A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Tartalomjegyzék"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak A Nyugat Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Készítette: Somodi András 2010.

2 A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A Nyugat Balkán országok történelme... 8 Szlovénia... 9 Horvátország Bosznia Hercegovina Albánia Szerbia Montenegró A gazdasági fejlődés Szlovénia gazdasági fejlődése Szlovénia és az euró Szlovénia külkereskedelme Szlovénia gazdasági fejlődése az elmúlt 5 éves időszakban Hazánk gazdasági kapcsolata Szlovéniával Horvátország gazdasága Horvátország és az EU gazdasági kapcsolata A horvát gazdasági mutatók alakulása az elmúlt években A horvát gazdaságpolitika az elmúlt években A horvát külkereskedelem jellegzetességei Magyar horvát kapcsolatok Szerbia gazdasága A szerb gazdaság helyzete az elmúlt öt évben az EU szemszögéből Az elmúlt öt év privatizációi Szerbiában Albánia gazdasága Az albán gazdaság nehézségei

3 Az albán piramisjáték Magyar albán kapcsolatok Bosznia Hercegovina gazdasága Külkereskedelmi mérleg Bosznia Hercegovina nemzetközi kapcsolatai Montenegró gazdasága Montenegró költségvetése Montenegró adósságállománya A gazdasági növekedés A munkaerő piac A külkereskedelmi mérleg Koszovó függetlensége Horvátország és Szerbia útja az EU felé Horvátország csatlakozási lépései Szerbia és az EU kapcsolata A gazdasági válság hatásai a Nyugat Balkánra Válság a Nyugat Balkánon Válság Szlovéniában Válság Horvátországban A válság hatása Szerbiában Összefoglalás, kilátások a jövőre Források: Ábrajegyzék Táblajegyzék

4 Bevezetés Mielőtt a téma tárgyalásába kezdenék, célszerű meghatározni azt a földrajzi, társadalmi-gazdasági egységet amely a dolgozatban tárgyalásra kerül. A Nyugat- Balkánt mint térkategóriát egyértelműen meghatározni nem egyszerű feladat, de nagyjából elfogadott nézet, hogy ide tartoznak Szlovénia kivételével az egykori Jugoszlávia utódállamai, valamint Albánia. Én azonban Szlovéniát is a térséghez fogom venni, a kulturális kapcsolatok, és egyéb gazdasági érdekek összefonódása miatt. Horvátország hovatartozása földrajzilag nem, inkább politikailag kérdéses, mivel a Horvát vezetés annak ellenére, hogy gazdasága mélyen a térségbe ágyazódott, nem kíván balkáni államként szerepelni a köztudatban. Klasszikus Nyugat Balkán államok Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina. A dolgozatban ezen országok gazdasági fejlődését, teljesítményét, a háttérben meghúzódó okokat, lehetőségeket, valamint a ben kibontakozó gazdasági válság térségre gyakorolt hatásait kísérlem meg feltárni. A délszláv háborúk időszakával kezdődően több olyan nemzetközi szervezet is létrejött, melyek célja a térség stabilitásának megteremtése. A Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés, a SECI (Southeast European Cooperative Initiative) létrejöttét az USA és az Európai Unió kezdeményezte. A SAP (Stabilization and Association Process) már az EU tagság megalapozására helyezte a hangsúlyt. Később a SAP nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, WEU, SECI) támogatásával Délkelet-európai Stabilitási Paktummá (Stability Pact for South-Eastern Europe) bővült. E szervezeteknek részben Szlovénia is tagja, ez is indokolja a térség egyéb országaival együtt említeni.(forrás: Katona) Szlovéniával kapcsolatban megfigyelhető a még Horvátországénál is jelentősebb stratégiai fekvés. Szlovénia gyakorlatilag az összekötő kapocs Közép- és Nyugat- 4

5 Európa és a Balkán között, ezért szerepe kiemelkedően fontos a Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődésében. Ugyanez okozza azt is, hogy Szlovénia és a Nyugat-Balkán között kölcsönös érdek kapcsolatok húzódnak meg annak érdekében, hogy minél előbb követhessék a keleti társaikat (Bulgária, Románia) az EU csatlakozással. Horvátország esetében ez már 2012-től sem elképzelhetetlen, Szerbia, vagy a délebbi országoknál a helyzet nehezebbnek bizonyulhat. A Balkán-félsziget az elmúlt évtizedekben Európa egyik legkaotikusabb térségének számított, és a mai napig nem teljesen rendezettek a viszonyok. A térség meghatározó történései közé vehetjük kétség kívül a boszniai háborúkat, melyek a Balkán országokat szétzilálták, a korszak legkegyetlenebb, és embertelenebb vérengzéseibe torkolltak, az itt élő nemzetek gazdaságait jelentősen visszavetették. Az 1991-ben indult háború 1995-ben ért véget, de ezután is kiújultak a konfliktusok, ami egy NATO beavatkozáshoz is vezetett, és mindezek következménye az, hogy a mai napig állomásoznak NATO csapatok Koszovó területén. A Balkán, földrajzi fekvéséből adódóan, már a korai középkori történelem során is ütközőpontnak számított az akkori nagyhatalmak terjeszkedési elképzeléseiben, az évszázadokon át tartó próbálkozás a muzulmán világ részéről, hogy a keresztény Európát meghódítsák, itt fejtette ki hatását a legintenzívebben. Ennek, és más hasonló nemzetiségi konfliktusnak köszönhetően a térség gazdasága soha nem érte el azt a fejlettségi szintet az iparosodás időszaka alatt, mint az például a földrajzi fekvés gazdasági - kereskedelmi potenciális előnyeiből, nyersanyag, illetve termőföld ellátottságból következhetett volna. Ennek természetesen hatása volt a társadalmi berendezkedés kialakulására és sok egyéb jellegzetesség megjelenésére, amit ma szokás balkáni jelzővel illetni. Hazánk szempontjából természetesen kiemelkedő fontossággal bír a tárgyalt régió. Mindig is Magyarország jelentette az egyik érintkezési pontot a Balkán térség, és Európa nyugati, fejlettebb országai között, ahová hozzánk hasonlóan a 5

6 Balkán országok is próbáltak felzárkózni történelmük során. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy amíg szinte egész Európára jellemzőnek mondható egy nagyjából állandó átmenet nyugatról keleti irányba gazdasági, kulturális fejlettség tekintetében, addig a Balkán térségben ez a rend részben felborulni látszik. Ugyan az általam ebben a dolgozatban tárgyalt nyugati rész magában foglal olyan országokat, amelyek a nyugat- kelet különbséget a klasszikus értelemben igazolnák, például Horvátország az egyik legfejlettebb Balkán ország, mégis nem mondható ki egyértelműen ez a nyugat kelet tagolódás, hiszen például Bulgária már 2007 óta az Európai Unió tagja, míg Albánia, Szerbia egyelőre csak a nagyon távoli jövőben tervezhet csatlakozást. Sőt, a legszemléletesebb bukása a nyugatkelet típusú fejlettség elméletének az, hogy az Európai Uniónak egy nyugatbalkáni ország sem tagja, míg Bulgária, Románia tagságával az egész Kelet- Balkán csatlakozott az Unióhoz, ami mindenképpen üzenetet hordoz az említett országok fejlettségéről. Míg tehát Magyarország tagja az Uniónak, addig Szerbia, és Horvátország nem, ami azt jelenti, hogy a schengeni határokon keresztül érintkezünk ezekkel az országokkal. Így mi jelentjük a közvetlen kapcsolatot, ami gazdasági és kereskedelmi szempontból kulcsfontosságú. Magyarország számára e balkáni országok azért is fontosak, mert a határon túl élő magyar kisebbségek sorsa függ attól, hogy hogyan alakul többek között Szerbia gazdasági helyzete. A Nyugat-Balkán országok egyik meghatározó földrajzi tulajdonsága, hogy érintkeznek az Adriai-tengerrel. Ennek hatása két fő szempontból fontos. Elsősorban azért, mert a kereskedelmi útvonalak áthaladnak ezen országokon, hogy elérjék a kulcsfontosságú kikötőket, mint például a horvát Fiumét. Egyértelmű, hogy e tekintetben az említett országok közül leginkább Horvátország képes profitálni földrajzi fekvéséből, például Albánia, vagy Montenegró kevésbé, hiszen ezek az országok már kívül esnek az európai tranzit útvonalakon. A másik hatása a tenger közelségének a turizmusban figyelhető meg. A turizmusban is a horvátok állnak a legelőrébb a tárgyalt térségben. Magyarország felől minden idényben komoly turisztikai forgalom figyelhető meg, de német, és balkáni országok felőli turizmus is jelen van. A turizmus ilyen 6

7 mértékű megjelenése természetesen befolyásolhatná a nyugati országok fejlődését a keletiekkel szemben, de ez sem figyelhető meg egyértelműen, hiszen Horvátországhoz képest Szerbia, vagy éppen Albánia meglehetősen le van maradva turisztikai eredményben. A gazdasági, társadalmi hatása viszont világos. Az, hogy sok környező ország tengeri hajózási lehetőséghez vezető legrövidebb tranzit útja Horvátországon keresztül vezet, (például Magyarország, Szerbia, Szlovákia) eredményezte azt is, hogy az utóbbi évtizedben Horvátország infrastrukturálisan is kiemelkedő fejlődést mutatott be viszonyítva más Nyugat- Balkán országokhoz, figyelembe véve például az autópálya hálózatot. Ennek hatása a gazdasági fejlődésre természetesen nem elhanyagolható. A Balkán ezen térségére az elmúlt években politikailag kétség kívül az egyik legjelentősebb hatást Koszovó függetlenségének kikiáltása gyakorolta. Ez okból természetesen ezt az eseményt is megemlítem, illetve elemezem dolgozatomban. Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlensége a régió gazdasági viszonyait, és kereskedelmi kapcsolatait is érinti, ugyanakkor a világpolitikában is lényeges, központi kérdéssé vált. A nemzeti önrendelkezés ilyen nyílt, és sikeres megjelenése ugyanis páratlannak mondható a modern történelemben. Ez azonban aggályokat keltett azon országokban, amelyek bármilyen módon érintettek lehetnének ahhoz hasonló elszakadási törekvésekben, amelyek a koszovói albánok részéről jelentkezett Szerbiával szemben. Szerbia, Oroszország, Románia, Szlovákia, Spanyolország például már az események kezdetétől kijelentették, hogy nem ismerik el Koszovó függetlenségét, így az Európai Unió is két részre szakadt az ügyben. Koszovó helyzetének alakulása, kapcsolatai a környező balkáni országokkal kulcsfontosságú lehet a gazdasági helyzetet tekintve is, ezért tárgyalására külön fejezetet szánok ban nem csak Koszovó függetlenné válása számított az egész világpolitika figyelmét felkeltő eseménynek, egy sokkal sajnálatosabb, és jobban elhúzódó folyamat is kezdetét vette ebben az évben. Elkezdődött ugyanis egy az ig tartó nagy gazdasági világválságot is felülmúló globális recesszió, amely szintén, úgy mint elődje, az egész világ gazdasági fejlődését a padlóra küldte. 7

8 Ugyan a válság az Egyesült Államokból indult azzal, hogy a másodlagos jelzáloghitel piacának összeomlása hatalmas veszteségeket okozott nagy fontosságú pénzintézeteknél, a probléma jellegéből adódóan, a hitelezési és bizalmi válság továbbgyűrűzése miatt, rövid idő alatt az egész világgazdaságra kiterjedt. Ez alól természetesen nem volt kivétel a Nyugat-Balkán sem, a maga nem túl stabil lábakon álló, sebezhető gazdaságaival. Mindez a gazdasági fejlődést jelentősen visszavetette, párhuzamosan az egész Unióban tapasztalható visszaeséssel. A recesszió hatásait, és a térségben okozott változásokat részletesebben megpróbálom bemutatni dolgozatomban, melyben tehát e törékeny társadalmi, nemzetiségi berendezkedésű régió elmúlt öt évben történt gazdasági fejlődéséről szeretnék átfogó képet nyújtani. A jelenleg is tartó gazdasági válság hatása Görögországban napjainkban is komoly problémákat okoz. A kormány megszorító intézkedéseire a szakszervezetek heves tiltakozással válaszolnak. A görög helyzet miatt is fontos az, hogy a globális válság Balkánra gyakorolt hatásait megérthessük, és ebből a szempontból is aktuálisnak tekinthető az általam tárgyalt téma. (Forrás: Katona Péter: A Nyugat-Balkán politikai földrajzi jelene és jövője) A Nyugat-Balkán országok történelme Ahhoz, hogy megértsük egy régió gazdasági fejlődésének mozgatórugóit, szükséges átlátni az adott országok kultúráját, tradícióit, politikai hátterét. Ebből kiindulva fontosnak tartom, hogy mielőtt a konkrét gazdasági folyamatok tárgyalásába fogok, egy rövid áttekintést tegyek az érintett országok történelméről. Alább minden tárgyalt ország történelmét röviden összefoglalom, hogy legyen egy kép arról, hogy az egyébként igen változatos, összetett politika múlttal rendelkező térség hogyan érte el mai állapotát. 8

9 Szlovénia Az alábbiakban Szlovénia bemutatásához kapcsolódóan röviden összefoglalom az ország történelmének fontosabb fordulópontjait, eseményeit. A mai szlovének ősei a 6. században telepedtek le többek között azon a területen, ahol ma Szlovénia található. Az Alpok keleti vonulataitól azonban többfelé elszórva, még a Dunántúlon is éltek, 300 évvel a magyarok érkezése előtt. A 8. századig az egész ábra: Szlovénia térképe Balkánt beterítő szláv törzsszövetséghez tartoztak. Először önálló államot Karintiában hoztak létre a keleti Alpok vidékén élő törzsek. A következő századokban különböző hercegségek, illetve Nagy Károly uralma alá tartozott a terület, ami végül a Német-Római birodalom része lett a 10. századtól. A 14. századtól tartozott a térség a Habsburg birodalomhoz, egészen 1918-ig, amikor Szlovénia Jugoszlávia része lett. A szlovén államiság alapjait az teremtette meg, amikor felvették a harcot a II. Világháború alatt a fasiszta megszállás ellen. A Világháború utáni Jugoszláv rendszerben egészen 1990-ig nem volt mozgástere autonóm szlovén törekvéseknek. Ebben az évben azonban szabad választásokat írtak ki, a következő évben pedig kihirdették függetlenségüket a szlovén-szerb háború következményeként. (Forrás: Bács) Ez után Szlovénia a balkáni államok közül a leggyorsabb, és stabilabb fejlődést mutatta be. Betudható ez annak is, hogy földrajzilag, és kulturálisan jobban be van ágyazva Nyugat-Európába, mint a többi balkáni ország, segítette őket azonban kis létszámú két millió körüli lakosságuk jobb alkalmazkodó képessége is. A fejlődésnek és a stabil államháztartásnak, pénzpolitikának köszönhetően 2004-ben az EU-hoz, 2007-ben pedig, az új csatlakozók között elsőként az euró zónához is csatlakoztak, minden értelemben gazdasági példát mutatva keleti társaiknak. Az euró bevezetését követően a gazdaság gyors növekedésnek indult, melynek fő oka az volt, hogy belekezdtek azokba a beruházásokba, melyeket az euró bevezetése 9

10 miatt elhalasztottak ban azonban ezt a gyors növekedést a világra szóló gazdasági válság megakasztotta. (Forrás: (Forrás:Bács Gyula: Jugoszlávia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp ) Horvátország Horvátország területére először szláv törzsek a 6-7. században érkeztek. A két külön fejedelemség Szlavónia, illetve Tengermelléki Horvátország, két részre tagolta a térséget. Ez utóbbi inkább velencei befolyás alatt állt. Az ország Tomislav, illetve Kresimir királyok alatt a kereszténység felé közeledett, majd az 1100-as évektől Magyarország részévé vált. Először I. László hódította meg Szlavóniát, Könyves Kálmánt pedig horvát királlyá koronázták 1102-ben. Ettől fogva 2. ábra: Horvátország térképe a két ország ún. reálunióban állt egymással egészen az első világháború végéig, amely közös had- és külpolitikát jelentett (Isztranauta). Ez alatt az időszak alatt a magyar királyok és a nagyhatalomnak számító Velence folyamatos harcot vívott a gazdag dalmát városok feletti fennhatóságért. A török terjeszkedés szintén évszázados háborúskodást hozott a horvátoknak. Az első világháború után Szerb- Horvát-Szlovén Királyság néven jött létre az első Jugoszláv államalakulat. Valódi függetlenséget Horvátország 1991 után ért el, mikor a függetlenség kikiáltása után kitört háború befejeződött (1995-ben), végleges szuverenitást pedig nagyjából 1998-ban ért el a teljes mai területén. A háborúskodás által okozott károk egyes becslések szerint elérték a 20 milliárd USD-t is. Ezen kívül 1991-ben kezdődött az országban egy komoly gazdasági 10

11 visszaesés is. Ebből a sokkból Horvátország csak a 2000-es évekre kezdett kilábalni. Jelenleg az EU bővítés egyik legnagyobb esélyesének számít a régióból, figyelembe véve, hogy a horvátoké a legerősebb gazdaság a pályázók közül a balkánon, területileg is a legközelebb áll az eddig már csatlakozott országokhoz. Turizmusa a tengerparti dalmáciai sávban igen erős, legfontosabb külkereskedelmi partnerei is EU tagállamok, főként Szlovénia, Németország, Olaszország. (Forrás: Bosznia-Hercegovina A többi nyugat-balkáni országhoz hasonlóan Bosznia területén is Illír törzsek laktak az ókorban. Szintén a 7. században, a mai Ukrajna felől érkező szlávok hódították meg ezután a térséget, és telepedtek le. A korai középkorban Bosznia erős magyar befolyás alatt áll, első államuk 1154-ben jön létre. A 15. században a török terjeszkedés hatására a bosnyák állam szétesik. 3. ábra: Bosznia Hercegovina térképe A török hódoltság nagyon komoly befolyással volt Bosznia történelmének alakulására. Már a 15. századtól teljesen a török uralom alá tartozott, viszont valamilyen szinten megtarthatta területi integritását, vallását. A népességben elkezdtek egyre nagyobb arányúvá válni a mohamedán közösségek. Bosznia a török birodalom szerves részévé vált. A törökök bukását követően a 19. században került a terület igazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia alá. Az osztrák-magyar uralom elképzelése az volt, 11

12 hogy párhuzamosan élnének a térségben a muszlimok a szlávokkal, ezt azonban a felerősödő nacionalista eszmék meggátolták, melyek az első világháború kitörésében tetőztek. Az első világháború után Bosznia a Szerb-Horvát-Szlovén királyság (később Jugoszlávia) részévé vált. Itt nem ismerték el a bosnyákokat különálló nemzetnek. Bosznia-Hercegovinát a második világháború alatt november 25-én Jajcéban alapították. Bosznia pedig a hat jugoszláv tagköztársaság egyike lett. Innentől kezdve Tito 1980-as haláláig viszonylagos nyugalom jellemezte a boszniai viszonyokat. Ekkor azonban erősödni kezdett a nacionalizmus a térségben, amely végül 1992-ben a függetlenség megszavazásához vezetett. A függetlenség kikiáltására a Bosznia területén élő szerb közösségek szintén saját önálló államuk megalkotásával válaszoltak, ezt azonban csak Szerbia támogatta. Kitört a polgárháború Szerbia, Horvátország, és Bosznia között amely több százezer halálos áldozatot, millió fölötti számú menekültet eredményezett. Teljesen még a mai napig nem volt képes az ország újjáépülni, de hála a nemzetközi békefenntartó erőknek, a nyugalom már állandónak mondható. (Forrás: Albánia A Nyugat-Balkán népek közül talán az albánok eredete a legvitatottabb a történelemkutatók között. Kevés az egyértelmű bizonyíték arra vonatkozólag, hogy pontosan mely ókori nép leszármazottai, és hogyan telepedtek le a mai Albánia területén. A három fő elképzelés az Illír a Thrák, illetve a Dák származást valószínűsíti, ezek közül azonban a legelfogadottabb az, hogy az Illírektől származnak (Forrás: Albania: A Brief History, Craig Maguire, University of Florida). A 8. században erős rivalizálás alakult ki a római, illetve bizánci nagyhatalom között a területen. Maga az albán nép a 11. századra jelent meg, folyamatos viszályok, és háborúk között, melyek részben belviszályokat, részben az érkező 12

13 hódító népekkel történő harcokat jelentettek. A török terjeszkedés alatt ugyan nem került az ország a törökök uralma alá, de folyamatosan függtek az Oszmán Birodalomtól. A török uralom kora erre az országra is nagy hatást tett, az ország déli részén erős iszlamizálódás figyelhető meg, míg a hegyvidéken ebben az időben többé kevésbé fennmaradt a katolikus hit. (Forrás: Csaplár Krisztián: Az albán nemzetállam megteremtésének első kísérlete. Világtörténet (1999) 3 33) A 19. századtól jelent meg az albán nemzeti mozgalom, a Prizreni Liga által. Ebben az időszakban is szinte folyamatos belharcok, háborúk, határváltozások jellemezték az országot ben kiáltották ki Albánia függetlenségét. Az első világháború alatt kaotikus helyzetben, gyakorlatilag nem is létezett az ország, csak a világháború után sikerült az 1913-as határokat visszaszerezni. A második világháborúban a német és olasz erők ellen harcoltak, a háborút követően Enver Hoxha diktatúrája következett, mely időszak alatt Tito Jugoszláviája, illetve a sztálini Szovjetunió lett a főbb szövetséges. A 60-as évekre Albánia azonban elfordult a KGST-től, és inkább Kína irányában próbált ápolni kapcsolatait. A 70-es évekre azonban Kínával is megromlottak kapcsolataik, és egészen Hoxha haláláig az elszigetelődés jellemezte az ország politikáját. Az 1990-es évektől kialakult a többpártrendszer, maradtak azonban a kommunisták hatalmon, később a demokraták, és a szocialisták váltották egymást, a 90-es évek közepén az olaszoknak kellett megakadályozni egy polgárháború kitörését, amelyet befektetési alapok csődje okozott kis híján. Jelenleg a demokraták irányítják az országot, április 1-jén csatlakozott Albánia a NATO-hoz. (Forrás: 13

14 Szerbia A szerbek szintén a 7. században érkeztek a mai Szerbia területére. Kezdetben Bizánchoz tartozott a térség, a 13. században lett csak független. A rigómezei csata után török fennhatóság alá került, bár ez véglegesen csak a 15. században következett be. A szerb történelemben is nagy jelentőségű a középkori török befolyás tehát. A török megszállás ideje alatt volt jellemző, hogy a szerbek északabbra, Magyarországra vándoroltak, erre az időre tehető a 4. ábra: Szerbia térképe Délvidéken egyre több szerb letelepedése. Mai területét a Vajdaságot kivéve Szerbia az első Balkán háború során szerezte meg 1913-ban. Az első világháborút Szerbia a győztes oldalon zárja, és a Délvidéket is elcsatolják a trianoni békeszerződés értelmében, így jött létre először a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, majd Jugoszlávia 1929-ben. A második világháború alatt Szerbia területén sajnálatos módon nagyon sok vérengzés, népirtás történt. A világháború után Jugoszlávia fokozatosan szakított a szocialista kapcsolatokkal, az államot 1961-től Tito vezette. Jugoszlávia csak 1992-ben bomlott fel, a délszláv háború alatt, annak következtében. Az 1999-es Szerbia elleni NATO légicsapások vetettek véget Milosevic hatalmának ban Szerbia és Montenegró néven jött létre egy államalakulat, amely a 2006-os montenegrói népszavazást követően, melyben a montenegróiak megszavazták, hogy függetlenedni kívánnak Szerbiától, két részre szakadt. Az államszövetkezet jogutódja Szerbia Köztársaság lett februárjában pedig Koszovó vált ki Szerbiából, és vált független állammá, melyet, mint azt a bevezetésben már megemlítettem, bizonyos hatalmak elismernek, bizonyos hatalmak azonban nem, azonban a többség kétség kívül Koszovó önállósága mellett áll ki, így Szerbia 2008 óta létezik a jelenlegi határai között. (Forrás: 14

15 Montenegró Montenegró területén az I.e. 3. században telepedtek le, és hoztak létre önálló államot. Az ókor során azonban a Rómaiak tartották fennhatóságuk alatt a területet. A szláv bevándorlás a 6. században kezdődött meg, később ezek a közösségek saját államot hoztak létre, nagyjából a 10. században, melyet Dukljának neveztek el. Montenegró néven a 13. századtól említik az országot. Duklját először a Bizánci Császárság hajtotta uralma alá, 5. ábra: Montenegró térképe majd később, a 12. századtól az ország területének jelentős hányada a szerb államhoz tartozott. A 15. századtól a többi környező országhoz hasonlóan a török hódoltság időszaka következett Montenegró történelmében is, ez az időszak pedig ugyan úgy mint az egész Balkánra, Montenegró társadalmára, és kultúrájára is komoly formáló erőként hatott. Az Oszmán Birodalom bukásáig nem is vált függetlenné ez az állam sem. Az 1878-as Berlini Kongresszuson nyilvánították Montenegrót függetlenné. Ez a változás területi növekedést is hozott az országnak és 1918 között az Osztrák Magyar Monarchia, 18 után a szerb csapatok szállták meg a területet. Ettől az évtől Montenegró a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része. A második világháború alatt az ország olasz megszállás alá került, majd a háború végeztével Tito Jugoszláviájának része lett. Jugoszlávia megszűnése után, mint azt már Szerbiánál említettem, 2003-ig Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, majd 2003-tól a Szerbia és Montenegró Államközössége nevű államszövetségben létezett tovább az ország ban azonban, a montenegrói lakosság éppen megszavazta egy népszavazáson, hogy függetlenedjenek ettől az államszövetségtől, így 2006 óta létezik független államként. (Forrás: 15

16 A gazdasági fejlődés Miután nagyjából e rövid összefoglalással sikerült képet kapni arról, hogy milyen történelmi korszakok és változások jellemezték a Nugyat-Balkán térségét, és hogyan alakult ki az a politikai helyzet, amely most jellemző a régióra, rátérek a gazdaság konkrét elemzésére, hangsúlyt helyezve a tárgyidőszakra, azonban nem kizárólag azt az időszakot említve. Nem lehet ugyanis gazdasági folyamatokat értelmezni teljesen lehatárolt időszakokban, hiszen a 2005-ös állapotokra hatottak az előző évek történései, csak hogy egy példát említsek. A dolgozat címéből kiindulva azonban a ig terjedő időszak eredményeit fogom lényegesnek tekinteni. Itt hívom fel továbbá a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy a dolgozatban szereplő adatokra vonatkozó érvényességet március 31-es dátummal lezárom. Szlovénia gazdasági fejlődése Szlovénia az európai kontinens - és 2004 óta az Európai Unió - legkisebb országai közé tartozik. Kétmilliós népessége miatt könnyen alkalmazkodó, ugyanakkor erősen külkereskedelem függő országról beszélünk. Alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban, mint a rekord sebességű euró bevezetés. Szlovénia és az euró A 2004-es csatlakozástól számítva mindössze három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az újonnan belépett Szlovénia áttérhessen az euró használatára. Ez az idő jóval kevesebb annál, mint amire szüksége lesz bármely más Szlovéniával együtt csatlakozó országnak a maastrichti kritériumoknak való megfeleléshez. Az euró január 1-es bevezetését követően fél évig, júniusig kellett a szlovén üzleteknek a régi toláros, és az eurós árakat egyidejűleg feltüntetni. Ezalatt 16

17 ellenőrök ügyeltek arra, hogy az átváltás a megszabott 239,640 árfolyamnak megfeleljen. Június után már csak az eurós árak léteztek az országban. Az átmenetet az is megkönnyítette, hogy a szlovéneknek nem igazán volt jól megszokott, bevésődött régi pénznemük ig fizettek a jugoszláv dínárral, később a tolárt használták. Az érték meghatározására azonban a német márka volt használatos, és az euró megjelenése óta egyre több helyen használható volt az Unió pénzneme is, még a szlovén bevezetés előtt. Nehéz egész pontosan behatárolni, hogy milyen okai lehettek a szlovének mérföldes előnyének a 2004-es csatlakozó sáv előtt, a maastrichti szempontokat figyelembe véve. A sok lehetséges ok közül az egyik, talán legfontosabb lehet az a Jeffrey Sachs amerikai közgazdász által javasolt külgazdasági stratégia, amely alapján a szlovén külpolitika jóval óvatosabban viszonyult a külföldi tőke beáramláshoz, és a külföldi kézre privatizáláshoz, mint csatlakozó társai. Ez által ugyan le kellett mondania egy gyors növekedésről, ami közvetlenül a rendszerváltást követő privatizációk miatt más szomszédos, illetve hasonló helyzetben lévő országokban mutatkozott, ugyanakkor Szlovénia így megtartotta stratégiailag fontos iparágait, és ez később a stabil államháztartáshoz, így közvetve az euró bevezetéséhez segíthette a kis országot. (Forrás: Kitekintő - Az éltanuló: Szlovénia Euro-mérlege május 7.) Szlovénia külkereskedelme Amint azt az euró bevezetéséről szóló bekezdés előtt említettem, azon kívül, hogy Szlovénia alkalmazkodóképességben erős, akárcsak hazánk, erősen függő ország is, mégpedig függ a környező, nagyobb gazdasági erőt képviselő országokkal folytatott külkereskedelemtől. Ez abból is látható, hogy Szlovénia GDP-jében fontos hányadot képviselnek a külkereskedelemi áruforgalmak és szolgáltatások. Hozzávetőlegesen kétharmad része a szlovén külkereskedelemnek EU tagállammal bonyolítódik le. Ezek az országok a következők: Németország (Bajorország), Olaszország (Friuli, Venezia, Giulia), Ausztira (Karintia, és Stájerország) Franciaország, Magyarország, és Hollandia. Az EU-n kívüli 17

18 legfontosabb partnerek természetesen Horvátország, továbbá az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország. (Forrás: Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara) 1. táblázat: Szlovénia külkereskedelme Szlovénia külkereskedelmi mutatói Export millió euróban Import millió euróban Forrás: Eurostat (ITD Hungary) Külkereskedelmi stratégia szempontjából különböző irányvonalak figyelhetők meg Szlovéniánál. Az egyik ilyen irányvonal, és talán ez tekinthető a legfontosabbnak, hogy a már meglévő EU-s piacokat megtartsák, illetve erősítsék. Ebben a tekintetben a 2009-es év nem volt szerencsés a szlovének számára. Az egyik legjelentősebb ilyen EU-s piac az autóiparban jelentkezett 2009 előtt, mégpedig a Szlovén Renault gyárból küldött export piacaként márciusától azonban a Renault francia kormányzati nyomásra megszüntette gyárát Szlovéniában, ezzel 400 munkahelyet visszahelyezve az anyaországba, és mintegy 1,76 milliárd eurós export forgalomtól fosztva meg a szlovén gazdaságot. (Forrás: Szabad Föld: Fejre áll Szlovénia gazdasága? március 20.) Szlovénia gazdasági fejlődése az elmúlt 5 éves időszakban Szlovénia a 2004-es EU csatlakozást követően is megőrizte stratégiai gazdasági ágazatai nagy részét, sok bírálat is érte a tartózkodó privatizációs stratégiája miatt. Gazdasága stabil maradt, és céltudatos, következetes gazdaságpolitikával tört az euró zónához való csatlakozás felé. A GDP növekedés is stabil maradt, 2006-ra 5,9 %-kal nőtt a gazdaság, 31 milliárd euróra. A következő évre a GDP 34,5 milliárd euró volt, 2008-ra pedig elérte a 37,1 milliárd eurót, ami 6,8%, majd 3,5%-os növekedést jelent. (Eurostat) 2008-ra tehát megfigyelhető a növekedési 18

19 ütem lassulása, ez részben már a gazdasági válság előszelének is tekinthető. A 2007-es kimagasló gazdasági teljesítmény azzal magyarázható, mint azt korábban már említettem, hogy több jelentős beruházás el lett halasztva az állam részéről, annak érdekében, hogy fenntartsák az államháztartás egyensúlyát az euró bevezetéséhez. Az euró zóna csatlakozást követően ezen beruházások hirtelen megindulása nagymértékben hozzájárult a térségben kiemelkedő növekedéshez. Az euró bevezetése miatt aggodalomra adott okot az a feltételezés, hogy megnövelheti a csatlakozás az inflációt, ez azonban nem következett be, illetve nem olyan mértékben, ahogy arra számítottak. A GDP termelésének megoszlásában a szolgáltatások képviselik a legnagyobb arányt, 60% felettit. A feldolgozóipar 35%, míg a mezőgazdaság csak 2-3%-os arányban vesz részt a bruttó hazai termék előállításában. (Forrás: ITD Hungary Zrt. : Szlovénia) 2. táblázat: Szlovénia gazdasága Szlovéniai gazdasági mutatók A GDP növekedése %-ban 5,9 6,8 3,5 A GDP értéke milliárd euróban 31 34,5 37,1 Egy főre jutó GDP folyó áron Infláció %-ban 2,5 3,8 5,5 Munkanélküliségi ráta %-ban 6 4,9 4,4 Folyó fizetési mérleg egyenlege millió euróban Költségvetés egyenlege a GDP %-ában -1,3 0,5-0,9 Forrás: ITD Hungary 19

20 Hazánk gazdasági kapcsolata Szlovéniával Magyarország, azon kívül, hogy szomszédos Szlovéniával, több okból is stratégiailag fontos partnere az országnak. Az egyik legfontosabb dél-nyugati irányba vezető tranzit útvonal, amely a mi hazánkon is áthalad, keresztülmegy a magyar-szlovén határon is. Az elmúlt években felértékelődött mindkét fél számára a magyar szlovén viszony, hiszen 2004-től mindkét ország perifériális szerepet kapott az Unión belül. A logisztika, és az energetika terén érezhető erősödő együttműködés a két fél között. A külkereskedelmi kapcsolatra a két ország között jellemző, hogy Magyarországnak export többlete van Szlovéniával szemben. Ez főként a feldolgozott termékekből, mezőgazdasági termékekből, és a gépgyártásból kerül ki. A külföldi tőkeáramlással kapcsolatban megjegyezhető, hogy a legjelentősebb magyar cégek, amelyek Szlovéniában befektettek a Mol, MASPED, Magyar Alumínium, illetve 2008-tól az Allianz Hungária. Az alábbi táblázatban a legfontosabb árucikkek, és azok forgalma láthatók a magyar-szlovén külkereskedelmi viszonylatban, magyar szemszögből. Az értékek millió euróban vannak megadva. 3. táblázat: Magyar szlovén kereskedelem Export Import Egyenleg Árucikkek Élelmiszer, ital, dohány 108,4 140,5 60, ,5 102,5 Energiahordozók 86, ,1 24,3 78,2 109,7 Feldolgozott termékek 225,2 255,7 261,4 269,1-36,3-13,4 Nyersanyagok 47,1 41,3 11,5 13,9 35,6 27,5 Gépek, gépi berendezések 296,1 279,4 282,5 310,4 13,7-31 Összesen 763,1 850,9 624,4 655,7 138,7 195,3 Forrás: KSH 20

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok. Horvátország főbb gazdasági mutatói, 2007-09

2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok. Horvátország főbb gazdasági mutatói, 2007-09 HORVÁTORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Horvát Köztársaság parlamentális köztársaság Főváros Zágráb (Zagreb) Terület 56 594 km 2

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Bosznia-Hercegovina köztársaság Szarajevó Terület 52 280 km 2 Népesség Nemzetiségi

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros Szófia Terület 110 910 km 2 Népesség 7 679 290 Nemzetiségi

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9.

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Richter Csoport 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Összefoglaló 2014. I-IV. IV. negyedév Konszolidált árbevétel: -3,4% ( ), +0,5% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet.

LIGA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A +36 1 321-5262; : www.liganet.hu : info@liganet. LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2014. november Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság A gépipar árbevételeinek 90 százaléka exportból származik A nagy hagyományokkal rendelkező

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben