SAJÓSZENTPÉTER. Szent István Király Templom

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SAJÓSZENTPÉTER. Szent István Király Templom"

Átírás

1 SAJÓSZENTPÉTER Szent István Király Templom Szentiványi Péter 2004

2 A kezdet Sajószentpéter Borsod vármegyében a kereszténység felvételekor nyerte nevét. Miskolctól északra a Sajó folyó két partján, a kies fekvésű Bükk-hegység végnyúlványát képező Nagykorcsolyás magaslat közvetlen lábánál fekszik. A határában talált kora vaskori, szkíta, kelta és avar kori leletek utalnak a történetírás előtti korokban itt élőkre. A környező erdők, valamint a folyó adta lehetőségekkel élve a város hamar a környező települések fölé nőtt, valósággal feje volt a vidéknek, mint Szent Péter az apostoloknak. Valószínű, hogy a Szent Péter rész innen eredhetett, a Sajó pedig a fekvéséből adódhat. Szent István király törvényében úgy rendelkezett, hogy tíz falu népe építsen templomot, és ezt lássa el földdel, szolgával és állatokkal. A leírások szerint a falusi templom a XI. században többnyire fából ácsolt, sárból rakott, paticsfallal felépített, egy-két szoba nagyságú kis építmény volt. Később a XII XIII. században a szilárd építési anyagoktól függően megjelentek a kőből, téglából épült emelt templomok is, sok esetben torony nélkül is. Valószínűleg a fentebb említett törvény szerint itt, Sajószentpéteren építették meg a templomukat egy kisebb domb tetején a helyiek a környező településekkel közösen. Azt, hogy fából ácsolt vagy sárból dagasztott templom volt-e, az nem tudható. Viszont a Szent Péter és Pál apostolokról elnevezett prépostság pompás kőből rakott temploma biztosan itt állott réges-régen, aminek a romjai még ma is láthatóak a legújabb ásatások folytán. Pyrker János László egri érsek május 17-én tett hivatalos látogatása jegyzőkönyvében az addigra már romos prépostsági templom egykori fényességéről, nagyszerűségéről ír: régi, fennáll már 1332-ben, a Pápai Tizedlajstrom tanúskodik erről, s kivételezett és virágzó volt. Ez a feljegyzés azonban nem írja, hogy hol is állt. A hagyomány alapján Csurgay, Sajószentpéter első monográfijának szerzője a mostani templom helyével szemben lévő dombot jelöli meg. Szlancsik helybeli plébános 1769-ben arra emlékeztet, hogy a régi kassai templom mintájára épült ban Greskovits helybeli plébános régi, de nem dátumozott iratok feljegyzése közben tanút nevez meg aki, ezen templom leégése után csengőt talált a hamuban. A feljegyzés szerint ugyanezen tanú a tűzvész előtt látta az atyák gyóntató székét, az oltárt, a stallumot és a kriptát is. A kriptát a helyiek is ismerik, és az érsek is ír róla: A fent jelzett hagyománnyal egyértelműen hozzáteszi, hogy e templomnak a szörnyű veszedelemből itt eltemetett halottak csontjaival telt üregei, illetve kriptái emlékezetesek.. A monostor Egy terjedelmes monostorról is említést tesznek a régiek, ami a Szent Péter templom mellett állt. Romjainak kövéből épült a mostani templom. A monostorra nézve nincs megbízható adat, hogy világi papok, vagy szerzetesek prépostsága volte, bár a monostor léte az utóbbi mellett szól. Fényes Elek 1851-ben a helybeliek közlése alapján azt állítja, hogy hajdan Szent Péteren a templariusoknak klastromok és templomok volt az országúttól délre eső dombon. Kandra Kabos is úgy tudja, hogy Szentpéteren hajdan keresztesek voltak meghonosulva. Ellenben az egri érsekség évi névtára hitelt érdemlő hagyomány alapján arról tudósít, hogy világi papok prépostsága volt. Ezzel szemben Pyrker érsek, jegyzőkében ezt jegyzi le: semmiféle szerzetesház nincs a plébánia területén. Egyrészről ismeretes, hogy a templomos lovagrendet a - 1-

3 pápa 1312-ben törölte el, ez magyarázná a klastrom életének megszűnését. Másrészről lehetett a bencéseké is, akik mint ismeretes a keresztény hitre térítést vállalták magukra az államalapítás követően, de az egy-két nemzedék alatt felnevelődött hivatásos falusi papság után visszavonultak. A legfrissebb kutatások a pálosrendi szerzeteseket esetleges ittlétét is kizárja, legközelebb Sajópetrin találtak rájuk valló ajtófeletti szemöldökkövet (Petri a Péter latin szó birtokos esete, egyes dokumentumok tévedésére ez már majdnem lehetséges ok). A fejlődés útján Régen a falu települési központja a templom volt, vele szorosan összetartozott a fallal vagy kerítéssel övezett temető, cinterem. Tehát a régi templom köré épült ki az akkori város nagy része, észak felé elnyúlva, erre a dombtól nem messze volt a piactér is. Az akkori város, remek földrajzi fekvését kihasználva szépen virágzott és fejlődött. Az 1240/41-es tatárjárás sem tudta megtörni a település fejlődését. Ebből az időből egy sírhalmot is találtak az ásatások során a temetőben a Szent Péter templommal szemben. A város nevét az Árpád-kor végén, 1281-ben említik meg először írásos történelmi emlékeink, Szent Péter faluként (latinul villa Sancti Petri). Később jelentékeny helységgé válik, ahol már 1293-ban vásárokat tartanak, valamint rendeleteket hirdetnek ki. Akkori pápai tizedlajstrom szerint Borsod vármegye 91 plébániája között a harmadik helyen állt, mint akinek plébánosa 28 garas tizedet fizetett. Az Anjouk idejéből a településre vonatkozó írásos történelmi emlék nem maradt fenn, csak az tudható, hogy királyi birtokként jegyezték. Majd 1403-ban ismét felbukkan a település neve, egy helyi és egy királyi rendeletben. A helyi rendelet egyben a legrégibb sajószentpéteri írásos emlék, melyben kinyilvánítják, hogy elegendő bor terem a település határában, ezért idegen bort nem fognak megtűrni a városban. A másikban, pedig Zsigmond király fontos kiváltságokat adott a városnak, az adó- és vámfizetési kötelezettség alóli feloldozást ben egy Demeter nevű városi főbíróról tesznek említést az írások. A település 1438-ig a diósgyőri várhoz volt csatolva, azonban ekkor a dédesi várhoz csatolták és a Pálóczi család birtokába került. Pár évvel később már az 1446-ban kapott rangja szerint mezővárosként jegyzik. Hosszú időn át a megyei közgyűlések és törvényszékek színhelye volt. Az új templom Ekkora kitűnt, hogy a mezővárosnak és filiáinak kicsiny a meglévő temploma, ezért a század közepe táján a város bő anyagi kereteit kihasználva a város közepén, a piac téren egy minden igényt kielégítő templomot kezdtek építeni. Az ismeretlen építő tervében egy, egy hajós gótikus stílusú templomot rajzolhatott meg, kevés reneszánsz vonással. Ebben az időben Európában már a megjelent reneszánsz stílusban kezdtek építkezni, hozzánk azonban minden építkezési stílus százados késéssel érkezett, ezért építkeztek gótikus stílusban. A helyi építményekhez képest méretei impozánsra sikeredtek, a hajó 32 m hosszú, 8 méter széles, 8,2 m magas és kelet-nyugat irányú. A sokszögű keleti végében volt az oltár, valamint a még épen maradt gótikus, halhólyagmintás ablakok. Kívülről ezt a részt 6 darab, hármas tagolású támpillér erősíti. Az ugyancsak vaskos támfalakkal erősített közel 35 m - 2-

4 magas tornya nyugatra néz. A népi szájhagyomány a cseheknek tulajdonítja a templom építését, amint azt más régi templomok esetében is tapasztalhatjuk. A történelmi valóság ellentmond ennek, mert a XV. században a csehek, vagy husziták nem építőként, hanem pusztító hadak módján jártak Borsod vármegyében. Komáromy József egyik tanulmányában némi fény derül erre a problémára. Az író feltételezi egy még ismeretlen észak-magyarországi kőfaragó műhely létezését, melynek a mesteri szerinte csehek: ezen túl pedig okiratokkal mutatható ki a kutnáhorai cseh kőfaragó mesterek és legények idáig való vándorlása. Elképzelhető tehát, hogy a Zsigmond és Mátyás korabeli helyi építkezéseken ily módon hagyták kézjegyüket a csehek, akiket a szájhagyomány még ma is emleget. Azonban a XV. század közepén a husziták feldúlták és lerombolták a várost. Valószínűleg az 1465-ben II. Pál pápa által hirdetett keresztes hadhoz csatlakozó, a pápa által felbuzdított Mátyás elleni huszita megtorlásnak esett áldozatul a város. Az elnéptelenedés elkerülésére, 1466-ban Mátyás király engedélyt adott a terület akkori birtokosának, Pálóczy Lászlónak a város és környéke benépesítésére. A volt plébánia templom, a mai református templom Ekkorra már jelentős kereskedelmi út vezetett át a városon. A régi (Szent Péter) templomot megrongálták a husziták, az építés alatt álló vagy már felépült új templom különösebb sérülés nélkül átvészelte a pusztítást. Ettől az időtől kezdik Sayo Zenth Peter néven emlegetni. A város újra megsínylette a viharos magyar történelem viszontagságait, de tovább virágozva folytatta tovább az életét ban Demeter egri kanonok Szent Mihály főangyal és Szent Demeter oltárát alapította az új templomban. A reformáció hatása Az évszázad közepére erőteljesen legyengült Eger katolikus hatása, a török fenyegetés ellenben megnőtt. Igaz a város török megszállás alá soha nem került, csak hódoltság alá. Kisebb-nagyobb fosztogatások történtek, hogy az elrettentés eszközeivel kényszerítsék a lakosságot a behódolásra és a rendszeres adófizetésre. Ekkortájt mindkét templom elhagyatottan romosodott ben a mezővárost megrohanták a törökök, lakói közül 115 embert elvittek, valamint említést tesznek a Kiskassa utcáról, ami a régi prépostsági templom utcája volt. Ugyanebben az esztendőben, a megyében elsőként már önálló református egyház működött itt. Ez a két, korán protestánssá lett nagybirtokos földesúrnak, Perényi Péter abaúji valamint Bebek Ferenc gömöri főispánnak tulajdonítható, akik alatt a borsodi főesperesség falvainak fele még a XVI. század közepén előbb lutheránussá, majd rövidesen kálvinistává lett. Szigethy Ferenc tanulmányában így jegyezte le: Ez a Túróczy Pál volt, az aki az 1560-as évek valamelyikében összes híveivel, ő maga és Sajószentpéternek egész lakossága egy nap alatt áttért a református vallásra, csak később derült fény egy, az idézetben található tévedésre. Miszerint névelírás történt, nem Turóczy Pál, hanem Thuri Farkas Pál volt a neve a reformátornak. Az Ő vezérletével vették birtokukba a - 3-

5 helybéliek a Piac téri templomot. Így a városnak ismét csak egy kicsi, ráadásul romos római katolikus temploma lett. Nem sokkal később 1566-ban a tatárok kirabolják a helyi vásárt, és feldúlják a várost, valamint felégetik az akkoriban már csak Puszta Templomként emlegetett prépostsági templomot. A XVIII. század közepéig a várost csak reformátusok lakják, egy-két család kivételével. A XVII. század elején a protestáns Rákóczi fejedelmi család lett a mezőváros birtokosa, a prépostság javait ők adták át a reformátusoknak. Állítólag a Kiskassa utca, az Egres, Kopaszföld, Cseb, Szolgai és Kisfalud nevű puszták voltak a prépostság birtok részei. A régi menház nyomai a Rákócziak idejében eltűntek, a Kiskassa utca körkénye vásártér lett egészen a XX. század közepéig. Ekkor töltötte be a város a Borsod vármegye megyeszékhelyének szerepét is 1606-tól egészen 1647-ig, majd járási székhellyé vált egészen 1950-ig. A reformátusok egyházi könyve szerint 1684-ben a parókiát, valamint az iskolát is bevitték a városba a Kiskassa utcából ban, a szécsényi országgyűlés időpontjában a reformátusok nemcsak az elhagyatott prépostsági Puszta templomot rongálták meg nagyon súlyosan, hanem a birtokukban lévő régi plébániatemplom magas tornyáról is leverték a katolikus eredetre valló keresztet. A Rákóczi szabadságharc leverése után, a családtól elkobzott birtokokat egy ideig a kincstár használta, majd a XVIII. század első felében gróf Szirmay Tamás sárosi főispán vásárolta meg ban a mezőváros lakossága túlnyomóan református: a 218 házban lakó reformátusok mellett csak 8 házban laktak katolikusok. Az iskola Az első megmaradt latin nyelvű feljegyzést Greskovits Ignác plébános készítette, örök emlékezetül. Egy Kulin Mihály nevű 60 éves református tanút nevez meg, aki azt állítja, hogy az apja a városon kívüli elhagyatott templomépület egy részébe járt iskolába. és később, a kurucok idejében kerültek be az iskolákkal a városba, így ez a Kulin. Valószínűleg 1703 és 1711 között lehetett ez az iskolába járás. Az iskola pedig a középkorban szokásos plébánia iskola kései továbbtengetése lehetett, szükségből a romok között. Ezzel ellentmond a fentebb említett reformátusok egyházi könyve ben már kőből épített, és zsúppal fedett iskola állt a plébánia területén, amelyet 1813-ban fejeztek be Fischer István egri érsek költségére. A körülbelül 40 fős tantermen kívül, egy mellékszobából, egy konyhából és egy kántortanítói szobából állt ben a plébánia hívei a kegyúr adományából, valamint a temetői széna árából istállót és ólat építettek a belterületére. Ekkoriban az iskoláskorú 53 gyermekből, csak 38 járt iskolába. A plébános számon tartotta a tanulásban való előrehaladást, valamint hitoktatást is tartott. Később átépítették, az 1950-es években is még iskolaként funkcionált. Napjainkban is áll, de már, mint a helyi temetkezési vállalkozó telephelyeként. - 4-

6 Az új kegyúr 1755-ben az új kegyúr ifjabb Szirmay Tamás a református egyháztól visszavette a kétszáz évvel korábban birtokukba jutott egyházi szőlő- és malomjövedelmet, elhatározta, hogy katolikus templomot fundál és visszaállítja a katolikus plébániát. Egy év múlva, 1756-ban hatalmas tűzvész pusztított, a város nagyobb része a prédikátorházzal együtt a lángok martaléka lett, úgymint az iskola, a kántor háza, valamint a református templom is erősen megrongálódott, a harangok félig megolvadtak. Az ezt követő gyökeres helyreállítás során a reformátusok eltávolították a gyóntatószéket, a sekrestyét átalakították levéltári helyiséggé, a mennyezetet egyforma medalionos díszítésű kazettákkal állították helyre. Árkádos fa toronysisakja is ekkor készült, hagyma alakú kupoláját rézzel fedték be. A nyugati, homlokzat előtti tornyát rézsútos támpillérekkel erősítették meg. A teljes helyreállításhoz két A mai plébánia templom teljes esztendő kellett, és 2800 Rhénus Forintba került. Ezért a reformátusok kérésére Szirmay a malom szombati vámbevételét a felújításra fordította. Előbb uradalmának központjában Szirmabesenyőn, majd február havában Szentpéter mezővárosában is templom építését, plébános bevezetését kezdeményezte Eszterházy Károly püspöknél. A püspök hozzájárulásával az új templom alapkövét a prépostsági templomrom mellett július 5-én rakták le, építése 1765-re befejeződött, titulusa Szent István király lett. Kőből építették a hajót, de zsindelytetővel fedték be, és csak díszül szolgáló kicsiny fatornyot építettek hozzá. A három harangnak külön haranglába volt. A legkisebb harang 1763-ból való, ajándékozójáról nincs feljegyzés, csak a rajta olvasható latin felirat ismeretes. Ez volt az első visszahívó szó az elhagyott akolba. Egy nagyobb harang a kegyúr adománya 1770-ből, eredetileg Szirmabesenyőre készült. A legnagyobbat a hívek adományaiból öntötték Májer Mátyás plébános idejében 1784 és 1796 között ban a plébániát is visszaállították, Szlancsik György plébánost augusztus 7-én vezették be. Az első helyi népösszeírás 1766-ból származik, amely megsárgult papír lapjai szerint 385 katolikus hívő él a városban ben az hajdani prépostsági templomnak kőfala némely résziben még most is feláll s azon régi templom kőfalából új haranglábnak kő fundamentomát mostani plébános Budinszky Pál építtette ig kitűnt, hogy a kegyúri ajándék új templom a mezőváros és 16 filiája 767 katolikus hivőjének kicsiny. Valamint kitűnt, hogy a hozzá nem értő kezek munkája által sebtében 2 év alatt felépített templom életveszélyes. Tetőzete beszakadt, a padlástér veréb tanyává vált. A további elhanyagolódás miatt teljes újjáépítést igényelt. Tehát vagy a romlott állapotú Puszta templomot kellett volna helyre állítani, vagy egészen új templomot építeni. A helyi hívők a Puszta templom felújítását tartották az olcsóbb megoldásnak. Azonban az új kegyúr Szirmay József - 5-

7 visszariadt a várható költségektől, ezért lemondott a kegyuraságról ben újabb helyi lélekszám-összeírás volt, mely szerint 311 hívő él a városban. Csökkenő létszámú hitközösség ben a püspök utasítására a miskolci Klier Vencel építésztől tervrajzot és költségvetést kértek, de miután sem Szirmay, sem Aspremont aki már 1801-től végrehajtás folytán a város egyik felének a birtokosa lett -, sem pedig a vallásalap nem volt hajlandó biztosítani a várható költségeket, így a tervezett új templom nem épült fel. Így 1801-től 1807-ig a volt katonai kvártélyház két kis szobájában tartották az istentiszteleteket. Aspremont ezt a házat is megvásárolta, az egyházat pedig a helyiségek kiürítésére kötelezte. Ebben a szorongatott helyzetben is volt remény, 1807-ben Fuchs Xavér Ferenc érsek magára vállalta az 1765-ben épített és korán összedőlt templom helyreállításának költségét. Példájára Szirmay is adott némi hozzájárulást, de már nem, mint kegyúr, hanem mint földbirtokos. A felújított sekrestyében már 1807 szeptemberétől misézhettek a hívők. Ezután Pölth János miskolci építész vezetésével építették újjá alapjaitól a szentély hasadozott falait és a hajót is, nagy részben. Ugyanakkor lebontották a prépostsági templom szentélyét, köveit az építkezésnél felhasználták. Az első temetőkertbeli kereszt 1810-ből származik, fából készült pléhkorpusszal. Ez valójában vaslemez volt, melyet Demeter István plébános megtalált. Bár Pölth szerint a felújított templom legalább hat évtizeden át kitart, még sem lett igaza. Már 1821/22-ben újabb kényszerű és gyökeres restaurálásra volt szükség, melyet Váczy István miskolci építőmester hajtott végre. Helyreállította az újra beszakadt tetőt, újjáépítette, és némileg bővítette az egész hajót és a homlokzatot. A templom az újra építés ellenére magán viseli a copfstílusra jellemző merev szabályosságot és a hideg pedánsságot. Szabályos A Zibritzky Pál építette torony téglalap alapú 6,15 méter magas hajó, 3 telt felülről kicsit megnyomott félköríves ablak, valamint a 3,5 méter magas szentélyt körbefogó 2,3 méter magas fél kupola. A két hosszanti irányú oldalán, az oldal két végéről induló és középen oszlopot formáló oldalboltív látható. Sajnos az nem tudható, hogy a homlokzat miképpen is nézhetett ki az új torony építése előtt. Az új templomot már augusztus 21-én kirabolták, elvitték az egyházi ruhákat és 1841 között Zibritzky Pál rozsnyói építőmester új cseréppel fedett párnatagos sisakú, körülbelül 30 m magas tornyot épített. Ő építette a mai sekrestyét, javította a karzatot. Figyelemre méltó a torony homlokzati kiképzése. A plébánia épület 1814 és 1816 között épült a kegyúr költségén, szilárdanyagokból, zsindelyfedéllel. A melléképületek ban készültek, részben az akkori kegyúr, részben a lelkész, részben az egyházmegye költségére. Ezek egyikét egy rosszakaró 1823-ban porig égette szeptember 5-én leégett a város nagy része, körülbelül 300 ház, köztük a paplak is, de a templomot nem érte károsodás. Ahogyan a szabadságharc viharos csatái is elkerülték a várost. A katolikus plébános vezette akve szerint, mindössze két halottja van a városnak a harcok ideje alatt, nem helybeliek. Egy gyalogos és egy - 6-

8 huszár, akik a korábbi sebeiktől itt véreztek el. Ekkoriban a sajószentpéteri préposti címet Danielik János egri kanonok viselte ben Kovács Mihály festőművész elkészítette az oltárképet, melynek tárgya a templom titulusához igazodva: Szent István felajánlja az országot ben Bauer György szobrász új tabernákulumot, és hat gyertyatartót készített, az aranyozásukat Kovács Ferenc képíró végezte el, ezek ma is láthatók a szentélyben. A padok, a szentély, valamint a szószék díszítése már barokk stílusban történt. Az 1857-es Egri főegyházmegyei Schematismus szerint az új alapítástól nem sokat változott a helybeli hívők lélekszáma, ekkor mindössze 381 fő tól nagyközség lett a település ban helyreállították a templom előrészében nemrégiben emelt támpilléreket (4 darab, 2 oldalt és 2 a homlokzat felől), valamint az egyik oldalbolt övet, bizonyos Csorba Endre miskolci építész költségvetése szerint. Ugyanő alakította át a paplakot. Az újkor Az első világháborút követő 1919-es Tanácsköztársaság idején a harcok keresztül söpörtek a városon május 22-én a Vörös Hadsereg az északi hadjárat során elfoglalta a várost. Majd nagy veszteségek árán, de visszaverte az északról és keletről indított támadásokat. A két évvel későbbi 1921-es Egri Schematismus szerint a kegyúr már nagycsepcsényi és mutnai Vladár Ervin, és összesen 3524 hívő él a városban. A préposti címet 1921 körül Bozsik Pál gyöngyösi plébános viselte tól a plébánia segédlelkészt és káplánt kapott. Sajnos nem tudni, hogy a XVIII. század végén öntött harangok sorsa mi lett, mert újjak kerültek a toronyba. A mai harangokat Keller plébános idején, 1929-ben Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere öntötte Budapesten. A legkisebbet egy helyi tehetősebb földbirtokos felesége, bizonyos Manik Lajosné öntette. A középsőt az Amerikába kivándoroltak adományából, a legnagyobbat Hámoros József és Zelena András vezette helyi gyűjtés bevételéből öntötték. Ez időből való a Reiger típusú pneumatikusan vezérelt A szentély Kovács Mihály oltárképével orgona is ben szintén Keller plébános működéséhez fűződik a bányatelepi kápolna építése is körül a préposti cím szünetel. A második világháború idejéről nem maradt fent írásos emlék. Ugyanis a november havának környékén a szovjet csapatok felszabadították a várost, és komoly károkat okoztak a plébánia iratai, valamint könyvei között ben a préposti cím Mikes Lajos miskolci Szent Anna-i plébánosnál van ban a bányatelepi kápolnát elévülés miatt, le kellett bontani. A kápolnának a Kultúrház adott helyet ideiglenesen. A jelenlegi kápolna 1948/49-ben készült. A kápolnának - 7-

9 1943-tól önálló hitoktatója van. A templom mindennapjait 1942-től 1949-ig, majd 1959-től 1977-ig a nemrégiben előkerült Historia Domus (A Ház Története) nevű notesz tartalmazza. Teleírva a mindennapos problémákkal, helyi statisztikai adatokkal, valamint a betörések és egyéb bűncselekmények leírásával. Az 1950-es években Farkas Sándor plébános renováltatta a templomot, valamint a paplakot, ugyanezen évtől önálló tanácsú község a település. Majd Demeter István plébános 1965-ben és 1971-ben ismét renováltatta a templomot és a paplakot. Időközben, 1970-ben a kápolna is átesett egy általános és tartós renováláson. A tornyot 1976-ban újra renoválták. Működése alatt a templom belső környezete gyökeres változáson ment keresztül. Ő így emlékszik meg róla: A belső díszítés még folyamatban van.. Ekkor festették sötét barnára a 2*11 padsort, eredetileg világos barna színű volt. Reich Gábor folklór jellegű modern faszobra is ekkor került a templomba, melyet a plébános halála után levettek. Az eredeti stációs képsorozat néhány tagját ekkor cserélték le, többek között Kondor Béla műalkotásaira. Demeter plébános főművének a templom belső festését tartotta, A Demeter István díszítette karzat melyet befejezetlenül hagyott hirtelen halála miatt. Feledy Gyula, Csohány Kálmán, Reich Károly és több kortárs művész közreműködével festette át a belső teret. A falképek között többnyire a XX. századi lázálmok dominálnak, de a karzaton található falképek Bartók Béláról emlékeznek meg. Ugyanis Demeter plébános a helyi anyakönyvvezetésben kikereste a híres művész nagyszüleinek bejegyzését. Részt vett a református templom néhány mennyezeti kazettájának felújításában is. A templomnak már akkoriban elismert idegenforgalma van. Ekkoriban már nem fakereszt állt a temetőkertben, hanem betonkereszt, amelyet azóta többször is renováltak. Demeter plébános halála után sajnos kevés írásos emlék maradt, az akkori rendszer vallásüldözése miatt. Somodi János plébános a városhoz tartozó Dusnokpusztán építtetett egy kis templomot. Utóda Nemes Gábor plébános teljesen új paplakot építetett 1988-ban. Majd a jelenlegi plébános Kaló János a torony palafedésű kupoláját renováltatta fel teljesen 1999-ben. - 8-

10 FÜGGELÉK A A harangok feliratai: A Szent István harang: Méretei (koronával): 90 cm magas, 93 cm átmérőjű Felirata: A sajószentpéteri katholikusok áldozatkészségéből készült e harang, az Úrnak 1929-ik esztendejében, hogy időtlen időkig hírdesse zengő nyelvével Isten dicsőségét, s ez egyházközségnek Szent István királytól örökölt katholikus hite, s milliók vérével megszentelt hazája lángoló szeretetét. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten. Szent István Királyunk! Kérd Szűz Anyánk értünk. Régi szép hazánkat, esdje vissza nékünk. A Magyarok Nagyasszonya harang: Méretei (koronával): 80 cm magas, 77 cm átmérőjű Felirata: Amerikába szakadt magyarok áldozatkészségéből készült e harang, az Úrnak 1929-ik esztendejében, hogy ércszavával örök időknek hirdesse az utókornak törhetetlen hűségünket katholikus hitünkhöz s drága hazánkhoz. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten. Magyarok Nagyasszonya, Boldogságos Szűz Mária, könyörögj érettünk, messze idegenbe küzdő magyarokért. A Szent Család harang /lélek-harang/: Méretei (koronával): 60 cm magas, 60 cm átmérőjű Felirata: Nagy hálából az Istennek gondviselés iránt áldozatos szeretettel Manik Lajosné úrasszony ajándékozta e harangot a sajószentpéteri katholikus egyháznak az 1929-ik évben, hogy nemzedékre e lélekharang a szent Család kegyes oltalmát életben halálban. Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten. Jézus, Mária, szent József, legyetek velünk halálunk óráján! - 9-

11 FÜGGELÉK B Helyi plébánosok az új plébániától számítva: 1. Szlancsik György augusztus. 1-től, diósgyőri adminisztrátor volt előbb, majd Péteren 9, összesen 39 éves kimerítő papi szolgálat után innen már a kiérdemesült parochusok házába vonult. Ott halt meg, Egerben. 2. Budinszky Pál szeptember. 22-től. Adminisztrátor, majd plébános. Miskolcon halt meg, a minorita kolostor kriptájában nyugszik. Saját szőlője volt, amit végrendeletében az egyházközségre hagyott. 3. Majer Mátyás től, miskolci káptalanságból. Sajószentpéteren halt meg 1796-ban, a templom közelében temették el, sírhelye ma ismeretlen. 4. Greskovits Ignác tól, kegyúri jelölés alapján került a plébániára, miskolci káptalanságból. Borsod megyei, csépányi születésű. Iskoláit Rimaszombaton, Rozsnyón és Kassán végezte. Majd, mint egri egyházmegyei papnövendék a pesti Generális Szemináriumba került, amit akkor a császárról Josepnium-nak hívtak. Kétségkívül alaposan képzett, elődeit felülmúló, rendszerető egyéniség volt. Több jellegzetesen helyi, ma már alig használható feljegyzést gyűjtött össze. Egy Egerben megjelent munkája fennmaradt: A Miskolcra érkező Ferdinánd főherceg köszöntése. Innen Szendrőbe került, majd Miskolcon plébános. Kerületi esperes volt, később tényleges egri kanonok. 5. Harsányi Károly tól 5 éven keresztül. Adminisztrátor, majd egészségi állapota miatt Egerbe kényszerül visszavonulni a munkától. 6. Szepesi József tól kegyúri bemutatással. Deteki helyi káplánságból. Szentpéteren halt meg 1807-ben, anyja mellé temették a sírkertben, mára sírja ismeretlen. 7. Pék Károly tól, előbb tiszafüredi plébános volt, majd innen Tiszabőre helyezték. 8. Grancsay József tól, 19 éven keresztül, sályról került Péterre. 9. Dankó János től, a nagy kolera járvány idején szolgált. 10. Papp József től, mindössze 6 éven át. 11. Mosoray Antal tól, a szabadságharc éveiben, majd az elnyomás éveiben szolgált Péteren. 12. Horváth Károly tól, 19 éves papságából az utolsó tíz esztendőt töltötte Péteren. Síremléke ma is látható. 13. Hámán András ben, csak ideiglenesen Péterre helyezett lelkész, később egri kanonok. 14. Szikora János. Ugyancsak 1870-től, síremléke a templom közelében található. 15. Lipp Károly től, 18 éves korától élete végéig Péteren plébános. Szüleivel közös síremléke a temetőkertben található. -10-

12 16. Keller László től, korábban Kistályán és Kömlőn volt káplán, adminisztrátor Tiszapüspökiben tól önálló hitoktató és hittantanár Miskolcon től kerületi esperes, majd érdemesült esperes. Tiszafüreden ismét kerületi esperes, 1948-ban hollóthói préposti címet kapott, ott mondta az aranymiséjét től nyugalomba vonult, Egerben élt ben ott élte meg a gyémánt miséjét, 3 év múlva meghalt 1970-ben. Nevéhez fűződik a sajóbábonyi templom építtetése. 17. Temesvári Bertalan től, előbb Sajóvárkonyban, Ózdon és Rudabányán működött. Budapesten halt meg. 18. Farkas Sándor től, előzőleg a miskolci Mindszenti plébánián volt hitoktató. Innen Hevesre került, helyi esperes, majd 1966-tól kerületi esperes. 19. Demeter István től, érdemesült esperes, közvetlenül Hevesről. Ismert költő, író és festő ben tartotta helyben ezüst miséjét. A város díszpolgára. Síremléke a temetőkertben található. 20. Somodi János től, 1984-ig. Innen Verpelétre, majd Hortra került, ahol napjainkban is aktív. 21. Nemes Gábor től, közvetlenül Dévaványáról. Megromlott egészségi állapota miatt visszavonult 1988-ban. Síremléke a temetőkertben található. 22. Mándi Zoltán tól átmenetileg, Nemes Gábor betegsége és korai halála miatt. 23. Kaló János től, közvetlenül Bujról. Ezüst miséjét 2002-ben tartotta helyben. -11-

13 FÜGGELÉK C Helyi káplánok és hitoktatók: 1. Nagy Árpád Gruber Imre Magyar István Bakky János Lóczy Károly Péró Sándor Csurilla Lajos Bihari János Kovács János Bárczi Béla Máté Pál Turóczi Sándor Demeter István Mogyoróssy Mihály Berta Mihály Breznai Ferenc Szuchy Róbert Bíró Lajos Dr. Mészáros Lajos Gáspár József Czakó István Dr. Soltész Elemér Mátraházi Flórián Nagy László Jéger Károly Dr. Balpataki Béla Ambrus Lóránt Dr. Körtvélyesi László H. Tóth Lajos Bosák Nándor H. Tóth Lajos Eperjessy László Balogh István Ambrus Lóránt Szabó Alajos Mezei Márton Lázár István Wutkovatz Károly Nagy István Papp János Hórvölgyi László Keresztes László Dr. Lengyel Gyula től nincs káplánja a plébániának. -12-

14 A TEMPLOM ALAPRAJZA 1. Szűz Mária és Szent Bernadett szobor 10. Sekrestye 2. Szent Antal szobor 11. Szószék 3. Szent Teréz szobor 4. Jézus Szíve szobor 5. Mária-oltár 6. Szűz Mária szobor 7. Szent István oltár 8. Szent József szobor 9. Szűz Mária szobor -13-

15 FELHASZNÁLT IRODALOM Soós Imre. Az egri egyházmegyei PLÉBÁNIÁK történetének áttekintése. Budapest: Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Czakó István. Ezredévi emlékkönyv, az egri főegyházmegye alapításának éve alkalmából. Eger: Czakó István, Czeglédy Ilona. Elnevezték prófétának, Demeter István válogatott művei. Szeged. Szent Gellért Egyházi Kiadó, Horváth Barna. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára Sajószentpéter. Budapest: TKM Egyesület, Alapismereti Kislexikon. Budapest: Novotrade, Ki Kicsoda a Történelemben. Laude Kiadó Révai Nagy Lexikona. Magyarország Története , Budapest: Akadémia Kiadó, Demeter István kéziratai Külön köszönet Kaló János plébánosnak lelkiismeretes és önzetlen segítségnyújtásáért! -14-

16 TARTALOMJEGYZÉK A kezdet... 1 A monostor... 1 A fejlődés útján... 2 Az új templom... 2 A reformáció hatása... 3 Az iskola... 4 Az új kegyúr... 5 Az újkor... 7 FÜGGELÉK A (harangok felirata)... 9 FÜGGELÉK B (helyi plébánosok) FÜGGELÉK C (helyi káplánok) A TEMPLOM ALAPRAJZA FELHASZNÁLT IRODALOM

Nyitra felől Turóc-völgyébe

Nyitra felől Turóc-völgyébe Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.

Részletesebben

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is... 2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM

A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM A NICKI SZENT ANNA TEMPLOM Egyházasniczk István király rendeletére Nyiec településen kilenc falu templomot épített, az első okleveles említése 1267-ből való, 1328-ban a templom titulusa Szent Miklós Feltehetően

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez

l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez l. melldklet a l14/2013. (N. 16.I Korm. rendelethez Javaslat az,,abas6ri Szent Anna KSpolna" [telepiil6si/tiijegys6gi/megyei/kiilhoni magyarssg] 6rt6ktiirba tort6nd felv6tel6hez (alsirds) dstum) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

SZENT KERESZT RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

SZENT KERESZT RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM [Litke, Dózsa út; Hrsz.: 776] SZENT KERESZT RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM A település templomát már a középkorban említik. Az 1688. évi egyházlátogatáskor ugyan romokban hevert, de az1713-as Canonica Vizitáció

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50)

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) 4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) Az 1801. aug. 3-i dátummal keltezett, Povolni János építőmester által aláírt tervrajz Ismeretes egy

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Javaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Báta középkori plébániatemplomának feltárása A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai: Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2015. november 9-i ülésén VÉB/2015/4 határozatszám alatt a Református templomot a Velencei Értéktár részének nyilvánította. A döntés az alábbi javaslat alapján

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt.

A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt. A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt. A nagy barokk városrendezés során, a téren épültek fel a ma is látható legszebb

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI

FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI A SZARVASI, 2012-ben 200 éves Assisi Szent Klára tiszteletére szentelt templom FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTJEI Készítette Seidl Ambrus plébános 2008. őszén Templom felújítási projektek A szarvasi rk. templomot

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján

DOMASZÉKI KERESZT TÚRA. Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján DOMASZÉKI KERESZT TÚRA Domaszéki Szent Kereszt templom Épült: 1988-ban Perczel Dénes tervei alapján A TÚRA a Csongrád megyei Domaszéken a Szent Kereszt templomnál kezdődik. A község Szegedtől 12 kilométerre

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET

ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 072/3 Zsejke-puszta, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Szűz-Mária szobor. Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása

Részletesebben

A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900

A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900 A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900 Rövidítések: Sorsz. - Az irat sorszáma S.szám - Az iraton szereplő sorszám Sorsz. Doboz S.szám Keltezés helye Keltezés éve Tárgy

Részletesebben

(A településről készült katonai felmérés1785-ből)

(A településről készült katonai felmérés1785-ből) (A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület

1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2015. december 7-i ülésén VÉB/2015/ 40 határozatszám alatt a Római katolikus templomot a Velencei Értéktár részének nyilvánította. A döntés az alábbi javaslat

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FOGALOMMAGYARÁZAT PLÉBÁNIA: Olyan egyház, ahol az istentiszteletet nem a püspök, hanem egy pap végzi. Őt

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

KISS IMRE. Historia Domus. Feldolgozta és jegyzetekkel ellátta: Vincze János Farkas. Lektorálta: Bojtos Gábor

KISS IMRE. Historia Domus. Feldolgozta és jegyzetekkel ellátta: Vincze János Farkas. Lektorálta: Bojtos Gábor KISS IMRE Historia Domus - A jászladányi háztörténet Kiss Imre plébánossága idején Feldolgozta és jegyzetekkel ellátta: Vincze János Farkas Lektorálta: Bojtos Gábor Készült az Underground Kiadó és Terjesztő

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények

Vasárnapi Újság - A magyar koronázási jelvények 2011 május 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Vasárnapi értékelve Újság Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság Mérték Give Vasárnapi Újság Give Vasárnapi Újság - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Folyó

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2.

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2. Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2. Református parókia és a templom torony A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

3. napirendi pont: Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság

3. napirendi pont: Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság Kapuvár Város Polgármestere 9330 KAPUVÁR, Fő tér 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE : 96/596-001, Fax: 96/596-005 E-mail: polgarmester@kapuvar.hu 3. napirendi pont: Tárgyalja: Gazdasági Bizottság Ügyrendi és Kommunikációs

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Újabb emlékhelyek Edelényben

Újabb emlékhelyek Edelényben Újabb emlékhelyek Edelényben Az Edelényi Füzetek 32. köteteként jelent meg 2004 tavaszán az Emlékhelyek Edelényben címő könyv, amely a városban található emléktáblákat, szobrokat, emlékmőveket és a nevezetes

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

A Közgyűlés XIII-203/ /2016. számú határozatának 1. melléklete. Módosító okirat

A Közgyűlés XIII-203/ /2016. számú határozatának 1. melléklete. Módosító okirat A Közgyűlés XIII-203/315.097/2016. számú határozatának 1. melléklete Okirat száma: Módosító okirat A Miskolci Közintézmény-működtető Központ Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Erdélyi barangolás - Marosvásárhely

Erdélyi barangolás - Marosvásárhely 2011 február 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Erdély középsõ részén fekszik, festõi földrajzi környezetben. Átszeli a Maros folyó, s tölgy és bükk erdõkkel

Részletesebben

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez . 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben