Az öt máramarosi város társadalma a században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az öt máramarosi város társadalma a 16 18. században"

Átírás

1 Az öt máramarosi város társadalma a században PhD-értekezés Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak ( ) középkori és kora újkori történeti program Készítette: Glück László Témavezető: Oborni Teréz

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 8 Az iratanyag Irattárak Magánlevéltárak Közösségi levéltárak Országos, uralkodói és egyházi levéltárak Üzemi levéltárak Iratgyűjtemények A kutatott állagok Az iratanyag A szakirodalom I. RÉSZ: AZ ÖT MÁRAMAROSI VÁROS TÁRSADALMA (1300) A RÉGI REND A társadalmi normák Státusok A rendi státusok Nemesség Közrendűség jobbágyság A jobbágystátus alapesete A földesúri joghatóság Terhek A jobbágystátus speciális esetei A libertinusok A sóvágórend Gazdák és zsellérek Foglalkozás Vagyon Az úrbéres ingatlanvagyon forgalma A közösségi szervezet A sóvágórend közössége FOGLALKOZÁS, JÖVEDELEM: ÉLETMÓD A munkától a haszonig Egy összeírás: az öt város társadalma 1600-ban A háztartások foglalkozási besorolása A minősítés szempontjai A megkülönböztető név Az állatállomány A sókereskedelem A háztartások kategóriai Az öt város dolgozói üzemgazdálkodói társadalma 1600-ban Önállók és városiasság

3 Az egyes települések foglalkozási csoportjai Técső Visk Hosszúmező Huszt Sziget Családtörténeti töredékek Az iparosok Kézműves önállóság állattenyésztő vállalkozás A malomtulajdonosok A szabadfoglalkozású bérmunka Az alkalmazott munkásság A sóbányamunkások A sóvágók A többi munkás Az uradalom TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A 15. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL Az írástudók II. RÉSZ: AZ ÖT MÁRAMAROSI VÁROS TÁRSADALMA 1580/ A STÁTUSOK A rendi státus A rendi mobilitás A nemesség felvétele Esetek (Oda)haza veszélyben Az előkelő szolgák Az uralkodó szolgálatában A saját földesúr szolgálatában Előkelő szolga szolgálatában Idegen földesúr szolgálatában A függetlenség elégtelensége Sziget Visk Técső Hosszúmező Huszt Mérleg A hajdústátus felvétele Feslő nemesség, bomló közrend A századi közteherviselés Feslő nemesség A nemesi rend eredeti arculatának elvesztése A nemesi státus alapjai

4 A nemesség foglalkozási eszménye A szögre akasztott funkció Vitézi funkció, dolgozói lekötelezettség Nemesség és jobbágyság Nemesség és örökös jobbágyság A nemesi státus sorsa a többi társadalmi szereplő viszonylatában Nemesség és földesúr Nemesség és a közrendűek A nemesi előjogok önkéntes csorbítása A látens közteherviselés A települési joghatóság Egzisztencia A nemesség fokozatai Az egyenlőbbek A közrend Az örökös familiaritás Bomló jobbágyság A tulajdonképpeni jobbágyrend A személyes szabadság Úrbéri terhek Az 1702-es taxásodás Megjelölés A jobbágyrend speciális csoportjai A hajdúrend Úrbéri terhek Települési terhek Joghatóság A szolgálatvállalási tilalom Egzisztencia A kialakult hajdústátus zavara A manumissusok Rendi differenciálódás és közösségi szervezet A nemesség A közrendű közösségek sorvadása Fél- és negyedmegoldások Közös ügyek FOGLALKOZÁS (JÖVEDELEM) A foglalkozási szerkezet változásai Esetek A nemesség elégtelensége Az önállóság csúcsától a járadékosság küszöbéig Az előkelő szolgák felemelkedése A várbirtoktól a gazdálkodó nagyüzemig A munkától a kockázatig: a munka és az üzemgazdálkodás mérlege

5 Az önálló kézműiparosság-kereskedelem A paraszti önállóság nehézségei A foglalkozási normák A piac népének belharca A földesúri haszonvételek érvényesítése A foglalkozási közösségek A VAGYON A vagyoni viszonyok Föld, ház, jószág. Vagyoni polarizáció a helyi lakosság körében Vagyoni viszonyok az 1701-es adóösszeírás alapján Huszt Háztulajdonosok Zsellérek Visk Háztulajdonosok Zsellérek Técső Háztulajdonosok Zsellérek Hosszúmező Háztulajdonosok Zsellérek A vagyoni folyamatokra vonatkozó kortárs megfigyelések Az extraneus földbirtoklás A vagyoni normák Az úrbéres ingatlanforgalom ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK RÖVIDÍTÉSEK IRATANYAG SZAKIRODALOM

6 BEVEZETÉS Az a kutatás, amelyből jelen dolgozat született, szándéka szerint a történettudomány és alighanem a többi társadalomtudomány egy bizonyos régi és jól ismert módszertani megfontolásához kíván csatlakozni, illetve annak eredményeiből meríti az indíttatását. Nem csupán régi és jól ismert, de bevett és alkalmazott módszerről van szó, melyet épp ezért nyugodtan nevezhetünk hagyománynak is. Lényege abban áll, hogy a vizsgálati léptéket érdemes olyannyira leszűkíteni, hogy ne kelljen sem a kutatói kérdésfeltevést, sem a megismerés forrásainak körét súlyosan korlátozni. Vagyis hogy a többé-kevésbé totális tematika és a többé-kevésbé totális anyaggyűjtés egyszerre váljék lehetővé. Ennek a szűkebb fesztávolságú, nagy mélységű mintavételi koncepciónak a megszületése szorosan kapcsolódik a történeti kutatás társadalomtudományos fordulatához, 1 és a dolog jellege folytán azóta is a társadalomtörténetben jellemző. Kiemelt alkalmazási területe a rendi Európa (majd egyre inkább az újabbkori társadalmak), megfelelően egyrészt a történészi érdeklődés hangsúlyainak, másrészt pedig annak a körülménynek, hogy a premodern társadalmak, civilizációk közül inkább csak a rendi Nyugatról áll rendelkezésre a kívánatos forrásanyag. Az is ismeretes, hogy ugyanakkor már ebben a civilizációban rendszerint mindenütt olyan mennyiségű iratjellegű forrásanyag képződött, hogy az említett célok megvalósítását lehetővé tevő vizsgálati lépték aránylag kicsi. Ezt a jellemző léptéket azoknak a nemzeti(- nemzetállami) kereteknek a viszonylatában, amelyek a történetírás megelőző szakaszának idején kialakultak és azóta is szívósan hatnak a helyi jelzővel szokás illetni. Dolgozatom tehát egy ilyen helyi társadalomtörténetet szeretne megvalósítani, ahol is a vizsgált embercsoport lehatárolása értelemszerűen az időbeli korlátokon túl területi alapon történt. Öt településről van szó, ezek Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és 1 A magyar historiográfiából ld.: Mályusz: Helytörténet. 8

7 Sziget, vagyis az ún. öt (máramarosi) város. 2 Ezt a gyűjteményes megjelölést már a kortársak is alkalmazták (az iratokban főként latin alakban: quinque oppida, de előfordul az idézett magyar forma is), ami onnan eredt, hogy az öt települési közösség egymással szövetséget képezett. (Ez azonban, mint látni fogjuk, társadalomtörténeti szempontból nem számít olyan sokat, mint amilyen jól hangzik.) A településállomány egykorú hierarchizálására és utólagos, kutatói átlátására tett erőfeszítések során több olyan kategória is született, melyekbe a mi öt településünk beleillik. (A továbbiakban csak az utóbbiakkal, vagyis a tudományos településkategóriákkal foglalkozok, a kortársakéval nem.) Az öt város lakossága először is még a 14. század második fele, vagyis a rendi kori települési státusok tisztázódása előtt magas szintű jogi helyzetet ért el, olyat, amely a kialakult rendiségben akár a szabad bár nemnemes státusban (a királyi városokéban) is folytatódhatott volna, ha ennek egyéb feltételei fennálltak volna. Az ilyesfajta településeket a magyar történetírás jól ismeri és bár összefoglaló megnevezésük nincs típusként kezeli. 3 Talán a legfontosabb települések közötti megkülönböztetés azonban maga a város falu kettősség. Ezt az egykorúak is ismerték, sőt az ő minősítésük az egyes településeket illetően általában kiindulópontul szolgál a kutatók körében. A kortársak véleményével kapcsolatban itt csak annyit jegyzek meg, hogy amint már a fenti csoportos elnevezésük mutatja, az öt város lakosai mindegyik települést városnak tekintették (méghozzá gyakorlatilag kezdettől fogva), amit a többi társadalmi szereplő is 2 A köztudatban koronaváros megjelöléssel ismertek. Erről a kifejezésről másutt szólok, itt csak annyit előlegezek meg, hogy a 18. század derekától jön használatba ezekre a településekre tehát még épp korszakunkon belül, előtte soha nem fordul elő. Egy ideig még a feltűnése után sincsen azonban olyan egyedi megkülönböztető jellege, mint a mai köztudatban, hogy ti. a terminus éppen és csak a mi településeinkre vonatkozik, élesen megkülönböztetve őket a hazai településállomány teljes fennmaradó részétől. A kifejezés ilyesfajta használata korszakunk végéig (tehát az 1760-as évekig, ld. alább) sem jellemző. Arról pedig végképp nem beszélhetünk még korszakunk után sem, hogy kialakult volna valamiféle, a kizárólagos szóhasználattal párhuzamos (esetlegesen annak alapot adó), sajátosan csak a mi településeinket jellemző státus, jogállás. A kifejezés tehát kerülendő. Sziget neve elé a Máramaros- előtagot hivatalosan csak az 1913-as magyarországi településnév-rendezéskor illesztették, korszakunkban soha nem fordul elő. Mi következetesen az egykorú névalakot választjuk. 3 A települési (városi) nemnemes szabad státus és az ahhoz tartozó településállomány tisztázódására ld. mindenekelőtt Kubinyi: König und seine Städte. A korábbi magas szintű települési privilégiumokra: Fügedi: Városprivilégiumok. 9

8 elfogadott. Ha azonban ettől függetlenülve önállóan mérlegelünk, akkor amint majd bizonyítani igyekszünk arra kell jutnunk, hogy egyikük, Hosszúmező városi mivolta mellett semmilyen elfogadható érvet nem lehet felhozni, hacsak nem éppen azt, amivel maguk a kortárs helyiek sikert értek el: városnak tekintették és városnak nevezték. A mezőváros mint a városok altípusa fogalmát a tudomány szintén a kortársaktól vette át, egyúttal azonban tartalmilag megosztottá tette azáltal, hogy a kifejezés eredeti, egykorú értelmétől függetlenül kialakított településkategóriákra is alkalmazza. Az öt város egységesen szintén csak abban az értelemben (illetve két, egymással összefüggő értelemben) tekinthető mezővárosnak, amelye(ke)t a kortársaktól örököltünk: egyikük sem volt kőfallal övezve és a rendi berendezkedés végleges formájának kialakulásától kezdve mindegyikük földesúri fennhatóság alatt állt/egyikük sem volt szabad város. 4 A városias települések ettől eltérő jellegű fogalmi megosztásának igényéig a társadalomtudományok közül inkább csak a néprajz, a szociológia és a földrajz jutott el, jobbára megmaradva azonban a nagy hagyományú mezőváros kifejezés használatánál. Ennek a társadalomtudományos mezővárosfogalomnak az alapja a foglalkozás; kifejezőbb is lenne agrárvárosokról beszélni. Az így felfogott településkategóriához városaink már nagyon is eltérően viszonyulnak: Sziget iparos kereskedő település volt, éppúgy, mint a szabad, kőfallal övezett városok általában, miközben a másik három városias település közül Técső és Visk esetében bizonyosan, de feltehetően Huszt lakosságában is a paraszti elem játszott meghatározó szerepet. Ezáltal pedig világok választják el a településcsoport tagjait egymástól (főképp Szigetet a másik négytől, de Huszt sem kis mértékben tér el a paraszttelepülések szokásos foglalkozási összetételétől). 5 Van tehát egy (valódi) város, két tipikus agrárváros és feltehetően egy harmadik is (a kiváltságos foglalkozási csoportok kimagasló jelenlétével és sajátosan differenciált iparos kereskedő kisebbséggel), végül egy falu. 4 A mezőváros kifejezés kortárs értelme szorosan véve csak az előbbi, ám a királyi királynéi településállományon belül a fal egyúttal a jobbágyi függés és a tőle való szabadság kritériumaként is szolgált a 14. század második felében (ld. Kubinyi: König und seine Städte). 5 Huszt közrendű lakosságának foglalkozási besorolása, mint alább látni fogjuk, a leginkább problémás a forrásadottságok miatt. Jellemzően inkább parasztinak tűnik, az agrártelepülésekénél differenciáltabb iparos kereskedő réteggel. Az pedig kimondottan egyértelmű, hogy az öt közül ebben a városban volt a legjelentősebb nem közrendű (egyházi és nemesi) társadalom. 10

9 Településeink így a közismert összetartozásuk, a kortársaktól hagyományozódott egységes városi és azon belül szintén egységes mezővárosi státusuk alatt társadalomtörténeti szempontból valójában nemhogy közelről nem voltak hasonlatosak, de még a főbb településtípus-megkülönböztetéseknek is különböző oldalaira esnek. Mindez, mondanunk sem kell, alapjaiban vonja kérdésbe, hogy jelen átfogó vizsgálatuk mennyiben tartozik speciálisan a városok, ill. a mezővárosok története, társadalma körüli tudományos diskurzushoz. Persze jelentős részében elfednénk a valóságot, ha a foglalkozási szerkezet robusztus válaszfalait csupán a városszövetségi működés és az egykorú településkategóriák szerinti minősítések cingár kötelékével állítanánk szembe. Az öt település a kialakulás folyamatában, az elnyert privilégiumlevelekben, a lakosság jogi helyzetének finomabb részleteiben, a birtokigazgatási hovatartozásban (azaz a mindenkori földesúr kilétében), az életmód számos táji meghatározottságú vonásában és még sok minden másban teljes azonosságot vagy magas fokú hasonlóságot mutat. Arról nem is beszélve, hogy egy helyi társadalomtörténet számára vajon nem épp az-e az előnyös területi minta, amely különböző társadalmi közegekből merít? * Kutatásom első lépéseit még a szélesebb időkört átfogó monografikus feldolgozás szándékának megszületése előtt bizonyos véletlenek folytán az 1600 körüli állapotok vizsgálata képezte, tulajdonképpen egyetlen forrásnak, a huszti uradalom as urbáriumának a középpontba állításával. 6 Amikor már az átfogó helyi társadalomtörténet célkitűzésének jegyében közelítettem a tárgyhoz, a kezdő időhatárt gyakorlatilag rögvest kitoltam a megtelepülésig, vagyis a települések létrejöttéig ( század fordulója). Ez azonban nem jelent komoly ütközést a középkor és a kora újkor hagyományos kategóriáival, egész egyszerűen a forrásanyag miatt. A tényleges lakosság vizsgálatánál meghatározó két előadásmódunk (az összeírások elemzése és az egyes családok sorsának követése a rájuk vonatkozó egyedi anyag bevonásával) ugyanis egyaránt sokáig lehetetlen még: az előbbi a 16. század végéig, az utóbbi pedig a 15. század második feléig. Bár persze nem csak a tényleges lakossággal, hanem társadalmi 6 Glück: Máramarossziget. A téma kialakulásáról részletesebben ld. alább. 11

10 intézményekkel elvontan is foglalkozunk, ennek a megközelítésnek a forrásanyaga alapjában hasonlóan oszlik el az időben. A felső időhatár kijelöléséről el kell mondani, hogy azt meghatározta a 18. század második felében kezdődő új jelenségekkel (felvilágosodás, ipari forradalom stb.) kapcsolatos szakmai hagyomány. Az a hagyomány, amely nemhogy a kora újkornak mint az európai történelem egyik nagy korszakának, de egyfajta régi történelemnek a lezárulását köti ide, szembeállítva egy meghatározóan újjal. A 18. század második feléhez kötődő korszakhatárok között persze már az első pillanattól nem az eseménytörténeti, hanem a társadalomtörténeti jellegűek közül választottam. (Az utóbbiak valamivel korábbra esnek, mint az előbbiek.) Végül már menet közben alakult ki záró időpontként az 1760-as évek eleje. Ez a teljességre törekvő adatgyűjtés határpontjaként meg is maradt. Ha az így meghatározott időtávot csak onnantól vesszük komolyan, amikortól az imént felsorolt leendő megközelítési módjaink legalább valamelyikének a forrásanyaga rendszeresen rendelkezésre áll (vagyis a 15. század második felétől), még akkor is roppant tág intervallum marad (méghozzá amely nagyjából egybevág a kora újkor hagyományos időhatáraival). A téma azonban valójában ennél sokkal szűkebb. Csupán nagyjából egy évszázadra terjed. Ami régebben vagy később történt, rendszerint csupán a kiinduló és a követő állapot adatolása miatt szükséges. Ennél a pontnál pedig a kronológiai keretek kérdésének valójában mélyen tematikus, sőt: szemléleti jellege már egészen kidomborodik. Ahogy ugyanis az először természetesen forrásonként felszívott információállományok kezdtek összekapcsolódni és átrendeződni (azaz jószerivel kezdettől), úgy egyre inkább egyetlen kérdésfeltevés került a középpontba. Olyannyira, hogy ez a problémakomplexum már csaknem az elejétől 7 meghatározta a témáról való gondolkodásomat, a rá vonatkozóan felgyűjtött forrásadatok új rendjét, és végül a vele kapcsolatos átfogó megnyilatkozások így jelen dolgozat mondanivalóját és szerkezetét is. Ez a kérdés a 16. század végétől a nyugati civilizációban mindenütt 7 Ld. korábban az MTA TTI fiatal kutatói sorozata keretében tartott 2007-es előadásomat (Változások a századi magyarországi mezővárosi társadalomban. Az öt máramarosi város példája címmel), amelynek tárgyát akkor még kissé más időhatárok között kezeltem. A szöveg nyomtatásban nem jelent meg. 12

