Európa válaszút előtt Az euróválság összefüggései és lehetséges szcenáriók a kilábalásra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európa válaszút előtt Az euróválság összefüggései és lehetséges szcenáriók a kilábalásra"

Átírás

1 2012. június 20. Európa válaszút előtt Az euróválság összefüggései és lehetséges szcenáriók a kilábalásra Az eurózóna elhúzódó válsága számos kérdést vet fel, melyekre egyelőre sem az európai politikai vezetők, sem a közgazdász szakma nem képes kielégítő válaszokat kínálni. A krízishelyzet nem pusztán a nemzetközi pénzügyi rendszer diszfunkcióira, az egyes államok súlyos gazdasági problémáira világított rá, de egyúttal az integráció által létrehozott struktúrák sebezhetőségére is felhívta a figyelmet. Ebben a helyzetben a megoldásra váró dilemmák egyszerre két szinten, és több dimenzióban jelentkeznek. Egyrészt nemzetállami szinten, ahol a gazdasági válságmenedzselés eltérő receptjeit próbálgatják, miközben a mentőcsomagok feltételéül szabott megszorító intézkedések és strukturális átalakítások egyre kiélezettebb társadalmi-politikai helyzethez és gazdasági recesszióhoz vezetnek, valamint közösségi szinten, ahol immár az euróövezet megmentéséről és az egész EU-projekt jövőjéről folyik a politikai diskurzus. Ennek egyik dimenziója a pénzügyi stabilitás és gazdasági racionalitás kívánalmai szerint keres relatíve csekély áldozatokkal járó működési alternatívát, míg a másik dimenzió, a politika dimenziója igyekszik minél erőteljesebb reformlépéseket politikai napirendre tűzve gyökeres átalakítást (az eddigi intézményi struktúra átszabása és a tagállamok által követett gazdasági gyakorlat erős közösségi kontroll alá helyezése) eszközölni az általa lényeglátó leegyszerűsítéssel felvázolt helyzetelemzésből kiindulva. A görög, a spanyol, az ír, a portugál, és az olasz helyzet kiválóan rámutatott az eddig folytatott gazdaságpolitika tarthatatlanságára, a monetáris unió gyengeségeire, s a rendszerben rejlő magas kockázati tényezőkre, a nemzetközi pénzügyi válság hosszú távú hatásai pedig a lisszaboni stratégia teljes kudarcára. Európa számára ma már az is áldásos volna, ha csupán a versenyképesség miatti aggodalmak motiválnák cselekvésre a döntéshozókat, ám jelenleg maga az euróövezet fennmaradása a tét. Mindazonáltal nem áll fenn determinált cselekvési kényszerpálya, különböző forgatókönyvek, szcenáriók állnak rendelkezésre mind az Európai Unió válságának kezelésére, mind pedig az egyes tagállamok helyzetének konszolidálására. E kísérlet várható eredményessége ugyanakkor meglehetősen kétséges, hiszen számos gazdasági, politikai, illetve társadalmi természetű akadály veri béklyóba az integráció továbbfejlesztését célul kitűző aktivista hozzáállást és koordinált közösségi erőfeszítéseket. 1. oldal

2 A fekete sas és a gall kakas Közismert, hogy amikor az európai integráció motorjáról beszélünk, ez alatt a németfrancia együttműködést értjük, mivel a Közösség jövőjét, az EU-projekt fő irányvonalát tekintve e két területénél, népességénél és gazdasági erejénél fogva jelentős állam korábban hosszú időn át képes volt közös platformra helyezkedni, illetve az integráció további mélyítésének irányába mutató kezdeményezéseket megtenni. Ezt a képet némileg árnyalta a Merkel-Sarkozy tandemet követő váltás, vagyis Francois Hollande elnökké választása Franciaországban. Bár feszítő jellegű ellentétek továbbra sem húzódnak a német kancellár és a francia köztársasági elnök EU-politikája között, az eurózónát fenyegető válság, valamint az egyes tagállamok gazdasági nehézségeinek megoldása tekintetében némi disszonancia azért megfigyelhető. Míg Merkel továbbra is kitart a költségvetési szigor és a restriktív jellegű fiskális lépések megtételének szükségessége mellett, addig Hollande nagyobb hangsúlyt helyezne a gazdasági növekedés beindítására, s ennek érdekében hajlandó volna enyhíteni a megszorító politikán is. Az elnökválasztási kampányban a szocialista jelölt a fiskális stabilitási paktum újratárgyalásának szükségessége mellett tett hitet, miközben az Európai Központi Bank (EKB) elnökét idézve egy növekedési stratégia kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta. Noha az új elnök számos ponton nem osztja a német álláspontot, mégsem beszélhetünk paradigmaváltási kísérletről, hiszen ha az alkalmazandó eszközök kiválasztásában, a helyes makrogazdasági mix megtalálásában nem is az alapvető célok tekintetében egyetértés (de legalábbis kompromisszumkészség) mutatkozik. Az IMF vezetője, Christine Lagarde is engedékenyebbnek mutatkozott a gazdaságélénkítés kontra megszorító politika dilemmában (ami a Valutaalap korábbi irányvonalával való szakítást jelent), noha álláspontja szerint a két törekvés egymással összeegyeztethető, egy időben megvalósítható (eszközei a strukturális reformok és a célirányos forrásfelhasználás). A stagnálás és a recesszió veszélyének elhárítása érdekében az utóbbi időszakban a német fél is határozott lépéseket fontolgat. Angela Merkel javaslatot tett többek közt az Európai Beruházási Bank alaptőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelésére a beruházás-élénkítés érdekében. A német politika köztudottan az integráció elmélyítését tűzte zászlajára. Ez a törekvés nem pusztán a pénzügyi krízisre adott határozott válaszként értékelhető, de egyúttal annak a politikai projektnek a következetes folytatásaként is tekinthetünk rá, melynek Németország a XX. század második felétől kezdve egyik legaktívabb támogatója. A korábbi fontolva haladást azonban az utóbbi időszakban merészebb, bizonyos értelemben radikálisabb lépések szándékának hangoztatása váltotta fel, melyek egy része gyanakvást kelt a partnerekben, 2. oldal

3 valamint az egyes nemzetállamok társadalmaiban (különösen a mostani időszakban, amikor a pénzügyi segítségre szoruló államok a mentőcsomagokért cserébe egyébként is jelentős fokú korlátozásokkal szembesülnek, ráadásul a megszorítások felelősségét a tagállami kormányzatok előszeretettel hárítják át az integrációs intézményekre, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetekre). A német megoldási kísérlet elsősorban akkor válhat realitássá, ha a német kancellár valóban képes lesz meggyőzni az eurózóna-tagok állam- és kormányfőit arról, hogy ha elbukik az euró, elbukik Európa. A francia álláspont viszonylag egyértelmű: elzárkózás a radikális intézményi reformoktól és új válságmenedzselési receptek kidolgozása. A francia fél a jelek szerint középtávon a további mélyítés helyett inkább a Lisszaboni Szerződés által meghatározott keretek között képzeli el az euróövezet konszolidálását. (Ráadásul mivel a május 29-i népszavazáson a franciák stabil többsége elutasította az EU Alkotmányszerződését, nem valószínű, hogy néhány év elteltével a francia közvélemény készséget mutatna egy, a jelenleginél jóval szorosabb politikai-gazdasági együttműködésre.) A franciák és a németek által kínált perspektíva közti feszültség nem is annyira az eltérő Európa-jövőképből ered, sokkal inkább pragmatikus tényezők indukálják: a gazdasági érdekek és a politikai racionalitás Németországot egy olyan egységesülő Európa felé terelik, melyben a németek szerepfelfogása (melyet a német politika egyfajta közösségi felelősségvállalást előmozdító integrációs aktivizmussá konvertált) nagyobb befolyásgyakorlást enged a Közösség ügyeire, gazdasági-politikai fejlődéspályájára. Ez a koncepció szükségképpen ellenérdekeltségeket generál, melyben a franciáknak (is) döntő szavuk lesz. Reform vagy bukás Egyelőre úgy tűnik, az integráció továbbvitelének folyamatában érdekelt politikai aktorok és bürokraták nem sokat tanultak a pénzügyi-reálgazdasági válság tapasztalataiból, ugyanis a gazdasági krízishelyzetből kivezető utat nem a kapitalizmus modelljének korábban a politikai szólamok szintjén sokat hangoztatott megreformálásában, sokkal inkább az EU föderalizálásban látják (a folyamat betetőzése lehet a föderalisták által preferált Európai Egyesült Államok létrehozása). Az egyik legfőbb kérdés az, hogy gazdasági paradigmaváltás nélkül egy tervezett költségvetési-pénzügyi unió képes volna-e hatékonyabb válságmenedzselésre, illetve a válsághelyzet kiújulását megakadályozandó, preventív lépések megtételére, mint a nemzetállami kormányok. Egy szigorúbb uniós fiskális szabályozási 3. oldal

4 rendszer, egy hatékonyan működő pénzügyi felügyeleti szisztéma sem képes orvosolni azokat a súlyos problémákat, melyeket a nemzetközi pénzügyi rendszer diszfunkciói, a versenyképesség, a szociális gondoskodás és társadalmi igazságosság, valamint a fenntarthatóság együttes követelményei támasztanak, s melyek gyakran párosulnak túlköltekezéssel. A gazdasági stabilitás megteremtése érdekében az adósságválság megoldása elsődleges feladat. Ennek érdekében az euróövezet válságalapjának (EFSF), illetve várhatóan az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) a forrásait is mobilizálják (melyek a válságban lévő országok hiteligényét tekintve erősen korlátozottak), valamint az IMF által biztosított mentőövet is igénybe veszik. A rendelkezésre bocsátott összeg rendeltetésszerű, célszerű felhasználását, valamint a cserébe kialkudott megszorító intézkedések és strukturális reformok végigvitelét az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által alkotott trojka ellenőrzi. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a támasztott követelményrendszer tekintetében az egyes államok eltérő súlya, gazdasági ereje miatt nem egyforma követelményekkel szembesülnek. Ez a kettős mérce az eltérő hitelnyújtási feltételek mellett óhatatlanul kiütközik a különböző szankciók megállapításakor is. Jó példa erre Spanyolország, amely mind a hiánycél tartásának tekintetében, mind pedig a közel 100 milliárd eurós nagyságrendű mentőcsomag feltételrendszerének szempontjából jóval enyhébb követelményekkel szembesült, mint Írország, Portugália, illetve Görögország (de a kohéziós források egy részének felfüggesztésével összefüggésben Magyarország is említhető e sorban). Az Európai Unió versenyképessége, világgazdaságban betöltött pozíciója, az európai társadalmak állapota, a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása nagyban függ attól, hogy az európai vezetők a következő időszakban milyen válaszokat találnak a kihívásokra, illetve ezeket a lehetséges válaszlépéseket egymással egyeztetve, egy közös stratégia keretében hozzák-e majd meg, vagy továbbra is érvényesül az a gyakorlat, hogy válság idején minden tagállami kormány elsősorban a saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a németek szorosabb pénzügyi-gazdasági együttműködésre irányuló tervei nem nyerték el az euróövezeti államok vezetőinek osztatlan támogatását, ugyanakkor a német adófizetők is mindinkább helyeselnék a renitens görögök valutaunióból való kilépését, valamint a válságmenedzselésben való német felelősségvállalás csökkentését. (Persze nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy amennyiben Görögország elkerüli az államcsődöt, és nem kerül sor a korábban megállapított feltételek revíziójára, a tőkepiacon alacsony kamattal forráshoz jutó német hitelezők miként eddig jelentős nyereséget könyvelhetnek el.) A fiskális- és bankunió, az eurókötvények bevezetése, a közösségi betétbiztosítási rendszer már egy olyan 4. oldal

5 stádiumát valósítaná meg az integrációnak, amelyben a résztvevő államok viszonylatában gazdasági értelemben már nem beszélhetünk szuverén döntéshozatalról, ráadásul mindezt egyre dominánsabb német szerep mellett. Németország továbblépne, az EU útelágazás előtt áll A német vezetés következetesen vállalja az integráció mind szorosabbra fűzésének programját. A pénzügyi válság óta megfigyelhető egy olyan törekvés az EU-ban, mely felhasználva a fenyegető válsághelyzetet, a fiskális fegyelem követelménye és a monetáris unió mellett célként megjelenő szorosabb gazdasági-gazdaságpolitikai együttműködés igényét hangoztatva szorgalmazza az integráció további mélyítését. Utóbb már a széleskörű költségvetési unió és a bankunió (közös bankfelügyelet, bankbetétek közös biztosítása) terve is előtérbe került az eurózóna országaira (vagy azok egy csoportjára) vonatkoztatva, amivel az aláíró felek jelentős lépéseket tennének a föderatív struktúrák irányába. A nemzetállami szuverenitás korlátozása, illetve egyes nemzeti hatáskörök közösségi szintre emelése (kollektív gyakorlása), esetleges osztott kompetenciába sorolása (EU-tagállam) elkerülhetetlenül demokratikus deficitet okoz, amit csak tovább fokoz a kétsebességes Európa tézisének német részről történő renovációja. Ez szükségképpen vezet az elitklub periféria dichotómiájának erőteljesebbé válásához, ami nagyban befolyásolja az euróövezeten kívüli uniós országok gazdasági pozícióit, politikai érdekérvényesítő-képességét is. A monetáris unió, illetve maga az euró nem pusztán az integrációs folyamat fontos pénzügyi-gazdasági vívmánya, sarokköve, de egyszersmind komoly politikai faktora is, tehát annak feladása, vagy integritásának megbontása (vonatkozzon ez bármily közösségi viszonylatban csekély gazdasági erőt képviselő partikuláris területre) súlyos politikai következményekkel járna. Részben ez az oka annak, hogy a görög távozás az európai közvélemény uralkodó álláspontja, illetve a közgazdász szakma egy szegmensének meggyőződése ellenére nem merült fel vállalható alternatívaként. Bár az uniós országok válságterveket dolgoztak ki egy esetleges görög összeomlás esetére, ennek megakadályozása érdekében az EU legfőbb döntéshozói mindent elkövettek, a német kormányfő még a görög választóknak is üzent a parlamenti választások előtt, amivel tulajdonképpen vállalta, hogy beavatkozik a görög belpolitikai folyamatokba (noha az efféle politikai megnyilvánulások a múltban is gyakran kontraproduktívnak bizonyultak). Az euróválság kihatással van a zónán kívüli, nemzeti valutákra is. Az árfolyam-ingadozás mértéke jelentős kockázatokat rejt, a 5. oldal

6 pénzpiaci folyamatok pedig igencsak megdrágíthatják a hitelfelvétel, az államadósság refinanszírozásának költségeit. Ha az eurózóna, illetve maga az EU jövőjére vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vesszük sorba, akkor elsőként a politika által leegyszerűsítve beállított két szélső eshetőséget kell számításba vennünk, nevezetesen az eurózóna összeomlását (mely egyesek szerint maga az unió összeomlásával is járna), valamint az integráció pénzügyi-gazdasági elmélyítését, ami egy sor további, döntően politikai természetű kérdést vet fel (nemzetállami szuverenitás, tagállami és uniós hatáskör-újraelosztás, szubszidiaritás elvének érvényesíthetősége, demokratikus elszámoltathatóság kérdése, demokratikus deficit, stb.). További lehetőségként merül fel a többsebességes Európa, mely az integráció eltérő szintjein együttműködő tagállamokat feltételez. Ez a forgatókönyv korábban kevésbé tűnt realizálhatónak, politikailag védhető alternatívának, ugyanakkor a jelenlegi struktúránál mindenképp racionálisabb volna annyiban, hogy a kooperáció minősége során jobban figyelembe venné az egyes országok gazdasági fejlettségét, társadalomfejlődési pályáját, ráadásul sok szempontból rugalmasabb és adaptívabb noha a periféria államai számára kevésbé igazságos modellt kínálna. Kérdéses, hogy az EU-n belül az együttműködés hány szintjét különböztethetnénk meg. Egyik lehetséges szcenárió az euróövezet országainak szorosabb együttműködése, valamint az integráció egyfajta komplementer-halmazaként a hivatalos fizetőeszközként a nemzeti valutát használó államoknak a csoportja. Más utat kínál az a forgatókönyv, amely az EU-n belül a gazdasági fejlettség, a költségvetési fegyelem és az integráció mélyítése iránti politikai hajlandóság alapján tenne különbséget a kooperáció minősége tekintetében, vagyis létrehozná a magállamok csoportját. Ez az elképzelés inkább elméleti jellegű, a gyakorlatban nehezen, vagy csak nagy politikai áldozatok árán volna realizálható. Szintén érdemes megemlíteni azt az elméleti konstrukciót, mely az euró feladását és egy (korábbi stádiumban alkalmazott) ECU-jellegű elszámolási eszköz (transzferdeviza) bevezetését irányozná elő. Ez a forgatókönyv gyakorlatilag a monetáris unió feladásával járna, ugyanakkor nem zárná ki a szorosabb gazdasági együttműködést. 6. oldal

7 A görög dráma Az Európai Unió fennállásának legjelentősebb gazdasági és egyben politikai krízisét éli. Az eurózónát megroppantó, a PIIGS 1 országokon végigseprő gazdasági válság nemcsak a Monetáris Unió, de az egész Közösség jövőjét meghatározhatja, elindulva akár a szorosabb integráció útján egy esetleges politikai unió, akár az eurózónából való kilépésekkel a dezintegráció irányába. A görög gazdaság többek között versenyképességi problémái már az ország 2001-es Monetáris Unióhoz való csatlakozásával megjelentek, ám a 2008-as válság után majd két évvel eszkalálódtak, illetve jelentkeztek sorra a nagymértékű (állami- és magánszektort egyaránt érintő) eladósodottsággal küzdő államokban, megcáfolva többek között az egykori IMF vezér, Dominique Srauss Kahn kijelentését, miszerint a görög válság nem terjed tovább. Görögország államadóssága 2010-ben elérte a GDP 142,7, 2011-ben pedig már 165,4% 2 -át, ehhez hasonló tendenciát mutat a munkanélküliségi ráta 13,9-ről 20,9% 3 -ra történő emelkedése. A szakértők a válság okait keresve számos hipotézist állítottak fel, kezdve a versenyképességet korlátozó magas adminisztratív terhekkel, az adózási- és munkamorállal, a költségvetés fegyelmezetlenségével és a pazarlással. Az adósságok finanszírozhatatlansága az államot 2010-ben pénzügyi segítségkérésre kényszerítette, melynek következményeképp az euróövezet tagállamai 110 milliárd eurós mentőcsomag (melyet az IMF, a tagállamok, közülük is kimagasló mértékben Németország áll) 2013-ig történő lépcsőzetes folyósításában állapodtak meg. A csomag azonban több szempontból is sikertelennek bizonyult: amellett, hogy a gazdasági mutatók nem javultak, a bailout -ért cserébe megkövetelt megszorító intézkedések komoly állampolgári elégedetlenséghez vezettek, sztrájkokban, tüntetésekben, új politikai erők megjelenésében artikulálódva. Újabb pénzügyi segélycsomagra szorult tehát az ország, melyet az övezet tagállamai és az illetékes szervezetek 130 milliárd euró értékben, 2012 kora tavaszán hagytak jóvá, annak sikerét azonban többek között maga Angela Merkel is kétségesnek vélte. A görög gazdaság továbbra is recesszióban van, az első negyedévben a GDP 6,5%-kal esett vissza. Az államháztartási hiány is hízik, a program értelmében azt idén a tavalyi 9,1%-ról a GDP 6,7%- ra, 2014 végéig pedig 3%-ra kellene csökkenteni a tavalyi 9,1% 4 -ról. A görög társadalom az intézkedéseknek köszönhetően igen megosztott a trojka kínálta hitelekkel kapcsolatban, mely a pártpreferenciák változásában is lecsapódik. A gazdasági 1 Az eredeti PIGS országok immáron Írországgal kibővülve 2 CIA Word Factbook: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gr.html 3 Görög Statisztikai Hivatal 4 Uo. 7. oldal

8 válság kirobbanása óta, az arra megfelelőnek tartott válaszok konszenzusának hiányában a kormányozhatóság meggyengült, illetve ellehetetlenült, mely be nem töltött parlamenti ciklusokhoz, előre hozott választásokhoz és eredménytelen kormányalakítási kísérletekhez vezetett. A májusi választásokat követő kormányalakítás is kudarcba fulladt, melyet az eurózóna jövője szempontjából kulcsfontosságúnak vélt júniusi választások követték. A választásokat csupán 3%-kal megelőzve a megszorító intézkedéseket és a mentőcsomag szigorú feltételeit elutasító Radikális Baloldali Koalíciót (Sziriza) az eurózóna tagság és az elvárt kiigazító intézkedések mellett kiálló Új Demokrácia nyerte, mely nemzeti egységkormány kialakítására bár nem lesz képes, a koalíciós tárgyalások eredményeképp valószínűsíthetően kezdeményezi majd a mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását. Az Új Demokrácia ugyanis feltehetően a 33 mandátumot szerző Paszok-kal lép koalícióra, melynek külső támogatását a 6%-kal 17 mandátumot szerző Demokratikus Baloldal már bejelentette. Mindkét párt elkötelezett a hitelmegállapodás feltételeinek újratárgyalása mellett, így arra ha a leendő görög kormányon múlik sor kerülhet. Bár a trojka részéről egyelőre nem érezhető a feltételek enyhítését célzó tárgyalásokra való nyitottság (Angela Merkel kijelentette, a hitelcsomag feltételeinek enyhítése elfogadhatatlan), a közös valuta és az övezet fenntartásának politikai szándéka e hozzáállást feltehetően megváltoztatja majd. Az újratárgyalás azonban hullámot generálhat a mentőcsomagban részesülő államok körében, melynek elkerülése érdekében, a görög csomag felülvizsgálatát elutasító nyilatkozatok teljesen érthetőek. A piacok mindenesetre a választások eredményeinek következtében némileg megnyugodtak, a közös valuta vasárnap este kissé erősödött a dollárhoz képest, a bankbetét-kimentések enyhültek, az európai tőzsdék hétfőn pluszban 5 nyitottak. A megnyugvás azonban a mutatók szerint tiszavirág életűnek bizonyult, a kormány mentőcsomaghoz való hozzáállásának nyilvánosságra hozásáig a nemzetközi bizalmatlanság tehát nem csillapodik. Görögország helyzete azonban a mentőcsomagok ellenére sem bíztató. Szakértők egy része szerint az állam előbb-utóbb kétségkívül az eurózóna elhagyására kényszerül. A jelenlegi állapot ugyanis fenntarthatatlan, melyen hosszú távon a sorra felvett hitelek sem képesek segíteni. Kérdéses persze, hogy a trojka egyáltalán hajlandó-e, illetve képes-e újabb hitelcsomagok folyósítására. A kilépés súlyos következményekkel járna, a drachma visszavezetése esetén is különböző forgatókönyvekkel 6 számolhatunk, melyek egyik oldal

9 legmeghatározóbb pontja, hogy a valuta visszavezetésével párhuzamosan megmaradnak-e a külső források. Az államcsőd lehetősége úgy a zóna elhagyásával, mint a bennmaradással fennáll. Kunibert Raffer közgazdász professzor szerint az országot segélyezés helyett már 2010-ben hagyni kellett volna csődbe menni, kímélve az európai adófizetőket és magánbefektetőket. Véleménye szerint megfelelő államcsődeljárás kidolgozásával jóval kisebb kárt okozna Görögország csődje, melyet az állam valutaövezeti tagságának fenntartása mellett is elképzelhetőnek tart 7. A drachmához való visszatéréssel annak minden rövidtávú negatív következménye ellenére az euróövezet egy súlyos ballaszttól szabadulna meg, noha ez kétségtelenül fájdalmasan érintené a többi válsággal küzdő országot, illetve a hiperinflációval való szembenézésre kényszerülő görögöket is. Görögország ehelyett folytathatja a mentőcsomagért cserébe vállalt kötelezettségek teljesítését, ám egyre kétségesebb, hogy jelenlegi makrogazdasági mutatóival, több mint négy éve tartó gazdasági recesszió és nagyarányú munkanélküliség mellett konszolidálni tudná gazdaságát. A kormányalakítási tárgyalásokat követően megalakuló új görög kabinettel való egyeztetések során a német fél várhatóan kevésbé engedékeny álláspontot képvisel majd, noha az elmúlt napokban mind az OECD, mind az Egyesült Államok felvetette a hitel-megállapodás feltételeinek újratárgyalását, sőt a híradások névtelenül nyilatkozó uniós tisztviselők helyeslő megnyilvánulásairól is beszámoltak. Portugál hajós a viharos tengeren A görög gazdaság recessziójával meginduló válság hullámként söpört, illetve söpör végig a magas adóssággal rendelkező PIIGS államokon. A portugál gazdaságot is elérő és megrendítő folyamatok 2011 tavaszára az ibériai ország politikai vezetését is mentőcsomag igénylésére késztették, követve Görögország, valamint Írország példáját. A portugál államadósság 2010 végén elérte a GDP 92,9, 2011 első negyedévében már annak 94%-át. Coelho kormánya 78 milliárdos hitelcsomag (melyből 52 milliárd eurót az EFSF-en keresztül az EU, 26 milliárdot a Valutaalap hitelez) folyósításában állapodott meg az EU-IMF-EKB trojkával, mely negyedik részletének nyújtását 2012 júniusában az említett szervezetek jóváhagyták. A hitelek jó része a portugál bankhálózat megsegítését, elsősorban a három nagy bank feltőkésítését szolgálja. A csomag a portugál kormánytól komoly fiskális kiigazításokat, többek között az államháztartási hiány megszűntetését, az államigazgatás, az egészségügyi oldal

10 rendszer reformját, adóemelést és privatizációs program végrehajtását követelte meg. Ezek teljesülésének eredményeképp kívánja meg a trojka 2013-ra a költségvetési hiány 9,1%-ról 3%-ra való csökkenését 8. Az új politikai vezetés ennek megfelelően folytatta tevékenységét, melyet már a 2010-ben készült IMF-jelentés alapján a szocialista kormány megkezdett, számos területen csökkentve az állami kiadásokat, valamint növelve a bevételeket; megnyirbálva a közszféra béreit, emelve az ÁFA kulcsot. Egy márciusi, újabb megszorító csomag azonban számos európai államhoz hasonlóan végül a kormány bukásához vezetett. A José Socrates vezette szocialista kormányt a jobbközép Szociáldemokrata Párt - konzervatív Demokratikus és Szociális Központ koalíció követte, mely tehát az elvárt kiigazító intézkedések végrehajtásába kezdett. Ennek köszönhetően a trojka 2012 júniusában jóváhagyta a mentőcsomag negyedik részletének folyósítását, megelégedve többek között a költségvetési kiadások csökkentésével. Újabb pénzügyi kisegítő csomag Portugália esetében jelenleg nincs napirenden, a már meglévő hitelek feltételeinek újratárgyalására azonban a valószínűsíthető görög példa alapján az esélyek növekednek. A portugál GDP csökkenése bár úgy tűnik, lassul, az államadósság mértéke 2012 februárjában az egy évvel korábbi 93,4%-ról 107,2%-ra emelkedett. Emellett a munkanélküliségi ráta is magas, az Eurostat adatai szerint 2012 áprilisában 15,2%-os szintet ért el. A megszorító intézkedések Görögországhoz, Spanyolországhoz hasonlóan állampolgári elégedetlenséghez vezetnek, sztrájkokban megnyilvánulva. Bár a görög zavargásokkal összehasonlíthatatlan portugál tüntetések jóval békésebben folynak, a végeláthatatlan kiadáscsökkentő és már-már olykor nevetséges gazdaságélénkítő (munkaszüneti napok ideiglenes felfüggesztése) intézkedésekkel tarkított gazdaságpolitika ennél komolyabb megmozdulásokat is eredményezhet. Süllyedő Armada 2010-ben először a görögöket kellett menteni, majd a portugálokat, év végén az íreket, ám mindezek az erőfeszítések eltörpülnek ahhoz képest, amekkora problémát Spanyolország jelenthet. 8 Domonkos Endre: Merre tovább portugál gazdaság A gazdasági válság hatásai és a válságkezelés tapasztalati Portugáliában: 10. oldal

11 Franco 1975-ös halála után az ország közeledett az Európai Közösség felé, ahová 1986-ban csatlakozott is. A spanyol gazdaság a diktatúra lebontása következtében fellépő erőteljes visszaesés után szárnyra kapott, az ezredforduló után felzárkózott a kibővült EU átlagához. A növekedés motorjává az építőipar vált, a GDP bő 10%-át adva. A beruházások okozta munkaerőigénynek és a javuló kilátásoknak köszönhetően több milliónyi bevándorló özönlött az országba. A növekvő népesség miatt nagy igény támadt az ingatlanokra, melyek jelentősen túlértékelődtek, a bankok viszont igen olcsó hiteleket nyújtottak a lakásokhoz. A konjunktúra elfedte az ország problémáit: a deficites külkereskedelmet, illetve az ingatlanpiaci lufi okozta lakossági eladósodottságot. A lufi végül 2008-ban, a nemzetközi válság hatására pukkadt ki. A nagy ingatlanfejlesztők csődjének hatása átgyűrűzött a reálgazdaság szférájába, majd ben az addig stabil bankszektorra is. Az államnak ekkor már mélyen a zsebébe kellett nyúlnia; egyfelől ki kellett segíteni néhány megroggyant pénzintézetet, másfelől a szocialista kormány a gazdaság visszaesésére ekkor még nem megszorítással, hanem 24 milliárd eurós gazdaságélénkítéssel válaszolt. Akkoriban ezek a lépések mint például az új autók vásárlásához adott hozzájárulás megfeleltek az unióban alkalmazott gazdaságélénkítő döntéseknek. A gazdaságba való állami forrásbevonás azonban hitelből történt, ez mára vissza is ütött, ugyanis a GDP 2007 óta csaknem folyamatosan csökken, idén 2%-kal. A munkanélküliség szinte elképzelhetetlen mértéket ölt, meghaladta a 24%-ot, a pályakezdők körében pedig a 46%-ot ben lemondott a gazdasági válság elmélyülésért, a probléma korai kezelésének elmulasztásáért felelős baloldali kormány, a helyébe lépő jobbközép kabinet pedig rögvest nekilátott a szerkezeti reformoknak és a megszorításoknak. Spanyolország igen nehéz helyzetben van. Költségvetési hiányának javításához tovább kell folytatni a megszorító politikát, a lakosság terheinek növelését, a munkavállalói jogok csorbítását, ezek a lépések viszont a gazdaság teljesítményét tovább rontják. Többek között csökkentették az állami dolgozók bérét, adósságcsökkentésre kötelezték a regionális, illetve a helyi önkormányzatokat, leállítottak több nagyberuházást, megemelték a heti munkaidőt, növelték az szja-t, kiterjesztették az ÁFA-t az ingatlanokra is. Az államháztartás éves hiánya a GDP 8-11%-a volt az utóbbi években, idén is biztosan 5% felett lesz. A bankrendszer kimerült, fel kell tőkésíteni. A késedelmes hitelek aránya folyamatosan emelkedett, 2007-hez képest a tízszeresére, az összes hitelérték közel 9%-ra. A kormányzat már aligha tudja vállalni a bankmentést, ekképp elkerülhetetlennek tűnt a segítségkérés. Bár a spanyol államadósság a GDP-nek 72,1%-át teszi ki (ami nem kirívóan magas érték), de 11. oldal

12 folyamatosan növekszik, az év végére a kormány tervei szerint - 79,8% lesz. Az adósság 2010-ben még csak a GDP 60%-át érte el, a gazdaságélénkítő csomagok, illetve a bankmentések jelentősen megdobták a mutatót. Az EU 4. legnagyobb gazdasága egyre magasabb kamatszinten tudja értékesíteni kötvényeit, maga a gazdasági miniszter ismerte el, hogy a mostani kamatszinten hosszútávon nem tudja finanszírozni magát az állam, nincs előtte nyitott ajtó a kötvénypiacon. Az országkockázati (CDS) felár június elején lépett a kritikusnak tartott 500-as szint fölé. A nemzetközi szervezetekhez való forduláskor a Fitch leminősítése jelenthette a végső lökést, június 7-én egyszerre 3 ponttal rontotta le az ország államadósságának besorolását BBB(-) ra, negatív kilátással jelölve. A költségvetési hiány finanszírozásához a bankmentő csomag nélkül is még 40 milliárd eurót kell előteremtenie az államnak az év végéig a piacról, ám nem mindegy mekkora kamat mellett, hiszen minden 100 bázispontos CDS-felár növekmény 0,15-0,2 százalékponttal emeli meg a jelenlegi, már 7% fölé emelkedett kamatszintet. A nemzetközi szervezetekhez való fordulás formálisan június 9-én bekövetkezett, az unió pénzügyminiszterei telefonos megbeszélést tartottak a spanyol ügyben. A bankmentő-csomag elérheti a 100 milliárd eurót, a vélt kamat 3-4%-os, tehát a piacinál jóval alacsonyabb, a finanszírozása pedig a közös európai mentőalapból történne. A hírre nem estek a kamatok, mivel az ESM-nek törleszési elsőbbsége lehet a piaci szereplőkkel szemben, ami lehet probléma, ha Spanyolország a fizetésképtelenség közelébe kerül. Egy 100 milliárdos kisegítéssel a még meg sem alakult ESM elvesztené a keretének az ötödét, így egy másik nagy ország kisegítése már nem lenne lehetséges. Bár a 100 milliárdos keret körül még sok a bizonytalanság, először úgy tűnt Spanyolország nem lesz kötelezve strukturális átalakításra, vagy költségvetési vasfegyelemre, azonban Joaquín Almunia uniós versenyjogi biztos spanyoloknak szóló üzenete szerint semmi sincs ingyen. Vélhetően a spanyol feltételek igazodni fognak az eddigi mentőcsomagok keretébe. A válságkezelés módjáról még nem tudni részleteket, például azt, hogy a kapott pénzből az állam csak kölcsönt ad a bankoknak, vagy a tőkéért cserébe tulajdonrészt követel, ahogyan korábban tette az egyik kisegített pénzintézettel. Félő azonban, ez csak időleges tűzoltás, hiszen nem látni, miként növik ki a hispánok az egyre mélyülő válságot. A gazdaság idén is biztosan zsugorodik, a folyamatos megszorítások miatt középtávon sem biztos a javulás, pláne a mostani labilis külső környezetben. Amennyiben ikerválság alakul ki, tehát a bankok és az állam is a végletekig eladósodik, és a spanyolok, a 12. oldal

13 görögökhöz hasonlóan kvázi államcsődöt jelentenek, az végzetesen meg fogja rengetni az eurónak, mint tartalékvalutának a pozícióit, nem utolsó sorban az egész EU-t is. Spanyolország bedőlésének megakadályozására ugyanis nem lesz elég néhány tízmilliárd euró, a 47 milliós államnak százmilliárdokra lesz szüksége, félő, a mostani 100 milliárd euró csak a kezdet. A láthatatlan kéz és a nagy sakktábla Egyesek szerint a jelenlegi gazdasági- és euróválság nem szól másról, mint a tartalékdevizák (az amerikai dollár és az euro) háborújáról, pontosabban az ezek mögött álló üzleti körök és pénzügyi befektetők, spekulánsok közti harcáról. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudni kell, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (amely intézmény a bankjegykibocsátás jogát birtokolja) egy magánbank, melynek elsődlegesen magánérdekei vannak. Ez a pénzintézet nyitogatja a pénzcsapokat, mely elzárása esetén válság (pénzszűke), kinyitása esetén pedig konjunktúra következik be. Ezzel az eszközzel nem csak élni, de visszaélni is lehet, annak érdekében, hogy a magánérdek érvényre jusson. Legyen az egy függőségi viszony kiépítése, vagy annak fenntartása (pl. az amerikai költségvetési hiány finanszírozása). A csata másik főszereplője az Európai Unió és befolyási övezete, amely a dollár mellett a másik legnagyobb tartalékdeviza kibocsátója. És ahogy az lenni szokott, elkezdődött a konkurenciaharc a megtakarító országok kegyeiért (pl. Kína). A dollár mögött álló pénzügyi csoportok támadást indítottak az euróövezet egyik tagja, Görögország ellen. Ez a támadás, amellett, hogy kezdetben nem EU-s célokat szolgált, kapóra jött az EU-t irányító központi tagállamoknak ahhoz, hogy az összeomlás veszélyére hivatkozva, további tagállami hatásköröket tudjanak Brüsszelbe központosítani, mondván így az Európai Bizottság hatékonyabban tudja majd ellenőrizni a tagállamok költségvetési fegyelmét és menedzselni a bürokratikus Európát, így könnyebben felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal is. Így már érthető az is, hogy a görög problémát miért hagyták eszkalálódni, valamint az EU vezető hatalmasságai miért asszisztáltak ahhoz, hogy megboruljanak további tagállamok (Írország, Portugália, Olaszország és Franciaország). A tagállami hatáskörök csökkentésével az erős képviselettel rendelkező régi nagy tagállamok (Németország és Franciaország) tovább erősödnek a kisebb, kelet-európai országok kárára, és mire megoldják a görög problémát, már kész is az Európai Egyesült Államok, amelynek lesz saját kormánya, saját monetáris bankja (EFSF, ESM) és a végén talán saját hadserege is. 13. oldal

14 Újabb jövendölés Dr. Végzettől Nouriel Roubini, becenevén Dr. Végzet (Dr. Doom) legutóbbi megnyilatkozása nagy port kavart a nemzetközi sajtóban. A közgazdász szavára sokan adnak, hiszen azon kevesek egyike volt, aki jó előre megjósolta az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló jelzálogpiaci válságot. A német Bildben, múlt héten közölt interjúban az EU-ban megkövetelt megszorításokat őrültségnek nevezte, úgy gondolja, a gazdaság beindításához adócsökkentés és béremelés szükséges. Elmondta, az Európai Központi Banknak jelentős euró-kibocsátást kellene végrehajtania, egészen addig, amíg a valuta hozzágyengül a dollárhoz. Véleménye szerint ez a lépés jelentősen javíthatná a dél-európai államok versenyképességét. A Görög probléma kezelésére két lehetőséget vázolt fel, első lehetőségnek Görögország eurózónából való fokozatos kivezetését jelölte meg, de a mostani dotációk fenntartásával, a második opció egy komplex felzárkóztató program lehetne az ország számára, ezáltal beindítva a gazdasági növekedést. A legextrémebb a német polgároknak nyújtott 1000 eurós nyaralási hozzájárulás ötlete, az összeg abban az esetben járna, ha a dél-európai, válságban lévő államokban töltenék el a nyaralásukat. Roubini szerint Németországnak mindegyik variáció olcsóbb lehet, mint az eurózóna felbomlása, hiszen méretét tekintve egy törpe gazdaságról van szó, legalábbis Kínához, vagy az USA-hoz képest. Bár Roubini különc elképzeléseket vázolt fel, a nobeldíjas közgazdászok közül többen is a megszorító politika ellen, vagyis a gazdaságélénkítés mellett foglalnak állást. Ezek az alternatív ötletek jelzik a megoldási lehetőségek sokszínűségét, azonban a jelenlegi gazdasági rendszerben, a fennálló paradigmák mellett, az euró hirtelen leértékelése nem járható út. A lassú, fokozatos gyengítés (a dollárhoz hasonlóan) azonban igen. A hirtelen leértékelés esetén eurózóna országai eltérően reagálnának, hiszen mindenkinek más a kereskedelemben betöltött pozíciója, másfelől ezzel egyértelműen megszűnne (legalábbis középtávon biztosan) az euró tartalékvalutaként betöltött pozíciója. A leértékelésből következő infláció és az abból adódó egyéb lakossági és monetáris problémák már csak habot jelentenének a tortán. Egy fokozatos, éveken, évtizedeken át tartó gyengítés viszont kiküszöbölné ezen hatásokat, és komoly előnyökkel járna a válsággal küzdő országok számára. A nyaralásra vonatkozó ötlet finoman szólva is érdekes, mondhatni nem ortodox lépés, hiszen több pénzt vonna ki a német gazdaságból, mint amennyivel az állam hozzájárult a 14. oldal

15 nyaraláshoz. Több tíz milliárd euró folyna ki a fogyasztáson keresztül a német gazdaságból, és nagy kérdés, vajon hol, és hogyan hasznosulna. Azonban ez a lépés keresletet támasztana példának okáért Görögországban, és egy kulcsfontosságú iparágban csapódna le többletbevétel, a turizmusban. A németektől ugyan hiányozna az a néhány tízmilliárd euró, de elkerülhetőek lennének a további mentőcsomagok, a növekvő kereslet révén a német árukra is megnőne a kereslet, hiszen a 82 milliós Németország csaknem ugyanakkora értékben exportál, mint a 310 milliós USA. A befektetett összegnek egy része tehát visszatérhetne a megrendeléseken keresztül Németországba, az engedményért cserébe Németország további előnyöket harcolhatna ki. Amennyiben valamelyik déli állam bedőlne, az nemcsak az adott országot, hanem a banki kitettségek miatt az EU legnagyobb bankjait is veszélybe sodorná. Ebben az esetben a dominót meg kell állítani, a bankokat meg kell menteni, ehhez pedig pénz kell, a bankrendszer feltőkésítése pedig nem jár közvetlen élénkítéssel. Az államnak a lakosságtól és a vállalkozói szférától kellene óriási elvonást eszközölnie, mivel a piacról ekkorra már alig tudna forráshoz jutni. Ez az út biztos recesszióhoz vezet. A felvázolt vészforgatókönyvön keresztül szemlélve jobb és olcsóbb megoldásnak tűnik a keresletet gerjesztő intézkedések meghozatala. A kelta tigris válsága Írország gazdasága függetlenné válása óta nem talált magára, távol volt az európai fő növekedési zónától, így az ország Európai Közösséghez való 1973-as csatlakozásakor annak legszegényebb országa lett. A hátrányból való indulás ellenére Írország az 1990-es években elképesztő ütemű, átlagosan 7%-os gazdasági növekedést produkált, de a mennyiségi bővülés mellett minőségi fejlődés is bekövetkezett, hiszen minden fontos téren (oktatás, egészségügy, fenntartható demográfiai korszerkezet) komoly előrelépés történt ben az egy főre jutó GDP értéke elérte az EU15-ök átlagát, a válság előtt Írország már a második legmagasabb GDP/fő értékkel rendelkezett az Európai Unióban (Luxemburg mögött). Az ország versenyképessége a bérköltségek növekedése, illetve a jóléti intézkedések miatt jelentősen romlott, de a konjunktúra időlegesen elfedte a baljós jeleket. A gazdasági növekedést nem a belső, illetve külső tényezők kedvező összejátszása okozta, hanem a külföldi működőtőkétől való szinte teljes függés. A külföldi működőtőke aránya az ezredforduló után elérte a GDP 150%-át is. A romló versenyképesség miatt már a válság előtt gyengült az exportnövekedés, az erősödő dollár és font miatt romlottak a cserearányok. A 15. oldal

16 lakosság eladósodottsága magas szintet, a GDP 330%-át érte el. A válság első szelei már vállalati leépítéseket, csődöket hoztak. Ennek nyomán 2008-ban jelentősen nőtt a munkanélküliség, a gazdasági válság tovább mélyült. Az amerikai válság továbbgyűrűzése miatt az ír gazdaság köldökzsinórját jelentő működőtőke-beáramlás lecsökkent, pedig a beáramló tőkéhez a bankok és a gazdaság az előző két évtizedben hozzászokott. A bankok is megérezték a gazdaság gyengélkedését, a hitelek bedőlését, ezt tetézte az ország erős külső kitettsége, egyensúlytalansága. A bankok mentése érdekében az ír kormány garanciavállalást tett a teljes bankbetétállományra, majd a három legnagyobb bank közül egyet államosított, kettőt pedig feltőkésített, azonban ez több mint 14%-ra emelte az államháztartás hiányát. Az ország nemzetközi segítségre szorult, 85 milliárd eurót kapott az EU-tól és az IMF-től, amelyet a bankok mentésére használt fel. A kölcsönért cserébe szigorú megszorításokat kellett vállalni. Államadósság terén az írek igen jól álltak 2008 előtt. A költségvetésnek általában nem is volt hiánya, a teljes államadósság a GDP-nek mindössze negyedét érte el, ám a sorozatos bankmentéseknek köszönhetően 2009-ben óriási hiányt halmozott fel a költségvetés. Hiába vettek fel 48 milliárd eurónyi hitelt a piacról, 2010 novemberében 85 milliárdos EU-IMF hitelre szorultak a bankok mentéséhez. A bankok problémáit 2010-ben sem sikerült megnyugtatóan rendezni, a következő évben újabb 4 banknak kellett 24 milliárd eurót juttatni ben egyensúlyjavító, megszorító beavatkozásokat kellett eszközölni, a nemzetközi szervezetek segítségnyújtása fejében. Csökkentették a minimálbért, leépítették a közszférában dolgozók számát, emelték az SZJA-t és az ÁFA-t. Az az Írország, amely korábban alig rendelkezett államadóssággal, nagyon komoly adósságcsapdába került. Ezekben az években évi 5 milliárd eurót költ adósságszolgálatra, aminek a fele kamatteher. Az adósság gazdasági növekedés általi kinövése szinte lehetetlen, konjunktúra esetén is 4-5%-os növekedésre lenne szükség. A 85 milliárdos hitel törlesztése béklyóba köti az államot, ezért az írek újratárgyalnák az EU-IMF hitelszerződés pontjait, olyan feltételeket szeretnének, amelyek segítenek az adósságcsapdából való kikerülésben. Vélhetően a tárgyalási alapot a spanyoloknak nyújtandó hitel kritériumai jelenthetik. Összegzésképpen elmondható, hogy a következő időszakban olyan döntések születhetnek, melyek eldönthetik a monetáris unió fennmaradásának kérdését, valamint az EU működését 16. oldal

17 hosszútávon meghatározó mértékben befolyásolják. A válságkezelésre adandó eltérő válaszok széles spektruma, valamint az Európai Unió előtt álló, intézményi változásokat és minden korábbinál erősebb közösségi kontrollt előrevetítő javaslatok ambivalens fogadtatása is jelzi, hogy az integráció súlyos problémákkal küzd. A korábbi reményekkel ellentétben a Lisszaboni Szerződéssel sem sikerült olyan intézményi struktúrát, hatásköri és felelősségi viszonyokat kialakítani, melyek kellő garanciát nyújthattak volna a Közösség további stabil működéséhez. Noha a jelenlegi szisztéma kevéssé a politika, sokkal inkább a gazdaság irányából érkező kihívások hatására kezdett roskadozni, a probléma kezeléséhez elengedhetetlennek tűnnek a politikai reformok. Ennek mikéntjét azonban egyelőre homály borítja. A válság leküzdéséhez egyidejűleg két fronton kell helytállni: a pénzügyi-gazdasági krízishelyzetbe sodródott, mentőövért folyamodó tagállamok szintjén (ahol az EU csak mérsékelt kompromisszumkészséget tanúsíthat, továbbá fel kell készülnie az elvárt intézkedések társadalmi áldozataira és azok politikai-gazdasági következményére), valamint szupranacionális szinten, ahol talán sosem volt még sürgetőbb a hosszú távú kollektív stratégiaalkotás. 17. oldal

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság Puha költségvetési korlát és válság Görögországban Győrffy Dóra, PPKE-BTK Előadás A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság Dr. Dedák István 2012.06.22. 1 Nobody understands debt Amikor az emberek a Kongresszusban az adósságról beszélnek, lényegében véve fogalmuk

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

A Kormány válságkezelő programja

A Kormány válságkezelő programja WORKING DRAFT Last Modified 4/3/2009 5:35:58 PM Central Europe Standard Time Printed 2009.04.03. 14:09:40 Central Europe Standard Time A Kormány válságkezelő programja Document type Date 2009. április

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés

Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben

A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben A fiskális politika a pénzpiacokkal szemben Kopits György MTA Közgazdaság- és Jogtudományok Osztálya Budapest, 2011 május 11. Vázlat Motiváció Válság előtti trendek A pénzügyi válság következményei Jó

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

18. Hét 2010. május 04. Kedd

18. Hét 2010. május 04. Kedd ..Napii Ellemzéss 18. Hét 2010. május 04. Kedd Összegzés A pénteki esés után tegnap több pozitívan értékelt makrogazdasági adat is az amerikai piacok emelkedését támogatta. Elsősorban mindenki a görögök

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat

Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Válságkezelés építőipar, lakásépítési ágazat Társaság a Lakásépítésért Egyesület 1 2008 a változások éve volt 2004-ben kezdődött Fejlesztők finanszírozása Vevők finanszírozása Állami intézkedések KSH adatok

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben