JELENTÉS A MARCAL FOLYÓN 2012 TAVASZÁN VÉGZETT HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOKRÓL

Átírás

1 JELENTÉS A MARCAL FOLYÓN 2012 TAVASZÁN VÉGZETT HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOKRÓL Készítették: dr. Takács Péter, dr. Specziár András és dr. Erős Tibor MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno utca 3. Tihany 2012.

2 Bevezetés október 4-én a Kolontár község külterületén található iszaptároló gátjának átszakadása miatt több mint m 3, erősen lúgos kémhatású vörösiszap ömlött a Torna patakba. A szennyeződés néhány órán belül elérte a Marcalt, az azt befogadó alsó Rába szakaszt és a Mosoni-Dunát is; óriási károkat okozva a környező területek élővilágában. Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Hal és Bentosz munkacsoportja már a szennyeződés fő hullámának levonulása után néhány nappal megkezdte szennyeződés által érintett Marcal szakaszok halállományainak felmérését. Munkacsoportunk a 2011-es év után 2012-ben is folytatja a Marcalt ért vörösiszap szennyezés halállományokra gyakorolt hatásának vizsgálatát. Munkánk célja egyrészt a halfaunában okozott károk felmérése volt, másrészt az évszakonkénti vizsgálatsorozatainkkal nyomon kívánjuk követni a folyó halállományainak visszatelepülését. Jelentésünkben a 2012 május 8-án elvégzett vizsgálatsorozatunk eredményeit mutatjuk be. Anyag és módszer A évi tavaszi halfaunisztikai vizsgálatokat a szennyezés által nem érintett megyeri és öt, a Torna patak torkolata alatti, tehát a szennyezés által érintett vízfolyásszakaszon végeztük el (1. táblázat). A felméréseket akkumulátoros halászgéppel (Hans-Grassl IG200 2B) végeztük. A megyeri szakaszon a nagy növényzeti borítás miatt gázolva halásztunk, a mintavételek a szennyezés által érintett szakaszokon csónakból történtek. A megyeri mintahelyen 200 méteres, a csónakos mintahelyeken egységesen 400 méteres szakaszokat vizsgáltunk. kód mintahely Eov X Eov Y 1. Megyer Boba Mersevát Malomsok Mórichida Koroncó táblázat A mintavételi helyek kódjai és koordinátái

3 Eredmények 1. Megyer A szennyezés által nem érintett mintaszakaszt majdnem 100%-ban glicéria és nádas borította, így nem lehetett csónakból halászni. A meder iszapos alzatú, a víz mélysége egy méter körüli volt, lassú áramlás jellemezte. Összesen kilenc halfaj százhét egyede került elő. A fogásokat a bodorka dominálta, de nagyobb számban kerültek elő a domolykó egyedei is. A megyeri szakaszról öt védett halfajt sikerült kimutatnunk (2. táblázat). 1.kép: A szennyezés által nem érintett megyeri Marcal szakasz.

4 2. Boba A bobai mintaszakasz a Torna patak torkolatától néhány kilométerre található. Ezen a területen a mai napig érezhető a vörösiszap bemosódás hatása. A víz vörös színű, átlátszósága néhány centiméteres. A tavalyi évben elvégzett kotrási munkálatok miatt növényzet nincs a mederben. A mederet vörösiszap borítja, ami alól néhol kibukkan az eredeti kavicsos aljzat. A kotrással eltávolított növényzet már nem szűkíti a medret, így a víz sokkal nagyobb szélességben terül szét a mederben. Emiatt víz mélysége kisebb, sebessége jóval alacsonyabb, mint korábbi felméréseink során tapasztaltuk. Összesen kilenc halfaj negyvenkilenc egyede került elő (2. táblázat). A 2011 évi tavaszi felmérés eredményéhez képest az idén fogott egyedek száma jóval alacsonyabb volt. Ez felthetően a kotrás átmeneti hatásának tudható be, hiszen e művelet hatására a meder jóval egyöntetűbb lett, eltűntek a halak számára fontos búvóhelyek. Csak egy védett faj, a szivárványos ökle egyedeit tudtuk erről a szakaszról kimutatni. 2.kép: A Torna patak torkolatához legközelebb fekvő bobai mintaszakasz még mindig jelentős vörösiszap terhelést kap.

5 3. Mersevát A Marcal merseváti szakaszán, a Celldömölk felé vezető műút hídjától körülbelül 200 méterre erőteljes duzzasztást találtunk, amely jelen állapotában a halak számára átjárhatatlan (3. kép). A duzzasztás miatt a vizsgált szakaszon a víz rendkívül lassan folyt, a víz mélysége meghaladta a másfél métert (4. kép). 3.kép: A megyeri szakaszon épített duzzasztás A Marcal merseváti szakasza is ki van kotorva; bár itt, valószínűleg a magasabb vízállás és az állóvizi körülmények miatt már nagyobb a növényzeti borítás. Emellett az elöntött partmenti régió miatt jóval kiterjedtebb és változatosabb élőhelyeket találunk. Felthetően ennek köszönhető, hogy jóval nagyobb és fajgazdagabb halállományt találtunk, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Összesen 11 faj 364 egyedét fogtuk. Az állományokat a küsz dominálta, a többi faj csak néhány egyeddel képviseltette magát a fogásokban. A tapasztalt viszonylagos fajgazdagság ellenére fel kell hívnunk a figyelmet a keresztzárás negatív hatásaira. Az ilyen nagyságú, halak számára átjárhatatlan műtárgyak megakadályozzák az alsóbb szakaszok felőli vándorlást. A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása különösen tavasszal, ívási időszakban lenne kiemelt jelentőségű! Az átjárhatóság (Rába folyó felöl) biztosítása nélkül a folyó halállományainak regenerálódása,

6 elsősorban a nagyobb testű folyóvízi halfajok tekintetében sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem történhet meg. 4. kép: A duzzasztás miatt a Marcal ezen a szakaszon rendkívül lassan áramlik, a víz mélysége meghaladja a másfél métert, a folyóvízi halak vándorlása akadályozott. 4. Malomsok A Marcal malomsoki szakaszán a betorkolló vízfolyásoknak köszönhetően jelentősen nő a folyó vízhozama. A mederben teljes szélességében kiterjedt vízinövény állományokat találtunk (5. kép). A víz áramlása lassú, mélysége egy méter körüli. A víz átlátszósága ugyanúgy, mint a szennyezés által érintett felsőbb szakaszokon itt is alacsony volt. De ezen a szakaszon a zavarosság már nem a vörösiszap jelenlétének, hanem a nagy mennyiségű planktonikus algának tudható be.

7 A vizsgált négyszáz méteres mintaszakaszról tizenkét faj összesen kétszázötven egyedét fogtuk. Az állományokat a küsz és a bodorka dominálta. A jász egyedszámának növekedése és a feketeszájú géb megjelenése rámutat a befogadó felőli vándorlás jelentőségére. 5. kép: A Marcal malomsoki szakaszán a medret teljes szélességében vizinövényzet borítja 5. Mórichida A folyó mórichidai szakaszán a folyó szélessége meghaladta a tíz métert. A növényzeti borítás, hasonlóan a malomsoki szakaszhoz a meder teljes szélességében megfigyelhető volt. A víz lassan áramlott, átlagos mélysége megközelítette az egy métert. A évi tavaszi felmérésünk során tizenöt faj összesen 331 egyede került elő. Az állományokat, ugyanúgy mint a malomsoki szakaszon a bodorka és a küsz dominálja, de nagyobb számban jelennek meg a nagyobb vízterekre jellemző fajok is. A befolyókból való betelepülés fontosságára utal, hogy erről az alsó szakaszról is előkerült a mellékfolyásokban általánosan elterjedt fenékjáró küllő. A halványfoltú küllő és a folyami géb megjelenése az alsó szakaszok felőli kolonizációra utal (2. táblázat).

8 5. kép: A Marcal mórichidai szakasza már természetközeli állapotot mutat 6. Koroncó A folyó koroncói szakaszán a folyó szélessége és mélysége tovább nő. A víz felmérésünk idején szinte egyáltalán nem folyt. Feltételezzük, hogy a Rába torkolat közelében található zsilip zárva volt, ez lehetett az oka a több mint egy méteres duzzasztásnak. A magasabb vízállás miatt a halászati módszer hatékonysága csökkent. Ez lehetett az oka, hogy a felsőbb szakaszokhoz képest csökkent az előkerült fajok száma. Ugyancsak a magas vízállásnak tudható be, hogy az előkerült egyedek legnagyobb részét a nyíltvízi életmódot folytató küsz adta. A magas vízállás miatt lecsökkent halászati hatékonyságnak tudható be, hogy a folyó hossztengelye mentén a bodorka és a jász egyedszámaiban megfigyelt trendszerű növekedés ezen a szakaszon megtörik. A felmérés során nyolc faj összesen 244 egyede került elő (2. táblázat). Az előkerült fajok száma kisebb volt, mint az egy évvel korábban elvégzett felmérés során. Az egyedszámban megfigyelt növekedés egyértelműen a küsz nagy állománynagyságának tulajdonítható.

9 5. kép: A Marcal koroncói szakasza felmérésünk időszakában erőteljesen fel volt duzzasztva Fajnév Mintahely Abramis brama dévérkeszeg Alburnus alburnus küsz Aspius aspius balin Barbatula barbatula kövicsík + 4 Blicca bjoerkna karikakeszeg Carassius gibelio ezüstkárász Cobitis elongatoides vágócsík + 1 Cyprinus carpio ponty + 1 Esox lucius csuka Gobio gobio fenékjáró küllő Leucaspius delineatus kurta baing + 3 Leuciscus idus jász Leuciscus leuciscus nyúldomolykó Neogobius fluviatilis folyami géb + 5 Neogobius melanostomus feketeszájú géb + 2 Perca fluviatilis sügér + 1 Proterorhinus marmoratus tarka géb + 1 Rhodeus sericeus szivárványos ökle Romanogobio albipinnatus halványfoltú küllő + 2 Rutilus rutilus bodorka Scardinius erythrophthalmus veresszárnyú keszeg Squalius cephalus fejes domolykó Tinca tinca compó + 1 Vimba vimba szilvaorrú keszeg egyedszám fajszám táblázat A évi tavaszi felmérés során előkerült halfajok listája (a védett fajokat piros, a nem őshonos fajokat kék színnel jelöltük)

10 Összefoglalás A 2012 május 8-án a Marcalon kijelölt hat mintavételi szakaszon elvégzett felméréssorozatunk eredményeként 24 faj összesen 1345 egyedét fogtuk (2. táblázat). Felméréseink eredményei rámutatnak arra, hogy a folyó halállományainak regenerációja még korántsem zárult le. A szennyezés által érintett szakaszokról 21 faj jelenlétét igazoltuk. Így a 2011évi tavaszi felmérésünk eredményeihez képest az Marcal szennyezett szakaszairól ismert fajok száma öttel növekedett. Ugyanakkor a halállományt még mindig csupán néhány, viszonylag közönséges halfaj dominálja. A rekolonizációs folyamat a befolyók illetve a befogadók felőli bevándorlással a következő években is folytatódni fog. A vörösiszap eltávolítását célzó kotrási munkálatok a legfelső szennyezett szakaszon az élőhelyi diverzitás csökkentésével átmenetileg negatív hatással voltak a szakasz halállományára. A növényzeti borítás növekedésével és így a halak számára kedvezőbb élőhelyi feltételek kialakulásával várhatóan mind a halállomány nagysága mind diverzitása a bobai Marcal szakaszon is növekedni fog. A folyó halállományának természetes regenerálódásába véleményünk szerint továbbra sem szükséges (például telepítéssel) beavatkozni. Lényegesen fontosabb lenne a vörösiszap bemosódását teljesen megszüntetni. Emellett a merseváti szakaszon építetthez hasonló keresztzárások elbontásával, illetve a torkolati zsilipnek az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevő átalakításával, szabályozásával lenne célszerű a folyó hosszirányú átjárhatóságát az év nagyobb részében biztosítani. Amennyiben a területet halászati/horgászati hasznosítói telepítéssel kívánják pótolni a halállományt, kérjük vegyék figyelembe, hogy nem lehet még tudni mi akkumulálódhat hosszú távon a halakban, illetve hogy a ponty centrikusság helyett érdemes lenne, az ökológiai/természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva, egy természeteshez közeli halállomány-szerkezetet kialakítani a Marcalban.

11 Nyilatkozat Jelen dokumentum a Magyar Tudományos Akadémia ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének szellemi tulajdonát képzi. A dokumentum egészének, egyes részeinek, illetve a benne szereplő adatok bármilyen jellegű felhasználásához a szerzők előzetes, írásbeli engedélye szükséges. Tisztelettel: Kelt: Tihany, május 15.