ELSZÁMOLÓH. Számviteli politika. Hatályos: április 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELSZÁMOLÓH. Számviteli politika. Hatályos: 2014. április 1."

Átírás

1 ELSZÁMOLÓH Z Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet Számviteli politika Hatályos: április 1. 1

2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Számviteli politika célja A számviteli politika kialakításának elsődleges célja olyan számviteli rendszer létrehozása, amely a Pécs Városi Költségvetési Központi Szervezet (intézményegységeivel 1 együtt: Elszámolóház), valamint a hozzárendelt intézmények sajátosságaihoz, feladataihoz, adottságaihoz igazodva biztosítja a megbízható és valós adatokat az éves beszámoló összeállításához, valamint megfelelő információt szolgáltat a vezetői döntések meghozatalához. A Számviteli politika kialakításánál az alábbi jogszabályok kerültek figyelembe vételre: A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.), Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ávr.) Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól (a továbbiakban: vagyonrendelet). 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet az államháztartás számviteléről (a továbbiakban: Áhsz.) 2. A Számviteli politika elkészítéséért, tartalmáért, módosításáért felelős személyek A Számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, elkészítéséért, és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, valamint annak végrehajtásáért az Elszámolóház igazgatója felelős. A Számviteli politika tervezetének elkészítéséért, tartalmáért, a változtatásra vonatkozó javaslattételért, aktualizálásáért az Elszámolóház gazdasági vezetője a felelős. A Számviteli politika módosítására akkor van szükség, ha azt a Számv. tv. és az Áhsz. előírásai azt indokolják, vagy ha a szabályzat elfogadásakor fennálló körülményekben változás következik be, amely a változtatást szükségessé teszi. A módosítást a módosítási igény felmerülésekor azonnali hatállyal, de legalább a jogszabályban előírt határidővel kell végrehajtani. 3. A számviteli politika hatálya A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, úgy rendelkezik a jelen számviteli politikában, hogy, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó 1 A Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet intézményegységeit a 3. számú melléklet tartalmazza. 2

3 szabályzatok hatályát kiterjeszti, és kötelező érvényűvé teszi a hozzárendelt költségvetési szervek részére a velük kötött Munkamegosztási megállapodásban foglaltak alapján. A Számviteli politikában rögzített szabályokat, alapelveket, előírásokat, értékelési módszereket és eljárásokat alkalmazni kell az intézmények költségvetéséhez kapcsolódó könyvvezetés és beszámoló készítés során is. A Számviteli politika célja: Megteremtse a szabályozott egységes számviteli rendszerhez illeszkedő saját számviteli elszámolási rend kiépítésének feltételeit, amely a pénzügyiszámviteli folyamatok elszámolását, értékelését, ellenőrzését, és a vagyon védelmét egységes számviteli renddel szolgálja, kielégítve az államháztartás és az irányító szerv információs igényét. Megalapozza a sajátosságokhoz, adottságokhoz igazodó megfelelő számviteli rendszer (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rend) kialakítását, működését. Megteremtse a kereteket ahhoz, hogy a számviteli rendszerből nyerhető információk megbízható és valós képet, tájékoztatást adjanak az Elszámolóház és az intézmények vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Megfogalmazza mindazon számviteli elveket, általános szabályokat, értékelési módokat, gyakorlati eljárásokat, amelyeket a beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során az Intézménynél alkalmazni kell. Kijelölje a belső szabályozás elvi alapját és kereteit. A könyvvezetés az éves beszámoló elkészítését megfelelően alátámassza. A könyvvezetés során a számviteli alapelvek érvényesítése. Biztosítja, az Elszámolóház pénzügyi-számviteli szakemberei számára a szabályszerű könyvvezetést. Átláthatóvá tegye az ellenőrzés, külső személy részére az Elszámolóház és az intézmények pénzügyi-számviteli rendszerét. A számviteli politika keretein belül (a számlarenden túl) az Elszámolóház az alábbi szabályzatokat készíti el: Eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata Pénzkezelési szabályzat Önköltség számítási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata Az intézmények az Elszámolóház által kialakított Leltározási és leltárkészítési szabályzatot, a Felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzatát, a Pénzkezelési szabályzatot keretszabályzatként kell, hogy alkalmazzák. A keretszabályok előírásain belül, azzal összhangban az intézményi sajátosságoknak megfelelően külön a szabályzat kézhezvételét követő 30 napon belül - kialakítják az adott Intézményre vonatkozó részletesebb előírásokat úgy, hogy az Elszámolóház szabályzataiban foglalt előírásoktól eltérő, ellentétes rendelkezést az intézményre vonatkozóan nem tartalmazhat. Az intézmények esetében a fenti szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyásáért az intézményvezetője a felelős, azzal, hogy az 3

4 intézmény saját szabályzata elválaszthatatlan részét képezi az Elszámolóház szabályzatának. Fentiek betartását az Elszámolóház ellenőrzi. A Számviteli politika tartalmazza: A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban Az Elszámolóház könyvvezetési kötelezettségének szabályozása Lényeges információk körének meghatározása a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából Devizaárfolyam különbözet elszámolása Értékcsökkenés elszámolása A beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályai Eszközök és Források besorolása, átminősítése, A nettó 200 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti (kis értékű) tárgyi eszközök és szellemi termékek elszámolási módjának meghatározása Mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása Értékvesztés elszámolása Értékhelyesbítés elszámolása Az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módja A költségvetési beszámoló készítése Egyéb beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettség A beszámolók ellenőrzése Az Elszámolóház bemutatása Az Elszámolóház gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.. A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve a hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek működéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért felelős szervezeti egység. Az Elszámolóház a köznevelési intézményegységek tekintetében működtetési feladatokat lát el. Az Elszámolóház alapvetően más gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv, mely biztosítja a jogszabályban a gazdasági szervezet részére meghatározott feladatokat, így elsősorban a pénzügyi-számviteli tevékenységeket, melyek különösen az előirányzat-gazdálkodás, kötelezettségvállalások és előirányzatok nyilvántartása, likviditás menedzselés, könyvvezetés, adatszolgáltatás, ellenjegyzés, kifizetések teljesítése. Azonosító adatok: Intézmény neve: Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet Rövid név: Elszámolóház Székhelye, címe: 7621 Pécs, Bercsényi u. 3. Alapítója: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Előirányzat feletti rendelkezési jogosultság: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv 4

5 Törzsszáma: Statisztikai számjele: Adóhatósági azonosító száma: A számlát vezető pénzintézet megnevezése: OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régió, 7621 Pécs, Rákóczi út 44. Az Elszámolóház által használt pénzforgalmi számlaszámokat a Pénzkezelési Szabályzat melléklete tartalmazza tételesen. Az általános forgalmi adó elszámolása az általános szabályok szerint történik. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan(rész) bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelességet választotta. Az Elszámolóház és a hozzárendelt intézmények adóalanyiságát általános forgalmi adó szempontjából az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az Elszámolóház alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai Szociális étkeztetés Az Elszámolóház vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az Elszámolóház működését különösen az alábbi jogszabályok határozzák meg: évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban Áht.), évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.), évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban Kjt.), évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban Számv t.), évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban Kbt.), 5

6 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban Ávr.), 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél (továbbiakban Vhr.), 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (továbbiakban Ber.) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet az államháztartás számviteléről (a továbbiakban: Áhsz.) II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 1. A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Számv. tv.-ben meghatározott alapelveket a 4. (2)-(8) bekezdésben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az Áhsz. kifejezetten elrendeli. A sajátosságok érvényesülése az alábbiak szerint történik: Az Áhsz.-ben megfogalmazott számviteli alapelvek: A vállalkozás folytatásának elve A teljesség elve Az összemérés elve Az óvatosság elve Az egyedi értékelés elve Az időbeli elhatárolás elve A költséghaszon összevetésének elve Az alapelvek adaptációja, a sajátosságok érvényre juttatása a költségvetési gazdálkodás során: 1.1 A vállalkozás folytatásának elve Az elemi költségvetési beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó szervezet a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A vállalkozás folytatásának az elve a gazdálkodásban úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben 6

7 bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A feladatok végrehajtásáról készített elemi költségvetési beszámolónak meg kell alapozni a következő év, évek költségvetési tervezését. Az elv teljesítése perspektivikus gondolkodást, körültekintő tervezést, a tartalékok és a szükséges (többlet) források feltárását, adekvát munkaszervezet kialakítását és megfelelő munkaszervezést igényel a költségvetési szerv vezetésétől. 1.2 A teljesség elve A gazdálkodás során könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az elemi költségvetési beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott költségvetési évre vonatkoznak. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül. Az elv alkalmazása értelmében: a) a gazdálkodás során adott év során minden gazdasági eseményt fel kell jegyezni, vagyonnal kapcsolatos változásokat is, adott évben nyilvántartásokat kell vezetni, a gazdasági események könyvelésének alapját képező, a költségvetési évre vonatkozó bizonylatoknak hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozottaknak kell lenniük; b) a költségvetés során a költségvetést naptári évre kell készíteni, (melynek tartalmaznia kell minden előrelátható bevételi összeget, és a bevételi főösszeg alapján kell meghatározni az adott tervévre vonatkozó kiadásokat); c) a beszámolás során a beszámolóban szerepeltetni kell valamennyi bevételt és kiadást, ami a költségvetési évben (január 1. és december 31. között) keletkezett. 1.3 Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az összemérés elvét az általános szabályok szerint nem lehet alkalmazni, mivel ezen a területen a módosított teljesítés szemlélet érvényesül, a tárgyévre csak az abban az időszakban ténylegesen befolyt bevételeket és ugyanabban az évben teljesített kiadásokat lehet elszámolni. Az eredmény (a pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) a tényleges bevételek és kiadások különbözeteként állapítható meg. 7

8 1.4 Az óvatosság elve Az óvatosság elvét is sajátosan kell kezelni. A módosított teljesítés szemléletéből adódóan nem fordulhat elő, hogy elszámolt eredmény (pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) pénzügyileg ne realizálódjon, mivel csak a ténylegesen befolyt bevételt lehet bevételként elszámolni. A készletek, a követelések, a részvények, más értékpapírok és befektetések árfolyamcsökkenését, értékvesztését itt is el kell számolni, az elemi költségvetési beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a beszerzési értéknél, a saját előállítású eszközök az előállítási értéknél magasabb értéken nem tüntethetők fel a mérlegben. Céltartalék képzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. 1.5 Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A számviteli politikában ez az alapelv az értékelési szabályzatban megfogalmazott eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. Az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, úgy a könyvelés során, mint az éves beszámoló készítésekor. Ennek megfelelően a nyilvántartás is egyedileg történik. Az elv azt jelenti, hogy - az egyedi értékelést folyamatosan, a beszámoló alátámasztására leltárral kell végezni, illetve az értékelést nagy körültekintéssel kell végezni, - az egyedi értékelés elvének dominálnia kell a könyvvezetésben, illetve a beszámoló készítésekor. 1.6 Az időbeli elhatárolás elve A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható. 1.7 A költség haszon összevetésének elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A költséghaszon elvének alkalmazásánál be kell tartani azt, hogy - nem lehet olyan információt kérni, melynek megszerzése több ráfordítással jár, mint a megszerzett többletinformáció, - az információ haszon és költség viszonyai folyamatosan, rendszeresen vizsgálatra kerülnek. 8

9 Az elv alól kivétel azon információk előállításának költség kiadásainak és hasznának mérlegelése, amelyeknek szolgáltatását törvény, kormányrendelet, illetve egyéb jogszabály írja elő. 2. Az Elszámolóház könyvvezetési kötelezettségének szabályozása A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek e rendeletben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. Az Elszámolóház a saját és az intézmények gazdasági eseményeiről költségvetési és a pénzügyi számviteli nyilvántartást köteles vezetni az alábbiak szerint: A könyvvezetés kialakításánál figyelembe kell venni: az Irányító szerv részére készítendő, magyar nyelven kiállított, magyar pénznemben és ezer forintban bemutatott beszámoló elkészíthetőségének és összehasonlíthatóságának követelményét, belső vezetői szintű információs igény kielégítésének követelményét. Az Elszámolóház minden gazdasági eseményt, minden gazdasági műveletet a könyvviteli számlák meghatározott rendszerében pénzértékben rögzít. A kettős könyvvitel folyamata úgy érvényesül, hogy a pénzbevételek és pénzkiadások, mint előirányzat teljesítések könyvelése mellett az eszközökben és forrásokban bekövetkező változásokat is folyamatosan rögzítik, továbbá rögzítik a teljesíthető jóváhagyott kiadások és a teljesítendő várható bevételek előirányzatát és azok változását a kettős könyvvitel zárt rendszerében. Általános szabály, hogy minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az eszközök, illetve a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Az Elszámolóház számviteli nyilvántartásának vezetése a FORRÁS SQL program alkalmazásával történik, a számlarend tartalmazza a tételes főkönyvi és analitikus nyilvántartási feladatokat. 9

10 A FORRÁS SQL programban az intézmények azonosítására az Elszámolóház az ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG CSOPORT elnevezésű megkülönböztető jelzést alkalmazza. Az intézmények telephelyeinek elkülönítése az ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG elnevezésű jelző alkalmazásával valósul meg. Az intézményi bevételek és kiadások közül a felügyeleti szerv előírásai szerint kiemelten kezelendő kiemelt üzemeltetési - kiadások és bevételek az Elszámolóházhoz vannak rendelve a nevelési és szociális intézményeket érintően. Az intézmények közötti megbontásuk ennek megfelelően az elszámolási egység csoport/elszámolási egység alkalmazásával nem lehetséges. Ehhez a program egy másik azonosító; a ÜGYLETKÓD alkalmazását is igényli. Ezen azonosítók segítségével valamennyi intézmény gazdálkodására vonatkozó információ (költségvetés, negyedéves költségvetési, illetve mérlegjelentés, éves költségvetési beszámoló) mind a kiemelt bevételek és kiadások figyelembevételével, mind anélkül - akár telephelyi bontásban is - a könyvviteli programmal lekérdezhető és nyomtatott formában dokumentálható. 3. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha: Áhsz. 1. (3) jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%- a meghaladja a százmillió forintot - a százmillió forintot, Áhsz. 9. (2) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók, Áhsz 15. (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot, Áhsz. 18. (2) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer - tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió - forintot. 19. (1) Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. (2) bekezdését és 58. (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. 10

11 Áhsz. 23. (2) Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók. 4. Devizaárfolyam különbözet elszámolása Az Elszámolóház és az intézmények valutában, devizában kimutatott eszközök és források forint értékét az MNB árfolyamát figyelembe véve kell meghatározni. A valuta pénztár és deviza számlán a pénzeszköz csökkenést átlagárfolyamon kell elszámolni. A valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségeket a mérleg fordulónapján érvényes, MNB devizaárfolyamon átszámított forintértékét meg kell állapítani. Ha az így megállapított Forint érték és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegű, akkor a különbözetet el kell számolni. Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni az eltérést, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérleg fordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözetek összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20% át vagy a forintot. Az év végi értékelés munkamenete a következő: a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének megállapítása; a fordulónapi érték meghatározása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételnél (előlegek, kölcsönök, részesedések, követelések, valuta, deviza, kötelezettség) külön külön az MNB mérleg fordulónapi árfolyamon; az árfolyam-különbözetek megállapítása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételre külön külön ezek összegeként az összevont árfolyam-különbözet nagyságának meghatározása, majd minősítése; amennyiben jelentős összegű az év végi összevont nem realizált árfolyamkülönbözet, ezt a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell egyenként minden külföldi pénzértékre szóló tételnél. A valuta és devizaszámlák esetében az árfolyam-különbözeteket jellegüknek megfelelően bevételként vagy kiadásként kell elszámolni. Ha a nyilvántartásban lévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a fordulónapi árfolyamon számított értéke közötti különbözetek összege a jelentős összeget nem éri el, akkor nem kell módosítani a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét. 11

12 A devizás értékelések során elvégzett számítások és az év végi értékelés dokumentációját képezik. 5. Értékcsökkenés elszámolása 5.1 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása Az értékcsökkenést negyedévenként kell elszámolni. Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek (bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. Nem szabad továbbá terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél (régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. A tenyészállatok értékcsökkenésének meghatározása egyedenként, a tenyészidő, a tartási idő figyelembevételével történik. Az értékcsökkenést negyedévente- az alábbi éves leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan kell elszámolni, valamint a e előtt beszerzett eszközökre is a TAO szerint kell elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani: vagyoni értékű jogok 16% szellemi termékek 33% épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2% építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3% ültetvények 10% gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai eszközöket és ügyvitel technikai eszközöket 14,5% számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33% járművek 20% nettó forint alatti azonnali 100% A terv szerinti értékcsökkenés leírását az üzembe helyezés napjától kell megkezdeni, és az elszámolást a használatban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök után addig kell elszámolni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják, és az értékcsökkenés összege nem éri el a bruttó értéket, vagy kivezetéskor a kivezetés napjáig. Az épületekhez, építményekhez nem tartozó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolása a vagyoni értékű jogok leírási kulcsa alapján történik. 12

13 Az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztása Az értékcsökkenését alap és vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó értékcsökkenésre kell bontani. Amennyiben mód van rá, már az eszköz beszerzésekor, létesítésekor rögzíteni kell, hogy: - kizárólag alaptevékenységhez használt eszköz - kizárólag vállalkozási tevékenységhez használt eszköz - mindkét tevékenységhez használt eszköz került az immateriális javak és tárgyi eszközök közé. Ezt az elkülönítést nemcsak az analitikában, hanem a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell. A két tevékenységhez egyaránt használt eszközökre megállapított értékcsökkenés megosztási szempontja lehet: - tevékenységre elszámolt bevételek arányában, - tevékenységre elszámolt kiadások arányában, - naturális mutatószámok alapján (pl.: igénybevett terület m 2 -re) történő megosztás. Az Elszámolóház, illetve a hozzárendelt intézmények vállalkozási tevékenységet nem végeznek. 5.2 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Az Áhsz. 17. (5) bekezdése, illetve a Szt. 53. (1) bekezdése b) és c) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. 13

14 Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. 6. A beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályai Amennyiben nem szükséges az üzembe helyezési eljárást lefolytatni, a használatbavétel dokumentálása az Állományba vételi bizonylat kiállításával történik. Üzembe helyezési eljárás nélkül lehet egyes gépeket, berendezéseket állományba venni, ebben az esetben a használatra történő átadás időpontjára kell kiállítani az állományba vételi bizonylatot. Ebben az esetben a bizonylaton szerepeltetni kell az üzembe helyezés időpontját és az üzembe helyezésért felelős személyt. Az üzembe helyezési bizonylatnak (üzembe helyezési jegyzőkönyv, vagy okmány) tartalmaznia kell: az üzembe helyezés időpontját, a hatósági feltételek meglétéhez szükséges engedélyek felsorolását, az adott eszköz műszaki jellemzőit, a bekerülési értékbe tartozó tételeket, a bekerülési értékbe nem tartozó tételeket, az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó szempontokat, a használatba vételi eljárás menetét, a használatba vételi eljárásban résztvevő személyek nevét, beosztását (munkaköri megnevezés), a használatba vételt engedélyező felelős személyt. Idegen kivitelezésnél a bekerülési értéknek a következő tartalmi összetevői vannak: vételár engedményekkel és felárakkal módosított összege, üzembe helyezési kiadások, raktárba történő beszállítás költsége, amely az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhető, alapozási, beszerelési kiadások, közvetítői tevékenység díjai, bizományi díj, beszerzéshez kapcsolódó (fogyasztási, jövedéki) adók, vámterhek, illetékek (vagyonszerzési), jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási szolgáltatás díjai, egyéb hatósági díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), vásárolt vételi opció díja, építési teleknél: a bontás, a területépítésre alkalmassá tételének kiadása. Ezt a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig. Az e fölötti részt az új épület bekerülési értékeként kell figyelembe venni, a biztonságos üzemeltetéshez tartozó tartalék alkatrészek értéke (beszerzéskor, vagy az aktiválásig történő beszerzések). 14

15 A bekerülési értéket csökkentő tételek: próbaüzemelés során előállított termékek értékesítési bevétele, a lekötött pénzeszköz aktiválásáig realizált kamatbevétel, a használati értéket növelő bérmunkadíj, ingatlan esetében a korábbi bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, de még le nem írt összeg. A bekerülési értéket módosítja a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam különbözete függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. Saját kivitelezésnél a beruházás, felújítás állományba vétele közvetlen önköltségi szinten történik, ami jelenti a közvetlen kiadásokat és a természetes mutatók (pl. fűtött m 3, igénybevett m 2, munkaóra, mosott ruha kg, stb.) alapján az adott tevékenységre ráterhelhető kiadások együttes összegét. A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapított a meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. 7. Eszközök és Források besorolása, átminősítése A könyvviteli mérlegben az Elszámolóház valamennyi eszközét ki kell mutatni befektetett és forgóeszközök csoportosításban. Befektetett eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek az Elszámolóház, illetve az intézménynek tevékenységét - a rendeltetésszerű használat mellett - legalább 1 évig szolgálják. A befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket. Forgóeszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek az Elszámolóház, illetve az intézménynek tevékenységét - a rendeltetésszerű használat mellett - legfeljebb 1 évig szolgálják. A forgóeszközök között a készleteket, követeléseket, értékpapírokat, és pénzeszközöket kell kimutatni. Az eszközök készletté, vagy tárgyi eszközzé történő minősítését a vásárlással egyidejűleg, az eszközöknek a könyvviteli nyilvántartásba történő számbavétel előtt el kell végezni. 15

16 Forrásként (passzívaként) az Elszámolóház vagyonának eredetét, származását mutatja ki. A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, az Áhsz. 48. (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, passzív időbeli elhatárolásokat, figyelembe véve az Áhsz ának előírásait. Minősítés: döntés az adott eszköz, befektetett eszközök illetve a forgóeszközök, azon belül az egyes eszközcsoportok közé való besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú- vagy rövidlejáratú kötelezettségek közé való elhelyezéséről. Az eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezett használati idő alapján szabad meghatározni Az egy éven túl használatos eszközöket - a nettó 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök kivételével, mert azok a használatbavételkor egy összegben kiadásként elszámolhatóak - befektetett, az egy évnél rövidebb ideig használandó eszközöket pedig a forgóeszközök közé kell besorolni. A minősítésnél vizsgálandó: - a tervezett használati idő, - az eszköz, eszközcsoport fizikai tulajdonságai (pl.: konyhai törékeny, fogyó eszköz, textília nem sorolható a befektetett eszközök közé, oktatási intézmény számítógépe (tartozékaival együtt), amennyiben a tervezett használata egy évnél nem hosszabb a fokozott igénybevétel miatt, akkor nem sorolható a befektetett eszközök közé). Az eszközök készletté, vagy tárgyi eszközzé történő minősítését a vásárlással egyidejűleg, az eszközöknek a könyvviteli nyilvántartásba történő számbavétele előtt el kell végezni. Az immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) hitelt érdemlően dokumentálni kell. A dokumentálás az üzembe helyezési nyomtatvány és az állományba vételi bizonylat kiállításával, valamint a leltári nyilvántartásba vétellel történik meg az intézménynél. Komplett számítógép-konfiguráció beszerzésekor a felhasználás körülményeit figyelembe véve el kell dönteni, hogy azt kompletten, vagy egységenként veszi állományba az intézmény. Az állományba-vétel eldöntésére az intézménynél kijelölt szakember jogosult. A számítógéphez kapcsolódó szoftverek cseréje, a számítógép alapgép belsőegységeinek cseréje beruházásnak minősül. Ebben az esetben részleges selejtezést kell végrehajtani. A beszerzéskori minősítésre az intézménynél kijelölt szakember jogosult. Ha a készletnek besorolt eszköz tartósan szolgálja a tevékenységet, akkor tárgyi eszközzé kell átminősíteni. 16

17 Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközök át kell sorolni a forgóeszközzé, vagy fordítva, illetve a kötelezettségek tekintetében is el kell végezni az átsorolást amennyiben a rövid lejáratú időtartama egy éven túlivá, vagy fordítva változik. Az eszközök minősítésére az eszköz beszerzésekor, eszközök használatának, rendeltetésének megváltozásakor, és az év végi zárlati teendők kapcsán a könyvviteli mérleg készítésekor kerül sor. A beszerzéskor besorolt eszközök átminősítésére az Elszámolóház tekintetében a gazdasági vezető jogosult, illetőleg az intézmények tekintetében az intézményvezető javaslatára megtörténik az átsorolás. Az immateriális javak és tárgyi eszközök nyilvántartásba vétele az üzembe helyezési okmány alapján a FORRÁS SQL program tárgyi eszköz moduljában történő rögzítésével valósul meg. A költségvetési szervnek az egyes eszközök befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősítésénél a következő előírásokat is figyelembe kell venni: nem lehet kimutatni az eszközök (sem a befektetett, sem a forgóeszközök) között a bérbevett eszközöket. Ezeket az eszközöket vagy analitikában, a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban szabad nyilvántartani, nem lehet kimutatni az eszközök között a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket, a bérbevett vagy használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál lehet kimutatni, Pl. a bérelt épületen végzett felújítási munka értékét az épületek eszközcsoporton belül lehet aktiválni és egyedileg nyilvántartani. 8. Mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása Befektetett eszközök: - mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök, - 0-ra leírt, de használatban lévő eszközök, - bérbevett eszközök, - üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközök. A befektetett eszközök analitikus nyilvántartása a FORRÁS SQL program eszköz moduljának, vagy a mennyiségi nyilvántartás folyamatosan biztosító más program segítségével történik. Készletek - mennyiségi nyilvántartásban lévő készletek 17

18 A készletek analitikus nyilvántartása a FORRÁS SQL program készlet moduljával, vagy a mennyiségi nyilvántartás folyamatosan biztosító más program segítségével történik. Követelések: - EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő követelés, - biztos jövőbeni követelés, - függő követelések. Kötelezettségek: - biztos jövőbeni kötelezettség, - függő kötelezettség, - EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettség. 9. Értékvesztés elszámolása A készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a beruházási előlegként adott összegeket is) a megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli. A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani. A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek. Az értékvesztések elszámolásának, az elszámolt értékvesztések visszaírásának a dokumentálását az intézmény Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. A követeléseknél (vevők, adósok, egyéb követelések, kölcsönök, előlegek) az adós minősítés alapján az év végéig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kötelező elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege között veszteség jellegű különbözet keletkezik, és ez tartósnak és jelentős összegnek minősül. 18

19 Jelentős összegűnek tekintendő a különbözet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20% át vagy Ft ot. Az Áhsz. I. fejezet pontja szerint behajthatatlan követelésnek kell a következő követeléseket minősíteni: - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében, - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerint értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, - amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A készleteknél abban az esetben kell az értékvesztést elszámolni, ha a könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci (utánpótlási) érték. Forgatási célú értékpapírok: A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Jelentősnek tekintendő a különbözet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, készleteknél a forgatási célú értékpapíroknál az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (nyilvántartásba vételi érték) 20% át, vagy a Ft ot. Értékpapírral az Elszámolóház és a hozzárendelt intézmények nem rendelkeznek. 10. Értékhelyesbítés elszámolása Az Elszámolóház és az intézmények nem élnek az immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök piaci értéken történő értékelés lehetőségével 11. Az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módja A vevőkkel, adósokkal szembeni követelésként csak olyan követelés mutatható ki, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, és amelyet az adós, vevő nem kifogásolt, annak teljesítését elismerte. 19

20 Amennyiben az adós, a vevő a vele szemben fennálló követelést nem ismerte el, az ilyen követelések állományát a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0. számlaosztályba. Amennyiben a vevő, az adós a vitatott követelést a vitát követően mégis elismeri, a követelést a 0. számlaosztályból vissza kell vezetni a 35. (követelések) számlacsoport megfelelő számlájára. Az el nem ismert követeléseket a vevők, adósok által írásban benyújtott észrevételekkel, kifogásokkal, a hivatalból feljegyzésekkel, jegyzőkönyvekkel, stb. kell bizonylatolni. A vevők, adósok által el nem ismert követelések bizonylatolásáért az Elszámolóház tekintetében a Számviteli osztályvezető, az intézmények tekintetében az intézményvezető, valamint a főkönyvi könyvelés felé történő feladásáért az Elszámolóház számviteli osztályvezetője felelős. 12. A költségvetési beszámoló készítése Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki. A beszámoló a pénzügyi helyzetet, a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítését tükrözi. 39. A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig - az Áht. 34. (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig -, b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr c) pontja és 138. (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. Az Elszámolóház külön-külön köteles elkészíteni saját és az önálló költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját. Az éves beszámolót a felügyeleti szerv által meghatározott időpontig kell a felügyeleti szervnek megküldeni. Az éves elemi költségvetési beszámoló a vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások szerinti elkészítéséért és alátámasztásáért a gazdasági vezető felelős a Számviteli, Költségvetési és Kontrollin osztályvezető és a Számviteli, Költségvetési és Kontrolling Osztály közreműködésével. 20

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület

Részletesebben

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve

13. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 14. Az időbeli elhatárolás elve Az egyedi értékelés elve sajátos érvényesülésére figyelmet kell szentelni a számviteli törvény végrehajtási rendeletének 31/A. -a szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban

A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban II. Fejezet A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban A Számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott Kormányrendeletben megfogalmazott számviteli alapelvek:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,

Részletesebben

A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban

A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban II. Fejezet A számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek és azok érvényesülése a gazdálkodásban A Számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott Kormányrendeletben megfogalmazott számviteli alapelvek:

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 30.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 30. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2015 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2016. május 30. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Számviteli Politikája

Számviteli Politikája TESTNEVELÉSI EGYETEM Számviteli Politikája Eszközök és források értékelési szabályzata Budapest 2015.04.23. TARTALOM I.FEJEZET A szabályzat célja... 3 1. A Szabályzat elkészítése, módosítása... 3 II.FEJEZET

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Határozati javaslat melléklete

Határozati javaslat melléklete Határozati javaslat melléklete I. Számviteli beszámoló Általános rész A MUNKÁCSY-TRILÓGIÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY tevékenységét 2001-ben kezdte meg. A közalapítvány célja kulturális tevékenység, a kulturális

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány

Kiegészítő melléklet. Szakképz.az Emb. és Áll.kh Alapitvány A tevékenységét 2010-ben kezdte meg. A társaság alaptevékenysége:. A vállalkozás közhasznú alapitványként működik, a törzstőke nagysága 200 ezer Ft. Székhelye: 7100 Szekszárd Rákóczi utca 41. A társaság

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZÁMVI- TELI POLITIKÁJA. Érvényes: 2011. június 30-tól

GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZÁMVI- TELI POLITIKÁJA. Érvényes: 2011. június 30-tól GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZÁMVI- TELI POLITIKÁJA Érvényes: 2011. június 30-tól 1 I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről

Részletesebben

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKÁJA

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKÁJA 4. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 16. függelék, 1. melléklete AZ ÓBUDAI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKÁJA Budapest, 2012. szeptember TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7342 Mágocs Szabadság u.39. Adószám: 25372508-1-02 Cégjegyzékszám: 02-09-081782 KSH: 25372508749057202 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Mágocs, 2016.04.30 A közzétett adatok

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2) melléklete 1) függeléke. Csanyteleki Polgármesteri Hivatal

Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2) melléklete 1) függeléke. Csanyteleki Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzata 2) melléklete 1) függeléke Csanyteleki Polgármesteri Hivatal S Z Á M V I T E L I P O L I T I K Á J A Készült a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/

SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/ SZÉCHENYI ISTVÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT - MISKOLC SZÁMVITELI POLITIKÁJA /SZÁMLATÜKÖRREL/ HATÁLYOS: 2011. JÚLIUS 01. Jóváhagyta: Dr. Kavecsánszki Gyula mint a Széchenyi István Térségi Integrált

Részletesebben

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához

JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET a JELEN ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR 2007. évi mérlegbeszámolójához A JELEN Önsegélyező Pénztár (6722. Szeged, Kölcsey u. 1-3.) - alapításának időpontja: 2004. január 27. - a bírósági bejegyzés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása

Pénzügyi számvitel II. előadás. Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása Pénzügyi számvitel II. előadás Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak főkönyvi elszámolása A befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) több helyen is hivatkozik

Részletesebben

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA A Magyar Asztronautikai Társaság (a továbbiakban Társaság"), melynek székhelye 1044 Budapest, Ipari Park utca 10. főtevékenységként szakmai érdekképviseletet

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7633 Pécs, Kőrösi Csoma Sándor utca 7/A. Adószám: 18503962-1-02 Cégjegyzékszám: Pk-.6-0.026/2013 KSH: 18503962-9499-569-02 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Pécs, 2014.03.18.

Részletesebben

A S Z Á M V IT E L P O L IT IK A I D Ö N T É S E K,

A S Z Á M V IT E L P O L IT IK A I D Ö N T É S E K, A S Z Á M V IT E L P O L IT IK A I D Ö N T É S E K, k ü lö n ö s tek in tettel a z év v ég i érték elésre. K észítette: dr. A dorján Csaba egyetem i adjunktus B CE Pénzügyi Szám vitel Tanszék Az oktatási

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.

Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. 1. A SPORTEGYESÜLET ISMERTETÉSE Az Egyesület bejegyzett székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Iratőrzés helye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. 2. SZÁMVITELI POLITIKA a) Az elszámolás alapja

Részletesebben

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete.

Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának. Kiegészítő melléklete. Gigahertz Hungary Kft 2008 december 31-i Egyszerűsített beszámolójának Kiegészítő melléklete. I. Általános rész: 1. A vállalkozás bemutatása: A társaság cégneve: Gigahertz Hungary Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja

Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja IV. Fejezet Az analitikus (részletező) nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja 1. A IV. Fejezet 3. Az 1. számlaosztály részletező nyilvántartásaira vonatkozó közös szabályok cím alatti részének

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz 1 Kumánia Gyógyfürdő Kft. Cégjegyzék száma: 16-09-013675 5310. Kisújszállás Statisztikai számjele: 23580259-9329-113-16 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz 2 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Kötelező érvényű szabályzat sablonok. Számviteli politika

Kötelező érvényű szabályzat sablonok. Számviteli politika Kötelező érvényű szabályzat sablonok Számviteli politika Tartalomjegyzék: Általános elvi, eljárási, módszerbeli kérdések 1. A beszámolás rendje 2. A könyvvezetés végrehajtása 3. Módszerek és eljárások

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület Nem költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára 2013. 1 A

Részletesebben

K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET

K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET K I E G É S Z Í TŐ MELLÉKLET A TAIKO Hungary Japándob Egyesület 2012. évi egyszerűsített beszámolójához Megyei nyilvántartási szám: 14784 / 2012 Országos nyilvántartásbeli azonosító: 879 / 2012 Budapest,

Részletesebben

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

9. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. 5. Amennyiben a szerv nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egyegy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban,

Részletesebben

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait

Részletesebben

5. A mérleg és eredmény kimutatás.

5. A mérleg és eredmény kimutatás. A számviteli politika elkészítését a Számviteli Törvény írja elő. Meglétét az Adóhivatal ellenőrzi bármely adónem ellenőrzéséhez kapcsolódóan. A szabályzat elkészítéséhez nagymértékben bele kell vonni

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9.

ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9. ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 9. 1 2015. Január 8. TÉMAKÖRÖK: 1. Számviteli változások 2014. évre - Áhsz. Módosítások - 38/2013. NGM rendeletet érint módosítások 2. Az egyes rlapok egyez ségei

Részletesebben

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal SZÁMVITELI POLITIKA 2016.

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal SZÁMVITELI POLITIKA 2016. Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal SZÁMVITELI POLITIKA 2016. Bevezető A költségvetési szerveknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14. (4) és (5) bekezdésében és az államháztartás

Részletesebben

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZÁMVITELI POLITIKÁJA. Hatályos: 2013. március 1-jétől.

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZÁMVITELI POLITIKÁJA. Hatályos: 2013. március 1-jétől. FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZÁMVITELI POLITIKÁJA Hatályos: 2013. március 1-jétől. I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló

Részletesebben

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai

Az intézmény analitikus nyilvántartási rendszerének sajátosságai A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból

Részletesebben

Számviteli alapfogalmak I.

Számviteli alapfogalmak I. Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény

Részletesebben

Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok

Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok Év végi zárás és beszámoló készítési feladatok 2016. december SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. Tanulni annyi, mint ár ellen evezni; mihelyt abbahagyja az ember, visszacsúszik. /Johannes

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

- forgóeszközök között kimutatott pénzeszközök analitikus nyilvántartása,

- forgóeszközök között kimutatott pénzeszközök analitikus nyilvántartása, - forgóeszközök között kimutatott pénzeszközök analitikus nyilvántartása, - pénzeszközök analitikus nyilvántartása, - idegen pénzeszközök analitikus nyilvántartása, - végleges pénzeszközátadás államháztartáson

Részletesebben

Egyszerűsített Éves beszámoló kiegészítő melléklete

Egyszerűsített Éves beszámoló kiegészítő melléklete Csákvári Kulturális és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 8083 Csákvár, Vöröskapu u. 14. Adószám: 22608912-2-07 Cg. 07-09-018111 Egyszerűsített Éves beszámoló kiegészítő melléklete 2011. év Csákvár,

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Számviteli Politika. Számviteli politika. FM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és

Számviteli Politika. Számviteli politika. FM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Számviteli Politika 2014 I. Bevezetés Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdése előírja az

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A könyvviteli rendszer működése 52. lecke A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE A változat Statisztikai számjele: 18474244-6910-131-06 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Az üzleti év mélegfordulónapja: 2014. december 31. Adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK (ek) módosításai Tárgyév 01.

Részletesebben

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az Intézmény vonatkozásában a főkönyvi könyvelés melletti analitikus nyilvántartás szükségességének indoklása a korábbiakban már

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT Dél-kelet Magyarországon működő M E N T Á L H I G I É N É S E G Y E S Ü L E T 5601 Békéscsaba, Pf. 303. Fenntartó székhelye és telephelye: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/643-991 E-mail: menta@internet-x.hu

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. Polgármesteri Hivatal MARTONVÁSÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz. Hatályos: 2010. január 1.

SZÁMVITELI POLITIKA. Polgármesteri Hivatal MARTONVÁSÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz. Hatályos: 2010. január 1. MARTONVÁSÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatal 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz. SZÁMVITELI POLITIKA Hatályos: 2010. január 1. napjától Módosítva: 2011. 01.01-től 2 SZÁMVITELI POLITIKA I. A SZÁMVITELI

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás szervezeteinél

Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás szervezeteinél Magyar Könyvvizsgálói Kamara Költségvetési Tagozata A természet mindig sikerültebb törvényeket szerkeszt, mint az emberek (Michel de Montaigne) Számviteli változások és zárási feladatok az államháztartás

Részletesebben

Az időbeli elhatárolások mérlegtételei. Követelés jellegű, pénzbevétel lesz.

Az időbeli elhatárolások mérlegtételei. Követelés jellegű, pénzbevétel lesz. Zárási teendők 2010. Előadó: dr. Adorján Csaba egyetemi adjunktus Témakörök: Számviteli törvény 2011-es (2010-es) változásai. Időbeli elhatárolások Céltartalék képzés Év végi értékelés Értékvesztés, terven

Részletesebben

MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG évi beszámolóhoz

MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG évi beszámolóhoz MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. évi beszámolóhoz Kelt: Budapest, 2014. április 29... dr. Regényi Tamás elnök 1. A SZÖVETSÉG BEMUTATÁSA A Magyar Evezős Szövetség (a továbbiakban a ''Szövetség''),

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzatának

Monostorpályi Község Önkormányzatának Monostorpályi Község Önkormányzatának KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI SZABÁLYZATA 2012.-től I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Tárgyi eszközök I. (TK 95.-109.) 2008. szeptember 29. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Megbízható, valós összkép követelménye (Sztv. 4. (2) Vállalkozás folytatásának elve Tartalmi elvek

Részletesebben

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok. A zárlati és egyeztetési feladatokról általában

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok. A zárlati és egyeztetési feladatokról általában VII. Fejezet Könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő, - helyesbítő,

Részletesebben

Költségvetési számvitel, könyvvezetés szabályai

Költségvetési számvitel, könyvvezetés szabályai Költségvetési számvitel, könyvvezetés szabályai 1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (módosította: az államháztartás

Részletesebben

Devizás ügyletek a. számvitelben

Devizás ügyletek a. számvitelben Devizás ügyletek a Devizás tételek számviteli kezelése számvitelben Devizás tételek számviteli kezelése Mérleghez kapcsolódó Eszközök Pénzeszközök Követelések Értékpapírok és részesedések Devizában adott

Részletesebben

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:......

1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: NÉV:... Székhely:... Telephely/ek/:...... 1.3. ADATLAP a SZÁMVITELI SZABÁLYZATOK elkészítéséhez. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MEGRENDELŐRŐL: (az itt közölt adatok a Számviteli Politika cégismertető részében fognak szerepelni) NÉV: Székhely: Telephely/ek/:

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

Pallas 70. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: lásd 15. tétel

Pallas 70. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása: lásd 15. tétel 16.) Ismertesse a tárgyi eszközök fogalmát, csoportosítsa a tárgyi eszközöket! Mutassa be a tárgyi eszközök főkönyvi és analitikus nyilvántartását, és az értékelésük szabályait! Sorolja fel az állományváltozások

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA

MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMVITELI POLITIKA Miskolc 2014. 6.5. sz. Egyetemi Szabályzat MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 279/2014. SZ. HATÁROZATA Készült 20 példányban... sorszámú, változás

Részletesebben

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és

Részletesebben

Szegedi Víziközmű Működtető Statisztikai számjel: 11889094711211406. Szeged, Széchenyi tér 5. Adószám: 11889094-2-06

Szegedi Víziközmű Működtető Statisztikai számjel: 11889094711211406. Szeged, Széchenyi tér 5. Adószám: 11889094-2-06 Szegedi Víziközmű Működtető Statisztikai számjel: 11889094711211406 és Fejlesztő Zrt. Cégjegyzékszám:06-10-000270 Szeged, Széchenyi tér 5. Adószám: 11889094-2-06 1 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Kovácsné Gulyás Erzsébet Jóváhagyta: Bukta László elnök Az eszközök és a források értékelésére vonatkozó

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

A TÁRSULÁS ÉVI BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI. A MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MÉRLEGE Ezer Ft-ban BEVÉTELBŐL

A TÁRSULÁS ÉVI BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI. A MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MÉRLEGE Ezer Ft-ban BEVÉTELBŐL Cím / szám 1.számú melléklete A MŰKÖDÉSI ÉS FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MÉRLEGE Cím megnevezése BEVÉTEL Ezer Ft-ban BEVÉTELBŐL KIADÁSBÓL KIADÁS Működési Felhalmozási Működési Felhalmozási 1 Kistérségi

Részletesebben