A katasztrófavédelem, azon belül az árvízi védekezés logisztikai támogatásának kérdései a jogszabályok tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A katasztrófavédelem, azon belül az árvízi védekezés logisztikai támogatásának kérdései a jogszabályok tükrében"

Átírás

1 A katasztrófavédelem, azon belül az árvízi védekezés logisztikai támogatásának kérdései a jogszabályok tükrében Horváth Zoltán PhD. jelölt május-júniusában az utóbbi évek legnagyobb árhulláma vonult le északmagyarország területén. A védekezés befejezését követően megkezdődött a helyreállítás hosszú folyamata, zajlanak a kárfelmérések, a kitelepítettek lassan visszaköltözhetnek házaikba. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a védekezés során előfordult hiányosságok és azok okainak kivizsgálása. A szakemberek azt is áttekintik, hogy a védekezést irányítók hogyan koordinálták a különböző szervezetek tevékenységét, időben meghozták-e a szükséges intézkedéseket, azokat hogyan hajtották végre, továbbá hogyan valósult meg a védekezési feladatok logisztikai támogatása. Ebben a cikkben célul tűztem ki annak vizsgálatát, hogy jelenleg milyen jogszabályi alapok mentén működik a hazai katasztrófavédelmi rendszer logisztikai támogatása, továbbá, milyen jogszabályi hiányosságok idézték elő, vagy járultak hozzá a évi borsod megyei árvízi védekezés logisztikai támogatásának hiányosságaihoz. Jelenleg folyamatban van a honvédelem és a katasztrófavédelem jogi szabályozásának korszerűsítése, amelynek eredményeit ebben a cikkben azok hatályba nem lépése miatt nem vettem figyelembe. Ezért cikkemben az események bekövetkeztekor hatályos jogi szabályozásokból indultam ki. Bevezetés Az eddigi katasztrófavédelemmel összefüggő kutatásaim alapján megállapítottam, hogy jelenleg nem található egységes jogi szabályozás a hazai katasztrófavédelmi rendszer logisztikai támogatására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs egyéb ágazati jogszabályokban szabályozva a katasztrófavédelmi feladatokat támogató logisztika, illetve annak bizonyos területei. A május-júniusi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi védekezéskor felszínre kerültek azonban olyan problémák, melyek a logisztikára, illetve annak szabályozatlanságára vezethetők vissza. Cikkemben számba veszem a hazai katasztrófavédelemmel összefüggő alapjogszabályokat, különös tekintettel vizsgálva a jogszabályok katasztrófavédelmi feladat ellátást támogató logisztikai szabályozását, azon belül az árvízvédelmi feladatellátással összefüggő logisztika meglétét. Ezzel párhuzamosan vizsgálom a logisztika területeinek esetleges részletszabályozását. I. A hazai katasztrófavédelemmel összefüggő alapjogszabályok vizsgálata, különös tekintettel a katasztrófavédelmi feladat ellátást támogató logisztikai szabályozása 1. A katasztrófavédelemmel összefüggő alkotmányos szabályozás A hazai jogszabályi környezet vizsgálatát a jogszabályi hierarchia csúcsán álló Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvénnyel (továbbiakban: Alkotmány) kezdem. Az Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan taxatíve nem tartalmaz szabályozást, ugyanakkor bizonyos paragrafusok utalnak a katasztrófavédelemre, mint feladatra illetve a katasztrófa bekövetkeztét követő állapotra. Az Alkotmány 5. kimondja, hogy a Magyar Köztársaság állama védi (többek közt) az ország területi épségét. Ebből levezethető állami feladatként a védelem, azonban ez a megfogalmazás nem szűkülhet le csak és kizárólag a külső támadások elleni védelemre. Az

2 ország komplex védelme magába foglalja a külső támadás elleni védelmen túl a rendvédelem és katasztrófavédelem feladatait, hiszen a területi épség a belső, vagyis az alkotmányos rend védelmét és a polgárok életének valamint vagyonának megőrzését is magába foglalja. Az Alkotmányban kiemelt szabályozást kaptak az úgynevezett minősített időszakok, melynek rendszerét az 1. számú táblázat tartalmazza: Minősített időszak Alkotmányos szabályozás joghelye Veszély iránya/ Alkotmányos tényállás Hatalom birtokosa az időszakban Rendkívüli állapot 19. (3) bekezdés h) pont Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén Szükségállapot 19. (3) bekezdés j) pont Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén Veszélyhelyzet 35. (1) bekezdés (i) pontja Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása valamint a közrend és a közbiztonság védelme Honvédelmi Tanács Köztársasági elnök Kormány 1. számú táblázat: Minősített időszakok vázlatos rendszere (szerző saját táblázata) Alkotmányos helyzet 19/E. Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében Kormány (a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig) A cikkem tárgyát képező katasztrófahelyzetek vonatkozásában alapvetően a veszélyhelyzet minősített időszaka tartalmaz szabályozást, mely kimondja: a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A veszélyhelyzetre vonatkozóan az Alkotmányból levezethetően a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: polgári védelmi törvény) 2. (2) bekezdésében találunk az Alkotmányban leírtakhoz értelmező rendelkezést, az alábbiak szerint: 2

3 veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja; d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; 1 h) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás; i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút; j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók. 2 Az Alkotmányban a katasztrófavédelemre tágan értelmezhetően a védelemhez való hozzájárulás lehetősége szerepel. A 70/H. (1) bekezdésben meghatározásra került, miszerint: A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. Ehhez kapcsolódik a 70/H. (3) bekezdés, miszerint: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget ( ) írhat elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan csak áttételes szabályozást tartalmaz, ugyanakkor nem határozza meg például a katasztrófavédelem helyét hazánk egységes védelmi rendszerében. A minősített időszakok vonatkozásában a veszélyeztetettség mértékéhez igazodó alkotmányos szabályozás rendelkezésre áll, így az államhatalmi szervek rendelkeznek a megfelelő hatáskörrel az időszakokban végrehajtandó feladatokról. 1 Cikkem szempontjából a vizek kártételeire vonatkozóan az idézett paragrafus g) pontját emelem ki. 2 Cikkem szempontjából a vizek kártételeire vonatkozóan az idézett paragrafus j) pontját emelem ki. 3

4 2. A Magyar Köztársaság biztonsági- és védelempolitika alapelveiről és a Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló jogszabályok vizsgálata a katasztrófavédelem szemszögéből A 94/1998. (XII.29) OGY határozat szól a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről. Ez a dokumentum inkább katonai jellegű politikai határozat, mely bár biztonság- és védelempolitika vonatkozásában tartalmaz megállapításokat, és a határozat 1. pontjában a következőket írja: A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is. Ebből következik, bár kimondva nincs a jogszabályban, hogy a katasztrófák elleni védekezés, legyenek azok természeti, illetve civilizációs okokra visszavezethetőek, ugyancsak része az ország biztonságpolitikai rendszerének, melynek célja, hogy: - megfelelő körülményeket teremtsen az Alkotmányban lefektetett elvek érvényre jutásához, elősegítse a jogállamiság érvényesülését, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság zavartalan működését, hozzájáruljon az ország belső stabilitásához;(...) - megfelelő feltételeket biztosítson a Magyar Köztársaság területén élők élet-, vagyonés szociális biztonságának érvényesüléséhez, a nemzeti vagyon megőrzéséhez; (94/1998. (XII.29) OGY határozat szól 3. pont) A 94/1998. (XII.29) OGY határozat 9. pontjának második bekezdésében a törvényhozás deklarálta, hogy a magyar biztonságpolitikának és intézményrendszerének úgy kell működnie, hogy képes legyen időben felismerni, folyamatosan és megbízhatóan értékelni az ország biztonságát veszélyeztető tényezőket, ennek alapján időben meghozni a veszélyhelyzetek megelőzéséhez, illetve elhárításához szükséges döntéseket, és végrehajtani az ezekből fakadó intézkedéseket. A határozatból következik, hogy az átfogó módon értelmezett biztonság eléréséhez szükséges a biztonságot befolyásoló tényezők elemzése, értékelése és az alapján az arányos védelmi feltételek megteremtése. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló határozathoz szorosan kapcsolódik a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról (továbbiakban: NBS) szóló 2073/2004. (IV. 15) Korm. határozat. A NBS a katasztrófavédelemre vonatkozóan az alábbiakat határozza meg a IV. fejezetében: A katasztrófavédelem (polgári védelem, tűzoltóság) erői természeti és civilizációs katasztrófák, illetve minősített időszakok idején, szükség esetén a fegyveres erők kijelölt alakulataival együttműködve, védik a lakosság életét és az anyagi javakat. A katasztrófavédelem munkájának feltételeit és képességei fejlesztésének irányait a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia 3 határozza meg és hangolja össze. A fegyveres erők speciális felkészültségű egységei és eszközei különleges műszaki feladatok elvégzésével egészítik ki e szervezetek képességeit a természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésében és elhárításában. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a NBS tartalmaz utalást a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia dokumentumra, mely hivatott lenne foglalkozni többek között a 3 A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia időszakra vonatkozóan kidolgozásra került az OKF-nél, jelenleg hatályos és elfogadott Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia nem áll rendelkezésre. 4

5 katasztrófavédelmi feladatokat támogató logisztikai rendszerrel, éppen ezért elengedhetetlen, hogy mielőbb megjelenjen a hatályos és aktualizált NKS. Ebben lehetőség lenne szabályozni a logisztikával összefüggésben az alábbiakat: - nevesíteni lehetne a már előzőekben is említett központi szervezetet, mely összefogná a szükséges logisztikai képességek kialakítására vonatkozó ajánlásokat és alkalmazási követelményeket, ellátná a logisztikai támogatási feladatok koordinálását, ellenőrizné a beszerzések, a felhasznált erőforrások és az elszámolások rendjét; - ajánlásokat tartalmazhatna a védekezéshez szükséges logisztikai támogató képességek és az aktuális veszélyforrások szinkronba hozásával összefüggésben; - kidolgozásra kerülhetne benne a logisztikai támogatás alapvető normatívái; - irányelveket tartalmazhatna a polgári védelmi szervezetek felkészítésével, eszköz és felszerelés-ellátásával, az önkéntesek alkalmazásával kapcsolatban; - tervezhetővé válna a katasztrófavédelmi szervezetek logisztikai képesség fejlesztése, kezdve a központi anyagi készletek kialakításától az új típusú védekezési berendezések és eszközök beszerzésén át a raktárak célirányos telepítéséig. 3. A katasztrófavédelmi törvény és végrehajtási rendeletének vizsgálata A katasztrófák elleni védekezés törvényi szabályozásának egységes rendszerét az évi LXXIV. törvény hatályba lépése (továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) teremtette meg. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit tanulmányozva, azokból a védekezés komplexitására, új elveire és követelményeire, következtetéseket lehet levonni, melyek az alábbiakban összegezhetők: a) A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügyként lett meghatározva; (katasztrófavédelmi törvény 1. (1) bekezdése) b) A védekezés egységes irányítása állami feladatként jelenik meg; vagyis az államszervezeten keresztül valósítható meg az irányítás, nevezetesen a védelmi igazgatás illetve az állam és közigazgatás szervezetein keresztül; (katasztrófavédelmi törvény 1. (1) bekezdése) c) Az állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben; (katasztrófavédelmi törvény 1. (2) bekezdése) d) A katasztrófavédelemben részt vevők feladataikat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e törvény alapján, illetőleg a polgári védelmi kötelezettség keretében látják el; (katasztrófavédelmi törvény 2. (2) bekezdése) e) Első ízben került törvényi szinten szabályozásra a Kormány azon jogköre, amely szerint katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja az ország egészét vagy annak egy részét, olvashatjuk a törvény indoklásában. Ezt a Kormány csak és kizárólag veszélyhelyzetben teheti. A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozást a Kormány - az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a katasztrófa-védelmi törvény 7. -ának (1) bekezdése alapján rendelheti el. f) A törvényalkotók szándéka - a katasztrófavédelmi törvény által - egy olyan katasztrófaelhárító szervezet létrehozása, amely a hazai természeti és ipari katasztrófák elleni védelemben való részvételen túl alkalmas nemzetközi segítségnyújtás adására, illetve annak igénybevétele esetén a feladatok összehangolására. (katasztrófavédelmi törvény 26. ) g) A törvény V. fejezete külön rögzíti a katasztrófák által érintettek kártalanítását és a térítés szabályait. Megjegyzem, a szabályozás nem terjed ki a katasztrófa-elhárítás 5

6 logisztikai rendszerének kialakítására, területeire és a védekezés anyagi-technikai támogatásának feladataira. A logisztikára vonatkozó szabályozás helyett tehát csak a költségviselés és kártalanítás került szabályozásra. A törvény végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletnek 17. -a rendelkezik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos anyagi-pénzügyi ellátás szabályairól, az alábbiak szerint: (1) A katasztrófavédelem központi védekezési költségeit - az önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi szervezetek fenntartási és működési költségei kivételével - az állam viseli, azokat a központi költségvetésben a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetőleg a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek fejezeteiben Katasztrófavédelem cím alatt kell előirányozni (4) A polgári szervek viselik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi feladatok ellátásának költségeit. A katasztrófavédelmi törvény 53. -a felhatalmazást ad az illetékes ágazati minisztereknek, hogy rendeletben szabályozzák az ágazatukat érintő katasztrófavédelmi feladatok ellátásának rendjét, többek között a katasztrófavédelemben résztvevők kijelölését, feladataikat, felkészítésük és működtetésük feltételeit. Itt említenék meg egy érdekes ellentmondást a katasztrófavédelmi törvény és a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról dokumentum között. A Stratégia a katasztrófavédelem erői közül csak a hivatásos szervezetekkel foglalkoznak, kifelejtették a végrehajtásban résztvevők oldaláról az állam és közigazgatás szerveit, intézményeit, a nemzetgazdaság erőforrásainak többségét birtokló gazdasági szervezeteket és az állampolgárokat. Összefoglalva megállapítható, hiányossága a katasztrófavédelmi törvénynek, hogy nem kezeli egységes egészként a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatását. Éppen ezért fontos lenne átgondolni és egységes alapelvek mentén szabályozni a hazai egységes katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszerét. Kutatásaim alapján megállapítottam, hogy szükség lenne egy egységes logisztikai koordinációt ellátni képes központi szervezetre, amely megfelelő jog- és hatáskörökkel rendelkezik ahhoz, hogy a védekezésben érintett szervezetek felé követelményeket támasszon a megfelelő logisztikai képességek kialakítására. 4. A Honvédelmi törvény és annak katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályozása A évi CV. törvény a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről (továbbiakban: honvédelmi törvény) katasztrófavédelemmel kapcsolatban a következő szabályozásokat rögzíti: 1. Meghatározza a polgári védelmi kötelezettséget két paragrafusban: 5. (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli. 32. (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. 6

7 2. A honvédelmi törvény 70. h) pontja meghatározza a honvédség feladatait: 70. (1) A Honvédség feladatai: h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához Mivel az Alkotmány 40/B. (3) bekezdésének, valamint a honvédelmi törvény ának megfelelően a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak 4 hatásköre nem terjed ki a Magyar Honvédségre, a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataira, a honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák védelmére, illetve az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározott egyéb honvédelmi feladatra, ezért a honvédelmi miniszter rendeletben szabályozta a Honvédelmi Minisztérium alatt működő Honvédelmi Ágazati Katasztrófavédelmi Operatív Törzs 5 (továbbiakban: HÁKOT) működését. A HÁKOT a védekezés időszakában a) kidolgozza a honvédelmi miniszter KKB-ban való képviseletével összefüggő, a honvédelmi ágazatra háruló feladatok végrehajtásához szükséges előterjesztéseket, b) előkészíti a honvédelmi miniszter és a HM államtitkár döntéseit, c) a HM államtitkár által meghatározottak szerint koordinálja a feladatok végrehajtását, d) a HM védelmi igazgatás szakmai előkészítését és koordinálását végző szervezet vezetője útján folyamatos kapcsolatot tart fenn a védekezésben érintett minisztériumok, autonóm államigazgatási szervek és központi hivatalok, a védelmi igazgatás területi és helyi szerveinek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek vezetőivel, elemzi az információkat és végzi a tárcán belül szükséges koordinációt, közreműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalt döntések előkészítésében és végrehajtásában. 6 Összefoglalva megállapítható, hogy a honvédelmi törvényből vezetődik le a polgári védelmi kötelezettség. A törvény meghatározza a polgári védelmi kötelezettség célját, az arra kötelezettek körét, valamint a kötelezettség terjedelmét. A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése a túlélés feltételeinek megteremtésére. A törvény rendelkezik a honvédség feladatáról, vagyis annak igénybevételéről katasztrófahelyzetben. A honvédség feladatellátását tekintve a katasztrófavédelem rendszerében azon szervezet, mely saját szervezetén és logisztikai rendszerén keresztül működve látja el a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatait, mint például: - lakosság kitelepítése, állatok és vagyontárgyak kimenekítése, kiürítése, - különösen sürgős esetekben az egészségügyi ellátásban való részvétel, - lakóhelyüket vesztő, illetve kitelepített lakosok ellátása, - speciális feladatok (robbantás, szállítás), - katonai és nem katonai szállítások és mozgások szervezése, irányítása, koordinálása, - kitelepített területek zárása, védelme a rendőri erőkkel együttműködve, - műszaki feladatok, közvetlenül a gátakon és a kapcsolódó területeken (ideiglenes utak, hidak kiépítése) évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. Rendelet 1. (2) bekezdés alapján 5 A HÁKOT-ra vonatkozó szabályozás a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005 (VI. 16.) HM rendeletben került szabályozásra. 6 A 23/2005 (VI. 16.) HM rendelet 9. (3) bekezdés 7

8 5. A Polgári védelmi törvény és annak katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályozása A polgári védelmi törvényben kodifikálja a polgári védelem fogalmát, mely a következőket mondja: a polgári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. 7 A fenti definícióból az alábbiak következnek: - a polgári védelem a honvédelem része, - a polgári védelem egy szervezet-feladat és intézkedési rendszer együtt, melynek alapvető feladata tehát a lakosság életének és az anyagi javainak védelem. Ha a polgári védelem napjainkban betöltött helyét, szerepét kívánjuk meghatározni, idézzünk polgári védelemről szóló törvény indoklásából: A polgári védelem feladatrendszerében azonban az elmúlt időszakban jelentős súlypont áthelyeződés következett be. Figyelemmel arra a körülményre, hogy térségünkben a háborús veszély realitása jelentősen csökkent, a polgári védelemnél a háborús időszaki felkészülés mellett előtérbe kerültek a polgári védelem békeidőszaki, elsősorban humanitárius és katasztrófavédelmi feladatai. ( ) 8 Ebből is kiolvasható, hogy a katasztrófavédelmi feladatok irányába érezhető eltolódás a polgári védelem vonatkozásában. A polgári védelem azonban csak akkor tudja ellátni feladatát, ha az irányítás-, a szervezet-, az eszköz- és a feladat együtt alkot koherens rendszert. A polgári védelmi törvény külön nevesíti a 4. m) pontjában a közreműködést a lakosság vonatkozásában a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában. A törvény gazdálkodási oldalról alapvetően a katasztrófavédelmi törvény logikáját követi, vagyis csak és kizárólag a költségviselés rendjét határozza meg, feladatellátást támogató logisztikai rendszerre vonatkozóan nem tartalmaz utalást, illetve szabályozást. A törvény a rendelkezik a költségviselés rendjéről, és biztosítani hivatott a hivatásos polgári védelmi szervek fenntartásával, működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások, a Kormány és a belügyminiszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő kiadások fedezetét a Belügyminisztérium költségvetése útján. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester államigazgatási jogkörében ellátott polgári védelmi feladatának anyagi feltételeit a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében kell biztosítani. A munkahelyen létrehozott polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával összefüggő kiadások fedezete a polgári szervet terheli. Összegezve a jogszabályok vizsgálatának katasztrófavédelemre vonatkozó szabályozást, a következő megállapítások tehetők: évi XXXVII. törvény 2. (1) bekezdése a) pontja szerint évi XXXVII. törvény indoklásának Általános indokolás rész 2. bekezdése szerint 8

9 - a jelenleg hatályos Alkotmány a katasztrófavédelemre vonatkozóan csak áttételes szabályozást tartalmaz, mely utal a honvédelmi törvényből levezethető polgári védelmi kötelezettségre illetve a polgári védelmi törvényből levezethető konkrét katasztrófákkal összefüggő feladatellátásra, melyet a polgári védelem rendszerének kell ellátnia - a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló határozat helyesen a biztonságot átfogó módon értelmezi és beleérti a lakosságot és az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófahelyzetek elleni védekezés igényét is, - jogi szabályozások egyikében sem lelhető fel konkrétum arra vonatkozóan, hogy egységes egészként kellene kezelni a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatását. Éppen ezért fontos lenne átgondolni és egységes alapelvek mentén szabályozni a hazai egységes katasztrófavédelem logisztikai támogató rendszerét. A továbbiakban az konkrétan az árvízvédelem jogi szabályozását tekintem át, különös tekintettel az árvízvédelem feladatellátását támogató logisztikára. II. A hazai árvízvédelmi szabályozás jogi aspektusa, különös tekintettel az árvízvédelem logisztikai támogatására Mielőtt rátérnék az árvízvédelmi logisztika szabályozásának bemutatására, bevezetésként álljon itt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleménye, mely az áttételes árvízvédelmi szabályozásra hívja fel a figyelmet. Idézet a honlapról: Az ombudsman már májusban is vizsgálta az ár- és belvízvédelem állapotát, elsősorban az élet- és vagyonbiztonság szempontjait. Akkor egyebek között azt a következtetést vonta le, hogy az árvízvédelem régóta alulfinanszírozott, az emberéletek megóvására még futja, de a vagyontárgyak megvédésére kevésbé. Leszögezte, hogy az árvízi és belvízi katasztrófák esetén a védekezésnek nem lehet anyagi akadálya, a megelőzéssel azonban hosszabb távon a védekezésre fordítandó összeg is csökkenthető. Ezért az árvíz és belvíz elleni védekezés átfogó koncepciójára, a megváltozott időjárási viszonyokhoz illeszkedő védműrendszer kiépítésére van szükség. Ezt támogatná a védekezéssel kapcsolatos joganyag egységesítése és kiegészítése, védelmi kézikönyvek kiadása, azok tartalmának folyamatos aktualizálása, valamint a szakmai képzések és gyakorlatok, amelyekbe a veszélyeztetett területeken be kellene vonni a lakosságot. Az országgyűlési biztos mindezek alapján felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az egyszerűsítés, egységesítés és egyértelműsítés érdekében a vidékfejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködésben vizsgálja felül az árvízi és belvízi katasztrófák kezelésével, elhárításával és megelőzésével, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggő komplex joganyagot. 9 Az ombudsman megállapításai a következőkben foglalhatók össze: - alulfinanszírozottság, - megelőzés fontossága és annak pénzügyi fedezete megteremtésének igénye, - lakosság bevonásának szükségessége a védekezésbe, - komplex joganyag felülvizsgálat szükségessége az árvízi és belvízi katasztrófák kezelésével, elhárításával és megelőzésével, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggésben. 9 Forrás: letöltés: :10 9

10 A jelenlegi helyzetet áttekintve az alábbiakat állapíthatjuk meg az ár és belvízvédelemre vonatkozóan. A hazai szabályozás a vizek kártételei szabályozás keretében tárgyalja az árvizek elleni védekezés szabályait. A vizek kártételei elleni védekezés országos irányításáról a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: vízgazdálkodási törvény) 17. (1) bekezdése kimondja: az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása - a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi miniszter 10, - rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt az árvízvédelmi kormánybiztos, - különösen nagy veszély esetén kormánybizottság hatáskörébe tartozik. Az árvíz elleni szervezett védekezési tevékenység két, jól elkülöníthető tevékenységcsoportra osztható: 1. a védekezés műszaki feladatainak szervezésére, irányítása és ellátása, 2. a védekezés államigazgatási feladatainak szervezése, irányítása és ellátása. 11 Műszaki jellegű feladatokon a védekezés időszakában a védelmi létesítményeken folyó azon tevékenységek összességét kell érteni, amelyek a védelmi művek ellenőrzését, védelmi teljesítőképességük megőrzését, azaz szükség esetén a terheléssel szemben lokálisan fellépő védképességi hiányosságoknak a védekezési munkával, ideiglenes védelmi kiépítésével való pótlását foglalja magába. Az államigazgatási jellegű feladatokon belül is kétféle csoportosítás lehetséges: Egyfelől kiemelendők a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges szervezési tevékenységek, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi- és anyagi-technikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz gép és szállítóeszköz folyamatos, a védekezés igényeit kielégítő tevékenységek. Másfelől a veszélyeztetett lakosság és javak szüksége esetén történő biztonságba helyezése érdekében szükséges tevékenységek, valamint a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátására, a kitelepítettek szociális ellátására, a járványok megelőzésére, elhárítására, a keletezett károk felmérésére, helyreállítására vonatkozó tevékenységek. Amíg az árvíz a rendkívüli mértéket nem haladja meg, a védekezés országos irányítását tehát a miniszter, a területi védekezést pedig a területi vízügyi szerv vezetője, illetve a polgármester látja el. A rendkívüli készültség beálltától az irányítást országosan a kormánybiztos veszi át. A kormánybiztos maga az ágazatot irányító miniszter. Különlegesen nagy veszély esetén a védekezés országos irányítása kormánybizottság hatáskörébe tartozik. Az árvízvédekezés műszaki feladatainak 12 országos irányítását az ágazatért felelős miniszter a készültség minden fokozatában az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) útján látja el. Az OMIT az országos műszaki irányító és döntéstámogató tevékenysége keretében, minden védelmi fokozatban: 1. Országosan összesíti a védekezési tevékenység adatait, dokumentálja és értékeli a védelmi helyzetet, elkészíti a védelmi napi- és egyéb jelentéseket, tájékoztatókat, 10 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a cikk megírásakor már megszűnt, vízügyi feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium vette át (2010. évi XLII törvény), az árvízvédelemért a vízügyekért felelős vízügyi helyettes államtitkár felel. 11 Az alábbi felosztás forrása: letöltés: :56 12 Szabályozást lásd: a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 10

11 2. Felügyeli a) a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: KÖVIZIG) valamint, b) Budapest Főváros védelmi törzsének a tevékenységét c) a helyi védelemvezető útján az önkormányzati védekezésért felelős polgármester tevékenységét. 3. Saját hatáskörben és/vagy a helyi védelemvezető (ide értve Budapest esetén a Főpolgármestert) javaslata alapján több KÖVIZIG területét érintő, országrészekre kiterjedő hatású vízügyi műszaki kérdésekben döntést hoz, beavatkozásokat rendel el, különösen: a) árvízi tározó igénybevételre való felkészítése, igénybevétele (megnyitásának, feltöltésének az elrendelése), esetleges túltöltése, leeresztése (a benne tárolt víz visszavezetése) az adott tározó, vagy tározó-rendszer üzemeltetési szabályzatában meghatározottak figyelembe vételével b) töltésmegnyitás, ill. a megnyitott, vagy elszakadt töltés elzárása; c) lokalizációs tervben nem szereplő lokalizációs vonal kiépítése d) súlyos meghibásodással, töltésszakadással, vagy elöntéssel fenyegető jelenség elleni, kritikus helyzetben levő védekezés folytatása, vagy feladása közötti döntés, e) belvízi főművek működésének a korlátozása (szivattyúzás, főműbe való vízbevezetés stb.) f) belvízi vésztározás belvízcsatorna töltésének (depóniájának) a megnyitásával, vagy más módon, g) belvíztározó túltöltése, h) közlekedési korlátozás (hajózás korlátozása, út, vasút lezárás) elrendelésére tesz javaslatot, i) adatrögzítések (légi felvételezés, vízhozammérések, vízszintrögzítés.stb.) j) a hatályos védelmi tervektől eltérő intézkedés, k) nagy bizonytalanságú hidrometeorológiai, lefolyási, levonulási helyzetben és/vagy jelentősen ellentmondó előrejelzések esetén a Hidrológiai Szakcsoport előterjesztése alapján az előrejelzésről, és annak közreadásáról l) bármely, a védekezéssel összefüggő műszaki ügy, amelyet teljes felelősséggel magához von, m) előkészíti a védekezéssel összefüggő kormánydöntéseket, írásos tervezetek formájában. 4. Végzi az országos erőforrás-koordinációt, valamint saját hatáskörben és/vagy a helyi védelemvezető javaslatára erőforrással kapcsolatos intézkedést engedélyez, illetve rendel el, különösen a) országos készlet igénybevétele, b) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőinek igénybevétele, c) védelmi helyzetben nem levő KÖVIZIG ár- és belvízvédelmi osztagának készültségbe helyezése, bevetése más KÖVIZIG területén, d) védekezési készültséget rendelhet el a nem védekező KÖVIZIG-eknél, továbbá a miniszter irányítása alá tartozó központi és területi szerveknél is. e) más KÖVIZIG dolgozóinak átvezénylése a hatályos együttműködési rend figyelembe vételével; f) f)műszaki irányítók kirendelése önkormányzati védekezésekhez g) g)külső szakértők (BME, főiskolák,tervezők stb,) kirendelése h) bármely erőforrással kapcsolatos intézkedés, amit teljes felelősséggel magához von. 11

12 5. Szakcsoportokat működtet és/vagy más külső erőforrást von be az országos szintű döntések előkészítésére. 6. Kapcsolatot tart a kijelölt tárcaösszekötőkkel, a Főváros árvízvédelmi törzsével, a határral osztott vízgyűjtő esetén a szomszédos ország vízügyi szervezetével. 7. Végzi a védekezéssel kapcsolatos országos szintű tájékoztatást. 8. A védekezés lezárása után előkészíti a védekezést lezáró jelentéseket, előterjesztéseket, felügyeli a III. fokban végzett helyreállítási munkálatokat, a védekezésnél felhasznált védelmi anyagok visszapótlását, végzi az ezekkel kapcsolatos központi teendőket. 13 A védekezés konkrét műszaki feladatait a vízügyi igazgatóságok műszaki állománya látja el. Az árvízvédekezés elsődleges képességét jelentő műszaki, anyagi-technikai és szakember állományát tehát a vízügyi igazgatási szerv 14 biztosítja. A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, a védekezés területi tervezése, szervezése, a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása. Ha az árvízvédekezés leküzdése a vízügyi igazgatóságok helyi erőin túl a helyi polgári védelmi erők mozgósításával sem biztosítható, a miniszter kezdeményezi a polgári védelemről, valamint a honvédelemről szóló törvény szerint - a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján - a honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését. A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül - a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének szakmai irányításával - a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el. Áttekintve a vízgazdálkodással összefüggő jogszabályokat és fenntartva, hogy egységes jogi szabályozást nem találtam az árvízvédelmi feladatok logisztikai támogatására, az alábbi összefoglaló táblázatban mutatom be a vízügyi ágazat árvízvédekezést támogató logisztikára, illetve annak területeire 15 vonatkozó szabályozókat: 13 Az OMIT feladatai forrása: letöltés: :15 14 Szabályozást lásd: vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény 16. (4) 15 A logisztika területei: raktározás, elhelyezés-ellátás, technikai biztosítás és javítás, egészségügyi biztosítás, logisztikai gazdálkodás, anyagi támogatás, adománykezelés-segélyezés, szállítás 12

13 sssz. Logisztikai terület Jogszabály 1. A katasztrófavédelmi törvény 47. és a 48. (1) bekezdés alapján Logisztikai gazdálkodás 2. A katasztrófavédelmi törvény végrehajtásáról szóló rendelet 17. (3) bekezdése alapján Technikai biztosítás és javítás Szállítás raktározás, elhelyezés-ellátás területei A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 8. (1) bekezdés alapján A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 15. (1) bekezdés alapján A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 9. (1) bekezdés és 10. alapján A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 20. (1) bekezdés alapján Anyagi támogatás 9. Adománykezeléssegélyezés 10. Egészségügyi biztosítás A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26) Korm. rendelet 19. alapján A vis-maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet alapján A katasztrófavédelmi törvény 26. f. pontja alapján a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI.19.) Korm. rendelet alapján 2. táblázat: vízügyi ágazat árvízvédekezést támogató logisztikára, illetve annak területeire vonatkozó szabályozók A logisztika területeire vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetők kiindulva a jogszabályokból: 1. A logisztikai gazdálkodás feladatában az érintettek az árvízvédekezésre vonatkozó felkészülés költségeit a saját éves költségvetésében köteles tervezni. Az állami költségvetésből kell megtéríteni védekezési időszakban - a végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit. Vagyis az érintettek az állami költségvetés tervezési rendszerében tervezik a katasztrófavédelmi (ideértve a katasztrófavédelmi felkészülést és megelőzést is) kiadásait, a vezetési és közvetlen irányításuk alá tartozó, valamint a katasztrófavédelemre kijelölt szervek vezetési és védőlétesítményeinek felújítási, berendezési, működési, építési, fenntartási költségeit, valamint a védekezési munkabizottságok működési feltételeinek biztosításához szükséges költségeket. A védelemvezető felel a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról, a vis-major elszámolás biztosításához. 13

14 2. A technikai biztosítás és javítás, a szállítás, a raktározás területeinek logisztikai feladatellátásában a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek felelősek a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartásáért, a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítéséért, a rendszeres, évenkénti felülvizsgálatokért, a védekezési gyakorlatok tartása. A vízügy ágazat köteles elsődlegesen biztosítani az árvízvédekezés erőforrás-igénybevételi terveinek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét, a védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot elsősorban előszerződések megkötésével. A védelemvezető felelős a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról valamint a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról dönteni. A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről. 3. Az elhelyezés-ellátás logisztikai feladatának ellátása keretében ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek, a vízügyi igazgató köteles a veszélyeztetett területekről a kimenekítés, kiürítés elrendelésére javaslatot tenni. Az elhelyezés, ellátás logisztikai feladatával kapcsolatban az árvízvédelemmel összefüggő feladatokról a polgári védelemről szóló év XXXVII. törvényben találunk szabályozást. A lakosságvédelmi feladatokkal összefüggésben a 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet tartalmaz szabályozat. 4. Az anyagi támogatás logisztikai feladatellátásában mint támogatási alapelv szerepel az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása, valamint a kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatása. 5. Az adománykezelés-segélyezés logisztikai feladatellátásában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, szervezi a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását. 6. Az egészségügyi biztosítás logisztikai feladatellátásában az egészségügyi törvény alapján katasztrófának minősülő 16 esemény esetén az egészségügyi biztosítás kiterjed a katasztrófa-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, az ellátásban közreműködő jogi személyekre és természetes személyekre, valamint a katasztrófa-egészségügyi ellátást igénybe vevőkre. Visszautalva a fejezet elején Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleményére, azonnal szükséges lenne újragondolni a megelőzés pénzügyi feltételeinek megteremtését, a védekezésre való felkészülés szükségességét, és ennek 16 Szabályozást lásd: Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 228. (2) bekezdése 14

15 egységes jogi szabályozásának kialakítását, Ezzel a legmesszebbmenőkig egyet lehet érteni. A nem egységes szabályozás, a több jogszabályban meghatározott feladatok, felelősségek, hatáskörök eltérő értelmezhetősége gyengíti a vezetés-irányítás és végrehajtás együttműködését, végeredményben kihat a védekezés eredményességére és költséghatékonyságára, a védekezésben résztvevő szervek, szervezetek logisztikai támogatással kapcsolatos tervezési, szervezési, együttműködési, koordinációs, ellenőrzési, esetleg konkrét beszerzési, ellátási feladatainak koordinálatlansága. III. A hazai árvízvédelmi szabályozás logisztikai támogatására vonatkozó összegző megállapítások Összességében tehát megállapítható, hogy az árvízvédelmi logisztikai támogatással összefüggő jogszabályok rendszere igen szerteágazó, a szabályozás nem egységes, koherens. Javaslom a törvényalkotóknak megfontolásra, hogy a katasztrófavédelmi törvény egészüljön ki, hasonlóan a veszélyes anyagokkal, üzemekkel kapcsolatos rendelkezésekhez, az ár- és belvízvédekezés rendszerének különleges szabályaival. Ebben a szabályozásban egy egységes logisztikai támogatási rendszer alapelveit kellene megfogalmazni, végrehajtás vonatkozásában egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel, hatáskörökkel, hozzárendelt erőforrásokkal. Túl a törvényi szabályozáson, mielőbb a helyére kell kerülnie a polgári védelemnek a katasztrófavédelem egységes rendszerében. Vissza kell állítani, és új alapokra kell helyezni a polgári védelem képességeit. Túl kell lépni az olyan kicsinyes helyzeteken, hogy a helyi önkormányzat és OKF eltérően értelmezi a polgári védelmi kirendeltség elhelyezési költségviselési feladatát. Ki kell dolgozni, és a gyakorlatban egységesen be kell vezetni azt a megoldási formát, amely jogszerűvé teszi a védekezés során, a kárterületen megjelent önkéntesek alkalmazását, elhelyezését és ellátását. Nem elsődlegesen szabályozási probléma, de a vizsgálatok, illetve a jelentések megállapították a BAZ-megyei árvízvédekezéshez kapcsolódóan, hogy a helyi védekezés alapját biztosító állampolgárokból létrehozott polgári védelmi szervezetek megalakításának, kiképzettségének színvonala jelenleg helyenként igen alacsony. Optimizmusra adhat okot, hogy a július 16.-án beiktatott új OKF főigazgató új szervezeti felállást határozott meg, melyben új elem az eddigiekhez képest, hogy a főigazgató-helyettesi szervezetben megjelent a Polgári Védelmi Főfelügyelőség. 17 Remélhetőleg ez az új szervezeti egység képes lesz a meglévő polgári védelmi rendszert újraszervezni, annak szervezeti és gazdasági alapjainak megerősítésével. A logisztikához kapcsolódóan továbbra is hiányzik a hazai katasztrófavédelmi rendszerben egy olyan központi szervezet, mely képes lenne koordinálni a katasztrófaelhárítás feladatait támogató logisztikai képességek kialakítását, fejlesztését, képes lenne biztosítani azok mozgósíthatóságát és összehangolt alkalmazását. A központi szervezet gondolatához kapcsolódva a hatékony védekezés szempontjából fontos lenne megoldani olyan anyagi készletek (mentő-, mentesítő anyagok, felszerelések, technikai berendezések, műszaki eszközök, stb.) létrehozását és raktározását, amely összhangban van a 17 Forrás: letöltés: :05 15

16 veszélyeztetettség típusával, mértékével, gyorsan mobilizálható és figyelembe veszi a katasztrófa-elhárításban résztvevő szervek, szervezetek már meglévő képességeit. 18 Tapasztalható volt, hogy a védekezést, illetve a lakosság ellátását és a károk enyhítését segítő felajánlások, a hazai és külföldi segélyek szétosztása során nem valósult meg minden esetben a a legjobban rászorult települések és személyek támogatásának elve, inkább a spontaneitás érvényesült. A felajánlások kezelésének és a segélyezés rendjének mielőbbi jogszabályi rendezése is elengedhetetlenül szükséges. A katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatásával kapcsolatban felülvizsgálni szükséges az alábbiakat: - katasztrófák elleni hatékony védekezéshez szükséges logisztikai támogatási rendszert, szervezeti kereteit, meg kell határozni a szükséges képességek kialakítására vonatkozó ajánlásokat és az alkalmazás követelményeit; - mielőbb meg kell határozni azokat az alapvető logisztikai támogatási elszámolási normákat és normatívákat, melyek mentén valós, reális tervezési és ellenőrizhető elszámolási rendszer alakítható ki; - felül kell vizsgálni a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendeletet, azt mielőbb ki kell egészíteni a logisztikai szabályozással, összhangban a hatályos törvényekkel és egyéb jogszabályokkal. Törekedni kell arra, hogy a tervek legyenek könnyen kezelhetőek és a gyakorlatban jól alkalmazhatóak, és legyenek alátámasztva logisztikai képességgel. Fejleszteni szükséges a különösen veszélyeztetett területeken a védekezéshez fontos anyagi, technikai készletek, valamint a szükséges logisztikai támogató képességeket; - mielőbb szükséges lenne elkészíteni a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiát, melyben javasolt lenne a katasztrófavédelmi rendszert szervezeti-, erőforrás-, feladat alrendszer szerinti bontásban definiálni. Ebben kerülhetne meghatározásra a katasztrófák elleni védekezést támogató logisztika, mint speciális területe a katasztrófavédelem komplex védekezés rendszerének; - felül kellene vizsgálni a központi anyagi készletezés, a raktározás rendjét és rendszerét az azonnali és gyors beavatkozás érdekében, összhangban a védekezésben résztvevők képességeivel (elsődleges és másodlagos logisztikai képesség 19 ); A jövő katasztrófahelyzeteinek kezelése érdekében szükséges a hazai katasztrófavédelmi rendszer fejlesztése, mely ki kell hogy terjedjen egy központi szerv létrehozására, amely megfelelő jog- és hatáskörökkel rendelkezik ahhoz, hogy a védekezésben érintett szervezetek felé követelményeket támasszon a megfelelő logisztikai képességek kialakítására. Törekedni kell a helyi védekezési szint növelésére, a helyi önkormányzat és szervezeti logisztikai támogató képességek fejlesztésére. Mielőbb szükséges a polgári védelmi szervezetek kiképzésének, felszerelésének, ezáltal a helyi önkormányzatok, települések önvédelmi erejének növelésére. Szükséges a modern kori technika fejlődésének a 18 A központi szerv és készletezés gondolatát lásd: Dr. Tóth Rudolf-Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle szám; oldal megjelent cikkben. 19 Elsődleges és másodlagos logisztikai képességet lásd: Horváth Zoltán: A hazai katasztrófavédelmi logisztikai támogatás újszerű értelmezése, Polgári Védelmi Szemle szám; oldal 16

17 katasztrófavédelem szolgálatában állítása: korszerű védelmi berendezések és eszközök beszerzése, új raktárbázisok kialakítása által, ezáltal is erősítve a védekezésben résztvevő szervezetek gyorsan és hatékony beavatkozási lépességét különböző veszélyhelyzetek kezelésébe. Budapest, augusztus 09. Horváth Zoltán 17

18 Felhasznált irodalom: 1. Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 2. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény 3. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény 4. A polgári védelemről szóló évi XXXVII. Törvény 5. A Honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. Törvény 6. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 7. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII.29) OGY határozat 8. a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV.15) Korm. határozat évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Kormány rendelet 11. A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI.19.) Korm. rendelet 12. A vis-maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet 13. A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005 (VI. 16.) HM rendelet 14. Dr. Tóth Rudolf - Horváth Zoltán: A logisztikai támogatás helye, szerepe a hazai katasztrófavédelem rendszerében, Polgári Védelmi Szemle szám; oldal 15. Horváth Zoltán: A hazai katasztrófavédelmi logisztikai támogatás újszerű értelmezése, Polgári védelmi Szemle, 2009/2. szám, oldal 16. KKB rendelkezésre álló emlékeztetői a május 17. és a június 10. közötti időszakra, KKB határozatok 2/ /2010. sorszámmal 17. FPVP rendelkezésre álló jelentései és feljegyzései 18

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Láng István Megbízott OMIT Törzsvezető Vízkárelhárítási Főosztályvezető Országos Főigazgatóság A vízügyi szolgálat

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI

HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA I. HAZÁNK HONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE, TERÜLETEI Horváth Zoltán HAZÁNK HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A katasztrófavédelem logisztikai támogatásának kutatása során szembesültem azzal a ténnyel, hogy a szakemberek és a védelem

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai

Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai Dr. Papp Antal tű. ezredes, főtanácsos igazgató BM OKF KOK ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BIZTONSÁGPOLITIKAI

Részletesebben

1/1991. (K. H. V. Ért. 7.) KHVM utasítás. az árvízvédekezés és belvízvédekezés országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról

1/1991. (K. H. V. Ért. 7.) KHVM utasítás. az árvízvédekezés és belvízvédekezés országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról 1/1991. (K. H. V. Ért. 7.) KHVM utasítás az árvízvédekezés és belvízvédekezés országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 2009. évi törvény a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítása 1. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Magyarországon. gon. Dr. Nagy László Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék

Magyarországon. gon. Dr. Nagy László Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék Árvízvédekezés Magyarországon gon Dr. Nagy László Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék Az árvízvédekezés jogi megalapozottsága Árvízvédekezéssel kapcsolatos fontosabb törvények 1871. évi XL.

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

A vis maior támogatás felhasználásának szabályai

A vis maior támogatás felhasználásának szabályai A vis maior támogatás felhasználásának szabályai Szabályozási háttér 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól, 24/2011. számú főigazgatói intézkedés

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ... TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY Szám:../2013... számú példány JÓVÁHAGYOM! EGYETÉRTEK! Kőröshegy, 2013. július hó 10-én. Siófok, 2013. év..-n....... Marczali Tamás Oláh László tű. alezredes

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi 123-16/2014. Némethy Tímea igazgató Helyben Tárgy: 2014. évi integritás jelentés Melléklet: 1 db Tisztelt Igazgató Asszony! Az államigazgatási szervek

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.)

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) JOGSZABÁLYI ALAPOK I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.) 1. Magyarország Alaptörvénye 2. Katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. tv.) és a végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. Honvédelmi

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának 29/2007. (IX. 19.) rendelete az önálló közterület-felügyeletről Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete a Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG T Á J É K O Z T A T Ó a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltásból fakadó szervezeti-

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet

179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A Kormány /2009. (.) Korm. rendelete

A Kormány /2009. (.) Korm. rendelete A Kormány /2009. (.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél Csizmár Attila sz. szds., egészségügyi tiszt MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKSÉG HM Tel.:

Részletesebben