XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről április 2-3. Siófok. Az előadások összefoglalói

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről. 2014. április 2-3. Siófok. Az előadások összefoglalói"

Átírás

1 XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről április 2-3. Siófok Az előadások összefoglalói

2 Felszín Alatti Vizekért Alapítvány XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről április 2-3 Siófok Április 2. (szerda) 9 30 Érkezés, regisztrálás Kumánovics György, Tóth Sándor Elnök: Kumánovics György Jelinek Gabriella: Karda József: Hasznos Gábor: Gondi Ferenc: Üdvözlés Tájékoztatás az Alapítvány helyzetéről Jogszabályi és szervezeti változások a felszín alatti vizek területén A vízügy hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén A vízvédelem feladatai a felszín alatti vizekkel kapcsolatban Tapasztalatok a kármentesítés hatósági eljárásaival kapcsolatban Szőcs Teodóra - Kozocsay Lajos - Tóth György - Rotárné-Szalkai Ágnes - Gál Nóra - Merényi László: A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Kérdések, hozzászólások, vita Szünet, ebéd Elnök: Jelinek Gabriella Székely Ferenc - Szücs Péter: Beszámoló az MTA Hidrogeológiai Albizottság munkájáról Bíró Marianna - Simonffy Zoltán - Ács Tamás: Felszín alatti vízkészletektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Simon Szilvia - Balogh Viktor - Biró Marianna: Vizes élőhelyek és a felszín alatti víz kapcsolata a Duna-völgyében, szikes és lápi környezetben Kozma Zsolt - Ács Tamás - Koncsos László: A telítetlen zóna modellezése - az osztályozott talajtani adatbázisok jelentősége Kajner Péter - Szőcs Teodóra - Kovács Attila - Rotárné-Szalkai Ágnes - Tóth György

3 - Kerékgyártó Tamás: A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása (NATéR) Kérdések, hozzászólások, vita Szünet Elnök: Gondi Ferenc Fiala Károly - Ágoston Bence: Völgyesi István: Újlaki Péter: Tahy Ágnes: Zöldi Irma: A felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapota - a korábbi kontingensek felülvizsgálata Parti szűrés? Biztos? A vízbázis védelem szerepe a vízbiztonsági tervezésben Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Diffúz szennyezések peszticidek - megjelenése a felszín alatti vízben Kérdések, hozzászólások, vita Szünet, vacsora Április 3. (csütörtök) Elnök: Tóth Sándor 9 00 Erőss Anita - Lénárt László - Mádlné Szőnyi Judit - Horváth Ákos - Csondor Katalin: Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budai- és a Bükki-termálkarszton 9 20 Gondárné Sőregi Katalin - Gondár Károly - Kun Éva - Székvölgyi Katalin: A regionális modellezés szerepe a vízgazdálkodásban, Bükk hegységi példán bemutatva 9 40 Lénárt László - Czesznak László - Szegediné Darabos Enikő - Hernádi Béla: Rendszer) Felszín alatti árhullámok vizsgálata a BKÉR (Bükki Karsztvízszint Észlelő adatai alapján Czesznak László Hernádi Béla - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin: Karsztárvizek keletkezése a K-i Bükkben Kérdések, hozzászólások, vita Szünet

4 Elnök: Tahy Ágnes Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly: Sűrűségfüggő geotermikus modellezés tapasztalatai magyarországi esettanulmányok tükrében Szita Gábor - Szöllősi Árpád: Szanyi János: A termálvíz visszasajtolás tapasztalatai Gyopárosfürdőn Dél-alföldi jó termálvíz-gazdálkodási gyakorlat Kérdések, hozzászólások, vita Elnök: Buzás Zsuzsa Kovács Attila: Bányászati vízszintsüllyesztések numerikus modellezésének tanulságai Szongoth Gábor - Kalotai Zsófia - Hegedűs Sándor: 101 kismélységű vízműkút vizsgálatának tapasztalatai (esettanulmány) Bitay Endre Dudás György: Magyar vízügyi projekt Etiópiában Kérdések, hozzászólások, vita Szünet, ebéd

5 Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Karda József - Országos Vízügyi Hatóság, A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának irányítása és felügyelete lévő Országos Vízügyi Hivatal, és területei szervei a 12 Vízügyi Hivatal január 1-től történő létrehozásával, 10 év után a vízügyi hatósági jogkör (a Vidékfejlesztési Minisztérium keretében maradó vízminőségi kárelhárítás kivételével) ismét visszakerült a vízügyi szervezethez. Az átszervezés azonban nem a év előtti állapot, nevezetesen egy önálló vízügyi és/vagy környezetvédelmi minisztérium irányítása alá tartozó, egységes vízügyi szervezet helyreállítását jelenti. Az új vízügyi hatóságok ugyanis országos szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság, területi szinten pedig a 12 Vízügyi Igazgatóság elkülönült, jogaszabályban meghatározott önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét képviselik. A vízügyi hatóságok azonban nem rendelkeznek önálló költségvetéssel, a működésükhöz szükséges finanszírozást és infrastruktúrát (így zömében s székhelyeket is) az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve a Vízügyi Igazgatóságok biztosítják. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet alapján létrehozott OVH és a 12 területi hatósága, jogilag az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, illetve a 10 Környezetvédelmi Felügyelőség és két Kirendeltség (a bajai és gyulai) jogutódjai, illetékességi területük pedig a VIZIGEK működési területéhez igazodik, ami kismértékben a Felügyelőségek illetékességi területétől eltér és nem a közigazgatási (megyei) határok szerint, hanem a vízgyűjtők vízválasztója alapján lett kijelölve. Néhány kormányrendeletben meghatározott ügy kivételével másodfokú hatóságként működő OVH igazgatóját, valamint az első fokú hatóságként működő területi vízügyi hatóságok hatóságvezetőit, a vízgazdálkodásért felelős Belügyminiszter nevezi ki és gyakorol felettük a munkáltatói jogokat. Szervezetileg úgy az OVH mint a Vízügyi Hatóságok hatósági és jogi osztályból, szakértői osztályból, valamint a titkárságból épülnek fel. A hatóságok létszámát illetően, az OVH kirendelt státussal rendelkezik, a 12 területi hatóság státusa pedig 15 és 32 között mozog (azonban jellemzően a fő). Az összesen mintegy 220 fős vízügyi hatóság (amiből az érdemi hatósági feladatokat ellátó szakértők és jogászok száma a kettőszázat sem éri el) feladata, az évi több ezres nagyságrendű ügyszám kezelése. A hatóságok létszámhelyzetének érzékeltetésére egy számomra közeli példát hoznék: az országos másodfokú feladatok ellátására az OVH-nak, az igazgatató, a helyettese valamint két osztályvezetőn túlmenően 4 jogász és 4 szakértő áll rendelkezésre. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért egy szakértő felel, amíg a előtti OVF-ben erre legalább három (geológus és hidrogeológus) szakember állt rendelkezésre! Az előadás a jelenlévők többsége számára ismert tényeket tartalmaz és célja valójában az, hogy a vízügyi hatóság által ellátandó közismert feladatok csokorba szedésével, a teljesség