11 jelentkező gyökeres társadalmi átalakulás. A szóban forgó átalakulás az életnek jószerivel minden területén jelentkezett, részjelenségei pedig olyan összefüggésrendszert alkotnak egymással, hogy nincs egy közülük, amelytől ne lehetne eme belső összeköttetések vonalain keresztül eljutni bármely tetszőleges másikhoz. Innen a kérdés kissé homályos megjelölése mint átalakulás, tematikus vonatkozás nélkül. Sajnos azonban a forrásanyag mégis tematikus korlátozásra kényszerít bennünket, amikor a 16. század végétől meginduló társadalmi változások kérdését az öt város keretei között kívánjuk vizsgálni. A problémakomplexumnak nem csupán a középszintű építőelemei között akadnak helyben alig vagy egyáltalán nem adatolhatóak (olyan fesztávolságú kérdésekre kell gondolni, mint pl. a népességszám alakulása, a keresletikínálati viszonyok változása a helyi piacon az árak alapján), hanem a makroszkopikus részelemek között is vannak, amelyek csupa ilyen alárendelt egységből állván maguk is lényegében adatolhatatlanok a mi mintánkban. Sőt kérdéskomplexumnak végső soron csak egyetlen makroszkopikus egysége van, amelyet akár pusztán helyi (öt városi) adatokat középpontba állítva is lehet tárgyalni. Ez pedig a társadalmi intézményrendszer azaz közelebbről a normák és az emberi kapcsolatok, szervezett közösségek átalakulása. Úgy döntöttem ezért, hogy a 16. század végétől induló társadalmi átalakulás többi főelemét gyakorlatilag teljesen kihagyom, és teljes egészében a társadalmi intézményrendszer átalakulására koncentrálok. Szeretnék róla átfogó képet nyújtani annak ellenére, hogy természetesen a társadalmi intézményrendszer témája alá sorolandó középszintű kérdések között is akadnak bőven olyanok, amelyekről alig van forrásunk. Ezeket a részkérdéseket azonban támogatják, ill. bizonyos mértékig helyettesítik a velük szűkebb körben (ti. a társadalmi intézményrendszer témáján belül), kevesebb áttételen keresztül kapcsolatos és jól adatolható vonatkozások. Nem abban az értelemben, hogy az utóbbiakból egyenesen következtetni lehetne a rossz forrásadottságú részkérdések területén történtekre (noha adott esetben erre is van lehetőség), hanem abban, hogy maga az egész, vagyis a társadalmi intézményrendszer sorsa megérthető belőlük, valahogy úgy, ahogyan egy javarészt éles, kisebbrészt homályos vagy teljesen sötét mezőkből álló képről is felismerhető, hogy mit ábrázol. * 13

12 Szeretnék végül röviden számot adni a téma kialakulásának útjáról. Munkámat szoros, de másodlagos szálak kötik a 2004-ben megvédett egyetemi szakdolgozatomhoz, amelyben a huszti várbirtok igazgatását és gazdálkodását tárgyaltam az és ös időszakban (a Habsburg kincstári igazgatás, azon belül is közvetlenül a Szepesi Kamara fennhatósága idején). Forrásul alapvetően a tiszttartóktól a területi kormányszerveken át az Udvari Kamaráig terjedő hivatali apparátus korrespondenciája, a helyi tiszttartók által a közvetlen felettes hatósághoz benyújtott számadások, valamint a birtokosváltásokkor és a tiszttartók hivatalba lépésekor felvett összeírások szolgáltak. 8 A várbirtokot ma is a helyi társadalom egyik szereplőjének és így a helyi társadalomtörténet részének tekintem (mint jelen dolgozatból látható); ám az átfogó helyi társadalomtörténeti kutatás programjához nem ezen a szemponton keresztül vezetett az út. Sőt épp ellenkezőleg, a várbirtok története elég későn találta meg a helyét az alapvetően a dolgozó lakosság iránti érdeklődéstől motivált témában. (Ezért minősítettem másodlagosnak a kapcsolatot.) Az idő tájt, amikor a várbirtokra vonatkozó említett kutatást befejeztem, és már egy majdani doktori disszertáció függvényében alakultak az elképzeléseim, a szakdolgozati témától eleinte gyakorlatilag teljesen elszakadtam. A továbbiakban felmerült ötletek alapján két nagy érdeklődési terület bontakozik ki. Az egyik az iratképző hivatali szervek, kiváltképpen az uralkodói kormányzat története. Ezen belül az 1526 utáni kelet-közép-európai Habsburg-birodalom (vagyis a Ferdinánd-ág országcsoportja) és az önálló Erdélyi Fejedelemség hivatalszervezete, illetve ágazatilag elsősorban a kincstári kormányzat érdekelt. (Korábbi, meg nem valósult disszertációs témám az a folyamat volt, amelynek során a Magyar Királyság északkeleti részében a Habsburgbirodalom pénzügyigazgatásnak különálló területi kormányszerve alakult ki 1554/1567- re.) A másik, talán egy hajszállal később is induló nyomvonalat képezte a helyi társadalomtörténet. Ezen az úton viszont a mintavétel problémájával találkoztam (amit kezdettől területi alapon képzeltem el). Ez a probléma a kellő tapasztalat híján számomra megoldhatatlannak bizonyult. Tettem ugyan némi lépéseket egyes vidékek szondázására, de ezek utólag visszatekintve igen kezdetlegesek és teljesen elégtelenek, sőt mondhatni szakszerűtlenek voltak. A figyelmem így terelődött vissza (a tanácstalanság 8 A dolgozat érdemi része megjelent: Glück: Sókamara, továbbá túlnyomórészt ugyanezen a munkán alapul Glück: Személyzet. 14

13 szükséghelyzetében) a huszti várbirtokra, amelynek az uradalmi igazgatásra és gazdálkodásra vonatkozó kutatás nyomán mellékesen a népét is ismertem valamennyire. Már akkor hallottam valamicskét a helyi társadalom több, azóta szisztematikusan is keresett, mára talán lehetőség szerint meg is ismert alakjáról, akik neveket is viseltek előttem. Így végül az uradalom népe mint helyi társadalomtörténeti minta megkutatása mellett döntöttem. Ezzel együttesen a vizsgálatot az öt városra korlátoztam. Az ugyanis világos volt az uradalom 1600-as urbáriumában olvasott névanyag és néhány más szempont alapján, hogy ezeknek a településeknek a törzsökös lakossága alapvetően magyar volt (egyedül Viské inkább német, tehát még mindig latin, nyugati, ráadásul korszakunkban már jócskán elmagyarosodva), míg a megyének gyakorlatilag a teljes fennmaradó területét összefüggően ruszinok és románok lakták (beleértve az uradalom falvait); márpedig ebben az értelemben is a nyugati civilizáció vizsgálatán, illetve a magyar történetíráson belül kívántam maradni. * Szeretném még egész röviden pontosítani, hogy a társadalomnak mely entitásai tartoznak a kutatás körébe, vagyis hogy kit tekintettem helyinek, az öt városi társadalom részének. A magánosok, természetes személyek esetében a döntő körülménynek a lakóhelyet választottam. Minthogy a több lakhellyel is rendelkező családok, személyek esetében felmerül a tényleges lakóhely kérdése, ez azonban megfelelő források híján sokszor nem válaszolható meg, ezért mindenkit helyinek vettem, akinek volt kialakított lakóhelye az öt település valamelyikén, kivéve ha annak használaton kívüliségére kifejezett forrásadat állt rendelkezésre (pl. a lakótelek elhagyott, puszta minősítése). Nem vettem viszont figyelembe azokat, akik a lakóhely tekintetében nem, csupán valamely más tevékenység vagy körülmény révén kötődtek településeinkhez (pl. extraneus ingatlanbirtoklás, az öt városi határ haszonvételi lehetőségeinek igénybe vétele a gazdálkodásban, munkavállalás valamely öt városi háztartásban vagy gazdálkodó üzemben). Az intézmények közül mutatis mutandis ugyanezeket fogjuk figyelembe venni ( lakóhely helyett persze központot értve), de az állami (uralkodói vagy rendi) és egyházi intézményeket, továbbá a közösségi szervezeteket (pl. települési közösség, céhek) csak akkor, ha az előbbieknél az illetékesség, az utóbbiaknál a résztvevők köre meghatározóan öt városi. 15

14 * Ez a dolgozat nem jelenti a téma teljes feldolgozását. Az alábbiakban, az iratanyag ismertetése során kitérek majd azokra az irategységekre, amelyeknek felkutatása, átvizsgálása még nem történt meg, de feltétlenül pótolni szeretném, továbbá bizonyos esetekben már fellelt iratok, iratcsoportok feldolgozása is még hátravan. Összességében azonban az adatgyűjtésnek ezek a hiányai csekély mértékűek az elvégzett részhez képest. Ennél nagyobb korlátozást kellett alkalmaznom a szöveg megírásánál. Nem csupán arról van szó, hogy mint az imént kifejtettem a középponti témán, a 16. század végétől kezdődő társadalmi változások kérdésén belül a társadalmi intézményrendszer vizsgálatára kell korlátozódnom. További két főtéma megírásáról is lemondtam egyelőre. Az egyiket a helyi lakosság életének azok a vonatkozásai képezik, melyek, ha úgy tetszik, még a társadalmi berendezkedéseknél is konzervatívabbak: a viszonylag erősen táji meghatározottságú mindennapi életkörülmények, mindenekelőtt a lakás, amely ezen a témán belül úgy-ahogy még adatolható. A másik egy egészen eltérő aspektus, a helyi társadalom tevékenységalapú megközelítése, 9 amelyből szintén tulajdonképpen csak egy részterületre vannak érdemi adatok, nevezetesen a mezőgazdasági munkára. Látható tehát, hogy mindkét téma adatolásának lehetősége eléggé aránytalan, nagyobbrészt hiányzik, továbbá az is, hogy mindkét téma alapvetően távol áll a középponti kérdésünktől noha éppen ezért oly érdekes, hogy a 16. század végétől meginduló változások hogyan tudtak még ezekre a vonatkozásokra is hatni. Egyelőre azonban ennek megvizsgálásáról le kell mondanunk. Az iratanyag Az iratjellegű forrásanyag őrzési egységei részben gyűjteményes jellegűek (vagyis kimondottan gyűjtői tevékenység során, különböző idegen irattárak darabjaiból állították őket össze), másik részük azonban még tükrözi azt az eredeti összetételt, amely magának az iratképződésnek a folyamatában jött létre (proveniencia), utóbbi esethez értve azt is, 9 Az ezzel kapcsolatos elvi kérdésekre ld. Szabó: Társadalomnéprajz

15 amikor a provenienciának megfelelő irategységet szakszerű levéltári körülmények között, utólagosan igyekeztek helyreállítani. A továbbiakban e két csoportot iratgyűjteménynek, illetve irattárnak nevezem. 10 Az iratgyűjtemények a fentieknek megfelelően származékos jellegűek, hiszen eredetileg minden tételük beletartozott valamely irattárba. Ez utóbbiakkal kell tehát először foglalkoznunk. Irattárak A téma kutatásához azokat az irattárakat szükséges figyelembe venni, amelyeket (1) maguk a vizsgálat körébe tartozó ( helyi ) entitások, (2) a felettük hatáskört gyakorlók vagy (3) a velük kiegyensúlyozott (tehát nem alá-fölérendeltségi) kapcsolatba kerülők hoztak létre. Ehhez a három csoporthoz még egy negyediket adhatunk hozzá. A különböző társadalmi szereplők által alkalmazott állandó tisztviselők, illetve alkalmi megbízottak rendszeresen tartották maguknál az uruk, ill. megbízójuk iratait, melyek aztán olykor nem kerültek be/vissza annak irattárába. Ily módon elvben szóba jöhet az előbbi három csoportba tartozó magánosok vagy intézmények valamennyi illetékes alárendelt tisztviselőjének vagy megbízottjának családi irattára is. Egy-egy iratképző és így a tőle származó irattár persze egyszerre több kategóriának is megfelelhet. Ezért a továbbiakban az iratképzők típusai szerint vesszük számba a témához tartozó irattárakat. (Ezek: magánosok, közösségek, üzemek, intézményes társadalmi szereplők azaz az egyház és a szuverén.) 10 A fentieknek megfelelően nem minősül iratgyűjteménynek az irattáron belül, az adott iratképző anyagából létrehozott gyűjteményes jellegű irategység, sem pedig az adott iratképző alárendeltségében működő külön levéltári hivatal anyaga, melyet ugyancsak magának az adott iratképzőnek az irattárából hoztak létre, az onnan átvett iratok őrzésére. Ilyen levéltár működött az Udvari Kamara mellett már a 16. századtól, a Magyar Kamara mellett a Szepesi Kamara iratait is gyűjtve a 18. század közepétől, az erdélyi Thesaurariatus és a vele együttműködő jogügyigazgatóság mellett pedig 1769-től, majd a 18. század végétől számos megye, város és jelentősebb család mellett is. 17

16 Magánlevéltárak A helybeli magánosok irattárai ahhoz képest, hogy hány család lakta településeinket a korszakunkba tartozó évszázadok alatt rendkívül gyér számban maradtak fenn. Csaknem kizárólag úrbéri járadékos (jobbágybirtokos, földesúri) famíliáktól ismerünk irattárat. Mondanunk sem kell, hogy ezek már eleve mily csekély részét tették ki mindenkor a helyi társadalomnak. A kivételeket is kizárólag nemesi családok alkotják, méghozzá olyanok, amelyek egyrészt elérték az egytelkes nemesek rendi kategóriáját (azaz jobbágybirtokkal ugyan nem, de szabad [nemesi] lakóingatlannal rendelkeztek), másrészt pedig nem kétkezi munkából éltek. Az irattárat hátrahagyó családok persze nem feltétlenül kezdettől fogva merítették ki az említett kritériumokat, és ez számunkra néha óriási szerencsét jelent. Ha a család csupán valamely későbbi generációjában emelkedett fel, az alacsonyabb státusú (armalista, sőt közrendű, ill. dolgozói foglalkozást űző) felmenőktől örökölt iratok akkor is megőrződhettek az egységes családi irattár részeként. Ilyen alacsonyabb státusú embereknél képződött iratanyagok csak ilyen módon maradtak meg a mi esetünkben, de ilyen módon néha megmaradtak. Nézzük azonban először azokat a családokat, amelyek nemhogy jobbágybirtokosok voltak, de egyenesen magát a huszti uradalmat birtokolták, hiszen ők nem csupán helyi társadalmi szereplőkként, hanem más helyiek a helyi társadalom nagy része felett gyakorolt (földesúri) joghatóságuk révén is tekintetbe jönnek. Tudtunkkal a következő ilyen családok hagytak hátra irattárat (zárójelben a tényleges birtoklás időhatárai): Nádasdy ( ), 11 Homonnai Drugeth ( ), 12 iktári Bethlen ( ), 13 Rhédey ( ), 14 bethleni Bethlen (1703, ), 15 Károlyi (1711? 1712). 16 Az időbeli eloszlás korántsem csupán a családi levéltárak fennmaradásának véletleneit tükrözi. A huszti uradalom ugyanis csupán a MOL E (a Magyar Kamara Archívumában). 12 Štátný archív v Prešove. 13 ANR DJC között Bethlen Druzsina révén, akinek jogán a férje, Rhédey Ferenc ( 1667) volt a tényleges birtokos. 14 MOL P. 15 MOL P. 16 MOL P. 18

17 század elejétől induló bő egy évszázadban volt többnyire magánbirtokosok kezén, megszakítva a Rákóczi-szabadságharc alatti kincstári birtoklással. Megelőzőleg döntően királyi-királynéi birtoklással találkozunk, amit elsősorban az uralkodói hatalom megroppanásának időszakaiban szakított meg magánbirtoklás, így a korai Zsigmondkorban és a Mohács utáni időszakban (János király es, török segítséggel történt visszatérte és Ferdinánd király kormányzatának az 1540-es évek közepétől útnak induló rendteremtése között). A rendiséggel szemben a 17. század utolsó harmadától komoly eredményeket elérő Habsburg-kormányzat pedig csupán az 1740-es évekre jutott el a koronajószágokra vonatkozó 1514-es dekrétum érvényesítéséig, mellyel kapcsolatban az uradalom 1744-ben végérvényesen kincstári kézre került. A legnagyobb hiány így végső soron ha a Drágfiakat (tényleges birtoklás 1387 után 1405 előtt) nem számítjuk az Apafi család ( ) levéltárának szétszóródása. A nem az iratképző család irattárának keretei között, hanem leszármazók vagy későbbi idegen birtokosok irattáraiban fennmaradt huszti uradalmi földesúri anyagok közül is érdemes kettőt kiemelni. A Bethlen Rhédey-birtoklás ( ) időszakának iratanyagából egy szép darab maradt meg az Eszterházy család tatai levéltárában, 17 köszönhetően annak, hogy az Eszterházyak is a huszti uradalmat 1618-ban zálogba kapó Bethlen István örökösének mondhatták magukat. 18 (Nem állapítható meg, hogy az iratanyag a családi leszármazás révén került ide, vagy a birtokokért folytatott 18. század végi perben szedték össze. A repertórium az utóbbi mellett foglal állást. 19 Mindenesetre egy földesúri családi irattár többé-kevésbé egységes maradványának tűnik, és így a birtokjog utólagos érvényesítése szempontjából teljesen érdektelen iratok is találhatóak benne.) A másik ilyen maradvány az 1702-ben, a család birtoklásának lezárultakor II. Apafi Mihály kezén lévő iratok egy tetemes csoportja, amelyeket akkor a kamarának adott át és annak levéltárába olvadva maradtak fenn. 17 MOL P. 18 Ezt az Eszterházy-fiúk (Miklós nádor fiai) és a Thököly-lányok (Imre fejedelem nővérei) közötti házasságok alapozták meg. A három Thököly-testvér anyja, Gyulaffy Mária ugyanis a Bethlen másik leánya, Anna és Gyulaffy Sámuel közötti házasságból származott. 19 Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára. Repertórium. Összeállították Bakács István Iványi Emma. Bp., (Levéltári Leltárak 25.)

18 A felsoroltak közül a Homonnai Drugethek levéltárát egyelőre nem kutattam. 20 A Nádasdyaké, az iktári Bethleneké és a Rhédeyeké töredékes, nagyon csekély jelentőségű iratanyagot nyújt csupán a témánkra. Az utóbbi kettő főleg csak jogbiztosító iratokat (uralkodói kegyek, ügyletek) tartalmaz, a Nádasdy-levéltárban pedig elsősorban tiszttartói levelezés és csekély tiszttartói számadásanyag van, de ez utóbbi is alig bír fontossággal az öt városra. A bethleni Bethlen- és a Károlyi-levéltárban már legalább urbáriumot találunk (ha nem is névsorosat), továbbá némi tiszttartói levelezést (ill. a bethleni Bethlenek esetében családtagok köztit is). A legszínesebb összetételű és adataiban is értékes anyagot éppen az Eszterházyak tatai levéltára adja, ahol van tiszttartói hivatali utasítás és egész csekély töredékekben ugyan, de tiszttartói számadás is (ellenben nincs benne urbárium). A többi családnak tehát vagy vidéken volt jobbágybirtoka, vagy ott sem. Ettől függetlenül az öt város területén csupán saját lakótelkeikkel rendelkeztek. Ezeknek a családoknak egy része régebbi birtokos nemesi família, amelyek valami módon lakhelyet szereztek településeinken. Vannak közöttük közeli birtokosok, akiknél más indok nem mutatható ki a városi házszerzésre (a kihalt Dolhai), 21 illetve olyanok, akiknek korábbi birtokai akár országrésznyi messzeségben feküdtek, és az uradalom ura mellett vállalt familiárisi szolgálat révén vetődtek vidékünkre (borosjenei Korda, 22 keserűi Fráter). 23 Ez utóbbiak persze elsősorban jobbágybirtokot alakítottak ki maguknak a szolgálati helyük környéken (egytől egyig vidéken), de emellett akár már ők maguk szereztek öt városi lakhelyet is; öt városi lakótelkük pedig akár a birtoktest fejeként is funkcionálhatott (borosjenei Korda). Tágabb értelemben ide tartozik a huszti Barilovics család is, azonban egy alacsonyabb státusban: korábban nem rendelkeztek jobbágybirtokkal, és helyben is csupán a birtokos nemesség küszöbére jutottak (könnyen elveszthető zálogbirtokokkal, néhány jobbágy erejéig), ráadásul irataik a kihalásuk után a leszármazók kezére kerülve maradt fenn. 24 (A család helybeli szerencséjét megalapozó családtag a borosjenei 20 A levéltár Milan Belej levéltáros (ŠA Prešov) tájékoztatása szerint csak a huszti vár feletti uralommal kapcsolatos levelezést tartalmaz ebből az időből. 21 A Teleki család gyömrői levéltárában (MOL P), ahová azt követően kerültek be az iratok, hogy a Dolhaiak kihalta után a Telekiek szerezték meg a dolhai uradalmat. 22 ANR DJC. 23 DRNKK. 24 A Lónyay család levéltárában (MOL P). 20

19 Kordáknál egy 17. század közepi uradalmi prefektus, a keserűi Frátereknél egy 17. század végi jószágkormányzó, a huszti Barilovicsoknál pedig egy század fordulója körüli világi hivatalnok.) Szemben állnak ezekkel a vidékünkkel kapcsolatba kerülésük idején már eleve birtokos (vagy egytelkes) nemesi családokkal azok, amelyek már alacsonyabb státusukban is a helyi társadalom részét képezték, és innen emelkedtek fel, értelemszerűen nem is feltétlenül az uradalom szolgálatában. Ezeknek a társadalomtörténeti szempontból különösen érdekes családoknak a többsége ugyancsak határozottan és tartósan a birtokos nemességbe jutott, de jellemzően kisebb jószágállománnyal, és körükben már megjelenik az egytelkes, esetleg csupán átmenetileg, zálogjogon birtokossá válni képes családok típusa. Az önálló irattárat hátrahagyó családok a Szigeti Vass 25 és a técsői Móricz, 26 illetve a huszti Nagyiday, 27 bár ez utóbbi família a társadalmi felemelkedés szempontjából döntő generációjában bevándorló volt, aki vélhetően éppen az uradalmi szolgálata miatt került ide, de még közrendűként. (Tartósan igazolható jobbágybirtokos az első és a harmadik.) Más családok, méghozzá itt egytől egyig leányági leszármazók levéltáraiban kötött ki a kihalt egrestői Szigeti, 28 szigeti Bartos, 29 szigeti Ponc 30 és a szigeti Szerencsy 31 családok anyaga, valamint a Szigeti Szabóké, akiknek iratai azonban mára elvesztek. 32 Ezek a családok mind birtokos nemesek lettek, kivéve a Szigeti Szabókat, akik átmeneti birtokszerzési próbálkozások után az egytelkesek között ragadtak. (Az említett famíliák közül a Szigeti Vass, az egrestői Szigeti, a szigeti Bartos és a Szigeti Szabó 16. századi világi hivatalnokcsalád, a szigeti Ponc a 17. század első évtizedeiben felemelkedett kézműiparos agrárvállalkozó família, a huszti Nagyiday és a técsői Móricz uradalmi szolgálatvállalással jutott felfelé a 25 MOL P. 26 MOL P. 27 MOL P. 28 A Bálintitt és a Petrichevich Horváth család levéltárában: ANR DJC. (A Petrichevich-Horváth levéltár másik része Marosvásárhelyen van, ezt egyelőre nem tudtam kutatni, de kezdő évköre későbbi kezdetű). 29 A szigeti Ponc család iratai között, ld. a következő jegyzetet. 30 A szigeti Szerencsy család iratai között, ld. a következő jegyzetet. 31 A Bárczay család levéltárában (SNA). 32 Egykor a Chernel család levéltárában, mára elveszett. Utoljára a századfordulón ismerték. Pettkó Béla: A Chernel-család levelesládájából. Századok 27. (1893)

20 17. század húszas-harmincas, illetve hetvenes éveiben, a szigeti Szerencsyeknél pedig egy református lelkészfi hajtotta végre a birtokos nemességbe emelkedést a század fordulóján, királyi és vármegyei hivatalnoki állások révén.) Láthatóan jóval több tehát a nem önálló formában fennmaradt anyag, minthogy ezek közül legalábbis az iménti csoportosítás szerinti első két kategóriát a tulajdonképpeni városi (iparos-kereskedő és velük összefüggően az írástudó tisztviselő) családoknál megszokott sérülékeny demográfia jellemezte. Ami a nem uradalombirtokos családok irattárainak tartalmát illeti, azokban még az esetleges vidéki jobbágyaik tekintetében sem igen van másfajta irat, mint uralkodói adományok és más egyéb kegyek, valamint jogügyletek. Egyéb, nem földesúri mivoltukkal kapcsolatos irataik is hasonló jellegűek (perek, osztálylevelek, záloglevelek, egyéb szerződések, teleknemesítések, közrendből felemelkedett családoknál teleknemesítések stb.), amit ritkán egészít ki némi levelezés. Az eddigiekben a helyi családokkal foglalkoztunk, ki kell azonban térnünk arra is, hogy nem maradtak-e fenn iratanyagok olyan családoktól, amelyek maguk nem tartoznak a vizsgálat körébe, de mégis tartalmaznak adatokat az öt városi lakosokra a hozzájuk fűződő kapcsolataik révén. Mint említettem, az ilyen kapcsolat lehetett joghatósági jellegű vagy kiegyensúlyozott. (A tisztviselők magánlevéltárba került hivatalos iratokról másutt szólunk.) Ami a joghatóságot illeti, magánosok közötti leköteleződések származhattak familiaritásból, úrbériségből, alkalmazotti munkavállalásból és ide sorolhatjuk a fogottbíráskodást is mint önként vállalt eseti jellegű bírói joghatóságot. A kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz sorolhatjuk a szerződéseket (ügyleteket) és a magánlevelezést. Mindezek közül egyedül az úrbériség esetében van egységes és aránylag jól nyomon követhető kiindulópontunk annak meghatározására, hogy számolhatunk-e idegenbeli partnerekkel, éspedig az öt város földje feletti nemesi birtokjog megoszlása. Városaink jobbágylakosai, mint láttuk, a történelem során gyakorlatilag mindig a huszti uradalom urától függtek, azaz külső földesurak egyáltalában nem is voltak. 33 Valamennyi egyéb esetben csupán szórványadatok állnak rendelkezésre a 33 Tudtunkkal az egyetlen kivétel, amikor 1613-ban Bethlen Gábor fejedelem elzálogosította Técső városát Bornemisza József huszti főkapitánynak, aki nem rendelkezett saját lakhellyel az öt városban. MOL E 148 fasc nr. 29.; MOL F 1 VII. köt. p , Bornemisza birtoklása nem volt tartós, ha egyáltalán birtokba lépett, 1614-ben ugyanis, mikor a Habsburg csapatok kezükre kerítették Husztot és Kővárt, a fölvett urbárium szerint Técső már ismét az uradalom része. MOL R 323 nr

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24. Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével

Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba

Részletesebben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben

Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Geológiai tárgyú egyetemi szakdolgozat felhasználása a munkáltató által megrendelésre készített kutatási jelentésben Ügyszám: SZJSZT 20/14 A Pécsi Törvényszék

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Függelék Forráshelyek

Függelék Forráshelyek Függelék Köszönettel tartozom mindazoknak, akik munkám során tanácsaikkal segítettek, akik elolvasták és bírálták a kéziratot a Teleki László Intézetben szervezett vitán. Úgyszintén köszönet illeti Kovács

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának helyzete és lehetőségei

A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának helyzete és lehetőségei Kerékgyártó László A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának helyzete és lehetőségei az NSZFI által végzett monitorozás tükrében A monitorozás célja A Nemzeti Szakképzési Intézet először 1998-ban,

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR

A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR 2007.. évi beszámolója L Az intézmény általános helyzete 2004. január l-én jött létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Központi Levéltára a PTE Központi Könyvtár szervezeti egységeként.

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK

A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések

Részletesebben

A semmibõl lett gazdaságok

A semmibõl lett gazdaságok A semmibõl lett gazdaságok Hamar Anna Bevezetés A kilencvenes évek elején a tulajdonviszonyok és a szervezeti struktúra változásával párhuzamosan az uralkodó politikai erõk azt a célt tûzték ki, hogy a

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész

Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR

A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR A PTE EGYETEMI LEVÉLTÁR 2006. évi munkabeszámolója I. Az intézmény általános helyzete ete 2004. január l-én jött létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Központi Levéltára a PTE Központi Könyvtár szervezeti

Részletesebben

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE a doktori disszertáció tézisei I. A hagyomány kritikája,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis

Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Kiss Andrea, konpinty@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum Vitéz Gáborné, ildiko@swszl.szkp.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Egyetemi Számítóközpont

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben