llalkozási alapismeretek

Átírás

1 Vállalkozási sportvállalkoz llalkozási alapismeretek Dr Gısi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus SE-TSK Sportmenedzsment Tanszék

2 Vállalkozás s alapítása Egyéni és s Társas T vállalkozv llalkozások

3 Egyéni vállalkozv llalkozás Ki jogosult: Magyarországon gon lakóhellyel rendelkezı,, cselekvıképes magyar állampolgárok, letelepedett, vándorolt, v illetıleg leg menekült jogáll llású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozv llalkozás gyakorlásából. l. (EGT tagállamainak állampolgárai is jogosultak)

4 Vállalkozó igazolvány kérések Formanyomtatvány kitölt ltésével kérelmet k kell benyújtani elektronikusan / ügyfélkapun keresztül. Szüks kséges adatok: név, n szület letési név, n szület letési hely idı,, anyja neve, a vállalkozv llalkozás s telephelyét és s fióktelepeit, tevékenys kenységi körét k és s a tevékenys kenység g megnevezését. (Szakmakódok)

5 Vállalkozó igazolvány kérésének k mellékletei Nyilatkozat hogy nincs eltiltva az adott tevékenys kenységtıl. Erkölcsi bizonyítv tvány. Jogszabályban elıírt képesk pesítés s meglétét igazoló okirat. Kérelmezı nyilatkozat az adósz szám meghatároz rozásához.

6 Vállalkozói i igazolvány kiadása A rendelkezésre álló idıtartam 30 nap. Az okmányiroda szerzi be a vállalkozv llalkozó adósz számát, ksh számot. (Nyilatkozni kell pl. hogy milyen módon m kívánja a vállalkozv llalkozó az Áfá-t elszámolni, illetve az szja meghatároz rozásáról) A vállalkozv llalkozói i igazolvány költsk ltsége Ft. (Adat módosítás s Ft, másolat m Ft) A kézhezvk zhezvételtıl l számított 15 napon belül l be kell jelentkezni az Apeh-hez hez.

7 Gazdasági társast rsaságok

8 Cégalapítás általánosan Jogi személyis lyiség g nélkn lküli li társast rsaság: a közkereseti és s a betéti ti társast rsaság. Jogi személyis lyiségő gazdasági gi társast rsaság: a korlátolt felelıss sségő társaság és s a részvr szvénytársaság. Új j elem az un. nonprofit társaság bármely társasági formában alakíthat tható nonprofit jellegét t a társast rsaság g nevében fel kell tüntetni. t

9 Elıtársas rsaság A gazdasági gi társast rsaság g ellenjegyzésének nek illetve közokiratba való foglalásának napjától elıtársas rsaságként mőködhet. Átmeneti szakasz a társast rsaság g cégbc gbíróságon gon való bejegyzéséig vagy elutasításáig. A cég c g neve után meg kell jelenni, hogy bejegyzés alatt. Gazdasági tevékenys kenységet csak a kérelem k benyújt jtásának napja után n folytathat.

10 A társast rsasági szerzıdés általános tartalma A gazdasági gi társast rsaság g cégnevc gnevét és s székhely khelyét - a cégnc gnév v nem lehet azonos már m r bejegyzett vagy már m r a cégnyilvc gnyilvántartásból l törölt t cég c elnevezésével vel - nem lehet idegen nyelvő a vezérszó kivétel telével - székhely megjelölése - székhelyk khelyként való jogosultság g feltüntet ntetése

11 A társast rsasági szerzıdés általános tartalma Gazdasági társast rsaság g tagjait természetes személyek esetén n nevük és s lakhelyük, k, - szervezetek esetén nevük és s székhely khelyük. k. Tevékenys kenységi kört, k illetve tevékenys kenységi köröket. k ket. (Szerzıdés s mintában egy fıtevf tevékenység) A társast rsaság g jegyzet tıkéjétt A cégjegyzc gjegyzés s módjm dját t (egy vagy több t aláí áíró) Vezetı tisztségvisel gviselıt t nevét, lakóhely helyét Idıtartamot ha határozott idıre alapítj tják.

12 Cégnév A cégnc gnévnek minden esetben tartalmaznia kell a cégforma c megnevezését és s hogy a cég c tevékenys kenysége alapvetıen en mire irányul. A cégnc gnévben vezérsz rszó is szerepelhet (ez lehet idegen szó), ez áll az elsı helyen ez alapján azonosítjuk be igazából l a céget. c

13 Közkereseti társast rsaság Személyegyes lyegyesítı jellegő (két t vagy több t tag) Korlátlan és s egyetemleges felelıss sségük k mellett üzletszerő közös s gazdasági gi tevékenys kenységet folytatnak és s az ehhez szüks kséges vagyoni hozzájárul rulást a társaság g rendelkezésére bocsátj tják. (Ebben az esetben a társast rsaság g tartozása bármelyik b tagon teljes mértm rtékben behajtható.) Az alapító tıke minimális értéke törvt rvényben nincs meghatározva.

14 Közkereseti társast rsaság A társast rsaság g képviseletk pviseletére minden tag önállóan jogosult. (A társast rsasági szerzıdésben sben ki lehet kötni k az együttes képviseletet k is) Legfıbb szerve a tagok győlése. (Nekik kéne k jóváhagyni a számviteli törvt rvény szerinti beszámol molót) Képviseletet igazoló okirat: az un. aláí áírási címpéldány. Nyereség-vesztes veszteség g a vagyoni hozzájárul rulás arány nyában oszlik meg.

15 Betéti ti társast rsaság A betéti ti társast rsaság g létesl tesítésére irányul nyuló társasági szerzıdéssel ssel a társast rsaság g tagjai üzletszerő,, közös k gazdasági gi tevékenys kenység g folytatására vállalnak v kötelezettséget oly módon, m hogy legalább egy tag (beltag) felelıss ssége a társast rsasági vagyon által nem fedezett kötelezettsk telezettségekért korlátlan és s a többi t beltaggal egyetemleges, míg m g legalább egy másik m tag (kültag) csak a társast rsasági szerzıdésben sben vállalt v vagyoni betétje tje szolgáltat ltatására köteles, k a társast rsaság kötelezettségeiért azonban - a törvt rvényben meghatározott kivétellel - nem felel.

16 Betéti ti társast rsaság Betéti ti társast rsaság g esetén üzletvezetésre fıszabályként a beltag jogosult Bt. esetén n képviseleti k (cégjegyz gjegyzési) joga a beltagnak van. FıszabF szabályként a kültag k nem csak a betéti ti társast rsaság üzletvezetésére, hanem képviseletére sem jogosult.

17 Korlátolt felelıss sségő társaság A korlátolt felelıss sségő társaság g (kft.) jogi személyis lyiséggel rendelkezı gazdasági gi társast rsaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével (jegyzett tıkével) t alakul. ( Ft) A tagok törzsbett rzsbetétei tei különbk nbözı mértékőek lehetnek, az egyes törzsbett rzsbetétek tek nagysága ga azonban nem lehet kisebb százezer zezer forintnál. A törzsbetétnek tnek forintban kifejezettnek és s tízezerrel t maradék k nélkn lkül l oszthatónak kell lennie. A kft. törzstıkéje ötszázezer zezer forintnál l kevesebb nem lehet.

18 Tagok hozzájárul rulása A tagok hozzájárul rulása egyaránt lehet pénzbeli p és s nem pénzbeli (bármilyen eszköz, z, illetve vagyoni értékő jog). A pénzbeli p hozzájárul rulás s felét t a társast rsaság g alapításakor a társaság g rendelkezésére kell bocsátani. A fennmaradó részt egy éven belül l szintén n a társast rsaság g rendelkezésére kell bocsátani., A nem pénzbeli p hozzájárul rulást - abban az esetben ha értéke eléri az 50%-ot az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani - ha nem éri el, akkor három h éven belül l kell a társast rsaság rendelkezésére bocsátani

19 Kft cégbejegyzc gbejegyzéséhez csatolni kell Vezetı tisztségvisel gviselı,, felügyel gyelı-bizottság, könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát. t. A jogszabályban meghatározott mértm rtékő illeték és közzétételi teli költsk ltségtérítés s megfizetésének igazolását. Az adósz szám m megállap llapításához szüks kséges, az általános forgalmi adó alanyának nak az adóköteles tevékenys kenysége megkezdésének bejelentésével összefüggı nyilatkozatot

20 Taggyőlés A taggyőlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni h (jegyzıkönyv) Dönthet: a sz : a számviteli törvt rvény szerinti beszámol moló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;pótbefizetés elrendelése és s visszatérítése;osztal se;osztalékelıleg leg fizetésének elhatároz rozása; a felügyel gyelı-bizottság tagjainak megválaszt lasztása, sa, visszahívása sa és díjazásának megállap llapítása;a könyvvizsgk nyvvizsgáló megválaszt lasztása, sa, visszahívása sa és s díjazd jazásának megállap llapítása;

21 Részvénytársaság Olyan gazdasági gi társast rsaság, amely elıre meghatározott számú és s névértn rtékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul. A tag kötelessége a részvr szvény névértn rtékének vagy kibocsátási si értékének rendelkezésre bocsátása. sa.

22 Nyílt és s zárt z Rt Nyilvánosan mőködı: m : a részvr szvények a kibocsátáskor, skor, illetve a jegyzett tıke t emeléskor részben r vagy egészben nyilvánosan nosan kerülnek forgalomba hozatalra. (Kötelez telezı alaptıke Ft) Zárt mőködéső: m : a részvr szvényei nem kerülnek nyilvánosan nosan forgalomba hozatalra. (Kötelez telezı alaptıke Ft)

23 A gazdasági gi társast rsaság g megszőnése se a társast rsasági szerzıdésben sben (alapító okiratban, alapszabályban) lyban) meghatározott idıtartam eltelt, vagy más m s megszőnési si feltétel tel megvalósult; elhatározza jogutód d nélkn lküli li megszőnését; elhatározza jogutódl dlással törtt rténı megszőnését (átalakulását); t); tagjainak száma egy fıre f csökken, kivéve, ve, ha az egyes társast rsasági formákra vonatkozó szabályok ettıl eltérıen en rendelkeznek; a cégbc gbíróság g a törvt rvényben meghatározott okok miatt megszünteti; jogszabály így rendelkezik

24 Megszőnı társaság kötelezettségeiért törtt rténı felelés A gazdasági gi társast rsaságot terhelı kötelezettségek a társast rsaság g megszőnésétıl l számított öt év v alatt évülnek el. A tagok között k a felmerült lt tartozást a felosztott társasági vagyonból l való részesedésük arány nyában kell megosztani. Nem hivatkozhat korlátozott felelıss sségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

25 Közhasznú társaság közhasznú szervezet A közhasznk zhasznú társaság jogi személy július 1-tıl 1 l ilyen társast rsaság g nem alapíthat tható. Közhasznú szervezet (közhaszn zhasznúvá minısítés) s) szervezetek minısítését t jelenti, a tevékenys kenységi kör k r függvf ggvényében kérhetk rhetı

26 Nonprofit társaság közhasznú társaság 2007 július j 1-tıl 1 l kizárólag nonprofit társaság g alapíthat tható A közhasznk zhasznú társaság g 2009 június j 30-ig mőködhet eddig az idıpontig vagy át t kell alakulnia nonprofit korlátolt felelıss sségő társasággá (vagy más m s gazdasági gi társast rsasággá jogi személy gazdasági gi társast rsasággá), vagy a jogutód d nélkn lküli li megszőnését t kell elhatároznia

27 Közhasznú szervezet nonprofit társaság A közhasznk zhasznú társaság g létesl tesítésének szabályai lényegében megegyeznek a kft.-re vonatkozó szabályokkal, ennek megfelelıen en a közhasznk zhasznú társaság g is ötszázezer zezer forintos tıkével t alapíthat tható. Lényeg: gazdasági gi tevékenys kenységet végezhetnek v közhasznú feladatuk ellátása érdekében de a keletkezett eredményt az alapítók k között k nem oszthatják k fel. A nonprofit gazdasági gi társast rsaság g nem alakíthat tható át nyereség g orientált gazdasági gi társast rsasággá (gazdasági gi társaság g azonban átalakítható nonprofittá)

28 Közhasznú szervezetté minısíthet thetı társadalmi szervezet, kivéve ve a biztosító egyesületet és s a politikai pártot, p valamint a munkáltat ltatói és s a munkavállal llalói érdek-képviseleti szervezetet, alapítv tvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület (ha a létrehozl trehozásáról l szóló törvény azt lehetıvé teszi), országos sportági szakszövets vetség, nem költsk ltségvetési szervként mőködım felsıoktat oktatási intézm zmény, közhasznú tevékenys kenységet ellátó szociális szövetkezet, a Magyar Felsıoktat oktatási Akkreditáci ciós Bizottság, a Felsıoktat oktatási és Tudományos Tanács nonprofit gazdasági gi társast rsaság

29 Közhasznúvá minısítés A területileg illetékes bíróságon kell kérelmezni Közhasznú vagy kiemelten közhasznk zhasznú minısítést st lehet kérni k csak az egyik fokozat jelölhet lhetı meg

30 Közhasznú tevékenys kenységek az egészs szségmegırzés, betegségmegel gmegelızés, gyógy gyító-,, egészs szségügyi gyi rehabilitáci ciós s tevékenys kenység; a szociális tevékenys kenység, családseg dsegítés, s, idıskor skorúak gondozása; a mőemlm emlékvédelem; kulturális lis tevékenys kenység, kulturális lis örökség megóvása a tudományos tevékenys kenység, kutatás; a nevelés és s oktatás, képessk pességfejlesztés, s, ismeretterjesztés; s; a természetv szetvédelem, állatvédelem; a hátrh trányos helyzető csoportok társadalmi t esélyegyenl lyegyenlıségének nek elıseg segítése; se; a fogyasztóvédelem; a rehabilitáci ciós s foglalkoztatás; az ár- és s belvízv zvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenys kenység; a bőnmegelb nmegelızés és s az áldozatvédelem delem sport, a munkaviszonyban és s a polgári jogi jogviszony keretében megbízás s alapján n folytatott sporttevékenys kenység g kivétel telével

31 Sportszervezetek típusait Elsısorban sorban az alapítási eljárásban és s a mőködésben térnek t el néhány ny sportágban a szövets vetség írja elı: Sportegyesület csak ez részesr szesíthetı állami (önkormányzati) nyzati) támogatt mogatásban Sportvállalkoz llalkozás

32 Sportegyesület A magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége: ge: a szabadidısport, sport, a versenysport, a tehetséggondoz ggondozás és s az utánp npótlás s nevelés mőhelye. / Olyan társadalmi t szervezet, amelynek alaptevékenys kenysége a sporttevékenys kenység g szervezése, se, valamint a sporttevékenys kenység g feltételeinek teleinek megteremtése.

33 Sportegyesület alapítása 10 alapító tag a szervezet megalakítását t kimondja, alapszabály lyát t megállap llapítsa, ügyintézı és s képviseleti k szerveit megválassza. Utána az illetékes megyei illetve fıvárosi f bíróságon b nyilvántart ntartásba kell vetetni.(feltétele: tele: alakuló ülés jegyzıkönyve, jelenléti év tagok neve címe, c alapszabálya, lya, ügyintézıs és s képviseleti k szerv tagjainak az elfogadása, székhely használati jogát igazoló okiratot) sportegyesület alapítása nem tagadható meg ha az összes törvt rvényi feltételnek telnek eleget tesz

34 Alakuló közgyőlés napirendi pontok: - az egyesület megalakításának elhatároz rozása - az alapszabály ly megvitatása, elfogadása - tisztségvisel gviselık k megválaszt lasztásasa - az egyesület megalapításának kimondása az alakuló közgyőlés s dokumentumai: - elfogadott alapszabály ly - jegyzıkönyv - aláí áírási ív v (jelenléti ív) - megválasztott tisztségvisel gviselık elfogadónyilatkozatai - kérelem a bírósági b bejegyzésre

35 Bíróságra benyújtand jtandó dokumentumok A nyilvántart ntartásba vétel v iránti kérelmet k a 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 4. számú melléklet kletében találhat lható nyomtatványon nyon kell benyújtani, és s mellékelni kell az alakuló ülés s jegyzıkönyv nyvét, az alakuló ülés s jelenléti ívét t a tagok nevével, vel, lakóhely helyével és s aláí áírásával, az alapszabályt, lyt, az ügyintézı és s képviseleti k szerv tagjainak a tagság elfogadására és s a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát, t, a székhely használat jogcímét t igazoló okirat másolatm solatát, t, szüks kség g szerint a felügyel gyelı szerv tagjainak a tagság elfogadására és s a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát t.

36 Sportegyesület elvi felépítése KÖZGYŐLÉS FELÜGYELİ BIZOTTSÁG. ELNÖKSÉG ELNÖK ÜGYVEZETÕ ELNÖK GAZDASÁGI VEZETİ HIVATALI APPARÁTUS SZAKOSZTÁLYOK BIZOTTSÁGOK TANFOLYAMI CSOPORTOK

37 Sportvállalkoz llalkozás Sportvállalkoz llalkozás s kizárólag korlátolt felelıss sségő társaság g illetve részvr szvénytársaság formában alapíthat tható.. (a fogyatékosok sportja és s a szabadidısport sport terület letén n közhasznk zhasznú társaság g keretében is szervezhetı) Sportvállalkoz llalkozás s esetében a fıf tevékenys kenység természetesen sporttevékenys kenység.

38 Szj - számok Sportszergyárt rtás Sportszer-kiskereskedelrm Szabadidıs s sporteszköz z kölcsk lcsönzés Sport, szabadidıs s képzk pzés 93.1 Sporttevékenys kenység Sportlétes tesítmény mőködtetm dtetése Sportegyesületi tevékenys kenység Testedzési si szolgáltat ltatás Egyéb b sporttevékenys kenység

39 Kereslet és s kínálatk

40 Kereslet A kereslet törvt rvénye szerint fordított arány van az ár r (áldozat)( és s a jószj szág g mennyisége között k amelyet az emberek megkívánnak szerezni. Néhány kivétel presztízs zs termékek, további árnövekedéstıl l való félelem.

41 Keresleti függvf ggvény P Kereslet Q

42 Kereslet A kereslet törvt rvénye kimondja, hogy a növekvn vekvı ár r mellett csökken a keresett mennyiség. Ez a keresleti görbg rbén n való mozgást jelent. Létezhet hogy a keresleti görbe g elmozdul reklám m hatása - akár r pozitív, akár r negatív.

43 Kereslet árrugalmassága A keresett mennyiség g százal zalékos változv ltozását elosztjuk az ár r százal zalékos változv ltozásával. Ezek alapján n megkülönb nböztetünk: Rugalmas, amikor az együtthat ttható magasabb mint egy vagyis a mennyiség g százal zalékos változv ltozása magasabb, mint az ár r százal zalékos változv ltozása. Rugalmatlan, amikor az együtthat ttható alacsonyabb mint egy vagyis a mennyiség g százal zalékos változv ltozása alacsonyabb, mint az ár r százal zalékos változv ltozása.

44 Kínálat A termékek és s szolgáltat ltatások kínálata k az árnövekedés s hatására növekszik. n A termelık k a kínálat k növeln velésekor figyelembe veszik a költsk ltségeket két t költsk ltség g szokott a figyelem központjk zpontjában lenni a határk rköltség és az átlagköltség.

45 Kínálati függvf ggvény 120 P Kínálat Q

46 Kereslet és s kínálatk A keresleti és s kínálati k görbe g metszéspontja spontja adja az egyensúlyi árat és s mennyiséget egy-egy termék piacán. Elvileg a gazdaság g mindig efelé az egyensúlyi pont felé törekszik. Akár r túl t l kereslet, akár r túl t l kínálat k alakul ki a piac törekszik t az egyensúlyi helyzet felé. A pénz p teremti meg a lehetıség g hogy könnyen k és gyorsan árut vásároljunk v minden más m s esetben magasak lennének nek a tranzakciós s költsk ltségek

47 . A sportpiac szerkezete. Kínálati oldal Keresleti oldal (fogyasztói csoportok) sportoló; közönség; csapat; média; sportszervezet; szponzorok; sportszövetség; sportesemény; Sportbeli eredményesség A sportvállalkozások speciális helyzete Gazdasági eredményesség

48 Ár és s piac formák Klasszikusan két k t piac formát különböztethetünk meg: monopólium és tökéletes verseny. Mindkettı inkább csak modell a való életben ennyire tiszta formában nem lehet megtalálni lni ıket.

49 Monopólium Nincs igazi verseny helyzet. Két t oka lehet: Erıforr forrás s hiány Állami védelem. v Jellemzıen en azt mondják, hogy monopol helyzet esetén n magasabb a kialakult piaci ár. Elvileg egyetlen eladója van egy adott terméknek, amelynek így képes k az árat is meghatározni a vevık ebben a helyzetben árelfogadók.

50 Monopólium Monopol helyzetnek tekinthetı,, akkor is egy eladó ha elég g speciális terméket tud gyártani, eladni ilyenek lehetnek pl. a kézmk zmőves termékek, különleges k termékek. Monopol helyzet alakulhat ki területileg is nincs lehetıségem arra, hogy mástm stól vásároljak, mert az túl t l messze van.

51 A monopólium és s az ár A monopolista magatartása un. árkeresı magatartás. Olyan árat próbál l meghatározni, hogy a lehetı legmagasabb profitot érje el. Túl l magas ár r esetén n egyszerően en nem lesz kereslet a termék k iránt túl l alacsony árnál pedig nem lesz nyereséges egy termék eladásán.

52 Tökéletes verseny Jellemzıje: sok kis eladó van piacon, akik nem tudják befolyásolni az árakat. Elfogadják k a piac által kínált k árakat. Feltételei: telei: Sok vevı és s sok eladó van igy senki nem rendelkezik piaci hatalommal A piaci szereplık k tökéletesen t ismerik az összes lehetıséget. Az eladók k homogén n terméket termelnek. Az erıforr források költsk ltségmentesen száll llíthatók. A gazdasági gi szereplık ár r elfogadók.

53 Sportfinanszíroz rozási kérdések

54 Sportszolgáltat ltatás s típusait. Egyesületi sport Üzleti sport

55 Egyesületi sport A sportolás megszervezésének egyik fontos célja lehet a sportolók hasznának a maximalizálása. A sportolás pénzügyi vonatkozásai itt másodlagosak, ami a sportolásból származó profit érdekek elmaradását vagy legfeljebb másodlagossá válását jelenti, de ez korántsem a pénz nem számít elvet követi, hanem kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvést.

56 Üzleti sport A sportolás megszervezése történhet kifejezetten a sporttevékenység, a -rendezvény, -esemény tulajdonosának hasznának, leginkább pénzügyi hasznának maximalizálása céljából. Ebben az esetben a sportolás pénzügyi vonatkozásai az elsıdlegesek, a sporttevékenység megszervezésének alapküldetése a tulajdonosok profitszerzése. Természetesen versenygazdaságban ez csak fogyasztói érték termelésével mehet végbe, azaz az üzleti sportban is kitüntetett figyelmet kap a fogyasztó mint sportoló, de úgy is mint közönség, szponzor, televíziós társaság,mert tıle származik a bevétel.

57 Sporttevékenys kenységek finanszíroz rozása 1. Informális sport 2. Magánfinanszírozású sport 2.1. Részvételi finanszírozás 2.2. Külsı finanszírozású Közönség Vállalati Média Vegyes külsı finanszírozás 2.3. Vegyes magánfinanszírozás 3. Közösségi finanszírozású sport 3.1. Állami 3.2. Önkormányzati

58 Mőködési modellek a sportban.. A sportszektor két k t mőködési m modelljének összevetésese Állami modell Üzleti modell Finanszíroz rozás s forrása Költségvetési korlát szerepe Tulajdonos jellemzıje Mőködési kerete A sport jellemzı szerepe Állami bevételek Puha költsk ltségvetési korlát Nincs valós s tulajdonos Non-profit: társadalmi, t egyesületi forma Politikai rendszer legitimálása, Közhangulat javítása Üzleti bevételek Kemény költsk ltségvetési korlát Valós s tulajdonos megléte Üzleti: gazdasági gi társast rsasági forma Szolgáltat ltatás s a szórakoztat rakoztató iparág részterületeként Forrás: András, K. (2004): Üzleti elemek a sportban a labdarúgás példájá

59 A sportipar két k t részpiacar REKREÁCI CIÓS S SPORTPIAC Szabadidıs s tevékenys kenység A sport fizikai erıkifejt kifejtéssel jár j r a sport Nem szüks kséges eleme a verseny A sportoló célja a szabadidı eltölt ltés, egészs szségmegırzés A sportoló közgazdasági gi szerepe: FOGYASZTÓ A csere tárgya t a sportolási si lehetıség, a felszerelés, s, sportbeli sikerélm lmény, életstílus lus feeling mint USP Unique Selling Proposition Munka PROFESSZIONÁLIS SPORTPIAC A sport nem feltétlen tlenül l jár j r fizikai erıkifejt kifejtéssel Szüks kséges eleme a verseny A sportoló célja a jövedelemszerzés A sportoló közgazdasági gi szerepe: MUNKAERİ A csere tárgya t a sportrendezvény, ny, mint látvl tványosság Forrás: Nagy, P.(1997): Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába.

60 Szponzoráci ció a sportban

61 Szponzorálás Mecenatúra

62 Meghatároz rozás Szponzorálás: ellentételezett telezett anyagi (vagy egyéb) támogatt mogatás s nyújt jtása Mecenatúra: ellenszolgáltat ltatás s nélkn lküli li támogatás s nyújt jtása

63 Vállalati mecenatúra Társadalmi kérdk rdések megoldása Magyarországon: gon: egyéni adományoz nyozás és s a vállalati mecenatúra keveréke the chairman s s wife syndrom az elnök felesége jelenség /USA Oktatás s 40,7%, Egészs szségügy gy 31%, Településfejleszt sfejlesztés s 11% Mővészet M 11% Egyéb 6,3%/

64 Szponzoráci ció fogalma Szponzorálásnak nevezünk nk minden eseményhez (sport vagy mővészet), m vagy társadalmilag t fontos dologhoz (oktatás, környezetvk rnyezetvédelem) nyújtott támogatást, amelynek célja c közvetlen k asszociáci ciót t teremteni az esemény és s a támogatást nyújt jtó szervezet vagy terméke között. k A támogatt mogató ezt a kapcsolatot arra használja fel, hogy elérje promóci ciós s céljait, c vagy lehetıvé tegye, támogassa t szélesebb értelemben vett marketingcéljait.

65 A szponzor céljaic A közvk zvélemény figyelmének a cégre c vagy termékeire irány nyítása A közvk zvéleményben kialakult kép k p megerısítése se vagy módosításasa A cég c g azonosítása sa bizonyos piaci szegmentumokkal Goodwil-építés s a vélemv leményvezetık és s döntd ntéshozók k körébenk Árbevételi célok c megvalósítása sa Kapcsolat segíts tségével a versenytársakkal rsakkal szembeni elıny nyökre tenni szert Lehetıségeket teremteni egyedi vendégül l látás l és szórakoztat rakoztatás s segíts tségével

66 Szponzori célok c 2 A termék k bevezetésének támogatt mogatása (lesiklás Wash and Go) Termék k pozicionálása (whisky golf) Közvetlen értékesítés s növeln velése (Nike) Speciális referenciák k (technikai referenciák) Közvetlen reklám és s tömegkommunikt megkommunikációs médiumlehetıség g szerzése se (Tv-rádi dió) Vállalatnév v ismerté tétele tele (név v szponzoráci ció) A vállalat v terméke iránti elkötelezetts telezettség g kialakítása (Gatorade) Belsı Pr dolgozói i lojalitás s (helyi rendezvények nyek támogatása) Hospitaly (vendégl glátás) Promócios célok c (ismertség Forma 1)

67 Szponzorálási szintek Névszponzor v. rendezıszponzor Hivatalos szponzor Hivatalos száll llító Helyi szponzor Gyémánt szponzor Arany szponzor Ezüst szponzor Bronz szponzor

68 Sportszponzorálás s területei Olimpia legjobban eladható Sportszövets vetségek ( sportági szövets vetség mőködik) Sportág g sikere Sportegyesületek szponzorálása sa Szakosztály Csapat szponzorálás Egyéni szponzorálás

69 Mit nyújt a sport Sportrendezvényt nyt vagy csapatot a szponzorról neveznek el Hivatalos címke c használata Hirdetıtábla használata a sportpálya körülk Mezreklám Rajtszám m reklám Sportszerek Mőszaki segédeszk deszközök Zászlók Termékbemutat kbemutató