A közömbösségi térkép

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közömbösségi térkép"

Átírás

1 A gazdálkodás és a gazdaságszervezés alapkérdései A gazdálkodás lényege: a szkös (korlátozottan rendelkezésre álló) erforrások optimális felhasználására való törekvés. Az erforrások hasznosításának alternatívái vannak, amelyek azonban kölcsönösen kizárják egymást. Az ember (társadalom) arra kényszerül, hogy az alternatívákat rangsorolja és a szkös erforrások által meghatározott keretek között a hasznosabbakat megvalósítandónak minsítse, a kevésbé hasznosakat elvesse. Az elméleti közgazdaságtan egyik alapkategóriája az alternatív költség (oppurtinity cost, haszonáldozati költség). Alternatív költség: a szkösség miatt elvetett felhasználási mód feláldozott hozama. A gazdasági hatékonyság fogalma. Hatékony egy eljárás, ha adott erforrással a lehetséges legnagyobb hozamot érjük el, illetve egy adott hozamot a lehetséges legkisebb ráfordítással érjük el. ( A legkisebb ráfordítással a legnagyobb hozamot értelmezhetetlen.) Gazdasági racionalitás: a gazdaságos eljárás preferálása. Ennek néhány alapváltozata: Fogyasztói racionalitás: a rendelkezésre álló jövedelmet úgy költi el a fogyasztó, hogy az számára a lehetséges legnagyobb szükséglet-kielégítést eredményezze Más megközelítésben: két ugyanolyan áru jószághalmaz közül azt választja, amelyik számára hasznosabb, vagy két ugyanolyan hasznosságú jószág közül azt választja, amelyik olcsóbb. Termeli racionalitás: Olyan és annyi terméket (szolgáltatást) kínál fel a piacon, amely (amennyi) a legnagyobb profitot biztosítja. Másképpen: két azonos nagyságú outputot adó eljárás közül azt választja, amelyiknek kisebb a költsége. Az elméleti közgazdaságtan és a társadalomfilozófia (továbbá szociológia, politológia stb.) egyik legvitatottabb kérdése, hogy létezik-e közösségi szint racionalitás. Ez azon múlik, hogy létezik-e egzakt módon definiálható közösségi cél, közösségi érdek. Aggregálhatóak-e az egyéni preferenciák? Ha létezik közösségi érdek, léteznek-e olyan mechanizmusok, amelyek ennek megvalósítását eredményezik? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a közösségi döntések elmélete. Koordinációs mechanizmusok: A gazdaságszervezés alapproblémái azzal kapcsolatosak, hogy a modern társadalmakban rendkívül bonyolult munkamegosztás van. Lényegében mindenki másnak tevékenykedik és saját szükségleteinek kielégítését mások által nyújtott termékekre, szolgáltatásokra alapozza. De hogyan dl el az, hogy az egyes emberek mit, hogyan és kinek a számára dolgozzanak?. A társadalmi koordináció alaptípusai: - agresszív, parancsuralmi - etikai,hagyományokon alapuló - bürokratikus központi tervgazdálkodás - piaci koordináció Agresszív koordináció esetén a gazdasági szereplk között alá-fölé rendelt viszonya mellett a gazdasági döntéseket egyoldalúan, az alárendelt helyzetben lév szerepl érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával hozzák. A döntési pozícióban lév szerepl közvetlenül, pénzügyi közvetítk nélkül érvényesíti érdekeit, a gazdaság nem monetarizált. (Pl. rabszolgatartó rendszer, kényszermunka, rablás stb) Etikai koordináció esetén a felek mellérendelt viszonyban állnak egymással, a gazdasági döntéseket és a munkamegosztást hagyományok, vallási és erkölcsi értékek motiválják.. (Pl. klasszikus faluközösség, család, karitatív szervezetek) A gazdaság általában nem monetarizált. A bürokratikus koordináció esetén a felek alá-fölé rendelt viszonyban vannak, de a döntési pozícióban lév szereplk nem közvetlen kényszerítéssel, hanem az alárendeltek érdekeit is figyelembe vev indirekt eszközökkel, tipikus esetben pénzügyi ösztönzkkel érvényesítik akaratukat. Tipikus példája a központi tervgazdálkodás, amelyben a gazdasági döntések zöme állami szinten születik és ezeket kötelez tervutasítások közvetítik, a vállalatok jövedelme a tervek teljesítésének függvénye. Piaci koordináció esetén a gazdasági szereplk mellérendeltségi viszonyban vannak. Az elkülönült szereplk döntéseiket saját érdekeik alapján hozzák, de saját érdekeik érvényesítésének feltétele, hogy más szereplk érdekeit is figyelembe vegyék. A gazdaság monetarizált, a szükségletekrl, a hatékony eljárásokról pénzügyi kategóriák (árak, költségek, profit stb.) adnak információkat. Pl. A kereslet-kínálat viszonyáról az árak alakulása ad tájékoztatást, a hatékony termelési eljárást az elérhet árbevétel és a költségek összehasonlítása mutatja meg stb. A klasszikus közgazdaságtan álláspontja szerint az erforrások leghatékonyabb felhasználását a piaci koordináció biztosítja. Adam Smith megfogalmazása szerint a piacgazdaságban egy láthatatlan kéz biztosítja a közjót, vagyis az önös érdekeik szerint de a piac által felállított korlátok között - döntést hozó gazdasági szereplk tevékenysége a szkös erforrások optimális allokációjához, ideális munkamegosztási rendszerhez, a javak elérhet legnagyobb bségéhez vezet. Már a 19. századi klasszikusok is tapasztalták, hogy léteznek ú.n. piaci elégtelenségek, vagyis olyan gazdaságszervezési kérdések, amelyeket az önérdekre alapozott piacgazdaság nem tud kezelni. A 20. században és napjainkban ezek a problémák fokozódtak. Néhány ezek közül: a közjavak elállítása és elosztása, oktatás, egészségügy, az infrastruktúra és a tudományos kutatások fejlesztése, a piacgazdasággal szükségszeren együtt járó jövedelmi, illetve vagyoni differenciálódás, a versenyt korlátozó monopóliumok szabályozása. A közgazdasági elmélet és a gazdaságpolitikai gyakorlat egyik legvitatottabb kérdése, hogy a haszonelv piac és a bürokratikus állam milyen szerepet játsszon. Tény azonban, hogy a fejlett gazdaságok alapveten piacgazdaságok, amelyekben egyrészt a piaci koordináció, másrészt a bürokratikus koordináció is lényeges szerepet tölt be a gazdasági folyamatok szabályozásában. Másképpen fogalmazva a modern gazdaság vegyes gazdaság, amelyben az állam korlátozza, korrigálja vagy helyettesíti a piaci koordinációt. 2. A háztartások gazdasági döntései. A fogyasztói kereslet motívumai és fontosabb tényezi. A klasszikus közgazdaságtan fogyasztási modellje A modell logikája: 3 Az egyének szükségletei korlátlanok, de kielégítésükre szolgáló javakhoz a rendelkezésre álló jövedelem korlátai között juthatnak csak hozzá. Mint az erforrások általában, a jövedelem egyrészt szkösen áll rendelkezésre, másrészt viszont adott jövedelem nagyon sokféle variációban elkölthet. Egyidejleg sokféle jószágkombináció, fogyasztói kosár megvásárlása szóba jöhet, de ezek alternatívák, kölcsönösen kizárják egymást. A fogyasztó rangsorolja a jövedelmével kielégíthet szükségleteket, azt a fogyasztói kosarat választja, amelyik számára a leghasznosabb. A szükséglet szubjektív hiányérzet javak iránt. A szubjektív jelleg azt jelenti, hogy minden egyénnek más és más hiányérzete jelentkezik, a differenciálódás kortól, nemtl, környezettl, egyéniségtl stb. függ. Így tehát a szükségletek egyéniek, de nem függetlenek a hagyományoktól, társadalmi környezettl. A jövedelmi korlátok miatt a szükségleteket rangsorolni kell, a rangsorolás alapja a hasznosság. A hasznosság a javak szükségletkielégít képessége. Egy adott jószág hasznossága nem az adott tárgy, vagy szolgáltatás bels tulajdonsága, hanem az egyén és a jószág közötti viszony, hiszen egy bizonyos tárgyra, szolgáltatásra való ráutaltság a különböz embereknél eltér. A közgazdaságtani modellekben a hasznosság elemzésére két f módszer alakult ki. A hasznosság kardinális megközelítése a 19. század klasszikusainak módszere volt. k az elméleti modellben egy-egy jószág hasznosságát mennyiségileg is mérték, tszámokkal jellemezték. Egy adott jószág elfogyasztásával elérhet hasznosságot az ú. n. hasznossági függvénnyel írták le. A hasznossági függvény TU = f ( x) alakú, amelyben a TU az adott jószág fogyasztásával elérhet összhaszon (total utility), x a jószág elfogyasztott mennyiségét jelöli. Bevezették a határhaszon fogalmát. A határhaszon ( marginal utility) azt mutatja meg, hogy egy adott jószág pótlólagos példányának elfogyasztása hogy változtatja meg az összhasznot. Illusztráció: 4 ponton túl pedig kifejezetten csökken a jószággal elérhet hasznosság. (Lásd illusztráció) Az összhaszon ott maximális (a telítettségi pont ott van), ahol MU = 0. A hasznosság ordinális megközelítése a 20. század els éveiben vált általánossá. A modellben itt már nem feltételezzük, hogy a hasznosság mennyiségileg is mérhet, csak azt feltételezzük a fogyasztóról, hogy különböz jószágokat, illetve inkább jószágkombinációkat a hasznosság szempontjából össze tudja hasonlítani. Az illusztrálást, illetve az elemzést megkönnyíti, ha csak kétféle jószágot tartalmazó jószágkosarakat elemzünk. Pl. Jószágkosár jele X jószág mennyisége Y jószág mennyisége A 8 3 B 6 3 C 4 5 D 3 5 E 3 8 Ha X és Y jószágok pozitív hasznosságúak, akkor egyértelm, hogy fogyasztónk A jószágkosarat preferálja B-vel szemben, C-t illetve E-t preferálja D-vel szemben. A,C és E, valamint B és D között a mennyiségek alapján nem lehet eldönteni a preferencia-sorrendet. Tegyük fel, hogy a fogyasztó ezeket azonos hasznosságúnak tartja, a közgazdaságtan kifejezésével élve ezek közömbösségi viszonyban vannak. A szokásos jelöléssel: (A = C =F) > (B = D) Ha feltételezzük a javak végtelen oszthatóságát, akkor egy olyan koordináta-rendszerben, amelynek vízszintes tengelyén X, függleges tengelyén Y jószág mennyiségét jelöljük, egy olyan jószágteret kapunk, amelynek minden egyes pontja egy-egy lehetséges jószágkombinációt képvisel. Ha ebben a térben összekötjük az azonos hasznosságot képvisel jószágkombinációkat, akkor az ú. n. közömbösségi görbéhez jutunk. Y A közömbösségi térkép x (db) TU MU Gossen I. törvénye szerint egy adott jószág egymás utáni példányainak elfogyasztása során a határhaszon csökken, vagyis elbb egyre kisebb haszonnövekménnyel jár, egy telítettségi U 0 U 1 U 2 X

2 5 A javak végtelen oszthatóságának feltételezése miatt a közömbösségi térképen végtelen sok közömbösségi görbe helyezkedik el, ezek közül az ábrán hármat emeltünk ki. A magasabban (origótól távolabban ) elhelyezked közömbösségi görbén fekv jószágkosarak nagyobb hasznosságot képviselnek. Ugyanebben a jószágtérben jelölhetjük azokat a jószágkombinációkat is, amelyeket a fogyasztó a rendelkezésére álló jövedelem teljes elköltésével megvásárolhat. Az ezeket összeköt egyenest költségvetési egyenesnek nevezzük. A költségvetési egyenes Y I 6 A fogyasztói optimum Optimális jószágkosár Y U 2 I P Y I U 0 U 1 X I P X X Az ismertetett elméleti modell, illetve eszközrendszer a fogyasztói kereslet behatóbb vizsgálatára nyújt lehetséget, de ezek tárgyalása meghaladja e kurzus kereteit. A fentiekben bemutattuk, hogy adott szükségleti szerkezet (preferenciarendszer), adott jövedelem és adott árak mellett hogyan keletkezik a vizsgált jószágok iránti egyéni kereslet. Egy adott jószág piacán persze nagyon sok fogyasztó van jelen, az egyéni keresletek összegzdésébl adódik a piaci kereslet. A piaci kereslet alakulását befolyásoló tényezk Ha pl. a két jószág vásárlására fogyasztónknak 240 Ft jövedelem (I) áll rendelkezésére és X jószág ára (P X), 20 Ft, Y jószág ára (P Y) 30 Ft, akkor a két szélsséges elköltési lehetség, hogy csak 12 db X-et, vagy 8 db Y-t vásárol, ez adja a költségvetési egyenes két tengelymetszetét, de végtelen sok egyéb jószágkombináció elérhet 240 Ft-ból (6 X-4Y; 9 X- 2 Y; 3 X 6 Y stb.), ezek a kombinációk mind rajta vannak a költségvetési egyenesen. A két geometriai eszközzel modellezhetjük a racionálisan viselked fogyasztó optimális választását. Az optimális jószágkosarat az a pont képviseli, ahol a költségvetési egyenes a legmagasabban fekv közömbösségi görbét érinti. Hangsúlyozottan érinti, nem pedig metszi. Metszéspontban is megvásárolható fogyasztói kosár van, de az alacsonyabban fekv közömbösségi görbén helyezkedik el, tehát kisebb hasznosságú A piaci keresletet befolyásoló tényezk egy lehetséges csoportosítása: - a jószágok árainak alakulása - a jövedelmek alakulása - a szükségletek szerkezetének alakulása A továbbiakban ezeket a tényezket külön-külön vizsgáljuk, st az egyes tényezcsoportokat tovább bontjuk. Elöljáróban egy nagyon fontos módszertani elvet rögzítünk, ez a ceteris paribus (egyebek változatlansága mellett) elv. Vagyis, amikor egy-egy tényez változásának a keresletre gyakorolt hatását vizsgáljuk, a többi tényezt változatlannak tekintjük, így az adott tényez változása és a kereslet változása között ok-okozati összefüggést feltételezünk. (Ha pl. azt tapasztaljuk, hogy decemberben a karácsonyfának való feny kereslete magas ár mellett nagy volt, januárban pedig minimális ár mellett is szinte nullára csökkent, akkor nem fogjuk azt a következtetést levonni, hogy a fenyfa kereslete annál nagyobb, minél drágább.) 7 Egy adott jószág keresletét adott szükségleti szerkezet és a jövedelmek adott színvonalán befolyásolja: - az adott jószág ára - egyéb jószágok ára. Evidenciának tnik, hogy a javak zöménél a kereslet alakulásának iránya ellentétes a saját ár alakulásával; emelked árak esetén ceteris paribus csökken a kereslet, csökken árak esetén n. A közgazdaságtan ezt a nap mint nap tapasztalt összefüggést két okra vezeti vissza, ezek szerint az árváltozásnak van helyettesítési és jövedelmi hatása. A helyettesítési hatás abban áll, hogy ha egy jószág ára változik, miközben egyéb árak nem változnak, akkor megváltoznak az árarányok. Ha pl. kiinduló helyzetben a sertéshús kilója 800 Ft, a csirkehúsé 400, és a sertéshús ára 1200 Ft-ra emelkedik, akkor a csirke eddig feleannyiba került, az árváltozás után már harmadannyiba, tehát relatíve olcsóbb lett. Ez egy magyarázat lehet arra, hogy csökken a sertéshús iránti kereslet (miközben a csirke kereslete a változatlan ár ellenére n.) A jövedelmi hatás elemzésénél ügyeljünk arra, hogy feltételeztük a nominális jövedelem változatlanságát! Emelked ár mellett viszont csökken a reáljövedelem, a változatlan nagyságú nominális jövedelem vásárlóértéke. Az elbbi példát folytatva: ha egy háztartás havi Ft-ot szán húsvásárlásra, akkor ebbl a pénzbl eredetileg 15 kiló sertéshúst tudott megvenni, az áremelkedés után már csak 10 kilót. Ez is magyarázat lehet a kereslet csökkenésére. Azokat a javakat, amelyeknek kereslete az árváltozással ellentétes irányban változik, normál javaknak nevezi a közgazdaságtan. Léteznek azonban paradox árhatások is, amikor a kereslet az áralakulással egyirányba változik, mégpedig nem valamilyen extern tényez miatt, hanem ok-okozati összefüggésben, tehát a kereslet azért n, mert emelkedett a jószág ára, vagy azért csökken, mert csökkent az ára. Paradox árhatás jelentkezhet akkor, amikor az árnak ú.n. minségi hatása van. A piackutatók által leírt Veblen-effektus pl. azzal függ össze, hogy bizonyos javaknál egyéb információk hiányában a fogyasztó az ár alapján alkot véleményt az áru minségérl. Ha a hozzá nem ért borvásárló jó bort akar venni, akkor drága bort vesz. Ha ugyanennek a bornak csökkentik az árát, lehet, hogy csökken iránta a kereslet. Ehhez hasonló a sznob-hatás. Egyes fogyasztók hajlandóak drága dolgokat venni csak azért, hogy meg tudják mutatni környezetüknek, hogy arra is futja. Állítólag az 1970-es években, amikor ugrásszeren megntt a borostyán ékszerek importja és jelentsen csökkent az áruk, lecsökkent a keresletük. Paradox keresletváltozást okozhat a spekulációs hatás is. Ilyenkor a mai árváltozásból a jövbeni árváltozásra következtetnek a vevk és ennek megfelelen döntenek. Ha pl. a tzsdén emelkedik a nyersolaj ára, akkor egy darabig fokozódik iránta a kereslet, mert arra számítanak, hogy késbb még drágább lesz. Egy érdekes paradox árhatás az ú.n. Giffen-hatás. Ennek érdemi tárgyalására a kereslet és a jövedelem közötti összefüggések kapcsán térünk vissza. Az, hogy egy adott jószág keresletét hogyan befolyásolja egy másik jószág árának alakulása, attól függ, hogy a két jószág kereslete milyen viszonyban van. Ebbl a szempontból megkülönböztetjük a helyettesít és a kiegészít (komplementer) javakat. Ha X és Y jószágok egymás helyettesíti és Y jószág ára n, akkor X jószág iránti kereslet várhatóan emelkedik. (Pl. ha n a sertéshús ára, akkor n a csirkehús iránti kereslet.) Ha X és Z jószágok egymás 8 kiegészíti és Z ára n, akkor X jószág kereslete csökken. (Pl. ha egy büfében jelentsen n a hamburger ára, akkor várhatóan a kóla iránti kereslet is csökken). A jövedelemváltozás keresletre gyakorolt hatása els megközelítésre egyszernek tnik, arra gondolhatunk, hogy ha változatlan árak és szükségleti preferenciák mellett n a jövedelem, akkor n az áruk iránti kereslet is. Könny belátni, hogy ez az összefüggés legfeljebb az összkeresletre igaz, de közben változhat a kereslet szerkezete, így egyes jószágok iránti kereslet n (ezeket normál javaknak nevezzük), másoké viszont csökken. Ez utóbbiakat inferior javaknak nevezzük. Az inferior (alárendelt) javak általában alacsonyabb minség termékek, amelyeket inkább csak az alacsonyabb jövedelmi színvonal miatti kényszerhelyzetben vásárolnak a fogyasztók, de a jövedelem emelkedése nyomán áttérnek igényesebb helyettesít termékekre, vagyis az inferior jószág kereslete a jövedelem emelkedésével csökken, a jövedelem csökkenésével emelkedik. Pl. a parízer kereslete egy bizonyos jövedelemszint felett csökken tendenciát mutat. Az inferior jószágok fogalmának megismerése után visszatérhetünk a Giffen effektus tárgyalására. Giffen, angol kutató a 19.század második felében Írországban figyelte meg azt a paradoxnak tn jelenséget, hogy a szegényebb népesség körében azokban az években, amikor a burgonya drágább volt, akkor növekedett iránta a kereslet. Ennek az volt a magyarázata, hogy ebben a körben a burgonya a legnagyobb súlyú táplálék volt. Azokban az években, amikor a burgonya olcsóbb volt, több pénz maradt egyéb élelmiszerekre (pl. húsra); amikor viszont drágább volt, akkor a nélkülözhetetlen burgonyára többet kellett költeni, így kevesebb maradt egyebekre, ezek fogyasztását csökkentették és ezt is burgonyával pótolták. Elméletileg általánosítva: Mint fentebb tárgyaltuk, az árváltozásnak van helyettesítési és jövedelmi hatása. Vegyük az áremelkedés esetét. A helyettesítési hatást minden jószágnál tekinthetjük negatívnak, vagyis ha n a jószág ára, akkor a relatíve olcsóbb termék felé tolódik el a kereslet, a vizsgált jószág kereslete csökken. A jövedelmi hatás viszont attól függ, hogy normál vagy inferior jószágról van-e szó. Áremelkedés esetén a reáljövedelem csökken, ennek hatására a normál jószágok kereslete csökken, az inferior jószágoké n. A két hatás együtt: A kereslet változása áremelkedés esetén Helyettesítési hatás Jövedelmi hatás Összhatás Normál jószág csökken csökken csökken Inferior jószág csökken* n csökken Inferior jószág csökken n* n GIFFEN * = ersebb hatás A Giffen-jószágok tehát inferior javak, amelyeknél a jövedelmi hatás túlkompenzálja a helyettesítési hatást. Minden Giffen jószág inferior, de nem minden inferior jószág Giffen. (lásd 2. sor) Egy-egy jószág iránti egyéni és piaci kereslet változatlan árak és változatlan jövedelem esetén is változhat, ha változik a szükségletek szerkezete, a fogyasztók preferencia-rendszere. A szükségletek (a szubjektív hiányérzetek) szerkezete változhat például demográfiai változások, a globalizáció,, a reklám, egy éven belül a szezonalitás változása stb hatására. A marketing szakirodalom nem túl hízelgen nyájhatásnak (band wagon effect) nevezi azt a közismert jelenséget, hogy az egyéni ízléseket befolyásolja a tömegek ízlése, ha egy termék divatossá válik, akár emelked árak mellett is nhet a kereslete.

3 9 10 A kereslet rugalmassága A gazdasági döntések eltti mérlegelésnél nem csak az a kérdés, hogy milyen irányban változik a kereslet, hanem a változás intenzitása is. Ennek elemzésére szolgálnak a rugalmassági vizsgálatok, illetve mutatók. A keresletrugalmassági együttható megmutatja, hogy egy adott keresletet befolyásoló tényez 1 százalékos változásának hatására ceteris paribus hány százalékkal változik a kereslet. Rugalmassági együtthatót elvileg bármely keresletet befolyásoló tényezre lehet számolni, de a leggyakrabban vizsgált esetek: - a kereslet árrugalmassága - a kereslet keresztár-rugalmasága - a kereslet jövedelem-rugalmassága Az árrugalmassági együttható megmutatja, hogy egy adott termék saját árának 1 százalékos változása hány százalékos változást okoz a keresletben. Kiszámítása: = (kereslet változása %-ban) : (árváltozás %-ban) Miután normál javaknál a kereslet és az ár változása ellenkez irányú, az együttható negatív értéket vesz fel. Az elemzésnél a mutató abszolút értékét szoktuk használni. ha ha ha ε 1 ε = 1 ε 1 a kereslet rugalmas a kereslet egységnyi rugalmasságú a kereslet merev (rugalmatlan) Pl. Ha egy adott gyógyszer térítési díja 400 Ft, akkor a napi kereslet 200 doboz; amikor a térítési díj 500 Ft-ra emelkedett, a kereslet 180 db-ra csökkent. Tehát a kereslet 10 százalékkal csökkent 25 százalékos árváltozás hatására. Az adott gyógyszer kereslete árrugalmatlan. 10 ε = = 0,4 25 Egy másik gyógyszer kezdeti térítési díja 2000 Ft, s ez 2500 Ft-ra emelkedett. Ennek hatására a kereslet napi 100 dobozról 60-ra csökkent. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezk. - A termék helyettesíthetsége. Minél nagyobb a helyettesíthetség, annál rugalmasabb a termék - A helyettesít termék árának közelsége. Minél közelebb van ez az ár, annál rugalmasabb a kereslet. - A rendelkezésre álló reakció id. Hosszabb távon általában nagyobb a rugalmasság - A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest. Minél kisebb ez az ár, annál nagyobb a rugalmasság. Az eladó szempontjából azért különösen fontos a kereslet árrugalmassága, mert ez alapján tudja megítélni egy tervezett árváltoztatás bevételre gyakorolt hatását. Az árbevétel az eladott mennyiség és az egységár szorzata, s ezek ellenkez irányban változnak. Ha például az ár n, akkor az árváltozás önmagában véve növeli az árbevételt, viszont a mennyiség csökkenése csökkenti az árbevételt. A kérdés most már az, hogy melyik hatás az ersebb. Ha kereslet rugalmas, akkor a mennyiségi hatás az ersebb és az árbevétel csökkeni fog. Fenti második numerikus példánkban eredetileg 100x2000= Ft volt az árbevétel, s ez lecsökkent 60x2500= Ft-ra. Merev rugalmasság esetén viszont az emelked ár árbevételt növel hatásánál gyengébb a mennyiségi csökkenés árbevételt csökkent hatása. Els numerikus példánkban 200x400= < 180x500= A keresztár-rugalmassági együttható azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy adott áru kereslete egy másik áru árának 1 százalékos változásának hatására. Kiszámítása: = (X termék keresletének változása %-ban) : (Y termék árának változása %-ban) A keresztár-rugalmassági együttható eljele attól függ, hogy a vizsgált jószágok milyen viszonyban vannak egymással a keresletben. Helyettesít termékek esetén a várható eljel pozitív, hiszen ha n a egy termék ára, akkor n az azt helyettesít termék ára. Kiegészít javak esetén a keresztár-rugalmassági együttható várható eljele negatív. A jövedelem-rugalmassági együttható azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete, ha a fogyasztók jövedelme emelkedik.. Kiszámítása: = (kereslet változása %-ban) : (jövedelem változása %-ban) A jövedelem-rugalmassági együttható várható eljele normál javaknál pozitív, inferior javaknál negatív. 40 ε = = 1,6 25 E gyógyszer kereslete árrugalmas A vállalati gazdálkodás f vonásai A termelés elvont sémája: input TERMELÉS output Naturális Termelési tényezk Termék, folyamat: (munka, nyersanyag, TERMELÉS szolgáltatás ingatlan, gép stb.) Pénzfolyamat: Költségek TERMELÉS Árbevétel Naturális termel folyamatként a háztartási és hobby tevékenységet is lehet értelmezni, a piacgazdaság releváns termel folyamatai azonban a vállalatoknál mennek végbe. A vállalatoknál a termelés célja a pénzjövedelem, a profit szerzése, a hasznos naturális tevékenység ennek van alárendelve, ennek feltétele. A vállalat a fejlett árugazdaság szervezeti alapegysége, amely elkülönül a gazdaság többi szerepljétl, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódik és pénzjövedelem szerzésére törekszik. A vállalat alapvet célja a profit maximalizálása. Rövid távon, ideiglenesen gyakran elfordul, hogy a vállalatok valamilyen okból nem törekszenek az éppen elérhet legnagyobb profitra. A profitcél dominanciájának elismerése mellett is fontos szerepet kaphatnak bizonyos részcélok. Ilyenek például: - tartós fennmaradás - növekedés, fejldés - piaci pozíciók megtartása, javítása - fizetképesség (likviditás) megrzése - a környezet elismerése (image) - vezeti, menedzseri célok, attitdök Ezek a részcélok azonban a profit hosszú távon való maximalizálását szolgálják. A mikroökonómia elvont vállalati modelljével a legáltalánosabb, leglényegesebb kérdéseit vizsgáljuk. A gyakorlatban a vállalatok rendkívül sok formát öltenek. Néhány fontos gyakorlati szempont: A gazdálkodó szervezetek között vannak ú. n. non-profit szervezetek, amelyek közvetlen célja még hosszú távon sem a pénzjövedelem szerzése. Ezek bevételei nem vagy csak részben árbevételek, tipikus esetben a bevételek költségvetési juttatások, vagy alapítványi és egyéb adományok. S bár nem nyereségérdekeltek, de a költségeket számon tartják és a kiadások csökkentésében érdekeltek. A non-profit szervezetek hatékonyságát nem pénzügyi mutatók alapján, hanem a vállalat szolgáltatás színvonala alapján lehet értékelni. Az üzleti vállalkozások között vannak egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok. Közöttük a legfontosabb különbség az anyagi felelsség terhe. Az egyéni vállalkozók korlátlan felelsségek, ami azt jelenti, hogy teljes vagyonukkal (beleértve a magánvagyon olyan részeit is, mint pl. a tulajdonukban lév ház, gépkocsi stb.) felelnek a vállalat kötelezettségeikért. A gazdasági társaságok zöme korlátolt felelsség, vagyis tagjaik csak a társaságban vitt vagyonuk erejéig felelnek a vállalat kötelezettségeiért. Például egy magánszemély 1 millió forintos tkével lép be egy kft.-be, akkor maximum ennyit veszíthet, ha a vállalkozás csdbe kerül, de mondjuk a lakását nem kockáztatja. Létezik egyszemélyes társaságok is, amelynek egyetlen tulajdonosa csak a vállalkozásnál bejegyzett tke erejéig felels. A gazdasági társaságok nagy részénél elkülönülnek a tulajdonosok és az alkalmazottak. A tulajdonosok érdekei alapveten a profithoz, az alkalmazottaké a munkabér jelleg jövedelemhez fzdnek. Az alkalmazottak között kiemelked szerepe van a menedzsereknek, akik irányítják a vállalat mködését, de ebben a minségben nem tulajdonosok, érdekeik gyakran ütköznek a tulajdonosokéval. Például egy RT-ben a tárgyévi profit felhasználásáról hozott döntéseknél a részvényesek abban érdekeltek, hogy minél nagyobb legyen az osztalék, a menedzserek abban, hogy a profit minél nagyobb hányadát fordítsák fejlesztésre. A vállalatok gazdasági döntései nagymértékben differenciálódnak aszerint, hogy milyen piaci pozícióban vannak. A mikroökonómia ebbl a szempontból többféle alapformát modellez Az egyik szélsséges piaci forma a tökéletes versenypiac, más néven kompetitív piac. A kompetitív piac elméleti modelljében egy adott termék piacán: - Nagyon sok szerepl van és ezek mindegyike kicsi, olyan kis súlyt képvisel, hogy egyéni döntései nem befolyásolják a piaci keresletet vagy kínálatot, ezeken keresztül az árakat. - A piacra lépésnek nincsenek sem gazdasági, sem jogi korlátai - A termékek homogének, vagyis a vevk nem különböztetik meg egymástól a különböz eladók termékeit. A másik szélsséges elméleti modell a tiszta monopólium. A monopolista piac jellemzi: - Az adott termék piacán egyetlen szerepl van, aki profitérdekének alárendelve saját maga állapítja meg a piaci árat. - A piacra lépésnek gazdasági vagy gazdaságon kívüli (pl. jogi) korlátai vannak. A valóságos piacok e két modell szélsséges feltételei között mködnek. A friss zöldségek piacán például nagyon sok eladó van, de egy-egy zöldségfélébl egymással versenyz különböz minség fajták vannak. A gépkocsik piacán túl azon, hogy a különböz márkák versenyeznek nem egyetlen gyártó van, de kevés számú, egyenként elég nagy súlyú, így egy-egy gépkocsi gyártó cég jelents döntése hatással van az egész ágazatra. Számviteli profit gazdasági profit A profit az árbevétel és a költségek különbsége. Rendkívül fontos azonban a költségek, illetve a profit differenciált szemlélete. A vállalat köteles a számviteli elírásoknak megfelelen

4 13 bevételeit, költségeit és profitját elszámolni, ezt az illetékes hatóságoknak (pl. APEH) jelenteni, a profit után társasági adót fizetni. A számviteli elírások szerint azonban a költségeknek csak egy részét lehet az árbevételbl levonni, ezeken felül is vannak olyan költségek, haszonáldozatok, amelyekkel egy racionálisan gondolkodó vállalkozónak kalkulálni kell. Nézzük meg ezt a problémát egy fiktív számpélda segítségével! Egy gyógyszerész alkalmazottként dolgozik, éves munkabére 3 millió Ft. Úgy látja, hogy abban a községben, ahol lakóháza van, érdemes önálló patikát nyitni. Ehhez jó feltételeket biztosít az, hogy kötvényekben van 10 millió Ft megtakarítása és lakóházában van egy üzlethelyiség, amit eddig egy keresked bérelt. Belevág a vállalkozásba. A vállalkozás érdekében feláldozott jövedelmek éves szinten: Feláldozott munkabér Az eladott kötvények 10 %-os kamata A felszámolt kereskedés bérleti díja Az els évben a könyvelés az alábbiakat mutatta ki: Árbevétel Számvitelben elszámolható költségek Számviteli profit 3 millió Ft 1 millió Ft 2 millió Ft 15 millió Ft 8 millió Ft 7 millió Ft A számviteli elírások viszont nem teszik lehetvé a felsorolt feláldozott jövedelmek költségként való elszámolását, pedig azok nyilvánvalóan a vállalkozás alternatív költségei.(ha nem kezdte volna el az önálló gyógyszertár mködtetését, ezeket a jövedelmeket élvezhette volna) A racionálisan gondolkodó vállalkozó kalkulációja a következ: Árbevétel Számviteli költségek Egyéb alternatív költs. Gazdasági költségek Gazdasági profit 8 millió Ft 6 millió Ft 15 millió Ft 14 millió Ft 1 millió Ft Bár a számvitel 7 millió Ft jövedelmet tulajdonít a patikának, de ebbl 6 millió az önálló vállalkozás nélkül is megvolt. A maximális profittömeget biztosító kibocsátás modellezése a határelemzés módszerével A mikroökonómiai modellek feltételezik, hogy a vállalat maximalizálja a profitját, vagyis termékébl annyit termel és annyit kíván eladni, amennyi a legnagyobb profitot biztosítja számára. Vegyünk egy vállalatot, amely tetszleges terméket termel! Feltételezzük, hogy termelési szintje (kibocsátása) adott és arról hoz döntést, hogy érdemes-e eggyel többet termelni. Össze kell hasonlítania a pótlólagos kibocsátásnak tulajdonítható bevétel-többletet a pótlólagos kibocsátásnak tulajdonítható költségtöbblettel. Ha a többletbevétel a nagyobb, akkor n a profit és érdemes a pótlólagos kibocsátást megvalósítani, ellenkez esetben nem. A mikroökonómia nyelvén ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy ha a határbevétel nagyobb mint a 14 határköltség, akkor a határprofit pozitív és a profitmaximalizáló vállalatnak érdemes a kibocsátást növelni. Határbevétel: (MR) a teljes bevétel (TR) változása a pótlólagos kibocsátás hatására. Számítása: TR MR = Q Határköltség: (MC) a teljes költség (TC) változása a pótlólagos kibocsátás hatására. Számítása: TC MC = Q Határprofit: (M) a teljes profit (T) változása a pótlólagos kibocsátás hatására. Számítása: Tπ Mπ = Q vagy Mπ = MR MC Vegyünk egy kompetitív vállaltot, amely olyan kis részesedést képvisel termékének piaci kínálatából, hogy kibocsátása nem befolyásolja az árakat, bármely kibocsátási szinten 60 egységáron tudja eladni termékét. (Ha az ár állandó, akkor a határbevétel is állandó és egyenl az árral.) Bevételei, költségei, profitja különböz kibocsátási szinten: Q TR (QX60) TC T MR MC M 1 termékre jutó profit , , ,2 A számpélda tanulságai: A profitmaximalizáló vállalatnak érdemes növelni a kibocsátását, ameddig MR > MC, vagyis ameddig M > 0. A profitmaximum helyén MR = MC, vagyis M =0. (Példánkban a maximális profitot biztosító kibocsátási szint valahol Q=12 és Q=13 között van. Az utolsó oszlop adatainak tanulmányozása azt a fontos következtetést támasztja alá, hogy a maximális profittömeg elérésének nem feltétele az, hogy az 1 termékre jutó profit maximális legyen. (Pl. Q = 10-nél 1-1 termék profittartalma 20, de 10 X 20 = 200; Q =12-nél 1-1 terméken csak 17,9 profit van, de12 X 17,9 = 215.) Veszteségminimalizálás rövid távon A mikroökonómiai modellekben az idtávok nem naptári kategóriák, hanem a termel döntésinek feltételeit differenciáló elhatárolások Rövid táv az az idintervallum, amelyen belül az inputok között van legalább egy olyan, amelyik nem módosítható, de van legalább egy olyan input is, amelynek felhasznált mennyisége megváltoztatható. Hosszú távon valamennyi input felhasznált mennyisége megváltoztatható. Ennek megfelelen rövid távon értelmezni tudjuk a teljes költségen (TC) belül a fix költséget (FC) és a változó költséget.(vc) A fix költség nagysága független a kibocsátás nagyságától. Ez persze azt is jelenti, hogy a fix költség akkor is jelentkezik, ha egyáltalán nincs termelés. Rövid távon kialakulhat olyan szituáció, amelyben annak ellenére, hogy a tevékenység az optimális kibocsátási szinten is veszteséges, vagyis nincs olyan termelési szint, ahol a teljes bevétel meghaladja a teljes költséget, a termelést mégis célszer folytatni. Nézzük az alábbi numerikus példát! (A termék egységára 40) Q FC VC TC TR T Q = 0 kibocsátási szinten az összköltség egyenl a fix költséggel, s miután 0 termelés esetén az árbevétel 0, a veszteség abszolút értéke egyenl a fix költségek abszolút értékével. A példában a racionálisan viselked vállalat Q = 12 szinten alakítja ki kibocsátását, mert ekkor lesz legkisebb a vesztessége. Természetesen hosszú távon nem szabad veszteséges termelést folytatni, hiszen ekkor már minden input módosítható, Q =0 termelés esetén TR = 0, TC = 0, T = 0.

5 17 4. Befektetési döntések. Értékpapírpiac, beruházási piac. Egy adott idszakon belül a gazdasági alanyok (vállalatok, háztartások, szervezetek ) rendelkezésre álló jövedelme és kiadásaik között különbség lehet, tipikus esetben különbség van. A gazdasági alanyok egy része nem költi el teljes egészében jövedelmét, hanem annak egy részét megtakarítja. Mások kiadásai az adott idszakban meghaladják bevételeiket, a többletkiadást vagy korábbi megtakarításaiból, vagy hitelbl finanszírozzák. A megtakarítások a modern áruviszonyok közepette pénzben történnek. Ennek két f formája: - likvid pénz tartása - pénzügyi befektetés A likvid pénz elköthet formában áll rendelkezésre, tranzakciókra (áruvásárlásra, számlák kiegyenlítésére, adófizetésre stb.) adott formájában felhasználható. A likvid pénz f formái: a készpénz és a látra szóló betét. A likvid pénzt általában nem megtakarítási céllal tartanak a vállalatok és a háztartások, hanem a folyó kiadások fedezeteként, de elvileg nem kizárt a készpénz, vagy a látra szóló betét egyenlegének felhalmozása. Az ilyen felhalmozás ellen szól egyrészt a kamat vesztesség, másrészt az infláció. Sokkal tipikusabb, hogy a gazdasági alanyok megtakarításaikat kamat vagy más hozadék (pl. osztalék, árfolyam-nyereség) reményében befektetik. A pénzügyi befektetések fbb válfajai: - határids bankbetétek - értékpapírok - biztosítás, nyugdíjpénztár stb. A pénzügyi befektetések mellett a befektetések másik f formája a beruházás, ami tárgyi eszközök (termel berendezések, gépek, telkek stb.) állományának növelése szintén a jövbeni hozam reményében. A modern árugazdaságban a beruházások jelents hányadát hitelbl finanszírozzák. E hitelek forrását mások megtakarításai képezik. A pénzügyi rendszer (bankok, befektetési társaságok, biztosító társaságok, nyugdíjpénztárak stb.) összegyjtik a megtakarításokat és azokat kihitelezik a beruházóknak. Az értékpapírok fogalma, leggyakoribb fajtái. Az értékpapír olyan okirat, amely valamilyen vagyoni jogot testesít meg. Az értékpapírban foglalt jogot csak az okmány birtokosa gyakorolhatja. A kötvény hitelügyletet testesít meg. A kötvény megvásárlásával a befektet hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának. A kötvény határids, elre rögzítik a kölcsön visszafizetésének idpontját. A kötvény lejáratáig a rányomtatott névérték arányában kamatokat fizet a kibocsátó, majd a lejáratkor visszafizeti a befektetett összeget. A kötvény a futamid alatt akár többször is gazdát cserélhet, ennek során a kamatokhoz és a tkéhez való jog az eredeti feltételek szerint az új tulajdonoshoz kerül. A futamid alatti adás-vételeknél az aktuális árfolyam eltérhet (s többnyire el is tér) a névértéktl. Kötvény kibocsátója lehet vállalat, az állam (pl. kincstárjegy), bank. 18 A részvény vagyoni jogot testesít meg. A részvény vásárlója egy vállalat tulajdonának bizonyos kis hányadát szerzi meg. A részvénytársaság stratégiai döntéseit a közgylés hozza, s itt a résztulajdonosok szavazatainak súlya részvényeik arányától függ. A kis részvényesek általában nem tudnak s többnyire nem is akarnak a döntésekbe beleszólni. A részvény hozama az osztalék, amely a vállalat profitjából való részesedés. A részvény lejárat nélküli, nem határids értékpapír. A részvényeket a tzsdén és tzsdén kívül is adják-veszik, s ennek során az árfolyam általában eltér a névértéktl. A befektetk nagy része nem elssorban az osztalék miatt vásárolja a részvényt, hanem az árfolyamnyereség reményében. Persze az árfolyam csökkenhet is, ilyenkor csak vesztességgel lehet eladni a részvényt. A befektetési jegyet a befektet társaságok bocsátják ki, így gyjtik be a kis befektetk megtakarításait, amit utána értékpapírokba, vagy ingatlanokba fektetve igyekeznek hasznosítani. A társaság által elért hozamokból részesednek a kis befektetk. Sikeres társaság esetén extrahozamot is biztosíthat a befektetési jegy, de a kockázat nagy. A közraktárjegy birtokosa jogosult az értékpapíron megnevezett áru (pl. meghatározott mennyiség gabona) felhasználására. Az áru adás-vétele (Pl. az árutzsdén) annak fizikai mozgatása nélkül valósulhat meg. A váltó hitelben történ vásárláskor keletkezik. A vev az áru átvételekor nem fizeti meg a vételárat, hanem kiállít egy kötelezvényt, amelyben vállalja az ott feltüntetett összeg megadott határidre való kifizetését. Az eladó a váltót el is adhatja (forgathatja), ekkor az új tulajdonos lesz a hitelez. A váltót egy banknak is el lehet adni, ezt nevezzük leszámítolásnak. A váltó lejáratakor az kapja meg a névértéknek megfelel összeget, akinek az értékpapír a tulajdonában van. A pénz idértéke. A pénzhozamok jövértéke és jelenértéke. A befektetett pénz kamatozik, a kamatot a pénz természetes hozadékának tekinthetjük. Éppen ezért a különböz idpontokban esedékes pénzösszegeket nem szabad mechanikusan összehasonlítani. Ugyanolyan nagyságú pénzösszeg ma többet ér, mint a jövben. A befektetési döntések értékeléséhez a különböz idpontokban jelentkez pénzáramokat azonos idpontra kell átszámítani. Az átszámításhoz az ú. n. reálkamatlábat használjuk, s így kiküszöböljük az inflációs hatás torzításait. A reálkamatláb az inflációs rátával korrigált nominális kamatláb. Egyszer de nagy és egymástól távol es alapadatoknál nagyon pontatlan eljárás szerint a reálkamatláb a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége. Legyen i a reálkamatláb, n a nominális kamatláb, p az inflációs ráta tizedes tört formában. (Pl. 20 %-os nominális kamatláb esetén n=0,2.) Az egyszer eljárás szerint: i = n p Precízebb a reálkamatláb számítása osztással a következk szerint: 1+ n 1+ i = 1+ p 19 Ha pl. egy adott évben a nominális kamatláb 5%, az inflációs ráta 2%, akkor az egyszer módszer szerint a reálkamatláb 3%. A precízebb számítás: A reálkamatláb 2,9 %. 1,05 = 1,029 1,02 A pénz jövértéke azt mutatja meg, hogy mennyit ér a mai pénz a jövben a kamatokkal megnövekedve. Számítása: ( i) t FV = C 1+ Példa: Mennyit ér a mai 10 millió Ft 3 év múlva, ha a reálkamatláb 8 %. 0 FV = 10 1,08 3 = 12,6 A pénz jelenértéke azt mutatja meg, hogy mennyit ér a jövbeni pénz ma a kamatokkal diszkontálva. (Másképpen fogalmazva: mennyi pénzt kellene ma befektetnünk ahhoz, hogy adott kamatláb mellett az ismert jövbeni pénzösszeghez jussunk.) Számítása: Ct PV = 1 ( + i) t Példa: Mennyit ér ma az 5 év múlva esedékes 30 millió Ft, ha a kamatláb 12 %? 30 PV = = 5 1, ,762 = 17 Másik példa: Egy kötvény névértéke Ft. A kölcsön 3 év múlva esedékes visszafizetéséig minden év végén a névérték 7,5 %-át fizetik kamatként. Mekkora a kötvény jövbeni hozamainak jelenértéke, ha a piaci reálkamatláb 10 %? PV = = 1, ,1 1,1 1,1 = = Igaz, hogy a kötvény tulajdonosa a következ három évben Ft-ot kap kézhez, de e jövbeni pénzek mai értéke Ft, legfeljebb ennyit érdemes a kötvényért fizetni. A jövbeni hozamok jelenértéke a kötvény elméleti árfolyama. 20 A jelenérték számításának különleges esete a fix örökjáradék, amikor végtelen (gyakorlatilag persze csak nagyon hosszú) ideig évente ugyanakkora pénzhozam lesz. A jövbeni pénzáramlatok jelenértékét ilyenkor a képlettel lehet kiszámítani. C PV = i Példa: Mennyit ér az a föld, amelyik egy életen át évi Ft bérleti díjat biztosít, ha a várható reálkamatláb 12,5 %? FIX 500 PV = = ,125 Vagyis ezt a földet maximum 4 millió Ft-ért érdemes megvenni. Ha ennél magasabb az ár, akkor érdemesebb a pénzt bankba helyezni, mert az éves kamat több, mint Ft. (Pl. 4,5 millió Ft 12,5%-os kamata Ft.) Az állandó nagyságú, de véges idszakon keresztül esedékes pénzhozamot annuitásnak nevezzük. Az annuitás (A) jelenértékét a 1 1 PV = A i i t ( 1+ i) Példa: Egy vállalkozó 10 millió Ft kölcsönt vesz fel egy banktól 5 év lejáratra 10 %-os kamatláb mellett. Az 5 év alatt minden év végén ugyanakkora összeget fizet meg a banknak, s ebbl vonják le az esedékes kamatot, a kamatlevonás után fennmaradt rész a törlesztés. Mekkora az évente fizetend összeg? (Másképpen: mekkora az 5 éven keresztül esedékes annuitás?) 10 = A 1 0,1 A = 2,64 1 0,11,1 5 ( ) (A gyakorlatban ezt a fáradságos számítást nem kell mindig elvégezni, a bankokban és más pénzügyiseknél rendelkezésre állnak az annuitási táblázatok.) Kövessük végig az elbb kiszámított annuitás sorsát!

