Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása"

Átírás

1 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása Tények és feladatok, koncepciók és dilemmák kpmg.hu

2 2 Section or Brochure name

3 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 3 Tartalom Vezetői összefoglaló 4 A felmérésről 6 A CRD II-III szerinti változások 7 A CRD IV szerinti változások 8 Hatások a bankok jövedelmezőségére 10 Hatások a fejlett módszerek bevezetésére 11 A hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás 12 Stratégiai válaszok 13 A magyar pénzügyi rendszer stabilitásának alakulása KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG

4 4 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása Vezetői összefoglaló A pénzügyi válság során sok olyan kihívás merült fel, melyekre a bankszektor nem, vagy csak részben volt felkészülve. Addig széles körben elfogadott feltevések és bizonyosságok kérdőjeleződtek meg, számos bank nem, vagy csak állami segítséggel élte túl az időszakot. A válság tanulságai nyomán a pénzügyi szolgáltató szektor szabályozói környezete jelentős változásokon megy keresztül: új európai felügyeleti rendszer jön létre, a felügyeleti jogkör szélesedik, és átalakulás alatt állnak a prudenciális és számviteli szabályok. A KPMG felmérése abba nyújt betekintést, hogyan vélekednek a magyar bankszektor szakemberei a bázeli szabályozói környezet változása támasztotta követelményekről, főként az Európai Unióban bevezetendő normákról illetve azoknak a magyar bankrendszerre gyakorolt hatásáról. A vonatkozó európai irányelv (CRD Capital Requirements Directive) elfogadott módosításai és a Bázel III keretében megfogalmazott új előírások a pénzintézeti szektor biztonságosabb és stabilabb működését kívánják megteremteni. A változások elsősorban a szavatoló tőke mértékét, minőségét és transzparenciáját, a tőkemegfelelés szintjét, a likviditási kockázatkezelést és a kockázatkezelés speciális területeit (nagykockázatok, kereskedési könyv, értékpapírosítás, stb.) érintik. Az európai irányelv módosításait tartalmazó első két csomag (CRD I-II) teljes körű, és a harmadik csomag (CRD III) egyes követelményeinek implementálása a magyar jogszabályi környezetbe folyamatban van; az új szabályoknak többségében már várhatóan január 1-től meg kell felelni. A CRD IV (Bázel III) intézkedéseinek bevezetése január 1-ig fokozatosan történik meg, azonban a felkészülést a lehető legkorábban meg kell kezdeni a módosuló jogszabályi követelményekhez történő megfelelés biztosítása érdekében. A globális szabályozói környezet változásai számos kérdést vetnek fel azok magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. Mely változások jelentik a legnagyobb kihívást a szabályozói követelmények teljesítésében? Milyen hatással lehet a szabályozói követelmények változása a hazai bankszektor jövedelmezőségére, a fejlett módszerek bevezetésére, a tőke és az adósság tulajdonságait ötvöző hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás elterjedtségére? Milyen általános mikro- és makroszintű következményekkel járhatnak a szabályozói környezet változásai, azaz hogyan alakul a jövőben az egyes bankok üzleti és működési modellje, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása? 2010 szeptemberében, a bázeli szabályok változásával kapcsolatos felmérésünkben a fenti kérdésekre kerestük a választ hat elismert szakértő és mintegy nyolcvan banki kockázatkezelésben érintett szakember bevonásával. A szakmai vélemények az egyes kérdésekben nagy szórást mutattak mindez megítélésünk szerint a banki szabályozói környezet jövőbeni változásával kapcsolatos bizonytalanságot, valamint a magyar bankszektor egyes piaci szereplői közti jelentős különbségeket tükrözi.

5 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 5 A kérdéskör általános megítélése azonban szinte egyöntetű: a szabályozói környezet változásai összességében lényegiek és húsbavágóak, a felkészülést időben meg kell kezdeni annak érdekében, hogy az egyes bankok megfeleljenek a szigorodó szabályozói előírásoknak, és mindezt a lehető leghatékonyabb módon tegyék. A mennyiségi és a minőségi tőkekövetelmények a következő években jelentősen szigorodnak: felmérésünk eredménye szerint a megfelelés e téren komoly kihívást támaszt a magyar bankrendszer számára. A változások további hangsúlyos eleme a likviditási kockázatkezeléssel kapcsolatos követelmények szigorodása: a januártól esedékes új szabályok közül a likviditási kockázatkezeléssel kapcsolatos minőségi elvárások teljesítését tartották a megkérdezettek az egyik legnehezebb feladatnak. A Bázel III (CRD IV) keretében bevezetendő, nemzetközileg harmonizált likviditási mutatóknak való megfelelést különösen szigorú elvárásként jellemezték a szakértők, figyelembe véve a magyar bankrendszer forrásszerkezetét, finanszírozási struktúráját től számos további területen vezetnek be új követelményeket vagy szigorítják a meglévő szabályozást, amelyek közül a megkérdezettek a javadalmazást és a nagykockázatvállalást emelték ki. A hatásokat illetően a többség szerint az átlagos banki jövedelmezőség romlása mellett tovább növekednek a bankok eredményessége közötti különbségek. A stratégiai válaszok középpontjában várhatóan a további költségcsökkentés, illetve kockázatkezelési és mérési eszközök fejlesztése áll majd. Valószínűsíthetően egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a banki portfóliók további optimalizálására és a szervezeti kockázattudatosság erősítésére is. Több válaszadó szerint a változások felgyorsíthatják a Bázel II szerinti fejlett módszerek bevezetését, illetve akár hozzájárulhatnak a magyar piacon eddig kevésbé elterjedt hibrid tőkeelemek jelentőségének növekedéséhez. Bár a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) szeptember 12-i sajtóközleményével részben véglegesítette a Bázel III keretrendszer legfontosabb számait és a fokozatos bevezetés ütemezését, a későbbi információk tükrében bizonyos elemek további finomítása várható. Egyelőre azonban még számos nyitott kérdés van a különböző témakörökben a mennyiségi és minőségi követelményeket illetően egyaránt, a 2009-ben és 2010-ben közzé tett konzultatív dokumentumokból már ismert új követelmények pontosítása és véglegesítése még folyamatban van. Mindezeken túl a szabályozói változások sora feltehetően nem ér véget. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság Bázel III szabályok utáni, jövőbeni kezdeményezései várhatóan a következő területeket érintik majd: a kereskedési könyvvel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata, ideértve a kereskedési könyv megkülönböztetésének indokoltságát a tőkekövetelmény számítás szempontjából, továbbá a külső minősítésekre való támaszkodás csökkentését célzó elvek kidolgozása, a rendszerszinten jelentős pénzintézetekkel (SIFI Systematically Important Financial Institutions) szembeni követelmények szigorítása, a feltételes tőkeelemek (contingent capital) kezelése. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság kilátásba helyezte a koncentrációs kockázatot hordozó nagy kitettségek kezelésének szabályozását is, amelyről az Európai Unióban már 1992-től, azóta többször módosított irányelv rendelkezik. A Bázel III utáni célkitűzések között szerepel a bankfelügyeleti tevékenység hatékonyságának és alapelveinek további fejlesztése is. Mindezek fényében lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy a szabályozói környezet nyújtotta kihívások folyamatos nyomon követése és a felkészülés mielőbbi megkezdése kulcsfontosságú a bankszektor minden szereplője számára.

6 6 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása A felmérésről Felmérésünket 2010 szeptemberében, a Bázeli Bankfeügyeleti Bizottság szeptember 12-i sajtóközleményének megjelenését követően készítettük mintegy 80 kockázatkezelésben jártas szakember megkérdezésével. A felmérés során hét a szabályozási keretrendszer változásával és a Bázel III-mal kapcsolatos kérdésben kérdeztük meg a KPMG szeptember végi konferenciáján megjelent szakembereket. A megkérdezettek az alábbi banki területeket képviselték: 34% 4% 8% 54% Kockázatkezelés, kockázat ellenőrzés Pénzügy, számvitel, jelentésszolgálat Internal audit, internal control, compliance Egyéb Az egyes kérdések vonatkozásában hat kiemelt szakértő véleményét is kikértük: Klemencsics Márta Nemzetgazdasági Minisztérium, főosztályvezető Krizsanovits Péter OTP Bank Nyrt., főosztályvezető Nagy Márton Magyar Nemzeti Bank, pénzügyi stabilitás helyettes vezetője Dr. Szőke Magdolna Takarékbank Zrt., elnöki tanácsadó Seregdy László PSZÁF, főosztályvezető Dr. Soczó Csaba Raiffeisen Bank Zrt., főosztályvezető A szakértői vélemények egyéni álláspontokat tükröznek, melyek nem feltétlenül egyeznek meg az egyes szakértők által képviselt intézmények álláspontjával.

7 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 7 A CRD II-III szerinti változások Az Európai Unióban a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkemegfelelését szabályozó irányelvek változásainak első hulláma ben lép hatályba, és a következő területeket érinti: Szavatoló tőkében figyelembe vehető hibrid instrumentumok szabályozása Nagykockázat-vállalás szabályainak változása Likviditási kockázat kezelése Értékpapírosítás, újraértékpapírosítás tőkekövetelményének szigorítása Kereskedési könyv tőkekövetelményének szigorítása, főként a belső modelleket alkalmazó hitelintézeteknél Javadalmazási politikára vonatkozó specifikus követelmények meghatározása Az Európai Tanács és az Európai Parlament által még 2009-ben elfogadott CRD II legalizálta az adósság és a saját tőke tulajdonságait ötvöző hibrid instrumentumoknak az alapvető tőkébe (Tier 1) való beszámíthatóságát. Ezt a bázeli szabályozás már 1998 óta lehetővé tette, és több tagállam, köztük Magyarország is a bázeli szabályokkal összhangban bevezette. Ez a változás azonban olyan időben történik, amikor már látható, hogy a Bázel III (CRD IV) szabályok a szavatoló tőke szerkezetét az alapvető tőke irányába, és azon belül is a törzsrészvényekhez hasonló tulajdonságú instrumentumokat és a kapcsolódó eredménytartalékot magában foglaló elsőrendű alapvető tőke (Core Tier 1) irányába tolják el. Több ponton változnak a nagykockázatvállalási szabályok. Jelentős szigorítás, hogy a nagykockázati limitbe bekerülnek az éven belüli bankközi kitettségek. Ezek mentesítésére a nagykockázati limit alól a tagállamoknak eddig saját hatáskörben lehetőségük volt. Emellett kiterjedtebbek lesznek az ügyfélcsoport meghatározására vonatkozó követelmények. Jogszabályi szintre emelkednek a likviditási kockázatkezelés legfontosabb minőségi követelményei. Részben a CRD II, részben majd a CRD III magyar jogba történő átültetésével lényegesen szigorodnak az értékpapírosításhoz kapcsolódó tőkekövetelmények mind az értékpapírosító, mind a befektetető intézmények vonatkozásában. Az újraértékpapírosított kitettségekkel kapcsolatos tőkekövetelmény pedig magasabb lesz az egyszerű értékpapírosításénál. A CRD III átvételével a kereskedési könyvbe sorolt tételek tőkekövetelménye a belső modellt alkalmazó hitelintézetek számára emelkedni fog: a tőkekövetelmény növekszik a stresszhelyzetekre számított értékkel. Mely CRD II-III által érintett terület jelenti a legnagyobb kihívást a magyar bankok számára az új követelmények teljesítésében? 18% 5% 3% 6% 27% 41% Likviditási kockázat kezelése Nagykockázat-vállalás Javadalmazás Kereskedési könyv tőkekövetelménye Értékpapírosítás, újra-értékpapírosítás Hibrid instrumentumok Ezen túlmenően a partnerek hitelminőségének romlására is szükséges tőkekövetelményt számolni. A javadalmazási politikával kapcsolatos követelmények mindenekelőtt a vezető állású, illetve az intézmény kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló személyekre vonatkozó javadalmazási politika elemeire vonatkoznak. A szabályok kiterjednek a jutalmak, bónuszok rendszeres jövedelemhez viszonyított mértékére és összetételére, a visszatartandó és halasztott az intézmény pénzügyi és kockázati helyzetétől függően megállapított juttatás arányára vonatkoznak, de vannak az egész intézményt érintő követelményei is. Kardinális kérdés az anyabanki források kezelése. Általános jelenség, hogy nemcsak a piaci, de az anyabanki források időtávja is rövidül (mintegy 55%-os rövid távú források aránya), amely kedvezőtlen a magyar bankrendszer általános likviditási helyzete szempontjából. Nagy Márton A nagykockázat-vállalási szabályok bankközi kitettségekre való kiterjesztése különösen a kis és középméretű intézményeket érinti hátrányosan. Dr. Szőke Magdolna Fontos kiemelni, hogy a 2011 évre vonatkozó bónuszkifizetések során már az új szabályozás szerint kell eljárni. Klemencsics Márta 2010 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

8 8 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint a CRD II-III által érintett területek közül a likviditási kockázat kezelése a legnagyobb kihívás a magyar bankok számára, de jelentős felkészülést igényel várhatóan a nagykockázatvállalási és javadalmazási szabályok változásaihoz való alkalmazkodás is. A likviditási kockázat kezelése új és hangsúlyos elem a szabályozásban. Az eddigiekben a likviditási kockázat kevésbé szabályozott terület volt. Bár a CRD II kizárólag minőségi követelményeket támaszt a likviditási kockázatkezeléssel kapcsolatban (a nemzetközileg harmonizált mennyiségi követelményeket majd a Bázel III (CRD IV) szabályozás vezeti be), felmérésünk résztvevői ezt a változást értékelték a legnagyobb kihívásnak a ben hatályba lépő változások közül. A válság nyomán egyre fontosabb szerepet tölt be a cash flow a banki döntéshozatalban is, megnőtt a likviditáskezelésre fordított figyelem. A szabályozói előírások változása azonban ezen túlmutat. Az egyik leglényegesebb új elem a finanszírozási szerkezet diverzifikáltságának követelménye, amely azért jelent kihívást a magyar bankrendszer számára, mert hazánkban a leánybankok forrásai között különösen nagy az anyabanki források súlya. A diverzifikáció követelménye mellett a válságból levont tanulságok nyomán hangsúlyos elem a mérlegen kívüli tételek kezelése is, az ezekkel kapcsolatos cash-flow becslések kialakítása. A CRD IV szerinti változások Az MNB a közelmúltban megvizsgálta a magyar bankok likviditási helyzetét. A tapasztalatok szerint két tényező az anyabanki források beszámíthatóságának kérdése, illetve a devizaárfolyamok alakulása befolyásolja nagyban a megfelelést. Nagy Márton A kvantitatív likviditási előírásoknak alapvetően konszolidált szinten van értelme. Krizsanovich Péter A végleges javaslatot a jelenlegi tervek szerint 2011 márciusában fogja az Európai Bizottság kiadni, a magyar EU-elnökség idején. A magyar érdekérvényesítés várhatóan kiemelt területe lesz - a magyar bankrendszer jellegzetességeiből adódóan az anyabanki források kezelése. Klemencsics Márta A bankrendszer komplexitásának fokozódásával szükség van olyan, relatíve egyszerű követelményekre, mint a tőkeáttételi mutató. Nagy Márton A bázeli szabályozás változásainak második hulláma január 1-ig fokozatosan kerül bevezetésre. A változások a következő területeket érintik: Szavatoló tőkébe beszámítható elemek korlátozása és a szavatoló tőke összetételére vonatkozó szabályok szigorítása Anticiklikus és tőkemegőrzési pufferek bevezetése Tőkeáttételi korlát bevezetése Likviditási mutatók bevezetése A partnerkockázati kitettségek mérésének szigorítása Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos tőkekövetelmény változtatása / szigorítása Egységes európai prudenciális szabálykönyv létrehozása, bizonyos részletkérdések harmonizálására 2013-tól kezdődően a bázeli szabályozás alá eső bankok fokozatosan egyre több és jobb minőségű tőkét lesznek kötelesek tartani. A tőke minőségének javítása keretében új szabályok születnek a szavatoló tőke összetételére vonatkozóan. Új elemként az alapvető tőkén (Tier 1) belül megjelenik az elsőrendű alapvető tőke (Core Tier 1). Az elsőrendű alapvető tőke minimális arányát a szabályozás meghatározza, és több prudenciális limitet is ennek mértékéhez kívánnak kötni. Ezen felül lényegében a tőkekövetelmény megemelését jelenti a tőkemegőrzési puffer képzésének az előírása, amelynek a forrását kizárólag az alapvető tőke jelentheti. Amennyiben a tőkemegőrzési puffer nem éri el a megfelelő mértéket, az várhatóan a felosztható adózott eredmény korlátozását vonja majd maga után. A tőkekövetelmény prociklikus hatását csökkenteni hivatott az anticiklikus tőkepuffer, amelynek mértékét tagállami szinten fogják meghatározni a megadott 0-2,5%-os intervallumon belül. A tőkepuffer mértéke várhatóan az adott ország gazdasági szereplőivel szembeni kitettség mértékétől függ majd. A tőkeáttételi mutató az elsőrendű alapvető tőkének (Core Tier 1) a teljes eszközállományhoz és a mérlegen kívüli tételekhez viszonyított arányát szabályozza majd. A tőkeáttételi mutató bevezetésének célja a kockázat alapú tőkekövetelmény-rendszer kiegészítése nem-kockázat alapú mutatóval, illetve a bankszektor stabilitását csökkentő túlzott tőkeáttétel mérséklése. Minimum érték meghatározása és a nevező számításának pontos részleteinek meghatározása a későbbiekben várható. A jelenlegi tervek szerint a mutató minimális értéke feltehetően 3% körüli lesz.

9 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 9 A nemzetközileg egységesen szabályozott likviditási mutatók közül a rövid távú, likviditásfedezeti ráta (LCR Liquidity Coverage Ratio) kerül majd elsőként bevezetésre. A mutató azon likvid eszközök minimálisan elvárt arányát szabályozza majd 30 napos időtávra vonatkozóan, melyek likviditási stresszhelyzet esetén azonnal pénzzé tehetők. A mutatók pontos számítási módjára hatástanulmányt követően tesznek javaslatot, a minimális szint valószínűleg 100%-os lesz. A nettó stabil finanszírozási ráta (NSFR Net Stable Funding Ratio) a hitelintézetek lejárati összhangjának szabályozására irányul, meghatározva azt, hogy az egyes eszközcsoport és mérlegen kívül lehívható tételek milyen mértékben igényelnek éven túli vagy stabilnak tekinthető finanszírozási forrást. A magyarországi leánybankok korábban már említett, anyabanki forrásoktól való erős függősége miatt mindkét likviditási mutató tekintetében lényeges, hogy a csoporton belüli forrásokat és kihelyezéseket miként kell majd kezelni. Az is kiemelt jelentőségű, hogy devizanemenként kell-e majd teljesíteni a likviditási mutatókkal kapcsolatos minimum követelményeket. A partnerkockázati tőkekövetelmény esetében jelentős szigorítások várhatóak a belső modellt alkalmazó intézményekre vonatkozóan, amelyek többek között kiterjednek a stresszhelyzetek fokozottabb vizsgálatára és a legnagyobb bankokkal és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek tőkekövetelményének magasabb korrelációs együtthatóval történő számítására. Várhatóan tőkekövetelményt szükséges majd számolni a partnerek hitelminőségének romlására vonatkozóan is Mennyiségi és minőségi tőkekövetelmények Minimum core Tier 1 ráta 2 3,5 4,0 4,5 Minimum Tier 1 (alapvető tőke) 4 4,5 5,5 6,0 Tőkemegfelelési mutató 8 Tőkemegőrzési puffer Tőkemegőrzési puffer 0,625 1,25 1,875 2,5 Likviditási mutatók LCR Megfigyelési periódus Minimum standard NSFR Megfigyelési periódus Minimum standard Tőkeáttételi korlát Tőkeáttételi mutató Felügyeleti monitoring Párhuzamos futtatás Közzététel 1. Pilléres alkalmazás Mely CRD IV által érintett terület jelenti a legnagyobb kihívást a magyar bankok számára az új követelmények teljesítésében? 31% 20% Mennyiségi és minőségi tőkekövetelmények, tőkepufferek Likviditási mutatók Tőkeáttételi korlát 49% Véleményünk szerint melyet a szakmai konzultációk is alátámasztottak a Bázel III változások összességében lényegiek és nagy horderejűek. Az egyes szakmai vélemények azonban megoszlanak abban a tekintetben, hogy mely követelmények teljesítése jelenti a legnagyobb kihívást a magyar bankrendszer számára. Ezt érzékelteti felmérésünk eredménye is; minden egyes kiválasztott terület relatíve sok szavazatot kapott. Úgy véljük, a válaszokban tapasztalható nagy szórás abból is fakad, hogy a Bázel III adta kihívások természete nagymértékben bankfüggő. A magyar bankrendszer átlagos tőkemegfelelése kedvezően alakul, azonban az egyes bankok közti különbségek arányaiban jelentősek. Olyan intézményeknél, melyeknél jelenleg a kockázatvállalási képesség korlátozott, mivel a tőkemegfelelés közel van a felügyelet által meghatározott minimális szinthez legyen az tudatos kockázati stratégia vagy kedvezőtlen üzleti körülmények eredménye, pótlólagos tőkebevonás szükségessége valószínűsíthető. Kiemelten fontos, hogy az intézmények fokozott hangsúlyt helyezzenek a szavatoló tőke és a kockázatok tőkekövetelményének a tervezésére, értékeljék a követelményekhez viszonyított várható helyzetüket, és minél hamarabb megkezdjék felkészülésüket az új követelmények teljesítésére.

10 10 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása Hatások a bankok jövedelmezőségére A valós probléma a magyar bankrendszer versenyképessége terén jelentkezik ben a ROE 5% körüli, mellyel Magyarország a régió sereghajtói közé tartozik. A versenyhátrány fő okai közt a bankadó és a devizahitelezésből adódó deviza mismatch említhető meg. Nagy Márton Növekszik a leánybankok versenye az anyabanki forrásokért. Ebben a versenyben feltehetően a ROE alakulása lesz a döntő szempont. Dr. Soczó Csaba A szabályozói változások elsődleges célja a bankrendszer stabilitásának megerősítése. Mindemellett az új bázeli szabályozás a hitelezés visszafogásán és a forrásköltségek növekedésén keresztül a bankszektor jövedelmezőségének általános csökkenéséhez is vezet. A magyar bankszektor sajáttőke-arányos jövedelmezősége (ROE) az elmúlt években jelentős mértékben a 2006-os 23,95%-ról 2009-re 8,68%-ra csökkent. Felmérésünk során azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek mintegy háromnegyede szerint a bázeli szabályozás változása kedvezőtlen irányba fogja befolyásolni a magyar bankszektor általános jövedelmezőségét, míg az egyes piaci szereplők közti különbségek tovább nőnek. A banki teljesítmények közötti különbségek várható növekedése mögött három alapvető okot látunk: A piaci és szabályozói környezet változásából adódóan az expanzív stratégiák helyett a piaci szereplőkre általánosságban a befelé fordulás költségcsökkentés, hatékonyságnövelés, és a részpiacok feltárása lesz jellemző. Az egyes banki stratégiák sokkal eltérőbbek lesznek annál, mint az tapasztalható volt expanzív piaci körülmények esetén. A változások a bankszektor szereplőit különböző állapotban érték. Vannak olyan szereplők, amelyek tőke- és likviditási helyzete erős. Ezeknek a pénzintézeteknek a mozgástere sokkal kevésbé szűkül, mint a gyengébb helyzetűeké. Olyan pénzintézet esetében, ahol anyabanki szinten meghatározó döntéshozóvá vált az állam, a prioritások részben eltérhetnek a piac többi szereplőjétől. ROE alakulása a magyar bankszektorban ( ) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Milyen hatással lesz a szabályozói környezet változása a hazai bankok jövedelmezőségére? 18% 7% 75% Az átlagos jövedelmezőség csökken, viszont növekednek a különbségek A bankok jövedelmezősége hasonló mértékben csökken Nem változik alapvetően a jövedelmezőség, mivel a növekvő költségeket a bankok kompenzálni tudják

11 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 11 Hatások a fejlett módszerek bevezetésére A szabályozói környezet általános szigorodása várhatóan növelni fogja a bankrendszer tőkeigényét, ennek következtében nő a kockázattudatos banki működés jelentősége. A fejlett módszerek bevezetése kockázattudatos működés esetén csökkenti a minimális szabályozói tőkekövetelmény mértékét. Felmérésünk megkérdezettjei körében azonban megosztottságot tapasztaltunk az új bázeli szabályozás fejlett módszer bevezetésére gyakorolt hatását illetően. Milyen hatása lesz a változásoknak a fejlett módszerek bevezetésére? 20% 36% Visszafogják, mivel a banki vezetők tartanak attól, hogy a fejlett módszerek magasabb tőkekövetelményt eredményeznek Ösztönzik, mivel a fejlett módszerek kockázattudatos működés esetén alacsonyabb tőkekövetelményt eredményeznek Nem lesz rá lényegi hatásuk 44% A válaszok szerint egyes banki területek eltérően gondolkoznak a fenti kérdésről; a pénzügyi-számviteli terület képviselői nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a szabályozói környezet változása ösztönözni fogja a fejlett módszerek bevezetését, mint a kockázatkezelési terület képviselői. A jelenlegi helyzettel kapcsolatosan a magyarországi nagybankokról elmondható, hogy a hitelezési kockázatnál a belső minősítésre alapuló módszerre (IRB-re) való felkészültség tekintetében három csoportra oszthatóak. Az első csoport a sztenderd módszert alkalmazza a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározásához, és a közeljövőben nem is tervezi az áttérést az IRB módszerre. A második csoportba tartozó bankok jelenleg még a sztenderd módszert használják, de középtávon az IRB módszer bevezetésére készülnek. A harmadik csoport tagjai már vagy megkapták az engedélyt az IRB módszer használatára, vagy a közeljövőben (egy éven belül) tervezik bevezetni azt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az IRB esetében is létezik egy alapmódszer (FIRB) és egy fejlett módszer (AIRB), ahol a fejlettebb módszerre való áttérést szintén a felügyelettel engedélyeztetni kell. Ha megvizsgáljuk a bankok mérlegfőösszeg szerinti részesedését a három előbbi kategóriában, akkor az látható, hogy nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a nagybankokra jutó összes eszközállomány a három csoporton belül. A külföldi tulajdonú magyarországi nagybankokról általánosságban elmondható, hogy vagy már bevezették az IRB módszert, vagy rövid, illetve középtávon tervezik bevezetni azt. Az IRB módszer bevezetésében meghatározó szerepe van a magyarországi leánybankok külföldi anyabankjainak. Az IRB bevezetése többször anyabanki nyomásra valósul meg, mivel az anyabanknak a módszer engedélyezéséhez be kellett mutatnia, hogy milyen ütemezésben vezeti be az IRB módszert a csoporthoz tartozó tagoknál. A szabályozói minimális tőkekövetelmény számítására a működési és a piaci kockázatok terén kevés magyar piaci szereplő vezetett be fejlett módszereket. A fejlett módszerek elvileg kockázatérzékenyebb tőkeszámítást eredményeznek, de ez az egyszerűbb módszerek alkalmazását és a fejlettebb eljárásokra való áttérést egyaránt ösztönözheti általános válasz nehezen adható. Krizsanovich Péter Az intézmények egyedi helyzetétől függően a változásokból adódóan indokolt lehet a fejlettebb módszerek bevezetésének mérlegelése. Egy FIRB módszert alkalmazó bank esetében például megfontolásra érdemes az AIRB módszer bevezetése. Dr. Soczó Csaba A piaci kockázat esetében a belső tőkeszükséglet (2. Pillér) meghatározásához számos bank alkalmaz szofisztikáltabb, VaR alapú mérési módszereket. Ezen bankok esetében tulajdonosi nyomásra elképzelhető, hogy a következő években lesznek olyan szereplők, amelyek a szabályozói minimális tőkekövetelmény számítására a piaci kockázatok esetében megfontolják a belső modell módszer bevezetését. Ez ellen hat azonban, hogy a CRD III által meghatározott változások, mindenekelőtt a stressz alatti VaR értékkel megnövelt tőkekövetelmény az előzetes hatásvizsgálatok szerint a korábbi szinthez képest kétszereséreháromszorosára emelik a piaci kockázatok tőkekövetelményét.

12 12 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása Hibrid instrumentumok a szavatoló tőkében és az értékpapírosítás A Bázel I óta a tőke felhígult az ún. hibrid instrumentumokkal, melyek sajátosságaikban különböznek a törzsrészvénytől. Részben ez váltotta ki változások szükségességét. Dr. Szőke Magdolna A jövőbeni lehetőségek értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a hibrid eszközök jelenleg Magyarországon kevésbé elterjedtek, mint a fejlettebb pénz- és tőkepiaccal rendelkező országokban. Dr. Soczó Csaba A jövőbeni felügyeleti struktúra egyik célja a piaci innovációk gyorsabb lekövetése. A CRD módosítások sora valószínűleg még nem ért véget. Seregdi László A hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás jelentősége a magyar bankpiacon jelenleg relatíve csekély. A jövőbeni állapotot két ellenkező irányú trend befolyásolhatja. Egyrészt minden olyan instrumentum jelentősége növekszik, amely hozzásegíti a pénzintézeteket a kitűzött tőkemegfelelési szint eléréséhez, ugyanakkor a szabályozás szigorodása várhatóan ezzel ellentétes irányban hat. A CRD IV ugyanis a megemelt tőkekövetelmény szinthez nagyobb arányban igényel elsőrendű alapvető tőkét (Core Tier 1), mint amennyi a CRD II átvétele után szükséges. Az értékpapírosítás magyarországi jövőjének alakulását a tőkekövetelményre vonatkozó előírások változásán túlmenően jelentősen befolyásolja az is, hogy változik-e a konstrukció lebonyolításának, mindenekelőtt a követelések átruházásának hazai jogszabályi környezete. A megkérdezettek 45%-a szerint nem várható jelentős változás a hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás a magyar piacon való elterjedésében. A kockázatkezelési terület képviselői jellemzően nagyobb arányban szavaztak a fenti eszközök terjedésére, mint az egyéb főként pénzügyi és számviteli területről érkezők. Bár a magyar szakemberek körében jelen van egy általános bizalmatlanság ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, úgy véljük, hogy transzparens alkalmazás és szigorú kockázatkezelési elvek érvényesülése mentén alkalmasak lehetnek a banki kockázatok valós mérséklésére. Hogyan változik Magyarországon a hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás jelentősége a következő években? 20% Nem várható jelentős változás 45% Növekszik, mivel ezen eszközök hozzájárulhatnak a változó szabályozói előírások teljesítéséhez 35% Csökken, mivel a válság nyomán növekedett a bizonytalanság a hibrid instrumentumok és az értékpapírosítás alkalmazásával kapcsolatosan

13 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása 13 Stratégiai válaszok A felsővezetői prioritások a pénzügyi válság nyomán jelentősen változnak. Sok pénzintézet számára a válság ideje alatt a túlélés volt az egyetlen prioritás. A szabályozói környezet változásaival kapcsolatban még számos a tisztázandó kérdés, ugyanakkor nincs idő késlekedni a közép- és hosszú távú stratégiai és operatív válaszok kidolgozásával, lényeges a felkészülés mielőbbi megkezdése. A KPMG nemzetközi banki vezetőkkel folytatott konzultációi rávilágítottak arra, hogy a válság és a szabályozói környezet kihívásaira nyújtott válaszokat nagyban befolyásolja a válság érzékelt mértékének súlyossága. Az ázsiai, latinamerikai piacokon versenyző bankok jellemzően nem eszközöltek jelentős stratégiai változásokat. A banki üzleti és működési modell a válság által súlyosan érintett területeken elsősorban Európában és az USA-ban átalakulóban van. Számos intézmény számára az üzleti modell átalakítása a pótlólagos tőkebevonáson túl a mérlegfőösszeg csökkentésével, a tőkeáttétel mérséklésével és akár az alacsony megtérülésű üzletágak vagy termékek megszüntetésével járhat. Az üzleti modell mellett a működési modellnek is alkalmazkodnia kell a környezeti változásokhoz; költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókkal, az árazási gyakorlat felülvizsgálatával, illetve mindenek felett a kockázatkezelés felülvizsgálatával. A magyar bankpiac a válság által közepesen érintett bankpiacok közé sorolható. A felmérés során megkérdezett szakemberek mintegy 43%-a szerint a szabályozói elvárások változása nyomán a kockázatkezelés kerül a vezetői fókuszba. Csaknem egyharmaduk a költségcsökkentésen és hatékonyságnövelésen, kisebb részük pedig a termékportfólió átalakításán látja a hangsúlyt. A kockázatkezelési és egyéb területekről érkezők hasonlóan látták a prioritásokat. A válaszlépésekkel kapcsolatos fő kérdés, hogyan biztosítják a bankok a szükséges tőkét és likviditást, illetve az erre vonatkozó szempontokat hogyan építik bele a döntési folyamatba Dr. Soczó Csaba A likviditási mutatók kiszámítása feltehetően komoly fejlesztési igényeket fog generálni, főleg akkor, ha annak csoport és egyedi szinten is meg kell felelni. Krizsanovich Péter A felkészülés mielőbbi megkezdése kulcsfontosságú. Dr. Szőke Magdolna

14 14 Bázel III és a szabályozási keretrendszer változása A magyar pénzügyi rendszer stabilitásának alakulása A magyar bankrendszer destabilizációját a túlzott devizahitelezés okozta. Manapság devizahitel új jelzáloghitel formájában már nem vehető fel, ugyanakkor a devizahitelezés mivel a hitelek futamideje jellemzően év nem fog olyan gyorsan leépülni, mint ahogy felépült. A devizaárfolyamok alakulása lényegi befolyással lesz mind a Bázel III által előírt tőkemegfelelési, mind a likviditási mutatók értékére. Nagy Márton A Bázel III által előírt likviditási szabályok a likviditási forrásköltségek növekedéséhez vezethetnek. Krizsanovich Péter A Bázel III nem hivatott egy következő gazdasági buborék kialakulásának megelőzésére, azonban hatékony a bankszektor köré vont védőköpeny megerősítésében. Ehhez hozzájárulhatnak még az anticiklikus intézkedések is, ezek hatását azonban jelenleg még nehéz megjósolni. Dr. Soczó Csaba A bázeli szabályozás alapvető célja a nemzetközi bankrendszer stabilitásának megerősítése, ugyanakkor más szabályozói előírásokkal együttesen olyan mellékhatásokat is kiválthat, melyek az eredeti szabályozói szándékkal ellentétesek. A bankrendszer szerkezetének átalakulása a pénzügyi rendszer stabilitásának átmeneti hanyatlása ellenére is szükséges és hasznos folyamat. A bankrendszer tőke- és egyéb, a szavatoló tőkében figyelembe vehető forrásigénye a szabályozói szándékkal összhangban növekedni fog. Ugyanakkor, részben szintén a változó szabályozói környezet hatására a banki jövedelmezőség, és így a befektetők által elérhető nyereség is várhatóan romlik. A pótlólagos forrásbevonási lehetőségek szűkülése a hitelezési tevékenység visszafogásához vezethet, amely gyengítheti a bankrendszer stabilitását is. A veszteséges üzletágak megszüntetése a bankokba vetett bizalom további csökkenését is okozhatja. Azt is lényeges kiemelni, hogy a szabályozói környezet változása elsősorban a múltbeli válságokra nyújtott válaszreakció. A jövőbeni válságokra való felkészülésben a szabályozói megfelelésen túl létfontosságú a banki kockázatkezelés minőségének tudatos fejlesztése. Milyen irányba hat a szabályozói előírások változása a magyar pénzügyi rendszer stabilitására? 31% Nincs jelentős hatással rá, mivel a magyar pénzügyi rendszert érintő alapvető kockázatokat az új követelmények nem érintik Csökkenti, mivel a hitelezési hajlandóság csökkenése negatívan hathat a pénzügyi rendszer stabilitására Növeli 34% 35% A válaszokból tükröződik a jövővel kapcsolatos bizonytalanság. A válaszadók több mint kétharmada a szabályozói előírások hatását a pénzügyi stabilitásra pozitívnak, vagy semlegesnek gondolja. A különböző területekről megkérdezett szakemberek álláspontja eltérést mutat: a kockázatkezelési terület jellemzően szkeptikusabb, mint más területek képviselői.

15

16 Kapcsolat Leposa Csilla Pénzügyikockázat-kezelés partner T.: E.: Székely Zoltán Pénzügyi szolgáltatási szektor partner T.: E.: Szalai Péter Pénzügyi szolgáltatási szektor menedzser T.: E.: kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ), lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

CRD IV és CRR. Szalai Péter, menedzser peter.szalai@kpmg.hu. Budapest. 2013. Október 6.

CRD IV és CRR. Szalai Péter, menedzser peter.szalai@kpmg.hu. Budapest. 2013. Október 6. CRD IV és CRR Szalai Péter, menedzser peter.szalai@kpmg.hu Budapest 2013. Október 6. Tartalom 1. Bevezetés 2. Tőkekövetelmények 3. Likviditási sztenderdek 4. Irányítás és Felügyelet 1 Bázel II áttekintése

Részletesebben

Jogszabályi megfelelés- A kiegészítő jelentés (hitelintézetek)

Jogszabályi megfelelés- A kiegészítő jelentés (hitelintézetek) Jogszabályi megfelelés- A kiegészítő jelentés (hitelintézetek) Csáki Zsuzsanna 2014. December 8. 1 Tartalom 1. Jogszabályi háttér 2. Vizsgálati módszertan 3. Vizsgálati jelentés 4. Szerkezet, tartalom

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő

Részletesebben

A jövő Felhőjetények. lehetőségek. Székely Zoltán 51. Közgazdász- Vándorgyűlés Gyula 2013.09.27.

A jövő Felhőjetények. lehetőségek. Székely Zoltán 51. Közgazdász- Vándorgyűlés Gyula 2013.09.27. A jövő Felhőjetények és lehetőségek Székely Zoltán 51. Közgazdász- Vándorgyűlés Gyula 2013.09.27. Tartalom I. Cloud értelmezése, jelentősége II. III. A Cloud előnyei és kihívásai Várakozások IV. Cloud

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői Rabi Ákos 2014.02.18. Tartalom 1. Problémafelvetés Informatikai projekteredmények elfogadottsága 2. Informatikai projektek sikertényezői 3. Szoftverek

Részletesebben

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre A bankunió hatása a magyar bankrendszerre Farkas Ádám Főigazgató EBA 2014 Január 21 GKI, Budapest 2012 EBA European Banking Authority Az EU pénzügyi felügyeleti intézményrendszerének átalakítása 2011-ben

Részletesebben

A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata

A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata Az MNB a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése érdekében rendeletet alkotott a banki likviditási mutatókra vonatkozóan.

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21.

Gulyás Olivér. IV. Energy Summit Hungary 2013. Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról. Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. IV. Energy Summit Hungary 2013 Zöld beruházások finanszírozása banki oldalról Gulyás Olivér gulyas.oliver@mkb.hu Energy Summit Zöld gazdaság 2013. február 21. Bevezetés Amiről az előadás nem fog szólni

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

Seregdi László. 2014. november 12.

Seregdi László. 2014. november 12. Seregdi László Az új Hpt., a CRD IV és CRR, ICAAP, avagy az új tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél az első év tapasztalatai 2014. november 12. Tartalom 1. Bevezetés,

Részletesebben

GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT. Version: 1.

GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT. Version: 1. GlobalFX Investment Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI SZABÁLYZAT Version: 1. Hatályos: 2015. június 01. A GlobalFXInvetsmentZrt.(GLOBALFX vagy Társaság) jelen szabályzatban határozza meg az 575/2013/EU rendelet

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.)

Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.) Integrált tervezés bevezetése (MKB Bank Zrt.) Előadó: Martzy Antal Tartalom A tervezés hangsúlyainak alakulása A Baseli kihívások, paradigma váltás Top down és bottom up megközelítés harmonizációja Integrált

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség KÖZZÉTÉTEL - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség A GlobalFX InvetsmentZrt. (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15.; cégjegyzékszám: 01-10-046511, vezetve a Fővárosi

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. rendeletnek megfelelően

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Bázel III oktatás. Szalai Péter, menedzser. KPMG Tanácsadó Kft. Budapest. 2014. november

Bázel III oktatás. Szalai Péter, menedzser. KPMG Tanácsadó Kft. Budapest. 2014. november Bázel III oktatás Szalai Péter, menedzser KPMG Tanácsadó Kft. Budapest 2014. november Tartalom 1. Bevezetés 2. Tőkekövetelmények 3. Helyreállítási és szanálási tervek 4. Javaslatok az audit kapcsán 5.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE Környe-Bokod Takarékszövetkezet NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A 2013. ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL Kelt: Környe, 2014. május 14. a Takarékszövetkezet vezetője A Környe-Bokod Takarékszövetkezet

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési felmérés. 2012. május

KPMG Vállalathitelezési felmérés. 2012. május KPMG Vállalathitelezési felmérés 2012. május KPMG Vállalathitelezési felmérés Kiket kérdeztünk meg? A felmérésben részt vevő bankok piaci részesedése a hitelpiacon 27% 73% Résztvevő bankok Megjegyzés:

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

EGER ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3300 EGER, SZÉCHENYI U. 18. KOCKÁZATI- ÉS LIKVIDITÁSI STRATÉGIÁJA 2012-2014 2014 évek ekre Bevezetés A Takarékszövetkezet három éves időtávokra készíti el Stratégiai

Részletesebben

Kockázat kezelés és becslés, kockázati jelentés a pénzintézeti szektorban KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK, KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA PÉNZINTÉZETI KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség Batka Anna vezető közgazdász 1 A Magyar Bankszövetség szerepe és felelőssége a bankszektorban Szervezet és tevékenység 2011-2013. év kihívásai 2 Szervezet és tevékenység

Részletesebben

2015. december 31. Sopron, 2016. április

2015. december 31. Sopron, 2016. április A Sopron Bank Zrt. tájékoztatója az 575/213/EU rendelet Nyolcadik részében - Nyilvánosságra hozatal az intézmények által foglalt követelmények alapján 215. december 31. Sopron, 216. április TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete

Részletesebben

CRD I CRD II. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2009:302:0097:0119:en:pdf. 1 Az irányelvek elérhetők a következő címen:

CRD I CRD II. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2009:302:0097:0119:en:pdf. 1 Az irányelvek elérhetők a következő címen: A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szabályozásának (CRD) a közelmúltban elfogadott és jelenleg folyamatban lévő uniós módosításai A hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Részletesebben

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura

IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen

Részletesebben

A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása

A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása A banki projekthitel-portfóliók kitisztítása dr. Kandrács Csaba Hitelezés 2015. Sofitel Hotel, Budapest, 2015. május 7. A vállalati hitelállomány javulást mutat, de továbbra is lassú a portfoliótisztulás

Részletesebben

Szövetkezeti hitelintézeti integráció Új működési modell és aktualitások

Szövetkezeti hitelintézeti integráció Új működési modell és aktualitások Lipcsei János ügyvezető-helyettes Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Szövetkezeti hitelintézeti integráció Új működési modell és aktualitások Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2014. november

Részletesebben

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja

Részletesebben

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. kockázati jellemzőinek nyilvánosságra hozatala 2014. évre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (CRR) előírásai alapján

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. kockázati jellemzőinek nyilvánosságra hozatala 2014. évre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (CRR) előírásai alapján A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. kockázati jellemzőinek nyilvánosságra hozatala 2014. évre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet (CRR) előírásai alapján SZV014/2014 1 Tartalom 1. Bevezetés... 9 2. A nyilvánosságra

Részletesebben

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK...

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: 08-02-000933 9155. Lébény, Fő u. 85. KSH: 10112786 6419 122 08 Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A -a és a 234/2007(IX.4.) Korm.rendeletnek megfelelően

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA

JAVADALMAZÁSI POLITIKA JAVADALMAZÁSI POLITIKA Hatályos: 2012. augusztus 1. napjától Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank ) a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 2013. június kpmg.hu 2 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 10 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 +1,3 0 0-10 -1-2 -3-4 -5-6 -7-9 -9-1 -2-3 -4-5 -6-7 -9-9 -10

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel Kockázati jelentés 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 [Ez az oldal szándékosan maradt üresen.] 2/99 oldal Tartalomjegyzék I. fejezet

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA Alulírott, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 98. sz., cégjegyzékvezető és cégjegyzékszám:

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték.

X. Energia Mőhely. Az innovatív vállalkozások finanszírozása. Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték. X. Energia Mőhely Körkép az energetikai gyártásunkról hazai hozzáadott érték Az innovatív vállalkozások finanszírozása Gulyás Olivér 1 Bevezetés - Magyar Bankszövetség - Finanszírozási kérdések általában

Részletesebben

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27

Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok 2005.04.27 Biztosítástechnikai tartalékok A. Nem-életbiztosítási tartalékok B. Életbiztosítási tartalékok C. Próbaszámolások 2005.04.27 2 A. Nem-életbiztosítási

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

2014. február. Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél

2014. február. Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél 2014. február Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél Az új hitelintézeti törvény Magyarországon A törvény célja, hogy uniós elvárásokat is megvalósító, a korábbinál áttekinthetőbb és

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÉVES JELENTÉS 2012. december 31. K&H BANK ZRT. ÉVES JELENTÉS 2012. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK Kibocsátói nyilatkozat Éves Beszámoló Független

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

Szakál Gyöngyvér: A tőkeáttétel korlátozása a hitelintézeteknél kinek jó ez? 1

Szakál Gyöngyvér: A tőkeáttétel korlátozása a hitelintézeteknél kinek jó ez? 1 Szakál Gyöngyvér: A tőkeáttétel korlátozása a hitelintézeteknél kinek jó ez? 1 A pénzügyi szektorok és ezen belül is a hitelintézetek szabályozottsága az elmúlt időszakban soha nem látott méreteket öltött.

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...4 2 A saját tőke elemi és változásai...4 3 Kockázatkezelés elvei, módszerei...6 3.1 A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája...6

Részletesebben

Goodwill avagy számviteli Ki mit tud?

Goodwill avagy számviteli Ki mit tud? Kérdőjelek 2014. évi 6. szám Goodwill avagy számviteli Ki mit tud? A magyar számviteli törvény cégvásárlás, üzleti vagy cégérték számviteli elszámolására vonatkozó szabályainak gyakorlatba való átültetése

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve

3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve 3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve (A Felügyelet a kérdőívet az egyes intézménytípusok sajátosságaihoz igazodóan küldi ki) Az alábbi felügyeleti kérdőívet a Felügyelet évente legalább egyszer

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 009 Hungarian Accounting Advisory Group A pénzügyi kimutatások prezentálásának és közzétételének trendje a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok esetében A projekt

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben