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként, összköltség eljárással is kimutatásra kerül. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint is elkészítjük, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az eredmény-kimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 15. napja, esetünkben az üzleti évet követő év február hó 15. napja. Ezt követően csak a záró könyvvizsgálat által előírt helyesbítő könyvelések kerülnek rögzítésre. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. A társaság a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A Számviteli Politika keretében önálló szabályzatként került elkészítésre - az Eszközök és a Források Értékelési Szabályzata, - a Számlarend, Számlakeret-tükör, - a Bizonylati Rend, - az Eszközök és a Források Leltárkészítési és Leltározási Szabályzata, - az Eszközök és a Források Selejtezési Szabályzata, - a Pénzkezelési Szabályzat, - az Önköltségszámítási Szabályzat 8

20 Az értékhelyesbítés, értékelési tartalékképzés lehetőségével nem él a társaság. A társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, folytonosság, összemérés, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztők. Ennek megfelelően a saját tőke 20 %-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a társaság. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. 1.2.a. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások ESZKÖZÖK Befektetett eszközök értékelése Immateriális javak Az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A mérlegbe az immateriális javak nettó értékkel (a beszerzési ár csökkentve a tervezett és terven felüli értékcsökkenéssel) kerülnek felvételre. Immateriális javak vonatkozásában az értékcsökkenés elszámolásánál a bruttó érték alapján történő lineáris módot alkalmazza a részvénytársaság. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavétel üzembe helyezés, illetve aktiválás napjától kezdődően történik. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközt és beruházást a bekerülési értékének az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen 9

21 felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Beruházásnak minősülnek a meglévő tárgyi eszközzel kapcsolatos alábbi tevékenységek is: Bővítés az a tevékenység, amellyel az eszköznek az alapterületét, a kapacitását, a teljesítőképességét növelik. Például ingatlannál emeletráépítés, számítógépnél memóriabővítés stb. Ezeknek jellemzője, hogy az eredeti tárgyi eszköz lényegét tekintve változatlanul használható, azonban az eszközhöz kapcsolódóan új részek jelennek meg, amelyekkel egységes egészként (egy eszközként jelenik meg a nyilvántartásban) működik tovább a tárgyi eszköz. Ebben az esetben a bővítés bekerülési értéke növeli az eszköz bruttó értékét. Rendeltetés megváltoztatás, átalakítás az a tevékenység, amellyel az eszközt más tevékenységek végzésére teszik alkalmassá. Az eszköz mérete, kapacitása nem, csak a használata változik (például irodából termelőegység, üdülőből szálloda vagy fordítva stb.). Az átalakítás jelenthet olyan tevékenységet is, amelynek hatására nem változik az eszköz rendeltetése. Az eszközök rendeltetésük megváltoztatásának, átalakításának bekerülési értéke növeli az eszköz bruttó értékét. Az élettartamnak, teljesítőképességnek közvetlen növelését eredményezi az a tevékenység, amely az eszköz hasznos élettartamát, vagy a teljesítményét növeli oly módon, hogy ténylegesen nem bővíti az eszközt. Ezen tevékenységeknek jellemzője, hogy az eszköz eredeti részegységeinek cseréjével, átalakításával érik el az eszköz élettartamának, teljesítőképességének növelését. Ezen tevékenység jellemzője továbbá, hogy közvetlenül növeli az eszköz élettartamát, teljesítőképességét és nem időszakonként visszatérő tevékenység. Az eszközök élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység bekerülési értéke növelni fogja az eszköz bruttó értékét. Beruházásnak minősül mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz megszerzéséhez, illetve az állományban lévő tárgyi eszközök bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Amennyiben használatba vételkor a végleges bizonylatok (pl. szállítói számlák) még nem állnak rendelkezésre, úgy az adott eszköz értékét a már meglévő dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Értékelési szabályzatunkban a jelentős különbözet összegét az adott eszköz bekerülési értékének 5%-át meghaladó összegben határoztuk meg. A számviteli törvény szerint a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházás beszerzési költségeivel is, a felújítás költségeivel is növelni kell a tárgyi eszközök értékét, míg a karbantartás költségeit a tárgyév ráfordításai között kell elszámolni. Ebből következően a tárgyi eszközökön beruházásonként, illetve a tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzárendelt felújításként elszámolt összeg, az értékcsökkenési leírás elszámolásával hosszabb időtartam alatt jelenik meg a 10

22 tevékenység költségei között. Az összemérés számviteli alapelvéből következően, valamely ráfordítást csak akkor lehet több év alatt elszámolni, ha a ráfordításból a jövőben gazdasági előnyök származnak, és így a ráfordítások fedezete hosszabb idő alatt megtérül. A tárgyi eszközök bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növeléséhez kapcsolódó munkákkal kapcsolatban felmerült összegek szintén értéknek minősülnek és a meglévő tárgyi eszköz bruttó értékét növelik (hozzáírás). A fenti munkák használatbavételét követően megjelenő tárgyi eszköz nem egyezik meg azzal a tárgyi eszközzel, amely a hozzáírás előtt volt, ennek megfelelően az új tárgyi eszközre meg kell tervezni (újra kell tervezni) az értékcsökkenést, a hasznos élettartam, a várható maradványérték, a tevékenységre jellemző körülmények stb. figyelembevételével. Ez a tervezett értékcsökkenés változtatás nem a leírás változtatása, mely a számviteli törvény 53. (5) bekezdés témakörébe tartozik. A rendeltetés megváltoztatása az eszköz mérlegtételek közötti (tárgyi eszközökön belül) átsorolását is szükségessé teheti. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Felújítás hatása az eszközértékre Felújításnak minősülnek az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenységek. A felújítás mindig egy konkrét tárgyi eszközhöz kapcsolódik. A tárgyi eszköz bruttó értéke a felújítás hatására a felújítás bekerülési értékével növekedni fog (hozzáírás). A felújítás használatbavételét követően megjelenő tárgyi eszköz nem egyezik meg azzal a tárgyi eszközzel, amely a hozzáírás előtt volt, ennek megfelelően az új értékű tárgyi eszközre meg kell tervezni (újra kell tervezni) az értékcsökkenést, a hasznos élettartam, a várható maradványérték, a tevékenységre jellemző körülmények stb. figyelembevételével. Abban az esetben, ha korszerű technika kicserélésével a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelik, akkor a felújítás bekerülési értéket növelőként kell elszámolni, a kicserélt részegységet piaci értéken (esetleg hulladékértéken) kell a vásárolt készletek között állományba venni a bruttó érték egyidejű csökkentésével. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást is és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Az ilyen célú ráfordításokat a tárgyidőszaki fenntartási költségek közt kell elszámolni Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, 11