6 igénye nélkül érzékeltesse a kívülállókkal, a rendelkezésre álló maroknyi csapat előtt tornyosuló feladatok mértékét ás összetettségét. A vízügyi hatóságok felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatainak gyakorlása közben leggyakrabbam alkalmazott operatív jogszabályok: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásokhoz szükséges kérelmekről és mellékleteiről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (KET) 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről A vízügyi hatóságok alapvető feladatai a felszín alatti vizek területén vázlatosan az alábbiakban foglalhatók össze: 1). Vízügyi hatósági feladatok vízügyi hatóságok úgynevezett alapfeladatai az alábbi, vízgazdálkodási törvény hatálya alá tartozó létesítményekre és tevékenységekre terjednek ki: vízjogi engedélyek kiadása új és meglévő vízilétesítményekre, tevékenységekre (elvi-, létesítési-, üzemeltetési- és fennmaradási engedélyek; valamint engedély módosítás, - visszavonás, -szüneteltetés és eltömedékelés) o vízmű-, öntöző- és monitoring kutakra o ásványvíz- és termálkutakra o forrásfoglalásokra o bányatavak fenntartására, hasznosítására o fürdővíz-, energetikai-, bányászati-, és kárfelszámolási célú kutakra o geotermális energia hasznosító kutak- és hőszivattyúk részére vízbázis védőterületek (védőidomok), védősávok kijelölése, felülvizsgálata, módosítása (ivóvíz, gyógy- és ásványvíz hasznosítást szolgáló, min. napi 50 fő vízellátását biztosító) o üzemelő vízbázisokra o távlati vízbázisokra o vízkezelő, -tároló és -elosztó vízilétesítményekre vízi szolgalmak kiadása o vízvezetési szolgalomi jog alapítása (vízilétesítmény elhelyezéséhez) o vízhasználati szolgalomi jog alapítása (vízilétesítményhez való csatlakozáshoz) vízjogi kötelezések kibocsátása o engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunkára, és -létesítményre o engedély nélkül gyakorolt vízhasználatra o meglévő létesítmények átalakítására, megszűntetésére o vízhasználat szüneteltetésére, megszűntetésére

7 o vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére o kivett víz mérésére o védőidom, védőterület kialakítására, fenntartására o jogellenes vagy káros állapot megszűntetésére vízvédelmi-, eljárási bírságok, -díjak kiszabása o engedély nélkül, vagy attól elérően megvalósított vízilétesítményre, vízhasználatra o vizek elszennyezését, károsítását okozó tevékenységek esetében o hatósági eljárások díjának megállapítása esetében o vízügyi kötelezések előírásainak nem teljesítése esetében stb. kártalanítás, költségmegosztás megállapítása o védőterületen előírt korlátozások, kisajátítások esetében o engedélyezett vizilétestmények közös használatából következő költségmegosztásról (esetleg egyezség létrehozásával) vízkészlet járulékok megállapítása és kivetése o vízkészletek használata után fizetendő díjak (VKJ) esetében, az igénybe vett víztipusok (talaj, réteg, karszt, termál) figyelembe vételével vízügyi felügyelet elvégzése o vízilétesítményekre (I-IV terjedő felügyeleti kategória alapján) o vízimunkákra o vízhasználatokra 2). Szakhatósági feladatok a vízügyi hatóságok szakhatóságként működnek közre a társhatóságok engedélyezési hatáskörébe tartozó eljárásokban, az engedélyezési dokumentumok vízgazdálkodási tartalmának meghatározásával kapcsolatos szakkérdések elbírálásában, az alábbi területeken: Környezetvédelem - környezetvédelmi engedélyekhez o előzetes vizsgálati, o hatásvizsgálati o környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokban Út és építésügy - építési engedélyekhez o épületek, mélygarázsok, kereskedelmi- és ipari létesítmények, állattartó telepek o hidak, közúti és metró alagutak, o nyomvonalas létesítmények (autópályák, autóutak, vasút és metróvonalak, gázés kőolaj vezetékek) Bányászat - bányászati engedélyekhez (külfejtések, mélyművelésű bányák részére) o bányatelek fektetések o műszaki üzemi tervek Energetika - energetikai célú létesítmények (szél, -vízi-, szén és gáz, valamint atomerőművek) engedélyéhez Hulladékgazálkodás - szilárd és folyékony hulladéklerakó létesítmények engedélyéhez o kommunális, inert, és veszélyes hulladékok o radioaktív hulladék tárolók Egészségügy - Örökségvédelm - Növény- és talajvédelm stb. 3). Bírósági ügyek vitele közigazgatási perekben a szakterületet érintő alperesi nyilatkozatok szakmai megalapozása

8 a felperesi ellenkérelmek és nyilatkozatok véleményezése igazságügyi szakértő kirendelése estén, a szakterületre vonatkozó kérdések megválaszolása a hatóság álláspontjának képviselete a bíróságon 4). Feladat és hatáskört érintő jogszabálytervezetek véleményezése törvények kormány rendeletek kormány határozatok minisztériumi rendeletek 5). Feladatkört érintő közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok kivizsgálása és a válaszok szakmai megalapozása Alapvető Emberi Jogok Biztosa (Ombudsman) által kezdeményezett vizsgálatok főügyészi és ügyészi kezdeményezésre indított törvényességi ellenőrzési vizsgálatok állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, panaszainak, javaslatainak kivizsgálása 6). A hatóság működése során keletkező szakterületi adatok összegyűjtése az alábbira kiterjedően: felszín alatti vízkészletgazdálkodás hidrogeológia vízbázisvédelem földtani közeg védelem talajmechanika. 7). A Minisztérium által végzett kormányzati munka ellátásához szükséges elemzések, értékelések készítése 8). A Miniszter felkérésére közreműködés nemzetközi feladatok végrehajtásában határon átterjedő felszín alatti vizeket érintő szennyezések esetében. Az első három pontban bemutatott feladatok jellemzően az első fokon eljáró vízügyi hatóságok azon ügyeit foglalják magukba, amelyeknek megfellebbezett része adja a másodfokra kerülő ügyeik körét. A hatósági nyilvántartás egyik jelentős hiányossága abból adódik, hogy a helyi önkormányzati (jegyzői) hatáskörben kiadott vízjogi engedélyek a vízügyi nyilvántartás rendszerében nem szerepelnek. A hatósági feladatok kisebbik részét összefoglaló 4).-8). pontok, az az első- és másodfok által külön-külön ellátandó és hatósági eljárások alá nem tartozó, de azokhoz többnyire szorosan kapcsolódó feladatok halmazát képviselik. Kelt: Budapest, március 17. OVH Szakértői osztálya részéről Karda József közigazgatási tanácsadó

9 A vízvédelem feladatai a felszín alatti vizekkel kapcsolatban Hasznos Gábor - Vidékfejlesztési Minisztérium, Az előadás a felkérésnek megfelelően tájékoztatást ad a vízvédelmi ágazat feladat és hatáskörének bemutatásáról, annak tükrében, hogy a Kormány november 27-én döntött a vízügyi ágazat átszervezéséről, aminek végrehajtási határideje volt és a végrehajtásával a belügyminisztert jelölte ki első helyi felelősségében. Az átszervezés jelentős mértékben érintette a környezetügyért felelős tárca (Vidékfejlesztési Minisztérium), valamint az irányítása alá tartozó környezetvédelmi hatóságok és a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) feladatait is. Az előadás tájékoztatást ad a víz, mint környezeti elem minőségének védelmével összefüggő feladatokról.

10 A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné-Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László - Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) keretében zajló hidrogeológiai tevékenységek a külvilág kihívásaihoz, átalakulásához is igazodva jelentős mértékben bővültek az elmúlt 1-2 évben. Az évtizedek óta hagyományosan végzett vízszint észlelési, víz-geokémiai és vízföldtani modellezésekkel összekapcsolt komplex hidrogeológiai értékelések, hazai és nemzetközi projektek mellett új feladatként jelentek meg a koncessziós pályázatok kiírásához szükséges érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok, a geotermikus védőidom kijelölések és a különböző hivatalos (elsősorban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH)) felkéréseket megválaszoló szakértői tevékenységek. Mindezeken túlmenően a 2013-as év legjelentősebb változása, hogy a 21/2013. (III. 26.) VM rendelet alapján az MFGI Vízföldtani Főosztálya végzi a Vízföldtani naplók kiállítását, a kútkataszter vezetését, valamint a vízföldtani adattár üzemeltetését. Az előadás bemutatja az elmúlt év fontosabb eredményeit, elsősorban a Vízföldtani naplók kiállításának, illetve a hideg- és termálvízkataszter vezetésének helyzetképére fókuszálva. A humán erőforrás biztosításán túlmenően a 2013-as évben kialakításra kerültek a tevékenység kivitelezéséhez szükséges technikai feltételek is, melyet követően 255 darab vízföldtani naplót állítottunk ki az év végéig. A Vízföldtani adattár heti három nap áll a látogatók rendelkezésére, míg a köztes időszakokban az állomány elektronikus nyilvántartásba vételével, egy mindezidáig hiányzó pontos regisztert állítunk elő. Ezen túlmenően bemutatásra kerül az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján előírt tevékenységünk, a koncessziós pályázatok kiírásához szükséges érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok összegzése. E feladat megvalósításában végéig a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) volt a közreműködő partnerünk, míg a 2014-es évtől az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a NeKI. Mindezidáig összesen 23 darab vizsgálati jelentést készítettünk el. A 2014-es évben 4 darab elnyert koncessziót hirdettek ki, hármat (Battonya-É, Battonya-D, Szeged-Ny) szénhidrogén kutatásra és egyet (Jászberény) geotermikus energia kutatásra. Felvillantásra kerül az első geotermikus védőidom kijelölés, valamint a pályázati tevékenységek keretében egy-két fontosnak tartott eredmény.

11 Beszámoló az MTA Hidrogeológiai Albizottság munkájáról Székely Ferenc Szűcs Péter - MTA doktor - MTA doktor Egyrészt a hazai vízföldtani kutatási eredmények itthoni és külföldi elismertsége, másrészt a felszínalatti vizek igénybevételével kapcsolatos problémák fokozódás indokolttá tette a hidrogeológia tudományterület intézményi megjelenítését a Magyar Tudományos Akadémia testületében. Intenzív előkészítő munka eredményeképpen törekvésünk az MTA Földtani Tudományos Bizottságában támogatást nyert és felkérést kaptunk a Hidrogeológiai Albizottság magalakítására február 20-án 21 rendes és 5 tiszteleti taggal megalakult az Albizottság, az alakuló ülés elnöknek Székely Ferencet, titkárnak Szűcs Pétert választotta. Az Albizottság egyik feladata állásfoglalás kialakítása az MTA részére benyújtott szakmai kérdésekben, másik feladata a hidrogeológiai szakterület fontos kérdéseinek a megvitatása közösen egyeztetett munkaterv szerint. Az alakuló ülésen egy fontos szakmai kérdés is terítékre került. Miskolcon ugyanis a karsztos vízmű hagyományosan tervezett védőterülete beépített területekre is kiterjed, ezért kijelölése a jelenlegi szabályokba ütközik. Támogatásra talált az a nézet, hogy ilyen esetekben a szennyezések teljes kizárása helyett egy szennyezési határérték vagy valószínűség legyen a lehatárolás szempontja. Az Albizottság az elmúlt két évben négy szakülést tartott. A július 2-án megtartott második ülésen az Albizottság a hidrogeológia felsőfokú oktatásának a helyzetét tekintette át. Cserny T. és Gribovszky Z. a Nyugat Magyarországi Egyetem, Kovács B. a Miskolci Egyetem, M. Szőnyi J. az ELTE, Szanyi J. a Szegedi Tudományegyetem, Hajnal G. a Műegyetem oktatási és kutatási tevékenységéről tartott jól dokumentált ismertetést. Az Albizottság arra az álláspontra jutott, hogy az újabb oktatási tervek és irányok meghatározása céljából az ipar és a szakágazat részéről szükség lenne a szakmai elvárások megfogalmazására november 28-án az Albizottság a hévíz hasznosítása és visszatáplálása témakörében rendezett vitaülést. A hévizekkel kapcsolatban Tóth Gy. Regionális hidrogeológiai rendszerek és a hévíz visszatáplálás közötti kapcsolat címmel, Szanyi J. Porózus tárolóba való visszasajtolás tapasztalatai a Dél-Alföldön címmel tartott vitaindító előadást. A talajvízhő hasznosítási gyakorlati eredményeit Székely F. és Szűcs P. Kis mélységű talajvizeink hőhasznosítása esettanulmányok tükrében című előadása mutatta be. Az Albizottság pozitívan értékelte az elért eredményeket. A május 22-i ülésen Albizottságunk egy igen fontos és több részletében még megoldatlan szakkérdést, a fenntartható felszínalatti vízhasznosítás témakörét vitatta meg. Völgyesi I. nemzetközi kitekintéssel ismertette a fenntartható felszínalatti víztermelés definícióját és meghatározási módszereit. A módszertani és terminológiai sokféleség ellenére a különböző szerzők a kitermelés határértékét az ökológiai korlát (felszíni vizek hozamcsökkenése, talajvízszint süllyedés) valamint a meglévő kutakra gyakorolt depressziós hatás alapján javasolják meghatározni. Liebe P. felkért hozzászólásában hangsúlyozta a felszínalatti vizek által befolyásolt ökoszisztémák (FAVÖKO) fenntartásához szükséges korlátok és a nem részletezett szabad vízkészletek, a tranziens készletváltozások, az éghajlatváltozás befolyásoló hatásainak elemzését valamint a monitoring fontosságát. Második előadóként Simonffy Z. a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervben (VGT) alkalmazott eljárást ismertette, amely a vízhozamban kifejezett hasznosítható vízkészletet az utánpótlódás és a FAVÖKO vízigény különbségeként határozza meg. A módszert sok bizonytalanság terheli, de alkalmas lehet a kritikus területek kiválasztásához. Bíró M. felkért hozzászólásában a FAVÖKO rendszerek veszélyeztetettségéről és visszaszorulásáról számolt be. A vitában számos kritikus és építő jellegű hozzászólás hangzott el. Egyetértés alakult ki abban, hogy a vízmű és a vízgyűjtő léptékű készletvizsgálatok jelenleg eltérő módszereit koherenssé kell tenni, továbbá szorgalmazni kell az összehangolt regionális (víztest méretű) és lokális (vízmű léptékű) modellezések alkalmazását. Az Albizottság december 2-án tartotta legutóbbi ülését. Ezen a klímaváltozás hatásának elemzése volt napirenden elsősorban a Bükkben és a Nyírségben végzett modellvizsgálatok tükrében. A CC-Waters projekt keretében végzett fenti kutatásokról Tahy Á., Gondárné Sőregi K. és Simonffy

12 Z. számolt be. Ezt követően Gribovszky Z. az Agrárklíma projekt, Szűcs P. a Kútfő projekt eddigi eredményeit ismertette, Székely F. pedig a Nyírségben végzett korábbi kutatásainak eredményeit foglalta össze. Az elhangzott előadások igazolták, hogy koncepcióit és módszereit tekintve a hazai kutatások alkalmasak a jelenleg még számos bizonytalansággal előjelezhető klimatikus változások hatáselemzésére.

13 Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Bíró Marianna PhD - MTA ÖK, Ökológiai és Botanikai Intézet, tudományos munkatárs Simonffy Zoltán - Hydrofon Bt., ügyvezető Ács Tamás - BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, doktorandusz Az EU Vízkeretirányelv a felszín alatti vizek jó állapotának kritériumaként írja elő a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO-k) megfelelő állapotát, illetve azt, hogy a humán célokra hasznosítható vízkészlet meghatározásakor figyelembe kell venni a FAVÖKO-k vízigényét. A FAVÖKO-k legjelentősebb csoportját képezik a felszín alatti vizek által befolyásolt természetes élőhelyek. Dolgozatunkban ezekkel foglakozunk részletesebben. Hazánkban több mint 30 féle FAVÖKO élőhelyet azonosítottak, kiterjedésük a MÉTA adatbázis alapján összesen mintegy 430 ezer ha. Veszélyeztető tényezőik között a vízhiány az elsők között van a MÉTA térképezők szerint. Csak a gyepeket nézve a vízhiány országosan a második legfontosabb veszélyeztető tényező az özöngyomosodást követően. A FAVÖKO élőhelyek többsége Natura 2000-es élőhely is, az EU Habitat Direktíva Annex I. listája szerint jegyzett, vagyis országos monitorozási és jelentési kötelezettség alatt áll. A 2007-es országjelentésből kiderült, hogy Európa szinten hazánkban a legrosszabb a Natura 2000-es élőhelyek állapota. Ez elviekben tovább nem romolhat és a kiterjedésük sem csökkenhet évi 1%-nál nagyobb mértékben. A FAVÖKO élőhelyek különböző mértékben igénylik a vízborítást, illetve a talajvízből származó vízfelvételt, mely igen sok esetben évszakosan is változik. Vannak olyan élőhelyek, melyek egész éven át igényelnek vízborítást, vannak, amelyek csak tavasszal, és vannak olyanok amelyek megelégszenek a felszín közelében található talajvízzel. Az élőhelyek típusától függően megadható a vízborítás vagy a talajvízszint évszakos ingadozásának optimális mértéke. Jelenleg a FAVOKO-k nagy része a múlthoz képest - erősen kiszáradó állapotban van. A tartós vízhiány jelentős veszély, egyrészt amiatt, mert nő a kiszáradt élőhelyek elpusztításának (beszántás, beépítés) esélye, másrészt ha megmaradnak is, fajkompozíciójuk változik, esetenként más élőhellyé alakulnak át az idők során. A növényzet változásával párhuzamosan a fauna is változik, és általában ez a kettő együttesen igen jelentős biodiverzitás csökkenést eredményez. Ez különös hangsúlyt kap az erősen szárazodó tájainkban. A Duna-Tisza köze máig megmaradt élőhelyeinek 78%-a vizes élőhely, és az élőhelyek 70%- a hátsági összetett vízrendszer kiáramlási zónáiban található, tehát jelentősen függ a talajvíz állapotától. A FAVÖKO élőhelyek elhelyezkedése azonban nemcsak regionális szinten, hanem lokálisan és táji szinten is szoros összefüggést mutat a felszín alatti vizek összetett vízáramlási rendszerének szintjeivel, a regionális, lokális és intermedier áramlásokkal. Az elmúlt két évtizedben az élőhelyek szárazodása tovább folytatódott a Duna-Tisza közén, különösen a Kiskunsági homokhátság területén. Számottevő a mezofil rétek kiszáradása, eljellegtelenedése és átalakulása száraz gyepekké. A táj növényzete a múltbeli állapotnak már csak emlékeit őrzi, melyet a növényzet bizonyos időkéséssel követ. Hazánk másik érzékeny területe a Nyírség, ahol az élőhelyek jelentős csökkenése a buckaközi lápokat lecsapoló felszíni vízrendszer kiépítésével már a XIX. század végén megindult. A megmaradt élőhelyek területe mintegy 22 ezer ha. A MÉTA adatbázis, a CORINE területhasználati térkép (CLC50, élőhely poligonok) és helyszíni tapasztalatok alapján elkészíthető volt a Nyírség és a Rétköz FAVÖKO élőhely térképe. Az egyes élőhely típusokhoz tartozó optimális vízjárás felszíni és felszín alatti összetevőinek elemzése és az élőhelyek környezetében kialakuló lokális áramlási rendszerek leírása révén becsülhető volt az egyes FAVÖKO élőhelyek, és ezek összegzésével a terület élőhelyeinek talajvízből származó vízigénye. Az ún. bottom-up számítási módszer figyelembe veszi az egyes élőhelyeket övező zónák szerepét és vízigényét is. Az eredmények pontosítják az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) keretében elvégzett közelítő (ún. top-down) becslések eredményeit. A VGT felülvizsgálata keretében a módszer alkalmazása kiterjeszthető a FAVÖKO szempontjából kritikus felszín alatti víztest-csoportokra, és így a korábbi becslések pontosíthatók.

14 Vizes élőhelyek és a felszín alatti víz kapcsolata a Duna-völgyében, szikes és lápi környezetben Dr. Simon Szilvia - egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c, Balogh Viktor - MSc hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c, Dr. Biró Marianna - tudományos munkatárs, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4, A vizes élőhelyek védelme napjaink kiemelt fontosságú feladata világszerte. Megfelelő kezelésükhöz azonban a területek természetes állapotának megismerése szükséges. Magyarország vizes élőhelyekben gazdag, ezek jelentős része védelem alatt áll. A Duna-Tisza köze területén is számos vizes élőhellyel találkozunk, melyek vízkémiai, talajtani és növénytani szempontból két fő csoportra oszthatók: sós vízzel jellemezhető szikes, valamint édesvízzel jellemezhető lápi-mocsári területekre. A két különböző terület térbeli elterjedése a korábbi regionális léptékű vizsgálatok (Mádlné et al., 2005, Mádl-Szőnyi és Tóth, 2009) alapján feltehetőleg a felszín alatti víz által nagy mértékben meghatározott. A kapcsolat a növényzeti mintázat és a felszín alatti vízáramlások között azonban részleteiben még nem vizsgált. A jelen munkában egy olyan típusterületet választottunk ki Apaj mellett, Felső- Szúnyogpuszta területén, ahol a Duna-Tisza köze két jellegzetes növényzettípusa egyaránt megjelenik, ráadásul éles határral különül el. A két növényzettípus felszín alatti vízáramlásokkal való befolyásoltságát integrált megközelítéssel vizsgáltuk, geofizikai és kémiai felmérés alkalmazásával. A kapott mérési eredményeket korrelálva terület részletes növénytani térképével (Biró et al., 2010) egyértelműen bebizonyosodott a növényzet és a felszín alatti áramlási rendszerek közötti szoros kapcsolat. Az eredmények rámutattak, hogy a szikes növényzet az Alföld aljzatából feláramló sós víz által táplált területeken fordul elő. A tipikusan lápi növényzet a sós vizen ülő lokális, csapadék eredetű édesvízlencsékhez kötődik, míg a terület keleti zónájában található, egykor lápi, jelenleg utólagosan elszikesedett területek pedig a hátság felől induló gravitációs áramlások által befolyásoltak. Az eredmények feltehetően kiterjeszthetők a típusos növényzetek egyéb Duna-Tisza közi megjelenési területeire is. Mindemellett a kutatás rámutatott a csatornázás és az egyéb utólagos emberi beavatkozás áramlásokat és a természetes növényzetet egyaránt módosító szerepére. A kutatás a TÁMOP A/2-11/ , Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt (A2-MZPD ) az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

15 A telítetlen zóna modellezése Az osztályozott talajtani adatbázisok jelentősége Dr. Kozma Zsolt - BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3, Ács Tamás - BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Dr. Koncsos László - BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. A talajok térbeli eloszlására, hidraulikai viselkedésére vonatkozó információk több tudományterület (hidrológia, vízgazdálkodás, agroökológia, stb.) számára is meghatározóak. A könnyen meghatározható talajjellemzők mellett bizonyos tulajdonságok pl. a számítási szempontból alapvető telített szivárgási tényező, illetve a retenciós görbe kitüntetett értékei általában korlátozottan állnak rendelkezésre. A hiányzó adatok pótlására több módszer ismert, melyek közül az osztályozott talajtani adatbázisok alkalmazása az egyik elterjedt megoldás. Annak ellenére, hogy a kategorizálási eljárásokat elsősorban nem hidrológiai szempontból dolgozták ki, mégis általános gyakorlat a textúra osztályok szivárgáshidraulikai paraméterezése. Az osztályokhoz rendelt paraméterértékek bizonytalansága a talajtanban jártas szakemberek számára magától értetődő, a talajadatok végfelhasználóinak azonban gyakran kevésbé egyértelmű. Emellett a különböző kategorizálási módszerekhez köthető bizonytalanság rendszerint nincs számszerűen meghatározva. Ezért felmerül a kérdés, hogy az ismeretlen mértékű adatbizonytalanság mellett vajon kifizetődőek-e a számítási szempontból költséges hidrológiai/szivárgáshidraulikai szimulációk. Vizsgálatunk során ezt a kérdést jártuk körül. Kiinduló feltevésünk szerint (a) a talajtextúrára alapuló osztályozási eljárások a hidrológiai viselkedés tekintetében a talajokat nem megbízhatóan válogatják szét, (b) továbbá a textúra típusokra alkalmazott átlagos paraméterek szivárgáshidraulikai szempontból nem reprezentatívak. A feltevések igazolásához többrétű elemzést végeztünk: (i) időfüggetlen és dinamikus, (ii) egy- és háromdimenziós, illetve (iii) statisztikai, szivárgáshidraulikai és hidrológiai teszteket alkalmaztunk a HUNSODA adatbázis szerint paraméterezett (iv) valós és szintetikus talajokon. Néhány esetben a HYPRESS osztályátlag paramétereket is figyelembe vettük (a teljes adatbázis a szakmai közösség számára nem elérhető). Az elsődlegesen vizsgált FAO-módszer alternatívájaként több tesztet elvégeztünk az USDA-módszer és a hazai gyakorlatban elterjedt fizikai féleség alapú osztályozás alapján meghatározott talajkategóriákra is. A tesztek értékelése azok jellegétől függő indikátorok (pl. tényleges és potenciális párolgás aránya, talajvízszint, belvizes napok száma, stb.) segítségével történt. Az elemzés mindkét kiinduló feltevésünket igazolta. Csak a legfontosabb eredményt kiemelve: a homogén talajszelvények szivárgáshidraulikai vizsgálata alapján a vízborításos időszak hosszát jellemző FAO osztályátlagok pontatlansága talajosztálytól függően % között mozgott. Ennek mértéke a másik két vizsgált osztályozási módszer esetén sem csökkent. A problémakörből kiutat jelenthet egy új, hidrológiai szempontokra alapuló osztályozási eljárás kidolgozása, amire a jövőben kísérletet teszünk. A vizsgálatunk során alkalmazott módszerek nem csak a bizonytalanság számszerűsítésére alkalmasak, hanem az új módszer felállítását is nagyban elősegíthetik.

16 A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása (NATéR) Kajner Péter, Szőcs Teodóra, Kovács Attila, Rotárné-Szalkai Ágnes, Tóth György, Kerékgyártó Tamás - Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása (NATéR) projekt célja egy multifunkciós térinformatikai rendszer kifejlesztése, mely elősegíti a klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó törvényhozást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges alkalmazkodási intézkedések megalapozását Magyarországon. A NATéR projekt az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap által finanszírozott Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz program egyik fő eleme. Az EGT Támogatási Alapot Izland, Lichtenstein és Norvégia hozta létre. A támogatási rendszer a jelenlegi, 2016-ig tartó időszakban 15 EU-tagállamot érint, köztük Magyarországot is. A programmal kapcsolatos, 2011 októberében aláírt egyetértési megállapodás szerint, Magyarország számára 153 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre, amely 12 program megvalósítását segíti. A legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztésének területére jut. Az Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program fő célja, hogy az éghajlatváltozás Magyarországra gyakorolt hatásainak és az ország sérülékenységének jobb megértését segítse; továbbá a klímaváltozással szembeni helyi ellenállóképesség javítását szolgáló tevékenységeket ösztönözze. A program 2013 júniusában került jóváhagyásra, alapkezelője a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC). Tanácsadói szerepben segíti a program végrehajtását a Norvég Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Igazgatóság (DSB). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó program három fő elemből áll, ezek közül az első a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer létrehozása és fejlesztése. A NATéR projekt 2013 szeptemberében indult és 2016 áprilisáig tart. A projektet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) hajtja végre. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK), az MFGI önálló egysége felel a NATéR megvalósításáért. A NATéR projekt három fő célkitűzése: - Létrehoz és működtet egy multifunkcionális, felhasználóbarát geoinformatikai adatbázist, amely a döntéshozatalt segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén. A rendszer számos adatbázis információira épül. - Továbbfejleszti az éghajlatváltozás hatáselemzését és az ehhez kapcsolódó adaptációs módszereket szolgáló adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és klímamodellezés módszertanát, az INSPIRE előírásokkal összhangban. - Létrehoz és üzemeltet egy web alapú mindent egy helyen üzletet. E honlap információs csomópontként szolgál majd, amelynek segítségével az érintettek a klímaváltozásra vonatkozó megbízható és objektív adatokhoz, információkhoz juthatnak hozzá. A NATéR tehát kulcsszerepet fog játszani a regionális és helyi igényekhez alakított alkalmazkodási intézkedések kidolgozásában, és ilyen módon a klímaváltozás globális kihívásainak segít megfelelni.

17 A felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapota - a korábbi kontingensek felülvizsgálata Fiala Károly, Ágoston Bence - Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Az ATIVIZIG Duna-Tisza-közére eső területének példáján keresztül mutatjuk be a felszín alatti vízkészletek (jelen esetben talajvíz) augusztus 23-tól maghatározott mennyiségi állapota felülvizsgálatának szükségességét, illetve annak kiterjesztésének fontosságát országos probléma révén Magyarország teljes területére. A probléma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, hogy a mindennapi munkához is elengedhetetlen a számszerűsített, településenként meghatározott kontingensek ismerete, mely nélkül a hatóság által az Igazgatóságokra belföldi jogsegélyek tárgyában véleményezésre (rendelkezésre áll-e az igényelt vízmennyiség) átadott dokumentációk elbírálása sem lehetséges. Fontos, hogy nem elegendő víztestek léptékének megfelelően megállapítani, hiszen a hatósági kérelmek is egy adott településre vonatkoznak. Az aktualitás másik pillére pedig az országot sújtó szárazodás, ami kiemelten jelentkezik a síkvidéki területeken, főleg a Duna-Tisza-közén. Több évtizede tartó talajvízszint süllyedés, az évi csapadékmennyiség csökkenése (kb. egy havi csapadék hiányzik, ami a felszín alatti vizek utánpótlódása szempontjából döntő jelentőségű téli félévi csapadékban következett be). A nem megfelelő időbeli és térbeli eloszlásban hulló csapadék, az időjárás egyre többször szélsőségekben történő megnyilvánulása (hőhullámok nyáron, extrém hideg időjárás télen, egyszerre nagy mennyiségű csapadékok, majd hosszú száraz időszakok stb.), növekvő párolgás jellemzi ezt a térséget. A tartós csapadékszegénység a Hátságon súlyos vízháztartási következményekhez vezet, mert a Hátságnak a helyi csapadékon kívül számottevő más vízbevételi forrása nincs! Vizsgált térségünk magasabb területtel csak egészen rövid szakaszon (északon, a Gödöllői dombsággal) érintkezik, ahonnan csak minimális felszín alatti vízpótlásra számíthat, s természetes vízpótlást a Hátságnál jóval alacsonyabban húzódó Duna és Tisza folyók sem adnak. A vízháztartás kiadási tételei közül a növényzet párologtatását is magában foglaló területi párolgás (evapotranspiráció) a legnagyobb tétel, amit lényegesen befolyásol a levegő hőmérséklete. A vízháztartást befolyásoló emberi tevékenységek közül elsősorban a földhasználatban és a vízhasználatban bekövetkezett változások, valamint a vízrendezés hatásai érdemelnek figyelmet, különösen azért, mert ezek mind a vízháztartás kiadási tételeit növelik. A vízhasználat terén a közüzemi vízellátás nagyarányú fejlesztésével összefüggésben a rétegvíz-kitermelés növekedése a legfeltűnőbb. a vízfogyasztás visszaesett, de a rétegvíz-kitermelés még így is számottevően terheli a talajvízkészletet, amelyen keresztül pótlódik. A közvetlen talajvíz-kitermelés (főleg öntözési célra) bizonyos térségekben szintén jelentős. Mire tudunk jelenleg támaszkodni? Elsősorban az említett, a Duna-Tisza-közére maghatározott kontingensekre (ennek aktualitása erősen megkérdőjelezhető), illetve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben a sekély porózus víztestek minősítésekor meghatározott mennyiségi állapot ismeretére (ez pedig egy viszonylag nagy területű víztestet jellemez, ezen belül jelentős eltérések lehetnek). Mi lehet a cél? Kidolgozni az országosan alkalmazható módszert, majd településenként meghatározni a rendelkezésre álló kontingenseket. A lekötött vízmennyiségeket, vízkitermeléseket, engedély nélküli kitermeléseket, valamint a földtani ismereteket felhasználva modellezéssel meghatározni a kitermelhető vízmennyiségeket. Ezek ismerete nélkül nem tudjuk megmondani a hatóságnak, hogy rendelkezésre áll-e az igényelt vízmennyiség. Ismeretük nagyban segítené a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési munkát is. Nagy munka, de el kell kezdeni és egyszer a végére érünk!

18 Parti szűrés? Biztos? Dr. Völgyesi István - A parti szűrés mibenléte sok esetben vitatott. Jogszabályi definíciója csak a parti szűrésű vízbázisnak van: a felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi művek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). A parti szűrésű víz, parti szűrésű vízadó vagy parti szűrésű vízkészlet fogalmával kapcsolatban nincs semmiféle szakmai közmegegyezés; mindenki azt tekint parti szűrésnek, amit egy adott helyzet megkíván, ami az adott célnak jobban megfelel. A fenti definíció valahogy így lenne helyes: parti szűrésű víztermelés a felszíni víz közelében lévő felszín alatti termelés, melyben a termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik, és a felszíni víztől a vízkivételi művekig tartó szivárgás időtartama nem több, mint X (X=6?) hónap. Ugyanis a vízbázis szót egyre kevésbé használhatjuk a vízkivétel szinonimájaként, mert sokan - főleg a környezetvédők - minden felszín alatti, víztermelésre alkalmas réteget vízbázisnak tekintenek. Továbbá: ha a víz túl hosszú ideig tartózkodik a felszín alatt, akkor főleg vízminőségi szempontból már talajvízzé válik, például többszörösen is elszennyeződhet. A felszíni vízből történő beszivárgás arányát kellene tehát ismernünk, akármelyik definíciót is nézzük. Ezt azonban a gyakorlatban nem egyszerű meghatározni. Nem is nagyon törekednek rá, láthatóan elegendőnek tűnnek a - gyakran teljesen megalapozatlan - becslések. A meglévő termelések értékelésénél gyakran ellenállásmentes kapcsolattal számolnak a folyó és a vízvezető réteg között. Így a termelt víz nagy része - a vízbázisvédelmi diagnosztika dokumentációiban - a folyóból érkezik, a valóságban azonban lehet, hogy többségében a háttérből. Ez többnyire a víz minőségén is meglátszik - főleg nitrát szempontjából. A ténylegesen zajló folyamatok számításához tehát figyelembe kellene venni, hogy a felszíni vizek kapcsolata a felszín alatti vizekkel csak bonyolult hidraulikai ellenállások (mederkapcsolati ellenállás a nemzetközi szakirodalomban kissé pontatlanul: resistance of clogging) legyőzése árán alakulhat ki. Elsősorban a szakmai konyhanyelven csak kolmatációnak nevezett jelenségről van szó, amelyik tulajdonképpen két részből áll: a folyómeder feneke felett kialakuló feliszapolódásból, és a fenék alatt, a lebegtetett hordaléknak a réteg pórusaiba való beszüremkedése révén létrejövő valódi kolmatációból. Sőt, valamiféle hidraulikai ellenállás a mederből a vízvezető rétegbe belépő víz számára akkor is van, ha a mederfenéken nincs semmiféle eltömődés, mégpedig a felszíni vízből a pórusokba belépő víz sebességvektorainak nagyság- és irányváltozásai miatt előálló görbületi veszteség (loss of curvature, 1. ábra) miatt. Ezt a geohidraulika nem tartja számon, pedig mindig fellép a felszíni víz - talajvíz kölcsönhatások folyamán, a két rendszer határán.

19 1. ábra A görbületi veszteség következménye a kútellenállás is; ekkor a pórusokból kilépő víz kényszerül irányváltoztatásokra a kút felszíni vizébe történő belépéskor. Ennek megfelelően a kútellenállás akkor is tapasztalható, ha - például egy szilárd homokkőben vagy repedezett kőzetben - nincs szűrő (mert nincs rá szükség). A folyókból történő utánpótlódás attól is függ, hogy a folyó milyen mértékben harántolja a vízvezető réteget. Ha a réteg vastag (Szigetköz, Sajó hordalékkúp), akkor a rétegharántolás csak részleges lesz, tehát előfordulhat, hogy a partmenti kutak kisebb ellenállással kapnak vizet a túlsó part felől, mint a folyóból. És ebben az esetben el is szennyeződhetnek a túlsó part felől. Így is kialakulhat a parti szűrés korlátozott állapota A parti szűrés távlati lehetőségeinek becslése során a mederkapcsolati ellenállás elhanyagolása mellett még a mosott partokkal kapcsolatos reményekkel is becsapjuk magunkat. Ma már ezeket a partokat mindenütt kőszórásokkal védik (2. ábra). És a kőszórások hézagait nagyon hamar kitölti ugyanaz az iszap, ami a domború partokat is feltöltötte. A valamikori mosott parton emiatt még a feltöltődő szakasznál is rosszabb lesz a helyzet, mert a kőszórások kőanyaga az iszapnál is rosszabb vízvezető. Megállapítható tehát, hogy a mosott partok a hazai folyószakaszokon lényegében eltűntek, megszűntek. (A másik akadály, hogy hosszú partszakaszok nyaralókkal épültek be.) 2. ábra A parti szűrésű készletekben való nagy bizalomnak adminisztratív-igazgatási okai is vannak; ha egy vízbázisról - nagyon bizonytalan módon - kimutatják, hogy a termelt víz 51

20 %-a a közeli felszíni vízből származik, akkor a vízbázist parti szűrésű vízbázissá nyilvánítják, és az összes termelt vizét parti szűrésű vízként tartják nyilván - bár erről már nem szól a jogszabály. Pedig ilyenkor a termelt víz 49 %-a talajvíz, esetleg sekély rétegvíz. Ha - úgymond - parti szűrésű a vízbázis, akkor arra is kevés figyelmet fordítanak, hogy a háttérből mennyi víz és milyen szennyeződés érkezhet, és ezzel összefüggésben nem gondolnak arra sem, hogy egy ilyen esetben a hidrogeológiai védőterületet gondosabban kell meghatározni a háttér felé is. A Vízbázisvédelmi Program szerencsétlen pályázati rendszere pedig véglegesen aláásta a tisztánlátás lehetőségét. Mert ha egy távlati parti szűrésű vízbázisra írtak ki pályázatot, és ezt valaki elnyerte, ő már nem merte meghazudtolni a kiíró véleményét, bármilyen eredmények is adódtak a diagnosztika során. Fogcsikorgatva talán, de kimutatta, hogy a víz nagyobb része a folyóból származik. Nem volt nehéz; csak a modellező szoftver által kért riverbed conductance értéket kell megfelelően felvenni, és a dokumentációban nem nyilatkozni arról, hogy mekkora értéket alkalmaztunk. Mindent összevetve: a parti szűrésű víztermelés lehetőségei Magyarországon sokkal kisebbek, mint ahogy azt hivatalosan nyilvántartják. Ahhoz, hogy ezen vízkészleteink mennyiségi és minőségi felmérése a realitások alapján megtörténhessen, szükségesnek látszik - a jogszabályok és az adminisztratív környezet hozzáállásának megváltozása, - bizonytalan vagy bizonyíthatóan hamis számítási módszerek helyett a korrekt szivárgáshidraulikai modellek alkalmazása, - a modellek paraméterezéséhez pedig a mederkapcsolati ellenállás mérése a működő parti szűrésű vízbázisoknál, megfelelő észlelőkutak adatainak gyűjtésével és részletes értékelésével.

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való

Részletesebben

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2015. április 8-9. Siófok 1 A Bükk-térség karsztrendszerének vizsgálata radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel Csondor Katalin, Geológia

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László Magyar Földtani és Geofizikai

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer () ismertetése Kajner Péter Nemzeti Alkalmazkodási Központ Hazai Dekarbonizációs Útiterv műhelyvita 2013. november 7. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízjogi üzemeltetési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése

A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése A magyarországi pala/márgagázzal kapcsolatos jogszabályi környezet elemzése Melléklet a környezetvédelmi hatósági hatáskörök megoszlásáról a bányászati tevékenység és kapcsolódó engedélyezések témakörében

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok által kért igazgatási szolgáltatási díjak és illetékek Másodfokú eljárásban Első fokú Mezőgazdasági Szakigazgatási (talajvédelem, élelmiszerlánc felügyelet, vadászat, halászat, erdészet) Erdészeti hatóság Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen Szűcs Péter és Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Vízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Vízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízjogi létesítési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől

ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől ÁLTALÁNOS FOGYSZTÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy 2009. október 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók megfelelő minőségű tájékoztatását (tájékoztatás

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Adatbázis neve: Elektronikus Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR)

Adatbázis neve: Elektronikus Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR) A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves

Részletesebben

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM (a továbbiakban Kollégium) 2011. évi MUNKATERVE I. (alakuló) ÜLÉS 2011. február Köszöntő, majd a kormánymegbízottjának, főigazgatójának és igazgatójának

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben