Liber discipulorum. tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára

Átírás

1 Liber discipulorum tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára

2

3 Liber discipulorum tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány

4 Szerkesztette: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila A kötet megjelenését támogatta: Arhing kft. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2011 Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, 2011 Szerzők, 2011 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös kiadása. A kiadásért felel: BIRÓ ANNAMÁRIA, felelős kiadó, EME KOVÁCS ZSOLT, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány aligazgatója A borító és az előzéklap Régeni Asztalos János Jegyzőkönyve (A Kolozsvári Asztalos Céh Iratai. Céhiratok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában, jelenleg Román Állami Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága) rajzainak, valamint a kolozsvári Wolphard-Kakas-ház ajtókerete fotójának (Mihály Melinda felvétele) felhasználásával készült. A portré Nemes Róbert felvétele. Nyomdai előkészítés: IDEA PLUS, Kolozsvár Borítóterv: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Várdai Éva, Fazakas Botond Nyomdai munkálatok: IDEA és GLORIA nyomda, Kolozsvár Felelős vezető: Nagy Péter Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Liber discipulorum : tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára / ed.: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila. - Cluj-Napoca : Societatea Muzeului Ardelean : Editura Fundaţiei de Istoria Culturii Entz Géza, 2011 Bibliogr. ISBN ISBN I. Sarkadi, Nagy Emese (ed.) II. Kovács, Zsolt (ed.) III. Weisz, Attila (ed.) 72(498.4)

5

6

7 Tartalom Előszó...9 Kovács András műveinek bibliográfiája...11 Weisz Attila: Az ótordai református templom (volt ágostonos kolostor) lehetséges művészeti kapcsolatai...19 Possible Stylistic Relations of the Calvinist, former Augustinian Church of Turda...37 Bálint Ágnes Frank Ziegler: Wer hat das schöne Himmelszelt hoch über uns gesetzt? A nagyszebeni evangélikus plébániatemplom Rosenauer-falképének átfestéseiről...39 Wer hat das schöne Himmelszelt hoch über uns gesetzt? Zu den Übermalungen des Rosenauer-Wandbildes in der Hermannstädter Stadtpfarrkirche...64 Sarkadi Nagy Emese: A Reichmut-műhely nyomában. Összefüggések a berethalmi szentély 16. századi berendezésének kapcsán...67 In the Wake of the Reichmut-workshop. Considerations Regarding the Sixteenth Century Furnishing of the Biertan Chancel...77 Kósa Béla: Adatok Korond egyházi építészetéhez...79 Further Data on the Ecclesiastical Architecture of Corund...85 Mihály Melinda: A Híd utcai Henczel- és Hensler-ház...87 The Henczel and the Hensler House, Bridge (Regele Ferdinand) street, Cluj...96 P. Kovács Klára: Adatok a brassói Fellegvár építéstörténetéhez...97 Contributions to the Construction History of the Citadel of Braşov Emődi Tamás: Adalékok az erdélyi késő reneszánsz fejedelmi palotabelsők művészetéhez Data to the Art of Late Renaissance Princely Palace-Interiors from Transylvania Horváth Iringó: Két 17. századi textília összefonódó történeti vonatkozásai Common Historical Background of Two Textiles Dating from the 17th Century Flóra Ágnes: Jelkép, erény, reprezentáció. A kora újkori Kolozsvár tanácsháza mint a városvezetés egyik reprezentációs színtere Symbol, Virtue, Representation. The Town Hall of Cluj as a Space for Official Display in the Early Modern Period Szász Anikó: A gyalui várkastély 17. századi leltárai The Seventeenth Century Inventories of Gilău Castle Kovács Mária-Márta: Céhedények egyházi funkcióban Zunftgefäße in kirchlicher Nutzung

8 Kovács Zsolt: A gyulafehérvári trinitárius templom és rendház egykori berendezése The Interior Decoration and Furnishing of the Former Trinitarian Church and Monastery of Alba Iulia Kémenes Mónika: A nagyváradi irgalmas rendi templom 18. századi oltárképei The Eighteenth Century Altarpieces of the Church of the Merciful Brothers in Oradea Pál Emese: Világosító Szent Gergely ábrázolásai Erdélyben Representations of Saint Gregory the Illuminator in Transylvania Bara Júlia: Adatok Franz Sebastian Rosenstingl nagykárolyi épülettervezői tevékenységéhez New Data Regarding the Architectural Projects of Franz Sebastian Rosenstingl in Carei Barabás Kisanna: Böjthi Antal, a magyar nyelv és a székelyvéckei templom palléra Antal Böjthi, Propagator of the Hungarian Language and Architect of the Church in Veţca Orbán János: Hasznosság és szépség határán. Közkutak Marosvásárhelyen a 19. század első felében An der Grenze der Nützlichkeit und Schönheit.Öffentliche Zierbrunnen in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts in Târgu Mureş Sidó Zsuzsa: Az őraljaboldogfalvi Kendeffy-kastély századi építéstörténete The Architectural History of the Kendeffy Country House from Sântămăria Orlea in the 18th and 19th Centuries Lupescu Radu: Habsburg királyi rezidenciák Magyarországon az Osztrák Magyar Monarchia korában. Tervek Vajdahunyad várának rezidenciális átalakításához Habsburg Residences in Hungary in the Age of the Austro-Hungarian Monarchy. Plans for the Transformation of Hunedoara Castle into a Residence Bordás Beáta: A mezőzáhi Ugron-kastély építéstörténete The Architectural History of the Country House from Zaul de Câmpie Karácsony István: A Székelyföldi Iparmúzeum marosvásárhelyi épülete The Szekler Industrial Museum from Târgu-Mureş Szilágyi Orsolya: Az elintézés azonban máig is pihen. Szatmárnémeti központjának rendezési tervei a 20. század első évtizedeiben As for the Execution, It Is Still Not Finished : Architectural Plans for the City Center of Satu Mare in the First Decades of the Twentieth Century Kovács Árpád: Darkó László falkép-restaurátori tevékenysége László Darkó s activity as a mural restorer

9 Tartalom Köszöntő Gyakran hallottuk Tőle egyik kedvenc történetét: a bálványosváraljai általános iskolások, akiket pályája legelején történelem mellett zenére is tanított, mindent tudtak a pentaton hangsorról, de énekelni még a legegyszerűbb gyerekdalt sem volt lehetőségük, hiszen tanárukat nem muzikalitása miatt jelölték erre a feladatra. A korban gyakran tapasztalt, célzott kinevezés története egy életpálya során felbukkanó helyzetek egyikének a becsülettel és kellő öniróniával való kezelését példázza. A kezdetektől fogva tudtuk tőle, hogy (erdélyi magyar) művészettörténészként feladataink vagy az elénk táruló élethelyzetek gyakran hasonlóan abszurdak lesznek, viszont bármikor meg lehet találni azt a megoldást, amelyet becsülettel vállalhatunk. A kolozsvári Bolyai, majd Babeş-Bolyai Tudományegyetem háborút követő színvonalas művészettörténet-előadásainak és később művészettörténész-képzésének gyors elsorvasztása hasonlóan abszurd volt. A művészettörténet-oktatás megszervezése az 1990-es években szükségszerűvé vált, hiszen az újjáéledő tudományos élet, műemlékvédelem, muzeális műgyűjtés és műtárgykezelés vagy műkritika hosszú évek óta szakemberhiánnyal küzdött. A fiatal generációk képzésében Kovács András szerepe kulcsfontosságúvá vált, hiszen szinte egyedül kellett vállalnia, hogy a rendszerváltás utáni diáknemzedékeknek továbbadja az erdélyi magyar művészettörténet-írás Kelemen Lajos és Biró József által indított, majd B. Nagy Margit által csiszolt hagyományait, amelyeket olyan neves anyaországi szakemberek is alakítottak, mint Balogh Jolán vagy Entz Géza. Diákként és pályakezdőként tanúi lehettünk, hogy az elődök axiómái miképpen igazolódnak be vagy semmisülnek meg az Ő írásai nyomán, és miképpen tudja e hagyományokat nemcsak átadni, hanem kiteljesíteni is. Ezáltal vált világossá számunkra, hogy a korábbi szakirodalom következtetései nem megkerülhetetlen alapigazságok, hanem alkalomadtán alakítható, csiszolható vélemények. Az ember mindig a fellegekben jár, lebeg, amikor élete nagy hülyeségeit elköveti, mondta egyszer egy Chagall-képről beszélve. Két lábbal a földön járni, nem légből kapott elméleteket gyártani, hanem a primér forrásokra támaszkodva olyan kritikai szellemet kialakítani, amely révén kimozdíthatjuk a kutatást abból az idillikus elképzelésből, amely az itáliai reneszánsz szinte kizárólagos hatására megindult, töretlen, egyenes vonalú és környezetétől, illetve lehetőségeitől eltérő, sajátos fejlődési vonal délibábját kergeti az erdélyi régiségben (Késő reneszánsz építészet Erdélyben, 7.). Kovács András tanítványaként meghatározza szakmai életünket, hogy az írott forrásokból kiindulva, a műalkotást alaposan megvizsgálva keressük meg azokat az összefüggéseket, amelyek nem lehetnek függetlenek koruk művelődésétől, társadalmi igényeitől, személyi ambícióitól és anyagi lehetőségeitől. Az erdélyi művészetet (közép-)európai kontextusában kell szemlélnünk, úgy, hogy közben a közös művészeti hagyaték feltárására törekedjünk, amelybe válo- 9

10 Köszöntő gatás nélkül beletartozik minden itt élő nép sokszínű és éppen emiatt gyakran nehezen értelmezhető emlékanyaga. Ezt tanultuk tőle. A sok szempontú vizsgálat mellett a megfogalmazás igényessége mindig alapvető elvárás a Kovács András óráin. Tanítványai elé magas mércét állít az írásaiban tapasztalt, a tartalomhoz méltó, pontos fogalmazás, irigylendően könnyed nyelvi elegancia, ahol az értő olvasó tudja, hogy minden szóárnyalat mögöttes tartalma lényeges összefüggéseket jelöl. A tanteremízű órák ritkán voltak kedvére; sokkal inkább a városnézések, nyári gyakorlatok, tanulmányi kirándulások és a hozzájuk kapcsolódó, kötetlen esti beszélgetős borozások vagy hosszú vonat-utak során csepegtette tanítványaiba egészséges iróniával fűszerezve, szinte észrevétlenül, értékrendjét és tapasztalatait. Erdély sokszínűségére és ezzel együtt az erdélyi művészet kutatására az Ő irányításával rácsodálkozni olyan lehetőséget jelentett, amely meghatározta mindannyiunk későbbi gondolkodását. Erkölcsi hozzáállását és tanári habitusát jellemzi, hogy volt tanítványairól később sem feledkezik meg, szövegeket lektorál, kutatói programokat vezet, és bárkit szívesen útbaigazít a források, az irodalom vagy akár az ismeretlen emlékek sűrűjében. A Tőle tanultak keresztmetszetét próbálja nyújtani e meglepetésnek szánt kötet, amellyel egykori tanítványai mondanak köszönetet az általa meghatározott kolozsvári esztendőkért. Az írások által átfogott majd ezredévnyi időtartam is jelzi, hogy diákjai érdeklődésének óriási palettáját tudja kezelni, irányítani és pályára állítani. Tudjuk, hogy munkánk sok tekintetben nem éri el az általa felállított magas mércét, hiszen a meglepetés okán pontosan az Ő szigorú lektorálását kellett nélkülöznünk. Mégis reméljük, hogy együttes munkánk eredménye kárpótolni tudja mindezt. Kedves Tanár úr, kedves András, Boldog Születésnapot kívánunk! Kovács Zsolt Sarkadi Nagy Emese Weisz Attila 10

11 Kovács András műveinek bibliográfiája 1969 Diplomele de înnobilare şi iconografia lui Nicolaus Olahus. Revista Muzeelor VI(1969). 2. sz Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténész szemmel. A Hét I (1970). nov Az alvinci kastély. Korunk. II. folyam. XXX(1971). 8. sz Mircea Ţoca: Arhitecţi italieni în Transilvania în cursul secolelor al XVI-lea şi al XVIIlea. Studia Universitatis Babeş Bolyai. Series Historia XVIII(1973) Az alvinci kastély építéstörténetéhez. Utunk XIX(1974) sz Mircea Ţoca: Contribuţii la cunoaşterea palatului în stil Renaştere de la Oradea: reliefurile în stuc din secolul al XVII-lea. Biharea. Culegere de studii şi materiale de etnografie şi artă IV(1977) Stílusok, művek, mesterek. Korunk. II. folyam. XXXVII(1978). 5. sz Mircea Ţoca: Adalékok a váradi fejedelmi palota építéstörténetéhez. = Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek Jakó Zsigmond Tonk Sándor. Bukarest , Szabályos alaprajzú, olaszbástyás várkastélyok Erdélyben. = Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek Jakó Zsigmond Sipos Gábor Tonk Sándor. Bukarest , Amvonul din Bărăbanţ Alba Iulia. = Studii de istoria artei. Red. Mircea Ţoca. Cluj- Napoca Farkas az én nevem.... A Hét XII(1983). 7. sz Construcţii patronate de Gabriel Bethlen. A doktori disszertáció tézisei. Cluj-Napoca p Date noi privind viaţa Zamfirei, fiica lui Moisevodă. Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie XXVII(1986) Subiecte cosmografice în plastica clujeană din ultimul sfert al secolului al XVIlea. Anuarul Institutului de Istorie şi Arheologie XXIX( ) A gyulafehérvári Collegium Academicum. Korunk. III. folyam. I(1990). 9. sz l0. Az aranyosgerendi református templom. Kolozsvár p. Mátyás király-emlékév Családi Tükör XLVI(l990). 4. sz Batthyány Ignác, a gyűjtő és műpártoló. Családi Tükör XLVI(l990). 7. sz. Őrizz meg bennünket békében, Úristen! A kolozsvári Szabók tornyának 1629-es emlékkövéről. Helikon I(1990). jan Szűz Mária a képzőművészetben. Keresztény Szó I(1990). szept

12 Köszöntő 1991 Csillagképek és épületplasztika. Adalékok a kolozsvári reneszánsz épületplasztika történetéhez. Ars Hungarica XIX(1991) Kosmographische Darstellungen in der klausenburger Bauplastik der Renaissancezeit. Forschungen zur Volks- und Landeskunde XXXIV(1991) Castelul din Blaj. Ars Transsilvaniae I(1991) Observatorul astronomic Batthyaneum de la Alba Iulia: un program decorativ puţin cunoscut. Ars Transsilvaniae II(1992) Contribution des épigraphistes humanistes à la topographie de Alba Iulia (Gyulafehérvár) au Moyen Age et au début de lʼère moderne. = Szamosközy István: Analecta Lapidum Inscriptiones Romanae Ed. par István Monok, trad. par Jenő Németh. Szeged Humanista epigráfusok adalékai Gyulafehérvár közép- és koraújkori helyrajzához. = Szamosközy István: Analecta Lapidum Inscriptiones Romanae S. a. r. Balázs Mihály Monok István. Bev. tanulmányok Mihai Bărbulescu Kovács András. (Adattár XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 33). Szeged A középkori Várad László király városa. Korunk. III. folyam. III(1992). 4. sz Az aranyosgerendi református templom. Családi Tükör XLVII(l992). 6. sz A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház. Családi Tükör XLVII(l992). 7. sz Szászsebes evangélikus temploma. Családi Tükör XLVII(l992). 8. sz A magyarvalkói református templom. Családi Tükör XLVII(l992). 9. sz A tövisi római katolikus templom. Családi Tükör XLVII(l992). 10. sz Magna Curia din Deva. Contribuţii la istoria construcţiilor. Ars Transsilvaniae III(1993) Szilágysomlyó. A Báthory vár. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 1). 16 p. [2. javított kiadás 2006]. Beszterce. Evangélikus templom. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 2). 16 p. Kolozsvár. A Farkas utcai református templom. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 3). 16 p. [2. javított kiadás 2005]. Déva. Ferences kolostor. Sepsiszentgyörgy Kolozsvár 1993 (Erdélyi Műemlékek 4). 16 p. [2. kiadás 2007]. A szászmátéi református templom 16. századi síremlékéről. Művelődés XLII(1993). 1. sz. 44. Entz Géza ( ). Helikon IV(1993). 8. sz. 15. A kolozsvári Sz. Mihály templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 1. sz A szászfenesi római katolikus templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 2. sz A magyarvistai református templom. Családi Tükör XLVIII(1993). 3. sz Az egeresi kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 4. sz A bonchidai kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 5. sz A balázsfalvi kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 6. sz A küküllővári kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 7. sz Alvinc két várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993). 8. sz A radnóti kastély. Családi Tükör XLVIII(1993). 9. sz A Báthoriak szilágysomlyói várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993) sz A Vajda Úr hunyadi várkastélya. Családi Tükör XLVIII(1993). 12. sz A radnóti várkastély. Kolozsvár (Erdélyi Tudományos Füzetek 215). 68 p. 12

13 Kovács András műveinek bibliográfiája Reneszánsz címeres kandalló Abafáján. Erdélyi Múzeum LVI(1994) sz Oláh Miklós címereslevelei. Korunk III. folyam. V(1994). 4. sz Colegiul academic de la Alba Iulia. Ars Transsilvaniae IV(1994) Bistriţa. Biserica evanghelică. Trad. Pap Ferenc. Sf. Gheorghe Cluj 1994 (Monumente transilvănene 2). 16 p. Művészettörténet. = Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. III. Szerk. Dávid Gyula. Bukarest A kolozsvári Zodiákus terem. Művelődés XLVI(1994). 10. sz A dévai Magna Curia. Családi Tükör XLIX(1994). 5. sz Biró József, az építészettörténész. Partium (A Partiumi Közlöny melléklete. Az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja) I(1994). 3. sz Entz Géza: A kolozsvári Farkas utcai templom címerei. A jegyzeteket összeállította Kovács András, Dani János és W. Kovács András közreműködésével. Budapest Kolozsvár p. Castelul din Bonţida. Etape de construcţie în stilul Renaşterii. Ars Transsilvaniae V(1995) Bonchida. Bánffy-kastély. Sepsiszentgyörgy 1995 (Erdélyi Műemlékek 10). 20 p. Sipos Gábor Tonk Sándor: Értelmiség és Erdély magyar társadalma a fejedelemség korában. = Az Erdélyi Múzeum-Egyesület budapesti bemutatkozása jan. 26. Budapest Lʼéglise unitarienne de Dîrjiu Die Unitarierkirche in Dîrjiu. = Denkmäler in Rumänien. Vorschläge des Rumänischen Nationalkomitees von ICOMOS zur Ergränzung der Liste des Weltkulturerbes Monuments en Roumanie. Propositions du Comité National Roumain de lʼicomos pour la Liste du Patrimoine Mondial. Hrsg.-Red. Christoph Machat. ICOMOS. Cahiers du Comité National Allemand Hefte des Deutschen Nationalkomitees XV(1995) A műemlékkutatás fontosságáról. Partium Az építkező Bethlen Gábor és székvárosa. = Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András Sipos Gábor Tonk Sándor. Kolozsvár Biserica evanghelică din Monariu (Jud. Bistriţa-Năsăud). Ars Transsilvaniae VI(1996) Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök középkori székhelye. = Márton Áron emlékkönyv születésének 100. évfordulóján. Szerk. Marton József. Kolozsvár Lʼarchitetto dellʼanno 1570 della fortezza di Oradea. = Omaggio a Dinu Adameşteanu. A cura di Marius Porumb. Cluj- Napoca 1996 (Bibliotheca Ephemeris Napocensis) Fogaras. Várkastély. Kolozsvár 1996 (Erdélyi Műemlékek 13). 16 p. Gyulafehérvár. Szent Mihály székesegyház. Kolozsvár 1996 (Erdélyi Műemlékek 26). 20 p. Despre arhitectura medievală a Transilvaniei. Entz Géza, Erdély építészete a században (Arhitectura Transilvaniei în secolele XI XIII). Kolozsvár pp., 57 il., 2 hărţi; Idem: Erdély építészete a században (Arhitectura Transilvaniei în secolele XIV XVI). Kolozsvár Ars Transsilvaniae VI(1996) Kádár István: Kolozsmonostor. Római katolikus Kálvária templom. Kolozsvár 1997 (Erdélyi Műemlékek 27). 16 p. Castelul din Someşeni (Cluj). Ars Transsilvaniae VII(1997) Francesco di Giorgio Martini és a kézdiszentléleki templomvár. Egy olasz reneszánsz építészeti traktátus erdélyi recepciójáról. = Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint 13

14 Köszöntő tiszteletére. Szerk. Balázs Mihály et al. Szeged 1997 (Adattár XVI XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35) A gyulafehérvári székesegyházban folyó átalakításokról. Keresztény Szó VIII(1997). 1. sz Erdélyi reneszánsz várkastélyok. = Erdélyi Református Naptár az évre. Kolozsvár Szabó Bálint: A Transylvania Trust Alapítvány egyházi műemlékvédelmi segélyszolgálata. Művelődés L(1997). 3. sz A történelem segédtudományai. Vázlatok a Babeş Bolyai TE Történelem Filozófia Karának posztgraduális műemlékvédelmi szakmérnök-képző tanfolyamán 1998-ban tartott előadásokhoz. Kolozsvár 2008 [sokszorosított előadás]. Gyulafehérvár Város Jegyzőkönyvei. I. Gyulafehérvár Városkönyve Gyulafehérvár Város Törvénykezési Jegyzőkönyvei I. Kolozsvár 1998 (Erdélyi Történelmi Adatok VI. 2). 370 p. A kolozsvári Zodiákus terem. = A közművelődés szolgálatában. Antológia a Művelődés es évfolyamaiból. Szerk. Gábor Dénes Szatmári László. Kolozsvár Simulált is szegény fejedelem az religio dolgában... Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szószék- és orgonarendeléséről. = La civiltà ungherese e il cristianesimo. Atti del IVo Congresso Internazionale di Studi Ungheresi. Roma Napoli settembre Vol. II. A cura di Jankovics József Monok István Nyerges Judit Sárközy Péter. Budapest Szeged Kézdiszentlélek templomai. = A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Nemzetközi tudományos ülésszak. Tusnád Szerk. Benczédi Sándor. Sepsiszentgyörgy A bágyoni régi templomban találtatott ritkaságokról. = Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András Kovács Kiss Gyöngy Pozsony Ferenc. Kolozsvár I. Rákóczi György fejedelem erdélyi építkezéseiről. = Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. II. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak 2000 (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 41) Fejezetek az egyetemes művészet történetéből. BBTE. Történelem Filozófia Kar. Távoktatás. Kolozsvár p. Liturgikus megújulás és műemlékvédelem nem csak a katolikus egyházban. Korunk. III. folyam. XI(2000) Szász Károly ( ) és a nagybányai Szent István-templom. = A nagybányai Szent István-templom. Szász Károly emlékére. Szerk. Metz József Horváth Kósa Zsuzsa Dávid Lajos. Nagybánya 2000 (EMKE Füzetek 17 18) Sebestyén József: Az épített örökség dokumentálása az erdélyi magyarlakta településeken. Műemléklap IV(2000) sz Gyulafehérvár és székesegyháza. Krónika II(2000). dec sz Kolozsmonostor. = Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban március 21-től november 11-ig. Exhibition at the Benedictine Archabbey of Pannonhalma. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma Kolozsvár városképe a XVI XVII. században. = Kolozsvár 1000 éve. A október én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán Egyed Ákos Sipos Gábor Wolf Rudolf. Kolozsvár

15 Kovács András műveinek bibliográfiája Pecsétek vallomása. Bethlen Gábor fejedelem pecséteiről. Korunk. III. folyam. XII(2001). 7. sz Budai, Enikő: Transylvania Anno Domini MMI (Transylvania Anno Domini MMI: a photo album of Transylvanian ruins). Hungarian-English bilingual edition. Appendix Kovács András. Kolozsvár Cluj p Kovács Zsolt: Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok Bev. tanulmány, jegyzetek Kovács András. Kolozsvár 2002 (Erdélyi Művelődéstörténeti Források 1). 230 p. A gyergyószárhegyi Lázár-kastély építéstörténetéről. = Omagiu profesorului Magyari András emlékkönyv. Studii de istorie modernă a Transilvaniei / Tanulmányok Erdély újkori történelméről. Szerk. Pál Judit Rüsz-Fogarasi Enikő. Cluj-Napoca Az erdélyi magyar művészettörténeti kutatásokról = Tizenkét év. Öszszefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások közötti eredményeiről. I. Szerk. Tánczos Vilmos Tőkés Gyöngyvér. Kolozsvár 2002 (Sapientia Könyvek 8 9) Despre tiparele sigilare ale principelui Gabriel Bethlen. = Artă românească. Artă europeană. Centenar Virgil Vătăşianu. Coord. M. Porumb A. Chiriac. Oradea Két könyv az Egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár Ford. Péter Lajos, a fordítást az eredetivel összevetette és a bevezető tanulmányt írta Balázs Mihály. (Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. Szerk. Kovács Sándor Molnár B. Lehel). Kiadja az Unitárius Egyház, Kolozsvár Keresztény Magvető CVIII(2002) sz A marosillyei kastély történetéről. Bethlen Gábor fejedelem címere. Református Szemle XCV (2002). 1. sz Késő reneszánsz építészet Erdélyben Budapest Kolozsvár p. [utánnyomás 2006]. Ismertetése: Flóra Ágnes: Néma kövek vallomása. Korunk V(2004). 8. sz Farbaky Péter: A Tündérkert cserepei. Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben BUKSZ XVII (2005). 2. sz Mikó Árpád: Stories Set in Stone. The Hungarian Quarterly XLVII(2006) sz Kolozsvár, Farkas utca 12. = Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál-Antal Sándor Sipos Gábor W. Kovács András Wolf Rudolf. Kolozsvár Apafi György almakereki sírkápolnájáról. Református Szemle XCVI(2003). 6. sz Tüdős Kinga: Kézdiszentlélek templomai. Két tanulmány. Kézdivásárhely p. Besztercei Szent Miklós-plébániatemplom. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Bethlenszentmiklósi Bethlen Brukenthalkastély. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Brassói Szűz Mária-plébániatemplom (Fekete-templom). = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. I. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök középkori székhelye. = Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök székhelye. A Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Évkönyve. Szerk. Baróti László-Sándor. [Csíkszereda] A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház története. = Gyulafehérvár, az erdélyi püspökök székhelye. A Gyulafehérvári 15

16 Köszöntő Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Évkönyve. Szerk. Baróti László-Sándor. [Csíkszereda] Kovács Zsolt Karácsony István: A marosillyei Veres-bástya. Kolozsvár 2004 (Erdélyi Művelődéstörténeti Források 2). 114 p. Az alvinci kastély és leltárai. = Erdély XVII XVIII. századi építészetének forrásaiból. Szerk. Kovács Zsolt (Sapientia Könyvek). Kolozsvár Címeríró Pál deák történetéhez. = Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit Sipos Gábor. Kolozsvár Malomárka evangélikus templomáról. = Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Budapest Az én házam az én váram. Castellum Értesítő V(2004). október 2. 13/2. sz. Illye örvend hűségesen. Bethlen Gábor szülőházáról. Élet és Tudomány LIX(2004). augusztus sz Gyulafehérvár, az erdélyi fejedelmi udvar színtere a 16. században. = Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a században. Szerk. G. Etényi Nóra és Horn Ildikó. Budapest Erdélyi reneszánsz kastélyok. Korunk. III. folyam. XVI(2005). 12. sz Arta Transilvaniei în epoca principatului. = Istoria Transilvaniei. II. Red. Magyari András Nägler, Thomas Pop, Ioan- Aurel Rüsz-Fogarasi Enikő. Cluj-Napoca Hegedűs Csilla: Bonchida. Bánffy-kastély. Kolozsvár 2005 (Erdélyi Műemlékek 10). 20 p. Alvinc. Martinuzzi Bethlen kastély. Kolozsvár 2005 (Erdélyi Műemlékek 38). 16 p. Transilvaniae civitas primaria. = Oraşul comoară. Clujul în secolele XVI XVII. Catalog de expoziţie / A kincses város. Kolozsvár a XVI XVII. században. Kiállítási katalógus. Szerk. Mihály Melinda. Cluj-Napoca Kolozsvár Gyulafehérvári Lázói-kápolna. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Gyulafehérvári székesegyház. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. III. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Szülőház az erdélyi régiségben. A kolozsvári Bocskai István-emléktábla (1606). Művészettörténeti Értesítő LV(2006). 2. sz A humanista plébános, az asztrológus főbíró és a fejedelmi diplomata háza. Korunk. III. folyam. XVII(2006). 10. sz Képfaragók és dekorátorok a 17. századi Erdélyben. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. II. folyam. XI(2006) Kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Kolozsvári Wolphard Kakas-ház. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. VI. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Placa comemorativă a casei Bocskai din Cluj (1606). = Principele Ştefan Bocskai şi epoca sa. Coord. Tudor Sălăgean Melinda Mitu. Cluj-Napoca 2006 (Bibliotheca Musei Napocensis 23, Seria Argonaut) Épületek emlékezete nevezetes épületek Erdélyben. Budapest 2007 (Múltidézőzsebkönyvtár). 224 p. Ismertetése: Mihály Melinda: Erdélyi műemlék-antológia. Korunk. III. folyam. XIX(2008). 3. sz Artisti del settentrione italiano in Transilvania nella prima metà del Seicento. = Maestri ticinesi in Transilvania tra Cinquecento e 16

17 Kovács András műveinek bibliográfiája Settecento. A cura di Nicolae Sabău. Cluj- Napoca Farkas az én nevem... A gyulafehérvári fejedelmi fegyvertár és ágyúöntés kezdeteinek történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából. II. folyam. XII(2007) Déva. Magna Curia. Kolozsvár 2007 (Erdélyi Műemlékek 46). 16 p. B. Nagy Margit művészettörténész (Gyoma, május 4. Budapest, március 4.). Erdélyi Múzeum LXIX (2007) sz B. Nagy Margit művészettörténész (Gyoma, május 4. Budapest, március 4.). Művészettörténeti Értesítő LVI(2007) sz Prefaţă. = Vais Gheorghe: Arhitectura clinicilor universitare din Cluj Cluj-Napoca Bethlen Gábor fejedelem tiszteletére és örök emlékezetére. Kiállítás a marosillyei Veres-bástyában. Bev. és a kiállítás forgatókönyve Kovács András. Szerk. J. Dankó Katalin Tamás Edit Sebestyén József. Déva Az aranyosgyéresi református templom feliratairól és egykori mennyezetéről. = Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Sipos Gábor. Kolozsvár Előszó. = Marcu Istrate, Daniela: A gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása ( ). Budapest Egy nagyhatású északolasz építész Giacomo Resti (aktív 1600 után megh. 1637). Korunk. III. folyam. XIX(2008). 7. sz Szülőház az erdélyi régiségben. A kolozsvári Bocskai István-emléktábla (1606). = A reneszánsz Kolozsvár. Szerk. Kovács András Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár Luigi Ferdinando Marsigli ( ) térképrajzai erdélyi várakról. = Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon ( század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában március július 27. Szerk. Mikó Árpád Verő Mária. Budapest 2008 (A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2008/3 4. sz) Az aranyosgerendi református templom. Erdélyi Református Naptár a évre. Kolozsvár Casa natală în Transilvania. Placa memorială a lui Ştefan Bocskai din Cluj (1606). = Clujul renascentist. Red. Kovács András Kovács Kiss Gyöngy. Cluj-Napoca Murádin Jenő művészettörténész laudációja. Művelődés LXI(2008). 4. sz A kolozsvári Farkas utcai templom és kolostor jezsuita korszaka. = Erdély reneszánsza. A október közötti konferencia előadásai. I II. Szerk. Gábor Csilla Luffy Katalin Sipos Gábor. Kolozsvár I ; II. 362, 372, 382, ; ill. A kolozsvári határ középkori Boldogasszony-kápolnájáról. Erdélyi Múzeum LXXI(2009) sz Az erdélyi késő reneszánsz. = Pannon enciklopédia. A magyar építészet története: kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest Prefaţă. = Marcu Istrate, Daniela: Catedrala romano catolică Sfântul Mihail şi palatul episcopal din Alba Iulia: cercetări arheologice ( ). Alba Iulia Kézdiszentlélek templomai. = Kézdiszentléleki breviárium. Szerk. Borcsa János. Kézdivásárhely Kovács Zsolt: A SzentLéleki templomnak bonumi. = Kézdiszentléleki breviárium. Szerk. Borcsa János. Kézdivásárhely The Transylvanian Pilgrims of El Camino. Corbels of the sanctuary of Homoród- 17

18 Köszöntő jánosfalva (Ioneşti, RO). = Bonum ut pulchrum: Essays in Art History in Honour of Ernő Marosi on His Seventieth Birthday. Szerk. Varga Lívia Beke László Jávor Anna Lővei Pál Takács Imre. Budapest Mátyás király emlékezete a XVI. századi Kolozsváron. = Mátyás király és a fehérvári reneszánsz. King Matthias and the Renaissance Fehérvár. A október 18-i székesfehérvári tudományos konferencia előadásai. Szerk. Kerny Terézia, Smohay András. Székesfehérvár Előszó/Preamble/Prefaţă. = Marcu Istrate Daniela: Erdély ezeréves püspöksége. A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház és érseki palota régészeti kutatása. Budapest Carlsburg, città delle iscrizioni romane. = Epigrafi romane di Transilvania raccolte da Giuseppe Ariosti e postillate da Scipione Maffei: Biblioteca Capitolare di Verona. Manoscritto CCLXVII. Studi e ricerche. A cura di Marchi Gian Paolo, Pál József. Verona Szeged A sepsiszentgyörgyi vártemplom reneszánsz ajtókeretéről. = Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit Sipos Gábor. Kolozsvár A dévai fejedelmi udvarház a 17. század közepén. = Ez világ, mint egy kert.... Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Budapest Látom, az tanításban az Istennek nagy ajándéka vagyon nála. Jövedécsi/ Belleschdörfer András származásához. Korunk. III. folyam. XXI(2010). 10. sz The Batthyaneum Observatory of Alba Iulia, a Less Known Iconographic Program. = Batthyaneum. Omagiu fondatorului Ignatius Sallestius [!] de Batthyan ( ). Editor Doina Biro Hendre. Bucureşti El Camino erdélyi zarándokai. A homoródjánosfalvi szentély gyámköveiről. Keresztény Magvető CXVII(2011). 1. sz Program és műalkotás a 18. század végi Erdélyben. A gyulafehérvári Batthyaneum csillagvizsgálója. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár B. Nagy Margit művészettörténész. Gyoma május 4. Budapest, március 4. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár B. Nagy Margit munkásságának könyvészete. = Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely Kolozsvár Templomvárak Erdélyben. = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. XI. kötet. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest Összeállította Mihály Melinda 18

19 Az ótordai református templom Weisz Attila Az ótordai református templom (volt ágostonos kolostor) lehetséges művészeti kapcsolatai 1 Ótorda központjában két jelentős méretű középkori templom áll, a plébániatemp- 1. lom (amely reformáció előtti funkcióját 1721-ben kapta vissza) és a református templom (1. kép). Harmadikként a mai Városháza eredetileg Vármegyeháza előtt emelkedett a több tulajdonost is váltó kis evangélikus templom, melyet az 1980-as években bontottak el. 2 A mai református templom középkori tulajdonosaként több rendről beszél az irodalom (pálos, johannita, ágostonos), Orbán Balázs ismeretlen apácarendhez köti, 3 a legtöbben a csak 13. századi forrásokban szereplő johannitákkal hozzák kapcsolatba az épületet, megjegyezve, hogy tömege a koldulórendi templomokra emlékeztet A templom délnyugatról 1 Dózsa Gábor Zoltánnak és Papp Szilárdnak tanulmányom megírásában nyújtott önzetlen és nélkülözhetetlen segítségéért ezúton is köszönetet mondok. 2 Az épület a Tordával 1602-ben egyesített Egyházfalván állt, amely az aradi Szent Márton-prépostság, majd az abból kiváló társaskáptalan Torda vármegyei birtoka volt. Később reformátussá lett, majd a pálosok vették át, a II. József-féle kolostor-feloszlatás után pedig a magyar evangélikusok szerezték meg. (Vö. Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp ) 3 A 18. század elején a pálosok által átvett, meg nem nevezett kápolnával azonosítja Fuxhoffer, Damianus: Monasteriologia regni Hungariae. Weszprimii I Az azonosítást átveszi Csetri Elek: A régi Torda nevezetességeiről. Művelődés LIII/6(2000). Fuxhoffer az 1714-ben az egyházfalvi templomot megszerző pálosokkal keverte az ágostonosokat. Ismeretlen apácarend: Orbán Balázs: i.m Torda második, 1177-es említésében a szent király (szekereseinek) szereplése miatt a templomot kiirthatatlanul a stefanitákkal hozza kapcsolatba a kollektív tudat. Tudtommal Orbán Balázs: i.m. 341 említi nyomtatásban először a király Szentkereszteseinek tordai birtokát, e legenda alapját, minden bizonnyal a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) egy 19. századi hibás oklevélmásolata alapján. Az oklevél modern kiadása már a szent király szekereseiről beszél (curriferis Sancti Regis). Erdélyi Okmánytár. I. Bev. tan. és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 26). Bp (a továbbiakban EO). 4 Magyarországi művészet körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987, I. 447 (A Magyarországi Művészet Története. 2; a továbbiakban MM) a keresztesek Szt. István kolostortemplomának titulálja, bár ez a patrocínium fel sem merül a tordai templomok forrásaiban. Entz Géza Szt. Király, illetve Szt. István johannita templomnak nevezi: Entz Géza: Erdély építészete a században. Kvár (a továbbiakban Entz 1996). Tordán öt között kiadott oklevélben szerepelnek johanniták, 19

20 Weisz Attila Az ótordai református templomot az újabb kutatás egyértelműen ágostonos remeterendinek azonosította. Az ótordai ágostonosok 1331-től a reformációig folyamatosan szerepelnek a középkori forrásokban, később az elhagyott klastrom tűnik fel, amit Wolf Rudolf azonosított 1608-as és 1609-es adatok alapján a mai református templommal. 5 I. ábra 1. Az ótordai református templom alaprajza a hajóboltozat rekonstrukciójával. 2. A templom hosszmetszete észak felé. 2. Az ágostonos remetékkel keveset foglalkozott a magyar történetírás, fél tucatnál nem több az átfogó, modern tanulmányok száma e rend jelenlétéről a középkori Magyarországon. 6 Érthető, hiszen újkori szerepük nem volt jelentős itt, 7 hazai rendi történetírásuk alig néhány kötetet számlál, 8 és a majdnem teljesen elpusztult középkori épületállományuk sem motiválta a kutatást. A középkori Magyarország területén a hajdani kb. negyven kolostorból mindössze kettő áll, az ótordai (csak a belülről átalakított templomhajó létezik) és a bártfai ma ferences kolostor (II/1. ábra). Ez utóbbit 1296-ban Kán László vajdát, majdani erdélyi tartományurat 150 társával eskütételre kötelezték a Szent Keresztnek ajánlott templomukban: EO I. 327, 328, 437, 542, 543 (utóbbi két oklevélben említik a templomot). A johanniták a század fordulóján hagyhatták fel tordai házukat, hiszen a későbbi forrásokban nem szerepelnek, s ez volt az egyetlen alapításuk az ország keleti felén. Hunyadi Zsolt: Cruciferi domus hospitalis per Hungariam et Sclavoniam A johanniták Magyarországon a 14. század végéig. Aetas XVII/4(2002). 62. Késő Árpád-kori templom nem ismert a város területén, bár nem zárható ki, hogy a mai református templom valamiféle előzményét az ágostonosok a johannitáktól vették át. 5 Torda város tanácsi jegyzőkönyve Közzéteszi Wolf Rudolf. Kvár 1993 (Erdélyi Történelmi Adatok VI.1) Fontosabb modern művek: Dr. Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon. Bp. 1942; Mályusz Elemér: Az ágostonrend a középkori Magyarországon. Egyháztörténet I(1943); Adriányi, Gábor: Die Augustiner-Eremiten in Ungarn. Scientia Augustiniana XXX(1975); Romhányi Beatrix: Ágostonrendi remeték a középkori Magyarországon. Aetas XX/4(2005) (a továbbiakban Romhányi 2005). A tordai kolostort egyöntetűen eltűntként említik. Újabban Dózsa Gábor Zoltán és Erdélyi Gabriella jelentetett meg értékes írásokat e témában. 7 Újkori alapításaikról és a budai kolostorról: Farbaky Péter: A budai ágostonos (majd ferences) templom és kolostor. Művészettörténeti Értesítő XXXIX/3 4(1990). 8 A régebbi irodalom legtöbbször idézett műve: Schier, F. Xystus: Memoria provinciae Hungaricae Augustinianae antiquae. Graecii