Módszertani források: Demográfiai évkönyv, 2009 (KSH, Budapest, 2010); a népesség számához a évi népszámlálás adatai.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertani források: Demográfiai évkönyv, 2009 (KSH, Budapest, 2010); a népesség számához a 2001. évi népszámlálás adatai."

Átírás

1 142 MÓDSZERTAN 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok A népesség száma 1990-ig teljes körű népszámlálási adat, 2000-ig a népességszám visszamenőleg korrigált, 2001-től továbbszámított a évi népszámlálás bázisán. A számítás 2000-ig a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) statisztika adatainak felhasználásával a nemzetközi vándorlást figyelmen kívül hagyva történt, 2001-től a nemzetközi vándorlást is figyelembe veszi. A népességadatok a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, a területi egységek gazdasági szívó-taszító hatását is figyelembe véve lakónépességre vonatkoznak. A területi egységek (régió, megye, város, község) népességszámának meghatározása a lakónépesség fogalma szerint történik. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak. A várható átlagos élettartam számítási módja a korábbiakhoz képest változott, régebben a Becker Zeuner-módszerrel és harmadfokú függvénnyel, jelenleg a Böck-módszerrel és negyedfokú függvénnyel számolunk. Módszertani források: Demográfiai évkönyv, 2009 (KSH, Budapest, 2010); a népesség számához a évi népszámlálás adatai. Gazdasági aktivitás Foglalkoztatott: az a személy, aki a vonatkozási héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság ideértve a szülési szabadságot is miatt) távol volt. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket a nemzetközi ajánlásnak megfelelően a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzuk. Munkanélküli az a személy, aki: 1.) az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; 2.) a kikérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát (állami vagy magán-munkaközvetítőt keresett fel, munkáltatókat személyesen keresett meg, hirdetést adott fel vagy hirdetésre válaszolt stb.); 3.) két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd. (A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatgyűjtése a nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozik, melyről részletes ismertetés alább található.) Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma. Gazdaságilag nem aktív az a személy, aki nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartozik többek között az idénymunkás az idényen kívül, ha nem keres munkát; az ún. passzív munkanélküli, aki szeretne ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeit meg sem kísérli az álláskeresést. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. A évi népszámlálás alapján újrasúlyozottak az adatok. Adatok forrása: A munkaerő-felmérés módszertana Statisztikai Módszertani Füzetek 46 (KSH, Budapest, 2006). 2. Pénzügyi adatok Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított pénzbeli ellátások. Törvényi rendelkezés alapján 2007-től a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási feladatkörébe kerültek át a 2006-ig az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott nyugellátások. A MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóság igényelbírálási feladatait január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei végzik. ESSPROS (a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere): az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján. Az Eurostat által évente frissített, a felhasználó számára interneten hozzáférhető adatbázis címe: Szociális védelem: közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, melynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják. Szociális védelmi rendszerek kiadásai: az ESSPROS központi rendszere a szociális védelem kiadásait és bevételeit bruttó összegük szerint tartalmazza. A kiadások négy fő kategóriáját különbözteti meg: 1. társadalmi juttatásokra fordított kiadások: a kedvezményezetteknek pénzben vagy áruk és szolgáltatások formájában átadott források 2. adminisztratív költségek 3. transzferek, a szociális védelmi rendszerek között történő átutalások 4. egyéb

2 MÓDSZERTAN 143 Társadalmi juttatások: a szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különböztet meg, melyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete: 1. betegség, egészséggondozás 2. rokkantság 3. öregség 4. hátrahagyottak 5. család, gyermekek 6. munkanélküliség 7. lakhatás 8. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség A társadalmi juttatások főbb típusai: pénzbeli juttatások, rendszeres, eseti, valamint természetbeni juttatások. Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard,, PPS): mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amit az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. 1 PPS értéke megegyezik 1 euró értékével. Adatok forrása: állami költségvetés, intézményi beszámolók. Módszertani forrás: Eurostat, ESSPROS-kézikönyv, Családtámogatások Átlagos létszám (fő): a tárgyidőszak alatt segélyezettek által igénybe vett napok a tárgyidőszak naptári napjai Igénybe vevők száma (fő): a tárgyhóban az ellátást legalább egy napra igénybe vevők száma. Terhességi-gyermekágyi segély: a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő meghatározott időn belül szül. A terhességi-gyermekágyi segélyre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Anyasági támogatás: a szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson részt vett. Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Gyermekgondozási díj (gyed): a terhességi-gyermekágyi segély leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig járó táppénzszerű ellátás. Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. Összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, maximális összegét 2003-tól kezdődően az éves költségvetési törvény határozza meg. A gyermekgondozási díj 1996-ban megszűnt, majd január 1-jével újból bevezették. Gyermekgondozási segély (gyes): a gyermek hároméves koráig járó fix összegű ellátás től április 14-ig társadalombiztosítási jogon járt április 15. és december 31. között magyar állampolgár, bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő vehette igénybe, abban az esetben, ha a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladta meg a jogszabályban előírt mértéket. A tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után tízéves koráig jövedelemtől függetlenül járt a gyes január 1-jétől alanyi jogon járó ellátás. Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a jár. Gyermeknevelési támogatás (gyet): olyan gyermekgondozási támogatás, melyre az az anya (szülő) jogosult, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyermek 3 és 8 év közötti. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet napi 4 órában lehet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A támogatás szolgálati időre jogosít. Családi pótlék: az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez között nevelési ellátás néven alanyi jogon járt a még nem tanköteles, illetve a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után. A tanköteles, illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló eltartott után a szülő iskoláztatási támogatásban részesült. A évi XXXIII. törvény a családi pótlék címét ismét megállapította és a nevelési ellátást hatályon kívül helyezte. Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Magyar Államkincstár.

3 144 MÓDSZERTAN 4. Gyermekjóléti ellátások Gyermekjóléti alapellátás: a gyermekjóléti alapellátásnak elő kell segítenie a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét, a családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését. Az ilyen ellátások esetében a szülő felügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történő elhelyezés. Gyermekek napközbeni ellátása: a családban nevelkedő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést biztosító intézmények. Az ellátás biztosítható: bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, valamint a Közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézményekben egyaránt. Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más, gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Bölcsődébe beíratott gyermek: a bölcsődébe felvett nyilvántartásban szereplő gyermekek száma 1992-ig december 31-i, 1993-tól május 31-i állapotnak megfelelően. Bölcsődei kihasználtsági százalék a beíratott gyermekek számához viszonyítva: a beíratott gyermekek száma a lehetséges gondozási napok (működő férőhelyek és nyitvatartási napok szorzata) százalékában. Bölcsődei kihasználtsági százalék a gondozott gyermekek számához viszonyítva: a gondozott (naponta megjelent) gyermekek száma a lehetséges gondozási napok (működő férőhelyek és nyitvatartási napok szorzata) százalékában. Bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma az év folyamán: a január 1-jén beírt és az év folyamán felvett gyermekek száma. Az év közben távozottakat is tartalmazza. Szakképzett bölcsődei gondozó(nő): az a személy, akinek csecsemő- és kisgyermekgondozó(nő)i oklevele van. Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítani kell a családgondozó tevékenységet, szolgáltatás közvetítésével segíteni a kliens hozzájutását a nem a szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz, megszervezni a szakmai fórumokat, a helyettes szülői hálózatot, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára a szabadidős programokat. A gyermekjóléti szolgáltatás ezen alapfeladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat is magában foglalhat, mint a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyerekek gondozása és a lelkisegély-telefon működtetése. Ezeket a feladatokat gyermekjóléti központ (önálló intézmény), gyermekjóléti szolgálat (önálló intézményegység) vagy önálló gyermekjóléti szolgáltató látja el. (Együttesen gyermekjóléti szolgálat.) Gyermekjóléti szolgálat: önálló intézményként, tevékenységként szervezetten vagy más intézménnyel integrációban működő szolgálat, mely biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak elvégzését, azaz - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ.. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők: a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet valamely probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő kiskorú. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybe vevők köre magába foglalja azokat az alapellátásban gondozottakat, akikről készült gondozási terv, a védelembe vettként gondozottakat, és azokat a szakellátásból kikerült gyermekeket, akiket a gyermekjóléti szolgálat utógondoz. Nem tartalmazza a speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúakat. Nem halmozott adat, minden gondozott egyszer szerepel, vagy a december 31-i állapot szerint, vagy aszerint, hogy a tárgyévben megszűnt gondozásakor milyen státusz szerint gondozták. A gyermekjóléti szolgálatok speciális szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek: az alapfeladatokon túl nyújtható speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúak. Ez lehet: a kapcsolattartási ügyelet, a készenléti szolgálat, az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka, az iskolai szociális munka, az ifjúsági lelki segélytelefon és az iskolai szünidős táborokban való részvétel. Halmozott adat, mivel egy gyermek többször és akár többféle speciális szolgáltatásban is részesülhet. Felsőfokú szakirányú végzettség: felsőfokú szakirányú végzettségnek minősül a felsőfokú szociális szakképzettség (ezen belül az általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, szociálpedagógus, szociálpolitikus), illetve a gyógypedagógusi, pszichopedagógusi és a pedagógiai előadói végzettség. Családi napközi: a családban nevelkedő 20 hetes kort betöltött, de 14. éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény, 5 7 férőhellyel. Házi gyermekfelügyelet: a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Átmeneti gondozásban részesülő: a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosító gondozásban (átmeneti otthonban, helyettes szülőnél, illetve szülővel együtt családok átmeneti otthonában) részesülő gyermek. A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap. Helyettes szülő: a helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a gyermekjóléti szolgálat által készített egyéni gondozási nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a huszonnegyedik életévet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, és a külön

4 MÓDSZERTAN 145 jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett. A helyettes szülő egyidejűleg saját gyermekeit is beszámítva legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Gyermekek átmeneti otthona: a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Egy intézmény legalább 12 de legfeljebb 40 gyermek teljes körű ellátását biztosítja. Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Egy intézmény legalább 12 de legfeljebb 40 felnőtt és gyermek együttes együttes ellátását biztosítja. Jelzőrendszer: törvényben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek a gyermekjóléti szolgálathoz jelezéssel fordulni. Adatok forrása: a KSH és az SZMM adatgyűjtései: 1203 sz. Bölcsődei jelentés, 1775 sz. A gyermekjóléti alapellátások működési adatai, sz. Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról. 5. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi adatgyűjtések sajátosságai: a gyermekvédelemmel kapcsolatban a KSH három adatgyűjtést szervez. OSAP Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről a jegyzők, a városi gyámhivatalok és a területi gyámhivatalok az illetékességi területükön élő gyermekek gyámügyi és gyermekvédelmi tevékenységét végzik. Az általuk szolgáltatott adatokból az érintett gyermekek lakóhelyére lehet következtetni. OSAP Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről az adott megyei TGYSZ illetékességi területén működő ellátó helyeken elhelyezettekről szolgáltat információkat. OSAP Jelentés a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok helyzetéről az intézmény székhelye szerint sorolja be a gyermekeket. A gyermekotthonok földrajzi besorolása a székhely megyéjének megfelelően történik. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott, az ország bármely részén elhelyezkedő intézmények adatai Budapesthez kerültek, mivel ezekben főként fővárosi gyermekek élnek. Az országos befogadású intézmények, nevelőszülői hálózatok adatai (pld. FÉSZEK, SOS Gyermekfalvak) a központi irodájuk székhelyéhez tartoznak. A hasonló adattartalommal vagy adatkörökkel bíró táblázatokban a létszámok, értékek különbözőségét az adatgyűjtések fenti sajátosságai eredményezik. Gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a városi gyámhivatal. Gyermekvédelmi gondoskodás: a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedéseket tesz (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése). Veszélyeztetett kiskorú: az a települési önkormányzat jegyzője által nyilvántartott kiskorú, akinek a fejlődését környezeti, magatartásbeli, anyagi, egészségi okok nehezítik, akadályozzák. Védelembe vétel: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Gyámság alatt álló kiskorú: aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendelt ki. Gyám: a gyámhivatal a kiskorú részére gyámot rendel, ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, vagy ha átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. Gyám lehet a nevelőszülő, a gyermekotthon vezetője, vagy hivatásos gyám. Ugyancsak gyámot kell rendelni, ha a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen harmadik személynél helyezi el, és pert indít a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt. Gyámkirendelésnek van helye akkor is, ha a szülők kérelmére a gyámhivatal engedélyezi, hogy a gyermeknek a szülők által megjelölt családba fogadó személy legyen a gyámja. Gondnokság alatt áll: a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett. Gondnok: a gyámhatóság nevezi ki az arra rászoruló személy részére. Gondnok lehet minden nagykorú, cselekvőképes személy. Általános jelleggel, vagy a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. Indokolt esetben vállalása esetén a gondnokolt gondozását is ellátja. Örökbefogadás: az örökbefogadó és a kiskorú örökbefogadott között gyámhatósági engedéllyel családi kapcsolatot létesítő jogviszony. Örökbe fogadható gyermek: az a kiskorú, akit tartós nevelésbe vettek, és az az átmeneti nevelt, akit örökbe fogadhatónak nyilvánítottak.

5 146 MÓDSZERTAN Örökbefogadásra alkalmas személy: az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy, aki személyisége és körülményei alapján a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében alkalmas gyermek örökbefogadására. Gyermekvédelmi szakellátás: a szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az ellátás biztosítható gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben. Gyermekvédelmi szakszolgálat: a megyei és a fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézet (együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével biztosítja. A szakszolgálat ellátja a gondozási hely meghatározásával, az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, a nevelőszülői hálózattal, az örökbefogadás szakmai előkészítésével, a gondozott gyermekek gondozásával, egyes nevelésbe vett gyermekek gyámságával, gondnokságával, a nyilvántartással, a megyei bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat. Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Fiatal felnőtt: az a 18 éves és idősebb személy, aki a 25. életévét még nem töltötte be, és gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúvá válása miatt kikerülve utógondozásban, utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül. Fogyatékkal élő a gyermekvédelmi szakellátásban: az a gondozott, akit a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamelyike annak minősített. Átmeneti nevelésbe vétel: a gyermekek átmeneti nevelésbe vétele a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. Mindaddig biztosítja a családi környezete által veszélyeztetett gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg annak családja képessé válik visszafogadására. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szüleinek szülői felügyeleti joga szünetel. Tartós nevelésbe vétel: a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés otthont nyújtó ellátást biztosít azon gyermekek számára, akinek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, és kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni neveléséről, vagy szülei hozzájárultak ismeretlen személyek által történő örökbefogadásához. Ideiglenes hatállyal elhelyezett: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akit azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettsége miatt helyezett el az illetékes hatóság a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, ha ezekre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben. Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe való felvételét várja. Utógondozás: az átmeneti vagy a tartós nevelés megszűnése után kivéve ha a gyermeket örökbe adták a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve hogy azt ő maga is kéri. Célja, hogy a személyre szóló tanácsadással, segítségnyújtással elősegítse az érintett családi környezetbe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki a törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az ellátásokhoz, az intézmények működéséhez szükséges feltételekről. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: a szociális törvény (1993. évi III. törvény) hatálya alá tartozó, fogyatékosokat ápológondozó bentlakásos intézmény, illetve a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona. Gyermekotthon: otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteket is. Magába foglalja a korábban külön intézménytípusként létező csecsemőotthonokat is. Több típusa létezik: lakásotthon, utógondozó otthon, speciális, különleges és általános gyermekotthon. Általános gyermekotthon: otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteket is. Maximum 40 férőhelyes. Speciális gyermekotthon: a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára fenntartott otthont nyújtó intézmény. Különleges gyermekotthon: a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek számára fenntartott otthont nyújtó intézmény. Utógondozó otthon: a 18. életévüket betöltött, korábban gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatal felnőttek elhelyezésére szolgáló intézmény. Általános iskola, diákotthon és gyermekotthon: a tanév rendjéhez igazodóan működő közoktatási intézmény, amelynek egyik részlege ellát gyerekotthoni feladatokat is. Lakásotthon: olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Az általános lakásotthonokon túl gyűjtőfogalomként magában foglalja a speciális és különleges lakásotthonokat, valamint az utógondozó-lakásotthonokat is. Általános lakásotthon: olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Külsö férőhely: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülő, a gyermekotthon vagy utógondozó otthon által működtetett - az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára - lakhatást nyújtó külső hely, különösen albérlet. Nevelőszülői hálózat: nevelőszülőkből és hivatásos nevelőszülőkből áll. Gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon vagy civil szervezet a fenntartója, tevékenysége működési engedélyhez kötött.

6 MÓDSZERTAN 147 Nevelőszülő: az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű, külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett személy lehet, aki fizikailag és pszichésen, valamint életkörülményei alapján is alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő visszakerülésének támogatására. A nevelőszülő alkalmasságát a nevelőszülői hálózat szakemberei vizsgálják. A nevelőszülőt tevékenységéért díjazás illeti meg, melynek összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A nevelőszülő lehet hagyományos és hivatásos. Hagyományos nevelőszülő: az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy, aki alkalmas a nála elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek ellátására, nevelésére. Legfeljebb 5 (2010-től maximum 4) gyermeket nevelhet. Hivatásos nevelőszülő: az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Legalább 3, legfeljebb 8 (2010-től maximum 7) gyermeket nevelhet. Tevékenységét speciális foglalkoztatási jogviszony keretében látja el, amely munkaviszonynak számít. A hivatásos nevelőszülőt díjazás illeti meg, aminek legkisebb mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtései: OSAP 1208 sz. Jelentés a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok helyzetéről ; OSAP 1209 sz. Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről ; OSAP 1210 sz. Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről ; sz. Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról. 6. Szociális támogatások Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára rendszeres szociális segélyt, időskorúak járadékát, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti és egyéb segélyt állapít meg az évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Természetben nyújtott szociális ellátások: a képviselő-testület döntése alapján pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély. A természetbeni ellátás olyan támogatás, amellyel a rászorulót alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti. A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás elsősorban az élelmiszer-, a tankönyv-, a tüzelősegély, a közüzemi díjak kifizetése, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. A pénzben és a természetben nyújtott ellátások adatai nem adhatók össze! Aktív korú: a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy. Aktív korúak ellátása: lásd Rendszeres szociális segély. Rendszeres szociális segély: a települési önkormányzatok által nyújtott, jövedelempótló pénzbeli ellátás, célja, hogy minimális életszínvonalat biztosítson a jövedelemmel nem rendelkezők számára július 1-jétől megváltozott az ellátás jogosultsági feltétele és a támogatás összegének számítási módja. Korábban a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú, de munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesült, valamint aktív korú nem foglalkoztatottaknak, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Az új feltételű támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, a jogosultság és az összeg megállapítása az ún. fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a korábbi egy főre jutó jövedelem helyett. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastárs (élettárs) és a gyermekek arányszáma ennél kisebb (0,9 0,7). A támogatás összege változó, a család tényleges összjövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig ben jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ebben az évben vezették be az aktív korúak ellátását, amelynek keretében a rászorulók életkoruk, egészségi állapotuk, munkaképességük alapján rendszeres szociális segélyben vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülhetnek. Azok a személyek, akik nem képesek a munkavégzésre, vagy betöltötték az 55. életévüket, valamint azok, akik 14 éven aluli gyermek napközbeni intézményi ellátását nem tudják biztosítani továbbra is rendszeres szociális segélyre jogosultak. A támogatás maximális összege 2009-ben forint volt. Rendelkezésre állási támogatás azt az aktív korúak ellátására jogosult munkaképes személyt illeti meg, aki neki fel nem róható okból nem tud munkát végezni. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, január 1-től, forint. Rendelkezésre állási támogatás: lásd Rendszeres szociális segély. Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás december 31-ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át január 1-jétől a törvény nem csak a családi állapot szerint differenciálja a támogatás mértékét, hanem életkor alapján is. Eszerint magasabb összegű időskorúak járadékában részesíti a 75. éves és idősebb egyedülálló személyeket, akiknek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem éri el. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével szemben tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült az alanyi jogon járó családi pótlékba. A korábban ehhez kapcsolódó természetbeni

7 148 MÓDSZERTAN juttatásokra (ingyenes étkezés, ingyen tankönyv) való jogosultság megmaradt, az ellátás neve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre változott. A kedvezményre jogosultaknak évente két alkalommal Ft pénzbeli támogatást folyósítanak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: lásd Rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a támogatást 2006-tól vezették be, az ellátásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja jogosult, ha a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül. Havi összege az öregségi nyugdíjminimum 22%-a (2009-ben 6270 Ft), amit évente két alkalommal Ft pénzbeli támogatás egészít ki. Óvodáztatási támogatás: 2009-ben bevezetett támogatás, amelyet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője a jogosultsági feltételek fennállása esetén - évente kétszer júniusban és decemberben igényelhet ben az ellátás maximális összege gyermekenként 30 ezer forint volt. Átmeneti segély: a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Lakásfenntartási támogatás: a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás) az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, a jogosult adósságcsökkentési támogatásban és adósságkezelési tanácsadásban részesül. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek az adóssága meghaladja az Ft-ot, és a tartozása legalább hat hónapja fennáll, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint az egy főre jutó havi jövedelem és lakás mérete, illetve minősége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket, továbbá vállalja a tartozás az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás után fennmaradó részének a kifizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék és a hitelintézeti hátralék. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelemi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Temetési segély: a települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Lakáscélú támogatás: az önkormányzat éves költségvetésében elfogadott célokra adható támogatás, feltételeit a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás szeptember 1-jétől a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozókat magasabb összegű ápolási díj illeti meg, amely összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál. Közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre tól bevezették az ún. egyéni gyógyszerkeretet, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerkészítményekre költhető maximum havi Ft összeggel. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei: személygépkocsi-szerzési támogatás, személygépkocsiátalakítási támogatás, közlekedési támogatás, parkolási engedély. A támogatások feltételeit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szabályozza. Megváltozott munkaképességű dolgozók ellátása: lásd a 10. fejezet módszertanát. Fogyatékossági támogatás: A fogyatékossági támogatás a 18. életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen vagy mások állandó segítségére szoruló súlyosan fogyatékos személyek részére járó pénzbeli juttatás.

8 MÓDSZERTAN 149 Otthonteremtési támogatás: az otthonteremtési támogatás célja az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutásának elősegítése. Támogatásra jogosult az, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig nyújthatja be. A gyámhivatal határozata alapján a települési önkormányzat a támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. Gyermektartásdíj megelőlegezése: a gyámhivatal a bíróság által jogerős határozatában megállapított gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A gyámhivatal határozata alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb 3 évig tart. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett az államnak kamattal megtéríti. A meg nem térült összeget adók módjára kell behajtani, az adózás rendjéről szóló törvény szerint. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtései: OSAP 1206 sz. Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól ; OSAP 1210 sz. Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről, valamint az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság. 7. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátás Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Szociális étkeztetés: olyan alapszolgáltatás, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás: olyan alapszolgáltatás, melynek keretében gondoskodni kell azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, illetve azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek de amúgy képesek önmaguk ellátására. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével. Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Utcai szociális munka: keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ehhez szükséges intézkedések megtételét. Családsegítés: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok részére az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családsegítő tevékenységek, többek között: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, a családgondozás, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása. Családsegítő szolgálat: családsegítést nyújtó intézmény/szolgáltató, amely a jelzőrendszertől kapott információ alapján feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Feladatai: adatok gyűjtése a megfelelő tájékoztatás érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése, szabadidős programok szervezése, önsegítő csoportok szervezése. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők: a családsegítő szolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehető igénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe.

9 150 MÓDSZERTAN A családsegítő szolgáltatás során esetként értelmezendő az adott problémával, problémaegyüttessel történő foglalkozás annak lezárásáig. A terminus magában foglalja mindazon ügyfelek számát, akiket ellátott gondozottként vagy a szolgáltatást igénybe vevőként tartanak számon. Például ha valaki felkeresi a szolgálatot, és kér egyszeri és utána lezártnak tekinthető szolgáltatást, az egy esetnek számít. Egy esetnek számít egy lezárt gondozás is (figyelmen kívül hagyva a találkozások számát). A tárgyév során megkezdett, de december 31-ig nem lezárt gondozás is egy esetnek számít. Ugyanazon személynek, családnak tehát az év során több lezárt esete is lehet. Esetkezelés során azokat a személyeket kell figyelembe venni, akik igénybe vették valamely esetkezelési típust (pl. pszichológiai, jogi, egészségügyi stb.), és részt vettek azon. Minden személy külön-külön kerül az adatfelvételbe. Esetkezelésben érintettek azok a személyek, akik effektíven nem vettek részt az egyes segítő tevékenységekben (esetkezelésekben), de közvetlenül érintettek annak hatásában (pl. családtagok). Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányából eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen, tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy belterületi lakott helyen működtethető. Nappali ellátást nyújtó intézmények: hajléktalan személyek és meghatározóan a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet. Idősek klubja: meghatározóan a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Fogyatékosok nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Szenvedélybetegek nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Pszichiátriai betegek nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nappali melegedő: lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, pihenésre, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, étkezésre. Demens személy: aki rendelkezik a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demenciacentrum demenciakórképet megállapító szakvéleményével. Demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményi formában, illetve más nappali ellátás részeként. Engedélyezett férőhelyek: az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek. Működő férőhelyek: az engedélyezett férőhelyek közül a ténylegesen használatban lévő férőhelyek tárgyév december 31-én. Nem tartalmazza a tartósan (6 hónapnál hosszabb ideig) szünetelő férőhelyeket. Adatok forrása: az SZMM és a KSH adatgyűjtései: OSAP 1207 sz. Kimutatás egyes szociális alapszolgáltatásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól ; OSAP 1696 sz. A családsegítő szolgálatok működési adatai ; OSAP sz. Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról. 8. Szociális ellátás elhelyezéssel Tartós bentlakásos szociális intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények. Idősek otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18. évét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Fogyatékos személyek otthona: ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahová az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőtt korú személyek ellátásáról. Pszichiátriai betegek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

10 MÓDSZERTAN 151 Szenvedélybetegek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a személy vehető fel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, ill. javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. Hajléktalan személyek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, melyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. Átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények: (a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével) ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Időskorúak gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény, ahová azok a pszichiátriai betegek vehetők fel, akiknek ellátása más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Szenvedélybetegek átmeneti otthona: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, amely azoknak az elhelyezését biztosítja, akiket (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi vélemény alapján szenvedélybetegnek minősítettek, és ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben átmeneti jelleggel nem oldható meg. Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Hajléktalanok időszakos átmeneti szállása és időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen, vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat. Lakóotthon: olyan nyolc tizenkettő (külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy) pszichiátriai, szenvedélybeteget, vagy fogyatékos személyt befogadó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkoruk, egészségi állapotuk és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. Egyéb otthon: egyik fent említett típusba sem sorolható től a statisztikai számbavétel módszertani változásának következtében számuk jelentősen csökkent. Engedélyezett férőhelyek: az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek. Működő férőhelyek: az engedélyezett férőhelyek közül a ténylegesen használatban lévő férőhelyek tárgyév december 31-én. Nem tartalmazza a tartósan (6 hónapnál hosszabb ideig) szünetelő férőhelyeket. Telephely: az intézmény székhelyétől, illetve a központi ügyintézés helyétől eltérő postai címen levő és önálló működési engedéllyel rendelkező ellátási hely. Egy telephelyen többféle típusú ellátás is működhet. Fenntartó: a szociális és gyermekellátást nyújtó intézmény működési engedélyében megjelölt szervezet, amely az adott intézményt működteti tól a fenntartókat összevontan tartalmazó táblákban a többcélú kistérségi társulás a települési önkormányzat sorában szerepel. Bentlakásos szociális intézmények férőhely-kihasználtsági százaléka: az ellátottak száma a férőhelyek százalékában tárgyév december 31-én. A területi megoszlást is magában foglaló táblák az adatokat az intézmények székhelyének földrajzi helye szerint tartalmazzák. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtése: OSAP 1202 sz. Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működési adatairól ; OSAP sz. Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról. 9. Táppénz A táblákban az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak táppénzes adatai szerepelnek a MÁV adataival együtt, 1998-ig az OEP-pel külön megállapodást kötők adatai nélkül. Táppénz: a keresőképtelenség időtartamára naptári napra járó keresetpótló ellátás, amely jogszabályokban meghatározott körben a betegszabadság kimerítése után jár, kivéve a gyermekápolási táppénzt, az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól igénybe vehető a táppénz. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 70%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%. Táppénzes nap: a keresőképtelenségi napok közül azok a napok, melyekre a biztosított táppénzt kapott (naptári napokban). Táppénzes eset: az adott időszakban kezdődött keresőképtelenségi esetek közül azon esetek, melyekre táppénzt fizettek.

11 152 MÓDSZERTAN Baleseti táppénz: annak a biztosítottnak vagy baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenné válik. A kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó és a foglalkoztatott nyugdíjas csak baleseti táppénzre jogosult. Betegszabadság: az évi XXII. törvény 137. értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melynek költsége a munkáltatót terheli. (1992. január 1. és december 31. között 10 munkanap volt). Betegszabadság a munkavállalónak saját betegsége kivétel az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség esetén jár. Mértéke június 30-ig az adott hónap átlagkeresetének 70%- a, július 1-től pedig a távolléti díjának 80%-a. Táppénz az adott naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult munkavállaló a betegszabadságot teljes mértékben kimerítette. Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). 10. Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül az a biztosított, akinek részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít. A MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóság igényelbírálási feladatait január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei végzik. Nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe: a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe a nyugdíjasoknak a termékek és szolgáltatások részletes csoportjai szintjén kifejezésre jutó sajátos fogyasztási szerkezetének hatását tükrözi. A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett három termék-, illetve szolgáltatáscsoport (élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások) aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60%. A mutató számítása során a termékek és szolgáltatások köréből elhagytuk a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Egy ellátottra jutó ellátás havi összegének indexei: a nyugdíjasokra és a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkre együttesen számított átlagos ellátás változását méri. A mutató tartalmazza a nyugdíjemelések és egyéb (eseti) intézkedések hatását, függetlenül attól, hogy azok az állomány egészére vagy annak csak egy részére vonatkoznak-e, továbbá mindazokat az állománycserélődésből adódó változásokat, amelyek a nyugdíjast/ellátottat egyedileg nem érintik (az állományból kikerülők és az oda bekerülők ellátási színvonala eltérő). Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét tövény állapítja meg, évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza ben Ft volt.. Tisztított nyugdíjindexek: a nyugdíjban részesülőkre számított indexek. Az indexek tartalmazzák a januári és az évközi nyugdíjemeléseket, valamint a nyugdíjas állományra, illetve annak egy részére kiterjedő intézkedéseket, ha azok hatása a nyugdíjba beépül (ilyen pl. a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, illetve 2007-ben a vizitdíj bevezetésével összefüggő nyugdíjemelés). Nem veszik viszont számításba egyrészt azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjszintet tartósan nem növelik (mint pl. a évi egyszeri forintos juttatás), másrészt a nyugdíjasok állományának változásából eredő, a nyugdíjasokat egyedileg nem érintő hatásokat. A nyugdíjak tisztított reálérték indexe a nyugdíjak növekedését mutatja a fogyasztói árak változásához viszonyítva óta a nyugdíjak reálérték-alakulásának mérése a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe alkalmazásával történik. Igénybejelentés (indítás): a nyugdíjmegállapító szervhez az igénylő a nyugdíj vagy más nyugdíjszerű ellátás, illetve szolgálati idő elismerése iránt igényt nyújt be az államigazgatási eljárást, illetve a társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó jogszabályoknak megfelelően. Teljesítő határozat: a benyújtott igény kedvező elbírálását tükröző, az államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevő határozat, valamely nyugdíj vagy más nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelésére. (Nem tartalmazza a szolgálati idő elismerése iránti kérelem határozatait.) A teljesítő határozatok száma a tárgyévben hozott határozatokat jelenti, függetlenül attól, hogy tárgyévi vagy korábbi igénybejelentés lett-e lezárva, illetve a nyugdíj (ellátás) folyósítása kezdetének hatálya tárgyévi vagy tárgyévet megelőző időpont. Saját jogú nyugdíj: a jogosultat a biztosításban töltött ideje és járulékfizetése alapján megillető ellátás. Az öregségi nyugdíj és öregségi jellegű nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és a rehabilitációs járadék tartozik ide. Öregségi nyugdíj: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. Öregségi jellegű nyugdíjak a korengedményes nyugdíj, előnyugdíj, bányásznyugdíj és a korbetöltött rokkantsági nyugdíj közös megnevezése egyes nyugdíjstatisztikai kimutatásokban. Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben a rokkantság mértékét is figyelembe vevő igénybe vett nyugdíj. Rehabilitációs járadék: január 1-jétől vezették be a rokkantnyugdíjazás rendszerében a fennmaradt munkaképesség fejlesztésére. A rehabilitációs járadékra azok a megváltozott munkaképességű személyek jogosultak, akik szoros és aktív együttműködést vállalnak a munkaügyi hatóssággal, a járadékuk összege 20%-kal magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos személy a munkaügyi hatóságoktól ún. rehabilitációs szolgáltatás formájában segítséget kap az elhelyezkedéshez. Rokkant az a munkavállalási korú aktív kereső, akinek munkaképessége az Orvosszakértői Bizottság véleményezése alapján egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatkozás miatt legalább 67%-ban, illetőleg szilikózis következtében 50%-ban romlott.

12 MÓDSZERTAN 153 I. csoportú rokkant, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul. II. csoportú rokkant, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul. III. csoportú rokkant, aki nem teljesen munkaképtelen. Korhatár alatti rokkant: az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Korbetöltött rokkant: az öregségi nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas. Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak: a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban. Ezek az ellátások egyébként egy tekintet alá esnek az öregségi nyugdíjjal, és az öregségi jellegű nyugdíjaknak közé sorolódnak be. Hozzátartozói ellátás: a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, amit az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos), vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította. Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás. Korengedményes nyugdíj: az érintettnek a munkáltatóval a nyugdíjaztatásáról szóló megállapodása alapján folyósított nyugdíj. Feltételek: az életkor legfeljebb öt évvel lehet alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál, valamint a jogszabály által előírt szolgálati idővel rendelkezni kell. Előnyugdíj: a munkanélkülivé vált biztosított részére korábban megállapított és folyósított nyugdíj. Az előnyugdíj finanszírozási forrása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a Munkaerő-piaci Alap január 1-jével az előnyugdíjazás lehetősége megszűnt. Főellátás: ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolás van. Az osztályozás a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követi. A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj áll. Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a főellátása, bármi is legyen az. Ha azonban többféle ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a főellátás, és az összes többi, a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítő ellátások közé soroljuk. Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti. Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén (öregségi vs. rokkantsági). Kiegészítő ellátások: többféle ellátás esetén a főellátáson kívül folyósított ellátás. (Lásd Főellátás.) Egészségkárosodott személyek szociális járadékai: annak a személynek nyújtott rendszeres pénzellátás, akinek a meghatározott mértékű egészségkárosodása keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Formái: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. Pótlékok és kiegészítések: rendszeres vagy egyösszegű kifizetések, amelyek általában nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátások kiegészítésére szolgálnak. A pótlékokra és kiegészítésekre az ellátott családi állapota, közéleti szereplése, egészségügyi rászorultsága stb. következtében válhat jogosulttá, az irányadó jogszabályok alapján. A pótlékok a külső forrásból finanszírozott ellátások körébe tartoznak. Rendszeres pótlékok és kiegészítések pl. a politikai rehabilitációhoz kapcsolódó ellátások, lakbérhozzájárulás, cukorbeteg-támogatás, nemzeti helytállásért pótlék, nemzeti gondozási díj stb. Teljes ellátás: főellátás és kiegészítő ellátás együtt. Adatok forrása: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). Magán- és önkéntes nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztár: munkáltatók, szakmai kamarák, szakmai egyesületek, munkavállalói illetve munkáltatói érdekképviseletek, önkormányzatok, önkéntes pénztárak által létrehozott, nyugdíjszolgáltatást szervező, finanszírozó és nyújtó szervezet. Önkéntes nyugdíjpénztár: természetes személyek által a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, nyugdíjszolgáltatást szervező, finanszírozó és nyújtó társulás. Pénztártag: természetes személy, aki egy pénztárba belép és tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül. Tagdíj: a pénztár tagja által kötelezően fizetendő összeg illetve annak önkéntes kiegészítése, melyet önkéntes pénztár esetében a munkáltató részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj minden pénztártagra kötelező legkisebb mértékét magánnyugdíjpénztári esetében törvény írja elő, míg önkéntes pénztár esetében a pénztár alapszabálya határozza meg. Felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak. Egyéni számla: pénzügyi nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonulásakor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul. Tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíját, kiegészítését, önkéntes pénztárnál a munkáltató hozzájárulását. Szolgáltatási tartalék: a folyósított ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása. Fedezeti tartalék: az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztárak a tagok egyéni számláit a felhalmozási időszakban vezetik, a szolgáltatásokat pedig a szolgáltatási tartalékokból finanszírozzák.

13 154 MÓDSZERTAN Nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártagnak, elhalálozása esetén a hozzátartozónak vagy a kedvezményezettnek fizetett járadék vagy egyösszegű kifizetés. Járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődő, a szolgáltatás tartamával megegyező időszak. Adatok forrása: magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 11. Szociális és gyámügyi igazgatás Szociális ügykörben dolgozó köztisztviselő: az önkormányzati köztisztviselők közül ide kell sorolni a vezető beosztású, az ügyintézői és ügykezelő feladatokat ellátó dolgozókat is, ha azok fő feladata a szociális ügykörhöz kapcsolódik. Szociális ügykör: minden olyan szociális feladat ellátásához kapcsolódó tevékenység, a gyámsági ügykört kivéve, amely a települési önkormányzat és szervei hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ügyintéző: az ügyek érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Szociális ügy: 2006-ig a 38/1998. sz. BM rendeletben szabályozott B/241, illetve C betűjellel iktatott ügyirat hatálya alá tartozó ügy, 2007-től a 335/2005 (XII. 29) Korm. és a 12/2006 (XII. 18.) ÖTM rendeletek hatálya alá tartozó ügy. Ügyirat: a szerv rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. Ügyirat alapszámmal: egy adott ügyben a tárgyévben keletkezett első irat sorszáma. Határozat/döntés: minden kiadott határozat/döntés, akár jogerőre emelkedett, akár nem. Határozatnak/Döntésnek minősül a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadása is. Gyámügyi ügykörben dolgozó: azok az önkormányzati köztisztviselők, akiknek fő feladata a gyámügyi ügykörhöz kapcsolódik, illetve a városi gyámhivataloknál és a területi gyámhivataloknál foglalkoztatott gyámhatósági ügyeket intézők, a jegyző nélkül. Gyámügyi ügykör: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre. Adatok forrása: SZMM-adatgyűjtés: OSAP sz. Kimutatás a települési önkormányzatok szociális igazgatási tevékenységéről ; KSH-adatgyűjtés: OSAP sz. Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről. 12. Igazságszolgáltatás Elítélt: a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek közül az, aki a bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. Az adatok az adott év utolsó napján a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott elítéltekre vonatkoznak. Regisztrált bűnelkövető: az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika értelmezésében az a büntetőjogilag felelősségre vonható gyanúsított, akivel szemben a nyomozás azt állapította meg, hogy legalább egy bűncselekményt elkövetett. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő bűnelkövetőkre vonatkoznak. Regisztrált közvádas elkövető: az a személy, aki bűncselekményt követett el, függetlenül az életkorától, és attól, hogy vele szemben egyéb büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok fennállnak-e. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő elkövetőkre vonatkoznak. Regisztrált közvádas bűncselekmény: az a bűncselekmény, amely miatt a megindult nyomozást a nyomozó hatóságok az adott időszakban fejezték be, illetve szolgáltattak róla adatot. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények tartalmazzák "az elkövető kiléte nem állapítható meg" címen történt nyomozásmegszüntetéseket is. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő bűncselekményekre vonatkoznak. Jogerősen elítélt: az a személy, akit az adott évben a bíróság jogerős határozatával főbüntetésként szabadságvesztésre, közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítélt; akivel szemben önállóan alkalmazott mellékbüntetést (foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, kiutasítást), intézkedést (megrovást, próbára bocsátást, kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást, fiatalkorúaknál javítóintézeti nevelést) alkalmazott, illetve akinél jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó vádlott esetében a bűnösséget megállapította, de a büntetés kiszabását mellőzte. Adatok forrása: az ismertté vált elkövetőknél, bűnelkövetőknél és bűncselekményeknél: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség. A jogerősen elítéltekre vonatkozóan: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala. Elítéltekre vonatkozóan: Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága.

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

MÓDSZERTAN. 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. 2. Pénzügyi adatok

MÓDSZERTAN. 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. 2. Pénzügyi adatok 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok MÓDSZERTAN A népesség száma 1990-ig teljes körű népszámlálási adat, 2000-ig a népességszám visszamenőleg korrigált, 2001-től továbbszámított a 2001. évi

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához

ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!

Részletesebben

18. Idősek szociális ellátása

18. Idősek szociális ellátása 18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

MÓDSZERTAN. 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. 2. Pénzügyi adatok

MÓDSZERTAN. 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. 2. Pénzügyi adatok MÓDSZERTAN 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok A népesség száma Az 1990-es adat teljes körű népszámlálási adat, 2000. január 1-jétől pedig a népességszámok a 2001. február 1-je népszámlálásból

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere

Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere Lőwné Szarka

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. Gazdasági aktivitás

1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok. Gazdasági aktivitás 148 MÓDSZERTAN 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok A népesség száma 1990-ig teljes körű népszámlálási adat, 2000-ig a népességszám visszamenőleg korrigált, 2001-től továbbszámított a 2001.

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Kocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. április 18-i ülésére Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok

1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok 138 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok A népesség száma 1990-ig teljes körű népszámlálási adat, 2000-ig a népességszám visszamenőleg korrigált, 2001-től továbbszámított a 2001. évi népszámlálás

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tokorcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2003.(XI.1.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Egységes szerkezetben a 4/2006 (II.16) és a 8/2006(V.19), 2/2009.(I.23.), a 10/2009.(III.20.)

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

2. Fogalomtár. Bevont település: az a település, amelyen a gesztor által szervezett szolgáltatás, ellátás megjelenik.

2. Fogalomtár. Bevont település: az a település, amelyen a gesztor által szervezett szolgáltatás, ellátás megjelenik. Fogalomtár-2006 1 OSAP 1832 számú adatgyűjtés 2. Fogalomtár Fenntartó: A szociális és gyermekellátást nyújtó intézmény működési engedélyében megjelölt szervezet, amely az adott intézményt működteti. Székhely:

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2014.(III.27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I. HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1..

I. RÉSZ. I. fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1.. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól a 29/2013. (XII.19.) sz. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege

Részletesebben

I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján. Általános tájékoztató:

I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján. Általános tájékoztató: I. Felnőttkorúak támogatásai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján Általános tájékoztató: A szociális ellátás megállapítására irányuló eljárás felnőtt

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2.

I. Fejezet. A rendelet hatálya 2. Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.02.) önkormányzati rendelete a gyermekek részére nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a személyes gondoskodás nyújtó

Részletesebben

6.. Rendszeres szociális segély

6.. Rendszeres szociális segély Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2012 (.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Ecsegfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./ Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 3/2006. (I. 30.) rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008.

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben