Az öt máramarosi város társadalma a században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az öt máramarosi város társadalma a 16 18. században"

Átírás

1 Az öt máramarosi város társadalma a században PhD-értekezés Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak ( ) középkori és kora újkori történeti program Készítette: Glück László Témavezető: Oborni Teréz

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 8 Az iratanyag Irattárak Magánlevéltárak Közösségi levéltárak Országos, uralkodói és egyházi levéltárak Üzemi levéltárak Iratgyűjtemények A kutatott állagok Az iratanyag A szakirodalom I. RÉSZ: AZ ÖT MÁRAMAROSI VÁROS TÁRSADALMA (1300) A RÉGI REND A társadalmi normák Státusok A rendi státusok Nemesség Közrendűség jobbágyság A jobbágystátus alapesete A földesúri joghatóság Terhek A jobbágystátus speciális esetei A libertinusok A sóvágórend Gazdák és zsellérek Foglalkozás Vagyon Az úrbéres ingatlanvagyon forgalma A közösségi szervezet A sóvágórend közössége FOGLALKOZÁS, JÖVEDELEM: ÉLETMÓD A munkától a haszonig Egy összeírás: az öt város társadalma 1600-ban A háztartások foglalkozási besorolása A minősítés szempontjai A megkülönböztető név Az állatállomány A sókereskedelem A háztartások kategóriai Az öt város dolgozói üzemgazdálkodói társadalma 1600-ban Önállók és városiasság

3 Az egyes települések foglalkozási csoportjai Técső Visk Hosszúmező Huszt Sziget Családtörténeti töredékek Az iparosok Kézműves önállóság állattenyésztő vállalkozás A malomtulajdonosok A szabadfoglalkozású bérmunka Az alkalmazott munkásság A sóbányamunkások A sóvágók A többi munkás Az uradalom TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A 15. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL Az írástudók II. RÉSZ: AZ ÖT MÁRAMAROSI VÁROS TÁRSADALMA 1580/ A STÁTUSOK A rendi státus A rendi mobilitás A nemesség felvétele Esetek (Oda)haza veszélyben Az előkelő szolgák Az uralkodó szolgálatában A saját földesúr szolgálatában Előkelő szolga szolgálatában Idegen földesúr szolgálatában A függetlenség elégtelensége Sziget Visk Técső Hosszúmező Huszt Mérleg A hajdústátus felvétele Feslő nemesség, bomló közrend A századi közteherviselés Feslő nemesség A nemesi rend eredeti arculatának elvesztése A nemesi státus alapjai

4 A nemesség foglalkozási eszménye A szögre akasztott funkció Vitézi funkció, dolgozói lekötelezettség Nemesség és jobbágyság Nemesség és örökös jobbágyság A nemesi státus sorsa a többi társadalmi szereplő viszonylatában Nemesség és földesúr Nemesség és a közrendűek A nemesi előjogok önkéntes csorbítása A látens közteherviselés A települési joghatóság Egzisztencia A nemesség fokozatai Az egyenlőbbek A közrend Az örökös familiaritás Bomló jobbágyság A tulajdonképpeni jobbágyrend A személyes szabadság Úrbéri terhek Az 1702-es taxásodás Megjelölés A jobbágyrend speciális csoportjai A hajdúrend Úrbéri terhek Települési terhek Joghatóság A szolgálatvállalási tilalom Egzisztencia A kialakult hajdústátus zavara A manumissusok Rendi differenciálódás és közösségi szervezet A nemesség A közrendű közösségek sorvadása Fél- és negyedmegoldások Közös ügyek FOGLALKOZÁS (JÖVEDELEM) A foglalkozási szerkezet változásai Esetek A nemesség elégtelensége Az önállóság csúcsától a járadékosság küszöbéig Az előkelő szolgák felemelkedése A várbirtoktól a gazdálkodó nagyüzemig A munkától a kockázatig: a munka és az üzemgazdálkodás mérlege

5 Az önálló kézműiparosság-kereskedelem A paraszti önállóság nehézségei A foglalkozási normák A piac népének belharca A földesúri haszonvételek érvényesítése A foglalkozási közösségek A VAGYON A vagyoni viszonyok Föld, ház, jószág. Vagyoni polarizáció a helyi lakosság körében Vagyoni viszonyok az 1701-es adóösszeírás alapján Huszt Háztulajdonosok Zsellérek Visk Háztulajdonosok Zsellérek Técső Háztulajdonosok Zsellérek Hosszúmező Háztulajdonosok Zsellérek A vagyoni folyamatokra vonatkozó kortárs megfigyelések Az extraneus földbirtoklás A vagyoni normák Az úrbéres ingatlanforgalom ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK RÖVIDÍTÉSEK IRATANYAG SZAKIRODALOM

6 BEVEZETÉS Az a kutatás, amelyből jelen dolgozat született, szándéka szerint a történettudomány és alighanem a többi társadalomtudomány egy bizonyos régi és jól ismert módszertani megfontolásához kíván csatlakozni, illetve annak eredményeiből meríti az indíttatását. Nem csupán régi és jól ismert, de bevett és alkalmazott módszerről van szó, melyet épp ezért nyugodtan nevezhetünk hagyománynak is. Lényege abban áll, hogy a vizsgálati léptéket érdemes olyannyira leszűkíteni, hogy ne kelljen sem a kutatói kérdésfeltevést, sem a megismerés forrásainak körét súlyosan korlátozni. Vagyis hogy a többé-kevésbé totális tematika és a többé-kevésbé totális anyaggyűjtés egyszerre váljék lehetővé. Ennek a szűkebb fesztávolságú, nagy mélységű mintavételi koncepciónak a megszületése szorosan kapcsolódik a történeti kutatás társadalomtudományos fordulatához, 1 és a dolog jellege folytán azóta is a társadalomtörténetben jellemző. Kiemelt alkalmazási területe a rendi Európa (majd egyre inkább az újabbkori társadalmak), megfelelően egyrészt a történészi érdeklődés hangsúlyainak, másrészt pedig annak a körülménynek, hogy a premodern társadalmak, civilizációk közül inkább csak a rendi Nyugatról áll rendelkezésre a kívánatos forrásanyag. Az is ismeretes, hogy ugyanakkor már ebben a civilizációban rendszerint mindenütt olyan mennyiségű iratjellegű forrásanyag képződött, hogy az említett célok megvalósítását lehetővé tevő vizsgálati lépték aránylag kicsi. Ezt a jellemző léptéket azoknak a nemzeti(- nemzetállami) kereteknek a viszonylatában, amelyek a történetírás megelőző szakaszának idején kialakultak és azóta is szívósan hatnak a helyi jelzővel szokás illetni. Dolgozatom tehát egy ilyen helyi társadalomtörténetet szeretne megvalósítani, ahol is a vizsgált embercsoport lehatárolása értelemszerűen az időbeli korlátokon túl területi alapon történt. Öt településről van szó, ezek Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és 1 A magyar historiográfiából ld.: Mályusz: Helytörténet. 8

7 Sziget, vagyis az ún. öt (máramarosi) város. 2 Ezt a gyűjteményes megjelölést már a kortársak is alkalmazták (az iratokban főként latin alakban: quinque oppida, de előfordul az idézett magyar forma is), ami onnan eredt, hogy az öt települési közösség egymással szövetséget képezett. (Ez azonban, mint látni fogjuk, társadalomtörténeti szempontból nem számít olyan sokat, mint amilyen jól hangzik.) A településállomány egykorú hierarchizálására és utólagos, kutatói átlátására tett erőfeszítések során több olyan kategória is született, melyekbe a mi öt településünk beleillik. (A továbbiakban csak az utóbbiakkal, vagyis a tudományos településkategóriákkal foglalkozok, a kortársakéval nem.) Az öt város lakossága először is még a 14. század második fele, vagyis a rendi kori települési státusok tisztázódása előtt magas szintű jogi helyzetet ért el, olyat, amely a kialakult rendiségben akár a szabad bár nemnemes státusban (a királyi városokéban) is folytatódhatott volna, ha ennek egyéb feltételei fennálltak volna. Az ilyesfajta településeket a magyar történetírás jól ismeri és bár összefoglaló megnevezésük nincs típusként kezeli. 3 Talán a legfontosabb települések közötti megkülönböztetés azonban maga a város falu kettősség. Ezt az egykorúak is ismerték, sőt az ő minősítésük az egyes településeket illetően általában kiindulópontul szolgál a kutatók körében. A kortársak véleményével kapcsolatban itt csak annyit jegyzek meg, hogy amint már a fenti csoportos elnevezésük mutatja, az öt város lakosai mindegyik települést városnak tekintették (méghozzá gyakorlatilag kezdettől fogva), amit a többi társadalmi szereplő is 2 A köztudatban koronaváros megjelöléssel ismertek. Erről a kifejezésről másutt szólok, itt csak annyit előlegezek meg, hogy a 18. század derekától jön használatba ezekre a településekre tehát még épp korszakunkon belül, előtte soha nem fordul elő. Egy ideig még a feltűnése után sincsen azonban olyan egyedi megkülönböztető jellege, mint a mai köztudatban, hogy ti. a terminus éppen és csak a mi településeinkre vonatkozik, élesen megkülönböztetve őket a hazai településállomány teljes fennmaradó részétől. A kifejezés ilyesfajta használata korszakunk végéig (tehát az 1760-as évekig, ld. alább) sem jellemző. Arról pedig végképp nem beszélhetünk még korszakunk után sem, hogy kialakult volna valamiféle, a kizárólagos szóhasználattal párhuzamos (esetlegesen annak alapot adó), sajátosan csak a mi településeinket jellemző státus, jogállás. A kifejezés tehát kerülendő. Sziget neve elé a Máramaros- előtagot hivatalosan csak az 1913-as magyarországi településnév-rendezéskor illesztették, korszakunkban soha nem fordul elő. Mi következetesen az egykorú névalakot választjuk. 3 A települési (városi) nemnemes szabad státus és az ahhoz tartozó településállomány tisztázódására ld. mindenekelőtt Kubinyi: König und seine Städte. A korábbi magas szintű települési privilégiumokra: Fügedi: Városprivilégiumok. 9

8 elfogadott. Ha azonban ettől függetlenülve önállóan mérlegelünk, akkor amint majd bizonyítani igyekszünk arra kell jutnunk, hogy egyikük, Hosszúmező városi mivolta mellett semmilyen elfogadható érvet nem lehet felhozni, hacsak nem éppen azt, amivel maguk a kortárs helyiek sikert értek el: városnak tekintették és városnak nevezték. A mezőváros mint a városok altípusa fogalmát a tudomány szintén a kortársaktól vette át, egyúttal azonban tartalmilag megosztottá tette azáltal, hogy a kifejezés eredeti, egykorú értelmétől függetlenül kialakított településkategóriákra is alkalmazza. Az öt város egységesen szintén csak abban az értelemben (illetve két, egymással összefüggő értelemben) tekinthető mezővárosnak, amelye(ke)t a kortársaktól örököltünk: egyikük sem volt kőfallal övezve és a rendi berendezkedés végleges formájának kialakulásától kezdve mindegyikük földesúri fennhatóság alatt állt/egyikük sem volt szabad város. 4 A városias települések ettől eltérő jellegű fogalmi megosztásának igényéig a társadalomtudományok közül inkább csak a néprajz, a szociológia és a földrajz jutott el, jobbára megmaradva azonban a nagy hagyományú mezőváros kifejezés használatánál. Ennek a társadalomtudományos mezővárosfogalomnak az alapja a foglalkozás; kifejezőbb is lenne agrárvárosokról beszélni. Az így felfogott településkategóriához városaink már nagyon is eltérően viszonyulnak: Sziget iparos kereskedő település volt, éppúgy, mint a szabad, kőfallal övezett városok általában, miközben a másik három városias település közül Técső és Visk esetében bizonyosan, de feltehetően Huszt lakosságában is a paraszti elem játszott meghatározó szerepet. Ezáltal pedig világok választják el a településcsoport tagjait egymástól (főképp Szigetet a másik négytől, de Huszt sem kis mértékben tér el a paraszttelepülések szokásos foglalkozási összetételétől). 5 Van tehát egy (valódi) város, két tipikus agrárváros és feltehetően egy harmadik is (a kiváltságos foglalkozási csoportok kimagasló jelenlétével és sajátosan differenciált iparos kereskedő kisebbséggel), végül egy falu. 4 A mezőváros kifejezés kortárs értelme szorosan véve csak az előbbi, ám a királyi királynéi településállományon belül a fal egyúttal a jobbágyi függés és a tőle való szabadság kritériumaként is szolgált a 14. század második felében (ld. Kubinyi: König und seine Städte). 5 Huszt közrendű lakosságának foglalkozási besorolása, mint alább látni fogjuk, a leginkább problémás a forrásadottságok miatt. Jellemzően inkább parasztinak tűnik, az agrártelepülésekénél differenciáltabb iparos kereskedő réteggel. Az pedig kimondottan egyértelmű, hogy az öt közül ebben a városban volt a legjelentősebb nem közrendű (egyházi és nemesi) társadalom. 10

9 Településeink így a közismert összetartozásuk, a kortársaktól hagyományozódott egységes városi és azon belül szintén egységes mezővárosi státusuk alatt társadalomtörténeti szempontból valójában nemhogy közelről nem voltak hasonlatosak, de még a főbb településtípus-megkülönböztetéseknek is különböző oldalaira esnek. Mindez, mondanunk sem kell, alapjaiban vonja kérdésbe, hogy jelen átfogó vizsgálatuk mennyiben tartozik speciálisan a városok, ill. a mezővárosok története, társadalma körüli tudományos diskurzushoz. Persze jelentős részében elfednénk a valóságot, ha a foglalkozási szerkezet robusztus válaszfalait csupán a városszövetségi működés és az egykorú településkategóriák szerinti minősítések cingár kötelékével állítanánk szembe. Az öt település a kialakulás folyamatában, az elnyert privilégiumlevelekben, a lakosság jogi helyzetének finomabb részleteiben, a birtokigazgatási hovatartozásban (azaz a mindenkori földesúr kilétében), az életmód számos táji meghatározottságú vonásában és még sok minden másban teljes azonosságot vagy magas fokú hasonlóságot mutat. Arról nem is beszélve, hogy egy helyi társadalomtörténet számára vajon nem épp az-e az előnyös területi minta, amely különböző társadalmi közegekből merít? * Kutatásom első lépéseit még a szélesebb időkört átfogó monografikus feldolgozás szándékának megszületése előtt bizonyos véletlenek folytán az 1600 körüli állapotok vizsgálata képezte, tulajdonképpen egyetlen forrásnak, a huszti uradalom as urbáriumának a középpontba állításával. 6 Amikor már az átfogó helyi társadalomtörténet célkitűzésének jegyében közelítettem a tárgyhoz, a kezdő időhatárt gyakorlatilag rögvest kitoltam a megtelepülésig, vagyis a települések létrejöttéig ( század fordulója). Ez azonban nem jelent komoly ütközést a középkor és a kora újkor hagyományos kategóriáival, egész egyszerűen a forrásanyag miatt. A tényleges lakosság vizsgálatánál meghatározó két előadásmódunk (az összeírások elemzése és az egyes családok sorsának követése a rájuk vonatkozó egyedi anyag bevonásával) ugyanis egyaránt sokáig lehetetlen még: az előbbi a 16. század végéig, az utóbbi pedig a 15. század második feléig. Bár persze nem csak a tényleges lakossággal, hanem társadalmi 6 Glück: Máramarossziget. A téma kialakulásáról részletesebben ld. alább. 11

10 intézményekkel elvontan is foglalkozunk, ennek a megközelítésnek a forrásanyaga alapjában hasonlóan oszlik el az időben. A felső időhatár kijelöléséről el kell mondani, hogy azt meghatározta a 18. század második felében kezdődő új jelenségekkel (felvilágosodás, ipari forradalom stb.) kapcsolatos szakmai hagyomány. Az a hagyomány, amely nemhogy a kora újkornak mint az európai történelem egyik nagy korszakának, de egyfajta régi történelemnek a lezárulását köti ide, szembeállítva egy meghatározóan újjal. A 18. század második feléhez kötődő korszakhatárok között persze már az első pillanattól nem az eseménytörténeti, hanem a társadalomtörténeti jellegűek közül választottam. (Az utóbbiak valamivel korábbra esnek, mint az előbbiek.) Végül már menet közben alakult ki záró időpontként az 1760-as évek eleje. Ez a teljességre törekvő adatgyűjtés határpontjaként meg is maradt. Ha az így meghatározott időtávot csak onnantól vesszük komolyan, amikortól az imént felsorolt leendő megközelítési módjaink legalább valamelyikének a forrásanyaga rendszeresen rendelkezésre áll (vagyis a 15. század második felétől), még akkor is roppant tág intervallum marad (méghozzá amely nagyjából egybevág a kora újkor hagyományos időhatáraival). A téma azonban valójában ennél sokkal szűkebb. Csupán nagyjából egy évszázadra terjed. Ami régebben vagy később történt, rendszerint csupán a kiinduló és a követő állapot adatolása miatt szükséges. Ennél a pontnál pedig a kronológiai keretek kérdésének valójában mélyen tematikus, sőt: szemléleti jellege már egészen kidomborodik. Ahogy ugyanis az először természetesen forrásonként felszívott információállományok kezdtek összekapcsolódni és átrendeződni (azaz jószerivel kezdettől), úgy egyre inkább egyetlen kérdésfeltevés került a középpontba. Olyannyira, hogy ez a problémakomplexum már csaknem az elejétől 7 meghatározta a témáról való gondolkodásomat, a rá vonatkozóan felgyűjtött forrásadatok új rendjét, és végül a vele kapcsolatos átfogó megnyilatkozások így jelen dolgozat mondanivalóját és szerkezetét is. Ez a kérdés a 16. század végétől a nyugati civilizációban mindenütt 7 Ld. korábban az MTA TTI fiatal kutatói sorozata keretében tartott 2007-es előadásomat (Változások a századi magyarországi mezővárosi társadalomban. Az öt máramarosi város példája címmel), amelynek tárgyát akkor még kissé más időhatárok között kezeltem. A szöveg nyomtatásban nem jelent meg. 12

11 jelentkező gyökeres társadalmi átalakulás. A szóban forgó átalakulás az életnek jószerivel minden területén jelentkezett, részjelenségei pedig olyan összefüggésrendszert alkotnak egymással, hogy nincs egy közülük, amelytől ne lehetne eme belső összeköttetések vonalain keresztül eljutni bármely tetszőleges másikhoz. Innen a kérdés kissé homályos megjelölése mint átalakulás, tematikus vonatkozás nélkül. Sajnos azonban a forrásanyag mégis tematikus korlátozásra kényszerít bennünket, amikor a 16. század végétől meginduló társadalmi változások kérdését az öt város keretei között kívánjuk vizsgálni. A problémakomplexumnak nem csupán a középszintű építőelemei között akadnak helyben alig vagy egyáltalán nem adatolhatóak (olyan fesztávolságú kérdésekre kell gondolni, mint pl. a népességszám alakulása, a keresletikínálati viszonyok változása a helyi piacon az árak alapján), hanem a makroszkopikus részelemek között is vannak, amelyek csupa ilyen alárendelt egységből állván maguk is lényegében adatolhatatlanok a mi mintánkban. Sőt kérdéskomplexumnak végső soron csak egyetlen makroszkopikus egysége van, amelyet akár pusztán helyi (öt városi) adatokat középpontba állítva is lehet tárgyalni. Ez pedig a társadalmi intézményrendszer azaz közelebbről a normák és az emberi kapcsolatok, szervezett közösségek átalakulása. Úgy döntöttem ezért, hogy a 16. század végétől induló társadalmi átalakulás többi főelemét gyakorlatilag teljesen kihagyom, és teljes egészében a társadalmi intézményrendszer átalakulására koncentrálok. Szeretnék róla átfogó képet nyújtani annak ellenére, hogy természetesen a társadalmi intézményrendszer témája alá sorolandó középszintű kérdések között is akadnak bőven olyanok, amelyekről alig van forrásunk. Ezeket a részkérdéseket azonban támogatják, ill. bizonyos mértékig helyettesítik a velük szűkebb körben (ti. a társadalmi intézményrendszer témáján belül), kevesebb áttételen keresztül kapcsolatos és jól adatolható vonatkozások. Nem abban az értelemben, hogy az utóbbiakból egyenesen következtetni lehetne a rossz forrásadottságú részkérdések területén történtekre (noha adott esetben erre is van lehetőség), hanem abban, hogy maga az egész, vagyis a társadalmi intézményrendszer sorsa megérthető belőlük, valahogy úgy, ahogyan egy javarészt éles, kisebbrészt homályos vagy teljesen sötét mezőkből álló képről is felismerhető, hogy mit ábrázol. * 13

12 Szeretnék végül röviden számot adni a téma kialakulásának útjáról. Munkámat szoros, de másodlagos szálak kötik a 2004-ben megvédett egyetemi szakdolgozatomhoz, amelyben a huszti várbirtok igazgatását és gazdálkodását tárgyaltam az és ös időszakban (a Habsburg kincstári igazgatás, azon belül is közvetlenül a Szepesi Kamara fennhatósága idején). Forrásul alapvetően a tiszttartóktól a területi kormányszerveken át az Udvari Kamaráig terjedő hivatali apparátus korrespondenciája, a helyi tiszttartók által a közvetlen felettes hatósághoz benyújtott számadások, valamint a birtokosváltásokkor és a tiszttartók hivatalba lépésekor felvett összeírások szolgáltak. 8 A várbirtokot ma is a helyi társadalom egyik szereplőjének és így a helyi társadalomtörténet részének tekintem (mint jelen dolgozatból látható); ám az átfogó helyi társadalomtörténeti kutatás programjához nem ezen a szemponton keresztül vezetett az út. Sőt épp ellenkezőleg, a várbirtok története elég későn találta meg a helyét az alapvetően a dolgozó lakosság iránti érdeklődéstől motivált témában. (Ezért minősítettem másodlagosnak a kapcsolatot.) Az idő tájt, amikor a várbirtokra vonatkozó említett kutatást befejeztem, és már egy majdani doktori disszertáció függvényében alakultak az elképzeléseim, a szakdolgozati témától eleinte gyakorlatilag teljesen elszakadtam. A továbbiakban felmerült ötletek alapján két nagy érdeklődési terület bontakozik ki. Az egyik az iratképző hivatali szervek, kiváltképpen az uralkodói kormányzat története. Ezen belül az 1526 utáni kelet-közép-európai Habsburg-birodalom (vagyis a Ferdinánd-ág országcsoportja) és az önálló Erdélyi Fejedelemség hivatalszervezete, illetve ágazatilag elsősorban a kincstári kormányzat érdekelt. (Korábbi, meg nem valósult disszertációs témám az a folyamat volt, amelynek során a Magyar Királyság északkeleti részében a Habsburgbirodalom pénzügyigazgatásnak különálló területi kormányszerve alakult ki 1554/1567- re.) A másik, talán egy hajszállal később is induló nyomvonalat képezte a helyi társadalomtörténet. Ezen az úton viszont a mintavétel problémájával találkoztam (amit kezdettől területi alapon képzeltem el). Ez a probléma a kellő tapasztalat híján számomra megoldhatatlannak bizonyult. Tettem ugyan némi lépéseket egyes vidékek szondázására, de ezek utólag visszatekintve igen kezdetlegesek és teljesen elégtelenek, sőt mondhatni szakszerűtlenek voltak. A figyelmem így terelődött vissza (a tanácstalanság 8 A dolgozat érdemi része megjelent: Glück: Sókamara, továbbá túlnyomórészt ugyanezen a munkán alapul Glück: Személyzet. 14

13 szükséghelyzetében) a huszti várbirtokra, amelynek az uradalmi igazgatásra és gazdálkodásra vonatkozó kutatás nyomán mellékesen a népét is ismertem valamennyire. Már akkor hallottam valamicskét a helyi társadalom több, azóta szisztematikusan is keresett, mára talán lehetőség szerint meg is ismert alakjáról, akik neveket is viseltek előttem. Így végül az uradalom népe mint helyi társadalomtörténeti minta megkutatása mellett döntöttem. Ezzel együttesen a vizsgálatot az öt városra korlátoztam. Az ugyanis világos volt az uradalom 1600-as urbáriumában olvasott névanyag és néhány más szempont alapján, hogy ezeknek a településeknek a törzsökös lakossága alapvetően magyar volt (egyedül Viské inkább német, tehát még mindig latin, nyugati, ráadásul korszakunkban már jócskán elmagyarosodva), míg a megyének gyakorlatilag a teljes fennmaradó területét összefüggően ruszinok és románok lakták (beleértve az uradalom falvait); márpedig ebben az értelemben is a nyugati civilizáció vizsgálatán, illetve a magyar történetíráson belül kívántam maradni. * Szeretném még egész röviden pontosítani, hogy a társadalomnak mely entitásai tartoznak a kutatás körébe, vagyis hogy kit tekintettem helyinek, az öt városi társadalom részének. A magánosok, természetes személyek esetében a döntő körülménynek a lakóhelyet választottam. Minthogy a több lakhellyel is rendelkező családok, személyek esetében felmerül a tényleges lakóhely kérdése, ez azonban megfelelő források híján sokszor nem válaszolható meg, ezért mindenkit helyinek vettem, akinek volt kialakított lakóhelye az öt település valamelyikén, kivéve ha annak használaton kívüliségére kifejezett forrásadat állt rendelkezésre (pl. a lakótelek elhagyott, puszta minősítése). Nem vettem viszont figyelembe azokat, akik a lakóhely tekintetében nem, csupán valamely más tevékenység vagy körülmény révén kötődtek településeinkhez (pl. extraneus ingatlanbirtoklás, az öt városi határ haszonvételi lehetőségeinek igénybe vétele a gazdálkodásban, munkavállalás valamely öt városi háztartásban vagy gazdálkodó üzemben). Az intézmények közül mutatis mutandis ugyanezeket fogjuk figyelembe venni ( lakóhely helyett persze központot értve), de az állami (uralkodói vagy rendi) és egyházi intézményeket, továbbá a közösségi szervezeteket (pl. települési közösség, céhek) csak akkor, ha az előbbieknél az illetékesség, az utóbbiaknál a résztvevők köre meghatározóan öt városi. 15

14 * Ez a dolgozat nem jelenti a téma teljes feldolgozását. Az alábbiakban, az iratanyag ismertetése során kitérek majd azokra az irategységekre, amelyeknek felkutatása, átvizsgálása még nem történt meg, de feltétlenül pótolni szeretném, továbbá bizonyos esetekben már fellelt iratok, iratcsoportok feldolgozása is még hátravan. Összességében azonban az adatgyűjtésnek ezek a hiányai csekély mértékűek az elvégzett részhez képest. Ennél nagyobb korlátozást kellett alkalmaznom a szöveg megírásánál. Nem csupán arról van szó, hogy mint az imént kifejtettem a középponti témán, a 16. század végétől kezdődő társadalmi változások kérdésén belül a társadalmi intézményrendszer vizsgálatára kell korlátozódnom. További két főtéma megírásáról is lemondtam egyelőre. Az egyiket a helyi lakosság életének azok a vonatkozásai képezik, melyek, ha úgy tetszik, még a társadalmi berendezkedéseknél is konzervatívabbak: a viszonylag erősen táji meghatározottságú mindennapi életkörülmények, mindenekelőtt a lakás, amely ezen a témán belül úgy-ahogy még adatolható. A másik egy egészen eltérő aspektus, a helyi társadalom tevékenységalapú megközelítése, 9 amelyből szintén tulajdonképpen csak egy részterületre vannak érdemi adatok, nevezetesen a mezőgazdasági munkára. Látható tehát, hogy mindkét téma adatolásának lehetősége eléggé aránytalan, nagyobbrészt hiányzik, továbbá az is, hogy mindkét téma alapvetően távol áll a középponti kérdésünktől noha éppen ezért oly érdekes, hogy a 16. század végétől meginduló változások hogyan tudtak még ezekre a vonatkozásokra is hatni. Egyelőre azonban ennek megvizsgálásáról le kell mondanunk. Az iratanyag Az iratjellegű forrásanyag őrzési egységei részben gyűjteményes jellegűek (vagyis kimondottan gyűjtői tevékenység során, különböző idegen irattárak darabjaiból állították őket össze), másik részük azonban még tükrözi azt az eredeti összetételt, amely magának az iratképződésnek a folyamatában jött létre (proveniencia), utóbbi esethez értve azt is, 9 Az ezzel kapcsolatos elvi kérdésekre ld. Szabó: Társadalomnéprajz

15 amikor a provenienciának megfelelő irategységet szakszerű levéltári körülmények között, utólagosan igyekeztek helyreállítani. A továbbiakban e két csoportot iratgyűjteménynek, illetve irattárnak nevezem. 10 Az iratgyűjtemények a fentieknek megfelelően származékos jellegűek, hiszen eredetileg minden tételük beletartozott valamely irattárba. Ez utóbbiakkal kell tehát először foglalkoznunk. Irattárak A téma kutatásához azokat az irattárakat szükséges figyelembe venni, amelyeket (1) maguk a vizsgálat körébe tartozó ( helyi ) entitások, (2) a felettük hatáskört gyakorlók vagy (3) a velük kiegyensúlyozott (tehát nem alá-fölérendeltségi) kapcsolatba kerülők hoztak létre. Ehhez a három csoporthoz még egy negyediket adhatunk hozzá. A különböző társadalmi szereplők által alkalmazott állandó tisztviselők, illetve alkalmi megbízottak rendszeresen tartották maguknál az uruk, ill. megbízójuk iratait, melyek aztán olykor nem kerültek be/vissza annak irattárába. Ily módon elvben szóba jöhet az előbbi három csoportba tartozó magánosok vagy intézmények valamennyi illetékes alárendelt tisztviselőjének vagy megbízottjának családi irattára is. Egy-egy iratképző és így a tőle származó irattár persze egyszerre több kategóriának is megfelelhet. Ezért a továbbiakban az iratképzők típusai szerint vesszük számba a témához tartozó irattárakat. (Ezek: magánosok, közösségek, üzemek, intézményes társadalmi szereplők azaz az egyház és a szuverén.) 10 A fentieknek megfelelően nem minősül iratgyűjteménynek az irattáron belül, az adott iratképző anyagából létrehozott gyűjteményes jellegű irategység, sem pedig az adott iratképző alárendeltségében működő külön levéltári hivatal anyaga, melyet ugyancsak magának az adott iratképzőnek az irattárából hoztak létre, az onnan átvett iratok őrzésére. Ilyen levéltár működött az Udvari Kamara mellett már a 16. századtól, a Magyar Kamara mellett a Szepesi Kamara iratait is gyűjtve a 18. század közepétől, az erdélyi Thesaurariatus és a vele együttműködő jogügyigazgatóság mellett pedig 1769-től, majd a 18. század végétől számos megye, város és jelentősebb család mellett is. 17

16 Magánlevéltárak A helybeli magánosok irattárai ahhoz képest, hogy hány család lakta településeinket a korszakunkba tartozó évszázadok alatt rendkívül gyér számban maradtak fenn. Csaknem kizárólag úrbéri járadékos (jobbágybirtokos, földesúri) famíliáktól ismerünk irattárat. Mondanunk sem kell, hogy ezek már eleve mily csekély részét tették ki mindenkor a helyi társadalomnak. A kivételeket is kizárólag nemesi családok alkotják, méghozzá olyanok, amelyek egyrészt elérték az egytelkes nemesek rendi kategóriáját (azaz jobbágybirtokkal ugyan nem, de szabad [nemesi] lakóingatlannal rendelkeztek), másrészt pedig nem kétkezi munkából éltek. Az irattárat hátrahagyó családok persze nem feltétlenül kezdettől fogva merítették ki az említett kritériumokat, és ez számunkra néha óriási szerencsét jelent. Ha a család csupán valamely későbbi generációjában emelkedett fel, az alacsonyabb státusú (armalista, sőt közrendű, ill. dolgozói foglalkozást űző) felmenőktől örökölt iratok akkor is megőrződhettek az egységes családi irattár részeként. Ilyen alacsonyabb státusú embereknél képződött iratanyagok csak ilyen módon maradtak meg a mi esetünkben, de ilyen módon néha megmaradtak. Nézzük azonban először azokat a családokat, amelyek nemhogy jobbágybirtokosok voltak, de egyenesen magát a huszti uradalmat birtokolták, hiszen ők nem csupán helyi társadalmi szereplőkként, hanem más helyiek a helyi társadalom nagy része felett gyakorolt (földesúri) joghatóságuk révén is tekintetbe jönnek. Tudtunkkal a következő ilyen családok hagytak hátra irattárat (zárójelben a tényleges birtoklás időhatárai): Nádasdy ( ), 11 Homonnai Drugeth ( ), 12 iktári Bethlen ( ), 13 Rhédey ( ), 14 bethleni Bethlen (1703, ), 15 Károlyi (1711? 1712). 16 Az időbeli eloszlás korántsem csupán a családi levéltárak fennmaradásának véletleneit tükrözi. A huszti uradalom ugyanis csupán a MOL E (a Magyar Kamara Archívumában). 12 Štátný archív v Prešove. 13 ANR DJC között Bethlen Druzsina révén, akinek jogán a férje, Rhédey Ferenc ( 1667) volt a tényleges birtokos. 14 MOL P. 15 MOL P. 16 MOL P. 18

17 század elejétől induló bő egy évszázadban volt többnyire magánbirtokosok kezén, megszakítva a Rákóczi-szabadságharc alatti kincstári birtoklással. Megelőzőleg döntően királyi-királynéi birtoklással találkozunk, amit elsősorban az uralkodói hatalom megroppanásának időszakaiban szakított meg magánbirtoklás, így a korai Zsigmondkorban és a Mohács utáni időszakban (János király es, török segítséggel történt visszatérte és Ferdinánd király kormányzatának az 1540-es évek közepétől útnak induló rendteremtése között). A rendiséggel szemben a 17. század utolsó harmadától komoly eredményeket elérő Habsburg-kormányzat pedig csupán az 1740-es évekre jutott el a koronajószágokra vonatkozó 1514-es dekrétum érvényesítéséig, mellyel kapcsolatban az uradalom 1744-ben végérvényesen kincstári kézre került. A legnagyobb hiány így végső soron ha a Drágfiakat (tényleges birtoklás 1387 után 1405 előtt) nem számítjuk az Apafi család ( ) levéltárának szétszóródása. A nem az iratképző család irattárának keretei között, hanem leszármazók vagy későbbi idegen birtokosok irattáraiban fennmaradt huszti uradalmi földesúri anyagok közül is érdemes kettőt kiemelni. A Bethlen Rhédey-birtoklás ( ) időszakának iratanyagából egy szép darab maradt meg az Eszterházy család tatai levéltárában, 17 köszönhetően annak, hogy az Eszterházyak is a huszti uradalmat 1618-ban zálogba kapó Bethlen István örökösének mondhatták magukat. 18 (Nem állapítható meg, hogy az iratanyag a családi leszármazás révén került ide, vagy a birtokokért folytatott 18. század végi perben szedték össze. A repertórium az utóbbi mellett foglal állást. 19 Mindenesetre egy földesúri családi irattár többé-kevésbé egységes maradványának tűnik, és így a birtokjog utólagos érvényesítése szempontjából teljesen érdektelen iratok is találhatóak benne.) A másik ilyen maradvány az 1702-ben, a család birtoklásának lezárultakor II. Apafi Mihály kezén lévő iratok egy tetemes csoportja, amelyeket akkor a kamarának adott át és annak levéltárába olvadva maradtak fenn. 17 MOL P. 18 Ezt az Eszterházy-fiúk (Miklós nádor fiai) és a Thököly-lányok (Imre fejedelem nővérei) közötti házasságok alapozták meg. A három Thököly-testvér anyja, Gyulaffy Mária ugyanis a Bethlen másik leánya, Anna és Gyulaffy Sámuel közötti házasságból származott. 19 Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára. Repertórium. Összeállították Bakács István Iványi Emma. Bp., (Levéltári Leltárak 25.)

18 A felsoroltak közül a Homonnai Drugethek levéltárát egyelőre nem kutattam. 20 A Nádasdyaké, az iktári Bethleneké és a Rhédeyeké töredékes, nagyon csekély jelentőségű iratanyagot nyújt csupán a témánkra. Az utóbbi kettő főleg csak jogbiztosító iratokat (uralkodói kegyek, ügyletek) tartalmaz, a Nádasdy-levéltárban pedig elsősorban tiszttartói levelezés és csekély tiszttartói számadásanyag van, de ez utóbbi is alig bír fontossággal az öt városra. A bethleni Bethlen- és a Károlyi-levéltárban már legalább urbáriumot találunk (ha nem is névsorosat), továbbá némi tiszttartói levelezést (ill. a bethleni Bethlenek esetében családtagok köztit is). A legszínesebb összetételű és adataiban is értékes anyagot éppen az Eszterházyak tatai levéltára adja, ahol van tiszttartói hivatali utasítás és egész csekély töredékekben ugyan, de tiszttartói számadás is (ellenben nincs benne urbárium). A többi családnak tehát vagy vidéken volt jobbágybirtoka, vagy ott sem. Ettől függetlenül az öt város területén csupán saját lakótelkeikkel rendelkeztek. Ezeknek a családoknak egy része régebbi birtokos nemesi família, amelyek valami módon lakhelyet szereztek településeinken. Vannak közöttük közeli birtokosok, akiknél más indok nem mutatható ki a városi házszerzésre (a kihalt Dolhai), 21 illetve olyanok, akiknek korábbi birtokai akár országrésznyi messzeségben feküdtek, és az uradalom ura mellett vállalt familiárisi szolgálat révén vetődtek vidékünkre (borosjenei Korda, 22 keserűi Fráter). 23 Ez utóbbiak persze elsősorban jobbágybirtokot alakítottak ki maguknak a szolgálati helyük környéken (egytől egyig vidéken), de emellett akár már ők maguk szereztek öt városi lakhelyet is; öt városi lakótelkük pedig akár a birtoktest fejeként is funkcionálhatott (borosjenei Korda). Tágabb értelemben ide tartozik a huszti Barilovics család is, azonban egy alacsonyabb státusban: korábban nem rendelkeztek jobbágybirtokkal, és helyben is csupán a birtokos nemesség küszöbére jutottak (könnyen elveszthető zálogbirtokokkal, néhány jobbágy erejéig), ráadásul irataik a kihalásuk után a leszármazók kezére kerülve maradt fenn. 24 (A család helybeli szerencséjét megalapozó családtag a borosjenei 20 A levéltár Milan Belej levéltáros (ŠA Prešov) tájékoztatása szerint csak a huszti vár feletti uralommal kapcsolatos levelezést tartalmaz ebből az időből. 21 A Teleki család gyömrői levéltárában (MOL P), ahová azt követően kerültek be az iratok, hogy a Dolhaiak kihalta után a Telekiek szerezték meg a dolhai uradalmat. 22 ANR DJC. 23 DRNKK. 24 A Lónyay család levéltárában (MOL P). 20

19 Kordáknál egy 17. század közepi uradalmi prefektus, a keserűi Frátereknél egy 17. század végi jószágkormányzó, a huszti Barilovicsoknál pedig egy század fordulója körüli világi hivatalnok.) Szemben állnak ezekkel a vidékünkkel kapcsolatba kerülésük idején már eleve birtokos (vagy egytelkes) nemesi családokkal azok, amelyek már alacsonyabb státusukban is a helyi társadalom részét képezték, és innen emelkedtek fel, értelemszerűen nem is feltétlenül az uradalom szolgálatában. Ezeknek a társadalomtörténeti szempontból különösen érdekes családoknak a többsége ugyancsak határozottan és tartósan a birtokos nemességbe jutott, de jellemzően kisebb jószágállománnyal, és körükben már megjelenik az egytelkes, esetleg csupán átmenetileg, zálogjogon birtokossá válni képes családok típusa. Az önálló irattárat hátrahagyó családok a Szigeti Vass 25 és a técsői Móricz, 26 illetve a huszti Nagyiday, 27 bár ez utóbbi família a társadalmi felemelkedés szempontjából döntő generációjában bevándorló volt, aki vélhetően éppen az uradalmi szolgálata miatt került ide, de még közrendűként. (Tartósan igazolható jobbágybirtokos az első és a harmadik.) Más családok, méghozzá itt egytől egyig leányági leszármazók levéltáraiban kötött ki a kihalt egrestői Szigeti, 28 szigeti Bartos, 29 szigeti Ponc 30 és a szigeti Szerencsy 31 családok anyaga, valamint a Szigeti Szabóké, akiknek iratai azonban mára elvesztek. 32 Ezek a családok mind birtokos nemesek lettek, kivéve a Szigeti Szabókat, akik átmeneti birtokszerzési próbálkozások után az egytelkesek között ragadtak. (Az említett famíliák közül a Szigeti Vass, az egrestői Szigeti, a szigeti Bartos és a Szigeti Szabó 16. századi világi hivatalnokcsalád, a szigeti Ponc a 17. század első évtizedeiben felemelkedett kézműiparos agrárvállalkozó família, a huszti Nagyiday és a técsői Móricz uradalmi szolgálatvállalással jutott felfelé a 25 MOL P. 26 MOL P. 27 MOL P. 28 A Bálintitt és a Petrichevich Horváth család levéltárában: ANR DJC. (A Petrichevich-Horváth levéltár másik része Marosvásárhelyen van, ezt egyelőre nem tudtam kutatni, de kezdő évköre későbbi kezdetű). 29 A szigeti Ponc család iratai között, ld. a következő jegyzetet. 30 A szigeti Szerencsy család iratai között, ld. a következő jegyzetet. 31 A Bárczay család levéltárában (SNA). 32 Egykor a Chernel család levéltárában, mára elveszett. Utoljára a századfordulón ismerték. Pettkó Béla: A Chernel-család levelesládájából. Századok 27. (1893)

20 17. század húszas-harmincas, illetve hetvenes éveiben, a szigeti Szerencsyeknél pedig egy református lelkészfi hajtotta végre a birtokos nemességbe emelkedést a század fordulóján, királyi és vármegyei hivatalnoki állások révén.) Láthatóan jóval több tehát a nem önálló formában fennmaradt anyag, minthogy ezek közül legalábbis az iménti csoportosítás szerinti első két kategóriát a tulajdonképpeni városi (iparos-kereskedő és velük összefüggően az írástudó tisztviselő) családoknál megszokott sérülékeny demográfia jellemezte. Ami a nem uradalombirtokos családok irattárainak tartalmát illeti, azokban még az esetleges vidéki jobbágyaik tekintetében sem igen van másfajta irat, mint uralkodói adományok és más egyéb kegyek, valamint jogügyletek. Egyéb, nem földesúri mivoltukkal kapcsolatos irataik is hasonló jellegűek (perek, osztálylevelek, záloglevelek, egyéb szerződések, teleknemesítések, közrendből felemelkedett családoknál teleknemesítések stb.), amit ritkán egészít ki némi levelezés. Az eddigiekben a helyi családokkal foglalkoztunk, ki kell azonban térnünk arra is, hogy nem maradtak-e fenn iratanyagok olyan családoktól, amelyek maguk nem tartoznak a vizsgálat körébe, de mégis tartalmaznak adatokat az öt városi lakosokra a hozzájuk fűződő kapcsolataik révén. Mint említettem, az ilyen kapcsolat lehetett joghatósági jellegű vagy kiegyensúlyozott. (A tisztviselők magánlevéltárba került hivatalos iratokról másutt szólunk.) Ami a joghatóságot illeti, magánosok közötti leköteleződések származhattak familiaritásból, úrbériségből, alkalmazotti munkavállalásból és ide sorolhatjuk a fogottbíráskodást is mint önként vállalt eseti jellegű bírói joghatóságot. A kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz sorolhatjuk a szerződéseket (ügyleteket) és a magánlevelezést. Mindezek közül egyedül az úrbériség esetében van egységes és aránylag jól nyomon követhető kiindulópontunk annak meghatározására, hogy számolhatunk-e idegenbeli partnerekkel, éspedig az öt város földje feletti nemesi birtokjog megoszlása. Városaink jobbágylakosai, mint láttuk, a történelem során gyakorlatilag mindig a huszti uradalom urától függtek, azaz külső földesurak egyáltalában nem is voltak. 33 Valamennyi egyéb esetben csupán szórványadatok állnak rendelkezésre a 33 Tudtunkkal az egyetlen kivétel, amikor 1613-ban Bethlen Gábor fejedelem elzálogosította Técső városát Bornemisza József huszti főkapitánynak, aki nem rendelkezett saját lakhellyel az öt városban. MOL E 148 fasc nr. 29.; MOL F 1 VII. köt. p , Bornemisza birtoklása nem volt tartós, ha egyáltalán birtokba lépett, 1614-ben ugyanis, mikor a Habsburg csapatok kezükre kerítették Husztot és Kővárt, a fölvett urbárium szerint Técső már ismét az uradalom része. MOL R 323 nr

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE I. A program rövid bemutatása II. Segédanyag pedagógusok számára III. Szakirodalom IV. Információk, elérhetőségek, bejelentkezés I. A LEVÉLTÁRI

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587 A kamarai birtokok igazgatásának és gazdálkodásának elemzése számos következtetés és még több kérdés felvetésére ösztönözhet. A magyarországi kamarai birtokrendszer

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár A zsidó anyakönyvezés Magyarországon Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár Pre-modern zsidó közösségek Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; Önálló belső

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS MAGYAR SZŐRMEIPARI SZÖVETSÉG 1133. Budapest, Váci út 76.III.em. Nyilvántartási szám: 13.150 www.szormeszov.hu KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. év Tartalomjegyzék Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Mérleg

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Bo r s o d i C saba A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Takács J. Ince és Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye ferenceseinek történetéről írott munkáját 1948-ban zárta le. Ekkor Magyarországon két

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Múzeumi Szakmai Kollégium 2306/1617 Budapest. Pályázó: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 5630. Békés, Széchenyi tér 4.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Múzeumi Szakmai Kollégium 2306/1617 Budapest. Pályázó: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 5630. Békés, Széchenyi tér 4. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Pályázati azonosító: Múzeumi Szakmai Kollégium 2306/1617 Budapest Pályázó: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum 5630. Békés, Széchenyi tér 4. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A BÉKÉS

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRA 7401 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. Pf.:91 82/528-200, Fax: 82/528-204 E-mail: leveltar@smarchive.

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRA 7401 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. Pf.:91 82/528-200, Fax: 82/528-204 E-mail: leveltar@smarchive. MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRA 7401 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. Pf.:91 82/528-200, Fax: 82/528-204 E-mail: leveltar@smarchive.hu T.: pályázati beszámoló Ikt. sz.: S-163-3/1.20/2013. NKA

Részletesebben

Az ún. tippadói tevékenység minősítése

Az ún. tippadói tevékenység minősítése Az ún. tippadói tevékenység minősítése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II.

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő adó- és vámmentessége Az igazgatási-műszaki személyzet, a kisegítő személyzet

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

A PERÉNYI CSALÁD KÉZIRATHAGYATÉKA A KÁRPÁTALJAI HONISMERETI MÚZEUMBAN

A PERÉNYI CSALÁD KÉZIRATHAGYATÉKA A KÁRPÁTALJAI HONISMERETI MÚZEUMBAN KOBÁLY ILONA A PERÉNYI CSALÁD KÉZIRATHAGYATÉKA A KÁRPÁTALJAI HONISMERETI MÚZEUMBAN A Kárpátaljai Honismereti Múzeum (KHM) archívuma igen gazdag, többnyelvű és nagy értékkel bíró anyagot ölel fel, amely

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011.

Közhasznúsági jelentés 2011. Adószám: 22209685-2-42 Cégjegyzék szám: 01-09-921458 1068 Budapest Városligeti fasor 38. 2011. Fordulónap: 2011.12.31. Beszámolási időszak: 2011.01.01. 2011.12.31. Budapest, 2012. május 02. P.h. A társaság

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

AZ 5/047/2001. SZ. NKFP-PROGRAM RÉSZFELADATAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ

AZ 5/047/2001. SZ. NKFP-PROGRAM RÉSZFELADATAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ AZ 5/047/ SZ. NKFP-PROGRAM RÉSZFELADATAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ KUTATÓINTÉZETEI (Földrajztudományi Kutatóintézet FKI, Jogtudományi Kutatóintézet JTI, Mezőgazdasági Kutatóintézet MGKI, Művészettörténeti Kutatóintézet

Részletesebben

2015. április 14. Budapest ISZEF Nemzetpolitikai munkacsoport ülése

2015. április 14. Budapest ISZEF Nemzetpolitikai munkacsoport ülése Garbai Ádám elnökségi tag beszámolója Eseménynaptár 2015. március 1. 2015. május 1. Időpont Helyszín Esemény 2015. március 6. Budapest HÖOK Elnökségi ülése 2015. március 6. Budapest HÖOK Választmányi ülése

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Az e-archivum működés közben. Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár)

Az e-archivum működés közben. Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár) Az e-archivum működés közben Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár) Létrejötte 10/2002. NKÖM r. alap minisztériumi elvárás a rendeletnél ne tartalmazzon többet, de több funkcionalitást fejlesztettünk bele,

Részletesebben

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C.

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. Derecskei Polgármesteri Hivatal 4130 Derecske, Köztársaság út 87. Tel.: (54) 410-078, (54) 548-086 Fax: (54) 410-002 E-mail: derecskephti@t-online.hu Pénzügyi és Adóügyi Osztály "A" épület/ 9. sz. irodahelyiség

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Szöveges beszámoló. a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről

Szöveges beszámoló. a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről Szöveges beszámoló a költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről Költségvetési szerv: 0200. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Szakágazati besorolása: 910100. Könyvtári, levéltári tevékenység

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok (1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez) ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

Kezeljük a stresszt!

Kezeljük a stresszt! A munkavédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek #EUManageStress Kezeljük a stresszt! www.healthy-workplaces.eu Nevezési felhívás Európai Helyes Gyakorlat Díjak A

Részletesebben

Az új közbeszerzési törvény

Az új közbeszerzési törvény Az új közbeszerzési törvény D r. N a g y Á g n e s f ő o s z t á l y v e z e t ő K ö z b e s z e r z é s e k T a n á c s a 1 Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás - hirdetmény közzétételével

Részletesebben

SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai

SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai SZABADI ISTVÁN: A református anyakönyvek kutatásának sajátosságai Előre kell bocsátanom, hogy a református gyűjtemények közül (könyvtár, levéltár múzeum) anyakönyvet jellemzően levéltáraink őriznek. Fontos

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Egy jövedelmező online üzlet 6 kritériuma

Egy jövedelmező online üzlet 6 kritériuma Egy jövedelmező online üzlet 6 kritériuma Minden jog fenntartva www.onlinesikertitkok.hu 1 Ez a tanulmány olyan ideális lehetőségek felkutatásában fog segítséget adni, amelyek jó alapot adhatnak egy online

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Hatályos: 2011.06.10.-től

Hatályos: 2011.06.10.-től 2011. évi LVII. törvény az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról1 Hatályos: 2011.06.10.-től

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben