Buzás Gyula - Csendes István - Túróczi Imre

Átírás

1

2 SZOLNOKI FŐISKOLA Buzás Gyula - Csendes István - Túróczi Imre FELADATGYŰJTEMÉNY (Chikán Attila Bevezetés a vállalatgazdaságtanba című tankönyvéhez) Szolnok, 2007

3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. A vállalat érintettjei, céljai, formái 4 2. A vállalat helye a társadalmi rendszerben A vállalat tevékenységi rendszere A tevékenységi rendszer és a stratégia Marketing Innováció Az emberi erőforrás (munkaerő) Az információ, mint erőforrás Az értéktermelő folyamatok menedzsmentje Anyagi folyamatok és készletek a logisztikai rendszer Termelés és szolgáltatás Vállalati pénzügyek A vállalat stratégiája 62 Felhasznált irodalom 66

4 - 2 - BEVEZETÉS Feladatgyüjteményünk Chikán Bevezetés a vállalatgazdaságtanba című tankönyvének kiegészítéseként készült, szerkezete a tankönyv szerkezetét követi. Az egyes fejezetekhez tesztfeladatok és számítási feladatok kapcsolódnak, ezek megoldását közvetlenül a feladatok leírása után ismertetjük. A tesztfeladatok egyrészt elősegítik az elméleti összefüggések megértését, az alapfogalmak tisztázását, másrészt lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a hallgatónak sikerült-e kellő szinten elsajátítania a tananyagot. A számítási feladatoknak megkülönböztetett szerepe van. A gazdasági tudományok empírikus, a gazdasági élet valós eseményeinek feltárására épülő tudományok, ezért a hallhatóknak meg kell ismerniük az alapvető gazdasági elemzési módszereket. A tantárgy gyakorlati foglalkozásain is ezekkel a módszerekkel foglalkozunk. A feladatgyüjteményben a gyakorlatokon tárgyalt példákhoz hasonló feladatok találhatók, és a tantárgyi kollokviumon szintén hasonló példákat kell majd megoldani az elméleti kérdésekről szóló beszámoló mellett. Az egyes feladatok előtt dőlt betűkkel írt sorokban röviden ismertetjük a különböző gazdasági mutatószámok tartalmát, összefüggéseit és számításuk módját. Eredményes munkát kívánunk! A szerzők

5 A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI A/ Tesztfeladatok 1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja: a) A tulajdonosok anyagi jólétének biztosítása. b) A fogyasztói és társadalmi igények kielégítése. c) A fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. 2. A vállalat a) az üzleti vállalkozással azonos fogalom. b) a jogi személyiségű vállalkozások szervezete. c) az állam gazdasági tevékenységeinek szervezeti kerete. 3. Az alábbiak közül melyik állítás hamis? a) A fogyasztói igény mögött emberi szükségletek és vágyak húzódnak meg. b) A fogyasztói igény mint fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon. c) A fogyasztói igény nemcsak a piacon jelenik meg. 4. Mi a különbség a számviteli és a gazdasági profit között? a) A számviteli profit a bevétel és az explicit költségek különbözete, ebből levonva az implicit költségeket is, kapjuk meg a gazdasági profitot. b) A gazdasági profit a számviteli profit és a normál profit különbözete. c) A számviteli profit mindig kisebb mint a gazdasági profit. 5. Mit tartalmaznak az alternatív költségek? a) A vállalatba befektetett saját munka és tőke feláldozott/elveszített hasznát. b) Az implicit költségeket. c) A felhasznált anyag, energia, munkaerő stb. költségeit és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének összegét. 6. A vállalat küldetése meghatározza a) a tevékenységi kört, a működés és a külső kapcsolattartás alapelveit. b) a vállalat felelősségét a társadalom tagjaival szemben. c) a vállalat alapvető céljának konkrét paramétereit. 7. A vállalati működés belső érintettjei a a) tulajdonosok, vezetők, menedzserek; alkalmazottak. b) fogyasztók, helyi vállalkozók, helyi civil szervezetek. c). tulajdonosok, vezetők, beosztottak. 8. Miben érdekeltek elsősorban a belső érintettek egyes csoportjai? a) A fogyasztók az árak csökkenésében. b) A tulajdonosok tőkéjük növelésében. c) A menedzserek személyes jövedelmük növelésében. 9. Az alábbiak közül kik tartoznak a külső érintettek körébe? a) A tulajdonosok és a munkavállalók családtagjai. b) A vevők, szállítók, stratégiai partnerek és versenytársak. c) A pénzügyi menedzserek.

6 A képviseleti probléma lényege, hogy a) a menedzserek jobb informáltságuk következtében saját céljaikat követik. b) a tulajdonosok a menedzsereket saját ügynökeiknek tekintik. c) a megbízó-ügynök viszonyból fakadó kölcsönös érdekek érvényesüljenek. 11. A felelős vállalati koncepció lényege, hogy a) a profitszerzés mint alapvető cél mellett a vállalatnak társadalmi felelőssége is van. b) a menedzserek felelősek a tulajdonosok vagyonának gyarapításáért. c) a vállalat köteles betartani a jogszabályok előírásait. 12. Az alábbiak közül melyik felsorolás írja le helyesen a vállalati célok tartalmának terjedelmi hierarchiáját? a) Alapvető cél - Távlati célok Küldetés Működési célok Irányítási célok. b) Alapvető cél Küldetés Távlati célok Közvetlen célok Operatív célok. c) Küldetés Stratégiai célok Taktikai célok Funkcionális célok. 13. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt előnyöket melyik vállalkozási formákra vonatkozóan tartja jellemzőnek? Egyéni Társaság Részvényvállalkozás társaság a) Adózási kedvezmények... b) Jó tőkebevonási lehetőség... c) Kisebb adatszolgáltatási kötelezettség... d) Egyszerű alapítás... e) A tulajdonosok korlátozott felelőssége... f) Korlátlan élettartam... g) A vállalkozó függetlensége... h) Áttekinthetőség Jelölje meg, hogy az alább felsorolt hátrányokat melyik vállalkozási formákra vonatkozóan tartja jellemzőnek! Egyéni Társaság Részvényvállalkozás társaság a) Korlátlan felelősség... b) Adóhátrányok... c) Személyi konfliktusok lehetősége... d) Korlátozott élettartam... e) Korlátozott tőkebevonási lehetőség... f) Költséges alapítás és megszűnés... g) Széleskörű adatszolgáltatási kötelezettség Mi a különbség a felszámolási és a csődeljárás között? a) Nincs különbség, mivel mindkettő a vállalat megszűnéséhez vezet. b) A felszámolást minden esetben a hitelezők kezdeményezik, a csődeljárást pedig maga a vállalat kezdeményezi. c) A felszámolás a vállalat megszűnéséhez vezet, a csődeljárás pedig az adósságok rendezését is eredményezheti. 16. Milyen előnye lehet annak, ha a vállalat önkéntesen csődeljárást kér maga ellen?

7 - 5 - a) Jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését. b) Mentesül az adósságok kamatainak megfizetése alól. c) Megmaradt eszközeivel szabadon rendelkezik. 17. Mi késztethet egy hitelezőt arra, hogy a csődbe jutott vállalat számára a vissza nem fizetett hiteleken felül újabb hiteleket folyósítson? a) Így az esetleges felszámolási eljárás során biztos lehet abban, hogy a többi hitelezővel szemben előnyben fogják részesíteni. b) Attól tart, hogy a vállalat felszámolása esetében véglegesen le kellene mondania kihelyezett tőkéjének visszaszerzéséről. c) Ezek után a hitelek után törvényesen magasabb kamatokat számolhat fel.

8 A tesztfeladatok megoldása: 1. c) 2. b) 3. c) 4. b) 5. a) 6. a) 7. c) 8. b) 9. b) 10. a) 11. a) 12. b) 13. Egyéni vállalkozás: a) c) d) g) h) Társaság: a) e) Részvénytársaság: b) e) f) 14. Egyéni vállalkozás: a) d) e) Társaság: c) Részvénytársaság: b) f) g) 15. c) 16. a) 17. b) - 6 -

9 - 7 - B/ Számítási feladatok 1. A számviteli és a gazdasági profit tartalma A mikroökonómiai tanulmányokból már ismert a számviteli és a gazdasági profit fogalma: Számviteli profit = bevételek számviteli költségek Számviteli költségek = anyagi és személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + + egyéb költségek és ráfordítások Gazdasági profit = számviteli profit alternatív költségek Alternatív költségek (lehetőségi költségek, opportunity costs, normál profit stb.) = = a vállalatba befektetett saját munka és tőke feláldozott/elveszített haszna A jövedelmezőségi mutatók a számviteli, illetve a gazdasági profit százalékos arányát fejezik ki a bevételekhez, a költségekhez, illetve a lekötött tőkéhez viszonyítva. A feladat: Egy EFt saját tőkével működő gazdasági társaság éves árbevétele EFt volt. Az adott évben a bankok a betétek után átlagosan 8 % kamatot fizettek. A társaság számviteli költségei az alábbiak szerint alakultak: anyag-és energia költség EFt munkabér és közterhei EFt értékcsökkenés EFt egyéb költség EFt a) Számolja ki a gazdasági költségek, a számviteli, a normál és a gazdasági profit összegét! b) Számítson jövedelmezőségi mutatókat! 2. A költségrugalmassági mutató azt fejezi ki, hogy egyik időszakról a másikra az árbevétel 1 százalékos változása hány százalékos költségváltozást idéz elő. Költségrugalmassági mutató,% = költségváltozás százaléka árbevételváltozás százaléka A feladat: Egy vállalat árbevétele és költségei az alábbiak szerint alakultak: Bázisidőszak Tárgyidőszak Árbevétel, EFt Állandó/fix költség, EFt Változó költség, EFt a) Számítsa ki a vállalat profitjának/eredményének összegét! b) Állapítsa meg a költségrugalmassági mutatókat! c) A következő, tehát a harmadik időszakban a vállalat az árbevétel újabb 15 százalékos növelését tervezi, és feltételezi, hogy az árarányok, azaz a költségrugalmassági mutató változatlan marad. Számolja ki, hogyan alakul az árbevétel, a költségek és az eredmény ebben a harmadik időszakban!

10 - 8 - A számítási feladatok megoldása l. a) Számviteli profit = ( ) = = = EFt Normálprofit = ,08 = EFt Gazdasági költség = = EFt Gazdasági profit = = EFt, = = EFt b) Számviteli Gazdasági j ö v e d e l m e z ő s é g Árbevétel-arányos = 14,9 % = 3,5 % Költség-arányos = 17,5 % = 3,6 % Tőke-arányos = 10,4 % = 2,4 % 2. a) Az összes költség az állandó és a változó költségek összege, a profit az árbevétel és az összes költség különbözete: Bázisidőszak Tárgyidőszak Költség összesen = EFt = EFt Profit = EFt = EFt b) Az árbevétel változása: ( ) - 1 = 24,85 % A változó költség változása: ( :96.500) - 1 = 21,76 % Az állandó költség összege változatlan marad! Költségrugalmassági mutató = 21,76 24,85 = 0,8757 c) A harmadik időszakban az árbevétel ( ,15 =) EFt-ra emelkedik. A fix költség változatlanul EFt marad. A változó költség (15 0,8757 =) 13,14 %-kal, ( ,1314 =) EFt-ra nő. Az összes költség ( =) EFt lesz. A vállalat profitja várhatóan ( =) EFt-ra emelkedik.

11 A VÁLLALAT HELYE A TÁRSADALMI RENDSZERBEN A/ Tesztfeladatok 1. A vállalat alábbi piaci szerepkörei közül melyik tekinthető a legmeghatározóbbnak? a) Vevő b) Eladó c) Versenytárs d) Kooperációs partner 2. Az alább felsoroltak közül melyik NEM tartozik a piacra történő belépés korlátai közé? a) Az állami szabályozás különböző eszközei. b) A gazdaságos méret eléréséhez szükséges tőke hiánya. c) A vállalkozó család megélhetésének biztosítása. 3. A piaci verseny három funkciója. a) a jóléti, az allokációs és a hatékonysági funkció. b) a társadalmi, a kooperációs és a szelektáló funkció. c) a szervezői, a hatékonysági és a minőségbiztosító funkció. 4. Miért van szükség a piaci verseny törvényi szabályozására? a) Mert a vállalatok nem szeretik, korlátozni akarják a versenyt. b) Mert az éles piaci verseny sok vállalkozót tönkre tehet. c) Az állam ezáltal biztosíthatja a társadalmi szükségletek kielégítését. 5. Az alábbiak közül melyik tekinthető a verseny tisztaságát fenyegető lépésnek? a) Bizonyos termékek fejlesztésének, szabványosításának koordinálása. b) Erőfölény, monopolhelyzet kialakítása. c) Ármegállapodás, a piacok felosztása. 6. A piaci koordináció mellett miért van szükség az állam gazdasági szerepvállalására? a) A globalizáció veszélyeinek elhárítása érdekében. b) A méltányossági, biztonsági kérdések, a közjavak kezelése érdekében. c) A fiskális és a monetáris gazdaságpolitikai eszközök alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése érdekében. 7. Hogyan írható le helyesen a gazdasági mechanizmus és a gazdaságpolitika kapcsolata? a) A gazdasági mechanizmus a gazdasági folyamatok jogi-intézményi kerete, a gazdaságpolitika ennek rövidebb távlatra szóló irányítása. b) A gazdaságpolitika az állami koordináció módjának hosszú távra szóló meghatározása, a gazdasági mechanizmus ennek rövid távon alkalmazott eszközrendszere. c) Azonos tartalmú, szinonim fogalmakat jelentenek. 8. Az államnak a nemzetgazdaság stabilitásával kapcsolatos célkitűzései helyesen a) az ország biztonságának megteremtése, a piaci kudarcok elkerülése. b) az infláció, a munkanélküliség, az államadósság kezelése. c) a reál infrastruktúra fenntartása, a közjavak kezelése.

12 Jelölje meg, hogy az alább felsorolt eszközök az állami szabályozás melyik szférájához tartoznak! Közvetlen Vállalatközi Vállalaton vállalat- kapcsolatok belüli viszonyok szabályozás szabályozása szabályozása a) Versenyszabályozás... b) Foglalkoztatási feltételek előírása... c) Adók és támogatások... d) Öröklési kérdések szabályozása... e) Környezetvédelmi előírások... f) Minimálbérek megállapítása... g) Vállalatalapításra vonatkozó előírások... h) Szakszervezetek szabályozása... i) Társasági törvény... j) Helyi közigazgatásra vonatkozó előírások Melyek az állami vállalatok magánvállalkozásokkal szembeni legfőbb ismérvei? a) Méretük meghaladja a magánvállalatok méreteit, mivel szinte korlátlan állami tőke felett rendelkeznek. b) Jövedelmezőségük magasabb, mivel a legkeresettebb termékeket állítják elő. c) Közjavakat állítanak elő, sikerük kritériuma nem csak a profit, erőteljes a dolgozói részvétel. 11. Véleménye szerint a jövőben milyen tényezők hatására milyen irányban fog változni a vállalatok és a civil társadalom szervezeteinek viszonya? a) A globalizáció a gazdasági versenyt élesebbé teszi, ezért a vállalatok egyre kevésbé vehetik figyelembe e szervezetek érdekeit. b) A civil szervezetek működése is vállalatszerű lesz, így a profitszerzésben a vállalatok konkurenseivé válnak. c) A polgári társadalom erősödésével a civil szervezetek szerepe nőni fog és ez lökést ad a felelős vállalat koncepció terjedésének. 12. Mit jelent az a megállapítás, hogy a természetre gyakorolt káros hatások a vállalati működés externáliái közé tartoznak? a) Azt, hogy a vállalat működése anyagi ellentételezés nélkül negatívan befolyásolja a természeti környezetet és azon keresztül más vállalatokat, a társadalmat. b) Azt, hogy ezeknek a hatásoknak minden más hatásnál nagyobb jelentősége van c) Azt, hogy ezek a hatások hosszabb távon visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indukálnak. 13. Az alábbiak közül melyik intézkedések tekinthetők az externáliák internalizálásának? a) A külső hatások belsővé tétele, piacosítása a tulajdonjogok tisztázását követően.. b) Szennyezés kibocsátási normák előírása. c) Környezetvédelmi adók kivetése. 14. A következő felsorolások közül melyik tartalmazza legteljesebben a mai gazdaság jellemzőit? a) Globális, hatékony, alternatív, fenntartható, profitorientált. b) Felelős, tudás alapú, szolgáltató, hálózati, globális.

13 c) Hatékony, automatizált, globális, informatikai, alternatív. A tesztfeladatok megoldása: 1. b) 2. c) 3. a) 4. a) 5. c) 6. b) 7.a) 8. b) 9. Közvetlen vállalatszabályozás: b) c) f) g) i) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása: a) e) j) Vállalaton belüli viszonyok szabályozása: d) h 10. c) 11. c) 12. a) 13. a) 14. b)

14 B/ Számítási feladatok 1. A nemzetgazdaság teljesítményének mérése A vállalat tevékenységére nagy hatással van az adott ország gazdasági fejlettsége, ezért célszerű átismételni a makroökonómiában már megismert, a nemzetgazdasági teljesítmény mérésére szolgáló mutatószámokat: Bruttó kibocsátás (GO): az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. Bruttó hazai termék (GDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke; a bruttó kibocsátás csökkentve a folyó termelő felhasználás (Cf) értékével. GDP = GO - Cf Nettó hazai termék (NDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott új értékek és szolgáltatások értékösszege; a bruttó hazai termék csökkentve az évi amortizációval (Ca). NDP = GDP Ca Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): adott ország állampolgárai által az adott évben bel- és külföldön összesen megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke; a bruttó hazai termék korrigálva a nemzetközi jövedelemáramlás (I) értékével. GNI = GDP +/- I Nettó nemzetijövedelem(nni): a bruttó nemzeti termék csökkentve az amortizációval. NNI = GNI Ca A feladat: Egy ország gazdaságát az alábbi adatok jellemzik: bruttó kibocsátás milliárd folyó termelő felhasználás évi amortizáció nemzetközi jövedelemáramlás egyenlege Számítsa ki az alábbi a GDP, az NDP, a GNI és az NNI összegét! 2. Egy országban a évi nettó nemzeti jövedelem összege milliárd volt. Ismert még az évi amortizáció 610 milliárd a külföldről beáramló jövedelmek (+I) 450 a külföldre kiáramló jövedelmek (-I) 380 Számítsa ki a GNI, az NDP és a GDP összegét!

15 A számítási feladatok megoldása 1. GDP = GO Cf = = milliárd NDP = GDP Ca = = GNI = GDP +/- I = = NNI = GNI Ca = = I = = 70 milliárd GNI = NNI + Ca = = NDP = NNI +/- I = = GDP = NDP + Ca = = 5.640

16 A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE 3.1. A TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS A STRATÉGIA A/ Tesztfeladatok 1. Helyezze megfelelő logikai sorrendbe a vállalat létrehozásának és eredményes működtetésének alábbi lépéseit, illetve feltételeit! a) A szervezeti keret, a vállalat létrehozása. (Sorszám.:.) b) A tevékenységi kör meghatározása. (Sorszám:.) c) A belső szervezeti munkamegosztás kialakítása. (Sorszám:.) d) A kielégítendő fogyasztói igény azonosítása. (Sorszám:.) e) A tőke befektetése. (Sorszám:.) 2. Az értéklánc a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok sorozata. b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere. 3. Az ellátási lánc a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok sorozata. b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere. 4. Az alábbi, Porter felfogása szerinti vállalati tevékenységeket sorolja be a megadott csoportokba! Elsődleges Támogató tevékenységek a) Marketing.. b) Logisztika.. c) Beszerzés.. d) Pénzügyek.. e) Tervezés.. f) Termelés.. g) Emberi erőforrás menedzsment.. h)technológia-menedzsment.. 5. Az alábbi meghatározások közül melyik írja le legpontosabban a vállalati stratégia fogalmát? a) A stratégia a vállalat termelésének hosszabb távú bővítésére vonatkozó állásfoglalások összefüggő rendszere. b) A stratégia a vállalat alapvető céljának eléréséhez szükséges operatív intézkedésekért felelős vezetőket és a végrehajtásban közreműködő szervezeti egységeket jelöli ki. c) A stratégia a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük módjait fogalmazza meg.

17 A tesztfeladatok megoldása 1. d) e) a) b) c) 2. b) 3. a) 4. Elsődleges tevékenységek: a) b) f) Támogató tevékenységek: c) d) e) g) h) 5. c)

18 MARKETING A/ Tesztfeladatok 1. Az alábbiak közül melyik felsorolás tartalmazza pontosan a marketingstratégia tartalmi jellemzőit? a) A piac szegmentálása, a termékpolitika kialakítása, a reklám eszközeinek megválasztása. b) A kielégítendő fogyasztói szükséglet meghatározása, a versenystratégia kialakítása, a fogyasztók megnyerése. c) A célpiac kiválasztása, a marketingcsatorna kialakítása, az árpolitikai célok kiválasztása, a kommunikációs politika eszközeinek alkalmazása. 2. Jelölje meg, hogy a következő szempontok a fogyasztók melyik csoportjára jellemzők elsősorban! Egyéni Szervezeti fogyasztók a) Árérzékenység.. b) Rugalmas kereslet.. c) Megfontolt döntéshozatal.. d) Társadalmi tényezők.. e) Tartós piaci kapcsolat.. f) Közbeeső termékek iránti kereslet.. g) Referenciacsoportok.. 3. A piacszegmentálás a) a piac felosztása az egyes vállalatok között. b) a piac felosztása a fogyasztók különböző csoportjai között. c) a fogyasztói igények feltárása a piackutatás eszközeinek felhasználásával. 4. A célpiac a) az a piacszegmens, ahol a vállalat termékeit a legmagasabb áron sikerült értékesíteni. b) az a piacszegmens, ahol a vállalat a legnagyobb forgalmat tudta lebonyolítani. c) azon piacszegmensek köre, amelyekben a vállalat az igényeket a jövőben ki akarja elégíteni. 5. A pozicionálás a) a termék tulajdonságainak más termékekhez viszonyított meghatározása és közzététele. b) a vállalat piaci helyzetének elemzése és stratégiai körülhatárolása. c) a vállalat piaci pozícióinak jogszabályokban történő rögzítése. 6. Versenystratégiájuk alapján a vállalatok alábbi csoportjait lehet megkülönböztetni: a) Vezetők, kihívók, követők és meghúzódók. b) Nyertesek, ügyeskedők, kivárók és vesztesek. c) Sztárok, kérdőjelek, fejőstehenek, döglött kutyák. 7. A marketingmix alkalmazásának célja a) a reklám hatékonyságának fokozása.

19 b) a költségek csökkentése. c) a fogyasztók megnyerése. 8. A marketingmix eszközeinek fő csoportjai: a) Reklám, személyes eladás, vásárlásösztönzés, promotion. b) Termék-, ár-, elosztási és kommunikációs politika. c) Választék, márkanév, csomagolás, garancia. 9. Jelölje meg, hogy a termék életciklusának egyes szakaszaiban melyek a vállalat legfontosabb stratégiai feladatai! (Egy szakaszban több feladat is felmerülhet.) Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás s z a k a s z a a) Árpolitika.... b) Beruházás.... c) Piackutatás.... d) Új helyettesítő termék bevezetése.... e) Promóció.... f) Kiárusítás.... g) Termékfejlesztés Melyik felsorolás tartalmazza helyesen az ismert árképzési módszereket? a) Profitmaximalizálás, bevétel-maximalizálás és költségminimalizálás alapján álló árképzés. b) Költségalapú, keresletalapú és versenytársalapú árképzés. c) Hatósági előírások, jogszabályok és termelési szerződések alapján álló árképzés.

20 A tesztfeladatok megoldása l. b) 2. Egyéni fogyasztó: a) b) d) g) Szervezeti fogyasztó: c) e) f) 3. b) 4. c) 5. a) 6. a) 7. c) 8. b) 9. Bevezetés: b) c) Növekedés: b) g) Érettség: a) d) e) Hanyatlás: a) e) f) 10. b)

21 B/ Számítási feladatok 1. Költségalapú árképzés A költségalapú árképzés esetén a vállalat kiszámítja a termék előállításának teljes költségét, majd ezt egy meghatározott százalékkal felpótlékolva kapja meg az árat. A feladat: Egy 60 szobás balatoni üdülőszálloda a következő 90 napos nyári főszezonban átlagosan 85 %-os kihasználásra számíthat. Ez alatt az időszak alatt költségei várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: anyagjellegű ráfordítások EFt személyi jellegű ráfordítások EFt értékcsökkenési leírás EFt egyéb költségek és ráfordítások EFt összesen: EFt Mekkorának kell lennie a szobák napi árának akkor, ha a vállalat figyelembe véve a 8 % körüli banki betéti kamatokat is költségarányosan 20 % számviteli profitot szeretne elérni? 2. A fedezeti pont számítása A fedezeti elv alkalmazására a keresletalapú árképzésnél van szükség. A fedezeti pont az a legalacsonyabb értékesítési szint, amely mellett a termelés (értékesítés) összes költsége (állandó+változó) megtérül, vagyis a profit nulla. Meghatározásához elsőként az egységnyi termékre jutó fedezeti összeg ismeretére van szükség: Egységnyi termékre jutó fedezeti összeg = Egységár Egy termék változó költsége A vállalatnak az értékesítési volumentől, azaz az árbevételtől független állandó(fix) költségeit az árbevétel és a változó költségek különbözeteként jelentkező fedezeti összegből kell kitermelnie. A fedezeti pont azt mutatja meg, hogy mennyi terméket kell ahhoz értékesíteni, hogy az összes fix költség fedezetét kitermeljék, vagyis az eredmény nulla legyen: Fedezeti pont = Összes fix költség Egy termék fedezeti összege Mindezekhez kapcsolódva használatos még a fedezeti hányad mutatója: Fedezeti hányad = Fedezeti összeg Árbevétel A feladat: Egy vállalat alábbi adatait ismerjük: a termék értékesítési ára 5 EFt/db egy termék változó költsége 3 EFt/db a vállalat fix költsége EFt a) Határozza meg egy termék fedezeti összegét és fedezeti hányadát! b) Adja meg a fedezeti pontnak megfelelő értékesítési volument! c) Számolja ki, mennyi terméket kellene ahhoz eladni, hogy a vállalat évi nyeresége EFt legyen!

22 A számítási feladatok megoldása 1. A 20 %-os költségarányos jövedelem eléréséhez ( ,2 =) EFt árbevételt kell elérni. A számviteli profit ebben az esetben( =) EFt lesz, ami valóban [( ) 100 =] 20 %-a az összes költségnek. A szálloda kapacitását és a kihasználást figyelembe véve, a 9o napos szezon alatt ( ,85 =) nap kiadásával számolhatnak, ezért a szobák naponkénti árát ( =) 18 EFt-ban kell meghatározni. 2. a) Egy termék fedezeti összege = 5 3 = 2 EFt/db Fedezeti hányad = 2 5 = 0,4 100 = 40 % b) Fedezeti volumen = = db c) EFt nyereség eléréséhez a fedezeti volumen felett értékesíteni kell ( =) db, összesen ( =) db terméket.

23 AZ INNOVÁCIÓ A/ Tesztfeladatok 1. Az alábbi meghatározások közül melyik írja le legpontosabban az innováció fogalmát? a) Az innováció új befektetések eszközlése a termelés hatékonyságának növelése érdekében. b) Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése. c) Az innováció új termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésének folyamata. 2. Az innováció alapvető tulajdonságai: a) Az újdonság, a fogyasztó orientáltság, a kockázat. b) Az új termék, az új technológia, az új gyártási eljárások. c) Az új fogyasztói igény, az új szervezet, a bizonytalanság. 3. Az innováció megvalósításának lehetséges formái: a) Új kutatás, fejlesztés, befektetés. b) Új információk, marketing, stratégia. c) Új termék, technológia, szervezet. 4. Soroljon fel legalább négy olyan fontos tényezőt, amelyek befolyásolják a vállalat innovációs stratégiájának sikerességét! 5. Sorolja fel azokat a vezetői tulajdonságokat, amelyek szükségesek a sikeres innovációs tevékenység levezényléséhez!.. 6. Egy műszaki áruház alábbi innovatív intézkedéseit sorolja be a megadott csoportokba! Termék- Technológiai Szervezeti i n n o v á c i ó a) Hétvégi nyitvatartás... b) Új csomagolás... c) A kínálat bővítése... d) Önkiszolgálás bevezetése... e) Új szolgáltatások... f) Bankkártya-használat lehetővé tétele.. g) Új érdekeltségi rendszer. h) Ingyenes parkolási lehetőség vásárlóknak Az egyes intézkedések helyes sorrendje a termékinnováció folyamatában: a) Terméktervezés, piaci tesztelés, ötletgyűjtés, piaci bevezetés, termelés. b) Ötletgyűjtés, termelés, piaci tesztelés, terméktervezés, piaci bevezetés. c) Ötletgyűjtés, terméktervezés, piaci tesztelés, termelés, piaci bevezetés.

24 A tesztfeladatok megoldása 1. b) 2. a) 3. c) 4. Hatékony információs rendszer, minőségközpontúság, gyorsaság, kooperáció, figyelem az externáliákra, a kiszállás lehetősége stb. 5. Összefüggések felismerése, konkrét elképzelések, kommunikációs készség, csapatépítés, a siker megosztása stb. 6. Termékinnováció: c) e) Technológiai innováció: b) d) f) h) Szervezeti innováció: a) g) 7. c)

25 AZ EMBERI ERŐFORRÁS (MUNKAERŐ) Tesztfeladatok 1. Az emberi erőforrás-menedzsment általános feladata: a) A munkahelyi követelmények és a munkavállalói igények összehangolása. b) A munkaerő-szükséglet megállapítása és a bérezési rendszer kialakítása. c) A felvétel és elbocsátás, a karriertervezés és képzés, a munkaszervezés. 2. Az alábbiak közül melyik állítás hamis? Az emberi erőforrás az anyagi erőforrásokhoz felértékelődött, mert a) megerősödtek a szakszervezetek. b) a minőség szerepe megnőtt. c) szigorodtak a munkaügyi jogszabályok. 3. Az alábbi jellemzőket sorolja be a szervezeti struktúra, illetve a szervezeti kultúra tényezői közé! S z e r v e z e t i struktúra kultúra a) A vezetők kiválasztásának módja.. b) Egyéni vagy csoportos munkadíjazás.. c) Az egységek közötti munkamegosztás módja.. d) A vállalati hagyományok ápolása.. e) A döntési hatáskörök megosztása.. f) Az információáramlás szabályozása.. g) Közösen elfogadott értékek.. h) A döntések előkészítésének módja.. i) Alá-fölérendeltségi viszonyok.. 4. A nettó munkaerő-szükséglet a) az összes foglalkoztatott és a vezetők létszámának különbözete. b) a vállalatnak a munkaerőpiacon megjelenő kereslete. c) az összes foglalkoztatott és az aktív tevékenységet folytató tulajdonosok létszámának különbözete. 5. Az alábbi felsorolások közül melyik írja le legpontosabban a munkavállalók keresetének összetevőit? a) Alapbér, teljesítménybér, prémium, jutalom, szociális szolgáltatások és egyéb kiegészítő juttatások. b) Alapbér, pótlékok, prémiumok, jutalékok, újítási díjak, jogdíjak, kiegészítő fizetések. c) Bruttó bér, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítás, személy jövedelemadó-előleg természetbeni juttatások. 6. Melyik állítás hamis? A kollektív szerződés rögzíti a) a bérekre és egyéb juttatásokra vonatkozó megállapodásokat. b) a munkaidőt és a munkavégzés feltételeit. c) a foglalkoztatottak létszámát.

26 A tesztfeladatok megoldása 1. a) 2. a) 3. Szervezeti struktúra: c) e) f) i) Szervezeti kultúra: a) b) d) g) h) 4. b) 5. b) 6. c)

27 B/ Számítási feladatok 1. A munkatermelékenység vizsgálata A vállalatban az emberi erőforrás felhasználásának hatékonysága a munkatermelékenység mutatószámai segítségével vizsgálható. Általános megfogalmazásban a munkatermelékenység = a termelés eredménye felhasznált munka. A termelés eredménye természetes mértékegységben (kg, db stb.), vagy pénzben (termelési érték, adózás utáni eredmény stb.) fejezhető ki. A felhasznált munka mennyisége az átlagos állományi létszámmal, a felhasznált munkanapok, munkaórák számával vagy pénzben, a bérköltség összegével fejezhető ki Gyakran használják ezeknek a mutatóknak a reciprokait is, amelyek az egységnyi eredményhez szükséges munkaerő-ráfordítás nagyságát mutatják meg. A feladat. Egy sporthajókat gyártó kisvállalat alábbi éves adatait ismerjük: Előállított sporthajó 45 db Egységár 650 EFt/db Adózás utáni eredmény EFt Alkalmazottak száma 4 fő Ledolgozott munkaidő óra Bérköltség EFt Állapítsa meg a számítható munkatermelékenységi mutatók értékét! 2. A munkaerő felhasználás és a munkaidő kihasználás elemzése Az emberi erőforrás kapacitásának kihasználása az alábbi mutatószámokkal jellemezhető: Munkaerő felhasználási mutató, % = (teljesített munkanapok törvényes munkanapok) 100 Egésznapos távollétek aránya, % = 100 munkaerő felhasználási mutató Munkanap átlagos hossza, óra = teljesített munkaórák túlórák nélkül teljesített munkanapok Törtnapi távollétek, óra/nap = 8,0 munkanap átlagos hossza Törtnapi távollétek aránya, % = (törtnapi távollétek 8,0) 100 Munkaidő kihasználási mutató, % = (munkanap átlagos hossza munkanap törvényes hossza) 100 Túlórák aránya, % = (túlórák teljesített munkaórák) 100 A feladat. Egy gépipari üzem tervezett és tényleges éves munkaügyi adatai egy fő átlagos állományi létszámra vetítve az alábbiak: Terv Tény Törvényes munkanapok Teljesített munkanapok