6 Év Tartozás az év elején 21 Kamat (Az év eleji tartozás 10 %-a) Törlesztés (2,64 kamat) Tartozás az év végén 1. 10,00 1,00 1,64 8, ,36 0,84 1,80 6, ,56 0,66 1,98 4, ,58 0,46 2,18 2, ,40 0,24 2,40 0 Összesen 3,20 10,00 A befektetések értékelése A befektetések értékelésénél azt a triviálisnak tn összehasonlítást kell elvégezni, hogy a befektetés várható hozamait szembesítjük a befektetés értékével, csakhogy miután a hozamok és a befektetés nem egy idpontban jelentkeznek a közvetlen összehasonlítás hamis képet ad. A jelenérték számítás módszerével egy idpontra kell tehát számolni az összehasonlítandó adatokat. A nettó jelenérték mutatója: NPV = PVhozamok C 0 A befektetés gazdaságos, ha a nettó jelenérték pozitív. Ha pl. a fentebb illusztrált kötvény (amely három éven keresztül évi 1500 Ft-ot jövedelmez és a harmadik év végén visszakapjuk a Ft-ot) jövbeni hozamainak jelenértéke a fenti számítás szerint Ft, akkor ennél kisebb összegért érdemes megvenni, drágábban nem. Ugyanilyen logikával lehet a fizikai beruházások gazdaságosságát megítélni. Szokásos mutatók még: 22 Jövedelmezségi index: a hozamok jelenértékének és a befektetés értékének aránya. A befektetés gazdaságos, ha a jövedelmezségi index nagyobb, mint 1. Példánkban: 9,39 7 = 1,34 A jövedelmezségi index tulajdonképpen azt is megmutatja, hogy a befektetés hányszor térül meg a beruházás futamideje alatt. Megtérülési id: Példánkban: Befektetés Futamid Hozamok 7 3 = 2,28év 9,39 Bels megtérülési ráta: a befektetés átlagos évi hozama. Szokásos jelölése: IRR (Inter Rate of Return) Egy befektetés gazdaságos, ha a bels megtérülési ráta nagyobb, mint a banki kamatláb. A mutató kiszámítása még egy ilyen egyszer példánál is elég bonyolult, ezért ezzel nem terheljük a kurzus hallgatóit. Fogadják el, hogy példánkban IRR=0,16, vagyis 16 %, ami nagyobb, mint a 8 %-os banki kamat, tehát a beruházás gazdaságos. Példa: Egy berendezés ára 7 millió Ft. A berendezést három évig lehet használni és ennek során az 1, évben 3 millió Ft, a 2. évben 4 millió Ft, a 3. évben szintén 4 millió Ft hozamot biztosít. Érdemes-e megvenni és használni ezt a berendezést, ha a banki kamatláb 8%? NPV = 3 1, = 2 3 1,08 1,08 ( 2,78 + 3,43 + 3,18 ) 7 = + 2, 39 A nettó jelenérték pozitív, a jövbeni hozamok jelenértéke meghaladja a befektetés értékét, tehát a beruházás gazdaságos. 5. Az állam gazdasági szerepvállalása I. 23 Napjainkban az államok alapveten négy feladatkör ellátása érdekében vállalnak gazdasági szerepet: - A gazdaság intézményi és jogi feltételeinek megteremtése - Allokációs funkció - Újraelosztási funkció - Stabilizációs funkció Az intézményi és jogi feltételek megteremtése a gazdaság, a piac zavartalan mködéséhez szükséges szervezetek, jogszabályok létrehozásában nyilvánul meg. Ha nem lennének olyan jogszabályok, elírások, amelyek a tulajdont védik, a szerzdések érvényesítését biztosítják, akkor a piac nem tudna mködni. Ilyen szabályok természetesen spontán módon is kialakulhatnak, de ezek betartása bizonytalan. Az etikai elvárásokat elbb-utóbb intézményesíteni kell. Az allokációs funkció minden olyan állami tevékenységet összefog, amely az elállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minségét, a termelés szerkezetét befolyásolja. Az államnak azokon a területeken kell befolyásolni a gazdasági erforrások allokációját, amelyeken a piac nem képes a kell hatékonyságot biztosítani, illetve a társadalmi elvárásokat kielégíteni. Állami beavatkozás nélkül az önérdek által motivált piaci szereplk nem biztosítanának alapveten fontos infrastrukturális fejlesztéseket, oktatást, egészségügyi ellátást, közjavakat stb. A piac szerepli saját szempontjaik szerint igyekeznek erforrásaikat hatékonyan felhasználni, de ez nem jelenti automatikusan a társadalmi szint hatékonyságot. Piaci elégtelenségeknek nevezzük azokat a gazdasági fejleményeket, amelyek az erforrások társadalmi szinten is hatékony felhasználását gátolják. A klasszikus közgazdaságtan a piaci elégtelenségek legfontosabb megnyilvánulásait a következ területeken tárgyalja. A közjavak - közjavak - externáliák - káros monopóliumok - jövedelemelosztás - elégtelen információ, téves döntések A szükségletek kielégítésre szolgáló javak két nagy köre: - szabad javak - gazdasági javak 24 A gazdasági javak szkösen állnak rendelkezésre, elállításukhoz erforrásokat kell feláldozni. A gazdasági javak csoportosítása (témánk szempontjából): Az elhatárolás kritériumai: - magánjavak - közjavak - vegyes javak Van-e rivalizálás a fogyasztásban? Másképpen fogalmazva: ha valaki fogyasztja az adott jószágot, ezzel csökkenti-e mások lehetségeit a szükséglet kielégítésben? Lehetséges-e a fogyasztásból kizárni egyes fogyasztókat? Másképpen fogalmazva: van-e valamilyen belépési korlát a fogyasztóvá válásban. A legkézenfekvbb korlát: fizetni kell a fogyasztásért. A tiszta magánjavak esetében van rivalizálás és ki lehet zárni a fogyasztásból a nem fizetket. (Pl. ruházat, élelmiszerek, lakás stb.) A tiszta közjavak esetében nincs rivalizálás és nem lehet (vagy csak ésszertlenül nagy költségekkel lehet) kizárni egyeseket. (Pl. az utcai közvilágítás élvezi nem csökkentik a készletet és nem lehet megoldani, hogy mindenki csak olyan mértékben használja, amilyen mértékben fizet érte.) A javak elég nagy hányada a vegyes javak közé tartozik, a fenti két kritérium közül az egyik teljesül, a másik nem, vagy csak korlátozottan. (Pl. ha manapság valaki betéved egy hazai els osztályú labdarúgó mérkzésre, akkor bven elfér, de a kizárás a belépjeggyel megoldható.) A vegyes javak sajátos változatait képezik a túlzsúfoltságra hajlamos javak, amelyeknél a fogyasztás egy kritikus nagyságánál kezddik a rivalizálás. (Pl. hidak, közparkok stb.) A közjavak esetében a hagyományos piaci mechanizmusok nem tudják megteremteni a kereslet és a kínálat összhangját. Tekintettel arra, hogy senki sem zárható ki, a keresletnek nincsenek jövedelmi korlátai, jellemz a potyautas jelenség. Ugyanakkor e javak elállításának is vannak költségei, amelyek a piacon nem térülnek meg. Mennyi a közvilágítás egyensúlyi mennyisége egy városban? Erre a piac nem ad választ. Az államnak, illetve a közösségek képviselinek (pl. önkormányzatoknak) kell a kínálatot optimalizálni és finanszírozni. A közjavak és a közszolgáltatások fogalma nem ugyanazt takarja. A magánjavak és a vegyes javak egy részét az állam közérdekre, biztonságos ellátásra, nemzetbiztonságra stb. hivatkozással - vagy teljesen kivonja a piaci szabályozás alól, vagy ersen korlátozza a piaci mechanizmusokat. Az oktatás, a tudományos kutatás, az egészségügy szolgáltatásai pl. elvileg a magánjavak, vagy legfeljebb a vegyes javak közé sorolható, mégis, hagyományosan az állam finanszírozza és a fogyasztókhoz nem piaci áron juttatja el. A szabad javak korlátlanul állnak rendelkezésre, nem termelés eredményei, felhasználásuknak nincs alternatív költsége. (pl. leveg, napfény stb.) Ezekkel a közgazdaságtan nem foglalkozik.

7 Externáliák 25 Externália magyarul küls hatás a akkor jön létre a piacgazdaságban, ha a piaci alapon szervezett gazdasági események mellékhatásaként olyan hozamok, vagy költségek keletkeznek, amelyeket a piaci szereplk nem fizetnek meg. Pozitív externália esetén olyan hozam keletkezik, amit annak élvezje nem fizet meg. Ha pl. egy emeletes ház földszintjén bank mködik, amit drága eszközökkel és biztonsági rökkel védenek, akkor az emeleten lév lakások biztonsága is nagyobb lesz, a lakók olyan szolgáltatást kapnak, amit nekik nem kerül semmibe. Negatív externália esetén olyan költség keletkezik, ami annak elidézjét nem terheli, nem kell megfizetnie. Pl. egy cementgyár környezetszennyezést okoz, ami jelents költségekkel terheli meg a társadalmat, de ezeket nem neki kell megfizetni. A társadalomnak érdekében áll a pozitív externáliákat ösztönözni, a negatív externáliákat korlátozni, de ez a hagyományos piaci eszközökkel nem megy. Ha a tranzakciókban résztvev felek nem tudnak megegyezni, akkor az államnak kell beavatkozni, a pozitív externáliákat költségvetési támogatásokkal, a negatív externáliákaz adókkal, bírságokkal internalizálni. A monopóliumok szabályozása A következkben a monopólium kifejezést kissé pontatlanul fogjuk használni, mert nem csak az ágazatukban egyedüli cégeket nevezzük így, hanem mindazokat a vállalatokat, amelyek piaci pozíciójuk alapján jelentsen korlátozzák a gazdasági versenyt. Az ilyen tágan értelmezett monopóliumoknak is megkülönböztetjük két fajtáját: A természetes monopólium azért került ebbe a pozícióba, mert kihasználva a nagybani termelés elnyeit alacsonyabb költséggel tudja elállítani ágazatának keresletét, mint több kisvállalat külön-külön. 26 idézhetnének el. A versenyszabályozás keretében az állam korlátozza ezeket a lehetségeket. (Pl. a dömping ár alkalmazásának tiltása, kényszer árukapcsolások tiltása, fogyasztói érdekvédelem stb.) Jövedelem újraelosztás A jól mköd piacon minden szerepl gazdasági teljesítménye arányában részesedik a megtermelt javakból. Túl azon, hogy ebben az értelemben soha nem tökéletes a piac, a differenciálódás egy id után magát a piacot rombolja. A piaci verseny akkor hatékony, ha egyenrangúak, egyenl gazdasági pozíciójúak a szereplk. Ha jövedelmek differenciálódását a vagyoni differenciálódás követi, romlanak a verseny feltételei. A piacnak ez a bels ellentmondása az egyik legjelentsebb piaci kudarc. A verseny feltételeinek karbantartásán túl a társadalom igazságérzete, az ezzel kapcsolatos politikai, vallási és egyéb megközelítések is arra kényszerítik az államot, hogy enyhítse a jövedelmi és vagyoni differenciákat. Ennek érdekében az adók formájában elvont jövedelmek egy részét a rászorultaknak juttatja el. Elégtelen információk, téves döntések A piaci elégtelenségek között gyakran említik a gazdasági döntésekben a szándékok és az eredmények eltérését, azt, hogy a gazdaságban sok a bizonytalanság és a kockázat. Ezeket többnyire az elégtelen információkra vezetik vissza. A tranzakciók gyakran aszimmetrikus piaci információk mellett jönnek létre, az egyik fél több információval rendelkezik. Az államnak fontos szerep jut abban, hogy az információk áramlásának szabályozásával, a piaci úton be nem szerezhet információk terítésével, a jövkép kialakításának segítésével segítse a helyes döntéseket, korlátozza a téves döntéseket. Ide tartoznak pl. : a kötelez számviteli, információs rendszer elírása, nyilvánossága, szabványok, minsítési rendszerek, munkapiaci információs rendszerek stb. A mesterséges monopólium gazdaságon kívüli okokból kerül domináns pozícióba, például azért, mert az állam kijelöli ágazatának egyetlen termeljeként, vagy több nagy cég fuzionál. Ahol monopóliumok mködnek, ott korlátozott a piaci verseny. Ez azonban csak a mesterséges monopóliumok esetében vezet hatékonysági veszteséghez, hiszen a természetes monopólium éppen azért került ilyen pozícióba, mert hatékonyabban mködik, mint a versenypiaci szereplk. Az monopóliumok állami szabályozásának egyik feladata a mesterséges monopóliumok kialakulásának korlátozása, tiltása. E körbe tartozik a káros fúziók kialakulását megakadályozni kívánó anti-tröszt jogszabályok, vagy a káros kartellek tiltása. (A kartell az önállóságukat megtartó vállalatok megállapodása egy bizonyos részterületen. Pl. az árkertellben megegyeznek az eladási árakban, vagy a felvásárlási árakban; a kvótakartellekben a piacra vitt termékmennyiségben stb. ) A természetes monopóliumok tiltása nyilvánvalóan hibás dolog lenne, hatékonyságromláshoz vezetne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes monopóliumokat nem kell szabályozni. Azért kell, mert gazdasági erfölényükkel visszaélve káros hatásokat 6. Az állam gazdasági szerepvállalása II. 27 Az elz eladás bevezetésében az állam gazdasági funkciói között felsoroltuk a stabilizációs funkciót is, eddig errl még nem esett szó, pedig ez a funkció képezi a közgazdaságtan egymással szemben álló iskoláinak, illetve a gyakorlati gazdaságpolitikának a legvitatottabb területét, mondhatni vízválasztóját. A vita tárgya az, hogy államnak be kell-e avatkozni a makroökonómiai folyamatokba, szükséges-e és lehetséges-e az államnak befolyásolni a makroszint termelést, a munkanélküliséget, az inflációt, hogyan kell kezelni az olyan alapvet egyensúlyi problémákat, mint a költségvetési deficit vagy a nemzetközi fizetési mérleg egyenlege. Az elméleti közgazdaságtan markáns differenciálódása az 1930-as években az as világgazdasági válság kapcsán - vált nyilvánvalóvá, amikor J.M. Keynes nagyhatású munkássága megkérdjelezte az addig uralkodó klasszikus neoklasszikus elmélet tarthatóságát. Mi a két irányzat paradigmái közötti alapvet különbség? A klasszikus neoklasszikus közgazdaságtan azt hirdette, hogy a magára hagyott (értsd: állami beavatkozás nélkül mköd) piacgazdaság hosszú távon biztosítani tudja a gazdasági egyensúlyt. Léteznek olyan mechanizmusok, amelyek ideiglenes egyensúlytalanság esetén az egyensúly felé terelik a rendszert. Ha pl. az árupiacon túlkínálat van, akkor az árak csökkeni fognak, s így a kereslet n, a kínálat csökken. Az ideiglenes munkanélküliség oka az, hogy az egyensúlyinál magasabbak a bérek, de ekkor majd csökkeni fognak a bérek, a vállalatok hajlandók lesznek több munkavállalót fogadni. A kereslet és kínálat hosszabb távú egyensúlya szerintük azért is fennáll, mert a kereslet a kínálathoz igazodik. Ennek a nézetnek korai megfogalmazása a Say-dogma. Say azt állította, hogy mindenki azért ad el, mert vásárolni akar, az összkereslet automatikusan igazodik az összkínálathoz, legfeljebb a szerkezete tér el, de ezt az ármechanizmus korrigálja. Ehhez hasonló megállapításra jutott a 19. század végén megfogalmazott általános egyensúlyi elmélet, ami fként Walras nevéhez kapcsolódott. Mindezek összegzése az, hogy a jól mköd piacgazdaságban hosszabb távon nincsenek kihasználatlan kapacitások, nincs munkanélküliség, az árupiaci egyensúly a potenciális kibocsátás szintjén alakul ki, éppen ezért nincs szükség állami beavatkozásra. Keynes kutatási eredményei viszont arra utaltak, hogy a modern gazdaságokban az árupiaci egyensúly a potenciális kibocsátás szintje alatt alakul ki. Létrejön tehát a kereslet és a kínálat egyensúlya, de olyan termelési szinten, amely nem köti le a erforrásokat, vannak kihasználatlan kapacitások, s ezek közül a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi gond a tartós munkanélküliség. A kapacitások kihasználatlanságának alapvet oka a kereslethiány. Keynesnél tehát a klasszikusokhoz képest - megfordul a kereslet és a kínálat közötti determináció, a kereslet határozza meg a kínálatot. Az államnak be kell avatkozni, s ennek a beavatkozásnak alapvet funkciója a kereslet ösztönzése. Az állami beavatkozás két f területe: - költségvetési (fiskális) politika - monetáris politika 28 A költségvetési politika a jövedelmek újraelosztása révén befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat. Adók formájában elvonja a vállalatok és a háztartások jövedelmének egy részét és azt egyrészt közvetlenül áruvásárlásra használja fel, másrészt transzferjövedelmek (segélyek, támogatások stb.) formájában a gazdasági szféra olyan területeire osztja ki, ahol az nagyobb keresletet indukál, mint amilyen keresletcsökkenést a jövedelem elvonása okozott. A modern államokban a költségvetési politika kormányzati funkció. A monetáris politika a forgalomban lév pénz szabályozásának eszközrendszere. A modern államokban a monetáris politika a kormányzattól független központi jegybank funkciója. A keynesiánus költségvetési politika f vonásai Elméleti megközelítés egy nagyon leegyszersített modellben: A gazdaságban megtermelnek 100 érték árut, ez azt jelenti, hogy keletkezett 100 egységnyi jövedelem. A 100 egységnyi jövedelembl 80 egységnyit fogyasztási cikkekre költenek, ez biztosítja 80 egységnyi áru realizálódását. 20 egységnyi jövedelmet megtakarítottak, az ennek megfelel árutömeg még talált gazdára. Az egyelre nem realizálódott árutömeg sorsa attól függ, hogy van-e rá beruházási kereslet. Ha a megtakarított 20 jövedelem egy részét a gazdasági alanyok értékpapírok (kötvények, részvények) vásárlására fordítják, akkor az értékpapírok kibocsátói ezt beruházási, fejlesztési célú vásárlásokra költik. Ha a megtakarításokat bankban helyezik el tartós betét formájában, akkor kedvez kamatok esetén fejlesztési célokra a vállaltok kölcsönveszik és elköltik. Ebben az esetben a 100 érték áru realizálódott, 80-at fogyasztási célokra, 20-at beruházási célokra vásároltak meg. Az árupiaci egyensúly feltétele az, hogy a megtakarításokat a pénzügyi rendszer közvetítése nyomán beruházásokra használják fel. Keynes szerint azonban a modern társadalmakban: - csökken a fogyasztási hajlam (n a megtakarítási hajlam) - n a likviditási hajlam - csökken a beruházási hajlam A fogyasztási hajlam csökkenése azt jelenti, hogy a fogyasztás lassabban n, mint a makroszint termelés, tehát a megtakarítások aránya n. (Pl. miközben a makroszint árukibocsátás 100-ról 200-ra n, a fogyasztás 80-ról 150-re n, vagyis a megtakarítási hányad 20 %-ról 25 %-ra n.) A likviditási hajlam növekedése azt jelenti, hogy a gazdasági alanyok megtakarításaik egyre nagyobb hányadát rzik meg készpénzben és látra szóló betétekben, vagyis nem kínálják fel a beruházók számára. A megtermelt árutömeg realizálása szempontjából ez nagyon rossz, sem fogyasztásra, sem beruházásra nem költik, a likvid megtakarítással azonos mértékben árutömeg is eladatlan marad. A beruházási hajlandóság egyrészt a romló konjunktúra, a kedveztlenebb profitkilátások miatt csökken, másrészt a magas kamatlábak miatt. Az így kialakuló kereslethiány ellensúlyozásának f eszköze a keynesizmus felfogása szerint a költségvetési redisztribúció fokozása. A pangó pénzeket az állam adók formájában

8 29 elvonja és közvetlenül (a költségvetési intézményeken keresztül) vagy közvetve (a transzfereken keresztül) az árupiacra irányítja. Igaz, hogy az adóztatás önmagában véve csökkenti a keresletet, de miután az állam költekezési hajlandósága nagyobb, mint a gazdasági szféra szereplié a költségvetési kiadások ennél nagyobb mértékben növelik a keresletet. St, az állam még a költségvetési deficitet is tudatosan vállalhatja a kereslet élénkítése, a foglalkoztatottság és a makroszint kibocsátás érdekében. A múlt század közepétl kezdve az állami költségvetés szerepe a fenti logikának megfelelen növekedett. Míg az 1920-as években a fejlett országokban a nemzeti jövedelemnek kb. 10 %- át vonta el és osztotta újra a költségvetés, a II. világháború utáni években ez az arány 50 %-ig is felment. Az as világgazdasági válságból való kilábolást szolgáló nagy nemzeti tervek (Pl. New Deal vagy a németországi fejlesztések ) lényege éppen az állami megrendelésekre való alapozás volt. A II. világháború után általánossá vált az államok árupiaci szerepvállalása. A monetáris politika fbb eszközei A keynesiánus gazdaságpolitika fként a fiskális szabályozásra alapozódik, de a monetáris politikát is a konjunktúra élénkítés szolgálatába állítja. Ha kell, a forgalomban lév pénz mennyiségének növelésével élénkíti a keresletet (miközben inflációt idéz el), ha kell alacsony kamatlábakkal élénkíti a beruházási keresletet. A monetárispolitika alapvet funkciója a gazdaság pénzzel való ellátása, a pénzkínálat megteremtése. De hogyan is keletkezik a modern pénz? A mai pénz saját bels értékkel nem rendelkez hitelpénz. A pénz kialakulásának és fejldésének korábbi szakaszaiban elbb közönséges áruk, majd nemesfémek töltötték be az általános értékmér és csereeszköz szerepét, s ezek hagyományos termelés eredményei voltak, a pénz funkciókon kívül másra is használhatóak voltak, vagyis saját bels értékük is volt. A mai pénzek nem termelés eredményei, saját értékkel nem rendelkeznek. A pénzt a bankrendszer teremti hitelnyújtás révén. A gazdasági szférában (a bankszektoron kívül) mozgó pénzállomány tipikusan a kereskedelmi bankok hitelnyújtása révén változik. Ha egy vállalat rövid lejáratú hitelkérelemmel fordul a kereskedelmi bakhoz és a bank elfogadja a kérelmet, akkor egy egyszer könyvelési mvelettel ráírja a nyújtott összeget a vállalat látra szóló betétszámlájára és egyúttal megterheli a vállalat hitelszámláját. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy mások megtakarításait csoportosította át a bank, ennek a hitelnek nem volt semmilyen elzménye, ez egy pénzteremt hitel volt. (Természetesen vannak pénz újraelosztó hitelek is, pl. lakossági hitelek, beruházási hitelek, de most nem ezekrl van szó.) Amikor az adott összeget rákönyvelik a hitelt felvev vállalat bankszámlájára, az már valóságos pénz, a következ pillanatban pl. lehet vele fizetni, át lehet utalni egy másik vállalathoz, vagy az adóhatósághoz. Lehet készpénzt is felvenni, de amikor a készpénz kikerül a bankból a vállalat páncélszekrényébe, akkor már nem változik a forgalomban lév pénzállomány, hiszen amennyivel n a vállalat készpénzállománya, ugyanannyival csökken a betétállománya. A kereskedelmi bankok tehát egyszer könyvelési mvelettel teremtik a pénzt, de természetesen nem korlátok nélkül. A modern bankrendszer kétszint, ami annyit tesz, hogy a 30 fels szinten van a központi jegybank (nálunk az MNB), az alsó szinten pedig az üzleti bankok hálózata. A központi jegybank a monetáris politika irányítója, közvetett eszközökkel befolyásolja a kereskedelmi bankok hitelnyújtó vagyis pénzteremt képességét. A monetáris politika fbb eszközei: - kötelez tartalékráta - refinanszírozási kamatláb - nyílt piaci mveletek A kereskedelmi bankoknál tipikus esetben tartaléknak minsül a bankok jegybanki betétje. A kötelez tartalékráta meghatározza a jegybanki betétek minimális szintjét a látra szóló betétek százalékában. Ha például egy kereskedelmi banknál a látra szóló betétek állománya 4 milliárd forint, a jegybanki betétállomány 900 millió forint és a kötelez tartalékráta 20 %, akkor jegybanki betéteibl 800 kötelez tartalék (a 4 milliárd 20 %-a), 100 fölös, likvid tartalék. Likvid jegybanki betétre mindig szüksége van egy banknak, de ha az egyszersítés kedvéért eltekintünk akkor beláthatjuk, hogy bankunk maximum további 500 millió pénzteremt hitelt nyújthat. (Ekkor a látra szóló betétek állománya 4,5 milliárdra nne, aminek még éppen megvan a 20 %-a jegybanki betétben.) Ha a monetáris politika azt szeretné, hogy több pénz kerüljön forgalomba, akkor a kötelez tartalékráta csökkentésével tudja növelni a bankok hitelnyújtó képességét, ha szkíteni kívánja a pénzkínálatot, akkor növelni kell a kötelez tartalékrátát. A fenti példát folytatva: Ha a kötelez tartalékráta 20-ról 18 %-ra csökkenne, akkor a 4 milliárdos látra szóló betétállomány mellett 720 lenne a kötelez tartalék és 180 a fölös tartalék lenne. A fölös tartalék teljes felhasználásával a bank további 1 milliárd hitelt tudna nyújtani, szemben az elbbi fél milliárddal. A jegybanki betétállomány persze nem rögzített, az változtatható Növelni lehet egyrészt a banki aktívák (pénzügyi eszközök) átcsoportosításával (pl. a bank értékpapírokat ad el jegybanki pénzért), másrészt a központi jegybanktól felvett különböz hitelekkel. Ez utóbbit nevezzük refinanszírozásnak. Ezekért a hitelekért természetesen kamatot kell fizetni. Ha a magas a kamatláb, akkor kisebb a hitelfelvételi hajlam, kisebb tartalékállomány mellett kevesebb pénzteremt hitelt tudnak nyújtani a kereskedelmi bankok. Ha a monetáris politika azt szeretné, hogy több pénz kerüljön forgalomba, akkor csökkenteni kell a refinanszírozási kamatlábakat, ha szkíteni kívánja a pénzkínálatot, akkor növelni kell a jegybanki kamatlábat. A nyílt piaci mveletek keretében a jegybank értékpapírokat tipikusan államkölcsön papírokat forgalmaz és ezzel befolyásolja a forgalomban lév pénz állományát. A leghatékonyabb az, ha a kereskedelmi bankok kapcsolódnak be ebbe az üzletbe. Ha jegybanki tartalékaikat államkölcsön papírok vásárlására fordítják, akkor ezáltal csökken hitelnyújtó képességük, kevesebb pénz kerül ki a gazdasági szférába. Ha a monetáris politika azt szeretné, hogy több pénz kerüljön forgalomba, akkor az adott idszakban kevesebb új államkölcsön papírt bocsát ki, mint amennyi lejár. Ha szkíteni kívánja a pénzkínálatot, akkor növeli a forgalomban lév államkölcsön papírok állományát A keynesiánus gazdaságpolitika kudarca és a liberális irányzatok térnyerése A II. világháború után a keynesi alapokra helyezett gazdaságpolitika a fejlett ipari országokban sikeres volt. Kisebb és átmeneti jelleg visszaesésektl eltekintve a gazdasági növekedés ütemes volt, csökkent a munkanélküliség, a konjunktúrát a keresletorientált gazdaságpolitika eredményesen ösztönözte. Az 1960-as évek végén már megjelentek az els figyelmeztet jelek, majd az 1973-as olajválságot követ világgazdasági válság éveiben a keynesi receptek hatástalannak bizonyultak. A keresletnövel intézkedések hatására a kínálat már nem növekedett, a munkanélküliség nem csökkent, egyoldalúan csak az infláció jelentkezett. Ezt nevezték stagfláció -nak. (infláció stagnálás mellett). Az okok részletes elemzése meghaladja e kurzus kereteit, tömören azt lehet mondani, hogy éppen a keynesiánus gazdaságpolitika hatására megváltoztak a nemzetközi és hazai feltételek, a kapacitások és a kereslet szerkezete jelentsen eltért egymástól. Ebben a helyzetben megjelentek, illetve felersödtek a keynesizmust bíráló, tagadó elméleti irányzatok és az ezek alapján bevezetett liberális gazdaságpolitikai gyakorlatok. Legnagyobb hatású irányzat a M. Friedman nevével fémjelzett monetarizmus volt, amely azt állította, hogy a válságjelenségek alapvet oka az állami beavatkozással manipulált, a piac követelményeinek nem megfelel, torz gazdasági szerkezet kialakulása. Az államnak vissza kell vonulnia! A költségvetési politika hosszú távon nem lehet a makroszint termelés és a foglalkoztatottság szabályozó eszköze, legfeljebb rövid távú hatásokat érhet el, amelyeket követnek a visszarendezdések. Ugyanakkor a költségvetési beavatkozások összekuszálják a gazdaság természetes rendjét, aminek hosszú távon végletesen kedveztlen hatásai lehetnek. A monetáris politika nagyon fontos, de funkciója nem lehet a konjunktúraingadozások kiegyenlítése, hanem csak a gazdaság harmonikus pénzellátása. A racionális várakozások iskolája szerint a gazdasági alanyok ugyanazokkal az információkkal és gazdaságelméleti ismeretekkel rendelkeznek, mint az állam. Ebbl fakadóan a szisztematikus gazdaságpolitikai döntésekkel nem lehet más irányba terelgetni a gazdaságot, mint ahogy az a maga útján is menne. A nem szisztematikus, diszkrecionális beavatkozás viszont sokat ronthat a dolgokon azáltal, hogy összezavarja a racionális döntéseket hozó gazdasági alanyokat. A gazdaságpolitika akkor leghatékonyabb, ha nem akarja terelgetni az embereket, hanem kiszolgálja a természetes folyamatokat. A kínálat oldali közgazdaságtan hívei azt állítják, hogy a keynesiánus gazdaságpolitika a keresletet az eltúlzott fiskális politikával, ezen belül az abnormálisan nagy adóztatással igyekszik szabályozni. Ebben a helyzetben az adókulcsok csökkentésével lehetne a vállalkozási kedvet növelni, a kínálat ilyen ösztönzésével lehetne a makroszint kibocsátást és a munkanélküliséget csökkenteni. Az 1970-es évek közepétl a korábbi eszközrendszer tarthatatlansága és az új elméleti irányzatok hatására a gyakorlatban is eltérbe kerültek a liberális gazdaságpolitikai rendszerek. Az állam visszafogottabb szerepvállalása, a piaci mechanizmusok ersödése megnyilvánult a költségvetési redisztribúció csökkenésében, a privatizációs és reprivatizációs folyamatokban, a jóléti állam visszavonulásában.

9 A nemzetközi fizetési mérleg és az árfolyampolitika A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg egy adott országnak a külfölddel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját mutatja be, egy adott idszakra, általában egy évre vonatkozóan. (A KSH a negyedéves fizetési mérlegeket is közölni szokta) A fizetési mérleg szerkezetét ismertetve három részmérlegrl lesz szó az eladásban. (A statisztikai évkönyvekben szerepl precíz mérlegek ennél kissé bonyolultabbak, de didaktikai megfontolásból azoknak csak a logikáját tárgyaljuk.) Ez a három részmérleg: - Folyó fizetési mérleg - Tke- és pénzügyi mérleg - Nemzetközi tartalékok változása A folyó fizetési mérlegben a szkebb értelemben vett külkereskedelmen (áruk, termékek nemzetközi kereskedelmén) túl jelents súlya van a szolgáltatások nemzetközi forgalmának. Szokás ezeket láthatatlan exportnak illetve importnak nevezni. Tipikus példa erre az idegenforgalom, a külföldi turisták belföldi kiadásai egy sajátos exportot jelentenek. Ide tartoznak még többek között a fuvarozás, szállítmányozás, építési-szerelési szolgáltatás, üzleti szolgáltatások stb. Az áruk és szolgáltatások nemzetközi forgalma együtt adja a szélesebb értelemben vett külkereskedelmet. A folyó fizetési mérleg másik jelents tétele a jövedelmek nemzetközi áramlása. Ezek közül a tkejövedelmek a jelentsebbek. Legnagyobb tételek a külföldi tulajdonú vállalatok profitjainak, illetve osztalékainak hazautalása, továbbá a különböz formában felvett hitelek kamatai. A tkemérleg és a pénzügyi mérleg az aktívák nemzetközi áramlását tartalmazza. Az itt számba vett tételek tehát nem az aktívák (tkeállomány, pénzügyi követelések stb) rendeltetésszer mködtetésével kapcsolatosak, hanem az aktívák egyszeri állományi változásaival. Ahogyan egy háztartás havi bevételei között minségi különbség van mondjuk a munkabér illetve a felvett hitelek vagy az örökség között, ugyanúgy nemzetgazdasági szinten is egészen más jelleg mondjuk az exportbevétel, vagy a külföldrl beáramló osztalék illetve a felvett hitelek, vagy a külföldrl beáramló tkebefektetés. Itt tehát nem meglév befektetések hozamai, vagy meglév tartozások terhei szerepelnek, (ezek a folyó fizetési mérleget érintik) hanem e befektetések állományának változásai. Egy eladósodott ország adósságszolgálati kötelezettségei közül például a hitelek törlesztése a pénzügyi mérlegben, a kamatfizetés a folyó fizetési mérlegben szerepel. A direkt tkebefektetések (másképpen: mköd töke befektetések) rovatba kerülnek az olyan befektetések, amelynek eredményeként belföldiek meghatározó befolyásra tesznek szert egy külföldi vállalat irányításában, vagy fordítva: a külföldiek jutnak meghatározó befolyáshoz egy belföldi vállalat irányításában. A fizetési mérleg statisztikai rendszere konvenció alapján próbálja elhatárolni a mköd tke befektetéseket a többi befektetéstl. Az IMF ajánlás a részvények 10 %-a feletti tulajdonrész megszerzését tekinti mköd tke befektetésnek. A portfólió befektetések olyan pénzügyi aktívák vásárlását jelentik, amelyek nem biztosítanak tényleges irányítási jogokat a külföldi vállalatokban. Tipikus példa a 10 %-nál kisebb részesedést jelent külföldi részvények, kötvények, egyéb értékpapírok adás-vétele. Az aktívák állományának változásai közül legjelentsebbek a nemzetközi hitelek állományának változásai. Beáramló pénz az adott évben felvett hitelek és a nyújtott hitelek törlesztése, kiáramló pénz a nyújtott hitelek és a külföldi hitelek törlesztése. A nemzetközi tartalékok a központi bank devizatartalékait jelentik. A központi bank a fizetési mérleg egyensúlytalanságainak kezelése, vagy valutapiaci intervenciók céljából képez tartalékokat. Ha a folyó fizetési mérleg, valamint a tke- és pénzügyi mérleg együttesen deficitet mutatnak, akkor csökken a tartalékok állománya, ellenkez esetben n. Az elszámolás során a devizatartalékok áramlását ellenkez eljellel könyvelik, így az. ú.n. számviteli fizetési mérleg egyenlege mindig zérus. Hiányok és többletek a fizetési mérlegben A nemzetközi fizetési mérleg kis mérték, vagy rövid távú egyensúlytalanságai, illetve a részmérlegek egyensúlytalanságának egymást kiegészít sorozata általában nem okoz problémát. A gondok akkor jelentkeznek, ha valamelyik részmérleg tartósan hiányt vagy többletet mutat. A magyar gazdaságpolitika dilemmáiról szóló hírek évek, illetve évtizedek óta azt sugallják, hogy a fizetési mérleg hiánya az, ami a gondokat jelent. Nem nehéz azonban belátni, hogy a fizetési mérleg egyik vagy másik részmérlegének tartós szufficitje is kedveztlen jelenség. Az 1970-es években az olajárrobbanás után az OPEC országok fizetési mérlegének hirtelen megnövekedett többlete okozott jelents mködési zavarokat. A többlet jelents részét ugyan elhelyezték nyugati bankokban, a legfejlettebb országokban a folyó fizetési mérlegek hiánya mellett is szufficitet mutatott a teljes fizetési mérleg, de ennek kihelyezése a recesszió közepette mköd tkeként akadályokba ütközött. Az eredmény az volt, hogy a nyugati bankok valósággal rátukmálták az olcsó hitelt a dél-amerikai és kelet-európai országokra. E kihelyezések meglehetsen nagy része vált késbb kétes, vagy behajthatatlan követeléssé, az elkövetkez évtized az adósság átütemezések és adósság elengedések idszaka volt. Kétségtelen tény, hogy a világgazdaság perifériájához tartozó országokban inkább a fizetési mérleg hiányai okozzák a gazdaságpolitikai nehézségeket. Induljunk ki abból a tipikusnak mondható szituációból, hogy a folyó fizetési mérleg deficites. Ez azzal jár, hogy a a tke- és pénzügyi mérlegben többletet kell elérni. Nem mindegy azonban, hogy ez a többlet milyen formában megy végbe. A kedvezbb az, ha a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása a mköd tke beáramlásával valósul meg. Ekkor az ország adósságállománya nem növekszik, s van esély rá, hogy a tkebeáramlás növeli a kapacitások mennyiségét és minségét, s ezáltal elsegíti az ország gazdasági növekedését, akár a folyó fizetési mérleg javulását is. 35 Ha a folyó fizetési mérleg hiányát külföldrl felvett hitellel finanszírozzák, akkor n az ország adósságállománya. A megnövekedett adósságállománynak nagy az adóterhe, s ez mint láttuk a folyó fizetési mérleget terheli. Egy esetleges exporttöbblet mellett is állandósulhat a folyó fizetési mérleg hiánya. A felvett hitelek kamatai már csak újabb és újabb hitelekbl tudja az ország kifizetni. Ezt a helyzetet nevezzük adósságcsapdának. Ördögi kör alakulhat ki akkor, ha egy eladósodott ország nem törleszteni és nem fizet kamatot, például átütemezést kér. Ilyenkor mint rossz adós, nem kap új hiteleket. Mint ismert, Magyarország az elmúlt évszázad utolsó negyedében klasszikus adósságcsapdában vergdött és ennek következményei máig hatóak. A magyar külkereskedelmi mérleg az 1960-as évek végén lényegében egyensúlyban volt, bár a külkereskedelmi forgalom szerkezete meglehetsen torz volt. A lavinát az els olajárrobbanást követ általános nemzetközi árrobbanás indította el. A világpiaci árak ugrásszer emelkedése ugyanis nálunk drasztikus cserearány romlással jelentkezett. Amíg az általunk exportált termékek ára rövid idn belül kb. 20 %-kal emelkedett, addig az energiahordozókkal és nyersanyagokkal terhelt importunkért kb. 50%- kal magasabb árakat kellett megfizetni. A cserearány romlása a nemzeti jövedelemnek mintegy 15 %-át elvitte, a külkereskedelmi mérleg hiánya elviselhetetlen mértékvé vált. A magyar gazdaságpolitika utólag látjuk, hogy nagyon elhibázottan exportoffenzívával igyekezett utána menni az importtöbbletnek. Nagy beruházások indultak az exportképes termelés fokozása érdekében. A fejlesztések forrása az akkor éppen olcsó hitel volt. Soha nem látott mértékben vette fel az MNB a külföldi hiteleket. Ez a stratégia azonban nem hozta meg az elképzelt eredményeket. Miután a termelési struktúra szükséges változása elmaradt, az egész magyar termelés, de ezen belül a beruházások és az elképzelt export is továbbra is rendkívül importigényes volt, másrészt a tervezete exporttermékek elérhet piacai a 70-es évek végére fként az ú.n. második olajárrobbanás és a délkelet-ázsiai offenzíva hatására - beszkültek. A kereskedelmi mérleg sem javult kell mértékben, a folyó fizetési mérleget viszont egyre jobban terhelték a kamatok. Újabb és újabb, egyre drágább hiteleket kellett felvenni. Az alábbi táblázat hazánk nemzetközi fizetési mérlegének alakulását mutatja az és közötti öt évben euróban Áruk Szolgáltatások Külkereskedelmi mérleg Jövedelmek Transzferek Folyó fizetési mérleg Tketranszferek Mköd tke Portfólió befektetések Egyéb befektetések Tke-és pénzügyi mérleg Tévedések és kihagyások Teljes fizetési mérleg Látható, hogy a külgazdasági egyensúlyi problémák gyökere hagyományos külkereskedelemben, az áruk nemzetközi cseréjében állandósult importtöbblet. Az 1990-es években és az új évezred els éveiben ezt némileg kompenzálták a szolgáltatások, ezen belül 36 fként az idegenforgalom. Sajnálatos módon után a szolgáltatások mérlegében is deficit jelentkezett, növelve a szélesebb értelemben vett külkereskedelem hiányát. A folyó fizetési mérleg évrl-évre romlott, amihez a külkereskedelmi importtöbblet növekedésén túl a jövedelemkiáramlás fokozódása is hozzájárult. A 2000-es évek elején évente ezer eurós kamatfizetési kötelezettség 2004-re már 1 milliárd fölé ntt. Profit, osztalék címén évente 3, 0 3,5 milliárd eurónyi jövedelem áramlott ki az országból. A folyó fizetési mérleg egyre növekv hiányát a tke- illetve pénzügyi mérleg pozitív szaldójával kellett ellensúlyozni. Ennek bels arányai változtak. A vizsgált idszak elején a mköd tke és portfólió befektetések mellett hitelfelvételekkel is gyarapítottuk a forrásokat, 2001-ben és 2002-ben a hiteltörlesztések összege meghaladta a felvett hitelekét, majd után újra növekedett az adósságállomány. Az adósságot nem generáló források között az idszak elején a mköd tke beáramlása, az idszak végén a portfólió befektetések voltak a nagyobb súlyúak. A valutaárfolyam Ha precízek akarunk lenni meg kell különböztetni a valuta és a deviza fogalmát. A valuta egy külföldi készpénz belföldön. A deviza egy külföldi ország fizetési eszközére szóló kötelezvény. A szigorú definíció szerint az otthoni szekrényfiókban tartott 10 eurós bankjegy valuta, de az OTP-nél vezetett számlánkon deviza van. A gyakorlatban a valuta és a deviza közötti különbség elmosódik, a szakirodalom lezserségét átvéve a továbbiakban mi sem fogjuk következetesen megkülönböztetni a két fogalmat, többnyire a valutapiac, valutaárfolyam stb. kifejezéseket fogjuk használni, bár jól tudjuk, hogy a nemzetközi pénzmozgások zöme devizákban bonyolódik. A valutaárfolyam két ország fizetési eszközének átváltási arányát jelenti. A valutaárfolyamot kétféle módon fejezhetjük ki: Direkt jegyzés esetén: a hazai pénz árát külföldi valutában fejezzük ki. Pl. 1 Ft = 0,4 eurócent (0,004 ) Indirekt jegyzés esetén: a külföldi valuta árát fejezzük ki hazai pénzben. Pl. 1 = 250 Ft. Mi a továbbiakban ha ennek ellenkezjét külön nem jelezzük valutaárfolyamon a külföldi valuta hazai pénzben kifejezett (az indirekt jegyzés szerinti) árát fogjuk érteni és e (exchange rate) szimbólummal jelöljük. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a hazai pénz leértékeldik, akkor e értéke n, és fordítva: a hazai Pénz felértékeldése esetén e csökken. Ha pl. az elbbi relációban a forintot a példa kedvéért drasztikusan 25 %-kal leértékeljük, akkor 1Ft=0,003, e = 333,33 Ft.

10 37 38 Árfolyamrendszerek Az árfolyamok a devizapiacokon alakulnak ki a kereslet és a kínálat függvényében. Ezt a piacot azonban az állam, általában a központi jegybank befolyásolhatja. A különböz árfolyamrendszereket éppen aszerint csoportosítjuk, hogy van-e ilyen befolyásolás. Ennek megfelelen a két f típus: - lebeg (rugalmas) árfolyamok rendszere - rögzített (fix) árfolyamok rendszere Lebeg árfolyamok esetén a gazdasági szféra szereplinek a valuták, illetve devizák iránti keresletét és kínálatát nem befolyásolják sem az állam pénzpiaci beavatkozásai, sem egyéb automatizmusok. Rögzített árfolyamok esetén az állam, illetve a központi jegybank olyan beavatkozásokat eszközöl, illetve olyan mechanizmusokat mködtet, amelyekkel az árfolyamot egy szk sávon belül tartja. Létezik egy deklarált rögzített árfolyam, a piaci árfolyam ettl eltérhet, de ha az eltérés eléri az ú.n. intervenciós sáv határait, akkor automatizmusok vagy központi banki beavatkozások úgy módosítják a keresletet vagy a kínálatot, hogy az árfolyam a sávon belül marad. A rögzített árfolyam tehát nem azt jelenti, hogy adminisztratíve határozzák meg a valuták árait és az kötelez a valutapiac szereplire nézve. Persze erre is volt már példa, de ez annyira periférikus jelenség, hogy a pénzügyi tankönyvek nem foglalkoznak vele. meg. A külföldi befektetk belföldön hazai pénzért vásárolhatnak értékpapírokat, vagyis a tkeimportrök a valutapiacon kínálatot támasztanak. A devizapiac szerepli között meglehetsen nagy súlyt képviselnek a spekulánsok. A spekulációs pénzek mozgásirányának változásai idnként drámai változásokat idéznek el az értéktzsdei és a devizapiaci árfolyamokban. A lebeg árfolyamok A rugalmas árfolyamok rendszerében nincsenek olyan jegybanki tartalékváltozások, amelyek a valutapiac befolyásolását célozzák, tehát a valutapiacon is érvényesülhet a kereslet és kínálat árszabályozó hatása, ugyanúgy mint a közönséges áruk piacán. Rögzített árfolyamrendszer jegybanki intervencióval A rögzített árfolyamrendszereknek több konkrét formáját alkalmazták a történelem folyamán, mi csak a ma általánosan alkalmazott technikát tárgyaljuk. Ennek lényege az, hogy a központi jegybank kötelezettséget vállal arra, hogy pénzpiaci beavatkozással a rögzített árfolyamnak egy meghatározott intervallumában tartja a piaci árfolyamot. Tekintsük az alábbi ábrát! e Milyen motívumai vannak a külföldi valuta iránti keresletnek illetve kínálatnak a hazai devizapiacon: A valutakereslet f tényezi: - termékek és szolgáltatások importja - tkeexport - a hazai valuta gyengülésére számító spekuláció A valutakínálat f tényezi: - termékek és szolgáltatások exportja - tkeimport - a hazai valuta ersödésére számító spekuláció D 0 287,5 e = ,5 S 0 D 1 S 1 A külkereskedelem szerepli közül az importrök külföldön kívánnak vásárolni tipikusan külföldi valutáért, k tehát a belföldi piacon a keresletet támasztják. Az exportrök külföldi valutában realizált árbevételeiket belföldön hazai pénzre váltják, tehát valutakínálattal jelennek meg. Azok a hazai gazdasági alanyok, akik külföldön kívánnak reálberuházásokat megvalósítani, vagy értékpapírokat vásárolni, vagyis a tkeexportrök a valutapiac keresleti oldalán jelennek Az ábrán e a külföldi valuta árfolyamát jelöli, e a rögzített árfolyam, a vízszintes tengelyen a külföldi valuta keresletének és kínálatának mennyiségét jelöljük. Legyen a külföldi valuta az euró, a rögzített árfolyam 250 Ft/, az intervenciós sáv 15 %. Kiinduló pontban a deviza kereslet és kínálat a rögzített árfolyam szintjén határozza meg a piaci árfolyamot. Tegyük fel, Q 39 hogy például a magas hazai kamatláb miatt a tzsdén a megélénkül a külföldiek kereslete a hazai értékpapírok iránt. Az euró kínálata megn, kínálati függvény eltolódik jobbra (S 1) és az egyensúlyi árfolyam az intervenciós sávon kívül alakulna ki. A jegybanknak meg kell növelni a külföldi valuta keresletét, a beáramló deviza egy részét felvásárolja. A keresleti görbe is eltolódik jobbra, a piaci árfolyam a sávon belül marad. Ha a hazai valuta a piacon túlságosan leértékeldik, vagyis a fels intervenciós határnál akar kitörni a sávból, akkor a központi jegybanknak külföldi valutát kell eladni, a megnövekedett kínálat miatt az árfolyam csökken. 40 nyilvánul meg, hogy olcsóbbakká válhatnak külföldön az exportált áruk. A csökkentett külföldi ár a korábbinál nagyobb hazai egységárban realizálódhat a forint leértékelése után. (Ha például a 100 -s árat 98-ra engedi le, ennek forint ellenértéke az új árfolyamon ) Az árcsökkentés persze csak akkor racionális, ha ennek keresletnövel hatása van. Normál javak esetében tehát a valutaleértékelés hatására csökken az oda exportált áruk ára, viszont n az eladott mennyiség. Mint tudjuk, ez azonban csak akkor növeli a valutában számolt árbevételt, ha a kereslet rugalmas, vagyis ha a mennyiségi növekedés árbevételt emel hatása nagyobb, mint az árcsökkenés árbevételt csökkent hatása. Az exportrök forint bevétele akkor is nhet, amikor a külföldi kereslet rugalmatlan. Ilyenkor azonban az exportból származó valuta árbevétel a növekv mennyiség ellenére csökken. A hazai pénz leértékelése rugalmatlan kereslet esetén csökkentheti a beáramló külföldi valuta mennyiségét. A valutaárfolyam és a nemzetközi fizetési mérleg Naponta hallhatunk híreket arról, hogy a fizetési mérleg befolyásolásának szándékával a jegybankok leértékelik, vagy felértékelik a valutájukat. Rögzített árfolyamrendszerben ez csak indirekt módon történik: az intervenciós sávok módosításával, vagy a deklarált középárfolyam módosításával. (2003. els felében például az MNB felfelé tolta a sávhatárokat. Ez kvázi forintleértékelés volt, hiszen miután az alsó sáv is fentebb került, az intervenciós kényszer gyengébb forintnál jelentkezik, vagy ha úgy adódik a fels sávnál magasabb euró árfolyamnál kell stopot mondani.) Szinte axiómaként mondogatják laikusok és szakemberek egyaránt, hogy a hazai valuta leértékelése ösztönzi a külföldi valuták, illetve devizák beáramlását és fékezi azok kiáramlását. A deficites fizetési mérleg tehát a hazai valuta leértékelésével javítható. Ez azért nem ennyire egyértelm. A közhelyes leegyszersítés nem számol például a tkepiaci hatásokkal, a bels ár- és pénzpiaci hatásokkal, az inflációval stb. Az eladásban a nemzetközi fizetési mérleg tke- és pénzmérlegeivel mi sem foglalkozunk, a folyó fizetési mérleg tételei közül is csak a külkereskedelmi mérleget vizsgáljuk. Tekintsük az alábbi táblázat adatait: Idszak Árfolyam Ft/ Egységár Az export mennyisége Egységár Ft Árbevétel Árbevétel Ft , A példában a forint leértékelése után alacsonyabb áron többet exportáltak, de a rugalmatlan kereslet miatt az euró bevétel csökkent. A forintár a megdrágult euró miatt növekedett, s ntt az exportrök hazai pénzben számított árbevétele is. Hasonló módon beláthatjuk, hogy a hazai pénz leértékelése még nem jelenti automatikusan az importra fordított külföldi valutamennyiség csökkenését. A hazai valuta leértékelésének hatását, a külkereskedelem révén beáramló és kiáramló külföldi valuta mennyiségét az export- illetve az importkereslet rugalmassága nagymértékben befolyásolhatja. Ezt könnyen beláthatjuk. Az alapfokú tananyagok is tárgyalják azt az összefüggést, hogy például a hazai valuta leértékelése elnyös az exportröknek, kedveztlen az importröknek. Hiszen az exportr ugyanazért valutabevételéért leértékelés esetén több hazai pénzt fog kapni. Például ha 100 -ért elad egy bizonyos mennyiség terméket akkor 250 Ft-os árfolyamon Ft bevételhez jut, ha a forint leértékelése után az euró árfolyama 260 Ft-ra emelkedik, ugyanazért Ft-ot kap. De gondoljuk meg, hogy ha az export mennyisége változatlan, akkor továbbra is csak 100 az országba beáramló valuta. Hasonló módon: ha az importr változatlan mennyiséget vásárol külföldön, akkor az valutakiáramlás nem változik, csak ezért több forintot kell kifizetni. Az exportból származó beáramló valuta összege akkor nhet, ha n az export volumene. Erre ösztönözve is vannak az exportrök. A drágább valuta miatt csökkenthetik külföldön az árakat, s ennek folytán növekedhet a kereslet. Az a sokat hangoztatott tétel, hogy a hazai valuta leértékelése növeli az ország termékeinek nemzetközi versenyképességét abban

11 8. A munkanélküliség és az infláció 41 A modern gazdaságok mködési zavarai közül talán a legtöbbet emlegetettek a munkanélküliség és az infláció. Mint látni fogjuk az elméleti közgazdaságtan e két problémát egymással összefüggésben lévnek mutatja be. A munkanélküliség fogalma és típusai. Munkanélküliség esetén a munkavállalók által nyújtott munkakínálat meghaladja a vállalati szektor által támasztott munkakeresletet. E megállapítás precízebb értelmezéséhez vizsgáljuk meg a munkakínálat összetevit. Kiinduló halmaz egy ország népessége, de a téma szempontjából nyilvánvalóan csak a munkaképes népesség a releváns. A munkaképes népességet további két csoportra osztjuk: Az aktív népességhez soroljuk azokat a munkaképeseket, akik a munkapiacon munkát keresnek és megfelel feltételek esetén munkát vállalnak. (Aktívnak számítanak azok is, akik munkát keresnek, de az adott feltételek pl. bér, munkakörülmények stb. mellett ideiglenesen vagy tartósan nem vállalnak munkát. k az önkéntes munkanélküliek.) Az inaktív népességhez soroljuk azokat a munkaképeseket, akik függetlenül a munkafeltételektl nem is kívánnak munkát vállalni. Ide tartoznak például az egyetemi hallgatók, gyes-en lév anyukák stb. Az aktív népességen belül megkülönböztetjük a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket. A munkanélkülieken belül megkülönböztetjük kényszer illetve az önkéntes munkanélkülieket. A kényszer munkanélküliség azt jelenti, hogy az érintettek az adott feltételek (bérek, munkafeltételek stb). mellett munkát vállalnának, de munkájuk iránt nincs kereslet. Az önkéntes munkanélküliség fogalmát fentebb tisztáztuk. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek és az aktív népesség arányát mutatja százalékban kifejezve. A munkanélküliség néhány sajátos változata: Ciklikus munkanélküliség a termelés periodikus változásait követi. Ilyen lehet például az évszakonkénti természetes hullámzás, tipikus esetben nyáron kevesebb a munkanélküli, mint télen, mert a mezgazdaság és az idegenforgalom nyáron több munkaert igényel. Hasonló módon a konjunktúra ingadozások is befolyásolják a munkanélküliség alakulását, dekonjunktúra idején megn a munkanélküliek száma. Krónikus munkanélküliségnek nevezzük a hosszú távon sem csökken munkanélküliséget, amely például még a konjunktúra idején is megmarad. Strukturális munkanélküliség esetén a munkakereslet és kínálat globálisan többé-kevésbé azonos nagyságú, de eltér a szerkezetük. Ilyen esetben a gazdaságban egyidejleg van jelen a munkanélküliség és a munkaerhiány. Jellemzen a gyorsan fejld, a legfejlettebb technikai színvonalat képvisel ágazatokban munkaerhiány jelentkezik, míg 42 a leépül ágazatokban munkanélküliség van, de ezek nem tudják egymást kompenzálni. Például Németországban a hagyományos könnyiparban tömegek vesztik el a munkájukat, ezzel egyidejleg informatikusokban nagy hiány van. Hasonló strukturális problémákat okoznak a munka iránti kereslet és kínálat területi differenciái. Miközben Magyarország keleti felében 20 % körüli munkanélküliség van, a Dunántúl egyes körzeteiben munkaerhiány jelentkezik. A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség az önkéntes munkanélküliség egy sajátos változata. Ebben az esetben ideiglenesen azért nem vállalnak munkát az érintettek, mert éppen munkahelyet váltanak. Azokban az országokban, ahol a népesség mobilitása térben és életvitelben is nagy, a frikcionális munkanélküliség igen jelents is lehet. A munkanélküliség okainak klasszikus és keynesiánus magyarázata A munkanélküliség okaira sokféle magyarázat van, ezek részletes tárgyalása meghaladja e kurzus kereteit. A már tárgyalt két nagy iskola nézeteinek ütköztetésére szorítkozunk. A klasszikus közgazdaságtan a munkapiacot is hasonlóan kezelte, mint az árupiacot. Küls beavatkozás nélkül itt is a kereslet-kínálat mechanizmusai mködnek, az árak szerepét a munkabér játssza. Ha megjelenik a munkanélküliség, akkor ennek az az oka, hogy a bérek túlságosan magasak, s ezért nagy a kínálat, kicsi a kereslet. Ilyenkor azonban a bérek törvényszeren csökkeni fognak, ami az egyensúlyi helyzet felé tereli a rendszert. Tekintsük az alábbi ábrát! W 0 W 1 W (A jelölések tartalma: N munkamennyiség, N D munkakereslet, N S munkakínálat, W bér.) W 0 bérszínvonal esetén a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet, munkanélküliség van, de jól mköd piac esetén a bérek csökkennek, n a vállalatok munkakereslete, másrészt az alacsonyabb bérek miatt sokan az önkéntes munkanélküliséget választják, vagyis csökken a N S N D N 43 munkakínálat. Hosszú távon W 1 bérszínvonal fog érvényesülni. A klasszikusok szerint hosszú távon nincs kényszer munkanélküliség, a munkapiaci kereslet és kínálat összhangban van. Keynes tagadta azt, hogy a bérmozgások egyensúlyban tudják tartani a munkapiacot és azt állította, hogy a modern gazdaságban az állami beavatkozás nélkül tartósan fennmarad a kényszer munkanélküliség állapota. Azt állította, hogy a modern társadalmakban a bérek lefelé merevek, vagyis nem életszer az az elképzelés, hogy makroszinten csökkenhetnek a bérek. De ennek nincs is jelentsége a keynesi modellben, ugyanis a munkanélküliség okát nem a magas bérszínvonalban, hanem az árupiaci kereslet elégtelenségében jelölte meg. Ha kicsi az áruk iránti kereslet, akkor a termelk kínálata is kevés, s így a munkaer iránti keresletük is visszafogott. Keynes szerint tehát a munkanélküliséget nem a bérek W csökkentésével lehet orvosolni, hanem azzal, hogy az állam ösztönzi a keresletet, élénkíti a konjunktúrát. Az alábbi ábrán ez úgy jelenik meg, hogy a munkakeresleti függvény eltolódik, ugyanakkora (W 0) bérszínvonal és változatlan munkakínálat mellett is megsznik a munkanélküliség. W 0 W A modern államok foglalkoztatási politikája lényegében keynesiánus alapokon nyugszik. A munkanélküliség csökkentése érdekében fként a munkahelyteremt intézkedéseket vetik be. Az árupiaci kereslet ösztönzésén túl a költségvetésbl finanszírozott közmunkákkal, a strukturális munkanélküliség ellen ható képzési programokkal, a munkaügyi hivatalok információs és koordináló szolgáltatásaival igyekeznek enyhíteni a munkanélküliséget. N S N D 0 N N D 1 Az infláció fogalma és következményei 44 Az infláció legáltalánosabb értelmezés szerint pénzromlást jelent, vagyis infláció esetén csökken a pénz vásárlóereje. A pénzromlás piacgazdasági körülmények között az árak emelkedésében nyilvánul meg. Az inflációs ráta az árszínvonal növekedési ütemét jellemzi. Valójában pénzromlás stabil árak mellett is végbe mehet. A volt szocialista országokban például az állam rögzítette az árakat, nem engedélyezte a gazdaságilag indokolt áremeléseket sem. Ebben az esetben a pénz vásárlóerejének romlása az áruhiányban, a feketepiac többletköltségeiben, kényszer-megtakarításokban mutatkozik meg. Ez is egyfajta infláció, a hivatalos árak emelkedése nélkül. Mi a továbbiakban a klasszikus inflációval, az áremelkedéssel foglalkozunk. Az infláció káros következményei. Az infláció okai - Az infláció piacromboló. Megbízhatatlanná teszi a gazdasági alanyok információit, ezáltal korlátozza a racionális döntések lehetségét. - A piaci törvényszerségektl eltér arányban osztja el a jövedelmeket. - Gátolja a megtakarításokat. - Ha nem párosul kell a jövedelmek kell mérték növekedésével, rontja az életszínvonalat. Az infláció okaira sokféle magyarázat van, ezek egymással összefüggésben vannak. Kissé leegyszersítve az okok magyarázatának három f változata van, s eszerint a szakirodalom megkülönbözteti a fogalmát. - pénzinflácó - keresleti infláció - kínálati (költség) infláció Pénzinfláció esetén az áremelkedés oka az, hogy túlságosan sok pénz van forgalomban. Ennek oka lehet például a teljesítményekkel meg nem alapozott bérkiáramlás, az állami költekezés, vagy az, hogy a központi bank a devizapiaci intervenciók során sok külföldi valutát kénytelen felvásárolni hazai pénz kibocsátása révén. A klasszikus közgazdaságtanban ismert az ú.n. Fisher-féle pénzforgalmi egyenlet, melynek egyszer alakja: Y P = M V amelyben Y a forgalomban lév árutömeg, P az árszínvonal, M a forgalomban lév pénztömeg, V a pénz forgási sebessége (ami azt jelenti, hogy egy adott idszak pl. egy év alatt átlagosan hányszor cserél gazdát egységnyi pénz. A mennyiségi pénzelmélet képviseli szerint a Fisher-egyenlet helyes olvasata: M V P = Y

12 45 vagyis ha egy adott idszakban adott forgási sebesség mellett - forgalomban lév pénz állománya gyorsabban n. mint a forgalomban lév árutömeg, akkor az árszínvonal emelkedik. Keresleti infláció esetén az áremelkedést az okozza, hogy valamilyen oknál fogva ugrásszeren megemelkedik az árupiacon a kereslet. Végs soron a pénzinfláció is azért következik be, mert a forgalomba kerül többletpénzt az árupiacra viszik a jövedelemtulajdonosok. Mint láttuk, a keynesiánus gazdaságpolitika lényegéhez tartozik a kereslet állandó ösztönzése, nem csak st nem is els sorban pénz forgalomba pumpálásával, hanem inkább költségvetési eszközökkel. Ennek következtében a keynesiánus gazdaságpolitika természetes következménye az infláció. Igaz ugyan, hogy amikor egy-egy keresleti sokk jelentkezik, ha vannak szabad kapacitások a kínálat is nni fog, de mire a kínálat felzárkózik, addigra újabb keresleti sokk jelentkezik, a kereslet mindig a kínálat eltt jár. A kínálati inflációt szokták költséginflációnak is nevezni. Itt arról van szó, hogy az áremelkedést a termelési költségek növekedése okozza. Tipikus esete ennek a bér-ár spirál, amikor a szakszervezetek béremeléseket harcolnak ki, ez megnöveli a költségeket, ezen keresztül az árakat. Ekkor viszont a nagyobb bér vásárlóereje csökken, újabb béremelés következik, majd újabb áremelkedés stb. Költséginflációt okozhat az importált nyersanyagok és energiahordozók árrobbanása, valamint egy-egy új termelési eljárás bevezetésének magas induló költségei is. A munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolat.. A Phillips-görbe. A keynesiánus gazdaságpolitika legnagyobb dilemmájának szimbóluma az ú.n. Phillipsgörbe, amely a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti rövid távú összefüggést mutatja be. 46 magasnak tartott munkanélküliségi rátát kívánja csökkenteni, akkor fiskális és monetáris offenzívával ösztönözheti az árupiaci keresletet, s az ennek nyomán megnövekv kínálat nagyobb foglalkoztatottság mellett valósul meg, egyúttal azonban felgyorsul a keresleti infláció. Ha az inflációt akarják csökkenteni, akkor vissza kell fogni a költekezést és a pénzkibocsátást, ez viszont dekonjunktúrához vezet, n a munkanélküliség. Ezt az elméleti levezetést a gyakorlat is igazolta. Ha az Egyesült Államok 1953 és 1969 közötti tényadatait a fenti koordinátarendszerbe iktatjuk, szinte teljesen szabályos Phillipsgörbét kapunk után viszont úgy tnt, hogy ez az elmélet hamis. Megjelent az ú.n. stagfláció, ami azt jelenti, hogy egyidejleg n az inflációs ráta is és a munkanélküliségi ráta is. Az olajár robbanás után kibontakozó évi világgazdasági válság utáni stabilizálódás oda vezetett, hogy újból megfigyelhet volt a Phillips-görbe által leírt összefüggés, de sokkal magasabb inflációs ráták mellett. Azóta az inflációs ráták a gazdasági szerkezet nagymérték átalakítása nyomán lényegesen csökkentek a legfejlettebb országokban, ezen az alacsony inflációs szinten figyelhet meg a leírt összefüggés. Az elméleti közgazdászok álláspontja és a gyakorlati tapasztalatok szerint a Phillips-féle összefüggés valóban létezik, de csak rövid távon. A munkanélküliségnek van egy hosszú távon megfigyelhet mértéke, ezt nevezik a munkanélküliség természetes rátájának, ettl gazdaságpolitikai eszközökkel rövid távon el lehet téríteni a tényleges rátát, s ilyenkor az inflációs ráta ellenkez irányban változik. Ez a választási lehetség azonban akármilyen inflációs szinten létezik, hosszú távon nem függ egymástól a munkanélküliség és az infláció. Ezt illusztrálja az alábbi ábra: Inflációs ráta Inflációs ráta Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta A névadó Phillips és a konstrukció továbbfejleszti elméleti leírását adták annak, hogy a keynesiánus gazdaságpolitikának választási lehetsége van. Mindkét nagy probléma a munkanélküliség is és az infláció is kezelhet, de csak egymás terhére. Ha az állam a eladás A nemzetgazdasági teljesítmények számbavétele A nemzetgazdasági teljesítmények számbavételére a 20. század közepén két nagy rendszer alakult ki: A nemzeti számlák rendszere, angolul System of National Accounts, rövidítve SNA, amelyet az ipari országokat összefogó OECD gyakorlata alapján az ENSZ statisztikai hivatala dolgozott ki. A népgazdasági mérlegek rendszere, amelyet a nemzetközi statisztikai fórumokon az angol Material Product System (anyagi termelés rendszere) kifejezés nyomán MPS-sel jelölnek. Ezt a rendszert a központi tervgazdálkodásra törekv országokban alakították ki a marxista közgazdaságtanra alapozva. Sok egyéb eltérés mellett az SNA és az MPS közötti legalapvetbb különbség abban van, hogy a nemzetgazdasági rendszerben központi szerepet játszó fogalmat, a makroszint kibocsátást az SNA szélesebben értelmezi, mint az MPS. Míg az MPS ezt afogalmat az anyagi termelés (a fizikai termékek elállítása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások) körében fogja meg, addig az SNA minden, a piac által hasznosnak minsített tevékenységet, tehát a nem anyagi szolgáltatásokat is a nemzetgazdasági produktum részeként ismeri el. (Így pl. az oktatást, tudományos kutatást, mvészeti tevékenységet, egészségügyet stb. is) A rendszerváltásig Magyarországon párhuzamosan mindkét rendszer szerint megfigyelte a KSH a nemzetgazdasági teljesítményeket, ma már csak az SNA szerint. Az SNA mutatói: Halmozódás foka Bruttó Hozzáadott érték (Félbruttó) Nettó Hazai mutatók GO Bruttó kibocsátás GDP Bruttó hazai termék NDP Nettó hazai termék Nemzeti jövedelem Nemzeti mutatók Rendelkezésre álló jövedelem - - GNI Bruttó nemzeti jövedelem NNI Nettó nemzeti jövedelem GNDI Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem NNDI Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem GO - folyó termel felhasználások = GDP GDP - amortizáció= NDP GDP kiáramló tényez jövedelmek + beáramló tényez jövedelmek = GNI NDP kiáramló tényez jövedelmek + beáramló tényez jövedelmek = NNI GNI amortizáció = NNI GNI kiáramló transzfer jövedelmek + beáramló transzfer jövedelmek = GNDI NNI kiáramló transzfer jövedelmek + beáramló transzfer jövedelmek = NNDI GNDI amortizáció = NNDI Tényezjövedelmek (másképpen eredeti jövedelmek): munkabér, profit, kamat, bérleti díj és egyéb olyan jövedelmek, amelyet azon az alapon kap a jövedelemtulajdonos, hogy valamilyen termelési tényezvel részt vett a makroszint kibocsátásban. Transzferek: ösztöndíj, nyugdíj, segély és egyéb olyan jövedelmek, amelyeket nem a kibocsátásban való közvetlen részvétel miatt kapnak a jövedelemtulajdonosok. Nominális GDP, reál GDP, árindex. Az SNA központi mutatója a GDP, Ezt használjuk leggyakrabban az egyes országok gazdasági teljesítményének nemzetközi összehasonlítására, a gazdasági növekedés jellemzésére. A GDP egy ország területén egy adott évben elállított, végs felhasználásra kerül javak összessége. A különböz tevékenységek teljesítményeit úgy tudjuk összevonni, hogy pénzértéküket adjuk össze. Egy-egy tevékenység eredménye a q p szorzat, amelyben a q a termelt mennyiség, p a termék egységára. Nemzetgazdasági szinten több tízezer ilyen termelési értéket kell összeadni. GDP = q p Ha két idszak GDP-jét hasonlítjuk össze, akkor a q1 p1 q0 p hányadost, illetve annak százalékos formáját használjuk. Az így kiszámított mutatóban azonban két hatás tükrözdik, egyrészt a termelési volumenek változása, másrészt az árak változása. Ahhoz, hogy a végs felhasználásra alkalmas javak volumenének változását reálisan értékelhessük, ki kell küszöbölni az árváltozások hatását. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy mindkét idszakban ugyanazokkal az árakkal számolunk. q1 p0 A reál GDP indexe: q0 p0 0

13 49 50 Illusztráljuk a fentieket egy egyszer numerikus példával. A több tízezer termék helyett elégedjünk meg kettvel. Termék q 0 p 0 q0 p0 q 1 p 1 q1 p1 A B Együtt A nominál GDP indexe: = = 1, % A reál GDP indexe. (változatlan árakkal): = = 1, ,2 % Az árindex: (Ugyanazokkal a mennyiségekkel, csak az árak változását tükrözi) = = 1, ,1 % A vizsgált minigazdaságban folyó áron számolva 20 %-os GDP növekedés mutatkozik, de ebben tükrözdik a 14,1 %-os áremelkedés is. A felhasználható terméktömeg (reál GDP) valójában csak 5,2 %-kal ntt. Az indexek közötti matematikai összefüggés: 1,2 = 1,052 1, eladás Gazdasági fejldés, gazdasági növekedés 51 A gazdasági rendszer állandó mozgásban van, s történelmi távlatból nézve e mozgás iránya az esetenkénti megtorpanások, visszaesések ellenére is a haladás, eredménye a társadalom gazdagodása. A közgazdaságtudomány m ás tudományok eredményeit is felhasználva megkülönbözteti a fejldés és a gazdasági növekedés fogalmát. A megközelítési módok és akutatási eredmények feldolgozása nyomán kialakult nézetek természetesen differenciálódnak, de többé-kevésbé minden irányzat elfogadja azt, hogy - a gazdasági fejldés átfogóbb, a gazdasági rendszer minségét érint folyamat, - a gazdasági növekedés pedig a fejldés mennyiségi oldala Néhány nagy hatású fejldéselmélet A különböz fejldéselméletek specifikumát az adja meg, hogy mit tekintenek az adott gazdasági rendszer alapvet, átfogó minségi kategóriájának. K. Marx történelmi materializmusa a termelési módot állítja az elemzés középpontjába. A termelési mód annyit tesz, hogy a termelés során milyen rendszert alkot az egyén, a társadalom és a termelési eszközök kapcsolata. A termelési mód két oldalról vizsgálható. Tartalmi oldalról nézve a kérdés az, hogy miként teljesül a termelés célja, azaz milyen színvonalon termelnek, milyen színvonalon elégítik ki a szükségleteket. Más szavakkal: milyenek az adott társadalom termeleri. Formai oldalról nézve a kérdés az, hogy a termelerket milyen társadalmi kapcsolatrendszerben érvényesítik. Más szavakkal: milyenek az adott társadalmak termelési viszonyai. A szükségletek mindig meghaladják termelést, mindig vannak kielégítetlen szükségletek. Ez a termelerk fejldésének motorja. Egy adott gazdasági rendszer kulcskérdése az, hogy a fennálló termelési viszonyok segítik, vagy gátolják a termelés szükséges és lehetséges fejlesztési irányainak felismerését, és milyen mozgásformát adnak e felismerések gyakorlati érvényesítésének. A termelési viszonyok hosszú idre lemerevedhetnek, s az elavult termelési viszonyok gátolhatják a termelerk fejldését. Adott társadalmi-gazdasági rend akkor kerül válságba, amikor anyagi létének felmerül kérdései már nem válaszolhatók meg az adott termelési viszonyok és a rájuk épül felépítményi (politikai, ideológiai, erkölcsi stb.) keretek között. Ilyenkor szükségszer, hogy a termelési viszonyok forradalmi módon megváltozzanak és mozgásformát biztosítsanak a termelerk fejldésének, hogy újból helyre álljon a termelerk és a termelési viszonyok összhangja. A marxista felfogás szerint a társadalmi-gazdasági fejldés lényege: a termelerk állandó fejldési hajlama és a termelési viszonyok ennek megfelel, szükségszer igazodása. J. Schumpeter nagyhatású fejldéselmélete megkülönbözteti a stacionárius és a fejld gazdasági rendszert. A stacionárius rendszerben a korábbi periódusok hagyatékai az embereket a társadalmi-gazdasági kapcsolatok olyan hálójával szövik körül, amelybl nem tudnak kitörni. Lényegében ugyanazok az események, termelési, elosztási, 52 felhasználási kombinációk ismétldnek. A gazdasági rendszer fejldése az innovációk hatására következik be. Az innováció ebben a széles értelmezésben a meglév dolgok és hatóerk nagymértékben megváltoztatott, minségileg új kombinációja. (pl. új termékek, technológiák, új piacok, szervezési eljárások stb.) Az innovációk révén a gazdasági alanyok kitörnek az elz periódusok által hátrahagyott korlátok közül. A változások a gazdaságból indulnak ki, de kiterjednek a széles értelemben vett kultúra minden területére, életmódra, erkölcsre, politikára stb. A fejldés elnyeit elször természetesen az innovátorok élvezik, de ezek az elnyök csak ideiglenesek, s rövidesen eltüntetik az utánzó, követ versenytársak. Egy adott innováció fejldést gerjeszt hatása társadalmi szinten is elenyészik egy bizonyos id után, s ha az innovációk sora nem köveik egymást, a gazdasági rendszer visszasüllyed a stacionárius állapotba. A fejldéselméletek sajátos csoportjait képezik azok, amelyek a gazdasági rendszer egyegy dinamikus elemét ragadják ki és teszik meg a fejlettség mércéjévé. Ilyen elméletek, pontosabban elméletei rendszerek pl. a múlt század második felében elterjedt ipari társadalom, illetve posztindusztriális társadalom koncepciók. Az ipari társadalom elmélete a gazdasági fejlettséget az ipar makrogazdasági súlyával és színvonalával jellemzi, és a fejldés kulcskérdésének az ipar fejldését tekinti. (A múlt század 60-as, 70-es éveiben a fejlett országok és az ipari országok kifejezések szinonimák voltak.) Az irányzat klasszikusa W. Rostow ú.n. stádium-elméletében az emberiség fejldésének öt szakaszát különböztette meg, s ezek egymástól az iparosodottságban tértek el egymástól. A posztinduszriális társadalom elmélete azt hangsúlyozza, hogy a 20. század második felétl a leggazdagabb országokban a szükségletek, a kibocsátás, a foglalkoztatás szerkezeti változásait már nem az anyagi termelés dinamikája, hanem a szolgáltatási szektor, az ú.n. tercier szektor súlyának nagymérték növekedése jellemzi. (Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a foglalkoztatottak %-a a szolgáltatások területén tevékenykedik.) A fejlettség mércéje tehát nem az ipar színvonala, hanem éppen annak meghaladása, az anyagi szükségletek béklyóitól való függetlenség foka. A gazdaság szerkezetének ilyen átalakulása kihat a társadalom minden területére. Lényegüket tekintve a posztindusztrális irányzathoz sorolhatók azok a koncepciók, amelyek még a tercier szektoron belül is egy-egy speciális, az adott korban legnagyobb hatású tevékenységet jelölnek meg a fejlettség dönt elemének és pl. információs társadalomról, vagy napjainkban a tudásalapú társadalomról beszélnek. A gazdasági növekedés fogalma, mérése és forrásai A gazdasági növekedés a gazdasági rendszer makroszint mennyiségi jelleg változását jelenti. A társadalom gazdagodási folyamata ez, abban a fejldéshez képest szkebb értelemben hogy a javak elállításának, a fogyasztásnak és a felhalmozásnak a lehetségei gyarapodnak a nemzetgazdaság minsége által meghatározott feltételek között. A növekedési elméletek nem vizsgálják közvetlen módon a társadalmi-gazdasági berendezkedést, az élet minségét, az ökológiai környezetet, a gazdasági rendszer mechanizmusait.

14 53 Ez a viszonylag leszkített tartalmú kategória is meglehetsen összetett, bonyolult jelenséget fog át, melyet nem lehet egyetlen számmal kielégíten jellemezni, Kompromisszumos megoldásként mégis általánosan elfogadott gyakorlat az, hogy a gazdasági növekedést a makroszint kibocsátás évi változásának ütemével mérjük. (Az SNA-ban a GDP növekedési ütemével.) A hosszabb idszakra vonatkozó gyakorlatias megfigyelések esetenként az egy lakosra jutó kibocsátást vizsgálják. Miután a valódi növekedésnek a fogyasztási és felhalmozási lehetségeket megalapozó naturáliák gyarapodását tekintjük, a statisztikai kiadványok a változatlan árakkal számolt kibocsátási mutatót, vagyis a reál-gdp-t használják. A növekedési elméletek alapvet feladatuknak tekintik a növekedés forrásainak, tényezinek feltárását. A leggyakoribb csoportosítás szerint a növekedés tényezi: - a munka - a tke - a természeti erforrások - technikai haladás Precízebben szólva a felsorolt növekedési tényezk mennyiségi növekedése az, ami forrása lehet a makroszint kibocsátás növekedésének. Természetesen az adott tényezk minségének, hatékonyságának fokozása is fontos st mint látni fogjuk, meghatározó jelentség a gazdasági növekedés szempontjából. E hatékonyság-javulást sorolják a technikai haladás fogalmába a növekedési elméletek. A természeti tényezk (termföld, vizek, ásványkincsek stb.) lényeges forrásai egy ország gazdagságának, de miután a gazdasági növekedés egy dinamikus (flow) kategória, növekedési forrásként nem a statikus természeti környezetet, hanem ennek változásait kezelhetjük. Extenzív és intenzív gazdasági növekedés A növekedés forrásainak elemzése során jó kiindulópont lehet az a közismert megkülönböztetés, hogy a növekedés lehet extenzív, illetve intenzív. Els egyelre durva megközelítésként fogadjuk el a következ definíciókat: Extenzív növekedés esetén a makroszint kibocsátás reális szintje a termelési tényezk (modelljeinkben a munka és a tke ) mennyiségi növekedésének eredményeként emelkedik, a tényezk hatékonyságának változatlansága vagy csökkenése mellett. Intenzív növekedés esetén a termelési tényezk mennyisége változatlan, vagy csökken, a makroszint kibocsátás gyarapodását a tényezk hatékonyságának javulása okozza. Az alábbi számpélda az extenzív növekedés tiszta esetét mutatja: 1. év 2. év Munka mennyisége (L) Tke mennyisége (K) Reálkibocsátás (Y) A munka termelékenysége (Y/L) 4 4 Tkeigényesség (K/Y) 0,5 0,5 54 A növekedési modellek szokásos eljárását követve a munka hatékonyságát ún. egyenes mutatóval (Y/L), a tke hatékonyságát ún. fordított mutatóval (K/Y) jellemezzük, azaz a munkatermelékenységi mutató esetében a növekedés, a tkeigényességi mutatónál a csökkenés jelenti a hatékonyság javulását. A példában a munka és a tke mennyisége azonos ütemben, 10 %-kal ntt változatlan hatékonyság mellett, s ennek megfelelen a kibocsátás is 10 %-kal ntt. Mindkét tényez oldaláról vizsgálva ez egyértelmen extenzív növekedés volt. Nézzünk azonban egy másik példát, ami jobban megfelel a gyakorlatban megfigyelhet tendenciáknak. 1. év 2. év Munka mennyisége (L) Tke mennyisége (K) Reálkibocsátás (Y) A munka termelékenysége (Y/L) 4 4,4 Tkeigényesség (K/Y) 0,5 0,55 A kibocsátás növekedése ugyanakkora, mint az elbbi példában, de ezúttal a felhasznált munka mennyisége változatlan, a növekedés forrása a felhasznált tke 21 %-os növelése. Ebben az esetben a munka oldaláról nézve intenzív a növekedés (ntt a munka termelékenysége), a tke oldaláról nézve erteljesen extenzív (több tkét használtunk fel, romló hatékonyság mellett.) Növekedés a munkaerforrások korlátossága mellett A 20. században a gazdasági növekedés egyik alapproblémája éppen a fenti numerikus illusztrációval vázolt tendenciával volt kapcsolatban. Azzal tehát, hogy a fejlett ipari országokban és az ún. szocialista országokban kimerültek a munkaer tartalékok, a növekedés alapveten a tkeberuházások függvénye volt. A probléma lényegét jól érzékelteti az egyik legnagyobb hatású növekedési modell, a keynesiánus Harrod-Domar modell, amelynek mondanivalóját az alábbi képlet összegzi: s g W = κ amelyben g W a garantált növekedési ütem, s a beruházási hányad(a GDP beruházásra felhasznált hányada), κ a tkeigényesség.. Ha demográfiai és egyéb okoknál fogva a termelésben felhasznált munka egyre kisebb mértékben növelhet st tipikus esetben inkább csökken a foglalkoztatottak száma-, akkor a növekedést egyre inkább gépesítéssel, kemizálással stb. lehet megalapozni. Ekkor megn a tkeigényesség, adott beruházási hányad mellet csökken a növekedési ütem. Ha a gazdaságpolitika ragaszkodik az elért növekedési ütem fenntartásához, st a felzárkózni kívánó országok kifejezetten fokozni akarják a gazdasági növekedést, akkor növelni kell a beruházási hányadot. S valóban, világszerte megfigyelhet volt a GDP-n belül a fogyasztási hányad csökkenése, a felhalmozási hányad növekedése. Magyarországon például az 1950-es években még 10 % volt a felhalmozási hányad, az 1970-es években már meghaladta a 30 %-ot. Ez az út nyilvánvalóan járhatatlan. Mi a megoldás? A 55 technikai haladás felgyorsítása, a kisebb tkeigényesség technológiák alkalmazása. A tkeigényesség csökkentésében fontos szerepet játszhat a nyersanyag- és energiaigényes termelés visszaszorítása is. A 20. század második felében a technikai haladás a legjelentsebb növekedési tényezvé vált. Kormányzati és nagyvállalati finanszírozással egyre jelentsebb kutatási bázisokat mködtetnek, az oktatást tetemes összegekkel támogatják.( beruházás az emberi tkében ) A tudományos felfedezések egyre rövidebb idn belül jelennek meg a termelésben, st a háztartásokban is. A gazdasági növekedés egyre kevésbé a fizikai tkeállomány nagyságától, a nyersanyagok és energia felhasználás mennyiségétl függ, sokkal inkább a felhasznált tudástól. A fenntartható növekedés A közgazdaságtan egyik legizgalmasabb témája a gazdasági növekedés feltételeinek vizsgálata. A legnagyobb hatású növekedési elméletek (pl. a már említett Harrod-Domar modell, vagy annak kritikájaként született neoklasszikus növekedési elméletek) az ún. egyensúlyi növekedés feltételeit kutatták. Ezeket az jellemzi, hogy a növekedés tényezinek, természetének, következményeinek analízise a szkebb értelemben vett gazdaság keretein belül folyik. A gazdasági mutatók közül is inkább csak a flow jellegek, vagyis egy adott idszak változásai kapnak szerepet a modellekben és kevesebb szó esik a stock jelleg kategóriákról, vagyis az erforrások állományáról. Az 1960-as évektl kezdve egyre nagyobb érdekldéssel fordultak a tudósok és a szélesebb látókör értelmiségiek a meg nem újítható erforrások állományának prognosztizálása felé és ennek kapcsán a növekedés hosszú távon fenntartható ütemének problémája felé. A jöv felvázolására azok a kutatások tették az egyik legdrámaibb és egyben legvitatottabb kísérletet, amelyeket európai tudósok Római Klub néven ismert csoportja patronált. A Római Klub 1972-ben megjelent els jelentése A növekedés határai címen jelent meg. Számítógépes modellezésük szerint a világ népességének, ipari termelésének, nyersanyag- és energiafelhasználásának, mszaki haladásának akkori üteme mellett a 21. század közepére összeomlik a modern civilizáció. Megoldásként a zéró növekedést javasolták, amit persze általában elfogadhatatlannak és kivitelezhetetlennek tartott a szakemberek és különösen a politikusok zöme. A Római Klub további jelentései sokkal differenciáltabb prognózisokat és megoldási javaslatokat adtak, a zéró növekedés helyett a harmonikus növekedés programjaira tettek kísérleteket. E jelentésekben megjelentek az ún. globális problémák, mint pl. a demográfiai válság, élelmezési válság, a világgazdasági rend válsága. Ezzel párhuzamosan, de eleinte szinte a gazdasági megközelítésektl függetlenül egyre nyilvánvalóbbá vált a természeti környezet pusztulásának drámai elemzése és az ebbl fakadó sürgs teendk nemzetközi összehangolásának igénye. A fenntartható fejldés tematikája mára már különböz megközelítések szintéziseként jelenik meg. Az els Föld-csúcs 1972-ben lényegében még csak környezetvédelmi kérdések szerepeltek, a 90-es évek végén a riói konferenciát már a Környezetvédelem és a fejldés címmel rendezték meg, a legutóbbi Johannesburgi csúcs már a fenntartható fejldés lehetségét, azaz a széles értelemben vett (nem csupán természeti) környezeti, a gazdasági és a szociális problémák kölcsönhatását elemezte. A fenntartható fejldés fogalmának ilyen kiterjesztése elsként az ENSZ által felkért Bruntland-bizottság (Környezet és Fejldés Világbizottság) tevékenységének hozománya.

1. A gazdálkodás és a gazdaságszervezés alapkérdései

1. A gazdálkodás és a gazdaságszervezés alapkérdései 1 1. A gazdálkodás és a gazdaságszervezés alapkérdései A gazdálkodás lényege: a szkös (korlátozottan rendelkezésre álló) erforrások optimális felhasználására való törekvés. Az erforrások hasznosításának

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Tartalom. Speciális pénzáramlások. Feladatmegoldás, jelenértékszámítások 2010.10.19. 8. hét. Speciális pénzáramlások. Örökjáradék:

Tartalom. Speciális pénzáramlások. Feladatmegoldás, jelenértékszámítások 2010.10.19. 8. hét. Speciális pénzáramlások. Örökjáradék: Feladatmegoldás, jelenértékszámítások 8. hét 2010.10.26. 1 Tartalom Speciális pénzáramlások Örökjáradék: Olyan végtelen számú tagból álló pénzáramlás, amelynek minden eleme megegyezik. Növekvő örökjáradék:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése

Vállalati pénzügyek alapjai. Befektetési döntések - Részvények értékelése BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyek alapjai Befektetési döntések - Előadó: Deliné Pálinkó Éva Részvény A részvény jellemzői Részvényt, részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőke emelésekor kibocsátott

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Termelési tényezık piaca

Termelési tényezık piaca 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás 4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügy tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügy tárgyból Pénzügy MSc. képzés I. évfolyam levelező tagozat számára A Pénzügyi és Számviteli

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan I. tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan I. tárgyból Közgazdász gazdálkodási alap levelező, GAM alap és kieg. levelező képzés

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag QUAESTOR Fundamentális elemzés Segédanyag A vállalat számviteli elemzése A fundamentális értékeléshez minden esetben a pénzügyi adatok, számviteli kimutatások jelentik az alapot Az éves jelentésbl és a

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Pénzügytan tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Pénzügytan tárgyból Közgazdász-gazdálkodási kiegészítő képzés számára A Tanszékre történő beérkezés

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben